Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Valaki biztosan bukik (vagy mindenki),mert errefelé eszméletlen hóömlés van.Háromnegyed órája egyenletesen szakad,ezt nem nevezném hózápornak,bár nem néztem milyen felhõbõl zuhog a sötétben...
Ráadásul nem egy-két falu határát érinti.
Ráadásul nem egy-két falu határát érinti.
Inkább megmaradó hó lesz az, azt hiszem. Hiszen az 5200 gpm-et a fagypont körüli maximumokkal hozták összefüggésbe, tehát ilyen módon is stimmelne a dolog.
Annál is inkább, mert a HT-indexek között is szerepel az RT 500/1000 a szilárd csapadékra. Meg is néztem gyorsan, és az ottani küszöbérték 5345 gpm - igaz, ez nem túl jó paraméter a becslésre (csak a nyolcadik helyen van), de mégis csak ott szerepel a listán.
Annál is inkább, mert a HT-indexek között is szerepel az RT 500/1000 a szilárd csapadékra. Meg is néztem gyorsan, és az ottani küszöbérték 5345 gpm - igaz, ez nem túl jó paraméter a becslésre (csak a nyolcadik helyen van), de mégis csak ott szerepel a listán.
Sok érdekességet leírtál, jó volt végigolvasni! Ha jól tudom 520 gpd értéknél még szilárd halmazállapotú csapadékra is következtettek..., avagy megmaradó hóra (?), ezt tartották a felsõ határértéknek ahhoz, hogy szilárd halmazállapotú csapadék essen..., vagy legyen megmaradó hó.
Persze jobban belegondolva ez nem állja meg a helyét, sokszor elõfordult, hogy ennél jóval magasabb értéknél volt megmaradó hó... nem is ritkán. Már nem tudom hol olvastam, de valahol le volt írva...
A mostanság keletkezett intenzív hózáporon morfondírozok..., hogy vajon minek köszönhetõen jött létre ilyen hamar északkeleten. Eléggé ütõs kis cucc, 10-15 perc alatt 1 centit ledobott...
Ami a holnapi napot illeti, elég komoly várakozásai vannak az MM5-nek például, 5-10 mm-es intenzitást vár egyes gócokba, ami mondanom sem kell, hogy kiugróan magas intenzitást jelenthetne.
Továbbra is tartható, hogy jó esélyel bedurranhat 1-2 cella a holnapi nap folyamán.
A GFS ismét nagyot bukhat...
Persze jobban belegondolva ez nem állja meg a helyét, sokszor elõfordult, hogy ennél jóval magasabb értéknél volt megmaradó hó... nem is ritkán. Már nem tudom hol olvastam, de valahol le volt írva...
A mostanság keletkezett intenzív hózáporon morfondírozok..., hogy vajon minek köszönhetõen jött létre ilyen hamar északkeleten. Eléggé ütõs kis cucc, 10-15 perc alatt 1 centit ledobott...
Ami a holnapi napot illeti, elég komoly várakozásai vannak az MM5-nek például, 5-10 mm-es intenzitást vár egyes gócokba, ami mondanom sem kell, hogy kiugróan magas intenzitást jelenthetne.
Továbbra is tartható, hogy jó esélyel bedurranhat 1-2 cella a holnapi nap folyamán.
A GFS ismét nagyot bukhat...
"Rosszul vettem észre, vagy az 500 hPa geopotenciál értéke és az 500/1000 retop-é mindig megegyezik, azt az apró különbséget leszámítva, hogy az elsõ gpdm-ben van megadva... a második pedig gpm-ben?"
Öööö...azért ez nem egészen így van.
Pl. vasárnap 00 UTC-re:
Az 500 hPa-os szint geodinamikus magassága Budapesten kb. 5300 gpm lesz.
Link
Ezzel szemben ugyanekkorra az 500/1000-es RT értéke kb. 5120 gpm-nek adódik.
Link
Igazából a dolog lényege pontosan a kétféle fogalom jelentésbeli különbségébõl adódik.
Az abszolút topográfia térképein ugyebár az egyes nyomási szintek geopotenciális (illetve egészen pontos fizikai mennyiséget használva: geodinamikus) magasságát ábrázolják geopotenciális méterben, vagy ennek tizedrészében, azaz geopotenciális dekaméterben.
A relatív topográfia pedig térképein két kiválasztott nyomási szint geodinamikus magasságának különbségét jelenítik meg.
De mit is jelent tulajdonképpen a kétféle dolog valós fizikai tartalma?
Az AT esetén - ahogy írtad is - arról van szó, hogy adott helyen mennyire van "besüllyedve" vagy "kidudorodva" a légkörünk, azaz a magasban milyen formáció (teknõ, gerinc) is helyezkedik el fölöttünk. Ez tehát valóban nem más, mint a légnyomás-eloszlás talajmenti ábrázolásának magaslégköri megfelelõje. Így tehát ebbõl ugyanúgy az áramlások irányára, erõsségére, jellegére, továbbá a nagytérségû rendezett vertikális mozgások meglétére és milyenségére következtethetünk, mint a talajszinti nyomás értékeibõl.
Az RT kicsit más. Az egész térkép elsõdlegesen tulajdonképpen nem másra jó, mint arra, hogy megállapítsuk, milyen hõmérsékletû légtömeg is található felettünk éppen. Hiszen egy légoszlop középhõmérséklete egyenesen arányos a légoszlop vastagságával. (Egyszerû fizikai meggondolásokon alapulva: a meleg levegõ ritkább, a meleg légoszlop jobban ki van tágulva, vagyis az egyes nyomási szintek egymástól távolabb helyezkednek el. A hideg levegõ sûrûbb, a hideg légoszlop jobban össze van nyomódva, vagyis az egyes nyomási szintek közelebb vannak egymáshoz.) Így tehát az RT értékeibõl a légtömeg hõmérsékletére tudunk következtetni. (Az egyik leggyakrabban használt fajtája az 500/1000-es. Régebben, a modellek elõtti korban, még igen komoly szinoptikai felhasználása is volt ennek: voltak, vannak rá empirikus megállapítások, amelyek nagyon jó indikátorként használhatók a maximum-, illetve minimum-hõmérsékletek elõrejelzéséhez. Ilyen pl. a következõ: ha az 500/1000-es RT értéke 5500 gpm körül van, akkor a nappali Tmax jó eséllyel 25 fok körüli, vagy annál magasabb. Ha 5200 gpm körüli, akkor a nappali Tmax fagypont körül van. Lásd a mostani napokat pl. Hasonlóképpen, a tavaszi fagyok elõrejelzésére is használták régebben: késõ tavaszi fagyokra még lehetett számítani - a többi paraméter megfelelõsége esetén! -, ha az RT értéke 5300 és 5400 gpm között volt. Szóval ilyen dolgok. De hát ma már ezek kikoptak a gyakorlatból, sokan nem is hallottak ilyesmikrõl. ) Ezen kívül pl. a hidegcseppeket is szépen kirajzolja. Link
Tehát a lényeg az, hogy van kapcsolat a kettõ között természetesen, hiszen pl. egy mély ciklon esetén a magasban is teknõ rajzolódik ki, azaz a geopotenciál értéke kisebb lesz (pl. 500 hPa-on), ugyanakkor a teknõ hátoldalán hideg levegõ advektálódik, vagyis a légoszlopban is hideg lesz, így pedig az RT értéke is csökken.
Öööö...azért ez nem egészen így van.
Pl. vasárnap 00 UTC-re:
Az 500 hPa-os szint geodinamikus magassága Budapesten kb. 5300 gpm lesz.
Link
Ezzel szemben ugyanekkorra az 500/1000-es RT értéke kb. 5120 gpm-nek adódik.
Link
Igazából a dolog lényege pontosan a kétféle fogalom jelentésbeli különbségébõl adódik.
Az abszolút topográfia térképein ugyebár az egyes nyomási szintek geopotenciális (illetve egészen pontos fizikai mennyiséget használva: geodinamikus) magasságát ábrázolják geopotenciális méterben, vagy ennek tizedrészében, azaz geopotenciális dekaméterben.
A relatív topográfia pedig térképein két kiválasztott nyomási szint geodinamikus magasságának különbségét jelenítik meg.
De mit is jelent tulajdonképpen a kétféle dolog valós fizikai tartalma?
Az AT esetén - ahogy írtad is - arról van szó, hogy adott helyen mennyire van "besüllyedve" vagy "kidudorodva" a légkörünk, azaz a magasban milyen formáció (teknõ, gerinc) is helyezkedik el fölöttünk. Ez tehát valóban nem más, mint a légnyomás-eloszlás talajmenti ábrázolásának magaslégköri megfelelõje. Így tehát ebbõl ugyanúgy az áramlások irányára, erõsségére, jellegére, továbbá a nagytérségû rendezett vertikális mozgások meglétére és milyenségére következtethetünk, mint a talajszinti nyomás értékeibõl.
Az RT kicsit más. Az egész térkép elsõdlegesen tulajdonképpen nem másra jó, mint arra, hogy megállapítsuk, milyen hõmérsékletû légtömeg is található felettünk éppen. Hiszen egy légoszlop középhõmérséklete egyenesen arányos a légoszlop vastagságával. (Egyszerû fizikai meggondolásokon alapulva: a meleg levegõ ritkább, a meleg légoszlop jobban ki van tágulva, vagyis az egyes nyomási szintek egymástól távolabb helyezkednek el. A hideg levegõ sûrûbb, a hideg légoszlop jobban össze van nyomódva, vagyis az egyes nyomási szintek közelebb vannak egymáshoz.) Így tehát az RT értékeibõl a légtömeg hõmérsékletére tudunk következtetni. (Az egyik leggyakrabban használt fajtája az 500/1000-es. Régebben, a modellek elõtti korban, még igen komoly szinoptikai felhasználása is volt ennek: voltak, vannak rá empirikus megállapítások, amelyek nagyon jó indikátorként használhatók a maximum-, illetve minimum-hõmérsékletek elõrejelzéséhez. Ilyen pl. a következõ: ha az 500/1000-es RT értéke 5500 gpm körül van, akkor a nappali Tmax jó eséllyel 25 fok körüli, vagy annál magasabb. Ha 5200 gpm körüli, akkor a nappali Tmax fagypont körül van. Lásd a mostani napokat pl. Hasonlóképpen, a tavaszi fagyok elõrejelzésére is használták régebben: késõ tavaszi fagyokra még lehetett számítani - a többi paraméter megfelelõsége esetén! -, ha az RT értéke 5300 és 5400 gpm között volt. Szóval ilyen dolgok. De hát ma már ezek kikoptak a gyakorlatból, sokan nem is hallottak ilyesmikrõl. ) Ezen kívül pl. a hidegcseppeket is szépen kirajzolja. Link
Tehát a lényeg az, hogy van kapcsolat a kettõ között természetesen, hiszen pl. egy mély ciklon esetén a magasban is teknõ rajzolódik ki, azaz a geopotenciál értéke kisebb lesz (pl. 500 hPa-on), ugyanakkor a teknõ hátoldalán hideg levegõ advektálódik, vagyis a légoszlopban is hideg lesz, így pedig az RT értéke is csökken.
Annyi kiegészítés mindenesetre hozzá, hogy 500/1000-nél szoros az összefüggés, de pl 300/500 mb retop-nál már nem. Amúgy rávilágítva a különbségre, amíg az abszolútnál az 500 mb konstans érték, tehát annak a szintnek a magasságát adja meg, addig a relatívnál két eltérõ nyomási szintét. Most ezt nem neked magyarázom, mert te biztos tudod, de másnak érdekes lehet a dolog.
Mindenesetre szépen meg lehet állapítani belõle a teknõket, gerinceket, magassági ciklonokat, anticiklonokat.... frontálzónákat. Ezért szeretem használni.
Mindenesetre szépen meg lehet állapítani belõle a teknõket, gerinceket, magassági ciklonokat, anticiklonokat.... frontálzónákat. Ezért szeretem használni.
Természetesen relatívra..., ahogy az örvényességrõl szóló bekezdésembõl láthatod. Egyébként úgy emlékszem, hogy régen az 500, 600, 700 hPa örvényesség advekciónál is 500/1000 retop. adatok voltak megadva a modelltérképeken, mostmár kicsit másképp fest a dolog...
Rosszul vettem észre, vagy az 500 hPa geopotenciál étréke és az 500/1000 retop-é mindig megegyezik, azt az apró különbséget leszámítva, hogy az elsõ gpdm-ben van megadva... a második pedig gpm-ben?
Mintha úgy emlékeznék, hogy 552 vagy 5520..., de ugyanazt az értéket adják, ha a mértékegységet nem vesszük figyelembe..., szóval szoros összefüggésben van ez is egymással...
Amúgy finoman szólva mosolyogtató az ECM és GFS közötti különbség: Link Link
Mennyire nem erõssége ilyenkor a téli konvektív csapadék... valami siralmas...
Rosszul vettem észre, vagy az 500 hPa geopotenciál étréke és az 500/1000 retop-é mindig megegyezik, azt az apró különbséget leszámítva, hogy az elsõ gpdm-ben van megadva... a második pedig gpm-ben?
Mintha úgy emlékeznék, hogy 552 vagy 5520..., de ugyanazt az értéket adják, ha a mértékegységet nem vesszük figyelembe..., szóval szoros összefüggésben van ez is egymással...
Amúgy finoman szólva mosolyogtató az ECM és GFS közötti különbség: Link Link
Mennyire nem erõssége ilyenkor a téli konvektív csapadék... valami siralmas...
Az se mindegy, abszolút vagy relatív topográfia térképrõl beszélsz. A hõmérsékletre a relatív topográfia utal, az abszolút topográfia pedig a geopotenciálra, és így a légnyomásra.
Azért "pár" idõjárási paraméterben komoly ok-okozati összefüggések, kölcsönhatások vannak
Jóska! Lehet igazad van, ez jócskán függ az áramlástól. Ezért írtam oda, hogy az említett vonal inkább csak dél felé tolódhat... észak felé semmiképpen nem. Ezzel próbáltam érzékeltetni, hogy északkelet felé haladva annyira nem optimálisak a feltételek.
Jóska! Lehet igazad van, ez jócskán függ az áramlástól. Ezért írtam oda, hogy az említett vonal inkább csak dél felé tolódhat... észak felé semmiképpen nem. Ezzel próbáltam érzékeltetni, hogy északkelet felé haladva annyira nem optimálisak a feltételek.
Jaj igen... elég ködös megfogalmazás volt..., sántít a dolog. Csak nálam így van berögzõdve a dolog, hogy teknõt, gerincet, hidegcseppet topográfia térképen ismerek fel, ahol sûrûsödnek a vonalak ott erõsebb hõmérsékleti kontraszt léphet fel, valamint ezek mentén alakulnak az erõsebb szelek..., ami nekem egyet jelent a szélnyírás növekedésével...
Link azért, ha egy ilyen térképet meglátok... nekem abból egyértelmûen következik, hogy a sûrûn vonalkázott területeken valószínûleg (biztos) erõs szélnyírás lehet... ahol pedig nincsenek sûrû vonalak... esetleg körök vannak... ott pedig alacsony
Máskor pontosabban fogalmazok... , amúgy pedig jogos az észrevétel
Link azért, ha egy ilyen térképet meglátok... nekem abból egyértelmûen következik, hogy a sûrûn vonalkázott területeken valószínûleg (biztos) erõs szélnyírás lehet... ahol pedig nincsenek sûrû vonalak... esetleg körök vannak... ott pedig alacsony
Máskor pontosabban fogalmazok... , amúgy pedig jogos az észrevétel
Ez a holnapi nap igen jó csemege lehet konvektív szempontból, látom már a meteorológiai társalgóban is tárgyalásra került a dolog, hogy akár bedörrenhet egy-két hózápor. Valóban megvan az esélye..., de lehetne jobb is a helyzet (mint mindig)...
A mai helyzetnél annyiban lesz másabb a dolog, hogy egy nem elhanyagolható faktor kerül be a "gépezetbe", a szélnyírás Ahogy a topográfiát elnézem elég éles határvonalon adódnak majd jelentõs értékbeli különbségek, ami meghatározó lehet a cellák hevességére és megmaradására is. Link Link
Hogy mért fokozódik a szélnyírás a holnapi napon?
Kicsit úgy tûnik, hogy az északról érkezõ délnyugat-északkelet tengelyû teknõ vasárnap belassulni és megtorpanni látszik a térségeink felett, aminek az oka annak köszönhetõ, hogy a déli szélességekig erõsen lefutó hideg egy hatalmas ciklont kezd generálni a Földközi-tengeren: Link itt kezdõdik a jól ismert történet, hogy északkelet felöl a hideg jön, délnyugatról pedig a meleg... sûrûsüdnek a topográfia vonalai, erõs jetek húzódnak majd környékünkön.
A nagy teknõn belül az északkeleti határainknál egy lassú mozgású hidegcsepp is megtalálható lesz, ami örvényesség-advekciót hordoz magában, valamint a teknõ elõoldalán, valamint az annak köszönhetõ ciklongenezis következtében ugyancsak pozitív örvényesség-advekció várható, ami jelenlétével megtiszteli kicsiny hazánkat a vasárnapi nap folyamán: Link Link Link
Itt azért fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár magas szinten nagy területeket, de alacsonyabb szinten viszonylag kisebb területet ér ez a háttéremelés, ezért egy viszonylag vékonyabb vonalban várom a hevesebb hózáporokat (amik akár be is dörrenhetnek). Ezt majd a hozzászólás végén egy térképen megpróbálom bejelölni.
Az ország északi-északkeleti harmadán megfelelõ hõmérsékleti elosztás lehet labilizálódáshoz: Link nagyon beszédesnek tûnik például az egri emagram: Link linkelhetném akár a debrecenit is: Link (ahol egyébként a mai se néz ki rosszul délutánra)
Én ezekre a területekre várom a hevesebb hózáporokat, amik akár be is dörrenhetnek majd: Link ezen belül is a Salgótarján-Eger-Debrecen vonalat tartom a legesélyesebbnek, valamint elképzelhetõ, hogy ez a vonal ettõl délnyugatabbra fog elhelyezkedni..., nem tartom valószínûnek, hogy északabbra fog tolódni, inkább délebbre várom, ha tolódik.
Ugye értelemszerû, hogy orografikus rásegítéssel a Mátra-Bükk környékén is beficcenjen hevesebb hózápor.
Az északkeleti határszélt szándékosan nem jelöltem a hevesebb hózáporokra, szerintem a nap folyamán északiból északkeletibe váltó áramás okozhat arrafelé némi divergens zónát, ami kiszáradással jár együtt a délután második felében. De napközben sem látom ott annyira kedvezõ esélyét heves hózápornak.
A térképhez mindenképpen hozzá kell fûznöm, hogy a bejelölt területeken kívül is várok hózáporokat, azok országosan elõfordulhatnak, de a hevesebb eseményeket... esetleg a bedörrenést azokon a területeken várom leginkább, amit bejelöltem. Intenzívebb részeken meglehetõsen jó esélye lesz megmaradó hónak is.
Idõbeli behatárolást tekintve olyan 11:00-17:00 között akadhatnak jó feltételek konvekcióhoz. Északkeleten lehet valamivel hamarabb végetérhet az idõszak.
A mai helyzetnél annyiban lesz másabb a dolog, hogy egy nem elhanyagolható faktor kerül be a "gépezetbe", a szélnyírás Ahogy a topográfiát elnézem elég éles határvonalon adódnak majd jelentõs értékbeli különbségek, ami meghatározó lehet a cellák hevességére és megmaradására is. Link Link
Hogy mért fokozódik a szélnyírás a holnapi napon?
Kicsit úgy tûnik, hogy az északról érkezõ délnyugat-északkelet tengelyû teknõ vasárnap belassulni és megtorpanni látszik a térségeink felett, aminek az oka annak köszönhetõ, hogy a déli szélességekig erõsen lefutó hideg egy hatalmas ciklont kezd generálni a Földközi-tengeren: Link itt kezdõdik a jól ismert történet, hogy északkelet felöl a hideg jön, délnyugatról pedig a meleg... sûrûsüdnek a topográfia vonalai, erõs jetek húzódnak majd környékünkön.
A nagy teknõn belül az északkeleti határainknál egy lassú mozgású hidegcsepp is megtalálható lesz, ami örvényesség-advekciót hordoz magában, valamint a teknõ elõoldalán, valamint az annak köszönhetõ ciklongenezis következtében ugyancsak pozitív örvényesség-advekció várható, ami jelenlétével megtiszteli kicsiny hazánkat a vasárnapi nap folyamán: Link Link Link
Itt azért fontosnak tartom megjegyezni, hogy bár magas szinten nagy területeket, de alacsonyabb szinten viszonylag kisebb területet ér ez a háttéremelés, ezért egy viszonylag vékonyabb vonalban várom a hevesebb hózáporokat (amik akár be is dörrenhetnek). Ezt majd a hozzászólás végén egy térképen megpróbálom bejelölni.
Az ország északi-északkeleti harmadán megfelelõ hõmérsékleti elosztás lehet labilizálódáshoz: Link nagyon beszédesnek tûnik például az egri emagram: Link linkelhetném akár a debrecenit is: Link (ahol egyébként a mai se néz ki rosszul délutánra)
Én ezekre a területekre várom a hevesebb hózáporokat, amik akár be is dörrenhetnek majd: Link ezen belül is a Salgótarján-Eger-Debrecen vonalat tartom a legesélyesebbnek, valamint elképzelhetõ, hogy ez a vonal ettõl délnyugatabbra fog elhelyezkedni..., nem tartom valószínûnek, hogy északabbra fog tolódni, inkább délebbre várom, ha tolódik.
Ugye értelemszerû, hogy orografikus rásegítéssel a Mátra-Bükk környékén is beficcenjen hevesebb hózápor.
Az északkeleti határszélt szándékosan nem jelöltem a hevesebb hózáporokra, szerintem a nap folyamán északiból északkeletibe váltó áramás okozhat arrafelé némi divergens zónát, ami kiszáradással jár együtt a délután második felében. De napközben sem látom ott annyira kedvezõ esélyét heves hózápornak.
A térképhez mindenképpen hozzá kell fûznöm, hogy a bejelölt területeken kívül is várok hózáporokat, azok országosan elõfordulhatnak, de a hevesebb eseményeket... esetleg a bedörrenést azokon a területeken várom leginkább, amit bejelöltem. Intenzívebb részeken meglehetõsen jó esélye lesz megmaradó hónak is.
Idõbeli behatárolást tekintve olyan 11:00-17:00 között akadhatnak jó feltételek konvekcióhoz. Északkeleten lehet valamivel hamarabb végetérhet az idõszak.