Meteorológiai társalgó

Klassz, szépen látszik a csökkenõ tendencia a makrováltás után

Január 8-tól a mai napi eddigi 3 friss fáklyával együtt egy képen ez látszik a GFS fáklyákon (12-én nem mentettem le): Link

Link
Itt nézd a 06-12 közötti különbséget. Eddig nem mentek -10 alá, most már sok tag bekóstol, egészen -15-ig. Sokkal több tag megy 0 fölé is, nem egy megcsípi a +5-öt is. Ez 20 °C-os szórás. A másik 3 12-15 °°C közöttit produkált. Elismerem, ez eddig a legtéliesebb De száraz is, tendenciózusan minimalizálja a csapadékot belátható idõn belül (és lassan elkezdhetünk foglalkozni a csapadékhajlammal).

Jó, bár én 9 nap múlva már Tolnán, rá egy hétre Budapesten leszek, és ott is maradok... szóval ki fogok esni az "egzotikus" helyszínek képviselõi közül

Rudolfking: melyik tájrészen nõtt meg? A budapesti fáklya szerintem most jól összetart: Link
-8ig megy az átlag, majd csak -5ig enyhül vissza az idõszak végéig. Eddig talán a legtéliesebb.
Az itteni nyomásdiagramm egyre szebb (és fõleg megint tartósabb), de ez az OP után nem meglepetés: Link

Irtam privátot csak nem tudom mûködik e!

Talán hasznosabb lenne tájegységekre bontani, kisebbek és a csapat is jobban dolgozhatna együtt
Pl.: Ény, fõváros és térsége, ÉK, K DK esetleg dél, DNy, Ny.
A 12Z fáklyán megnõtt a szórás.

Egy új játékot hirdetnék, ha lesz rá igény, kereslet.
Itt van a sok-sok szép adatunk az oldalon, és ezeket szeretném felhasználni, még pedig mi másra, egy játékra.
Link

Minden fordulóban 4 igazán egyszerû kérdés szerepelne:

1.:Mennyi lesz az idõszak során mért legmagasabb hõmérséklet
2.:Mennyi lesz az idõszak során mért legalacsonyabb hõmérséklet
3.:Mennyi lesz az idõszak legnagyobb csapadékösszege
4.:Mennyi lesz az idõszak legkisebb csapadékösszege a Metnet-es adatbázis, illetve mérõhálózaton belül.
Az idõszakok egy hetet takarnának, pl. szombattól, szombatig.

Az érdekesség, hogy elsõsorban nem egyéni játékra gondoltam, hanem a megyék versengenének egymással, magyarul az egy megyébõl küldött tippek kiértékelt átlaga határozná meg a sorrendet.

Csapatok:
A 19 megye + Budapest + (gondolom nem sértés) a külföldre szakadt hazánk fiai, ez 21 csapat.
(Hogy egy megyébõl 1 vagy 3 játékos van az nem számít az átlagolás miatt)

Szerintem brutál csapatok jöhetnének össze.

Wetsom-Miki-Salek vs Nyuli-Donnie-met4ever-Gabesz
Kertész-Peti-palui kontra Coontac-Trento-Torontál

és még sorolhatnám, szinte kivétel nélkül minden megyébõl fel tudnék sorolni jó pár rátermett kollégát a nevek csak kiragadott példák, elnézést aki nem szerepel benne.

Egyelõre arra vagyok csak kíváncsi, lenne-e a 21 csapatra való jelentkezõ. Ha látsz fantáziát benne, küld egy privit, benne a megye nevét amelyiket képviselnéd.

Hát nem is tudom... novemberben nemtom minek kell nagy havat várni, hisz az a hónap neméppen a télrõl jellemzõ még, inkább a télkezdetrõl meg az átmeneti hidegöblítésekrõl.

Hát eddig tökéletesen bejött!

Kire gondolsz? Van ám még annál is jobb! Link bocs gyerekek ezt nem bírtam kihagyni

Egy jó tanács. Nézd meg alaposabban a mi fáklyánkat. Egyetlen futást (pertubált tagot) sem fogsz találni, amelyen tartós -5 °C-on fut a 850-es T. Ergó nem fog ott futni. Ez csak fáklyaértelmezési kérdés, de ebbe a hibába gyakran esel.
Másik: Te decembert azt mondtad, hogy tél - és hómentes lesz, a kollegák ezt is biztos észrevették és kevésbé hisznek Neked Mondjuk úgy, hogy nem nagyon sikerült egyetlen jóslatod sem
Ellenben a mostani elemzésed tetszik, hasonlót pedzegettem én is reggel, érdemes figyelni az óceáni AC-helyzetet hosszabb távon is. Persze a 12Z csúnyán elvert most (amit annyira nem bánok).

Így emlékeztem én is, meg is vagyok lepõdve
Ellenben a statisztikához 10%-ot hozzá kell számolni, mert a 28 nap / 31 nap az 1.105-nek adódik - és 31 nap alatt több csapi esik statisztikailag is, mint 28 nap alatt Ez viszont még mindig kevesebb februári csapadékot eredményez, mint január. Hozzátenném, régen (2001-2006 környéke, amikre én emlékszem) mediciklon inkább februárra volt jellemzõ (ez pedig ritkán van, de nagy csapadékot hoz).
Azért késõ téli hónap a február, mert állandóan felcsorog a T2m 0 fölé, miközben ugyanilyen viszonyok között januárban -4 -5 °C is lehetne. Ez pedig állandó olvadást jelent a friss hóból (ha éppen van), kevesebb zúzmarás napot, hómentes faágakat, stb. - emiatt már keveseknek igazi tél a február. Hozzátenném, a tavak nagyon-nagyon ritkán fagynak korizhatóvá csak februárban és szerintem idén se fognak.

Északon terjeszkedik az AC keletrõl nyugatra -a Brit-szigetek fölött is magas nyomás -harapófogóba kapják az Atlanti-óceánról Európa fölé "belógó" ciklonokat!
Ha ez a tendencia folytatódik, szavam sincs.

Kb. 20 perc múlva fognak frissülni a fáklyáid. Javaslom majd erõs figyelmedbe a briteket:
Link
Izlandi alacsony nyomás mellett is lehet komoly tél nálunk, ez nem 1:1-hez összefüggés! Ezt pl. hogy magyaráznád? Link

P kapitány: így van, brit AC lesz, már alig 100 óra mire elkezd kialakulni, 120 körül már teljesen kész, ez már sokat nem fog változni. Az elõzõ két futás kinyírta hamar, ez a 12z most nagyon nem, 384-ig végig ott van, megújulgat.

Thermometer! Nekem úgy tûnik, hogy az azori terjeszkedik felfelé a britekre DNy felõl, de végülis édesmindegy, az eredmény szempontjából

Az egész elmélet ott bukik meg,hogy nem Izland környékén lesz/lehet majd a blocking.

Ezek a nagy amerikai elárasztások nem hazudtolják meg magukat:Link

Elég stabilak,és tartósak.
Látszik ez az izlandi nyomásfáklyán is tegnap óta:Link

Vagyis a blocking ami még csak a jövõ hét végén alakul ki,könnyen lehet hogy csak rövid életû lesz.Látszik is már a fáklyánk végén,ami még tegnap nem:Link
Egyelõre tartós -5 fok körüli 850hPa T-k látszódnak,de ez annyira messze van még hogy alaposan le is rövidülhet majd.

Hidegmag tekintetében eddig érdemes nézni:Link
Messze van tõlünk és a decemberhez képest gyengébb is.A decemberihez hasonló kemény téli fordulatot nem látok.Olyan kis ártatlan telecske azért elõfordulhat majd,nem mondom.
(Én már Karácsony környékén/után megkockáztattam és mertem mondani az ismerõseimnek,kollégáknak hogy le is futott decemberben a nagybetûs tél.Igaz inkább januárra értettem ezt.)
Február még igaz vissza van.De a helyzetet nem érdemes összevetni az elmúlt évek helyzetével.
Sohasem ismétlõdhet meg mégegyszer,met mindig minden más.Így van ez jól.

Kapitány!Én ezt értem,de majd a hosszútávon érezteti a hatását az izlandi alacsony nyomás,ha így marad ahogy a modell mutatja.

Bocs, lehet hogy én értettem félre, elnézésed kérem! Ismét elolvasva szerintem másképp szántad, mint ahogy én értelmeztem... felejtsük el
A 12z úgyis konkrétan álomfutásra sikerült, 25-én országos mediciklonos havazással, de ezzel sem érdemes még foglalkozni, ami viszont nagyon lényeges az, hogy elõbbre hozta és jelentõsen megerõsítette a jövõ hét elején kialakuló brit blockingot.

"ellenben egy-egy havazás/hózápor benne lehet a pakliban még március-áprilisban is, de az már nem tél."

"Az ilyen tökéletesen megalapozatlan kommentek pedig nem tudom, mennyire érik meg, mit tesznek hozzá a fórumhoz. Én inkább nem erõltetném ezeket."

Ezt most nem igazán értem mi baj volt ezzel a mondatommal, illetve hogy miért megalapozatlan. Nem az idei tavaszra jósoltam több hónapra elõre, hanem a sokéves megfigyelés alapján írtam, hogy elõfordulhat hózápor áprilisban is. Bocs, ha nem volt egyértelmû...

A 80 éves átlagot tekintve a Tisza-Maros szögére jellemzõ pentádértékeket összeadogatva januárra 33,5 mm, februárra 34,5 mm jött ki, ráadásul február általában 3 nappal rövidebb. Bevallom én az 1960-90 ig tartó táblázatot némi fenntartással kezelem, a hócsapadék mérésének bizonytalansága okán is.
Hoppácska Link

Akkor ezt buktam, félreinformáltam magam valamikor
GFS futása nagyon klassz most, ECM-esedik Link

Itt meg már egyenesen atlanti-hidasodik. Na ez érdekes elképzelés: Link
Bakker, most ugrik be, ez a JMA tegnap esti verziója!! De kemény...

Nem kellett volna messzire menj az éghajlati adatokért: Link
Február bizony nem a legcsapadékosabb, inkább a legkevésbé csapadékos téli hónap. Statisztikailag.

1. Mi az, hogy "ez is"? Tudom, hogy az összes statisztikát nézve a Február egy picivel enyhébb a másik két téli hónapnál. Mégegyszer leírom: engem egy elmúlt 20 évet érintõ statisztika érdekelne, mivel ezekre az évekre emlékszem személyesen is, és sok közte a hideg, havas Február.
2. Hol van erre forrás? Tényleg úgy emlékszem, hogy Február a legcsapadékosabb, bár most, ahogy belegondolok, lehet, hogy inkább arról szólt az infó, hogy akkor tud esni egyszerre a legtöbb csapadék (ezért tartja az egyszerre leesõ hóvastagságrekordokat többnyire ez a hónap). Ha ez így van, készséggel elismerem, hogy ebben tévedtem/rossz infót kaptam/tévesen értelmeztem az infót.

Az utolsó mondatod pedig természetesen igaz

Közben elindult a 12z, 108 óránál hangyányit erõsített a blockingon.... ez sem jelent még semmit persze.
Szerk: határozottan erõsebb az AC, a 06z-n itt még nem volt sehol sem 1030 hpa, és az 1020 is sokkal délebbre volt: Link
"Télfanosodik" a futás. Link

Ha már statisztika, a 3 téli hónap közül a legcsapadékosabb is.

Ez is negatív...február az utolsó a 3 hónap közül.

Persze ennek semmi köze ahhoz, hogy a február milyen lesz........

Hát nézd, ha május 30-án lehetett 3 cm hótakaró 900-1000 m magasságban, akkor pár évtized alatt már csak statisztikai alapon is biztosan csak összejött egy-egy hózápor júniusban, nem?

1800-as évek elején,volt hogy júliusban havazott,az aratók panaszkodtak a cudar idõre,épp egy hete olvastam róla.

"..Mondtam ,hogy igen, mivel január 13. van.." Nem igazán értem a logikát az írásodban. Miért következik a dátumból az, hogy nem lesz már idén tél? Ráadásul elég merész vagy, meg kell hagyni, hiszen ez a kijelentésed nem volt több egyszerû jóslásnál, vagy- ha úgy jobban tetszik- tipp-mixnél.
Donnie: akkor ezek szerint nekem "nem jött át" az irónia

Szokott is ilyen néha elõjönni. Vagy még inkább: az idõjárás hatása növényekre, állatokra. Szerintem ez nem baj, ettõl társalgó a társalgó, csak amióta a Hosszútávúba meg a Rövidtávúba csak tudományos igényû elemzést lehet írni, azóta a Társalgó lett a nemhivatalos Hosszútávú-Rövidtávú fórum, a tényleges társalgás meg már lassan offolásnak tûnik... Én amúgy sose értettem egyet a fórumok szigorú lehatárolásával, de ez persze egyéni szoc. probléma. :-)

Hihetetlen, hogy mindig 1 sorral ki tudod fejezni, ami gáz a fórumban, és amit én oldalakon át próbálok magyarázni ezért szép az irónia

Koczkás: én kizárólag az elmúlt 20 évet említettem, nem véletlenül. Attól, hogy átlagban picit magasabb, még ugyanolyan kemény telet is hozhat, bármikor - ahogy a rekordot is 2003 Február tartja ugyebár. Ha már statisztika, a 3 téli hónap közül a legcsapadékosabb is.

A Február téli hónap, ez tény, és nem vita tárgya. Nem én találtam ki

meg kellene nézni az elmúlt 20 év Februári átlaghõmérsékletét, a többi téli hónapéhoz képest. Meglepne, ha kiugrana felfelé, sõt.

A február átlaghõmérséklete a három téli hónap közül a legmagasabb, januároz képest majd 2-2,5 fokkal, az elmúlt 30 év adatai alapján, persze ez nem kiugró.

Megkérdezték tõlem ma a munkahelyemen ,hogy várható-e még hideg.Azt válaszoltam ,hogy nem, vége van a télnek.Kérdezték ,hogy ez komoly?Mondtam ,hogy igen, mivel január 13. van.

Ez így van, bármikor elõfordulhatnak Magyarországon extrém szélsõségek.

1785-ben a március -3,6 fokos volt. Utoljára a 2003-as február volt ilyen hideg Budapesten. Persze egy ilyen március valószínûsége nagyon kicsi, fõleg, hogy 1875 óta nem volt Budapesten negatív középhõmérsékletû március.
Akár hónapról-hónapra is nagy külöbségek alakulhatnak ki, mint ahogy 1800-ban is volt. Akkor a március -1,3°C-os volt (harmadik leghidegebb 1780 óta), azt követte a legmelegebb április 16,6°C-os középpel.

"Egyszerûen a februárt már nem tartom igazi téli hónapnak. "
Pedig egyértelmûen az, és az elmúlt 20 év legnagyobb havait többnyire az hozta
Nem hiszem, hogy az ellenpéldák ritkábban, mi csak a kiugró dolgokat említjük, az objektivitáshoz meg kellene nézni az elmúlt 20 év Februári átlaghõmérsékletét, a többi téli hónapéhoz képest. Meglepne, ha kiugrana felfelé, sõt. 2003-ban nagyon messze az átlag alatt volt, sõt a Március is, köszönhetõen a vastag hónak és a tartós inverziónak. De 1999ben is megvolt egy ideig a nagy hó.

Váraljamet, egy Februárt a többi téli hónappal összahasonlító statisztika, esetleg? Hogy végre önthessük azt a tiszta vizet....

"ellenben egy-egy havazás/hózápor benne lehet a pakliban még március-áprilisban is, de az már nem tél."

Az ilyen tökéletesen megalapozatlan kommentek pedig nem tudom, mennyire érik meg, mit tesznek hozzá a fórumhoz. Én inkább nem erõltetném ezeket

Ma sem sütött ott a nap, látom.
Ne tessék nyûgösnek lenni, lesz még nap is hó is, és persze a kettõ egyszerre!

Akkor szerintem írjuk ki minden fórum tetejére, hogy hova mit lehet írni. Ezzel az erõvel beszélhetnénk itt az idõjárás hatása az emberekre címmel is, hiszen csak társalgunk Pl. hogy itt fáj ott fáj amott fáj

Mert? Társalogni korábbi idõjárási eseményekrõl nem ide való? (A Visszatekintõ tudtommal inkább tényszerû adatközlést szolgál.)

Magam is többé-kevésbé a téltemetõk táborát erõsítem, de ez nem azt jelenti, hogy már semmilyen télies eseményre nem számítok, sokkal inkább azok tartósságával kapcsolatban vannak komoly kétségeim. Érdekességképp megemlíteném, hogy a tavalyi kemény, havas februárban is mindössze két olyan nap volt a térségemben, amikor nem emelkedett 0 fok fölé a hõmérséklet. Lehet, hogy ez kuriózumnak számít országos szinten is, de nálam ez is egyértelmûen a tavasz malmára hajtja a vizet. Egyszerûen a februárt már nem tartom igazi téli hónapnak. Persze lehet felhozni ellenpéldákat, de azok a ritkábbak. Tartósan megmaradó hóra és többnapos kemény fagyokra tehát én már nem számítok februárban a Mezõföldön (északkeleten persze bármi lehet), ellenben egy-egy havazás/hózápor benne lehet a pakliban még március-áprilisban is, de az már nem tél.

Szerintem páran eltévesztették a fórumot

2008-ban a hegységekben fehér volt a Húsvét, a Bakonyban is. Kékestetõn 17 cm hó volt akkor.

Ezzel elkéstem!

Nem hiszem!De a jégesõ az szilárd

2008-ban húsvétkor esett hasonló mennyiségû hó a Bakonyban, sõt Pest megyében is volt némi. Az is Március legvége volt, úgy emlékszem. Nem egy és nem két március végi havas helyzet volt az elmúlt években sem, mint ahogy Októberi is akadt pár. Ilyen ez a klíma, és én ezért is imádom, és ezért vagyok már hetek óta a fellegekben, mert tudom, hogy megyek haza megint

Áprilisi megmaradó, síkvidéki havazás emlékeim szerint valamikor a 90-es évek végén volt legutóbb, mégpedig ÉNy-on, máig élénken emlékszem a híradás szövegére ("a közútkezelõk nyumdafestéket nem tûrõ összefüggésben a naptárt emlegetve keltek föl a hajnali riasztás miatt"). Egy másik évben meg április 24-én már két hete strandidõ volt, és fürödtünk a Balatonban (épp Húsvéthétfõn, akkor is pont olyan késõre esett, mint idén).

Ugyanez októberre: 2003(?) október 23.-24. megmaradó síkvidéki havazás az ország északi felében, ezen belül Sopronban 29 centi. Máskor meg, valamikor a 90-es évek közepén, október elsõ felében még strandidõ és balatoni fürdés.

Kérdés: vajon az utóbbi évtizedekben június-július-augusztus folyamán, ha csak hózápor formájában is, de fordult elõ az országban szilárd csapadék? Vagy ennyire nem tud extrém idõ lenni nyáron?

Link igen, 1991. Alább a decemberi napot OMSZ-tól linkeltem elõször, de onnan egy percig sem maradt meg.

Személyes emlék: egyetlen este alatt 10 centi hó a Bakonyban, és nem is túl magasan... Április 18-án Az évet nem tudom, még gimis voltam és nem végzõs, tehát olyan 91 vagy 92 lehetett.

És ebben az a vicc, hogy bármelyik lehetett
Link
Link
De inkább 91 lehetett: Jó kis medi hátoldallal Link (18-a délután és este esett) Link

Szóval kedves téltemetõk.... kicsit gondolkodni mielõtt kiabálunk

Nem tudom, konkrétan melyikre gondolhatott, hiszen a sok-sokéves feljegyzések között nem egy tavaszi, de akár késõ tavaszi havazást is lehet találni. A mi éghajlatunk éppen ettõl szép, hogy gyakorlatilag bármelyik évszakban kialakulhat szinte bármilyen idõ: januárban, februárban is lehet 20-22 fok éppúgy, mint ahogy akár a nyári hónapokban is elõfordulhat egy-egy helyen gyenge fagy.

Én pl. tudok neked olyan évet mutatni, amikor május 30-án reggel 2-3 cm-es hótakaró borította Kékestetõt, illetve Galyatetõt - ez a nem mindennapiság 1966-ban esett meg.

De az sem sokkal ritkább eset, hogy április 15. környékén a Dunántúl, illetve a Felvidék egy részét 20-30 cm-es vastagságú, de még Budapestet is 10 cm-nyi hótakaró borítsa - erre pedig 1913-ban volt példa.

Abban a februárban láttam felnõtt korom legnagyobb lakott területi (tehát nem magashegyi) hóvastagságát, igaz, nem itthon, hanem Ausztriában. 1 méternek bõven fölötte volt, lent a völgyben, a faluban. Egy hetet töltöttünk ott, és szinte minden reggel takarítottuk a kocsiról a 10-20-30 centiket. Persze tudom, ott ez nem annyira nagy szenzáció, de mindez egyidõben történt az itthoni ÉK-i hóviharral, és még az osztrák híradó is adta a miskolci hóhelyzetet. Felhívom mindenki figyelmét, hogy elõtte a január csak kisebb mértékben volt télies, sõt tizenfokos langymelegben indultunk Ausztriába, bosszankodtam is magamban, hogy a 97-98-as "tél" után megint vízisízni fogunk. (Hol volt akkor még Metnet, meg modellek két hétre elõre? Csak a tévés idõjárás-jelentés volt, meg a non plus ultra a Teletext 5 naposa...)

Ilyen elõzmények után történt a Galtür egy részét leromboló katasztrófa, amikoris olyan részekre csapott le a lavina, ahova korábban sohasem. Ennek az oka pedig az volt, hogy a januári nappal olvadós, éjjel fagyós, azaz gyengélkedõ tél síkossá alakította a hófelszínt, majd erre a tükörsima felületre esett a februári méteres (a fönti részeken több méteres) friss hó. Aztán egyszer csak megindult magától...

Nem túl nagy területen esett ott a mostani medibõl 25-30 cm-nél több, inkább ahol fordult/beragadt a medi csapadékrendszere Link . Szóval elég kis területet érintett ahhoz hogy legenda váljék belõle, bár Mikiék véleménye nyilván más.

Röviden: azért mondják, hogy nagyon nagy hóvihar volt, mert nagyon nagy hóvihar volt.

1999-ben ugyanis egyrészt nem 30-40 cm volt, és nem egy kis országrészben, hanem északkeleten nagy területi átlagban 40-50, nem egy helyen 60-70 cm, vagy akár még több esett síkvidéken is! Másrészt nem pár óráig, hanem több napig erõs, viharos szél okozott hófúvást, illetve emelt hótorlaszokat - ez így együtt már elég volt, hogy tartósan elzárt települések legyenek arrafelé.

De az északkeleti kollégák sokat tudnának mesélni errõl, majd biztos jön valaki.

Addig is érdemes tanulmányozni ezeket:
Link
Link
Link

Link
Link
Link
Link
Link

Köszi

Igen, pl. a Bükkben is Bánkúton.