Meteorológiai társalgó

Kissé félreérthetõen fogalmaztam, ennek megfelelõen, úgy látszik, félre is értettél. Egy szóval nem állítom, hogy éghajlatváltozás kezdõdött, én nem a globális lehûlés híveivel fújok egy követ. Éghajlatingadozásra gondoltam, de ez a gondolatom is csupán feltételezés. Lehet, hogy csak néhány hónapra, fél-egy évre szóló jelenségrõl van szó. Mindenesetre éppen a szélsõértékek elég sokat elmondanak az idõjárás nagyobb idõléptékû viselkedésérõl, erre több példát is hozhatnék. Nyilván neked is feltûnt, hogy pár hónapja nincs hajlam az idõjárásban a maxik szélsõséges felugrálására (éppen nálatok, délnyugaton azért elõfordult néhányszor), ami pedig "kiabáló" jellegzetessége volt az utóbbi 2 évtizednek. Egész télen talán néhányszor mértem 10 fokos, vagy ezt valamivel meghaladó maximumot, holott a december és a január túlnyomó része enyhe volt. Az utóbbi évtizedek enyhe téli idõszakaiban sorozatban jöttek ilyen, s még erõsebb felmelegedések. A hatvanas, a hetvenes, de még a nyolcvanas években is Észak-Dunántúlon a 30 fokos maximum sem volt mindennapi még július második felében, augusztusban sem (a 35+ fokokról nem beszélve) Ha felment 30C-ig a hõmérõ, már azt mondtuk: jé, 30 fok! Akkoriban a 28-29 fokos napok voltak a "hõségnapok". Hasonlóképpen, a téli hónapokban nemigen fordultak elõ 15-20 C közötti enyheségek (kivétel talán 1974 december vége) Érdekes ugyanakkor, hogy mindemellett a hideg szélsõség sem tûnt el, sõt, talán kissé gyakoribbá is vált (ahogy egy régebbi kommentedben utaltál rá) Ingadozik az éghajlat? Minden bizonnyal!
Amit a blokkoló AC-k, meridionális áramlási képek gyakoribbá válásáról szoktál írni, az szentigaz. Az éghajlatmódosulás tényleg a kilencvenes évek elején kezdõdött (bár 1988 nyarán tapasztaltam elõször a "természetellenes" kánikulát, amit "ötödik évszaknak", "szupernyárnak" nevezek) Magyarázat szempontjából megfontolandó, hogy éppen a 90-es évek eleje óta monoton csökken a nap mágneses térereje, ennek megfelelõen a napfoltciklusok burkológörbéi lassan lejjebb szállnak. Én nem állítom, hogy feltétlenül itt van a kutya elásva, de az idõbeli egybeesés figyelemre méltó, a légkörfizikai mechanizmus is adott.
VáraljaMet-nek volt egy nagyon érdekes kommentje a Visszatekintõben talán fél évvel ezelõtt. Közölte az évi középhõmérséklet-görbe menetét az 1700-as évektõl napjainkig. A görbe amplitúdója az, ami felkeltette a figyelmemet. A XIX. század elejéig az ingadozás nagyon nagy: igen meleg, és igen hideg évek sûrû egymásutánban követték egymást. "Kisjégkorszaki" zordságú telek váltakoztak kifejezetten forró nyarakkal. Ez a klímakorszak nyilván megfelel a Te AC dominanciájú, szélsõséges hõmérsékleteket és csapadékhozamokat produkáló idõszakodnak. Aztán az amplitúdó hirtelen lecsökkent, és úgy is maradt kb. 1910-ig. Ez kiegyenlítettebb, "zonális" periódus volt. Ezután következett 3 évtized, mikor újra nagy amplitúdókat figyelhetünk meg, majd kis amplitúdó, majdnem napjainkig. Fenti változások kitûnõen korrelálnak a naptevékenység erõsségével: kis tevékenység-nagy amplitúdó- meridionális áramlási képek, szélsõséges idõjárással -és vica versa.

Mindhárman ugyanarra gondoltunk, hisz szubjektív az átmeneti évszak fogalma,hisz márc-május közt -20 fokos havas téltõl a 35 fokos forró nyárig minden lehet 92 nap alatt !
Valójában akkor én hogyan határoznám meg ? Erre van egy bevett kategória: nyári és téli nap, amelyik egyik sem, valahol ott a tavasz. Vagyis ha 0 alatt van a T egy egész napon át, vagy 25 fölé megy, abban talán mindenki egyet ért, hogy nem tavasz. De ilyen alapon a nyár és tél fele is tavasz lehet(vagy õsz). Valahogy úgy definiálnám (azért ne legyen a nap tavaszi, ha +1 fok van du., de éjjel -5 vagy -10), hogy tartósan (nem csak 2-3 napig) a minimumok 0 felett (persze gyenge talajmenti fagy belefér), a maximumok 15-24 fok közt, a napi átlag ennek megfelelõen kb. 5-15 fok közt. A maxik alapján itt nem volt még tavasz, de a min. és Tközép alapján febr.29-márc.2 3 napig tavaszi volt, de nem tavasz, mert ahhoz kicsit rövid volt. Én 2 méteres hótorlasszal meg nem foglalkozom, mert ha arra várnék itt Pápán, akkor tél sose lenne.
A télfinálézás meg febr. 15-én kezdték mások, nem én, mondván már a télnek az volt az utolsó dobása(havazása).

"Az átmeneti évszakokban pedig éppen az az érdekes, hogy télies és nyárias elemek egyaránt elõfordulhatnak bennük, de attól még nem lesz se nem tél, se nem nyár. "

Számból vetted ki a....

Éppen errõl beszéltem. Ezek szerint biztosan lesz is még néhány újabb "télfinálé" a te meghatározásod szerint. Elképzelhetõ, hogy csak május elején fog végérvényesen lezárulni az idei tél, hogy ha a legjelentéktelenebb hószállingózást, gyenge hózáport vagy valamelyik fagyzugban beálló éjszakai fagyot is a télhez számítjuk. Sõt, a töbörben akkor lehet nem is fog idén kitavaszodni.

Szerintem kevesebb vita lenne ha elkülönítenénk a két tavasz fogalmat. Az egyik az úgymond naptári kitavaszodás, ami már ha tetszik ha nem megtörtént. A másik pedig az az idõpont, amikor már teljes (vagy legalábbis 99%-os) valószínûséggel kijelenthetjük, hogy nem várhatóak éjszakai fagyok vagy havazás az ország döntõ részén. Bár ez véleményem szerint már inkább csak valahol a tavasz-nyár fordulója környékén jelenthetõ ki. Az átmeneti évszakokban pedig éppen az az érdekes, hogy télies és nyárias elemek egyaránt elõfordulhatnak bennük, de attól még nem lesz se nem tél, se nem nyár.

A jövõ szombattól az azt követõ hét közepéig (kedd/szerda) tartó idõszakban biztosan meglesznek az elsõ 20 fokos maximumok legalább az ország felén, de lehet, hogy még kicsit nagyobb területen is.

Persze, már leírtam, hogy 10-20 évig nem lesz itt tél, ha febr. elejéhez viszonyítunk. A mostani idõt mindenáron tavasznak beállítani nem kéne. Ezek a paraméterek (7-10 fok, éjszaka rendszeres fagy, most itt éppen ború 4 fokban, nálam esõ, van ahol havazás, átlaghõmérséklet 2 fok körül) valóban nem sokkal rosszabbak, mint az ilyenkori átlag, csak két héttel vagyunk lemaradva, február végi idõ. Ez már késõ tél, másképpen kora tavasz. Nem is azzal van a baj, hogy az idõjárás a naptártól kicsit eltér (furcsa lenne, ha sose térne el), csak nem kéne az elõrejelzett 15-20 fokokat febr. 10. óta készpénznek venni, ha meg véletlenül 1-2 megyében elõfordul, már tomboló tavaszról beszélni meg kabátokat eldobatni az egész országban, holott -5-10 fokok garmadája volt az utolsó 3 hétben, ma meg már a 10. télfinálé havazás történik az országban febr. 15. óta.

Csatlakozom. El kéne fogadni végre, hogy tavasz elején (márciusban, április elején) még bármikor lehetnek télies epizódok az idõjárásban (kemény éjszakai fagyok, hózáporok stb.) de ez nem jelenti feltétlenül a tél visszatérését. Ilyen elven ha például március második felében és áprilisban heteken keresztül 20-25 fokok lennének, de mondjuk április 20-án egy hidegöblítést követõen hózáporok alakulnának ki az országban, akkor abban az évben a tél április közepéig tartana?

Így van, tovább tombol a tél, errefelé holnap délutánra akár már 2 méteres hótorlaszok is lehetnek a +10 fokban...

A március tavaszi hónap. Március elsõ felében az átlagos Tmax 7-10 fok. Ez az idõ nagy részében bõven teljesült, el kellene már fogadni végre, hogy TAVASZI idõ van. Nem téli. Kitavaszodott, énekelnek a madarak is, elolvadt a hó. Ennyi.

Ezek nem az általam elképzelt hátoldalak, biztos nem ugyanazt értjük alatta. Én felettünk AC-t látok ezeken, melynek középpontja valóban nem épp felettünk, kissé délkeletre van. Ciklonokat továbbra is a Sarkkörön túl látok, az óceánon, így Ny-Eu-ban is AC. Ilyen szituban valóban lesz 17 fok, mint ahogy februárban is volt az Alpokalján, de nem igazán tavaszodott ki azóta.
Másrészt a kiindulási helyzet, amire alapoznak kicsit módosulhat aztán borulhat minden. Pl. mára nem stratusból cseperészõ esõt gondoltam szélcsendes idõvel 3-4 fokban. Egy HF-tõl mást vártam és mintha az elõrék is nagy széllel futó záporokat meg hózáporokat vártak volna. Persze estig még bekövetkezhet ez is, már nem mennék biztosra semmiben...

Pedig nagyon valószínû az AC hátoldali helyzet a hosszú hétvége második felére, már nem csak a GFS fõfutása, hanem az ENS is adja: Link Link
Az ECMWF is teljesen hasonló: Link Link
Ebbõl így 15-én és 16-án 10-15, majd 12-17 fok közötti, míg 17-én és 18-án már 15-20, majd 17-22 fok közötti maximumok lehetnek országosan.

Ezt az AC hátoldali helyzetet nem nagyon látom, egész télen is vagy felettünk is AC, vagy tõlünk nyugatra, vagy mindenhol, de olyan, hogy tõlünk keletre AC, ciklon meg nyugatra és elkap a déli-délnyugati áramlás: nem nagyon ugrik be. Most sem nagyon bízhatunk ebben egy darabig. Kételkedtem többször, hogyha nagy meleget vártunk É-i,Ény-i meg ÉK-i áramlások mellett. Most is ez van, északról fog fújni holnaptól a szél, és várjuk a jövõ heti kitavaszodást. Mint eddig, most is jó lehet 10-15 fokra, meg a front elõtti átkeverés meg fõn itt-ott fölé is viheti, de tartós 15 fok feletti meleg valóban hátoldalon lehet, de mi max. ciklon hátoldalra vagyunk jók. A ciklonok nem délrõl, hanem északról kerülik meg a brit Ac-t, és elõbb lesz ciklon Skandinávia vagy Oroszország felett, mint a spanyoloknál vagy a franciáknál. A Grönland,Izland,Norvégia,Lengyelország íven szállított levegõ nem túl langyos télen sem, tavasszal meg már inkább hûvösnek számít. Eddig márciusban a nappali hideget meg havat megúsztuk, mert a száraz, felhõmentes idõben a nap csak melenget egy kicsit,de a március 10. környékére nem a mostani 0+4 közti középhõmérséklet(éjjel este 8 és reggel 8 közt keményen fagyott, pedig Pápa nem egy fagyzug)a jellemzõ. Most este itt 12 fokot esett a T és fagy lett, de a felhõk most megóvnak a nagy hidegtõl tán, de holnap megint nem lesz felhõk,szél mellett 10 foknál melegebb, a folytatást meg meglátjuk.

"hogy klimatikusan hidegebb periódusba értünk"

Ami persze nem zárja ki azt, hogy május 23-án +39 fok legyen.
Ezzel a mostani idõjárással kapcsolatban nem mernék kijelenteni semmit, mert teljesen bizonytalan, teljesen megbízhatatlan, teljesen kiszámíthatatlan.
Nem azért, mert az idõjárás ilyen, nem!
Azért, mert ilyenné vált, legalábbis az 1960-1990 közötti 30 évhez képest egészen biztosan.
Az sokkal kiszámíthatóbb idõszak volt, mivel a nyugati áramlás kiszámíthatóbb, voltak évszaki jellegzetességek, és ritkábban voltak atipikus események.
Véleményem szerint az anticiklonok számának, térbeli és idõbeli kiterjedésének, illetve erõsségének változásának tudható be ez az "új" klíma, mert amint anticiklon kerül Európa idõjárásába, azonnal bonyolódik a helyzet. Illetve amit már írtam pár napja, mivel az anticiklon csapadékmentes terület, több nagy méretû anticiklon miatt az összes nedvesség kisebb területre koncentrálódik, így ahol nem esik ott nagyon nem esik, ahol meg esik ott nagyon esik.

Olyan az idõjárásunk, mint a szomszéd kutyája, amelyik lehet, hogy eddig mindig beengedett a szomszédhoz, mert ismer, de egyszer csak fogja magát, és beleharap a hátsódba.
Azt maga az idõjárás mutatja meg, hogy mennyire így van: 2000-ben Szegeden 203 mm-el csapadék minimumrekord született, pontosan nem emlékszem a dátumra, de azt hiszem 2001-ben pedig a szatymazi õszibarackültetvényekben kirohadtak a fák a rengeteg esõ és a belvíz miatt ; ha jól emlékszem 2003-ban annyira alacsony volt a Balaton vízszintje, hogy bele akarták vezetni a Rábát, szerencsére nem tették, és két év múlva vízben álltak a déli parton a nyaralók ; és a sokat emlegetett 2010-es csapadék maximumrekord után egy évvel csapadék minimumrekord született.
Az, hogy 2003 körül az alacsony vízszint bele akarták vezeti a Rábát a Balatonba, azt sejteti, hogy a szakemberek azt gondolták, onnantól mindig alacsony lesz a Balaton vízszintje.
Aztán azóta rácáfolt párszor az idõjárás.
Volt a 2006/2007-es enyhe tél, és azt gondolták, azután mindig enyhe telek lesznek, azóta például nézzük a kaposvári állomás téli abszolút minimumait: 2009/2010-es -23,2 fok ; 2010/2011-es tél -22,5 fok ; 2011/2012-es tél -24,1 fok.

Itt nincs olyan, hogy valamilyenre váltott a klíma, hanem egyszerûen szélsõségesebb lett, és egy adott idõszak átlagait az határozza meg, hogy épp melyik irányba leng ki.

Ez most száraz, északi levegõ, és ahhoz képest, hogy -4-5 fokos 850 van felettünk, 11 fokok is voltak ma, ugyanez volt ha emlékeztek rá decemberben és januárban, amikor téma volt, hogy -4 fokos 850 mellett lehet-e 8 fok, és volt jópár nap, hogy -3-5 fokos 850 mellett voltak 7-8 fokok, most a magasabb napállás miatt 10-11 fokok vannak ilyen értékeknél.

Ha az a brutális meleg anticiklon, ami hónapok óta(!) folyamatosan a Európa nyugati partjai elõtt tartózkodik, fogja magát, és rátelepszik Közép-Európára, akkor meg olyan meleg lesz hetekig, hogy azt fogod mondani, melegebb periódusba értünk.
Ezért kell vigyázni ezzel az ilyen lesz meg olyan lesz hónapok vagy évek múlva az idõjárás, vagy akár 50 év múlva, mert akármilyen lehet.
Még egy gondolat: ha azt hinnék, hogy ez most kezdõdött, tévedés!
Az 1960-1990 közötti nyugisabb, nyugati áramlásos idõszak szinte évre pontosan 1992-ben ért véget, és akkor kezdõdött ez a mostani, szélsõségesebb idõszak.
Ez azóta tart, nyilván kisebb nagyobb hullámzással, és azzal együtt is, hogy idõnként olyan elemek is vegyülnek bele, amik emlékeztetnek a megelõzõ idõszakra!
De!
Érdekes módon a megelõzõ blokkra, a nyugati áramlásos idõszakra hasonlító idõszakok vannak a legkevésbé.
Véleményem szerint visszanézve az elmúlt 150 év adatait, mint ahogy írtam már párszor, kb. 30 éves blokkok vannak, most épp egy ilyenben vagyunk.
Az 1960-1990-es idõszak egy hûvösebb, szélsõségektõl mentesebb idõszak volt, azt megelõzõen pedig egy, a mostanira jobban hasonlító 30 év volt.

Szerintem nem is baj ha elmaradnak még márciusban a 20 fok feletti értékek. Egyelõre elég a 15-20 fokos tartomány, az is bõven tavaszias. Nem igazán értem azokat akik rögtön olyan tavaszt várnak március elsõ felében, amikor éjszaka se fagy, napközben meg 20 fokok vannak. Nálam már ez a mai nap is bõven kimeríti a tavasz kritériumait (kora tavasz, ha úgy tetszik), és ha visszatekintünk az elmúlt egy hétre arra se mondanám semmiképpen se, hogy tél. Igaz, hogy éjszakánként keményen fagyott (bár itt -5 fok alá csak egyszer mentünk, -6,2 volt a leghidegebb napon), de napközben mindig 5 fok felett tetõzött a hõmérséklet, ami még a legnagyobb jóindulattal sem mondható télnek. Persze ez nem is baj, hiszen már március van.

Abban viszont van igazság, hogy decemberben és januárban is teljesen megszokottak voltak a 10-12 fokos Tmax-ok, illetve akkor valóban meg kellett keményen küzdeni egy-egy éjszakai fagyért is, most márciusban pedig sokkal könnyebben megy mindez, de ez inkább a tél elsõ két hónapjának a szégyene, nem a mostani tavasz hibája. A március az elsõ 10 nap alapján teljesen átlagos.

Valóban, megyünk kifelé már ebbõl a "tavasztélbõl" is. Sajnos, a ráadás-tél elég harmatosra sikerült: bár március elsõ dekádjában -várakozásomnak megfelelõen- újra elõállt a február elejére jellemzõ makroszinoptikai kép, azonban ez már nem volt képes megközelítõen sem olyan hideget hozni. A "kétpúpú" lehûlés alapjában nem volt rossz ötlet, de a második púp elég csökevényes lett végül.
Az elõzõ kommentemben leírtaknak megfelelõen inkább hûvöskés tavaszelõt tudok elképzelni, a maxik excesszív "felugrálása" nélkül. Az elmúlt években nemegyszer elõfordultak 25C -t megközelítõ felmelegedések március második felében nálam is, nemcsak az ország újdonsült "melegpontjain": Vasban és Zalában. Érzésem szerint az ilyen nyárias márciusi napok az idén elmaradnak. Bár ki tudja, lehetnek meglepetések...

Már 10,7 fok van ugyan és ragyogó idõ, de a tél bármely hónapjában volt fél tucat ilyen vagy ennél melegebb nap is. Éjjel meg olyan fagyok vannak, hogy a dec. és jan. ezt megirigyelné. Aki akkor és most elhagyta a kabátját, most mindenféle meghûléssel meg influenzával csücsül az orvosi várószobákban köhögõ, tüsszögõ, lázas emberek közt.