Meteorológiai társalgó

Nahát... Élvezet olvasni a ma esti bejegyzéseket, egy kicsit mindegyikben rálelek a saját emlékeimre, érzéseimre. Sõt, nem is kicsit... Kezdve a körzetivel, vízállással, az ABLAKkal, keresztül a buzgó térképrajzolgatáson, feljegyzéseken, egész az izgatott hóvárásig, ablakban, ajtóban való zivatarlesig, majd egy-egy közeli találat esetén onnan szívdobogva berohanásig, satöbbi.
Mekkora dolog az is, hogy szinte meg sem értem már akkori önmagam, amikor azt gondoltam, hogy az idõjárás csak nekem ilyen érdekes. Pedig hát százszámra szaladgálnak a rokon lelkek a magyar utcákon is... Milyen jó, hogy ma már ezt természetesnek lehet venni!

Preferencia szempontjából én a "mindenevõk" táborát gyarapítom. Persze az embernek mindig az a szebb, érdekesebb, ami ritkán van, várni, vágyni kell rá: nagy havazás, zivatar, látványos halók, és minden, ami szakmai szemmel csemege lehet, azaz az extremitások. Naná, hogy mindegyikhez társul valami nagyon kedves emlék, még ha hidegrázós, akkor is!
Végképp szubjektív szemüvegen keresztül nézve is csak azt tudom mondani, hogy jó helyen landoltak a mi õseink annak idején. Minden évszakot nagyon tudok várni, talán az õsz kivételével. De ahhoz képest meg banális, hogy néhány sárga-vörös levél meg párás hajnal is simán kiengesztel...

Március hónapban a holnapi,már a 9.hótakarós nap lesz ,külterületen!

Ha jól tudom,az utóbbi 40 évben ennél több hótakarós napot hozó Március csak 2003-ban/10 nap/volt Szegeden...

Az a 7.15-ös jelentés nem mindig volt meg, mert a suliba menni kellett Aztán néha természtesen néha be kellett vinni a fürdõszobába a rádiót, hogy mit is mondanak... Akkor még se internet, se radarkép, semmi nem volt, csak a körzeti idõjárás... Az volt a legfõbb információforrás... Mindig azt vártam, télen Csíkszereda miket mért hajnalban Idõnként be-becsuszant -30, -32 fok

Emlékszem, még egyetemista koromban gegy-két évig ment még a körzeti idõjárás, s milyen öröm volt elõször, amikor az elsõ önálló hivatalos észlelésem adatait olvasták be Szegedrõl a körzetiben

Én is itt döbbentem rá, hogy vannak mások is akik hó, és fagy, tehát "igazi" tél kedvelõk. A tél számomra mindig csupa izgalom volt, felénk szerencsére igen ritka az olyan tél ami ne adna erre alapos okot. Valahogy visszasírom a régi idõket, a mostani információ áradat elveszi valamelyest a varázsát e dolognak. Bezzeg még a kilencvenes években is mit nem adtam volna egy percenként változó térképért, amin ábrázolva van, hogy hol, mi, és mennyi esik... Egészen más világ volt , kínszenvedés volt az info hiány.. De igazi élmény volt sok - sok "meglepetésre" ébredni, ma már ilyen nem nagyon van, 10 - 12 órával elõtte zömmel be van lõve a dolog, hacsak valami porszem nem kerül a gépezetbe....Igazi szép nap ez itt a fórumon, véget ért a téli háború, az "ellenség" egymás nyakába borul.
Biztor! (981)
1980.11.30 az elsõ nagy havas élményem nekem is, hatalmas hófúvás, óriási hókupacok, gyerekként szinte hihetetlen volt, hogy ilyen létezhet.

Még annyit,hogy azért is volt szép az az idõszak,mert a havazásnak nem tudtuk megbecsülni a végét,nem láttuk a radaron a kékeszöld pacni ék-felé haladását.Az érzékszerveink voltak a legjobb mûszereink.

Havazáskor nem lehet a tanórán figyelni, még a felsõoktatásban sem. Az ablakot otthon törölgetni kellett annyira bepárásodott egy-egy havazás alkalmával a leheletemtõl.
Gyerekkoromban is figyeltem, hogy télen mi jön hidegfront, melegfront? Aztán rájöttem gyerekként, hogy a melegfrontok tréfás képzõdmények mert télen igen szép havazást tudnak produkálni.
Kedvencem az Ablak címû tv. mûsor "szezonális" elõréje volt.
Havazásból sosem elég.

Hagyd azt a varangyot! Megtaláltam egy régi füzetkét Link jobboldalt 1985 december utolsó 3 napja 13 óra, a bal alsó ország-térkép 85' dec.24 reggel 7. Fehérek a lapok, csak nem tudtam most olyan fényt találni.

Az utolsó kemény éjszaka elõtt állunk, a szegedi állomás mérése alapján már csak 3 cm a hóvastagság, azért kíváncsi vagyok a holnapi minimumra, azután jöhet a tavasz, már nagyon jól fog esni a hosszú fagyoskodás után!

Na meg a reggel 7.15-ös körzeti idõjárás jelentés a Kossuthon, fejbõl tudtam, melyik állomást melyik követi és mindig tippversenyt játszottunk az öcsémmel a hõmérsékletre... Vagy csak magamban, ha úgy alakult
Egyik reggel emlékszem országos havazás volt és ennek örömére - hogy ne legyen egyhangú minden állomásnál hogy "borult, havazik" - ketten mondták felváltva a reggeli körzetit az OMSZ-bõl egy nõ és egy férfi, és nagy örömmel hangsúlyozták, ha "havazik" helyett "erõsen havazik"-ot mondhattak. Hát ilyen helyzet nem is tudom mikor volt utoljára...
Sõt, olyanra is emlékszem egy rendkívül hideg reggelen, hogy a reggeli körzetiben elõre bejelentette a meteorológus, hogy mivel mindenütt jóval -10 vagy -20 fok alatti értékeket fog mondani, ezért õ most nem fogja mondani az értékek elõtt, hogy mínusz, hiszen ez mindenkinek egyértelmû, és szépen végigmondta úgy, hogy Budapest 14 fok, Sopron 23 fok, stb. Ezek is olyanok voltak, amiket sosem lehet elfelejteni

Olvaslak Titeket(hóimádókat), és megnyugodtam, nem csak én vagyok így bekötve. Gyerekként még megéltem, amikor délután is kellett suliba járni. Télen korán sötétedett és azok az órák esélytelenek voltak, amikor esett a hó, mert csak bámultam ki az ablakon. Aztán fõiskolásként elmentem éjszakai hómunkásnak, most meg örülök, hogy saroktelkem van, mert így többet lapátolhatom a havat, sõt besegítek a szomszédoknak is.

No látod, én a "idõs" korom ellenére sem emlékszem erre a mûsorra.
Ma pedig még az MTV-ben Kerényi Nárcisz nevét is emlegették, de sajnos róla sincsenek emlékképeim... Mint ahogy pl. Varga László kollégámra sem emlékeztem a tv-bõl, amíg nem láttam a tv stúdióban egy archív felvételt ...

"Anno" még a Kossuth Rádióban a 22 órás Esti Krónika után is volt "körzeti idõjárás jelentés", mindig izgatottan vártam, fõleg telente, havazik-e valahol?...
Emlékszik rá valaki?
Ablak, az volt a csúcs minden pénteken ültem a TV elõtt és amikor úgyelment az idõ, hogy 1 percben mondhatta el Karcsi bácsi milyen idõ lesz, majd felrobbantam a dühtõl

"13 óra 45 perc. Petõfi Rádió, Budapest, idõjárás- és vizállásjelentést olvasunk fel. Elõször kapcsoljuk az Országos Meteorológiai Szolgálatot, a vonalban Jenki Szilvia meteorológus, kezit csókolom.
- Jó napot kívánok. Elõször a háromnegyed egykor végzett mérések illetve megfigyelések adatait olvasom fel.
Budapest, borult, esik az esõ, mérsékelt nyugati szél fúj, 12 fok ... "

Na ezek miatt volt az, felsõ tagozatban, amikor 13.30-ig tartott a 6. órám, 5 perc alatt megebédeltem, majd maradt 8 percem, hogy lélekszakadva hazarohanjak... le is dolgoztam a kalóriákat

"Apámék orvoshoz is akartak vinni,mert azt hitték hogy,hibbant vagyok mert a nagy éjszakai havazásoknál képes voltam egész éjjel bámulni az utcai lámpák fényénél a hóesést."
Nálam ez nyert!

Valamikor a 70-es évek közepétõl a 80-as évek elejéig volt egy hetente jelentkezõ mûsor , 5 perc meteorológia volt a címe... Meteorológusok mondták el részletesen a köv. 1 hétre várható idõjárást.
Úgy emlékszem(halvány emlékképeim vannak már csak arról a mûsorról),hogy abban szerepelt a még ma i "aktív meteorológusok" közül Vissy Károly ,Németh Lajos és Aigner Szilárd is.
Azonban a legszínesebben,legközérthetõbben Kerényi Nárcisz tudta ecsetelni a várható idõjárást.Remélem,itt is vannak még páran,akik emlékeznek rá...!

A késõbbiekben megszûnt önálló mûsorként az 5 perc meteorológia ,de továbbra is sok-sok perc állt rendelkezésére-immáron a szintén péntek esténként jelentkezõ ABLAK mûsorában- honi meteorológusainknak ,hogy közérthetõen és részletesen elemezhessék,elmondhassák az idõjárás várható alakulását.
Az ABLAK c. mûsorban szerepelt akkoriban ,többek között :Bártfai Erzsébet, Török Dénes ,Illés László, H.Bóna Márta , Vissy Károly , Németh Lajos ,Aigner Szilárd.

Annyi klassz beírás született a mai napon,hogy a Barca-Arsenal meccs közben is ezt olvasgatom.Nálam a tél szeretetét egy mindenki számára gondolom ismeretlen idõpont adta.Egészen kisgyerekként 1973.11.29 -én itt Bp-en közel 20 cm hó esett,de reggel a rádió csak elszórt hózáporokra számított.Kora délutántól-estig zuhogott le ez a nagy mennyiség.Délelõttõl besimult szürke égbolt,erõs délkeleti szél,és én éreztem hogy a téves elõrejelzés ellenére komoly hó lesz.
Azóta a tél és az idõjárás örömeit nem lehet tõlem elvenni.Sokáig nem mertem nyíltan vállalni hogy nekem ilyen meteorologia imádatom van,mert azt hitték nem vagyok normális.Apámék orvoshoz is akartak vinni,mert azt hitték hogy,hibbant vagyok mert a nagy éjszakai havazásoknál képes voltam egész éjjel bámulni az utcai lámpák fényénél a hóesést.
Végezetül a legnagyobb havas élményeim:
1976.12.29

1980.11.30
1986.02.10-12( Dunántul)
1987.01.10-12
1993.11.12-13
1996.01.23-25
1999.02.08-12( itt Pesten nem volt élvezhetõ igazán)
2003.01.07
2010.01.30

Egyetértek.
A mai kifordított médiavilág nem sok esélyt ad ennek, ám amíg élünk, remélünk.

Brekk:
Bizony, "szélessége 100, hosszúsága 1000méter".
Nem értettem, ám hallgattam áhítattal, he-he!

Nekem is meg volt mindkettõ! Aztán meg "hajóvonták találkozása tilos, a hajóforgalmat jelzõrendszerek irányítják..."

... és állítom neked, a mai napig nagyon sok emberhez lehetne közel hozni a meteorológiát, ha mostanság is lenne ilyen...
5 perc meteorológia, húú, én élvezném, nagy kihívás lenne 5 percet súgógép nélkül, saját kútfõbõl, térképekre, fáklyákra, piktogaramokra támaszkodva beszélni

A fejemet rá, hogy nagy lenne a nézettsége még a "valóvilág" korában, a szereplõtõl némileg függetlenül is ...

Nekem is még gyerekkorból van ilyen emlékem, "nettelen" idõkbõl, mostanában már én is képtelen vagyok rá

Aktuális hõmérsékletek:
-Pér (repülõtér): -5,4°C
-Gyõrújbarát-hegy: +0,7°C

Sziasztok! Egy kis programajánló
Légköroptika Az atomoktól a csillagokig elõadássorozatban

március 10. 17:00
Barta Veronika: Vörös lidércek - káprázatos jelenségek a viharfelhõk fölött

Helyszín: ELTE TTK lágymányosi északi tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), Eötvös terem (földszint 0.83 terem).


Mindnyájan éreztük már az éjszakai zivatarok félelmetes, mégis csodálatra méltó varázsát. Amikor egy villám fénye világítja be az éjszakai égboltot, és egy dörgés hasít bele a csendbe, akkor vesszük észre, hogy milyen hatalmasak a természet erõi, és milyen parányi az ember. Pedig nem is látjuk, hogy magasan a zivatar fölött több 10 km-es, szemet kápráztatóan fényes vörös "lidércek" cikáznak, melyek létezésérõl mindössze csak két évtizede tud az emberiség.

De mik is ezek a varázslatos jelenségek?

Az elõadásban megismerhetjük a jelenségek tulajdonságait, felfedezését, kialakulásának körülményeit, s magyarázatot kapunk arra, hogyan is tudtak ezek a lidércek évszázadokig rejtve maradni a szemünk elõl.

Az elõadás tudtommal élõben nézhetõ lesz majd neten, de a közvetítés helyét hirtelen nem tudom megmondani. Utólag biztosan felkerül majd a videó az atomcsill.elte.hu-ra.

Furcsa helyen van a szegedi állomás, a modellek szinte szélcsendet vártak oda Link Link , mégis 11-es lökésekkel kísért délnyugati szél fúj ott (majdnem annyi, mint nálunk a dombokon), ott a hó, és mégis csak -4 fok volt a 9-es mérésnél.
Közben Kakucson, ahol nincs hó, -6-7 fok volt.
Elég szeles egy helyen van a szegedi mérõ, ennél fogva éjjel nem produkál olyan hidegeket, mint egy "alföldi fagyzug", pl. Kakucs.

Hát én nem szoktam heves zivatar érkezte elõtt aludni.

Talán az egyik legcsodálatosabb az, amikor heves zivatarral álmodsz éjjel és felriadsz örömödben és kint tényleg heves zivatar kezdõdik...

Az idõjárást megfigyelõk táborát gyarapítom én is ezen belül a télvárás a kedvenc idõszakom, az elsõ hópelyhek megpillantása, és a fokozatosan erõsödõ havazás átélése! Sétálni a hóesésben, olyankor elcsendesül a települések zaja és csak a hulló hópelyhek zizegését lehet hallani! Az ember csak erre az eseményre koncentrál és teljesen kikapcsol, egyedül vagy a természet csodájával a hóeséssel és rájössz milyen hatalmas és csodás a természet! Meghatározó élményeim közé tartozik a 1980 11 30-ai és a 1986 01 11-12-es havazások! Ezek az események a " bûnösök" a téllel kötött kapcsolatomért!

Az a baj, hogy téged nem evett meg!!!!!!!!!!

Még mindig csak nullák vannak a zivatartérképen: Link
Vajon mikor lesz az elsõ? Néhányan már kiszálltatok a versenybõl. Link

Pedig azt hittem, hogy az a bizonyos félelem már kiveszett belõlem de 2008-ban rájöttem, hogy nem. Másodpercenként 2-3 villám, távolabbi szirénahang majd a végsõ haláli csend és várakozás a rendkívül erõs derechora. Ha heves zivatar jön, azota is remeg a lábam. De szeretem azt az izgalmat, ezért jõhetne már a tavasz.

A friss ECMWF több csapadékot dobott be, igaz, további magasabb T-kel március felére.

Az idõjárás szeretetének hajnalán mintha magamat hallanám néhányotok által Nálam az esti idõjárás-jelentések voltak a nyerõk és a teletext: Pontosan tudtam, mely idõintervallumban frissül (azt hiszem, délután 1-2 körül volt?), az idõjárás-elõrejelzésre kivételes jogom volt (bárki bármit nézett a TV-ben, kötelezõ volt odakapcsolniuk ). Persze voltak konfliktusok is: Mindig hagytam egy kinézõ-rést a redõnyön (miután elaludt mindenki, mertem csak feljebb húzni a redõnyt), meg sokszor nyitottam ablakot - ezt kevésbé szerette a család Továbbá ha hazajöttünk valami túrából, elõször át kellett mentenem a (képek 70%-át elfoglaló) felhõfotókat, mert idõvel kíméletlenül kitörölték... Akkoriban szinte minden felhõtípusról volt fotóm... Amíg nem váltam a MetNet részévé, sokszor minden ok nélkül is reménykedtem a friss hóesésben éjjel, így egy-egy borult téli estén néha inkább aludhattam volna
Néha a modellek és a hétköznapok forgatagában magamban is kicsit úgy érzem, azért néha elfelejtem, mit is szeretek az idõjárásban... Aztán visszanézek a 14 GB-nyi kép közül néhányat (2005-tõl), és mindjárt értem
A viharokat régebben talán sokkal jobban szerettem, mint most, gyakran mentem ki fényképezõvel a városba fotózni ezt-azt, többet volt türelmem villámokat lesni és ébren maradni (óránként felébredni, és csekkolni, hogy villámlik-e valamely irányba nyáron). Persze most már kétségkívül hiánycikk ez is... Tippem szerint azonban már csak két hetet kell várni

Rokon lelkek vagyunk, bár én nem féltem a viharoktól, mindig valami õrületes eufória kapott el és kap még most is, amikor egy zivatar érkezik, aminek még 23 évesen, felnõtt fejjel sem tudok parancsolni... Ez azóta így van, amióta tudok magamról, néhány heves zivatar csak erõsítette ezt, különösen egy 1996-os, 9 éves fejjel, nyári szünetben, erdõben átélt orkán. A zivatarokban is különösen a kifutószelek, amik õrítenek.

Persze, amikor télen egy viharciklon érkezik, már elõtte sem tudok aludni az izgalomtól, epekedve várom, figyelem az eseményeket

Miskolci adatokat (télen) szájtátva hallgattam, hogy lehet ott mindig olyan hideg mikor itt hétágra süt a nap és 10+ fokok vannak, majd néhány téli szünidõt Sárospatakon töltöttem és megtapasztaltam az ÉK-i "effektust"

Ennyi lírai bejegyzés után nekem is meg kell szólalnom...
Én is télimádó vagyok. Számomra nincs szebb idõjárási esemény, mint amikor sûrûn, órákon
keresztül havazik.
S egy ilyen nap megkoronázása, mikor estére eláll a hóesés, de még borult az ég és
az alacsonyan úszó hófelhõk visszaverik a város fényeit, minden narancssárgában úszik és szinte nappali világosság van... Kell ennél szebb, lelket erõsítõbb...

Én is.
Ha 3 hétig derült anticiklonos idõ van, akkor is jól érzem magam.
Persze tud elég lenni a melegbõl is, de az idõjárásból soha.
Talán egy idõjárást nem szeretek, ha nyáron napokig borult az ég, és se nem esik semmi se nem süt a nap, meg a hidegpárna hetekig, de azt is csak akkor, ha már tényleg nagyon hosszan elhúzódnak ezek.

Szerintem nem csak egymást leptük meg azzal, hogy ilyen sokan vagyunk, akik idõjárás és meteorológiamániások, de a meteorológia szakembereinek is szerintem nagy meglepetés ez. Sokszor az volt az érzésem (akár személyes kapcsolat esetén is), hogy a szakemberekben volt egy olyan "rutin", hogy majdnem mindegy mit rajzolnak egy térképre ("akár egy lovat is" , van aki tudja közülünk, mi ebben a mókás ), mit írnak le, mit mérnek, úgysem érdekel senkit, úgysem foglalkozik ezzel senki, úgysem ért hozzá senki.
És erre kiderül, hogy bizony nagyon sokan vagyunk, akiket érdekel (akár magas szinten is) az idõjárás, a meteorológia, és szeretnénk minél többet megtudni errõl a tudományról. Nagyon örülök annak, hogy beleszerettem az idõjárásba, a meteorológiába, mert rengeteg felfedeznivaló csodát rejt.

Gyerekkoromban olyan szinten féltem a viharoktol, hogy a szüleim psichologushoz akartak vinni. Torkom szakadtábol nyerítettem egy-egy nagy vihar alatt, befogtam a fülem, hogy ne halljam a dörgést, becsuktam a szemem és remegtem. Egyzser a kifutószél ledobott a betonlépcsõkön és szét vertem a homlokom. Az autobol láttam (a villámok fényében), hogy csavarodnak ki a fák tök sötétben. 2x tornádót láttam. Aztán valahogy érdekelni kezdett, direkt kiálltam a villámlások közepette az udvarra és megküzdöttem a fobiámmal. Azota fanatikus vagyok.

T: -4 °C. Hát... nagykabát marad reggelre megint.

Hú, tényleg 1991-ben kattantam rá, rohantam a suliból haza, a konyhai rádióban
hallgattam és jegyzeteltem a 13:45-ös körzetit.
A másik meghatározó média-esemény péntek este volt, a tévé egyesen, az Ablak utáni középtávú elõrejelzés.

Nálam 79' Január 1.-e volt az a dátum ( sokaknak ismerõs )( a teleket elõtte is kint vagy az ablakra tapadva töltöttem, várva az eseményeket + persze a 13:45-ös körzeti kötelezõ volt) amióta jegyzeteltem az eseményeket és kiértékeltem a hónapok, évek idõjárását. A tél szeretete már kissé megkopott, de a "betegség" továbbra is fennáll az ismerõsök és rokonok legnagyobb "örömére".

Jól beszélsz! Mit iszol?

Hm, hasonlóan. Már október végén elkezdtem lesni/várni a hópelyheket, órákat tudtam állni az ablakban, ha elkezdett szállingózni a hó és kinéztem a szememet a fejembõl egy-egy hópihét keresve És ugyanilyen izgalommal vártam az elsõ zivatarokat is Gyerekként a tavasszal és az õsszel nem tudtam mit kezdeni, mostanra ez is megváltozott

Eme gyönyörû írások hoztak hosszú idõ után vissza a fórumbeírásokhoz:

Teljesen egyezik az általad leírt télmánia az engem 13évesen elkapott télmániámmal (órákig bámulni a napközben a sötét tárgyakat, és este a lámpafényt a várható havazás beköszönte elõtt, a hõmérõt szuggerálni, a havazásnak õrült módján örülni és stb.).
Addig gyerekfejjel imádtam a havat és a telet, úgy általánosságban, aztán 1991 december közepén egy hideg idõszakot követõen erõs enyhülést adtak az idõjárás-jelentések (soha nem feledem az akkori középtávú maximum-kiadását a harmadik-ötödik nap között, 12.17-20.: 0-5, 3-8, 6-11), óceáni enyhe levegõ bekeverést várva, és ennek ellentmondva ide ÉK-re beragadt a hideg és többször is havazott (tipikus északnyugati irányításra jellemzõ módon: Link ).
Ezen nagyon meglepõdtem és a helyzet imádata elragadott, megszerettem feltétel nélkül a Telet és érdekelni kezdett részleteiben a meteorológia (a következõ télén, 14évesen el is kezdtem a részletes téli idõjárási jegyzeteimet és statisztikáimat gyúrni, itt látható: Link ).
Attól kezdve mániákusan vártam a telet.
Az õszt a nyári álom után a várakozás tette széppé, ahogy haladt elõre, az átlagos emberekkel szemben (akik egyre letargiásabbá váltak) én egyre felvillanyozottabban éreztem magam, mennyei boldogság töltött el a tél megérkeztekor és erõs szomorúság a tavasz beköszöntével.
Ez csak annyiban változott meg a felnõtt koromra, hogy minden évszakban meglátom a szépet és várom kezdetét, így telet is amíg tart élvezem, ám a tavaszt is örömmel köszöntöm.

A metnet nekem is óriási meglepetéssel szolgált, jó volt látni sok rokon lelket, he-he!

Az idei tél volt ez elsõ, amikor féltem és nem igazán vártam a telet, a borzalmas belvízhelyzet miatt semmi más nem érdekelt, csak hogy ne essen...

...vagy rossz testtartással fogtak talajt... ...bocsánat...

Más... Jön az igazi koratavaszi idõjárás, hideg (akár igen hideg) éjszakákkal és egyre enyhébb nappalokkal. Ami azonban errefelé komoly gond, az a csapadékmentesség. Igazi, kiadós csapadék itt november végén és december elején volt, bár az összegek nem egetrengetõek (november 46 mm, december 41 mm). A január és a február igen szárazra sikerült (28 ill. 8 mm), és hozzá kell tenni, hogy a február, valamint a március a nagy átlag alapján az ÉNy-i irányítású hónapok közé tartozik, ez pedig idén kimaradt. Középtávon ebben a száraz helyzetben nem látszik változás, sajnos. Emellett nem zárom ki az utóbbi években gyakran elõforduló évszakugrást sem, azaz pár hét múlva esetlegesen a huszon-fokok kialakulását sem, mivel már a hétvégén 14-17 fok kürüli T-k lehetnek.

Teljesen hasonlóan gondolkodom én is.

Én is úgy tudtam, hogy amatõrként szinte csak engem érdekelnek az izgalmas idõjárási események, de a metnet megismerésével rádöbbentem, hogy ez nem így van. (Gyerek koromban ki-be futkostam a lakásból nagy havazásos idõszak alatt, folyton rám szóltak a szüleim, hogy már elég legyen a rohangálásból és hogy ne legyek már megõrülve! Alig bírtam kivárni, hogy meglássam az elsõ õszi hópelyheket.)
Gyerekként féltem a viharoktól, a villámlástól és dörgéstõl, de már akkor is ámulattal tekintettem rá.
Nagyanyámékhoz egyszer régen (amikor még anyu is csak gyerek volt) bevágott a villám ( a mamám azóta nagyot hall, hallókészülék használatára szorul).
Rengetegszer elmesélték nekem ezt a félelmetes esetet.
Talán ez a történet indította el bennem, hogy tiszteljem és megszeressem az idõjárást.

Végignézve a GFS-t, eléggé csábítóra sikeredett... Ameddig a szem ellát 12-16°C körüli értékekkel kacérkodik. Hmmm...
ECM is hasonló: Link
Felhõs idõ esetén is igen enyhe hõmérsékletek lehetnek. (Teszem hozzá, nem stratusos nyálkás idõt értek felhõs idõ alatt! VÉGRE! )
A T850hPa egyelõre úgy néz ki, hogy 0 és 5 fok között alakulhat sokáig, ez már képes lent 2 m-en a tavaszias felmelegedésre a 15 fokokig... ez már igazi tavasz lesz a javából.

Olvasgatva a fórumot, úgy érzem, h szerencsés vagyok, hisz én az idõjárást kedvelem, és elfogadom, amit kínál.

Kezd komolyan az az érzésem lenni, hogy fórum tagok egy igen jelentõs részét rossz helyre dobta le a gólya.

Nálam a kettõtök átlaga lett Tmin: -7,5°C lett
Pedig este azt hittem, hogy meg se áll -10°C-ig...

Ti hogy voltatok az alábbiakkal?

Én az internet/metnet elõtti antivilágban azt hittem, hogy egyedül vagyok a hómániámmal, az éjszakai hõmérõ leszurkolással, az elsõ hópelyhek várásával. Az ismerõsök-rokonok furcsa, egyedi szerzetnek tartottak.

Aztán beköszöntött az internet kora, és rádöbbenetem, hogy mennyien vagyunk Nagyon jó volt!!! Nem én vagyok az egyetlen hómániás az Univerzumban

Vasárnap délután több látványos hózápor is érintett bennünket (általában csak a széle). A képen az elsõ közeledik:
Link

Tényleg egészen jó kis hozzászólások születtek. Valóban, én is télkedvelõ vagyok, gondolom ezzel a kijelentéssel nagy meglepetést nem okozok Azért is szeretem, mert ilyenkor van mit latolgatni: Közép- és hosszútávon egyaránt érdekes és fondorlatos elõrejelzéseket lehet tapasztalni, szemben nyáron a relatíve unalmas, semmitmondó elõrejelzésekkel. Persze, ott vannak a viharok, de ott már nekem egy kicsit sok a paraméter. Nem is szoktam ilyenkor írni a fórumokba (az elmúlt 1-2 évben), de azért olvasom, a hosszútávot, a vihar-elõrejelzéseket, az éghajlatváltozást, modell-sulit, ilyenek De valahogy az én aktív évszakom a tél. Szeretem a nyarat is, nem kell sokat keresni a szépségeket, naplementéket, viharfelhõket, hosszas napozásokat, de nem tudok lelkesedni értük, nem várom, meg ilyesmi. Egyszerûen jobban örülök, ha hideg van, ha nincs a napnak olyan nagy ereje, ha lehet várni a havazást, a zonális irányítást, a hózáporokat, stb. Nyáron is a hegyek felé húz a szívem, ahol egy jól kifejlett hidegfront még 1800 m alá hozza a hóhatárt
Egyszóval még az idõjárás szépségeiben is lehet sorrendet állítani, ezt jól mutatja a lefotózott havastáj/gomolyfelhõk arány, de a téli/nyári metnet-hozzászólás aránya is... Nagyon valószínû, hogy érdemben én legközelebb októberben fogok jelentkezni, amikor elkezd növekedni az északi-sarki jégtakaró! S nem azért, mert addig takarékra tenném az idõjárás-fanatizmusomat (bár megtehetném - pl. vizsgaidõszakban! ), nem fogom becsukni az ablakot, ha dörög az ég...