Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Igen, most már 22-ére mutatják a hóarmageddont a korábbi 15-e és még korábbi 10-e helyett. Lassan eljutunk márciusig is.
Nem véletlen nem raktam még el a kocsi csomagtartójából a kis hókaparó fadarabomat, amivel a kerekek mögötti hótömeget kapargattam januárban 
Nah, ezt a modellt nem ismerem, de ez a tél igazi csattanója lehetne. Országos, kiadós havazás, majd igazi kontinentális levegő.

De én nem elmúlt évről, hanem évekről beszéltem. 
Nekem az emlékezetemben nem a hideg és havas februárok vannak. 2012 meg már nem most volt...
Nekem az emlékezetemben nem a hideg és havas februárok vannak. 2012 meg már nem most volt...
Még mindig fura nekem a várható makroképek mellett majdnem sík csapifáklyákat látni a környékre, de úgy fest, tényleg nem lesz kiadós eső ebből a felállásból sem.. a 4 mm-es február tehát egyelőre nem úgy néz ki, mintha nagyon gyarapodni akarna, a héten legalábbis. Vajon lesz még olyan légkörzés, ami nem 1-2 havonta szolgáltat valami időjárásfélét? Vagy mostmár ez lesz a max és a megszokott..?!
Jelen: 11,6 km-re már egy órája záporozik, ez is csak a szoki.
Jelen: 11,6 km-re már egy órája záporozik, ez is csak a szoki.
Dehogyis, teljesen egyetértek. és remélem márciusban is lesz csobogás, meg olvadás, ahogy kell!
Na meg ugye nem is lenne mit mindebből magamra venni, attól még, hogy én örülök vagy nem egy adott időpontban a csobogásnak, sajnos nem változik meg semmi...
Na meg ugye nem is lenne mit mindebből magamra venni, attól még, hogy én örülök vagy nem egy adott időpontban a csobogásnak, sajnos nem változik meg semmi...
Jaj és ne hogy, személyes pellengérre állításnak vedd
, csak gondolatébresztő volt a komment tartalom, hogy ideje volna végre nagyon más szemüveget felvenni, mert csak nem látjuk az olvadó jövőt, de az nagyon olvad higgyünk a kompetens és nem pre koncepciók vezérelte szakembereknek...és ebben, ami alapvetően evolúciós biológiai és ökológiai kérdés, nem egy geofizikus akadémikus légkörfizikai egyenleteinek Amazonas folyama fogja megmondani, hogy nincs olyan, hogy üvegházhatás és klímaváltozás, úgy, hogy hajrá gyerekek, ...bízzatok bennem, mérnök vagyok megoldom...
Legutóbb egy ilyen szakmai szeánszon az erdőmérnök kollágától csendesen megkérdeztem, hogy ezzel a gondolattal álljon elébe egy olyan SC-nek, ami tavaly nyáron a Tengelici-parkerdőt (Tamási, Tolna megye, Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezelése) szecskává vágta sec-pec...és mondja neki, hátha történik valami...őszintén kíiváncsi vagyok mire menne vele...a kármegelőzésben, ott igen...és sajnos a kárelhárításban is...szóval csak álmodozó szemekkel nézem a kék anomália értékeket ott fenn a nem is oly magas és távoli északon...na de talán majd az a feb. 18-19 közötti időszak...hátha..
Legutóbb egy ilyen szakmai szeánszon az erdőmérnök kollágától csendesen megkérdeztem, hogy ezzel a gondolattal álljon elébe egy olyan SC-nek, ami tavaly nyáron a Tengelici-parkerdőt (Tamási, Tolna megye, Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezelése) szecskává vágta sec-pec...és mondja neki, hátha történik valami...őszintén kíiváncsi vagyok mire menne vele...a kármegelőzésben, ott igen...és sajnos a kárelhárításban is...szóval csak álmodozó szemekkel nézem a kék anomália értékeket ott fenn a nem is oly magas és távoli északon...na de talán majd az a feb. 18-19 közötti időszak...hátha..
Látványnak szép, ez tény. Hallani is öröm a csurgást, csobogást, zubogást. Az emberi szemnek, léleknek üdítő. Főleg a rettenet aszály élmények után....
Terepfutóknak jó kihívás, sportélmény. De ez csupa humán szemszög...egy fajta kényelmi kérdés, ha lecsupaszítom...
És egy nagy bajom van ezzel a mostani festői zubogással- vagyis, hogy nekem az egy dolog - ami sokkal fontosabb, hogy az eléggé tusakodó erdeinknek.
A magas reliefenergiájú (magas értékű, adott területegységre jutó relatív felszíni magasságkülönbség - magyarul jó szintes terep) középhegyvidékeken idő előtt (!!!) szalad ki az éltető víz, "n" a köbön százaléka a nagy semmibe...szó szerint...
Van persze jelenős beszivárgás is, a feltalaj max. vízkapacitáson van pl. a völgytalpakon. A talaj A és B zóna egész jó állapotban kezd lenni (ahhoz képest ami pl. decemberben, a nagy átverés című ködshow műsör ellenére volt)...további, "sajnos" folyékony, csapadék is várható...
De!
Nincs még beindult vegetációs ciklus, hiszen február első dekádja van..ebben mondjuk nem sok biológiai csoda van
De nem az árvacsalán, meg a hóvirág, meg a téltemető, meg a tőzike határoz meg egy erdei ökoszisztémát, működés és túlélés szintjén, hanem az állományalkotó fő fafajok.
Ha pl. egy üde gyertyános-tölgyes megmakkan a sorozatos és az alkalmazkodáshoz túlságosan gyors és szélsőségesen ide-oda pattogó környezet kihívásoktól (tudna ő, csak egy fásszárú vegetáció nem 5 év alatt áll át új klímára!)....és a helyére feltolódik pl. a cser klímaöv, akkor integetni lehet a hóvirágnak...úgy lett kitalálva, hogy a Galanthus nivalis (kikeleti hóvirág) és a balkáni, dél-európai, vagy még inkább kis-ázsiai flóraelem eredetű cser, nem passzolnak össze..ez utóbbinak pl. a legészakabbi példányai (nem ritka elegyfajként, hanem állományban) a nem messze fekvő Selmeci-hegységben vannak jelen, az az elerjedési határ...pl. a Szitnya...sokat elárul ez...
A hóvirág ennél kissé szélesebb spektrumú, de a mi nálunk őshonos alapvetően nem kedveli a cseres klímát, ha nem muszáj, se annak a termőhelyi viszonyait...
Míg az akár szélsőségesebben száraz viszonyok között is megélő cser viszont igen szívesen beköltözne a hóvirágunk igényesebb termőhelyére, ha hagynák a gyertyános-kocsántyalan tölgyeseink...most csak az Északi-középhegységre fókuszálva.
Az erdeink itt a hegyekben még alszanak.
De javarészt a síkon is - ne a kerti változatokat, meg a parkokat, meg gyümölcsfákat nézzük, mert azok semmit nem jelentenek ebből a szempontból, ugyanis azoknak a genetikája, úgy meg lett kavarva, hogy már maguk se értik magukat.
Tehát az erdők jelenleg még alszanak, hála a januárnak és Teremtőnek!
És nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az általános és számomra érthetetlen (vagy inkább nagyon is érthető, szubjektív örömködés ellenére, hogy ki lehet tolni lassan a grillsütőt és sörözgetni a kék ég alatt (ezt hóban, fagyban is lehet egyébkét mert a faszén elég jól bírja) február az esetek többségében téli hónap. Hóval, faggyal - legalább éjjel. Teszik, nem teszik, akkor is, ha mindig is voltak kivételek, egy olyan földrajzi helyen ahol a klímát 4 akciócentrum hatásai rajzolják meg.
A tölgy-bükk-cser és tsai eleve nem talaj és léghőmérsékletre vannak belőve a fakadáshoz, hanem csillagászati napállás magasságra...sok cserjét, elegyfafajt be lehet csapni egy hosszú enyhe februárral, hogy csipcsiripp, itt a tavasz, de hogy egy kocsánytalan tölgy nem fog neked fakadni és beindítani az iszonyú bonyolult vízfelszívó rendszerét (gondoljunk bele, hogyan is működhet, hogy 25-30 méter magasba "felszivattyúzza" a fatest, a vezérágak végén lévő rügyekbe a vizet! Ha 25 méter magasban megmetszenénk, akkor fakadáskor szépen kicsöpögne a víz az ág végen! Kíváncsi lennék, hogy aki mérnöki végzettségű, vajon rájön-e, hogy ez, hogy a fenébe működik
....egyébként ez nem fair kérdés, de elárulom, hogy a kapilláris emelés 20 méteren nem működik...)
Szóval ez a csurgás, zubogás márciusban lenne a helyén, akkor már a gyökérzónában beindul az élet, ha ez még fent nem is látszik.
De mint aktív Börzsöny járó vess egy pillantást Királyrét után a Morgó-patakra - a Nagy-Vsfazék, Szén-patak, Bagolybükki-patak vízgyűjtőből, egyesülve ömlik ki a víz és vele nem kevés talaj is...ez nem tiszta hólé-bólé...
...és még csak tervezés alatt sincs egyelőre, hogy hogyan kellene, pl. fésűs gátrendszerekkel visszatartani ilyenkor, azt amiből szinte tutira vehetően száraz kopogós hiány lesz újra majd július-augusztus és ki tudja mikor kezdődően...pl. egy tavalyi június taccsra vágná a még lábon állókat is...van egy piros vonal, amit ha átlépnek a faegyedek nincs visszaút...
Szóval nagyon sok gond van ezzel, csak nem vizes vagy nem vizes a zoknim szinten, meg mi kottyan meg a szervezetünknek...
Ráadásul ha a terepügetés után, ami remek szórakozás, sport és egyebek, egy ülésfűtéses SUV-ba pattanok, a kinti tizenórákat követően, akkor ugyan mi bajod lenne, valóban, amíg a mozgástartományban valóban mozogsz...de ha kivonom ennek lehetőségét az egyenletből, melynek előállításához, működtetéséhez a természeti erőforrás hátteret olyan rendszerek biztosítják, mint az erdő egésze, akkor elég szar ügy hazadzsesszelni száraz váltás nélkül 65 km-et Pestre futva vagy gyalog...még terepfutóként is...
Félre ne értsd, értsők ez nem terepfutó és más erdei sport ellenes propaganda, csak érsük meg, hogy az erdő nem a mi hiperkonzumes elemeket nem kis számban tartalmazó kényelmünk szolgája...élhetünk a javaival, de ha bajban van, amiben éppen a mi ülésfűtéses SUV-unk nyakig benne van (Biológiai rövidzárlat) akkor legalább legyünk tisztába vele, hogy mi zajlik körülöttünk...tenni meg nagyon sok féle képpen lehet, nem lebecsülve a csobogó víz léleknyugtató és gondolatébresztő akusztikai élményét sem...de ez valahol a 123.-ik most a sorban...
A skívidéki belvízek, ha gazdák egy része még nem is fogta fel, hogy pl az milyen áldás manapság - a vízügyesek, már átléptek az önmaguk árnyékán! - ami x értékű terméskiesést is okoz, sokszorosan megtérül, ha kisebbre veszi a hektáronkénti profitéhségét, és ezzel az intenzív művelést...max. nem JohnDeer-ben fog légkondizni...meg kell nézni a kis osztrák gazdákat pl....de ez már agrárökológiai....
Terepfutóknak jó kihívás, sportélmény. De ez csupa humán szemszög...egy fajta kényelmi kérdés, ha lecsupaszítom...
És egy nagy bajom van ezzel a mostani festői zubogással- vagyis, hogy nekem az egy dolog - ami sokkal fontosabb, hogy az eléggé tusakodó erdeinknek.
A magas reliefenergiájú (magas értékű, adott területegységre jutó relatív felszíni magasságkülönbség - magyarul jó szintes terep) középhegyvidékeken idő előtt (!!!) szalad ki az éltető víz, "n" a köbön százaléka a nagy semmibe...szó szerint...
Van persze jelenős beszivárgás is, a feltalaj max. vízkapacitáson van pl. a völgytalpakon. A talaj A és B zóna egész jó állapotban kezd lenni (ahhoz képest ami pl. decemberben, a nagy átverés című ködshow műsör ellenére volt)...további, "sajnos" folyékony, csapadék is várható...
De!
Nincs még beindult vegetációs ciklus, hiszen február első dekádja van..ebben mondjuk nem sok biológiai csoda van
De nem az árvacsalán, meg a hóvirág, meg a téltemető, meg a tőzike határoz meg egy erdei ökoszisztémát, működés és túlélés szintjén, hanem az állományalkotó fő fafajok.
Ha pl. egy üde gyertyános-tölgyes megmakkan a sorozatos és az alkalmazkodáshoz túlságosan gyors és szélsőségesen ide-oda pattogó környezet kihívásoktól (tudna ő, csak egy fásszárú vegetáció nem 5 év alatt áll át új klímára!)....és a helyére feltolódik pl. a cser klímaöv, akkor integetni lehet a hóvirágnak...úgy lett kitalálva, hogy a Galanthus nivalis (kikeleti hóvirág) és a balkáni, dél-európai, vagy még inkább kis-ázsiai flóraelem eredetű cser, nem passzolnak össze..ez utóbbinak pl. a legészakabbi példányai (nem ritka elegyfajként, hanem állományban) a nem messze fekvő Selmeci-hegységben vannak jelen, az az elerjedési határ...pl. a Szitnya...sokat elárul ez...
A hóvirág ennél kissé szélesebb spektrumú, de a mi nálunk őshonos alapvetően nem kedveli a cseres klímát, ha nem muszáj, se annak a termőhelyi viszonyait...
Míg az akár szélsőségesebben száraz viszonyok között is megélő cser viszont igen szívesen beköltözne a hóvirágunk igényesebb termőhelyére, ha hagynák a gyertyános-kocsántyalan tölgyeseink...most csak az Északi-középhegységre fókuszálva.
Az erdeink itt a hegyekben még alszanak.
De javarészt a síkon is - ne a kerti változatokat, meg a parkokat, meg gyümölcsfákat nézzük, mert azok semmit nem jelentenek ebből a szempontból, ugyanis azoknak a genetikája, úgy meg lett kavarva, hogy már maguk se értik magukat.
Tehát az erdők jelenleg még alszanak, hála a januárnak és Teremtőnek!
És nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az általános és számomra érthetetlen (vagy inkább nagyon is érthető, szubjektív örömködés ellenére, hogy ki lehet tolni lassan a grillsütőt és sörözgetni a kék ég alatt (ezt hóban, fagyban is lehet egyébkét mert a faszén elég jól bírja) február az esetek többségében téli hónap. Hóval, faggyal - legalább éjjel. Teszik, nem teszik, akkor is, ha mindig is voltak kivételek, egy olyan földrajzi helyen ahol a klímát 4 akciócentrum hatásai rajzolják meg.
A tölgy-bükk-cser és tsai eleve nem talaj és léghőmérsékletre vannak belőve a fakadáshoz, hanem csillagászati napállás magasságra...sok cserjét, elegyfafajt be lehet csapni egy hosszú enyhe februárral, hogy csipcsiripp, itt a tavasz, de hogy egy kocsánytalan tölgy nem fog neked fakadni és beindítani az iszonyú bonyolult vízfelszívó rendszerét (gondoljunk bele, hogyan is működhet, hogy 25-30 méter magasba "felszivattyúzza" a fatest, a vezérágak végén lévő rügyekbe a vizet! Ha 25 méter magasban megmetszenénk, akkor fakadáskor szépen kicsöpögne a víz az ág végen! Kíváncsi lennék, hogy aki mérnöki végzettségű, vajon rájön-e, hogy ez, hogy a fenébe működik
Szóval ez a csurgás, zubogás márciusban lenne a helyén, akkor már a gyökérzónában beindul az élet, ha ez még fent nem is látszik.
De mint aktív Börzsöny járó vess egy pillantást Királyrét után a Morgó-patakra - a Nagy-Vsfazék, Szén-patak, Bagolybükki-patak vízgyűjtőből, egyesülve ömlik ki a víz és vele nem kevés talaj is...ez nem tiszta hólé-bólé...
Szóval nagyon sok gond van ezzel, csak nem vizes vagy nem vizes a zoknim szinten, meg mi kottyan meg a szervezetünknek...
Ráadásul ha a terepügetés után, ami remek szórakozás, sport és egyebek, egy ülésfűtéses SUV-ba pattanok, a kinti tizenórákat követően, akkor ugyan mi bajod lenne, valóban, amíg a mozgástartományban valóban mozogsz...de ha kivonom ennek lehetőségét az egyenletből, melynek előállításához, működtetéséhez a természeti erőforrás hátteret olyan rendszerek biztosítják, mint az erdő egésze, akkor elég szar ügy hazadzsesszelni száraz váltás nélkül 65 km-et Pestre futva vagy gyalog...még terepfutóként is...
Félre ne értsd, értsők ez nem terepfutó és más erdei sport ellenes propaganda, csak érsük meg, hogy az erdő nem a mi hiperkonzumes elemeket nem kis számban tartalmazó kényelmünk szolgája...élhetünk a javaival, de ha bajban van, amiben éppen a mi ülésfűtéses SUV-unk nyakig benne van (Biológiai rövidzárlat) akkor legalább legyünk tisztába vele, hogy mi zajlik körülöttünk...tenni meg nagyon sok féle képpen lehet, nem lebecsülve a csobogó víz léleknyugtató és gondolatébresztő akusztikai élményét sem...de ez valahol a 123.-ik most a sorban...
A skívidéki belvízek, ha gazdák egy része még nem is fogta fel, hogy pl az milyen áldás manapság - a vízügyesek, már átléptek az önmaguk árnyékán! - ami x értékű terméskiesést is okoz, sokszorosan megtérül, ha kisebbre veszi a hektáronkénti profitéhségét, és ezzel az intenzív művelést...max. nem JohnDeer-ben fog légkondizni...meg kell nézni a kis osztrák gazdákat pl....de ez már agrárökológiai....
Azok, azok
... csak nem a term. véd őrök teszik közvetlenül, hanem kijelölik a területet és a hegyimentők szívességből, ingyen és bérmentve repkednek...
Jól látod a J150 típust, bizony, érdekes módon felismerted...
...de azért ez magántulajdon , nem is erőltettük nagyon....cégest 4L-ben is bolygómű szaggató terep van odakinn
...fagy kellene, de nagyon és még legalább a hegyekben hó...mert dőlnek a kis csemeték a sárnyomástól a vízkapacitás maximumon lévő feltalajon...a hígra főzött lekvár az kutyafüle ehhez képest.... fene egye meg, így február elején, télen ...
Minden csepp csapadék ajándék és szükség van rá, de lassan nem lehet dolgozni odakinn és az utak nyelni fogják a fenntartási beruházás pénzeket, mire helyre lehet (kell) majd rakni őket....
Tegnap este hazafele gurulva egy fél órát beszélgettem Vízválasztón terepfutókkal...ott volt a cél...23 km táv...1000 m szint...4 óra szintidő (!)....ezen a nyakig dágvány terepen...hát minden tisztelet nekik...régen ifjonc koromban, egy 50-.es TT (teljesítmény túra - igaz ott csak gyalogolni lehetett)...12 óra szintidő volt, 2500 m szinttel....épp elég volt 9-10 óra alatt - tereptől függően megtenni...a Dögölj meg-en (Börzsönyi Éjszakai Teljesítménytúra, majd Farkas Zsolt emléktúra) gyakran 14-16 órára tolták ki, ha extrém volt a terep, igaz abban 5000 körüli szint volt...régi mese
..1993-95....
....mondjuk nem gyenge arcok jöttek, holtfáradtan...fejbúbig sárban...
....
A krossz vandálok kergetése a nemzeti park magterületen az NP-sek dolga, bár az erdésze is rendészeti jogosult, de épp elég az illegális fakitermelőket megcsípni, meg a rabsicokat.... .
A hegyimentők drónélményét aki átélte az nem jön ide vissza az biztos...csak kellene vagy négy-öt ilyen a teljes területre....de így is nagy segítség, pedig nem ez a hivatalos feladata...de, ha nincs éles bevetéses mentés, akkor nem szeretnek unatkozni...
Vadszámlására ilyenkor szuper lenne...nem becsülgetnénk, hogy hektáronként mennyi túltartott tarvad (gímszarvas tehén) zabálja, hántja, rágja, tépi, szaggatja. fel az erdőt, hanem konkrét szám adatok lennének...
Jól látod a J150 típust, bizony, érdekes módon felismerted...
Minden csepp csapadék ajándék és szükség van rá, de lassan nem lehet dolgozni odakinn és az utak nyelni fogják a fenntartási beruházás pénzeket, mire helyre lehet (kell) majd rakni őket....
Tegnap este hazafele gurulva egy fél órát beszélgettem Vízválasztón terepfutókkal...ott volt a cél...23 km táv...1000 m szint...4 óra szintidő (!)....ezen a nyakig dágvány terepen...hát minden tisztelet nekik...régen ifjonc koromban, egy 50-.es TT (teljesítmény túra - igaz ott csak gyalogolni lehetett)...12 óra szintidő volt, 2500 m szinttel....épp elég volt 9-10 óra alatt - tereptől függően megtenni...a Dögölj meg-en (Börzsönyi Éjszakai Teljesítménytúra, majd Farkas Zsolt emléktúra) gyakran 14-16 órára tolták ki, ha extrém volt a terep, igaz abban 5000 körüli szint volt...régi mese
....mondjuk nem gyenge arcok jöttek, holtfáradtan...fejbúbig sárban...
A krossz vandálok kergetése a nemzeti park magterületen az NP-sek dolga, bár az erdésze is rendészeti jogosult, de épp elég az illegális fakitermelőket megcsípni, meg a rabsicokat.... .
A hegyimentők drónélményét aki átélte az nem jön ide vissza az biztos...csak kellene vagy négy-öt ilyen a teljes területre....de így is nagy segítség, pedig nem ez a hivatalos feladata...de, ha nincs éles bevetéses mentés, akkor nem szeretnek unatkozni...
Vadszámlására ilyenkor szuper lenne...nem becsülgetnénk, hogy hektáronként mennyi túltartott tarvad (gímszarvas tehén) zabálja, hántja, rágja, tépi, szaggatja. fel az erdőt, hanem konkrét szám adatok lennének...
Azért a jövő hétvégi medben szerintem van potenciál, főleg hogy ECM ENS lemásolta az AIFS féle támasztó AC-s verziót...
Akkor szerinted az idei február IS átlag alatti lesz, mint a tavalyi?
OK, március elsején verifikálunk!
OK, március elsején verifikálunk!
Hoppá és máris tt van az alacsony termetű cukrász(talajmenti fagyis). Tegnap és ugyan ma mégsem lett(7-ig) fagyos nap de holnap,vagyis ma már nem menekülünk. (0 fok van).
Ma megkezdtem a gyümölcsfák metszését, 2 almafát nyírbáltam meg.
Ezzel az igazi téli időszakot le is zártam!

Ezzel az igazi téli időszakot le is zártam!
És tényleg! Egy hét múlva hóba fulladunk! Mert ez így LESZ! Tádám! 

Ma már itt is 10°C fölé mentünk idén először, Tmax. 10,5°C. Reggel viszont újra fagyott, Tmin. -0,8°C.
Na, csak repüljön jó alacsonyan, aztán kapja el a mélységi mámor, oszt maradjon is ott.
Takt.: + 5 C.
Takt.: + 5 C.
A múltban is sokszor volt ilyen, csak ez most az utóbbi fos telek fényében kicsit érzékenyebben érinti az egészséges lelkű embereket.
Nyáron bezzeg nem bír elmaradni nemhogy a második, de az x+1-dik felvonás sem.
Lengyeleknél fagy és kisebb havazásgócok, az Adria környékén már kisebb záporgócok, de itt képtelen hetek óta pár tized vagy pár mm-nél több esni. Talán már a jövő héten itt is esik 10 +mm ? Az idei 32+(dec)51 +(jan.)+ 4 mm (febr)=87 mm téli csapadék nem egy nagy durranás bakonyi viszonylatban. Ami viszont érdekes, hogy míg az elmúlt teleken és nyarakon repkedtek a 20-30 %-os rh-k meg kisült a szemünk annyit sütött a nap, addig az automatám dec.eleje óta csak egyszer, jan.12-én jelzett 40 % alatt(34%), bár decemberben is volt egy 41 %. Köd annyi volt október óta mint előzőleg évek alatt (és nem csak napi fél órák, mert ugye az is ködös nap meg a 24 óra is).
Ha már ilyen szép idő,gondoltam nézzünk körül,hátha lehet már kis zsenge medvehagymát csipegetni.



Mivel karácsonyig nem sok tél volt így több hónap a pakliban nem volt (hacsak a 2 nem több). Most meg néhány hét sincs benne a pakliban csak néhány nap, max 1-2 hét, hacsak nem akarunk kemény hidegeket márciusban (ami igaz nemegyszer megvalósult már a múltban, de még 2018-ban is).
Más : úgy besötétedett (1 fokot mindjárt csökkent is a T) , hogy tavasszal azt várnám mikor zuhog vagy dörög.
Más: megnéztem mi történik kedvenc időjárásállomásomon a messzi keleten:
Januárban a havi átlaghőmérséklet -45,7°C . A megfigyelések szerinti tényleges hónaphőmérséklet -37,2°C . Az eltérés a normától +8,5°C (REKORD!) .
Januárban az átlagos csapadékmennyiség 6 mm . A lehullott csapadék mennyisége 6 mm . Ez az átlag 103%
-a. A legalacsonyabb hőmérsékletet (-50,8°C) január 2-án, a legmagasabb hőmérsékletet (-21,4°C) pedig január 28-án mérték.Vagyis Ojmjakonban a január rekordmeleget hozott. A december sem volt piskóta a +7,1 fokos anomáliával, de akkor legalább dőlt a hó, az átlag négyszerese hullott le. Most a február +3,1-nél tart, de ma -52 fokig lement a T, ami idei rekord, mert eddig -51-ig sem ment le. Viszont karácsonykor volt a téli szezonrekord -56,7-fokkal. Elég gagyi dolgok vannak talán Sibir más részein is, úgy látszik a távkapocs, ha van ilyen (egyesek a csendes-óceáni anomáliákat is összekapcsolják a hazai időjárással) úgy műkszik, hogy nekünk a langyi szibériai hideg a szerencsés, ha havat is akarunk síkvidékeinken látni ?
(Ez történik Szibériával manapság
)
Más : úgy besötétedett (1 fokot mindjárt csökkent is a T) , hogy tavasszal azt várnám mikor zuhog vagy dörög.
Más: megnéztem mi történik kedvenc időjárásállomásomon a messzi keleten:
Januárban a havi átlaghőmérséklet -45,7°C . A megfigyelések szerinti tényleges hónaphőmérséklet -37,2°C . Az eltérés a normától +8,5°C (REKORD!) .
Januárban az átlagos csapadékmennyiség 6 mm . A lehullott csapadék mennyisége 6 mm . Ez az átlag 103%
-a. A legalacsonyabb hőmérsékletet (-50,8°C) január 2-án, a legmagasabb hőmérsékletet (-21,4°C) pedig január 28-án mérték.Vagyis Ojmjakonban a január rekordmeleget hozott. A december sem volt piskóta a +7,1 fokos anomáliával, de akkor legalább dőlt a hó, az átlag négyszerese hullott le. Most a február +3,1-nél tart, de ma -52 fokig lement a T, ami idei rekord, mert eddig -51-ig sem ment le. Viszont karácsonykor volt a téli szezonrekord -56,7-fokkal. Elég gagyi dolgok vannak talán Sibir más részein is, úgy látszik a távkapocs, ha van ilyen (egyesek a csendes-óceáni anomáliákat is összekapcsolják a hazai időjárással) úgy műkszik, hogy nekünk a langyi szibériai hideg a szerencsés, ha havat is akarunk síkvidékeinken látni ?
(Ez történik Szibériával manapság
Pedig ez most tényleg egy nagy lehetőség volt,hogy tartósan legyen végre hideg és hó.Ilyen közel van hozzánk az igazi téli idő,de itt mégis a tavaszi enyheség pofátlankodik helyette.

Tudom, hogy hivatalosan még messze a vége és a modelleken űrtávban azért mindig lehet találni valami kapaszkodót, de én egyre inkább azt látom, hogy itt már maximum néhány napos hidegöblítésekben lehet reménykedni. A január persze nagyon szép volt és az utóbbi 7-8 télhez képest így is csillagos ötöst érdemelne, valahol mégis van bennem egy erős hiányérzet, hogy azért valahogy most is jóval kevesebbet hoztunk ki a helyzetből, mint amit lehetett volna. Ebben a felállásban bőven benne volt egy többhónapos hamisítatlan téli időjárás, még tartósabb havakkal és akár országos -15, -20 fokokkal. Nyilván ennek is örülni kell, de ahogy december közepén azt nem tudtam elképzelni, hogy ilyen január lesz, úgy január közepén meg azt nem gondoltam volna, hogy akár teljesen el is maradhat a második felvonás...
Üdv. Bár nem közvetlen a tárgyhoz, mind inkább egy fórumtaghoz köthető.
A Szibériával mi történt?
A Szibériával mi történt?
A kérdésemre a GFS válasza: nyugdíjas tél, kicsit hűvösebb, továbbra is lehet itt-ott eső nálunk vagy hószállinga. A medicici maffiasziget - Hellász fele menne. De 3 nap múlva amit a térképek mutatnak az olyan, hogyha bejönne jönne, az időjárásról szólnak majd a hírek doszt és nem a kellemes napcsikás tavaszról. Akkora állat atlanti ciklon jönne, hogy kivégezné a hideg AC-t 2 nap alatt (Északi tengeren 970 hPa) majd 6 nap mólva bazi italientief és perverz dolgokat lát hozzánk is. Olyan viharok lennének nyugati országokban hogy elszállnának még a zászlók is meg a zászló tartórudak is. Tél végén ilyen viharzás nem megszokott, ilyenkor február közepén általában leül az idő és langyi napsütés és 10 fokos melegek vannak 5-ből 4 esetben...


Most, hogy kipihentem a másfél napos unokázást ránéztem egypár térképre. Meglepett, hogy a makroszinoptikai mintázat 2 hete alig változott. Bazi ciklonok az Atlantin meg AC északon.Az óceáni léghullámok nem törnek kelet feé,mert ott az AC a skandinávoknál, rázúgnak peremcicaként az ibérekre aztán mediciciznek az olaszoknál, miránk jó kis melegoldallal esőket (eleinte havakat) nyomnak délről aztán a balkánon át az Uralig jó kis esőket meg havakat ontanak. Északon a zord idő köszöni jól van 3 hete és most a voronyezsi ciklon és a bebikult skandi AC közt jó kis gradiens alakult ki és megindult a sarki fagy a Kárpátok felé. A francia partoknál tanyázó medinél a kulcs, hogy mi lesz pár nap távlatban. Lemegy Sziciliába és Kréta táján köt ki mint sok elődje, vagy az Adriát célozza jó kis genovai vagy adriatief fomájában nyakon önt bennünket. Száraz fagyosra forduló nyugdíjas tél jön (ma már elég nagy területen volt fagy és túl vagyunk a tizenfokos fagymentességen). esetleg benyal délnyugatra a medicici, neadjisten itt keveredik a mediterrán a skandinávfajúval és lesz egy jó kis hibrid keveredési zóna pajzán havazásokkal ?






















