A 2009-es decemberi 30 centis havat hozó genovai, a 2010-es 40 centis havat hozó genovai, a 2012-es február, a 2013-as õrült mediterrán ciklon áradat elállni nem akaró havazásokkal, amikor még április elején is tél volt és hó esett, azért ezek egymást után nem voltak unalmas és fõleg nem hómentes telek.
A Dunántúlon legalábbis.
Az igazság az, hogy a folyamatos meridionális áramlások ezen formája úgy tûnik az ország nyugati és déli felének okoz komolyabb havakat.
Ami az ország északi és keleti felét rakná meg hóval, azok a zonális idõszakok ciklonjai voltak, amikor rendkívül gyakori volt, hogy miközben délnyugatos csapadék sem volt vagy esõ, Balatonszentgyörgytõl esõ vagy hó, délnyugat és Budapest között valahol váltott át hóba, és északon és északkeleten meg szakadt a hó.
Amikor egy zonális idõszakban a nyugati frontok között az egyik hátoldali ciklon kicsit meredeken jött és tudott mediterrán ciklont csinálni, akkor meg délnyugaton havazott, vagy ha országon áthaladó pályája volt, akkor országos havazást csinált.
Miközben a zonális idõszakban az én gyerekkoromban egymást követték olyan telek, hogy a szánkónk évekig rozsdásodott a padláson.
Az elmúlt 7-8 télbõl 4-5 alkalommal nálunk minden télen meghaladta az 1 métert az összes téli hóvastagság.
Ha jól emlékszem, az 1995 és 2006 közötti idõszakban több olyan mediterrán ciklon volt, ami az ország nagyobb részét megrakta hóval, mint ezek csak a déli részeket érintõk.
Ahány típusú telet megéltünk már mindannyian, nem jelenthetünk ki semmit!
A 2006/2007-es rekordenyhe tél után a szakemberek dél-olasz teleket vártak hozzánk, nem gyõztek jelzõket keresni arra hogy mostantól micsoda enyhe telek jönnek, aztán 2009/2010, 2010/2011 és 2011/2012 telén Kaposváron mindhárom egymást követõ télen volt -23 fok.
A déli országrészben volt azóta -28 fok is.
Az elmúlt 2 telet kivéve hó is volt azért, persze voltak országrészek amik mindig kimaradtak!
Semmi garancia sincs arra, hogy ez a tél enyhe lesz, ugyanúgy lehet akármilyen, meg annak az ellenkezõje is.