Globális jelenségek

Érdkes cikk. Éppen megnéztem hozzá a megfelelõ nyomási mezõket meg 850-es hõmérsékleteket. Nem semmi ciklonka volt, hihetetlne gyorsan született és csapott le arra a területre.

Link
Faterom tegnap áthozott egy szatyor régi Élet és Tudományt, a fenti cikket 1953 február 25-i számban írta Zách Alfréd. A cikk oldalanként beszkennelve a fenti linken.

véletlenül elkaptam a BBC-n a héten errõl a jelentésrõl (Stern Review) a beszámolót. ez a pénzügyminisztérium egy gazdasági riportja és az éghajlatváltozás költségeivel foglalkozik (szükséges intézkedések és az okozott károk váható kiadásai), tehát a mi érdeklõdésünkön kívül esik a téma.
de ezért lehet "ellene" tüntetni.

Link

Jaj, ez olyan hülyén hangzik így :-) Klímaváltozás ellen tüntetni olyan, mintha Nepál a Himalája ellen tüntetne... :-)
Muris, ahogy leírtad, na.
Egybként széllturbina ügyben az az érdekes, hogy nálunk ez se megy valami fényesen... Szelünk még csak lenne hozzá, befektetõk is, de a települések meg a "zöldek" tiltakoznak. Kicsit gáz...
Mondjuk nekem lesz saját, ha lesz egy tanyám.

Szeptember végén mindösszesen 5 nap alatt fagyott be a sarkvidéki tenger akkora területe, mely nagyjából két Ibériai-fsz.-et kitesz.
Az angoloknál nagyon is aktív téma az éghajlatváltozás.Nem rég kezdtek bele egy kb 300 millio fontos beruházásba:140 szélturbinából álló szélfarm.Ha jól tudom a "klímaadó" is már kidolgozás alatt van.Elkészült a brit éghajlatváltozási stratégia,interneten elérhetõ.

Londonban a klímaváltozás ellen tüntettek, és a kyotói egyezmény helyett egy új, szigorúbb egyezményt sürgettek. A tüntetõk több, mint húszezren voltak.

A tegnaphoz egy kis kiegészítés:
"Tetszõlegesen választható bármely 30 éves idõszakra illesztett lineáris trend meredeksége megmutatja az adott idõszakra jellemzõ anomália értékek csökkenését, növekedését, vagy stagnálását. Attól függõen, hogy milyen idõszakot választunk, más és más meredekséget kapunk. Ezért kiszámítottam a január havi légnyomás anomáliák 30 éves idõszakainak lineáris trend együtthatóját egy-egy évvel elcsúsztatva – hasonlóan a mozgó átlaghoz - 1659-tõl 1999-ig. Ezen mozgó lineáris trend meredekségének (MLTM) idõbeli alakulását mutatom be: " Link

Meg-é lehet tekinteni ama szakdolgozatot?

Holnap írok egy kis szöszenetet még, de ma este már túl fáradt vagyok, elõre is bocsi.
Jól emlékszel, hogy a 90-es, pontosabban szólva 1988 és durván 1994 között rendkívül alacsony légnyomás értékek voltak Európa északi részeinél, így 1993 januárja, mikor 930 hPa-os ciklon is volt elég nagy kiterjedéssel.
"ha jól értem, az észak-atlanti térségben lassan egy kb 30 éves átlagos légnyomás csúcshoz közeledünk" - pontosítanám, mert így nem igaz feléttlen. A 30 éves idõszakokra illesztett lineáris trendek értéke ha pozitív, ugye az azt jelöli, hogy emelkedõ tendencia jellemezte, azt a 30 évet. Az egyik mélypont a "90-es évek volt, amely után gyakrabban jelentek meg átlagosnál magasabb légnyomás értékek, így a lienáris trend meredeksége negatív értékbõl pozitívba kezdett átmenni. viszont holnap kicsit részletesebben írok errõl és diagrammot is belinkelek. Felteszem majd netre.
Jó éjt!

Érdekes tudományos elemzés Svadasz (jó, hogy jelen vagy tudományos alapjaiddal), ezek szerint a beharangozott idei várakozás nem alaptalan.
Utolsó mondatod válaszára kíváncsi lennék, mi is az, he-he ?

szia Svadász

érdekes, amikre jutottál...

ha jól értem, az észak-atlanti térségben lassan egy kb 30 éves átlagos légnyomás csúcshoz közeledünk, aminek nálunk nagy valószínûséggel egyre hidegebb telek felelnek meg.

ez érdekes, az emlékezetem kicsit ellentmond ennek (ez persze nem jelent semmit!). éppen a 90-es években alakult ki többször is nagyon alacsony nyomás arrafelé (tipikus erõsen NAO pozitív helyzet), amikor orkán erejû szelekkel kisért ciklonok söpörtek végig Anglián, Franciaországon és Németországon, helyenként karácsonyi - szokatlan - áradásokat okozva. ilyenkor a Mediterrániumban AC van, Magyarország annak a "tetején": csendes, nagyon ködös, de nem túl hideg idõvel.
(nem is tudom miért mondják, hogy "ködös Albion", mert az csak negatív NAO-nál van, ami sokkal ritkább, "legutóbb" a 60-as években sorozatosan, ekkor Angliában hideg, ködös volt a tél, úgy is hívják ezeket a teleket, hogy "skating winters", minden tó befagyott, lehetett korcsolyázni)

Nao!
A diplomamunkámban egy 10 oldalban fejtettem ki mirõl is van szó , itt rövidebb leszek azért.
A vizsgálódások során kiderült, hogy januárban keletkeznek a leginkább hosszantartó rendkívül hideg idõszakok (HRHIk). Ezért a legnagyobb figyelmet a januárra szenteltem. A januári bp havi középhõmérsékleti értékek a Norvég-tenger (szélesség:N60-N70, hosszúság:W10-E10) tengerszinti légnyomás havi értékével -0,71-es lin. korrelációs értéket mutat (1948 - 2005). Tehát ha ott növekszik a légnyomás, nálunk hidegebb havi közepek mutatkoznak. Kíváncsivá tett így érthetõen, hogy miként alakult régebben a légnyomás azon a területen. 1659-tõl rekonstruálva van a havi tengerszinti légnyomási érték 1999-ig Luterbacher és társainak köszönhetõen. Link
Ezek segítségével végig kisértem a közel 320 év légnyomás változásait, és 30 éves tendenciákat állapítottam meg 1 éves eltolással (hasonlóan a mozgó átlaghoz). Ezt egyébként Mozgó Lineáris Trend Meredekségnek (MLTM-nek) nevezem.
Ez szép osszcillációt mutat, vagyis a csökkenõ és növekvõ tendenciák váltakozásait. Most egy ilyen emelkedõ tendenciában vagyunk (hamarosan a tetején, vagyis az emelkedés végén). Az utóbbi fél évszázad eseményeit tekintve meghatározható, hogy most januárra milyen tendencia érték várható (szórással) és ez azt mutatja, hogy legalább átlagos, de inkább a feletti érték valószínû. Ennek a 320 éves MLTM-nek a periódus idejeit is sikerült megállapítani.
Egyébként ezt az osszcillációt NARC-nak kereszteltem el, szerényen (North Atlantic Region mid-winter Cyclic/"Circulation"). Ezt a légnyomás ingadozást rengeteg dolog okozza, ezeket mostanság gyûjtögetem össze.
A NAO és az AO kapcsolatban áll ezzel a folyamattal természetesen, de ezek inkább csak indikátor jellegûek lehetnek. Nagyjából ahhoz hasonlítanám, mint az ENSO "dolog". Van egy El Nino jelenség, mire vannak leíró számok. A NARC is egy jelenség mire jó indikátorok leíró számok lehetnek a NAO, AO ...

A januárt indokolja, hogy 1871-tõl 2006-ig vizsgálva a téli hónapok közepeinek kapcsolatát a téli középpel, a január jött ki legerõsebben (~0,85 köröli lin korrel). Ezt követte a feburár, majd a december. Az esetek legnagyobb részében a januári havi hideg anomália okozta a téli hideg anomáliát.

Természetesen van még egy tényezõ, amely meghatározza még hazánk téli középhõmérsékleteit a NARC mellett, errõl viszont még nem nyilatkoznék, mert furcsa mód nagyon nagyon ritkán jut szerephez a NARC mellett.

A Földgömb legutóbbi száma tematikus szám a Föld hóval-jéggel borított vidékeirõl, a Kilimandzsáró csökkenõ hósipkájától kezdve visszahúzódó gleccsereken át mindenféle érdekes dologról szól, melyeknek bizony közük van az éghajlatváltozáshoz.

svadász:
"Jelenleg egy az anticiklonális idõszaknak kedvezõ fázisban vagyunk."

ezt mibõl lehet tudni?
milyen idõtávra igaz ez? idén télre? vagy csak pár hétig?
és hol? vagyis az észak-atlanti térség felett vagy itt Magyarországon?

azért kérdezem, mert - amatõrként és hóimádóként - az izlandi, skandináv (tehát észak-atlanti) AC-ok tartós fennállása esetén van igazán hideg és csapadékos idõ nálunk.
ezt jól jelzi az észak-atlanti oszcillációs index (NAO), ami - ezért - a kedvenc "témám". úgy tudom, hogy ez nagyon nehezen elõrelejezhetõ (nehezebben mint pl. az ENSO az El Nino-nál).
úgy figyeltem meg, hogy a NAO-index - télen, amikor hó szempontból fontos - általában kissé pozitív (mintha ez lenne az alapállapota) amit idõnként rövidebb-hosszabb nagyon negatív idõszakok szakítanak meg. ezért van nálunk télen évente átlag csak 1-2x olyan hét, amikor 2-3 mediterrán ciklon is áthalad egymásután. általában utána visszaemelkedik az index, megszûnik az "anomália".
a legutolsó - hó szemontból - nagyon "jó" év az 1995-1996-os tél volt. ekkor nagyon sokat és tartósan volt NAO negatív periódus. rengeteg hó esett a tartósan hideg ÉS csapadékos viszonyok miatt.

Link

A meridionális jelleg túlsúlyba kerülését a következõk indokolják.
A Fultz forgómedencés kisérletekkel fõleg a mérsékelt övi légköri mozgásrendszereket (ciklonok, anticiklonk, jetek) lehet jól modellezni. Az eredmények szerint ha kezdetben nagyon nagy a hõmérsékleti kontraszt (poláris és trópusiterületek közt) erõteljesen meridionális hatások érvényesülnek (ez durván az egycellás torroid modellnek felelne meg). A hõmérsékleti kontraszt csökkenésével a meridionalitás túlsúlya, helyett lassan a zonalitás veszi át a szerepet, erõs jet tevékenységgel. A Rossby hullámszám 3-5 körül kezd mozogni. A hõmérsékleti kontraszt további csökkenésével a hullámszám emelkedik 5-6 (7) db, gyengül a jet is, majd végül a nagyon kicsi hõmérsékleti kontraszt során már egyedi ciklonális jellegû örvények jelennek meg, melyekben a konvekció dominál, és idõnként megjelenik gyenge jet is. A kisérletbõl jól kiderül, hogy a meridionális jelleg erõsödésével gyakoribbá válnak az anticiklonok. Ezek gyakoriságának növekedése viszont nem csak alacsonyabb hõm. különbség esetén, hanem nagyon erõs hõmérséklet különbség során is megnövekedhet.
A téli idõszakban az észak-atlanti térség felett idõrõl idõre váltogatják a ciklonálisabb és anticiklonálisabb idõszakok. Ezek tendencia változásairól már a Hosszútávú... fórumban említette pár szót. Jelenleg egy az anticiklonális idõszaknak kedvezõ fázisban vagyunk. Egyenlõre eldönteni még nehéz melyik anticiklonális, ciklonális idõszak miért is következik be. Elég bonyolult és összetett többszintû kapcsolati rendszer van az észak-atlanti térség tekintetében. Az áramlatok hõmérsékletére az idõjárás hatása, azoknak visszacsatolása, jégborítottsággal való kapcsolat, stb..... egy nagyon szép rendszer. Ezt vizsgálgatom már idestova lassan 5 éve...

Floo: Nem csak szerinted, régóta általános nézet és várakozás a meridionális jelleg túlsúlybe kerülése ezügyben.
Az, hogy az utóbbi években egyre meghatározóbb blocking-irányítás annak az elõjele-e, szerintem nem egyértelmû, várjunk még néhány telet, he-he !

Svadász!
Pontos infóim nincsenek,hogy miböl következtetik ki!
De szerintem a Golf leállásával vagy az általa kifejetett hatások gyengülésével sokkal meghatározóbb lesz az észak-déli mozgás a kontinensen,mint elötte,mikor is nyugat-keleti volt a fõ frontvonulási irány!
Ennek már vannak jelei,a sok blocking pl. ennek tudható be...szerintem!

A legtöbb azonban egyetért abban, hogy gyengíteni fogja az Észak-atlanti áramlatot és így a Golf-áramlatot is a globális felmelegedés, ha tovább folytatódik. Ellenben egy megjegyzés. A leállás alatt arra gondolnak a kutatók, hogy az Észak-atlanti áramlat nem fog észak fele haladni, hanem teljes egészében a Golf folytatásaként dél fele fordul el az Ibériai-fsz mellett kb. Ha úgy vesszük, valóban leáll az észak-atlnati térségben, hiszen onnan "eltûnik", vagy legalábbis jelentõsen mérséklõdik.

Én egy másik kutatási eredményt olvastam 1 héttel ezelõtt, melyet a az Eur-Océans-program vezetõje tett közzé; eszerint a klímaváltozás fékezi ugyan a Golf-áramlatot, viszont 2100-ig is csak mintegy 30%-kal lassul majd, leállásra mai adataik alapján nem látnak jelzéseket.

Elgondolkodtató, hogy ahány kutatócsoport, annyi eredmény születik, melyek néha gyökeresen ellentmondanak egymásnak. Talán ez is mutatja, milyen nehéz is modellezni ezeket a folymatokat, elég néhány bemenõ adatot kismértékben változtatni (vagy hibásan felmérni) és máris kész a kalamajka.

Floo, azt véletlenül nem hallodtad, hogy mire alapozzák, milyen eredményeik vannak?

Most hallom hogy az egyik olasz TV-adóban riport volt olasz klimatológusokkal,akik azon a véleményen vannak hogy 1-2 éven belõl le fog állni a Golf...

Nem tudjátok honnan lehetne szedni Pécsre napi éghajlati átlagokat? Pontosan a napi sokéves átlagok kellenének.
Lehet késõ van, de nem találok ilyet sehol.

Nincs is, csak vicceltem! :-)

Ilyen hideg lesz, az enyém is leáll reggel! :-)

Tisztelettel megjegyeznék egy észrevételt. Az éghajlat folytonosan változik. A változás mértéke és iránya azonban nagyon fontos kérdés. Továbbá, hogy ezek a változások milyen folyamatok eredménye, miért következtek be, illetve, hogy milyen folyamatokat indítanak el.

Jelenleg a XX. század elejére zajlott le egy gyors melegedõ tendencia az északi-hemiszférán, melyet a XX. század közepére egy "stagnálás", némi csökkenés követett. A XX. század utolsó közel 20 évében indult meg egy gyors (a század elejére lefolythoz hasonló menetû a hõmérséklet szempontjából) melegedés ismét.

A XX. század eleji melegedéssel egyidejûleg a sarki területeken a jégborítottság visszahúzódása és jelentõs ciklon aktivitás is jelentkezett a poláris területekhez közel a Skandináv-fsz. felett is a téli idõszakban. A XX. század végén rendkívül erõs ciklon aktivitás jellemezte a téli idõszakban az Észak-atlanti területeket, melynek köszönhetõen Európa téli hõmérsékletei többnyire átlag felett alakultak. A jelentõs ciklon aktivitás a "80-as évek végétõl a "90-es évek közepéig tartott ("93-ban tetõzött). Ezek a folyamatok hozzájárultak az északi-hemiszféra melegedéséhez.

Noha az éghajlati modellek 2100-ra kb 1-6 °C-os melegedés datálnak globális szinten, óvatosan kell kezelni ezeket a számokat. Könnyen lehetséges, sõt a múlt folyamatait tekintve nagyon is valószínû, hogy lokális térségekben rövid idõn (pl. 10-20év) belül következnek be a változások (természetesen nem a teljes 1-6 fok, hanem csak szakaszosan). Azért nem elítettem melegedést és változást írtam, mert nem feltétlenül következik, hogy minden lokális térségben ugyanolyan mértékû és irányú változás legyen.
Elnézést a rövidke megjegyzésért.
belül következnek be a változások.

Bakonyvár, az éghajlat-történelem összefüggés jó példákkal is illusztrálható:
-A Kr.u. 4. században bekövetkezett éghajlatváltozás miatt indult be a népvándorlás (Ázsia sztyeppjei szárazabb éghajlatúvá váltak, nem biztosítva elegendõ táplálékot az ott élõ nomád népeknek), a következményeit ismerjük.
-Ezen szárazodás érintette az Arab-félszigetet, kicsúcsosodása a 6. századra tehetõ, eztán jelent meg Mohamed próféta, új vallást kínálva a válságból kiutat keresõ népeknek.
- Szintén klímaváltozás indította el a tatár törzseket Nyugat felé a 13. században. És nem csak õket, hanem az arrafelé élõ rágcsálókat is (patkány), melyek aztán szépen elhozták a pestist is Európába.
Stb.
És ekkor még viszonylag természetes módon éltünk... Azóta a kiszolgáltatottságunk pont a sokaságunk okán többszörözõdött, emiatt adok igazat Neked a veszély mibenlétét illetõen.

Persze csak viccesnek tûnt,hogy a másik fórumban épp a szeptemberbõl novemberbe(nem az igazi télbe,de csütörtökön az is megtörténhet)ugrást ecseteltem,majd itt olvasom az ezt elõrejelzõ okoskodást.
Valóban nem kell az idõjárást és az éghajlatot összekeverni,de már régen kifejtettem a definícióit az éghajlatnak,amit sokan nem jól értelmeznek.Elterjedt egy nézet,hogy az éghajlat az az idõjárás átlaga,ami hosszútávon nem változik.Így tévesen hasonlítgatásokba bocsátkoznak évtizedes,százados,évezredes,milliós sõt milliárd éves átlagokkal és abszolút rekordokkal.

A minap egyik meteorológusunk egy melegrekord kapcsán(nem is akárhol:a tv-ben)megjegyezte,hogy ugyan ez 100 éves rekord,de bizonyára ennél melegebb volt már a történelmünkben(csak nem mérték) a Föld évmilliárdos koráról nem is beszélve.
Ezek a kiszólások a másik végletet jelentik:a változik az égh. fejtegetésekkel szemben a semmi különös nem történik itt teória jegyében.A Föld története során az éghajlat (az idõjárás alakulásának rendje 30-100 éves idõsorok adatai alapján) állandóan változott,mind az eloszlások,mind az átlagok,mind pedig a szélsõértékek terén.Ennek mérteke és iránya persze nem volt egyforma.Millió éves átlagokat nézve egyszerûen kisimítunk minden változást és az a tévképzet alakul ki,hogy az éghajlatunk állandó.

A természet(állatok,növények)tudnak alkalmazkodni ehhez,de nem egyformán.Sok faj áldozatul esik ezeknek,mások tûrõképesebbek.Az ember nem fog(ha már néhány millió éve kibírta a drasztikus éghajlatváltozásokat)ettõl kipusztulni,de kellemetlenségekkel nap mint nap szembenézünk.Nem a lassú változások,az egyirányú lehûlés és felmelegedés a nagy veszély a modern társadalmakra,hanem a sûrûsödõ kilengések keltette katasztrófák(tájfunok,árvizek,tornádók).Úgy hiszem,hogy a felmelegedés keltette jégolvadás,tengerszint emelkedés stb. komoly gondot nem okoznak,lehet hozzájuk alkalmazkodni,de a tornádóhoz nehéz(lsd.aug.20.).Az emberiség számára saját maga a legnagyobb veszély,fõleg,ha bebizonyosodik(sokan kételkednek ebben),hogy befolyással van a szélsõségesedésre.

Legnagyobb veszélynek,nem a vízszennyezést,állatfajok eltüntetését vagy az ózonlyukat tartom,hanem a Föld erdõségeinek esztelen pusztítását.Rossz ha sok szemetet termelünk,energiát pazarlunk,levegõt szennyezünk,de én ezt tartom a legrosszabbnak,mert az erdõk védenének meg bennünket sok rossztól az idõjárás szélsõségeivel(hõingás,szélerõsség,csap. gyors lefolyása,erózió,CO2 növekedés,sivatagosodás)szemben sõt az állatok életterét is adják.
Nem az õsz vagy tavasz átmeneti lerövidülése,vagy a melegebb nyár a lényeg,ezt még kibírjuk valahogy,de az erdõk eltûnése már ekkora emberiségnek vészhelyzetet idézhet elõ.Persze az ilyen esetekre az emberiségnek meg volt eddig a válasza(háború),hisz a kríziseket mindig le tudták rendezni a hatalmon lévõk egy kis népirtással("nincs elég élettérzerezzünk mástól"elv).Egyszerûbb ez a megoldás,mint az ésszerû és szerényebb életvitel.Ez itt a fõ veszély : a profittól elvakult irányítók,nem maga az éghajlat megváltozása.

Bizony, régen megvolt a menete az idõjárásnak. Manapság már nincsenek évszakok.

Bezzeg régen micsoda õszök voltak.

Sohasehogysemmisejó

Az éghajlat és az idõjárás két különbözõ fogalom. Egy, az éghajlat változására vonatkozó elméletet sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet azzal, hogy egyetlen kiragadott évben mi történik...

Egyébiránt szerintem a mostani HF elõtt is igazi õszi idõ volt (a nyári napok, azaz a 25 fok feletti maximumok ideje már majd" egy hónapja lejárt), de a mai nap is messze volt még a téltõl. A hét második felét még meglátjuk... de szerintem ha télen olyan idõnk lenne, mint ami most vár ránk, akkor attól zengenének a fórumok, hogy elmaradt az igazi tél.

Éppen most írtam a visszatekintõbe,hogy a kéthavi késõ nyár(vénasszonyok nyara) egy nap alatt késõ õszi-kora téli idõbe torkollott 10 fokos lehûléssel és orkánnal.A W. kp. elmélete elég hamar igazolódott.Legalábbis az elõrejelzések az elkövetkezõ hétben már inkább téli idõrõl beszélnek...

Érdekes eredményre jutott a Wegener-központ klímakutató tudóscsoportja.

Az elkövetkezõ évtizedekben az évszakok közötti átmenetek egyre extrémebb formában fognak bekövetkezni, a nyár várhatóan az eddiginél tovább fog tartani.
2006 októbere a meteorológiai feljegyzések kezdete óta a legmelegebb volt, ennek ellenére ebben nincs semmi rendkívüli, hosszú évek viszonylatában a 20 °C feletti késõnyári hõmérsékletek nem ritkák. Az õszi évszak a továbbiakban azonban ennél is melegebbnek és mintegy 10%-kal csapadékszegényebbnek ígérkezik.
Arra a problémafelvetésre, miszerint a jövõben csak két évszak - nevezetesen meleg és hideg - váltakozása várható, megosztott elmélet született. Közép-Európában nagy biztonsággal megmarad a négy évszak váltakozása, míg a délebbre esõ területeken nem kizárt a két évszakra történõ "átállás".

Ismét egy kis adalék, értékelje mindenki belátása szerint

Az ominózus cikk eredeti összefoglalójából tényleg kiderül, hogy itt a messinai sókrízis legutolsó fázisáról van szó, ill. az újdonság valójában az, hogy az erõteljes erózió a Földközi-tenger "végleges" visszatöltõdése után is fennmaradt, a szerzõk szerint az addiginál melegebb, csapadékosabb klíma miatt. (És valóban, az Alpok egykori kiterjedésének megállapításához a szerkezeti vonások mellett az üledékek is kellettek.)

"Six million years ago, the Alps ceased their outward and upward expansion and began to decrease in size. By analysis of sediments and structures on the southern margin of the Alps, Willett et al. demonstrate that this reversal in growth rate was coincident with an increase in the volume of eroded sediment from the Alps. Furthermore, it occurred during the Mediterranean salinity crisis, when the Mediterranean Sea lost its connection to the global ocean system and desiccated. These observations suggest that erosion of the Alps outpaced its tectonic growth as a response to deep incision of the rivers flowing from the Alps into the Mediterranean basin. However, erosion rates remained high after the Mediterranean refilled, suggesting an additional cause. Willet et al. argue that the last stage of the salinity crises is marked by an influx of freshwater that represents a shift to a warmer, wetter European climate following the end of the Miocene glacial period. This wetter climate was responsible, not only for the freshwater in the Mediterranean during the salinity crises, but also for the enhanced erosion rates in the Alps, allowing erosion to outpace tectonic growth and reduce the size of the Alps."

A Földközi-tenger kiszáradása bizony nem újdonság - sõt, a cikk állításával szemben nem is egyszer, hanem 1 millió éven belül legalább tíz alkalommal száradt ki, majd töltõdött fel újra. (4-5 km magas tengervíz-oszlopból egyszeri bepárlással nehezen maradt volna vissza 3 km vastag sóréteg. ) Ezeket a ciklusokat el is különítették az evaporiton belül - most talán azt állapították meg, hogy valamelyik ciklus végén a visszatöltõdést a csapadék indította meg, még a Gibraltári-szoros újbóli kinyílása elõtt.

A cikk vége pedig azért zavaros, mert törésvonal-rendszer vígan mûködhet síkság alatt is, ettõl még egyáltalán nem biztos, hogy ott hegyek emelkedtek... Bár ez szerintem a magyarítás problémája, az eredetiben nyilván arról lehetett szó, hogy a töréses területen 5 M éve kezdõdött csak az üledékképzõdés. (Ha ennél idõsebb üledéket nem találnak, abból már tényleg következik, hogy ki volt emelve a terület.)

jaurinum, azt a NOL cikekt egy barátom írta :-)

Azért érdekelnének az egyes verziók a Gibraltári-szoros elzáródására.

Link Érdekes a cikk, korábban olvastam már róla. Usrin, téged se világosít föl, gondolom.

A teljes vízhozam másodpercenként 80-90 M köbméter, vagyis kb. ugyanennyi tonna. A 6 M tonnás csökkenés tehát mintegy 7%-ot jelent. (A cikkben sem percenkénti, hanem másodpercenkénti hozamról írnak.)

Az utolsó mondat szerint: a vízalatti állomások mérései igazolták, hogy ez az 1998-as érték nem csupán egy kiugró adat volt, habár azóta kismértékben (="slightly since") ismét erõsödött az áramlás.

Bõvebben ?

Nyilván nem az elmélet a lényeg, hanem a kimért adatok.

A végén van valami említés egy 98-as eseményrõl is, de nem értem pontosan, mert nem tudom mit jelent a "slightly since" .

A másik pedig, hogy 57-98 között 6 M tonnával csökkent a percenkénti vízhozam... mennyi az egész?

Közben felfogtam, amit írtál, már értem

Nem számoltál el valamit?

Az irtad, hogy a teljes Golf = 600 Amazonas és hogy a leálláskor csak 60 Amazonas volt.
Ezután azt, hogy a leszakadás miatt 10%-ot, azaz 60 Amazonast ingadozik, tehát nem törént különleges dolog.

Ha jól számolok - és Te is ezt irtad az hozzászólás elején - a Golf az idõszakban egy tizedére gyengült és nem 10%-al... akkor hogy is van ez?

A cikk szerint az átmenetileg "leállt" rész vízhozama 60-szorosa az Amazonasénak - a teljes Golf-áramlaté viszont legalább 600-szorosa. Valamint: a Golf-áramlatról eddig is tudtuk (pl. Czelnay: A világóceán c. könyvében is olvasható), hogy idõnként körkörösen mozgó gyûrûk szakadnak le róla, amik miatt az áramlás vízhozama nagyságrendileg 10%-kal ingadozik - vagyis úgy látom, igazán különleges dolog nem történt.

Azért nem a Golf állt le, lásd a második bekezdés elsõ sorát: "a part of the current"... Másfelõl: a cikk nyitva hagyja a kérdést, hogy mióta figyelik egyáltalán ilyen részletesen a tengeráramlásokat, milyen idõskálán "példátlan" az eset? Idõrõl idõre az El Nino is megszakítja (ráadásul 10 napnál jóval hosszabban) Dél-Amerika partjainál a hideg tengeráramlást, ez mégsem valami visszafordíthatatlan változás jele...

Nekem ez a kedvencem: " The nightmare scenario of a shutdown"

Jajj...

Hoppá... ha ez igaz: Link , akkor 2004-ben 10 napra leállt a Golf...

Pont ezek miatt keresem meg mindig az eredeti cikkeket, akármelyik magyar portálon is olvasok valami érdekeset... :-(

Igen, közben látom, hogy csak a magyar cikkben keveredett össze a két (szerintem egymástól elég távol álló) dolog...