Meteorológiai társalgó

Pedig nagyon könnyû ebben az új klímában (bár talán jobb az idõjárás szót használni) állást foglalni:
- A nyugati áramlás drasztikus gyengülése
- Ezzel párhuzamosan a meridionalitás erõsödése
- Rendkívül erõs és tartós anticiklonok, melyek értelemszerûen azt eredményezik, hogy ahol hónapokig áll az anticiklon, ott száraz, meleg, aszályos idõjárás van, odébb pedig ennek megfelelõen el nem áll a csapadék
- A lassú áramlás és ritkább légkicserélõdés miatt jobban fel tud töltõdni a légkör energiával, magasabbra tudnak törni a zivatarfelhõk, így tud gyakoribb lenni a jégesõ és a heves zivatar
- Ez a csapadék eloszlásában is pontszerûen jelentkezik, rövid idõ alatt nagy mennyiség kis területen, akármelyik évszakban
- Bármely évszakban bármi elõfordulhat, jóval nagyobb gyakorisággal, mint mondjuk az 1960-1990 közötti idõszakban
- Amennyiben adott évszakban adott hónapban pont a hónapra jellemzõ idõjárás van, az is csak a véletlen mûve
- Aztán hogy az ezekkel jellemezhetõ idõjárás közben épp alacsonyabb vagy magasabb középhõmérséklet van, már nem annyira fontos, mármint abból a szempontból, hogy inkább lenne egy fokkal alacsonyabb éves közép, csak ne lennének ezek az anomáliák
- Számomra a legnagyobb szélsõség mindenképpen a 2010-es év csapadék országos maximumrekordja és a 2011-es év csapadék országos minimumrekordja, egymás után ez rendkívüli.
- Szélsõségek Európa és hazánk idõjárásában mindig is voltak és lesznek is, csak nagyon nagyon nem mindegy, hogy epizódjelleggel vagy sorozatosan fordulnak-e elõ. Most ezt az utóbbit éljük, reméljük, hogy 10 év múlva vált. A váltás ugyanúgy egyik évrõl a másikra fog bekövetkezni, mint ahogy 1992-ben (+,- 1 év) volt a váltás a nyugati áramlásos idõszak és a mostani között, vagy mint ahogy most az aszályos, északnyugati áramlásos idõjárást egyik napról vagy egyik hétrõl a másikra váltotta fel a csapadékos.
- Persze nem biztos, hogy a váltás olyan lesz, amilyet szeretnénk, mivel akik az idõjárást katasztrófatúrista szemmel nézik és várják az eseményeket, azoknak az elmúlt 30 éves periódus unalmas lett volna, ez a mostani pedig maga a Kánaán. Aki minél kevesebb kárral szeretné megúszni, annak ez a mostani idegtépõ, az elõzõ blokk nyugodtabb volt. Az sem biztos, hogy visszatér a nyugati áramlás, lehet, hogy újrakezdõdik egy ugyanilyen, vagy olyan lesz, amilyen az 1920-1950 közötti kb. 30 éves periódus volt.
- Egy biztos, amilyen lesz a következõ blokk, az megint kb. 30 évig fog tartani.
- Ez az én elméletem, megfigyelésem, ezt már 4-5-6 évvel ezelõtt ugyanígy megfogalmaztam, azóta sajna, ahogy Thermometer írta, még rosszabb lett, mintha a szélsõségesség most élné virágkorát ebben a 30 éves blokkban.

Ezt valamikor kitárgyalhatnánk az Éghajlatváltozás fórumban is, viszont tény, hogy a nagy, gyorsan egymást követõ kilengések oka mind T, mind csapadék, illetve más paraméterek tekintetében jórészt az utóbbi években uralkodóvá vált meridionális áramlási muszterekre vezethetõ vissza - a sok blocking-helyzet, a felettünk behullámzó, helyben kimúló ciklonok, vagy éppenséggel a "kirobbanthatatlan" AC-k felváltva aszályt, illetve kiterjedt bel- és árvizeket okoznak, a rekorddöntögetõ alacsony RH pedig a kontinentális éghajlatra jellemzõ napi, 20 fokot meghaladó tetemes hõingadozáshoz vezet. Ezek inkább tünetek, a mélyebb okok kitárgyalására irány a már említett fórum.

Kösz,amit lehet halasztok kiültetni,a többinek meg lehet már mindegy.
Amúgy ha belemegyünk abba,hogy változik-e valami a klímánkon,pár érdekesség azért történt az elmúlt években.A szokatlanul meleg decemberek,a tél tavaszba nyúlása,most már szinte évrõl évre ismétlõdik.Ugyanúgy ahogy a gyors hirtelen váltások is.Persze régen is volt ilyen,de mostanában mintha halmozódnának ezek a dolgok!
Na mindegy nem értek hozzá,és aki foglalkozik ezzel és kicsit is konyít hozzá,sem mer konkrétan állást foglalni!

Én bizony a helyedben még várnék akár 1 hónapot is a kényesebb növények kiültetésével, ugyanis egy tartós MASZFEJ látszik a modellek nagy részén, az izlandi-grönlandi AC pedig biztosítja a folyamatos hidegleszakadást - fõleg a Brit-szigetekre és Nyugat-Európára, viszont a hideg levegõ idõnként eléri a Dunántúlt is, a tegnapihoz hasonló hideg, szinte novemberi hangulatú idõt okozva. Tetemes mennyiségû hideg halmozódott fel Grönland és Kanada között, és amíg a hõcsere nem történik meg és a hidegtartalékok nem pazarlódnak el, addig a meridionalitás megszûnésére nem nagyon számíthatunk. Maximum az következhet be, hogy a hidegleszakadások idõvel még nyugatabbra tolódnak, így végre tartósabban elõoldalra kerülhetnénk. Eddig úgy gondoltam, hogy ez a folyamat már a jövõ hét vége felé megindulhat, most viszont amondó vagyok, hogy legjobb esetben április utolsó napjai hozhatnak esetleg kora nyárias hõmérsékleteket. Egyébként Nyuli fejen találta a szöget azzal a megállapításával, hogy az évszakváltás eddig csak a naptárban történt meg, a makrocirkulációs kép jelenleg - és úgy néz ki még egy ideig - inkább a téli félév jegyeit hordozza, mintsem a nyári hónapokra jellemzõket. Németül értõ kollégáknak egy kis hosszútávú Link

Külön elvégeztem a számításokat a gerinctõl Ény-ra és Dk-re, majd anomáliatérképeket készítettem. A korrelációs együttható és a gradiens is persze ény-on a nagyobb, de a Keszthelyi- hegységben Vállus -Büdöskút(370 m) adata 19051-80-ból kicsit átrajzolta a térképet és így Dny-ra (majd ÉK-re) is kiszámoltam a dolgokat (ez megerõsít Téged) mert ott is a magas-bakonyihoz hasonló 15%-os pozitív anomália jelent meg az egész Bakonyhoz viszonyítva (nem a csapadék ennyivel több,hanem a gradiens). Megvannak havi és évszakos bontásban is a táblázatok,diagramok és a saját kézzel rajzolt térképek is.Engem is meglep, hogy 87 oldalt tesznek ezek ki, míg a szöveg csak 25 oldal. Persze nem csak a magasság és csapadék kapcsolatát, hanem a csapadék tér és idõbeli eloszlását is megvizsgáltam a két megyényi területre.

Ha még nincs levél az áttelelt példányokon, nincs minek lefagyni. Részemrõl a "kivi ügy " lezárva...

Ezek szerint mást is meglepett ez a fagyos reggel.
Visszatérve a zalai csapadékra a szmájli nem véletlen és nálam is az a lényeg : "ha" a hegyekben is mérnénk mennyi lenne az esõ. Az idõ nekem meghozhatja a választ: a Kab-hegy és Kõris már mér egy ideje (mióta is ?). Sajnos már rég nem foglalkozom ezekkel a dolgokkal,amatõr lettem ismét (bár egy évet akkoriban dolgoztam a baranyai jégesõ elhárításnál is, csak mint betanulgató pont az utolsó évében) és kicsit elkeserítõ, hogy eléggé leépülnek ebben az országban a dolgok, s velük együtt én is.
Különben bizton feltételezhetjük, hogyha Zalában 160 m-en van 800 mm, a Bakonyban meg 360 m-en, akkor egy vulkánkitörés által Becsehely közelében felépülõ 700 m-es hegykúpon több esne mint a Kõris-hegyen. (lásd szlovén vagy horvát hegyek)

Jah ok!
Csak reggel mikor felkeltem,és megláttam a deres füvet,felment bennem a pumpa rendesen!
Floo:Júliusra?Szép lenne!Reméljük,bár nagyapám mesélt júniusi reggeli fagyokról!!!

A felnõtt kivi levelei is elkezdenek pörkölõdni -1 fokon, mert nagyon tele vannak vízzel

Bakonyvár!
"Abban tökéletesen igazad van, hogyha a hegyeket teherautóval Zalába fuvaroznánk, akkor ott több lenne az esõ ill. hûlt helyükön jóval kevesebb ill. ha a nagyanyámnak kereke...na de hagyjuk."

A "ha"-val kezdõdõ mondatoknak és a feltételezéseknek a közhit szerint nincs értelme, pedig nagyon nagy jelentõségük van egy kutatásban, mert ki tudod vele zárni az esetleges rossz következtetéseket, és el tudsz jutni velük a helyes megoldáshoz.

És mik voltak a tapasztalatok, a hegység melyik oldalain esett több csapadék?
Gratulálok egyébként, sejtettem, hogy a tudásod, és a sok megfigyelésed (ami sokszor egybeesik az én megfigyeléseimmel) nem véletlen, de egy ilyen komoly tanulmányt összehozni nem kis dolog!

Visszatérve a ma reggeli fagyokhoz: hogy egy mediterrán ciklon érkezése elõtt 12 órával április közepén(!!) fagyjon, ez viszont a tegnap esti hozzászólásomat cáfolja meg, miszerint ez más levegõ, de egyben szinte hihetetlen, hogy egy mediterrán ciklon elõtt ennyire nyugodt, leállt éjszaka legyen, hogy a völgyekben és a síkon fagy lehessen.

Igazad van, elkerülte a figyelmemet, hogy fiatal növényrõl van szó. Idõsebbre értettem, természetesen. a most vásárolt fiatal példányt még nem ajánlott kitenni, illetve célszerû valami dézsába ültetni, és védett helyre tenni, ha mégis fagy jönne, egyszerûen be lehet vinni éjszakára. Köszi az észrevételt Floo! ( Az én lelkemen száradna- ill.-fagyna, nem szeretném...)

Nem lehet nagy baj, a kivi már nem fagyhat el ilyenkor. A "valami kényesebb növény"-esetében, javasold neki, hogy ha fagy esélyes nap jön, elõtte este takarja le vödörrel, vagy ha nagyobb , fóliával. Magam régi lepedõvel is védtem már meg növényeimet. Letakarni, és kész.

Semmi gond, ezeket a fiatal példányokat könnyû szerrel meg lehet védeni a kisebb fagyoktól.

Haverom rendelt valahonnan kiwit,meg még valami kényesebb növényt,és kérdezte mikor ültetheti már ki.Én meg mondtam neki tegnap,hogy na már ültesd nem fog elfagyni!
Szerinted?Le fogja enni a fejemet! Ráadásul most úgy néz ki a jövõ hét szerda is fagyos lehet.
Tiszta ideg vagyok az idõre,a magnóliám,a rózsaloncom,a barackfáim tönkre vannak fagyva!

Hát ezt már nem hiszem el,tiszta dér minden,Tmin.-0.9°C.Mikor tünnek már el a fagyok????