Meteorológiai társalgó

Ha már kiragadtad a pozitív példákat
, akkor beírom az én 325mm-es értékemet is.

Tökéletes észrevétel, így van!
A nyugati áramlásos idõszakban nem voltak jellemzõek ezek a néhány nap alatt két évszakot ugró idõszakok, most pedig vagy fent vagyunk a padláson, és nem szépen lassan lesétálunk a pincébe, hanem fejest ugrunk!

Vertnagy!
Az egész klímaváltozásnak vagy "nevezzük aminek akarjuk"-nak a lényege a szélsõségesség és a kiszámíthatatlanság.
Igaz ez mindegyik évszakra, így a télre is.
A 2006/2007-es tél rekordenyhe volt, majd a 2010-es januárról ezt írtam 2010 februárjában: "2002/2003 hideg, havas telén a Rax-hegy (Ausztria, Soprontól nem messze) 1500 méteres magasságában -5,4 fokos januári átlagot hozott, míg most januárban ez az átlag -7,4 fok volt.
2 fokkal hidegebb."
Csak a folyamatos ciklonképzõdés és folyamatos áramlások miatt nem tudott az alsóbb légrétegekben is hideg lenni, ezért a 2010-es január nem volt 2 méteren annyira hideg.
Illetve itt az idei február sem volt kutya.
2006/2007 tele elõtt 2006-ban a január végi hidegbetörés volt durva, 2005 februárjában többfelé voltak -20-25 fokok.
Szóval elég hideg idõszakokkal tûzdelt telek közé ékelõdött be a 2006/2007-es tél.
A telek alakulását illetõen régebbi írásaim Link Link Link
Valahol kiszámoltam azt is, hogy azt hiszem 2000 és 2010 között a telek talán ha 1 vagy 2 tizeddel lettek melegebbek, ami szinte elhanyagolható változás, szemben a nyarak 6-8 tizedes melegedésével.

Rossmann!
Nem keresek ciklikusságot, csak az adatok mutatják, nem kell azt keresni, ott van!
1890-1920 nyugati áramlásos, kiegyenlítettebb idõszak volt
1920-1950 szélsõséges, forró nyarak és hideg telek
1960-1990 nyugati áramlásos, kiegyenlítettebb idõszak volt
1990- óta szélsõséges, forró nyarak és hideg telek
(Annyi különbséggel kísérteties a hasonlóság, hogy az elmúlt 20 év teleinek abszolút minimumai nagyon alacsonyak, az átlagok nem annyira.)
Én ezeket a 30-35 éves idõszakokat nézve komoly ciklikusságot látok, hogy miért, kinek, hogyan, merre, honnan, hányszor, azt nem tudom, de sokkal lényegesebb felismerni valamit, mert ha nem ismered fel, akkor nem is tudod feltenni a kérdést, hogy miért, kinek, hogyan, merre, honnan és hányszor!

Réthly Antal könyveiben leírt szélsõségektõl függetlenül az 1960-1990 közötti idõszak kiegyenlítettebb idõjárásához képest a mostani szélsõséges!
Hogy régen is volt, az nem cáfolja azt, hogy most az van!

Ez így is van: a kb. 250 évre visszamenõ évi középhõmérséklet görbén jól látszik a nagy amplitúdójú, szélsõséges (tehát feltehetõen meridionális túlsúlyú), illetve a kisebb amplitúdójú (zonális) idõszakok váltakozása. A ciklusok természetesen közel sem egyforma hosszúak.
Az én 1890-es születésû, földrajz tanár nagyapám mindig azt mondogatta: Magyarország klímája forró nyarú, hideg telû, szélsõséges szárazföldi klíma, s hogy idõjárásunkra a legnagyobb hatással a Kelet-Európai síkság van. Az 1970-es években nem akartam hitelt adni állításának...
Holott az õ ifjú korában, még inkább tanárainak fiatal korában tényleg ilyen volt az éghajlatunk. Egyébként nagyszüleim generációja elõszeretettel mondogatta, hogy régebben "rendes" volt az idõ, télen tél volt, nyáron meg nyár -nem úgy, mint most, mikor se tél, se nyár nincs (1960-as, 1970-es évek) Az ember él a gyanúperrel, hogy itt a "megszépítõ messzeségrõl" van szó, de mindjárt más megvilágításba kerül ez az állítás, ha figyelembe vesszük a meridionális (kontinentálisabb), és a zonális (kevésbé kontinentális) idõszakok váltakozását.

Néhány részlet Réthly Antal, Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig c. könyvébõl

Európa:
"Hallatlanul forró és aszályos év egész Közép-Európában, még Angliában is. Valószínûleg a legforróbb, amilyen eddig elõfordult, az 1000 és 1473 évek mellett a legszárazabb is. Zürichben február 19.-szeptember 19. közt csak 4-szer esett, Regensburgban márciustól július végéig egyszer sem volt esõ, úgyszintén Milánóban is 5 hónapon át teljes szárazság uralkodott (...) A Temze oly alacsony volt, hogy a tengervíz Londonig nyomult fel. A bor rendkívül erõs volt"

Magyarország:
"Lágy tél, égetõ meleg nyár. Néhol a víz drágább volt, mint a bor"

"Ez az év annyira száraz volt, hogy az összes patakok kiszáradtak."

Link

Miért, mi volt 1540-ben? Igazán érdekel!

Bár több vízgõz van a légkörben, mint szén-dioxid és a vízgõz abszorpciója a "legkényesebb" energiaspektrumra nézve több, mint 3-szor annyi, mint a CO2-é, de pl a sûrûségi viszonyok miatt mégis "csak" az üvegház hatás kb 65%-áért felel. A többi nagyrészben a szén-dioxid számlájára írható (és persze az egyéb IR-ben gerjeszthetõ gázra). Szóval derék egy mákszem lesz az

Nagy mellényúlás lesz abból ha szabályos ciklikusságot keresel ezen folyamatokban. Ciklikusság van, de az ismétlõdésben szabályosságot keresni éppolyan szélmalomharc, mint pl. a hideg/ enyhe telek, nagy havak, csapadékos idõszakok stb ismétlõdésében keresnénk szabályosságot. Bizony mondom néked (újra) olvass Réthly könyveket, és mindjárt kevésbé csodálkozol rá a mostani csudálatos évtizedeink idõjárására.

Én olvastam az elméleted és lehet alapja neki! Viszont 2006/2007 nagyon kiugró év az elméletbõl. Mert lehet rosszúl értelmezem ha a nyugati áramlás leáll, ugyan lehetünk elõoldalon,elõbb utóbb hátoldalra kell kerülnünk! A teleknek az átlagosnál hidegebbeknek, a nyaraknak meg melegebbeknek kellene lenniük! Viszont a nyarak jóval melegebbek, a telek inkább enyhébbek! Most ebben az esetben vegyük az egész Kárpátmedencét ne csak Nyugat_Mo.t

A múltkor olvastam egy interjút, melyet Mõcsényi Mihállyal készítettek, aki az idén - 93 éves korában - megkapta a tájépítészek "Nobel-díját". Nos, õ a felmelegedést természetes folyamatnak tartja; a szén-dioxid hatását ebben a folyamatban pedig nevetségesen kicsinek.
Elmondja, hogy az utóbbi évszázad termésátlag növekedései nem annyira a mûtrágyázásnak és a technológiai fejlõdésnek köszönhetõek, mint a levegõben lévõ "céókettõ" feldúsulásának. Ugyanakkor a szintén üvegházhatású vízpárához képest a szén-dioxid mennyisége a Földünk légkörében olyan, mint egy elefánthoz képest egy mákszem töredéke. Említi azt is, hogy 1 négyzetméternyi növényzet a felette lévõ 25m magas légoszlop utolsó szén-dioxid molekuláját is felhasználja 1 óra alatt. Nem tudom igaza van-e mindenben; de valószínûleg õt nem lehet megvenni. Sajnos a cikket nem találom a neten, így linkelni nem tudom. A magyar Nemzet hétvégi mellékletében olvastam, talán egy hónapja.

Még egy tünet, ami a meridionalitás eluralkodására utal: az átmeneti évszakok határozott megrövidülése, a téli és a nyári hõmérsékletek közel kerülése az idõben. Példája a 2003-as és az idei õsz, mikor a nyárias hõmérsékleteket és a havat csak néhány hét választotta el egymástól. Vagy az idei tavasz, mikor április elején még hózáporok voltak, a végén pedig 30 fokok.
Magyarázat: a mi átmeneti évszakainkban északon még/már ott a tél, délen pedig a nyár. Zonális áramlás, izoterm advekció esetén ezek hosszú ideig szeparálva vannak egymástól, a hideg vagy a forróság nem tud ránk rontani.
Nem így meridionalitás esetén: az észak-déli légmozgások már az átmeneti évszakokban is gyakran ránk rántják -általában felváltva- a télies és a nyárias hõmérsékletû légtömegeket.

A homokhátságok éves átlagos csapadéka 450 mm környékén van.
Ez ugye az átlag, ha ennél csak 50 mm csapadék hullik, akkor már csak 400 mm-rõl beszélünk, ami nagyon kevés.
50 mm-el kevesebb éves csapadék meg könnyen összejön, akár egy ciklon vagy egy zivatar kimaradása is elég hozzá.
Vedd azt, hogy homoktalaj, ami gyorsan kiszárad, gyér növényzet, ami szintén az alacsony páratartalmat segíti, tehát nagyon könnyen alakul ki szárazság.
Az idei borzalmasan aszályos évben Kecskemét, ami közel van a homokhátsághoz, 350 mm-nél tart októberrel bezárólag.
Tehát akár kijöhet még a két visszalévõ hónap alatt 450 mm-es átlag is, de a 400 majdnem biztos.
Kiskunhalas és Kiskunmajsa is 400 mm körül van most, ami simán lehet még 450-500 mm közötti, ami egy normál éves átlag közeli, kicsivel az alatti érték lesz.
Persze az eloszlás a probléma, hogy 2 hónapig nem esik, utána meg lezúdul két nap alatt 40 mm.
2010-ben bõven volt csapadék (1000 mm felett), elõtte sem voltak száraz évek, mindkét helyen 2008-ban és 2009-ben is 600 mm-es év volt.
Az elmúlt 2 év csapadékeloszlása volt a legfõbb probléma.
A homokhátság egyébként is aszályos hely, a feltûnõbb dolog az, hogy az ország egyébként legcsapadékosabb somogyi és zalai tájait is durva aszály sújtotta az elmúlt két évben.
Reméljük ezzel a mostani váltással ennek vége.

P kapitány!
Hogy az omsz miben téved vagy miben nem, azt nem írom le inkább, de egy biztos: amiket én írogattam a fórumokon a klímaváltozással kapcsolatban már 3-4-5 évvel ezelõtt, azt azóta sem láttam leírva szinte sehol ugyanúgy, pedig az idõjárás azóta engem igazolt.
Én már 4-5 évvel ezelõtt leírtam, hogy a nyugati áramlás gyengült, kis túlzással megszûnt, ezek helyett sok a brit-szigeteki és atlanti-óceáni blokking, a nyugati áramlás helyett a meridionális áramlás vette át a fõszerepet, stb stb, ezt még csak most kezdik kapizsgálni.
Csak amire végleg észreveszik, visszaáll a klíma a kiegyenlítettebb, nyugati áramlásos blokkba.
Hogy milyen érdek merre, hova, milyen módon vetül ki, ezt meg nem tudhatjuk!

Pedig elõfordulhat. Az elmúlt 2000 évben többször megesett, hogy szine egyik pillanatról a másikra a futóhomokkal borított felszín kiterjedése jelentõsen megnövekedett a Kárpát-medencében, majd hasonló gyorsasággal ismét visszahúzódott.
Szélsõségesebb és kevésbé szélsõséges idõszakok észrevehetõk ugyan, de ezeket intervallumokba tuszkolni, szerintem kissé erõs. Mellesleg a XX. században viszonylagos döglés volt a szélsõségekben, úgyhogy ahhoz az idõszakhoz képest szinte minden másik szélsõségesnek nevezhetõ.
Az igazi szélsõségesség 1540 volt.

Ugyan-ugyan, ugye nem gondoljuk, hogy az OMSz szakembereit is a nemzetközi pénzvilág, meg a bulvár, meg a nem tudom miféle csoportok tartják kezükbe.

Kedves floo! A homokhátságok máris elkezdõdött. Óriási problémák vannak ott.

Nekem az a furcsa ebben,hogy mindig az hangzik el,hogy a felmelegedés-klímaváltozás a bulvár média szenzáció hajhászása,vagy éppen ha nemzetközi szakértõrõl van szó,õt a nagy globál pénzügyi világa befolyásolja,hogy azt mondja amit. Ugyanakkor,most magától az elnöktõl lehetett hallani,de korábban több klímakutatótól is akik az OMSZ-nél dolgoznak,a permanens komoly további felmelegedést vízionálnak. Például ebben a cikkben: Link OMSZ-t pedig sem a bulvár,sem a nemzetközi pénzpiacok által komoly szerepben lévõ szervezetnek nem tartom,"csak" szakértõknek. Most akkor õk is tévednek?

Elsivatagodás egészen biztosan nem lesz.
Például azért sem, amiért 2003-ban bele akarták vezetni a Rábát a Balatonba, majd 2005-ben vízben álltak a partmenti nyaralók.
Vagy ugyanez fordított sorrendben 2010 és 2012 kapcsán.
A szélsõségesedés okozója az anticiklon blokkingok számának megnövekedése, ez kiegyenlítetlenebb csapadékeloszláshoz vezet, ez pedig olyan formán jelenik meg nálunk, hogy kevesebb csapadék hullik.
Aztán nem biztos, hogy az elkövetkezõ három év nem lesz átlag feletti csapadékú.
Ha pedig a megfigyelésem helyes, csupán 10-15 évet kell kihúznunk ezzel a szélsõséges klímával, utána jön majd a kiegyenlítettebb 30-35 év.
Miért gondolom így?
Nem azért, mert "csak", vagy mert "szerintem", hanem utána lehet nézni az adatok között, hogy nem alaptalan a megfigyelésem.

Mint az OMSZ elnöke az egyik leghitelesebb,tényszerûbb véleménye lehet a klíma változásról. Döbbenetes,hogy legszélsõségesebb verzióként,elsivatagosodást is lehetséges verziónak tartja a jövõre nézve. Külön groteszk,de elgondolkodtató a vége még a riportnak,hogy nagyon el vagyunk kényelmesedve klíma szintjén,beduinok 50 fokban is kényelmesen elélnek.

életemben egyszer vagy kétszer éltem át 40 fokot, szóval nem kell túlozni. 2007-ben meg valamikor az ezredforduló táján. Viszont tény, hogy 30 fokban most már kevésbé mennek ki strandra az emberek. fura, de jól látható. az idõsebbek, akik ezen szélsõséges idõszak elõtt szocializálódtak idõjárásilag, õk nem tolerálják a melegebb nyarakat. nehezebben viselik el. 91 végén születtem és nekem abszolút nem tûnik rendkívülinek, hiszen többségében meleg nyarak voltak, bár azért van egy-két esõs hûvös nyárról is emlékem.