Globális jelenségek

Igen. Elvileg a naptevékenység váltott tartósan alacsony fokozatba.

Egy ideje mi is azt éljük, az alacsony naptevékenységet. 
 
Az, hogy a Golfba zavarok vannak, én magát a megnövekedett jégolvadást teszem felelőssé.
Ez a globális klímaváltozásnak egy negatív visszacsatolása, hogy megzavarja az óceáni áramlás kényes egyensúlyát. S mivel ahogy a légkörzés a hideg és meleg légtömeg közt egyensúlyra törekszik, úgy az óceáni áramlatok is ezt képezik le.
Ugyanezt az egyensúlyra való törekvést.
- de nem hiszem, hogy Kis jégkorszakba csöppennék.

Inkább vissza a korábbi évtizedek klímájához, megfűszerezve a jelenkor szélsőséges időjárásaival. 

A kis jégkorszak nem valami hasonlót produkált? Akkor is elsősorban NYEuR volt lényegesen hidegebb, mint ma. Aztán csűrődött keleti irányba.



Ha jól olvasom ki, akkor hamarabb fordul vissza a Golf áramlat. Oka a Grönlandról és a sarki területek felől érkező  megnövekedett olvadékvíz s annak alacsony sótartalma megzavarja az áramlatot. Ez "dugót képez", ami meleg anomáliát idéz elő. A piros terület, ahol az átlagostól melegebb a Golf. A hidegebb terület pedig az, ahol már süllyedni kezd a meleg avagy az én olvasatomban hamarabb fordul vissza. A lenti fejtegetéssel, hogy mi lenne ha megállna meg ilyenek... meg hogy mennyivel lenne alacsonyabb a hőmérséklet nem értek egyet.  Nem azért, mert totál bele vagyok esve a globális felmelegedésbe. Nem vitatom, hogy létezik, de azt hogy természetes vagy emberi folyamat-e és a kettőnek még súlya nagyobb, abban már nem tudok konkrétumokba fogadkozni. Is-is..csak nem tudjuk az arányokat. De vissza a témához, a Golfra.

Kijelenthető, hogy bizonyítottan gyengül. És nem gyengén, jócskán.
Azért is a szalagcím, hogy akár kihathat a "következő időjárási szezonra".
 
Ami az én véleményemet illeti:
Nos, mivel hamarabb fordul vissza illetve zavarok vannak a hőszállításban, nem tartom valószínűnek, hogy akár Észak - Európa éghajlata Hudson -öböl féle időjárási viszonyba csapna át. 
Én úgy látom mivel rövidül a ciklus, a kevesebb hőmennyiségtől mérsékeltebb felmelegedés avagy "fűtőanyag" lesz elérhető a kontinens peremein, ami az itt kialakuló és minket elérő ciklonok lesznek gyengébbek vagy dinamikus helyet vonagló és egy helyben toporgó ciklonpályák valószínűbbek.  Az anticiklonos hatások felerősödnek, Ac központok múlik majd hogy hol lesz épp tartósan meleg avagy hideg. S az alá, mögé beakadó teknőktől lehet regionálisan bárikus mocsárhelyzet(KÜN) vagy épp télen Hcs és azok jellemzői.

Összességében ez a kontinentálisabb éghajlattá válás irányába mutat.
Ami nem most fog eljönni, hanem már benne élünk. Tehát már évek óta zajlik....

Lehet valakinek nem fog tetszeni amit írok, de Lász-nak már korábban igaza volt . Ő előre szólt, hogy kontinentálisabb klíma korszak következik. Ő oké, hogy klíma korszakokban gondolkodott/gondolkodik de viszont az adatokból ő is ezt hámozta ki, hogy kontinentálisabb klímára utaló időjárás jegyek avagy anomáliák ciklon/anticiklon sajátosságok szaporodtak fel az utóbbi körülbelül egy évtizedben. 
Az akár idei példát is mondhatnék, hogy a Hollandok és Angolok nem voltak hozzászokva a -8 alatti hidegekhez és bő 5cm feletti hóhoz. Aztán nem megkapták. Aztán kaptunk mi is,de míg mi ránk keletről belóg a kontinentális klíma ( a Kárpát-medencébe), addig Nyugat-Európában kontinentális klíma a 30+ fokok és télen a -10 és alatti fokok nem voltak ennyire gyakoriak. Francia középhegységekben meg az Alpokban oké,de síkon nem. Nem beszélve a klasszikus óceáni klímájú Egyesült Királyságról.

Tehát minden jel és már ez a cikk is egyértelműen abba az irányba mutat, hogy Európa időjárása sokkal gyorsabban változik míg eddig hittük. 
((Magyarország tekintetében korai lenne feltevésekbe esni, ehhez sok kis magamhoz hasonló és jóval okosabb emberkének összekellene ülni valahol és egy este alatt sorra venni, hogy ha csökkentjük a Golf áramlat hatását Eu.-ban akkor egyes régiókban milyen helyi és más távolibb hatások erősödnek fel, terjednek el ott ahol eddig nem volt illetve milyen új hibrid eddig nem deffiniált éghajlat alakulhat ki egyes vidékeken... -de ez off. ))

Ha még is belemegyek én igy látnám:
Észak-Európára a Golf áramlat gyengülése folytán lehűlést kellene várnunk, de szerintem a kontinentális hatások erősödésével (dél,délkelet felől) itt inkább nem látnék változást a jelenlegi klímában. A száraz kontinentális éghajlat jobban teret nyer Közép- és Kelet-Európában. A Kárpát-medence a közeli Földközi és Adriai tenger folytán mint nedesség forrás továbbra is a száraz- és nedves kontinentális klíma "ütközőzónájában" tudom elhelyezni, viszont itt is felerősödött szélsőségesebb időjárással. Adott makrohelyzettől függő rekord melegek, forróságok, aszályok,míg az érem másik felén regionális áradások, lokális özönvizek, rekord csapadékos tavaszok és nyarak..stb. 
Nyugat-Európában pedig egyértelműen nedves kontinentális klímát. Korábbi óceáni klíma, helyett csak sávokban talán az Ír szk.-re meg egy két part menti részre korlátozódna. A nedves kontinentális éghajlat pedig télen hidegebb és havasabb síkokon, míg nyáron viharosabb és a korábbi évtizedekhez képest melegebb tehát jócskán és napok/hetek 30 fok és feletti hőmérsékletei, amihez valljuk be a 20-25 fokhoz vannak szokva,tehát nekik a 25 már bőven sok...


Ez a cikk nekem inkább "pozitív visszajelzés", arra, hogy jól sejtette Lász is; és én is azt az érát képviselem, hogy bár klímakorszak nem, de mindenképpen kontinentálisabb klíma kerül térnyerésre Európában. Az (egyik) ok pedig a cikk alapján a Golf áramlat gyengülése lesz. 

Megjavult az nsidc.

Nem a legrosszabb, de nem sokkal vagyunk elmaradva. Valószínű elértük az idei évi legnagyobb kiterjedést:

Link

Itt vannak újabb adatok, elvileg három napja rekord méretben nő a jég, de ez lehet annak az oka is, hogy a széttöredezett elvékonyodott jég jobban szétterjed a viharok miatt. 

Link

meg itt:

Link

Igen és köszi!
A korai és drasztikus csökkenés lepett meg.

Gondolom erre a hatalmas negatív kilengésre gondolsz: Link

Nem kell aggódni, csak hibásak a mérések/adatfeldolgozás: "Sea Ice Index processing is currently having problems. Daily values after February 19 are erroneous. NSIDC is investigating the issue and will correct it as soon as possible." (Magyarul: febr. 19 óra problémás/hibás a Sea Ice Index feldolgozása, az NSIDC dolgozik a hiba feltárásán és javítja amint tudja.)
Az, hogy jó nagy a kiterjedése, kissé túlzás, de kétségkívül nem rekordalacsony épp, csupán az utóbbi 20-30 éves burkológörbéjének alján fut. Viszont a szórás télen mindig csökken és nyáron a minimum környékén nő meg.

Jó nagy a kiterjedése, úgy látom. Erre vonatkozna a kérdésed ha jól gondolom...

Sziasztok!
Van sejtése valakinek mi történik az északi sarki jéggel?
Link
nem nagyon láttam még ilyet...

Aztán majd kiderül, hogy nálunk attól is csak melegebb lesz.

Link

Egy kis érdekesség...
Már sok-sok éve ezért tartják ezt a versenyt Ausztriában, Karintiában, a 930m magasságban fekvő Weissensee-nél.
Na ott garantált a megfelelő jégvastagság. Legalább is egyelőre.

Link
Gyengülhet a Golf-áramlat? Csak belefutottam, nem olvastam át alaposan, de érdekesnek hangzik, hogy bár melegszik az áramlat, de csak az eleje, és a cirkuláció viszont gyengül.

Link

Ezt itt hagyom vita indítónak. Újszerű álláspontba helyzi az ottani jégtakaró korábbi körülményeit. Jó volt olvasni. 

Mert sem a cikkírónak, sem a tömegnek halvány lövése nincs róla, hogy az egy hűtőtorony, viszont mivel nagy, füstnek látszó dolog száll fel belőle egyenesen a zoxigéndús levegebőbe, igen hatásvadász dolog. És a cikkírónak egyetlen célja van, hogy minél többen elovassák, és ő minél többet profitáljon belőle. Persze ez előtted is világos, csak leírtam, ha esetleg valaki más is idetéved.

Megmagyarázná nekem valaki, hogy a klímapornó cikkekben füstölgő kéményekként mi a f...ért mutatnak be erőművi hűtőtornyokat?
Manapság csak a földgáztüzelésű erőművek kéményei "füstölhetnek" az esetleges párakondenzáció miatt.

Azért egyvalami nem hagy nyugodni. Ki kezdett ekkoriban széndioxidot pumpálni a légkörbe?  (Semmi kétség, az eredményt látva jól csinálta.)
Link

Egyrészt érdekes, hogy eddig nem gondoltak arra, hogy az idáig alapul vett adatsor évszakos torzítást tartalmazhat, ezért nem lehet egy az egyben levezetni belőle a globális átlaghőmérséklet alakulását, másrészt nehéz elképzelni, hogy az északi félteke nyarainak "meleg trendjei" akkora kilengéseket tudtak volna produkálni függetlenül a globális átlagtól:
Link

Kicsit gyorsabban olvad a jég a vártnál: Link de ezt azért tapasztaljuk is a rekordok döntögetésével...

A Jeges-tenger és környéke még nálunk is jobban melegedett, csak ott ritkábbak a mérési pontok, ezért nem vöröslik annyira. Ha megnézed ott az egyes pontokat, sötétvörös mindegyik.
Sajnos mi is vörösben izzunk, ami azt jelenti, hogy a nyarak kínzóan forrók, a telek pedig gyatrán enyhék lettek az ötven évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Két normális évszakunk maradt, a tavasz és az ősz.
Hogy mi az oka, hogy a környékünk jobban melegszik a globális átlaghoz képest? Szerintem ezt még a szakemberek is csak találgatják.

Európa azon belül közép és kelet  jól belehúzott.
Vajon mi lehet ennek az oka?

30 éves átlagok változása

December első felére az ECM egyértelműen erősebb örvényt vár, utána gyengíti (a többhetes ENS).
A szezonálisból most csináltam pár képet érdekességne ka télre (a képcímek nem mindig pontosak, az egyik félén zonális szél anomália van színezéssel és szélzászlókkal, a másikon geopotenciál és hőmérséklet anomália):
T: Link Link Link
Szél: Link Link Link

Összességében januárra vár gyengébb, áthelyeződött örvényt...

Igen, az ECM előrejelzése karácsonyig szól, és a hónap közepétől mutat gyengülést. Majd meglássuk.

Jaaa. Én benéztem a dátumot  Simán elsiklott a figyelmem a “DEC” felett. Bónuszként a november 31. sem tűnt hibásnak

Szerintem nem nagy az egyetértés, csak az ECMWF előrelát december végéig. November végéig kis túlzással együtt futnak.

Itt elnézegetne az operatív sem kacérkodik gyengülő örvénnyel: Link

A GFS nem olyan nagy rajongója ennek

Aztán decemberben gyengülgethet.

Link

Hogy repedne ketté....

Gyönyörű polar vortex ameddig a GFS szeme ellát

A havazás biogén katalizátorai
 
„Az időjárás motorja az energiaáramlás” – és ebben az  energia-forgalomban a felhőkben lezajló halmazállapot-átalakulások, irdatlan  energiákat képesek tárolni, szállítani: ezt Ti jól tudjátok.  A halmazállapot-váltás katalizátorai a kondenzációs magok: két  fajtájuk a CCN (Cloud Condensation Nuclei, ködképző magok) és az IFN, új nevén  INP (Ice Nucleating Particles, jég/hókristály képző magok). Egyre többet tudunk  meg ezeknek a kondenzációs magoknak biogén eredetéről.  A  CCN javarészt ammóniumszulfát aeroszol, és a komponenseit (ammónia és DMS) kibocsátó korallok (Hopkins 2016), algák (McCoy 2015), őket tápláló baktériumok működése  a  tengerek, szikesek és brakkvizek jó bio-diverzitásához kötött. A ködképző magok megfelelő kínálata szükséges a stabil felhőtakaró (stratus) kialakulásához. A stabil felhők visszaverik a beérkező napsugárzás jó részét, éjjel gátolják a  talaj kisugárzását, mérséklik a napi hőingást. Ami bennünket éltet: a  csapadékot messzire beszállítják a szárazföldek fölé, lehetővé teszik a  felhőképződést a kontinensek belsejében is. Mérsékelt éghajlatunk szelíd természete, és a hófelhők megérkezése is, a CCN kínálattól függ.

A hókristály-képződés, katalizátor molekulákon sokkal enyhébb hőmérsékleten végbemegy (-40°C vs. -10 illetve -5 °C). Nagyon sok biogén INP-t  ismerünk (összefoglaló 1996-ból: Szyrmer W, Zawadzki I, Bull. Am. Meteorol. Soc.78: 209-221 ) és egyre többről derül ki jó aktivitásuk. Szép cikkeket írtak  a zuzmókról (-7,2 °C, Moffett 2015, Lindbergia 38: 39-43), rozsdagombák spóráiról (-25°C) Kanadában (Haga D. 2013, J. Geophys. Res. Atm. doi:10.1002/jgrd.50556.2013 ) és melegebb égövön (-10 °C fölött), (Morris CE 2013).  A spórák INP aktivitásáért egy poliszacharid lehet a felelős (Morris CE 2013 Atmos. Chem. Phys., doi: 10.5194/acp-13-4223-2013 ). Az is kiderült, hogy a  talajszemcsék csak akkor képesek INP-ként működni (Conen F, Yakutin V. 2018  Link ha biogén molekulák kötődnek a felszínükön, amelyek gomba-fonalakból  származnak! Ezek a molekulák vízoldékonyak, a hifákról lemosódnak.  A hókristály-képző molekulák szerkezetéről szép összefoglalót írt Kanji ZA és mtsai (2017): Overview of Ice Nucleating  Particles.    Meteor.Monogr. (2017) 58: 1.1–1.33.

  Link
Link
 
A hó áldott takaró a vetéseken, de a zúzmara-képződés látens hője is védelmet jelent, segít a mélyebb talajrétegek (vagy növényi  szövetek) melegen tartásában.  Jó Hóesés-lesést mindenkinek!

21-est még nem

Képen az URL, ott el lehet navigálgatni mindenféle adathoz: ftp://sidads.colorado.edu/DATASETS/NOAA/G02135/north/monthly/images/04_Apr/ (ez pl. mindenféle áprilisi gyűjtemény)
Amire gondoltál (nem animált menő formában és csak anomália):

Áprilisit is tucc?

Lassan 2012 is már csak messziről, előre köszön :/

Olvasd csak el nyugodtan!  Lehet találsz benne kapaszkodót, amit én nem vettem észre vagy félre értettem.
Nekem speciel elment tőle a kedvem. 
Lehet másnak nem fog. 

Akkor inkább nem olvasom át, köszi, hogy leírtad a lényeget!

Ezt ha valaki átolvassa "elmegy a kedve" az idei téltől. 
Ilyen alapon csapadékos, enyhe tél lehet a 
reális Közép-Európában. 

Link 

Még mindig nem indult el a jégképződés az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjének tekintett Laptyev-tengeren. A rendszeres időjárási mérések kezdete óta nem történt még olyan, hogy október vége felé ne indult volna el a jégképződés a szibériai Laptyev-tengeren.Az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjének tekintett Laptyev-tengeren az elhúzódó, rendkívül meleg észak-oroszországi időjárás, valamint a meleg atlanti-óceáni áramlások betörése késlelteti a fagyást – írta szakértőkre hivatkozva a The Guardian brit napilap honlapja.Hosszú időbe telik, míg a megrekedt hő eloszlik a légkörben még az évnek ebben a szakaszában is, amikor a nap alig több mint egy-két órán át kúszik a horizont fölé naponta. Ennek eredménye, hogy rekordot döntött a jégmentes nyílt vízi felszín kiterjedése az Északi-sarkvidéken.

Nyugi, ez sem tart örökké... lesz ez még fenntebb is!

És hozzá a jég

Ezen nincs olyan hupli.
Link
Egy frissítés?

Ez eléggé aggasztó....