A kérdés csupán az, hogy a globális felmelegedés miatt van-e klímaváltozás, vagy a klímaváltozás következménye a melegedés?
Ugyanis a melegedés mint olyan akkor lenne egyértelmû, ha ugyanolyan idõjárás lenne, mint mondjuk az 1960-1990 közti idõszakban, azaz az folytatódott volna, csak épp magasabb hõmérsékleti tartományban.
De nem errõl van szó!
Hanem arról, hogy az említett 30 éves idõszak jellemzõen nyugati irányításos volt, most pedig lassan több mint 20 éve meridionálisabb korszakban vagyunk.
Amennyiben ez a meridionális idõszak okozza a melegedést egészen egyszerûbben abból fakadóan, hogy a zonális jellegben sokkal dinamikusabban zajlottak a nyugat-keleti áramlások, ezek például hûvösebb nyarakhoz vezettek, míg most amikor ránk telepszik egy anticiklon hónapokra és 30-35 fok van végig.

Ezt írtam tavasszal!

"Csak egy gondolat: nem lehet hogy azért olvad a sarki jégsapka, mert a hideg nagyon gyakran folyik le onnan, mivel mindig van brit vagy skandináv anticiklon ami forgatja le Európára Link ?
Észak-Amerikában meg oda szakad le, így nem a sarkok felett van.
Amikor zonálisabb, nyugati áramlásosabb idõszak van, akkor a folyamatosabb nyugati áramlás fenntartja a hideget, ritkábban engedi leszakadni, míg ebben a meridionális áramlásban az anticiklonok rendre lerángatják alacsonyabb szélsõségekre, így hígul a sarki hideg.

Továbbgondolva: a zonálisabb, nyugati irányításosabb 1960-1990 közti idõszakban volt 4-5 durvább hidegbetöréses tél, az 1963-as, 1969-es, és a 85-ös 87-es tél.
Azok azért tudtak olyan durvák lenni, mert az akkori nyugati irányítás mellett a hideg nem szakadt le állandóan, fent volt tartva, viszont amikor néha be-beszakadt a "tetõ", akkor az elõtte hónapokon, éveken át felgyülemlett borzalmasan hideg levegõ, majdnem az egész északi sark szakadt a nyakunkba.
Amióta átváltott ebbe a rendkívül meridionálisba (brit és skandináv anticiklon forgatja le a hideget, blokking blokking hátán), azóta ezek a nagyon durva, gyilkos hidegbetörések ritkábbak, majdnem hogy nincsenek, viszont gyakrabban fordulnak elõ a gyengébb hidegleszakadások, az állandó mediterrán ciklon, az állandó veszély, hogy benne van a pakliban a nagy hó, borotvalélen táncolunk.
Az elmúlt években mindig az volt, hogy vagy állandóan mediterrán ciklonozott és esett a hó, és nem bírt nyugalomba jutni a hideg, nem bírt elállni a csapadék, hogy a hófelszín felett hideg legyen, vagy lejött a -10,-15 fok szárazon és nem talált hófelszínt.
Persze országrészenként változhat a telek megítélése, meg egyébként is elég képlékeny téma ez, mert nehéz félretenni a szubjektivitást, én próbálom objektíven látni.
A 2006/2007-es rekordenyhe tél is ha jól emlékszem úgy volt, hogy vagy nyugatra szakadt le a hideg és elõoldal volt, vagy keletre akkor meg azért volt enyhe, így hatalmas mákkal lett rekordenyhe tél.
A sarki jég olvadásának pedig ez lehet a magyarázata mindenféle humbukok nélkül, hogy ezek a rendkívül tartós anticiklonok felhígítják az északi sark levegõjét és tud olvadni a hó meg a jég.
Illetve kiindulva a múlt év nyarából, amikor is a balti államokban, elõtte években meg Oroszország magasabb szélességein is rekordmelegeket mértek, akkor meg maga a nagyon magas szélességekre felkerült melegek olvaszottak, szerintem ezen egyszerû ok miatt fogy a sarki jégsapka.
Amikor persze az anticiklon nem ide forgatja le a hideget, hanem pont ide kerül az anticiklon és egész nyáron 35 fokok vannak, mert ugye ha leszakad a hideg, akkor valahonnan a lezúduló hideg által generált ciklon meg felrántja Afrika, Ázsia stb felõl az egész trópusi övet, akkor persze hogy magas átlaghõmérsékletû hetek, hónapok vannak.
Valahol biztosan itt van a kutya elásva, ha lenne rá idõm és megfelelõ hozzáférésem, biztos rá lehetne jönni a többi felmerülõ kérdésre is.

Ugyanis a légkörnek nyilván van egy hõpotenciálja, ami nem biztos hogy 1900-2000 közötti idõszakban volt a legmagasabb szinten, hanem olyan idõjárás típusos sorozatai voltak, ami nem hozta ki a legmelegebbet.
Meg a mostani sem biztos hogy a legmelegebb, de olyan idõjárási alaphelyzetek vannak 20 éve, amik magasabb átlaghõmérsékletet eredményeznek.
Nyilvánvaló, ezt tudtuk, hogy a zonális idõszak átlaghõmérsékletileg nem a legmelegebb, lehet hogy elõtte meg a kettõ keveréke volt, most meg a zonális ellentéte, szinte teljesen meridionális.
Ezek szerint a meridionális idõszak ennyivel magasabb átlaghõmérsékletet eredményez mindenféle emberi behatás nélkül.
Mert ha az 1960-1990 közti hidegebb idõszak sem az ember hatása (amikor már érzékelhetõ volt azért a légszennyezettség, legalábbis gondolom jobban mint 1916-ban, mégsem emelkedett, hanem csökkent a középhõmérséklet), így a mostani melegedésben sem feltétlen játszik szerepet a légszennyezettség vagy bármi külsõ hatás.
Ilyenkor lenne érdemes utánanézni, hogy azokban a zonális években, amikor magasabb átlaghõmérsékletû év volt, akkor jellemzõen a zonális jelleg maradt-e meg csak magasabb hõmérsékleten zajlott-e, vagy akkor epizódjelleggel meridionális év volt-e!?
Már persze ha az idõjárás követi a naptárt, mert lehet márciustól októberig meridionális volt, a többi maradék hónap meg zonális, aztán kijött átlagosra a hónap, vagy épp az év fele ilyen volt a másik fele meg másmilyen.
Mert ha csak a drasztikusan meridionális jellegnek köszönhetjük a középhõmérséklet emelkedését, akkor a klímakutatók a szén-dioxidos meg mindenféle emberhatásos elméleteikkel elmehetnek oda ahova valók.
Ugyanis pont most néztem meg, mivel 1992 környékén váltott a zonálisabb idõszak meridionálisba, megnéztem onnan kezdõdik-e a drasztikusan melegebb évnek sorozata.
És bizony onnan!
A nagykanizsai állomás ugyanazon a helyen van már 35 éve, megnéztem 1992 elõtti 10 év átlagát az 1992 utáni 10 évhez képest.
Több mint 6 tized a különbség az 1992 utáni 10 év javára.
Persze ez tutiempo-s adatsor, nem megbízható meg blablabla, de az omsz 100 éves adatsora is 1992 környékén kezd emelkedni.
Úgyhogy lehet itt egy marhanagy kutya van elásva....nem is olyan mélyen!"

Vegyük például a szegedi állomás adatsorát!
Éves közepek az elmúlt években:

2006 11.2
2007 12.0
2008 12.1
2009 12.2
2010 11.2
2011 11.5
2012 11.9
2013 11.9
2014 12.6

Éves közepek az 1930-as évekbõl:

1923 12.5
1924 10.9
1925 11.8
1926 12.2
1927 12.0
1928 11.3
1929 10.5
1930 12.4
1931 10.9
1932 10.6
1933 10.1
1934 12.7
1935 11.3
1936 11.9
1937 12.0

Vagy a 40-es évekbõl:

1943 12.0
1944 11.2
1945 11.3
1946 12.6
1947 12.0
1948 11.9
1949 11.9
1950 12.7
1951 11.9
1952 11.5

Ugyanilyen meleg évek voltak mint most!
Persze felmerül a kérdés, hogy hol mértek, mivel mértek akkor, városban, külterületen, hogyan homogenizáltak meg hogyan nem!?
De a kutatók is ezekbõl az adatokból dolgoznak!

Ha visszamennénk 150-200-250 évet, lehet akkor is voltak ugyanilyen meleg évek, meg voltak ugyanolyan hûvösebbek, mint az 1960-1990 közti idõszakban.
De érdekes módon az 1930-as 40-es évek 11-12, vagy 12 fok feletti középhõmérsékletû évek után senki sem kiabált globális felmelegedést.
Vagy ha volt is aki kiabált, azt lehûtötte az 1960-1990 közti hûvösebb idõszak.
Tény, meleg években vagyunk, de akkor is voltak meleg évek, amikor még nem volt nehogy ilyen mértékû a légszennyezés, hanem összehasonlíthatatlanul kevesebb.
Akkor lenne érdekes szerintem, ha maradt volna a zonális, nyugati irányításos trend, és az zajlott volna 2 fokkal magasabb tartományban.
Mint ahogy nem biztos hogy nem volt ilyen a történelemben.

A kulcs nem a melegedés, hanem a meridionális túlsúly okozta szélsõségesebb, kiegyenlítetlenebb, rapszodikusabb idõjárási események sorozata.