Globális jelenségek

A megoldás egyik fele valóban a - többi ÜHG-hez viszonyítva - rendkívül rövid légköri tartózkodási idõ. De ezen kívül van még egy dolog, ami nagy eltérést mutat a többi ÜHG-hez képest, és ez a megoldás másik része.

Melyik az 50%-os rész?

Az IPCC 4AR-ben ez merre van?

Az SPM-ben ( Link ) a 4. oldalon vannak a sugárzási kényszerek összegyûjtve. Ebben (érdekes) módon nem szerepel a vízgõz (csak áttételesen a az antropogén sztratoszférikus víz) sem az emberi, sem a természetes kényszerek között.

A megoldás már 50%-ban megvan. De még hiányzik egy gondolat, ahhoz, hogy megtudjuk miért nincs a bûnösök listáján a vízgõz.

Pedig pont a vízgõztõl várják a pozitív visszacsatolást az IPCC szerzõi.Az 1-1.2 fok feletti(3-4)várakozások 2100-ig szinte teljesen ezen alapulnak. Ezzel szemben néhány kutató (pl. Roy Spencer) pontosan a csapadékot tartja a visszaszabályozó jelenségnek.

Talán, mert rövid az átlagos légkörben tartózkodási ideje, így, ha abból több kerül a légkörbe, akkor több is hullik ki, valamint a belõle kialakuló felhõzet még vissza is fogja a besugárzást.
Azaz a víz nem indít el pozitív visszacsatolásos folyamatokat.

Bírom ezt a srácot, azt hiszem ez a vágtázó halottkémes. Jó kis írás, csupán néhány apró pontatlansággal. Az írást olvasva egy kérdés rögtön fel is merül, de gondolom a fórumlakók már mind tudják a választ.

Miért van az, hogy habár a vízgõz is nagyon erõs üvegházhatású gáz, mégsem törõdünk vele? [esõ]

Példának okáért a Kiotói Jegyzõkönyv feketelistáján sem szerepel, ott a szén-dioxid kezdi a sort.

A helyes megfejtõk között két hetes föld körüli balaton-szeletet sorsolunk ki.

Link

Azért 1-2 év alapján nem kellene hosszútávú dolgokat levonni. Attól, hogy most hûvõsebb volt valahol (nem mindenhol) az átlaghõmérséklet, nem biztos, hogy mostmár inkább globális lehûlés következik be. Ez olyan USA-s...
Lesznek ingadozások, de összességében melegszik a klíma. Ahogy láthatjuk és tapasztalhatjuk.

Viszont az akkori állapotok az elbeszélések alapján nem néhány éve, évtizede álltak fenn, hanem akár egy-két évszázadig is - kisebb nagyobb ingásokkal.

Most azonban csak néhány évtizede talán, hogy "enyheség" köszöntött Grönland térségében.. hasonló idõszak alakult ki a múlt század (20. század) elején (nagyjából a 20-as, 30-as évek körül). Nagy mértékben enyhült meg akkor az arktiszi térség - természetesen ennek legnagyobb jele a téli idõszakban volt. Nem is terjedt annyira elõre a téli jégborítottság, mint utána következõ évtizedekben.
Néhány szakmai cikk született errõl az eseményrõl, amely fõleg azért volt érdekes, mert mintegy 5-10 év alatt következett be egy rendkívül gyors melegedés ( a melegedés mértékére nem emlékszem most pontosan).
Pár "érdekes oldal" a témával kapcsiban:
Link
Link

A vizsgálatok szerint a rendkívül aktív légkör - erõs ciklonaktivitás az arktikus térségben -, amely végülis az enyhülés indukálta - nem tudott tengeri jég képzõdni és szokásosnál melegebb vizeket szállított északra.

Egyik fõ kérdés, hogy a mostani megindult enyheség meddig fog tartani az arktikus térségben? Ez is csak néhány évtizedig tart és visszafordul - egyes vizsgálatok ezt részesítik elõnyben, vagy akár egy évszázadik megmarad az "enyheség".

Mellesleg míg a 8-9. század derekán megindult Grönland "zöldelése", addig lassan de a jelek szerint beköszöntött Európa vidékeire a rendkívüli tél. A 10., 11. századból vannak olyan feljegyzések, miszerint Párizsban fél évig hó borította a tájakat, vagy éppen oly hideg volt Európa középsõ és keleti részén, hogy a Niluson jég képzõdött. De még sorolhatnánk a hasonló hideg telkrõl szóló feljegyzéseket.
Hogy ezek ellentmondó dolgok lennének? Nem. Ha visszagodnolunk 2006 január, február idõszakára emlékezhetünk, hogy míg rekord melegek dõltek meg az arktikus térség Európa felé esõ részénél addig bizony a Kelet-európai-síkságon, Skandináviában de még Romániában is rekord hidegek voltak, hajnali -30 -35 és nappali bõven -10 fok alatti hõmérsékletekkel.

A tenegri jégolvadásnál, jégtáblák letöredezésénél pedig nem biztos, hogy mindig a hõmérséklet emelkedés a felelõs.
Az antarktiszi Larsen-B letöredezésénél hirtelen mindenki a hõmérséklet emelkedést tette felelõssé... majd kb két-három évvel késõbb újabb vizsgálatot folytattak és bizony felmerült a gyanú mellett a lehetõség is, hogy könnyen elhet hogy az évek, évtizedek alatt erõsebbé vált "süvöltõ 50-ese, 60-osk" miatt gyakoribbá vált erõs hullámzás az amely elõsegíthette a jégtömbök leszakadozását...

Egyes kutatók elemzései szerint a mostani éghajlat hasonlóan meleg mint a kisjégkroszak elõtti... mások szeirnt ez most a legmelegebb... modelle válogatja...

Van aki úgy érvel, hogy mert Grönlan térségében enyhülés volt, nem biztos, hogy a bolygó többi részén is... ügyes érvelés és igaz is lehet... van egy fogós kérdésem

Egy érdekesség kérdés nélkül . Kérdést nem teszek fel, mert túl provokatívnak tûnne és én nem vagy provokáló egyén .
Ha egységesen, a Föld legtöbb részét figyelembe veszzük, akkor durván 20-50 éve van egységes melegedõ tendencia - zömében inkább 20-30 éve. Ugyanakkor érdekes módon az óceánok eltérõ idõvel indultak melegedésnak - az atlanti durvána 80-as évek végén, a csendes-óceáni meg a 70-es évek végén, az indiai pedig kb az 50-es években.

Ez így van, a kérdés csupán az, hogy az akkori "enyheség" hogyan viszonyul a mai klímához. Hiszen a "kis jégkorszak" után ismét enyhébbre fordult Grönland klímája, a manapság szokásos jégviszonyok mellett már ismét elérhetõ lenne a sziget a korabeli hajókkal.

Elnézést, elbénáztam, azt hittem, link lesz. A szöveget természetesen nem én írtam.

NORMANNOK GRÖNLANDBAN
Az elsõ, aki megpillantotta Grönlandot, az arktikus szárazföldet, normann volt, a X. század elején vetette oda a vihar. Követõje Erik Rauda, a Vörös, Izlandról, a normann gyarmatról; gyilkosság miatt számûzték, és ezért új hazát kellett keresnie. Találomra északra hajózott és 982-ben idegen partra ért, melynek szigetei és elõhegységei mögött zöld vidék ragyogott. Itt maradt három évig, azután a honvágy vagy a magányosság borzalma visszaûzte Izlandba. Annyit beszélt társainak az újonnan felfedezett zöld vidékrõl, hogy felébredt a kivándorlási láz, és már a következõ évben 25 hajó indult el oda Rauda vezetése alatt. A hajók fele azonban elpusztult a viharokban; a többiek Erik Raudával szerencsésen célhoz jutottak. Most kezdetét vette a szabályszerû telepítés. Kõ és víz hozta fa akadt bõven. Hamarosan kibújtak a "kõházak" a földbõl, úgyhogy az új gyarmat nemsokára egész tekintélyes külsõt kapott. Leif, Erik fia tanulmányutat tett Norvégiába, az anyaországba, és magával hozta az idõközben otthon gyökeret vert kereszténységet. Õ maga keresztelte meg a grönlandi telepeseket. Csak apja, Erik Rauda nem akart tudni az új vallásról, s haláláig há maradt a régi istenekhez, Odinhoz és Thórhoz.
Hogy az izlandi kivándorlók könnyen épített hajóikkal egyáltalában el tudtak jutni a grönlandi partokig, csak úgy tudjuk megmagyarázni, hagy azokban az években a jégviszonyok rendkívül kedvezõek lehettek. Máskülönben a normann vitorláshajõk a jégrajjal szemben egészen tehetetlenek lettek volna. Ellenben Izland és Norvégia közt már akkor valamennyire szabályos hajóközlekedés állott fenn. Majdnem minden élelmiszert az anyaországból hoztak be. Erik Rauda hajóin háziállatok is jöttek Grönlandba, és az ottani telepesek vadászatból és marhatenyésztésbõl éltek. A jégraj útját vágta a megszokott vikingjáratoknak, és Grönland õslakóitól, az eszkimóktól keveset lehetett elrabolni. A nagy, széles vállú normannok az õslakókat "skrrälingjar"-nak, azaz törpéknek nevezték, és kicsinységük és piszkosságuk miatt megvetették õket.
15
Aligha a legderekabb izlandiak voltak azok, akik Erik Rauda hívására Grönlandba mentek, és az új telepítés késõbb is azok közül gyarapodhatott, akiknek okuk volt kibújni a hazai törvény elõl. De a keserves harc a gonosztevõbõl is embert faragott, aki megtanult beilleszkedni a közösségbe. Tulajdonképpen csak Grönland nyugati partja lakható. A rövid nyáron a völgyeket hirtelen serkedõ friss gyep és dús bozót vonja be, sõt finom kis virágok is elõdugják ragyogó színû fejecskéiket; de a szelíd varázs éppen olyan hamar eloszlik. Nagyobb arányú marhatenyésztés nem fejlõdhetik ki a szegényes szénatermés mellett: a tél 10 hónapig tart. A szárazföld belsejét – a legújabb kutatások szerint nem felföld, hanem teknõszerû alföld – belföldi jég borítja, amely 2000 méternél is magasabbra emelkedik, és a keleti parton óriási gleccserekben szakad a tengerbe. Az 1930/31-es német Grönland-expedíció tudott elõször áttelelni a belföldi jégen: vezetõje, Alfred Wegener tanár ott is lelte halálát.
Bár az életfeltételek kimondhatatlanul súlyosak voltak, a normann település nagyon gyorsan fejlõdött. Amikor a két velencei testvér, Nicolo és Antonio Zeno 1389-ben Grönlandba ment, két kerületben, a Keleti és a Nyugati Kerületben – mindkettõ Grönland nyugati partján fekszik – 280 udvarházat, két városszerû telepet s egy székesegyházat találtak 15 templommal és három kolostorral. Egy püspök székelt Gardarban, akit a norvégek küldtek át. A grönlandi püspökségnek 900-tól pusztulásáig 16 püspöke volt. A község a péterfillért és egyéb szolgáltatásait bõrben, halzsírban és rozmárbõr szíjakban fizette meg, ami azt bizonyítja, hogy a fõ jövedelmi forrás a vadászat volt. A velenceiek elmondták, hogy a Szent Tamás-kolostor celláit egy meleg forrás fûtötte, s a szerzetesek fõzésre is használták. Az unartoki thermáknál még ma is ott hevernek a kolostor romjai. Észak felé a normannok nagyon messzire elõnyomultak a part mentén. Még a 72. szélességi fokon is találtak latin felírású rúnaköveket. Délen a régi telepekbõl nagyon sok rom maradt. Hans Egede hittérítõ még egy bronz templomharang maradványait is megtalálta.
A pestist, a fekete halált, amely a XIV. században egész Európát végigpusztította, behurcolták ezekre az északi vidékekre is: rövid idõ alatt kiirtotta a telepet. Aki még életben maradt, lassanként felõrlõdött és teljesen kipusztult az ellenséges õslakókkal, a skrälingekkel vívott harcokban. Az eszkimók régi mondái még ma is énekelnek errõl a háborúról, melyet õseik harcoltak meg a fehérek, a "kublinakok" ellen. E harci mondák mellett fennmaradt egy másik monda is a fehér eszkimókról, akik egészen északon laknak, és talán a régi normannok utolsó leszármazottai. A legújabb idõben Vilhjalmur Stefansson amerikai sarkkutató, úgy látszik, ily halványbõrûekre bukkant. De Grönland földje és az eszkimók a már említett romokon kívül mit sem õriztek meg a régi normann kultúrából.
16
A XIV. században azután teljesen elfelejtették Grönlandot. Norvégia ebben az idõben nehéz harcok után dán uralom alá került. Dán királyok hajókat küldtek, hogy hírt hozzanak a régi grönlandi gyarmatról és hogy megadóztassák a lakosokat. Így indult el Grönlandba Magnus Heinsen, a "híres tengeri kakas", II. Frigyes dán király megbízásából. A partot ugyan megpillantotta, – õ legalábbis azt gondolta – de csak nagy távolságból: a jégraj elzárta útját. Visszatérése után azonban azt erõsítgette, hegy tenger alatti hatalmak vagy egy "mágneshegy" tartóztatták fel. Így süllyedt vissza a zöld sziget a középkori monda alkonyába.

Aggyisten!
Bocs, hogy belepofázok, nem tudod rosszul. Az ottani éghajlat enyhébb volt, kevesebb jéghegy akadályozta a hajózást. A dánok által alapított püspökség a 15-16sz. fordulójáig fönnállt. Az ottani viking telepeknek tudtommal a kis-jégkorszak vet véget fokozatosan.

Igen, de az a tény hogy akkor arra képesek voltak rendszeresen hajózni, letelepedni és ott megélni, azt jelenti, hogy melegebb volt az éghajlat, nem?

Szerintem az akkori mezõgazdasági szinvonal Grönland jelenlegi éghajlata mellett nem adna annyi élelmet, ami elég lenne.

Vagy rosszul tudom?

A jégtakarók mérete még valóban nem csökkent "példátlan" mértékben, a "kis jégkorszak" elõtt akár a mainál is kisebbek lehettek a gleccserek. Az átlaghõmérséklet (akár Európában, akár globálisan) viszont a becslések szerint már eléri, sõt meghaladja az akkori értékeket. A látszólagos ellentmondás oka az lehet, hogy a nagy jégtömegek nem tudnak pár év alatt megolvadni, így viszonylag lassan, késleltetve reagálnak a klíma megváltozására.

Illetve azt se feledjük, hogy a gleccserek mérete a T mellett a csapadéktól is függ. Ha telente több hó hullik le a hegységben, akkor a jég az átlaghõmérséklet emelkedése ellenére is gyarapodhat, a szárazabb klíma viszont csökkenõ T mellett is a jég fogyásához vezethet. A csapadékra pedig nagyon-nagyon bizonytalanok az 1000 évre visszamenõ becslések.

Grönland egykori "zöldsége" egyébként nem igazán komoly különbség a mai állapothoz képest; a sziget nagy részét akkor is lefedte a jégsapka, hiszen az több millió éves, 3 km vastag, a déli partvidékeken pedig most is zöldell nyaranta a fû. (Erdõk 1000 éve sem voltak.) Egyes, ki tudja, mennyire komoly vélemények szerint a névadás inkább a viking felfedezõk költõi túlzása lehetett, amivel az "otthoniakat" Grönlandra kívánták csábítani.

Ha a konkrét lelet újdonságnak is számít, a következtetés "csak" a sokadik megerõsítése annak, hogy akkoriban sokkal enyhébb volt a sarkvidékek klímája. Az Antarktisz jégsapkája mintegy 32-34 millió éve kezdett kialakulni, amikor a kontinens "rácsúszott" a Déli-sarkra, az északi jégtakarók pedig még késõbb, 4-5 millió éve képzõdtek. Korábban az volt a sarkok lehûlésének fõ akadálya, hogy nem voltak a közelükben kiterjedt szárazföldek. Így egyrészt a tengeráramlások melegebb vizet szállíthattak oda; másrészt a vízfelszín eleve nehezen húl le, hiszen az albedója kicsi, fajhõje nagy, és persze nem tud rajta felhalmozódni a hó, amibõl egy jégsapka összeállhatna.

És valóban, a Föld történetének nagy részében (85-90 százalékában) hasonló volt a helyzet: nem volt jégtakaró a sarkokon, így jóval enyhébb volt az ottani klíma. Ezért a szakma egyöntetûen azokat az idõszakokat nevezi jégkorszaknak, amikor van sarki jégsapka - az elmúlt 1-2 millió év kiugróan hideg periódusai (a köznyelvi "jégkorszakok") pedig a jégkorszakon belüli ún. glaciálisok.

Link

Én úgy tudom, hogy eleve csak a 4 és fél milliárd év egy kis részében volt jég a sarkokon, ezért van aki úgy definiálja a jégkorszakot, hogy jég van a sarkokon.

Másik kérdés: hogy viszonyul a mostani éghajlat és jégtakaró a kis-jégkorszak elõttihez?

A Pireneusokban lévõ gleccserek drasztikus fogyásáról olvastam egy cikket és abban az áll, hogy nem történik más, "csak" a kis-jégkorszak elõtti állapot áll vissza, mert az összes gleccser akkor - mármint a kis-jégkorszakban - keletkezett, az 1300-as évek elején még egy sem volt belõlük.

Nem lehet hogy másutt is "csak" ennyi történik egy ideig még? (pl Grönland is zöldebb volt sokkal úgy ezer éve)

Érdekes hír:

Kutatók egy 55 millió éves õserdõ fosszilis maradványait fedezték fel a kanadai sarkvidéken, Ellesmere Island-en. A fák némelyike még ma is csaknem ugyanúgy áll, mint 55 millió évvel ezelõtt, amikor egy sürü õserdõ terült el ezen a területen. A tercier-kori õserdõ maradványai kb. 1,5 m magasak, mellettük 10 m hosszú törzsek hevernek a talajon. A kutatók beszámolója szerint a fosszilis fa olyan jó állapotban van, hogy a fák évgyürüi is felismerhetõk.
Noha ez a terület 55 millió évvel csaknem ugyanennyire fent északon terült el, a fák jelenléte arra utal, hogy akkortájt világszerte egy a mainál sokkal melegebb klíma uralkodott, a sarkvidékek jégmentesek voltak.

Természetesen csak átmenetileg, és csak akkor, ha olcsóbb lesz, mint a kibocsátás-csökkentési portfolió többi eleme. Egyelõre a szén-dioxid elkülönítése okozza a legtöbb gondot, ugyanis nagy az energiaigénye. Az pedig csak álom, hogy már meglévõ szenes erõmûvek kéményére rákötik, és már mehet is a föld alá. Középtávon csak a kifejezetten ezzel a technológiával készült erõmûveknek lesz lehetõsége mozgolódni. (oxyfuel, és egyéb pre-combustion trükkök, szénelgázosítás, stb.) Az, hogy mikor éledhetnek fel ezek, és mennyi idõre, az majd a szén-dioxid kvótaárától függ (az elhárítási költségtõl). Lehet, hogy ez az ideiglenes idõtartam megújulós technológia árzuhanása, és a kvótaárak miatt akár zéróra is rövidülhet. Nem véletlen, hogy egyelõr mindenki csak tájékozódik, kivár. (egy-két pilóta-projekt fut csupán az EU-ban)

Na, mr valami végre. Szerintem a jövõre nézve ez is egy alternatíva lehet.
Ezek a greenpeace-esek...

Link

Úgy értettem, hogy mivel legalább 10GW-os lesz vszleg, kényelmesen bírni fogja. Egyébként meg inkább 8, mivel már most is 6.3-nál járunk.

Most épp 5792 MW, 49.998 Hz "mellett"

"mindegy hogy 6 vagy 8 GW-t veszünk ki belõle"

Piszkosul nem mindegy, de ez erõsen elvi jellegû kérdés ebben a pillanatban.

Egyetértünk igen, de én még nem sok ilyen okos irodaházat láttam.

De sztem ez kisebb kérdés, mint az erõmû léte vagy nem léte, ha már van erõmûvünk, mindegy hogy 6 vagy 8 GW-t veszünk ki belõle.

Azlehet de azért mindig van 1-1 nagy áttörés, hátha itt is lesz és 30 év mulva már a fúzió lángjánál melegedhetünk telente jó kis képzavar

Egyelõre a drága technológiát ígérik 2050-re. Azt szokták mondani a témában járatos, kissé rosszmájú emberkék, hogy a fúziós erõmû az, ami mindig mostantól számítva 40-50 év múlva lesz kész. Így ha sikerül rá pénzt szerezni, tiszta haszon, hisz mire kiderül hogy megérte-e a befektetés, már két generáció le is ment.

De abban akkor egyet értünk, hogy ha egy kis észt is csempésznek bele, akkor az energiafogyasztás növekedése nem feltétlenül szükségszerû? Ha most nem olyan ingatlanokat építenének, amelyben már építése pillanatától kezdve mesterséges hûtés nélkül nem lehet megmaradni, akkor volna esély, csak ugye ilyet nem 2 évre építenek. Érdemes megfigyelni, hogy napsütésben milyen alacsony hõmérséklet mellett már kénytelenek hûteni az üvegpalotákat!

Nem találtam a konkrét írást, igy csak tippelni tudok hogy azért, mert nem tudnánk kifizetni, de azért ez 2015-20ra megváltozhat, hiszen egyrészt a pénzünk is több lehet (pl ha egy tökös kormány a saját gázunkat a mi hasznunkra adja el és nem csak a jogot) és esetleg felfedezhetnek egy viszonylag olcsó fúziós technológiát, amit megépíteni is meg lehet mondjuk 5-6 év alatt megfizethetõ áron.

Valóban volt régen is meleg, de akkor még nem volt szó sem a munkavállalók komfortjáról. Pl ahol most vagyok, légkondi nélkül nyáron simán lett volna 34-35 fok (kb 100 szgép = 15-30 kW hõ), ehhez megkövetelik az inget és a hosszúnadrágot. Az elõrelátható bûz elkerülése érdekében van légkondi és egyre több családi házon is lesz. Ha hozzávesszük, hogy a nyarak kh-e a jóslás szerint akár 1 fokkal emelkedhet 10 évente (2100-re 8 fokos emelkedést tippelnek) és ez esetleg 40-45 fokot Tmax-ot produkáló idõszakok képében jelenik meg, beláthatod, hogy az igen energiaigényes légkondik gyorsan fognak továbbra is terjedni.

Ennek bizonyítéka az, hogy talán tavaly történt meg elõször az, hogy a nyári energiafogysztási csúcs nagyobb volt mint a téli. Olaszországban pl rendszeresen nem birja a hálózat a meleg nyári napokat, nálunk is haladunk ide.

Ha ehhez hozzávesszük az elektromos közlekedés fejlõdõsét (metró, villamos, vagy mondjuk pár vadiúj 5000 LE-s mozdony, ami testvérek között is 4 MW majdnem, még ha csak pillanatnyi terhelést is ad - a csúcsfogy. fél százalékénál is több!! - ), vagy a geotermikus fûtés 1 kW áram/4-5kW hõ áramigényét, a tölthetõ hibridautókat, stb, akkor sztem igen hamar megugorjuk a 10 MW-ot.

A sört behajtom majd ha élek addig

Azért, mert Magyarország nem fog fúziós erõmûvet építeni. (Cauchy leírta miért), ergó ebben az esetben importálnánk az elektromos áramot. Ha éppen adnak majd...

Nem jól olvastad, mert a 2-es megoldás a fúziós erõmû analógiája volna.

Az energiaigény lehet h nõhet, de ez megint csak stratégia dolga. Miután kishazánk népessége nagyjából a mostani hetekben esik 10 millió alá, és a továbbiakban is erõsen csökkenõ tendenciát mutat, elfogadható magyarázat nincs arra, hogy miért fogyasztana kevesebb ember többet, hacsak nincs valami (szándékosan) elcseszve. De tudjuk, hogy el van. Lehet építeni csupa üveg, zéró szigetelésû irodaházat, és lehet építeni ún nullás házat is. Az energialobbi nyilván szeretné az elõbbit, én pedig az utóbbit. Régen is volt meleg, és az emberek mégis komfortosan érezték magukat. Tehát nem arról van szó, hogy nekünk jobb volna a nagyobb energiafelhasználás miatt: fogyasztói társadalom, globalizáció.

Ha Bulgáriában 2015-ben új atomerõmû lesz, akkor jövök neked egy rekesz sörrel, ok?

"hanem 2006 õszének+2006/2007 telének+2007 áprilisának+2007 júliusának+az akkor tapasztalt 40 fokos hõhullámnak a számlájára írható.Hiszen halmozottan fordultak elõ mostanában aszályos idõszakok. "

Igaz.
De mi lehet az oka ezen idõszak aszályainak?
El Nino, La Nina? CO2 egyre erõsebb hatása??

A fúziós erõmû miért ne biztosítaná az ellátás szuverenitását? Ha Paksra építenének egyet, még exportálhatnánk is áramot, amig el nem érjük a 10 MW-ot.

Ha jól olvasom, akkor a 2-es megoldás a közvetlen befecskendezésû motor pl: kis térfogat, kis befecskendezés, nagy energia, azaz nem mondanám hogy már nincs rá megoldás.

Számolhatunk azzal is, hogy a fogyasztás növekedni fog, nem is kicsit. A legmelegebb nyári napokon felmegy 6.3 MW-ra már most is és egyre több helyen lesz légkondi, ahol 100 köbméter levegõre számolhatunk 3 kW-ot sztem bõségesen.

Bulgáriában pont most kezdenek épiteni egyébként egy atomerõmûvet, talán majd 2013,14ben kezd áramot termelni.

Azaz ha igazán belelendülne végre a döntéshozás, 2015-re igen sok erõmû épülhetne és akkor még bõségesen nem lenne késõ.

Robbie,a most meglévõ aszályos idõ nem 2008 hibája,hanem 2006 õszének+2006/2007 telének+2007 áprilisának+2007 júliusának+az akkor tapasztalt 40 fokos hõhullámnak a számlájára írható.Hiszen halmozottan fordultak elõ mostanában aszályos idõszakok.
Hidd el nekem ,hogy 1992-ben, 1997-ben 2000-ben,2003-ban komolyabb aszályhelyzet alakult ki szinte az egész ország területén.
A csapadékról pedig annyit,hogy nemhogy több évre de 10 napra
se lehet normálisan megmondani a csapadék mennyiségét,tehát senki az ég világon nem fogja tudni azt ,hogy Magyarországon a következõ években hogyan változik majd a csapadék mennyisége.
Magyaro. csak az elmúlt 150 éve mérnek csapadékot és gondolom te is olvashattad valahol ,hogy voltak ennél sokkal nagyobb aszályos idõk.Lehet ,hogy 2009-es év rendkívül csapadékos lesz,de ezt még most nem lehet tudni. Szurkolok Kiskõrösnek ,minél több esõ hulljon majd õsszel.Bocs a hosszért.

Nem kötekedésbõl írok, még mielõtt félreértenél: nálad mennyi az éves csapadékösszeg, valamint hogy oszlott meg a hónapok között, mennyi az eltérése az átlagostól?
A vissszatekintõbe is írhatod..
Ezt is átteszem majd.

Véleményem szerint at orrunk elõtt zajlik az éghajlat gyökeres átalakulása. A mind több évben bekövetkezõ hosszú csapadékmentes periódusok mostmár jelzik, hogy mi várható a továbbiakban. Nem is tudom hogyan juthat valakinek az eszébe olyan, hogy egyre több lesz a csapadék a Kárpát-medencében...hát nem azt látjuk !! Az idei év száradó erdõi sajnálatos, szomorú látványt nyújtanak...a nyáron sokszor forró D-DNY szél már-már trópusi jelleget ölt...és mind többször meg sem hozza a várva várt csapadékot (a frontok elõtti melegbeáramlásra célzok itt).
A 90-es években is voltak száraz évek, majd a 2000-es években is...de ami idén van.
Kicsit esélylatolgatás fórum : bízom benne, hogy az õsszel esetlegesen bekövetkezõ negatív hõmérsékleti anomáliával együtt bõséges csapadékot kapunk. Mert bár lehet negatív anomália, esõ nélkül semmit! sem ér.

Az embereknek általában megvan a magukhoz való esze. Egyszerûen mûködik: ami olcsóbb és kényelmesebb azt használják. A nagy hazai elgázosítás során is sokan meghagyták a jó öreg kandallót, cserépkályát. Egy napkollektor a mai gázárak mellett néhány év alatt megtérül. Tömegével épülnek geotermikus kutacskák, amelyek már 3-5-ös jósági fokkal fûtenek. Nagy változások vannak, csak nyitott szemmel kell járni. És ez nem "felülrõl" jött, hisz a hazai politika amennyire csak lehet, ellehetetleníti a megújulókat. Ha ilyen ellenszélben egyre életképesebb, ez azért elgondolkodtató. A megújulók ára lefelé megy, a fosszilis, atomenergia ára meg felfele. A megújulók biztosítják az energetikai szuverenitást, és az ellátásbiztonságot, a hagyományosak és a leendõ fúziós nem. A megújulók egyenletesen, korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, a hagyományosak nem (elméletileg sok urán van, de a kitermelés költségei exponenciálisan emelkednek). Szigorúan piaci oldalról (is) szemlélve a megújulóké a jövõ. Ez persze elég nagy töréshullámokkal fenyegeti a globalizáció néhány alapkövét, amire Nyuli is utalt.

Pontosan az emberi viselkedés miatt nem bízom abban, hogy a napenergiát és az egyéb alternatív energiát fogjuk használni. Nem szkifienergiában bízom, hanem azt gondolom, hogy szénnel, gázzal meg bioszarokkal fogunk fûteni, ameddig el nem fogy az is.

Cauchy, miért nem látsz? Ezek szerint nem létezõ technológiákban jobban bízol, mint a létezõkben? Minden meg van hozzá!!!

De mint korábban kifejtettem legkevésbe a technológián múlik a dolog (kb. 5%), hanem az emberi viselkedésen, hozzáálláson (kb. 95%). Kétségtelenül kényelmesebb sci-fi technológiában bízni, és a magunk részérõl a fülünk botját sem mozdítani...

Miért a kõolajjal nem ez a helyzet? Politikailag instabil országok rendelkeznek a készlet nagyrésze felett.

Jóska: tavaly még "tudományos" szempontból a hidegfúzió még nem létezett.
Azaz nincs rá cáfolhatalan kísérleti bizonyíték. Addig pedig nem létezõnek kell tekinteni.

"Azaz egy-egy erõmû több országot, vagy akár egy kontinenst is elláthat. Ebbõl az is következik, hogy néhány darab elegendõ lehet világszerte. Kíváncsi kérdésem az, hogy az energetikai szakértõ fórumlakók ebbõl milyen következtetést vonnak le a jövõre nézve?"

Erre is van egy egy szóból álló válaszom: CERN

(Azaz, ha egy tudományos kutatásnak akkora a pénzigénye, hogy egy ország nem tudja ezt finanszírozni, akkor egy bizonyos intelligencia felett szinte biztosan létrejönnek az ezt kiszolgáló struktúrák, pl a CERN is ilyen igények mentén jött létre)

A hidrogén nem tud elfogyni szerencsére, hiszen a világegyetem 3/4 részt abból áll. Valószínûleg uránból is emberi léptékben szinte végtelen mennyiség áll rendelkezésünkre. De szerintem sem az urán lesz a megoldás, a szénrõl meg az olajról nem is beszélve.
Annak én örülnék a legjobban, ha napenergiával és más alternatív energiaforrással ki tudnánk váltani a többit. Erre esélyt én még 2-300 évig nem látok, sõt...

Ebben az esetben az energia a mainál sokkal erõsebben válna stratégiai cikké. Az diktál, aki szolgáltat... ebbe egy ország sem menne bele. Bár, ha már az utópiánál tartunk , akkor említést tehetnénk a csakhamar elodázhatatlan "bolygószintü" gondolkodásról. Azaz nem (csak) az számít, ki milyen nyelven beszél és hogy éppen hol húzódnak az országhatárok, hanem hogy mindannyian emberek vagyunk. Ilyen esetben át kellene gondolni a megtermelt javak elosztását és újraelosztását, a tõke piaci szerepét, stb-stb. Ez már messzire vezet

Nagyon találó hasonlat
Az 1-es megoldás már mûködik a gyakorlatban, a 2-es meg (még) nem.

Csak hogy érthetõ legyen, mire elkészül (2050) már egészen biztosan késõ lesz az éghajlatváltozás szempontjából. (egyébként az atomenergia csupán az atomipar "tehetetlensége" folytán is gyakorlatileg elszalajtotta ezt a lehetõséget, mert még a leállításra kerülõ reaktorokat sem képes pótolni, nemhogy növelni a tortaszeletet).

Egy hasonlat a fúziós zsákutca érzékeltetésére:
A nyugdíjra készülvén mérlegelhetünk. Lehet félretenni havi 10.000 Ft-ot, és lehet ezekbõl lottószelvényt vásárolni. Elõbbi esetben lesz biztos megtakarításunk, míg utóbbi esetben Cauchy mindjárt kiszámolja, hogy mekkora nyereményértékkel gazdagodunk a 35 év folyamán vásárolt 21.000 lottószelvénnyel, de körülbelül 1:2093-hoz az esélye, hogy becsúszik egy öt találatos, és természetesen akkor minden megoldódna öregkorunkra. A fúziós erûmõ esetében annyival árnyalnám a képet, hogy a döntés pillanatában 1 évünk van a nyugdíjig.
**********
A földi fúzió egyébként szerfelett érdekes történet. Ahogy írtam, a létrharmóniába - az emberiség természethez való viszonyába - szerintem nem fér bele, hiszen ugyanúgy megerõszakolása a természetnek, mint a korábbi kudarcra ítélt megoldások. (félreértés ne essék, nem vagyok kutatásellenes, sõt kedvenc olvasmányaim az atomfizika-kozmológiai összefüggéseket taglaló irományok, de ezek filozófiai ill civilizáció-elméleti megközelítései sok érdekes összefüggésre rámutatna).

Csupán egy érdekes gondolatmenetet szeretnék megosztani ezzel kapcsolatban. Tegyük fel, hogy sikerül, és 2050-ben már készülhetnek kereskedelmi célú fúziós erûmõvek. Egy-egy ilyen erõmû ahhoz, hogy a szolgáltatott áram ára elérhetõ, és versenyképes legyen, ahhoz nagy erõmûveket kell építeni. Ezt persze még nem lehet tudni, hogy mekkora erõmû méretnél történik meg, de sok jel arra mutat, hogy 10 GW-os nagyságrend alatt ez aligha történik meg. (összehasonlításképpen Magyarország aktuális fogyasztása éppen 5,7 GW (mavir.hu)). Azaz egy-egy erõmû több országot, vagy akár egy kontinenst is elláthat. Ebbõl az is következik, hogy néhány darab elegendõ lehet világszerte. Kíváncsi kérdésem az, hogy az energetikai szakértõ fórumlakók ebbõl milyen következtetést vonnak le a jövõre nézve?

Nem feltétlenül napelemben kell gondolkozni. (aminek már ~30% a hatásfoka, és már a gyártás során felhasznált energiánál többet képes elõállítani ).

Azt kell látni, hogy az emberiség számára elérhetõ energiaforrások két csoportra oszthatók. Az egyiknek a forrása egy természetes fúziós erõmû (gyk. Nap), a másiknak egy természetes "atomerõmû" (gyk. Föld). Minden energia amit felhasználunk e kettõ valamelyikéból származik, ez gondolom érthetõ.

A dolog megközelítésre rossz. Nem lehet mindig csak napelemben, vagy az atomerõmûvek esetében unalomig ismételt butaságot megemlítve 10.000 "szélkerékben" gondolkozni. A megújuló energiaforrásoknak nagyon sok féle változata van, és jó stratégiával igenis ezeket olyan jól ki lehet használni, hogy nagyon minimálisra, egyes vélemények szerint 0-ra csökkenthetõ a fosszilis hányad. Ha HOSSZÚ TÁVON gondolkozunk, és nem köztes megoldásokat (gyk néhány évtized, 1-2 évszázadban gondolkozunk) keresünk, akkor a nem fenntartható megoldásokat (fosszilis, atom) el kell felejteni. Ugyanis ugyabba a hibába esünk az nukleáris energiával kapcsolatban is, mint a fosszilis történet (gyk. az unokáink számára egyrészt nem hagyunk, másrészt nekik lesz velük több gondja, mint most nekünk).

Nem biztos, lobbik válogatják az álláspontokat:
Link
Link