Hurrikánok és tájfunok

No, közben TD8-cá szenvedte ki magát, de maximum TS lesz belõle, szerencsére az is az óceán felett marad. A szezon továbbra is satnya.

Na, lássuk mire megy a következõ esélyes rendszer; a Zöldfoki-szigetektõl Ny-ra van kialakulóban, trópusi ciklonná való fejlõdés esélye 50% feletti az NOAA szerint.

Folytassuk, he-he:
A globális légkörzés egyik stacioner eleme a Hadley-cella, ez az egyenlítõ mentén felszálló, 30°-os szélességekig jutó majd ott leáramló és KELETIES passzátszelekkel visszaérkezõ légtömegeit fogja össze.
A felszállt, NYUGATIAS irányba forduló levegõ a 30° közeli szélességnél, tehát a leáramlás elõtt (a szubtrópusi front mentén) éri el sebességének maximumát, ez a tulajdonképpeni szuptrópusi jet.
Ezért írtam, hogy a Hadley-cirkuláció határához van kötve a szubtrópusi jet, így mozgása egybeesik a Hadley-cella évszakos mozgásával.
A leáramló levegõ egyik része nem a keleties passzátokkal megy vissza az Egyenlítõ felé, hanem észak felé fordul, a környezeti levegõnél magasabb hõmérsékletû levegõtömeg felsiklásra kényszerül, és 8-10km magasságba feljut (a polárfront mentén) a 60% körüli szélességekig, közvetlenül a tropopauza alatt polárjetként.
Mivel a polárfront folyamatos meanderezõ mozgást végez, a polárjet is ezzel együtt meanderezik (ezzel alakítva a mérsékelt övi cikloncsaládok pályáit).
A polárfront északi oldalén leérkezõ, majd 30°-os szélességig visszajutó levegõje máris megalkotta a másik stacioner elemet, a Ferrel-cellát.
Ez a légkörzés ide vonatkozó része.

A trópusi ciklonok a két passzátöv találkozási sávjában kialakuló trópusi összeáramlási övezet (ITC) környezetében "szeretnek" kialakulni, legalábbis ahol az ITC átlépi az 5°-os szélességet. Ez igaz mindkét féltekére, hisz az ITC északi és déli szélsõ helyzete mindkét féltekén a nyári idõszakot fogja össze (északon májustól novemberig, délen decembertõl júniusig).
Az összeáramlási övezet mentén kialakuló "szélcsendövben" foltokban óriási felhõtömbök alakulnak ki, ezek a kialakulási gócok.

Az El Nino ügyében az óceáni vízkörzés egy elemét kell megemlíteni, az egyenlítõi felszálló víz övezetét, ezt tünteti el ugyanis a "fiúcska".
Ennek kialakulásáért felelõs az egyenlítõ mentén fújó állandó keleties szél hatást gyakorol az óceánvíz felszínére, ami a Coriolis erõ miatt északi féltekén jobbra, a délin balra sodródik, azaz tulajdonképen az Egyenlítõ vonalától mindkét irányba kifelé, így máris a híres egyenlítõi felszálló övezet alalkulhat ki, hideg vízfelszínnel.
Itt kapcsolódik össze az óceáni és a légköri vízkörzés.
Ez az felszálló víz övezete a "normális" évek legnagyobb részében szépen kettéosztja szimmetrikusan a passzátöveket, a bennük uralkodó konvektív folyamatok között konvektív gátként.
Az északi félteke nyarán következik csak be ettõl átmeneti eltérés, mikor is az ITC erõsen északra vándorol, így a déli félteke délkeleti passzátja átlépi az Egyenlítõt, ám az asszimmetriával még az Egyenlítõ mentén ott marad a felszálló hidegvizes övezet, konvektív gátként.
A "fiúcska" felléptekor azonban a nyár végén nem áll vissza a szimmetrikus elosztás, sõt, az Egyenlítõ mentén is konvergencia jelenik meg, azaz a hidegvizes felszálló övezet megszûnik, az ITC nem húzódik vissza, ez hatást gyakorol karácsony környékén a dél-amerikai partokra, és innentõl már ismerõs a történet és a "fiúcska" elnevezése is.
Ekkor felborul a Déli-Csendes-Óceán áramlási rendszere, legtöbbször fél évre, ám vannak El Nino idõszakok, amik egy évnél nagyobb idõszakot is átfoghatnak.

Ekkor lép be az, amirõl nagyon jól összefoglalva írtál, ám gondoltam részletezem a kiindulási dolgokat.

Még pontosabban nem a Hadley-cella mozgását követi, hanem a következõ történik

El Nino idõszakában a magas SST erõsebb párolgáshoz és ezáltal elvileg erõsebb konvekcióhoz vezet. Vagyis több látens hõ szabadul fel, mely a troposzférába érve kondenzálódva kicsapódik. Ez az erõsebb konvekció erõsítõen hat a Hadley-cirkulációra, mely a felsõ troposzférában a felszabaduló energiát a pólusok felé osztja el. Ezáltal a felsõ troposzféra felmelegszik (250 hPa környékén), egészen a szubtrópusi területekig, miáltal a planetáris frontálzónában (azaz a Handley- és Ferrel-cellák határán, a 30. szélesség környékén) növekvõ hõmérsékletkülönbségek alakulnak ki. Ez a magasabb hõmérsékleti gradiens a szubtrópusi jet megerõsödésében és annak az Egyenlítõ irányában való elmozdulásában mutatkozik meg. Az erõs jetstream hatással van a közepes szélességek (azaz a Ferrel-cellában lévõ rendszerek) ciklonális örvényeire is, és a troposzféra csekély, ám globális hõmérsékletcsökkenését okozza a 30-60° szélességek között, ezáltal komoly hatást gyakorol a ciklonútvonalak alakulására is. Nagyon sok tényezõ utal arra, hogy az STJ és az ITCZ ellentétes fázisban mozognak, azaz az STJ legdélebbi meanderpontja (vagy minimuma, ha úgy tetszik) az ITCZ legészakibb meanderpontjával (maximumával) esik egybe (és fordítva, persze), azaz a jet formálisan "belefúj" az ITCZ-be.
Tényleg izgalmas a téma

Pontosabban a szubtrópusi jet követi a Hadley-cella mozgását, ami elõre jól prognosztizálható évszakos mozgást jelent.
A meleg-asszimetrikus (El Nino) helyzetben épp az a probléma, hogy az ITC nyári északra tolódása állandósulhat, és nem tér vissza az Egyenlítõ felé a nyár végén, azaz felborítja a passzát-cirkulációt.
Izgalmas a téma, he-he!

A szélnyírást több szempontból kell ott vizsgálni. A szélnyírás fõ forrása (normále esetben egész évben) a jetstream 2 fajtája; az egyik az É-Amerikát átszelõ erõs poláris jet, a másik a délebbre, a karibi térség és Mexikói-öböl felett is húzódó, gyengébb szubtrópusi jet; mindkettõ igen komoly szélnyírást okoz. Télen a jet délebbre húzódik, és bár az öböl vize meleg, a szélnyírás megakadályozza a konvektív rendszerek kialakulását. Nyáron a jet visszahúzódik É felé (azaz gynegül a szélnyírás), de még mindig kialakulhatnak a hurrikánokat gátló értékek.
A másik komoly szélnyírás-forrás a mezoléptékü, atmoszférikus Walker-cirkuláció. Ha ez gyenge, akkor komoly szélnyírás lép fel, ha erõs - Ausztrália közelében felemelkedõ trópusi légtömeg, Dél-Amerika leszálló légtömeg -, akkor gyenge magasszintü szelet okoz az atlanti térségben, ami csökkenti a szélnyírást. Az El Nino ebbe szól bele, hatalmas óceáni áramlási rendszere okán (és mivel nagyjából abban a térségben hat, ahol a Walker-cirkuláció ténykedik) gyengíti a Walker-cirkulációt és ez okozza a szélnyírás növekedését.

Gondoltam,hogy a Nyuszi nem ugrik ki a bokorból és nem megy el katasztrófatúristának

Egyébként pedig a levezetésed teljesen logikusnak tûnik... Kicsit olyan ez,mintha kicsiben a szupercellákat néznénk ... Ha nagy a szélnyírás,de kicsi a labilitás,nem alakulnak ki... Ám ha kialakulnak,mert minden feltétel adott,akkor tombolnak...
Azaz a nagyobb skálán is bõven lehet kapcsolatot találni a kisebbekkel, az alapkoncepciók teljesen hasonlatosak...

Amúgy egy dolog zavar, amire most így álmos fejjel ötletem sincs, mert igazából még sosem gondoltam bele - vajon miért lenne El Nino idején nagyobb a szélnyírás a teljes vertikumban? Ez most kifejezetten zavar -

a Napra gondolsz?

Biztos, hogy van ahhoz köze.

Az El Ninónak van a hurrikánszezonra hatása, ahogy írtad is.
Ám az idei szezon akár egy globális folyamat része is lehet, hisz évek óta monoton csökkenõ tendenciát mutat a trópusi ciklonok száma (és ne feledjük, szeptemberig 19 volt az idei összlet és a gyengus hurrikánszezon miatt akár a tavalyi negyvennél is jóval kevesebb trópusi ciklon is kijöhet): Link

Nyilvánvaló, Pitooomkaaa Én sem a katasztrófára vágyom

Egy kis oknyomozás, gondolatébresztõnek/vitaindítónak:
Én elsõsorban (de nem kizárólag) az El Nino-ban látom a gyenge szezon okait, mely erõs szélnyírást okoz a Karib-tenger és az Atlanti óceán trópusi területei felett, ami egyszerüen fogalmazva "elfújja" a kialakuló zivatarrendszerek felhõtetõit. Az SST tekintetében megjegyzendõ, hogy az Atlanti óceán K-i területeinek hõmérséklete alacsonyabb az normál értéknél (leszámítva egy kis területen fellépõ +5 °C-os anomáliát - ez még melegágya lehet egy-egy komolyabb rendszernek), az átlag alatti SST pedig egyenes összefüggésben lehet vagy a Szahara térségébõl származó szél profiljával, vagy pedig az El Nino hatására D felé sodródó jetstreammel (Mexikói-öböl, Karib-tenger térsége), mely a konvekció szempontjából nem túl kedvezõ.
Mindazonáltal az El Nino ellenére is kialakulhat még akár egy szörnyeteg is, emlékezzünk csak az 1992-es Andrew-ra, mely szintén El Nino idején jött létre.

Akkor vajon ezért annyira stabil a brit AC?!

A kérdéses térségekben semmi különös: Link

Nekem az Atlanti-Óceán 40-60° közötti területén terjeszkedõ negatív anomália köti le figyelmem egy ideje, kíváncsi vagyok, hová fejlõdik és milyen irányú folyománya lehet.

Ennek azt hiszem New Orleans mellett az egész karibi térség kifejezetten örül...
Rendben van minden a SST-vel?! /T (sfc)

Közben az atlanti hurrikántevékenység továbbra is jóval átlag alatti (jelenleg nulla), a tegnapi térképeken még szereplõ konvektív kezdemények (30-50% fejlõdési eséllyel) mára elpárologtak. Néhány trópusi (konvektív fejlõdésre esélyt adó) hullámot leszámítva teljes a csend.

2004 óta figyelem csak a ciklonokat(elõtte nem volt netem),ezek szerint az akkori gyakori japántdúlást megjegyeztem,de ahhoz képest az utóbbi 5 év ezek szerint tényleg nem nagy durranás.

Tavaly partok mentén húzott végig Sinlaku, 2007-ben Man Yi szintén súrolta, Usagi és Fitow át is szelte a szigetországot, inkább a Taivan-Fülöp-szigetek kettõse az igazi célpont (2004 kivétel, akkor kiugróan, több évtizedes gyakoriságcsúccsal járó módon sok ciklon érte el Japánt).
Azaz számottevõ, nagyobb idõléptékû változás nincs.

Betartva a menetrendet,a tájfun illedelmesen ÉK-felé kanyaradva elkerülte Japánt.Most már fellélegezhetnek.Valahogy évek óta nem emlékszem Japánt igazából eltaláló tájfunra.Mitha gyakoribb lett volna régebben.
Más ázsiai régiók nem mondhatják el ezt...

Ami lényeges leírtam: szuper és gyönyörû.
(Bocs:jó nagy is...azért a japánok nem biztos ,hogy nyugodtan alusznak,elõrejelzés ide vagy oda... )

Szerencsére a sûrûn lakott területeket és Japánt sem fenyegeti.Igaz néhány Japánhoz tartozó kis szigeten, biztos nem örülnek ennek...
Szép a mûholdképen is, most 3-as erõsségû.Link Link

Így van, és ahelyett hogy kritizálna inkább írna róla érdekességeket, talán mi is rácsapnánk a témára. Mi hurrikánosok

Most megemlítetted. Szerintem vannak, akik a hurrikánokra figyelnek (én is), és vannak, akik a tájfunokra. Így jól kiegészítik egymást az érdeklõdési körök a fórumban.

Csodálom,hogy az idei szezon elsõ parádés 5-ös szupertájfunja nem érdemelt ki egy megemlítést.(a Kínát pusztító trópusi viharon már én sem csodálkoztam el... )

De még hogy megerõsödött! Reggel néztem ezt az elõrejelzést, akkor még csak 1-es volt, és nem is várták annál erõsebbnek, mostanra meg már 3-as lett, fél nap alatt: Link

Megvan a szezon második atlanti hurrikánja, Fred az éjszaka folyamán megerõsödött.

A válasz viszonylag egyszerû: ilyenkor a legmelegebb az óceánvíz, ráadásul kellõen mélyen, ami a legjobb táptalaj az óceánok felett kialakuló trópusi viharoknak. Leginkább 26 fokos, vagy e feletti tengervíz-hõmérséklet szükséges a kialakulásukhoz, az Egyenlítõtõl legalább néhány szélességi foknyi távolságban, hogy a Coriolis-erõ kellõen örvénylésbe tudja hozni a kialakuló zivatar asszociációkat...

Nagyon gyenge az idei atlanti hurrikánszezon, ráadásul még ez a kis csíra is Európa felé fordul Link

Talány ez a vihar.Most már értem,hogy miért nem erõsödött hurrikánná,de még okozhat meglepit.Már okozott azzal,hogy befordult az elõrejelzett Ény-i irány helyett NyDny-ra és lakott területeken tombolgat.Ugyanakkor alig mozdul napok óta, nagyon sokat idõzik egy helyen,ami a TS-nél nagyon veszélyes.
Mexikóban ugyanakkor erõs hurrikán pusztít,ezt valahogy nem nagyon figyeli itt senki.Aranyos a média,amikor azt mondja,hogy az 5-ös(!)kettesre szelídülve ért partot.Majdnem olyan szelíd mint a Kathrina,mely 3-asra "szelídülve" ért partot!

Bizony ez az Invest jó eséllyel nyugatra fog indulni Link De azért a gfdl és hwrf modell máshogy gondolja, gfdl elég jól szokta elõrejelezni Link A másik az erõsségérõl annyit hogy nemsokára kemény szélnyírás fogja érni, tehát gyengülni fog, ha ezt túléli, tovább vánszorog akkor újra beerõsödhet.

Szerintem ez épp természetes.Az nem volt természetes,hogy az elõzõ években nem egyszer már május-júniusban megindult a trópusi vihardömping és év végére már rekordszámban voltak.

Engem az érdekelne, hogy szerintetek miért lett hirtelen ilyen eseménydús a hurrikánszezon augusztusban a Csendes- és az Atlanti-óceánon is? A napoban olvastam a weather.com-on azt hiszem, hogy úgy gondolják a Csendes-óceáni régió is augusztusban indult be igazán. Az Atlanti talán nem kérdés Talán, aki jobban benne van a témában irhatna, hogy szerinte ennek mi az oka

Ez az El Nino jelenséghez köthetõ?

Érdekesség, mint minden évben most is kezdi 300h felett bepakolni a hurrikánokat a GFS Európához közel:Link

Nem szokott bejönni neki

Ma reggelre szerintem TS lett,de lehet,hogy már hurrikán.Furcsa,hogy egyes oldalak nem tesznek róla említést(pl.TSR),pedig veszélyes lehet a pályája...

Újabb vizsgálat álló légörvény:
Link
Link

Magas nyomás néz ki északon:Link
Ez elmehet szépen nyugatra kérdés mi lesz belõle.

A Kaliforniai-félszigetet H4-ként éri el valószínûleg...
Link
Nyugatra tõle pedig egy TD van.
Krovanh pedig Tokyio mellett söpört el TS-ként.
Csapadék adatok Japánból:
1 Oshima (Japan) 175.0 mm
2 Choshi (Japan) 127.0 mm
3 Hachijojima (Japan) 107.0 mm
4 Tokyo (Japan) 86.0 mm
5 Mito (Japan) 64.0 mm
6 Sendai (Japan) 62.0 mm

gyorsan kialakult :

Négyes hurrikán Mexikó mellett

Link

Trópusi ciklon lehet belõle nagy esély van rá az elõrejelzés szerint "THERE IS A HIGH
CHANCE...GREATER THAN 50 PERCENT...OF THIS SYSTEM BECOMING A
TROPICAL CYCLONE DURING THE NEXT 48 HOURS" Modellfutások Link Tehát nemsokára Danny-nak fogják hívni

Újabb hurrikán alakulgat?
Link Link

Az eredeti linkemen volt egy EX-BILL felirat és ciklon a britek felett,de már reggelre frissítették...

Kiváncsi vagyok Bill hurrikán európai hatására.EX BILL a britek felett:Link

Egyetértek. Ennél láttunk idén itthon is durvább rendszert, még ha más fajtából is.

Vamco közben T4-ként szeli a Csendes-Óceán nyugati felét.
Szerencsére távol mindentõl.
Link

A nyugatias szelek gyorsan átrepítik az óceánon.

Link Kanadából Írországba 2 nap alatt

Közben már csak 3-as. De irják hogy újra erõsödhet majd.

New York? Annyira azért nem fog változni. Maine állam és környéke (New England) inkább, de még várjuk ki mi lesz a köv. futásokban. Nagyon szép az ûrbõl, köszi a videót!

Bill az ûrbõl: Link

Még a végén célba veszi New York-ot...

Ahogy nézem a modell egyre nyugatabbra jelzi Billt, a végén még elérheti az USA legészakkeletibb államait is ha a trend folytatódik. GFS ensembles Link Még a fõfutás a legkeletibb, pedig az is még keletebbre jelezte az elõzõ futásában.

Na, Bill már 4-es.

Így van, késõbbi hatása az esetek nagy részében érzõdik kontinensünkön, kivéve ha erõs blocking állja útját.