Meteorológiai társalgó

Hasonló volt a helyzet 1995-ben is: áprilisban legalább négyszer sarkilevegõ-elárasztás, aztán az 1995/96-os tél olyan lett, hogy ihajj.
Igaz, középhõmérsékletileg nem versenyezhet 1962/63-al, ennek ellenére nemcsak a szûken vett télen, de már õsszel is (augusztus végétõl) olyan visszatérõ hidegbetörések, alacsony hõmérséklet volt, mintha nem is a mi éghajlatunk uralkodott volna, hanem jónéhány szélességi fokkal északabbra jellemzõ.

Két dolog a paraméter, a T meg a hó stb. valamint ahogy megéljük. Pápán nem volt melegünk márc. 16-ig, ha a paraméterek szerint egy hónapig esetleg pár tizeddel átlag felett is voltunk. A növényeknek is ez volt szerencsére a véleményük, a fél országban (akkor sokat foglalkoztunk ezzel) nem éledezett túlzottan a természet, nem virágoztak a fák, T átlag ide vagy oda. Ezeken a helyeken nem is lett talán nagy a fagykár. Elismerem, hogy délen, délnyugaton ill. itt-ott máshol is más volt a helyzet, alighanem lett is böjtje. Nekem is: pont.

Továbbra is fennáll a probléma. A "szerintem", "én annak vettem", "úgy éreztem" dologgal bármikor bele lehet kötni bármibe/bárkibe, csak értelme nincs. És ha én azt mondom, hogy nekem a februári zord hideg is csak hûvös tavaszi idõ volt, akkor az úgy van? Nem.

Ott van viszont az éghajlati átlag, a mérések és a naptár. Link A mérések szerint pedig február 16-tól március 16-ig összességében több fokkal az átlag fölött alakult a középhõmérséklet az ország nagy részén (ÉK lehet kivétel maximum).

Részemrõl a téma lezárva.

Aztán micsoda tél következett utána! (Az 1962-63-as tél nem véletlenül van benne az elsõ öt legkeményebb tél sorában az elmúlt 100-110 évben. )

Az megfelel a valóságnak, hogy febr.16-márc. 16. közti idõszakot a tél utójának vettem, mert Pápán nem érte el a T a 15 fokot, sûrûn fagyott (márciusban 11 napon )és a felmelegedések idején tartósan nem volt magasan a T közép vagy a Tmin, sok volt a pocsék, szeles vagy felhõs idõ stb. Hó ugyan ha esett is nem volt tartós, de nekem a tavasz nem a hóolvadást jelenti még. Az viszont csúsztatás, hogy 25 fokot (nyarat) jelent nekem a tavasz. Minden évszakban vannak a másikra jellemzõ periódusok, pl. ápr.5-10 táján a paraméterek megfeleltek egy enyhe télnek, de természetesen nem volt tél és ha lett volna 5 centi hó 2 napig akkor sem.Max. télies idõ és télen sem nagyon beszélünk tavaszról, ha januárban rendszeresen 15 fokok ismétlõdnek. Más a helyzet a határnapokon (dec.1,márc.1, stb.) Ilyenkor elõfordulhat, hogy az õsz vagy tél egy kicsit kitolódik, vagy a tél vagy tavasz kicsit korábban kezdõdik (évszakváltás). Számomra - és ez volt a vita lényege- nem köszöntött be a febr 16. utáni enyhébb idõvel és olvadással a tavasz ( bár ezt sokan így vették),mert erõs lehûlések és fagyok voltak egészen márc.16-ig, ha tartós vastag hótakaró nem is volt már az ország nagy részén. Márc. 16-tól számomra is megjött a hamisítatlan tavasz, annak ellenére, hogy a mai napig sem volt itt 25 fok.

Bizony, és van úgy ,hogy ez a "bûnözõ" még visszaesõbb: legtipikusabb példája 1962, mikor júniusban szinte végig, és július elsõ két dekádjában is a májusi fagyosszentekre jellemzõ makroszinoptikai kép jelent meg ismétlõdõ jelleggel. Volt is talajmenti fagy azon a nyáron, nem is egyszer. Ha nem is ennyire szélsõséges formában, de elõfordult hasonló 1976 és 1985 júniusában is (Még nyilván többször is a közelmúltban, nekem ezek jutottak eszembe)

Tudod hogy van az, akinek nem inge... Meg "nagy az Isten állatkertje" stb. stb. Engem személy szerint nem zavar, ha valaki február végén tavaszt vár, csak tudni kell, hogy a Tél úgymond "visszaesõ bûnözõ", így május közepéig bármikor ránk küldheti fagyos lehelletét. És itt a pont részemrõl

BEKESCABA

Íme, a rendkívül télies tavaszunk:

Link
Link
Link
Link
Link

Egészen más a történet errõl az oldalról nézve.

Annak idején te nem azt mondogattad naponta többször, hogy ez még nem igazi tavasz, hanem azt , hogy TÉL van, mert fagy...és most is kb. ez jön át. Mert neked a 25 fok a tavasz, hagyjuk már...

A hazai tavaszhoz akár tetszik, akár nem, hozzátartozik a fagy, a havazás, hózápor is. Nagyítóval kell keresni azokat a tavaszokat, amikor ezek nem voltak jelen.

Nem tudom miért kell még mindig ezen lovagolni, a tényeket, adatokat, méréseket nem elfogadni.

Fagy szempontjából ma reggel a Kisalföld szívott, az ország döntõ részén ma - szerencsére - nem keletkeztek újabb fagykárok. Április hátralevõ részében újabb fagytól nagy valószínûséggel már nem kell tartani, viszont a GFS ORSC-osztálya immár másodszor berakta minden mezõgazdász rémálmát - a sarkvidéki levegõ betörését észak felõl, május elsõ napjaiban, mindezt egy hatalmas izlandi AC-blockinggal megspékelve. A fáklyán ez úgy néz ki, mint egy lecsapó. GFS-villámshow
Bakonyvár: türelem meleg késõ tavaszt terem! Ha visszalapozol a múltba, bizony gyakran elõfordult a mostanihoz hasonló, sõt, átmeneti megmaradó havat produkáló április. Csak úgy kapásból sorolom: 1991, 1997 (szakadó hó Húsvét körül), részben 2001, 2003, 2008 - nálunk nem annyira, de fél Németországot Húsvétkor betemette a hó... Folytassam? A 2009-es és a tavalyi április inkább kivételnek számít, az ismétlõdõ, hirtelen visszamelegedésekkel tarkított áprilisok - bizony, inkább ez jellemzõ a mi éghajlatunkra. Ha megnézed, a sokévi átlag (850 hPA értékek) április elsõ napjaiban nemhogy megtorpan, hanem átmenetileg csökken is - és csak április 20-a körül kezd ismét határozottan emelkedni. Azaz 1 szó, mint 100: az idei áprilisban, "vén motoros"-ként mondom, egyáltalán NINCS semmi rendkívüli, hacsak a helyenként alig enyhülõ szárazságot nem vesszük annak. Szívesen vitába szállok bárkivel, de az alapvéleményem kb. ez marad