Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Holnap 11-12 óráig szerintem esni fog az esõ,utána már inkább konvektiv csapadékra számítok.Sõt még 1-1 zivatart sem zárok ki itt nálam/déli megyékben.
Reméljük ,minél több esõt kapunk! A füvet lenyírtam ,jöhet az égi áldás! [esõ]
Szûkösen elegendõek lehetnek estefelé a feltételek egy-egy gyenge zivatarhoz a Dunántúlon.
Pedig nagyon könnyû ebben az új klímában (bár talán jobb az idõjárás szót használni) állást foglalni:
- A nyugati áramlás drasztikus gyengülése
- Ezzel párhuzamosan a meridionalitás erõsödése
- Rendkívül erõs és tartós anticiklonok, melyek értelemszerûen azt eredményezik, hogy ahol hónapokig áll az anticiklon, ott száraz, meleg, aszályos idõjárás van, odébb pedig ennek megfelelõen el nem áll a csapadék
- A lassú áramlás és ritkább légkicserélõdés miatt jobban fel tud töltõdni a légkör energiával, magasabbra tudnak törni a zivatarfelhõk, így tud gyakoribb lenni a jégesõ és a heves zivatar
- Ez a csapadék eloszlásában is pontszerûen jelentkezik, rövid idõ alatt nagy mennyiség kis területen, akármelyik évszakban
- Bármely évszakban bármi elõfordulhat, jóval nagyobb gyakorisággal, mint mondjuk az 1960-1990 közötti idõszakban
- Amennyiben adott évszakban adott hónapban pont a hónapra jellemzõ idõjárás van, az is csak a véletlen mûve
- Aztán hogy az ezekkel jellemezhetõ idõjárás közben épp alacsonyabb vagy magasabb középhõmérséklet van, már nem annyira fontos, mármint abból a szempontból, hogy inkább lenne egy fokkal alacsonyabb éves közép, csak ne lennének ezek az anomáliák
- Számomra a legnagyobb szélsõség mindenképpen a 2010-es év csapadék országos maximumrekordja és a 2011-es év csapadék országos minimumrekordja, egymás után ez rendkívüli.
- Szélsõségek Európa és hazánk idõjárásában mindig is voltak és lesznek is, csak nagyon nagyon nem mindegy, hogy epizódjelleggel vagy sorozatosan fordulnak-e elõ. Most ezt az utóbbit éljük, reméljük, hogy 10 év múlva vált. A váltás ugyanúgy egyik évrõl a másikra fog bekövetkezni, mint ahogy 1992-ben (+,- 1 év) volt a váltás a nyugati áramlásos idõszak és a mostani között, vagy mint ahogy most az aszályos, északnyugati áramlásos idõjárást egyik napról vagy egyik hétrõl a másikra váltotta fel a csapadékos.
- Persze nem biztos, hogy a váltás olyan lesz, amilyet szeretnénk, mivel akik az idõjárást katasztrófatúrista szemmel nézik és várják az eseményeket, azoknak az elmúlt 30 éves periódus unalmas lett volna, ez a mostani pedig maga a Kánaán. Aki minél kevesebb kárral szeretné megúszni, annak ez a mostani idegtépõ, az elõzõ blokk nyugodtabb volt. Az sem biztos, hogy visszatér a nyugati áramlás, lehet, hogy újrakezdõdik egy ugyanilyen, vagy olyan lesz, amilyen az 1920-1950 közötti kb. 30 éves periódus volt.
- Egy biztos, amilyen lesz a következõ blokk, az megint kb. 30 évig fog tartani.
- Ez az én elméletem, megfigyelésem, ezt már 4-5-6 évvel ezelõtt ugyanígy megfogalmaztam, azóta sajna, ahogy Thermometer írta, még rosszabb lett, mintha a szélsõségesség most élné virágkorát ebben a 30 éves blokkban.
- A nyugati áramlás drasztikus gyengülése
- Ezzel párhuzamosan a meridionalitás erõsödése
- Rendkívül erõs és tartós anticiklonok, melyek értelemszerûen azt eredményezik, hogy ahol hónapokig áll az anticiklon, ott száraz, meleg, aszályos idõjárás van, odébb pedig ennek megfelelõen el nem áll a csapadék
- A lassú áramlás és ritkább légkicserélõdés miatt jobban fel tud töltõdni a légkör energiával, magasabbra tudnak törni a zivatarfelhõk, így tud gyakoribb lenni a jégesõ és a heves zivatar
- Ez a csapadék eloszlásában is pontszerûen jelentkezik, rövid idõ alatt nagy mennyiség kis területen, akármelyik évszakban
- Bármely évszakban bármi elõfordulhat, jóval nagyobb gyakorisággal, mint mondjuk az 1960-1990 közötti idõszakban
- Amennyiben adott évszakban adott hónapban pont a hónapra jellemzõ idõjárás van, az is csak a véletlen mûve
- Aztán hogy az ezekkel jellemezhetõ idõjárás közben épp alacsonyabb vagy magasabb középhõmérséklet van, már nem annyira fontos, mármint abból a szempontból, hogy inkább lenne egy fokkal alacsonyabb éves közép, csak ne lennének ezek az anomáliák
- Számomra a legnagyobb szélsõség mindenképpen a 2010-es év csapadék országos maximumrekordja és a 2011-es év csapadék országos minimumrekordja, egymás után ez rendkívüli.
- Szélsõségek Európa és hazánk idõjárásában mindig is voltak és lesznek is, csak nagyon nagyon nem mindegy, hogy epizódjelleggel vagy sorozatosan fordulnak-e elõ. Most ezt az utóbbit éljük, reméljük, hogy 10 év múlva vált. A váltás ugyanúgy egyik évrõl a másikra fog bekövetkezni, mint ahogy 1992-ben (+,- 1 év) volt a váltás a nyugati áramlásos idõszak és a mostani között, vagy mint ahogy most az aszályos, északnyugati áramlásos idõjárást egyik napról vagy egyik hétrõl a másikra váltotta fel a csapadékos.
- Persze nem biztos, hogy a váltás olyan lesz, amilyet szeretnénk, mivel akik az idõjárást katasztrófatúrista szemmel nézik és várják az eseményeket, azoknak az elmúlt 30 éves periódus unalmas lett volna, ez a mostani pedig maga a Kánaán. Aki minél kevesebb kárral szeretné megúszni, annak ez a mostani idegtépõ, az elõzõ blokk nyugodtabb volt. Az sem biztos, hogy visszatér a nyugati áramlás, lehet, hogy újrakezdõdik egy ugyanilyen, vagy olyan lesz, amilyen az 1920-1950 közötti kb. 30 éves periódus volt.
- Egy biztos, amilyen lesz a következõ blokk, az megint kb. 30 évig fog tartani.
- Ez az én elméletem, megfigyelésem, ezt már 4-5-6 évvel ezelõtt ugyanígy megfogalmaztam, azóta sajna, ahogy Thermometer írta, még rosszabb lett, mintha a szélsõségesség most élné virágkorát ebben a 30 éves blokkban.
Ezt valamikor kitárgyalhatnánk az Éghajlatváltozás fórumban is, viszont tény, hogy a nagy, gyorsan egymást követõ kilengések oka mind T, mind csapadék, illetve más paraméterek tekintetében jórészt az utóbbi években uralkodóvá vált meridionális áramlási muszterekre vezethetõ vissza - a sok blocking-helyzet, a felettünk behullámzó, helyben kimúló ciklonok, vagy éppenséggel a "kirobbanthatatlan" AC-k felváltva aszályt, illetve kiterjedt bel- és árvizeket okoznak, a rekorddöntögetõ alacsony RH pedig a kontinentális éghajlatra jellemzõ napi, 20 fokot meghaladó tetemes hõingadozáshoz vezet. Ezek inkább tünetek, a mélyebb okok kitárgyalására irány a már említett fórum.
Szegény GFS...kellett neki vagy 2 nap, mire õ is megfogta a jövõ hét eleji lehûlést.
Kösz,amit lehet halasztok kiültetni,a többinek meg lehet már mindegy.
Amúgy ha belemegyünk abba,hogy változik-e valami a klímánkon,pár érdekesség azért történt az elmúlt években.A szokatlanul meleg decemberek,a tél tavaszba nyúlása,most már szinte évrõl évre ismétlõdik.Ugyanúgy ahogy a gyors hirtelen váltások is.Persze régen is volt ilyen,de mostanában mintha halmozódnának ezek a dolgok!
Na mindegy nem értek hozzá,és aki foglalkozik ezzel és kicsit is konyít hozzá,sem mer konkrétan állást foglalni!
Amúgy ha belemegyünk abba,hogy változik-e valami a klímánkon,pár érdekesség azért történt az elmúlt években.A szokatlanul meleg decemberek,a tél tavaszba nyúlása,most már szinte évrõl évre ismétlõdik.Ugyanúgy ahogy a gyors hirtelen váltások is.Persze régen is volt ilyen,de mostanában mintha halmozódnának ezek a dolgok!
Na mindegy nem értek hozzá,és aki foglalkozik ezzel és kicsit is konyít hozzá,sem mer konkrétan állást foglalni!
Sziasztok ! A tegnapi radararchívumot hol találom. Nem voltam net közelben és szeretném átélni a tegnapi élményt radar alapján is (élvezkedni egyet. ).
Én bizony a helyedben még várnék akár 1 hónapot is a kényesebb növények kiültetésével, ugyanis egy tartós MASZFEJ látszik a modellek nagy részén, az izlandi-grönlandi AC pedig biztosítja a folyamatos hidegleszakadást - fõleg a Brit-szigetekre és Nyugat-Európára, viszont a hideg levegõ idõnként eléri a Dunántúlt is, a tegnapihoz hasonló hideg, szinte novemberi hangulatú idõt okozva. Tetemes mennyiségû hideg halmozódott fel Grönland és Kanada között, és amíg a hõcsere nem történik meg és a hidegtartalékok nem pazarlódnak el, addig a meridionalitás megszûnésére nem nagyon számíthatunk. Maximum az következhet be, hogy a hidegleszakadások idõvel még nyugatabbra tolódnak, így végre tartósabban elõoldalra kerülhetnénk. Eddig úgy gondoltam, hogy ez a folyamat már a jövõ hét vége felé megindulhat, most viszont amondó vagyok, hogy legjobb esetben április utolsó napjai hozhatnak esetleg kora nyárias hõmérsékleteket. Egyébként Nyuli fejen találta a szöget azzal a megállapításával, hogy az évszakváltás eddig csak a naptárban történt meg, a makrocirkulációs kép jelenleg - és úgy néz ki még egy ideig - inkább a téli félév jegyeit hordozza, mintsem a nyári hónapokra jellemzõket. Németül értõ kollégáknak egy kis hosszútávú Link
Külön elvégeztem a számításokat a gerinctõl Ény-ra és Dk-re, majd anomáliatérképeket készítettem. A korrelációs együttható és a gradiens is persze ény-on a nagyobb, de a Keszthelyi- hegységben Vállus -Büdöskút(370 m) adata 19051-80-ból kicsit átrajzolta a térképet és így Dny-ra (majd ÉK-re) is kiszámoltam a dolgokat (ez megerõsít Téged) mert ott is a magas-bakonyihoz hasonló 15%-os pozitív anomália jelent meg az egész Bakonyhoz viszonyítva (nem a csapadék ennyivel több,hanem a gradiens). Megvannak havi és évszakos bontásban is a táblázatok,diagramok és a saját kézzel rajzolt térképek is.Engem is meglep, hogy 87 oldalt tesznek ezek ki, míg a szöveg csak 25 oldal. Persze nem csak a magasság és csapadék kapcsolatát, hanem a csapadék tér és idõbeli eloszlását is megvizsgáltam a két megyényi területre.
Ha még nincs levél az áttelelt példányokon, nincs minek lefagyni. Részemrõl a "kivi ügy " lezárva...
Ezek szerint mást is meglepett ez a fagyos reggel.
Visszatérve a zalai csapadékra a szmájli nem véletlen és nálam is az a lényeg : "ha" a hegyekben is mérnénk mennyi lenne az esõ. Az idõ nekem meghozhatja a választ: a Kab-hegy és Kõris már mér egy ideje (mióta is ?). Sajnos már rég nem foglalkozom ezekkel a dolgokkal,amatõr lettem ismét (bár egy évet akkoriban dolgoztam a baranyai jégesõ elhárításnál is, csak mint betanulgató pont az utolsó évében) és kicsit elkeserítõ, hogy eléggé leépülnek ebben az országban a dolgok, s velük együtt én is.
Különben bizton feltételezhetjük, hogyha Zalában 160 m-en van 800 mm, a Bakonyban meg 360 m-en, akkor egy vulkánkitörés által Becsehely közelében felépülõ 700 m-es hegykúpon több esne mint a Kõris-hegyen. (lásd szlovén vagy horvát hegyek)
Visszatérve a zalai csapadékra a szmájli nem véletlen és nálam is az a lényeg : "ha" a hegyekben is mérnénk mennyi lenne az esõ. Az idõ nekem meghozhatja a választ: a Kab-hegy és Kõris már mér egy ideje (mióta is ?). Sajnos már rég nem foglalkozom ezekkel a dolgokkal,amatõr lettem ismét (bár egy évet akkoriban dolgoztam a baranyai jégesõ elhárításnál is, csak mint betanulgató pont az utolsó évében) és kicsit elkeserítõ, hogy eléggé leépülnek ebben az országban a dolgok, s velük együtt én is.
Különben bizton feltételezhetjük, hogyha Zalában 160 m-en van 800 mm, a Bakonyban meg 360 m-en, akkor egy vulkánkitörés által Becsehely közelében felépülõ 700 m-es hegykúpon több esne mint a Kõris-hegyen. (lásd szlovén vagy horvát hegyek)
Jah ok!
Csak reggel mikor felkeltem,és megláttam a deres füvet,felment bennem a pumpa rendesen!
Floo:Júliusra?Szép lenne!Reméljük,bár nagyapám mesélt júniusi reggeli fagyokról!!!
Csak reggel mikor felkeltem,és megláttam a deres füvet,felment bennem a pumpa rendesen!
Floo:Júliusra?Szép lenne!Reméljük,bár nagyapám mesélt júniusi reggeli fagyokról!!!
Bár 2-7 fokot jelzett az OMSZ lehûlésnek, zömmel 0-3 fokok lettek, szélsõértékek +5 és -2 fok. Ez sokakat nem lepett meg eddig, de valahogy én nem 1 fokot vártam ma reggelre ide.
Mivel egy szép medipéldány felhõi értek el bennünket és hamarosan vége lesz a bágyatag napsütésnek is megint értetlenül állok az elõrejelzett 15-20 fokos maxik meg a szerdáig várt enyhe esõs idõ elõtt. Remélem tévedek és tényleg 16-18 fokok mellett fog esni (bár a tavaszi mediciklonokról nem a langymeleg szokott eszembe jutni). [esõ]
Mivel egy szép medipéldány felhõi értek el bennünket és hamarosan vége lesz a bágyatag napsütésnek is megint értetlenül állok az elõrejelzett 15-20 fokos maxik meg a szerdáig várt enyhe esõs idõ elõtt. Remélem tévedek és tényleg 16-18 fokok mellett fog esni (bár a tavaszi mediciklonokról nem a langymeleg szokott eszembe jutni). [esõ]
A felnõtt kivi levelei is elkezdenek pörkölõdni -1 fokon, mert nagyon tele vannak vízzel
Bakonyvár!
"Abban tökéletesen igazad van, hogyha a hegyeket teherautóval Zalába fuvaroznánk, akkor ott több lenne az esõ ill. hûlt helyükön jóval kevesebb ill. ha a nagyanyámnak kereke...na de hagyjuk."
A "ha"-val kezdõdõ mondatoknak és a feltételezéseknek a közhit szerint nincs értelme, pedig nagyon nagy jelentõségük van egy kutatásban, mert ki tudod vele zárni az esetleges rossz következtetéseket, és el tudsz jutni velük a helyes megoldáshoz.
És mik voltak a tapasztalatok, a hegység melyik oldalain esett több csapadék?
Gratulálok egyébként, sejtettem, hogy a tudásod, és a sok megfigyelésed (ami sokszor egybeesik az én megfigyeléseimmel) nem véletlen, de egy ilyen komoly tanulmányt összehozni nem kis dolog!
Visszatérve a ma reggeli fagyokhoz: hogy egy mediterrán ciklon érkezése elõtt 12 órával április közepén(!!) fagyjon, ez viszont a tegnap esti hozzászólásomat cáfolja meg, miszerint ez más levegõ, de egyben szinte hihetetlen, hogy egy mediterrán ciklon elõtt ennyire nyugodt, leállt éjszaka legyen, hogy a völgyekben és a síkon fagy lehessen.
Bakonyvár!
"Abban tökéletesen igazad van, hogyha a hegyeket teherautóval Zalába fuvaroznánk, akkor ott több lenne az esõ ill. hûlt helyükön jóval kevesebb ill. ha a nagyanyámnak kereke...na de hagyjuk."
A "ha"-val kezdõdõ mondatoknak és a feltételezéseknek a közhit szerint nincs értelme, pedig nagyon nagy jelentõségük van egy kutatásban, mert ki tudod vele zárni az esetleges rossz következtetéseket, és el tudsz jutni velük a helyes megoldáshoz.
És mik voltak a tapasztalatok, a hegység melyik oldalain esett több csapadék?
Gratulálok egyébként, sejtettem, hogy a tudásod, és a sok megfigyelésed (ami sokszor egybeesik az én megfigyeléseimmel) nem véletlen, de egy ilyen komoly tanulmányt összehozni nem kis dolog!
Visszatérve a ma reggeli fagyokhoz: hogy egy mediterrán ciklon érkezése elõtt 12 órával április közepén(!!) fagyjon, ez viszont a tegnap esti hozzászólásomat cáfolja meg, miszerint ez más levegõ, de egyben szinte hihetetlen, hogy egy mediterrán ciklon elõtt ennyire nyugodt, leállt éjszaka legyen, hogy a völgyekben és a síkon fagy lehessen.
Még egy kiegészítés: azóta Zalára is igaz a dolog, amit írtam, mert Keszthely (és hegysége) már azóta Zala megye, ill. a Bakony akkora, hogy 5 megye osztozik rajta...
Nekem megvan a szakdolim, csak a polcról kell levennem, de úgy hallottam Pécsett már 6 év után selejteznek. Az én 26-27 éve írt munkám (bár nem Pécsett írtam), biztosan nincs meg, de a saját példány igen !
Elvégeztünk egy korreláció analízisre alapuló vizsgálatot az 1901-50-es,az 1941-70-es és az 1951-80-as havi és éves csapadékátlagokra és vizsgáltam az egyes lejtõk (hegységoldalak, Ény,Dk stb.) közti kitettségbeli különbségeket Keszthelytõl Mórig,Pápától Füredig(össz. 89 mérési pont). A mai technikai viszonyok mellett ez nem nagy kunszt, de akkor még számítógép alig volt az országban. Végül (ezt is kérdezték) indultam vele a pesti TDK konferencián és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is odaadtam kiadásra egy újabb,rövidebb változatban és már a metneten is leírtam lényegét, de a fiatalok nem emlékezhetnek rá, hogy mit írtunk 2004-ben...
Vagyis a lényeg (ha lineárisnak vesszük a magassággal való növekedést: y=a+bx), akkor az jött ki eredményül, hogy 100 m-enként 46,3 (01-50), 41,2 (41-70) és 45,6mm (51-80) a csapadéknövekmény.
Abban tökéletesen igazad van, hogyha a hegyeket teherautóval Zalába fuvaroznánk, akkor ott több lenne az esõ ill. hûlt helyükön jóval kevesebb ill. ha a nagyanyámnak kereke...na de hagyjuk.
A Kõris -hegyre ezek alapján 01-50 közt 1083,6 mm éves csapadékot számoltam, de ha a Kõszegi-hegyekre is elvégeznénk (ott talán tucatnyi állomás adatait kéne összevetni), lehet, hogy több csapadék jönne ki(a másik két idõsor természetesen kevesebb ennél). Az utóbbi évtizedben beszéltünk arról, hogy az Alpokalja nem kap annyi csapadékot, mint mondjuk 50 vagy 100 éve. Ezért bátorkodtam (bakonyi csúcsadatok már vannak !) írni, hogy a Bakony a legcsapadékosabb (talán), vagyis az 1981-2010-es adatokat szívesen venném, ha valaki esetleg tud ilyenekrõl.
Elvégeztünk egy korreláció analízisre alapuló vizsgálatot az 1901-50-es,az 1941-70-es és az 1951-80-as havi és éves csapadékátlagokra és vizsgáltam az egyes lejtõk (hegységoldalak, Ény,Dk stb.) közti kitettségbeli különbségeket Keszthelytõl Mórig,Pápától Füredig(össz. 89 mérési pont). A mai technikai viszonyok mellett ez nem nagy kunszt, de akkor még számítógép alig volt az országban. Végül (ezt is kérdezték) indultam vele a pesti TDK konferencián és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is odaadtam kiadásra egy újabb,rövidebb változatban és már a metneten is leírtam lényegét, de a fiatalok nem emlékezhetnek rá, hogy mit írtunk 2004-ben...
Vagyis a lényeg (ha lineárisnak vesszük a magassággal való növekedést: y=a+bx), akkor az jött ki eredményül, hogy 100 m-enként 46,3 (01-50), 41,2 (41-70) és 45,6mm (51-80) a csapadéknövekmény.
Abban tökéletesen igazad van, hogyha a hegyeket teherautóval Zalába fuvaroznánk, akkor ott több lenne az esõ ill. hûlt helyükön jóval kevesebb ill. ha a nagyanyámnak kereke...na de hagyjuk.
A Kõris -hegyre ezek alapján 01-50 közt 1083,6 mm éves csapadékot számoltam, de ha a Kõszegi-hegyekre is elvégeznénk (ott talán tucatnyi állomás adatait kéne összevetni), lehet, hogy több csapadék jönne ki(a másik két idõsor természetesen kevesebb ennél). Az utóbbi évtizedben beszéltünk arról, hogy az Alpokalja nem kap annyi csapadékot, mint mondjuk 50 vagy 100 éve. Ezért bátorkodtam (bakonyi csúcsadatok már vannak !) írni, hogy a Bakony a legcsapadékosabb (talán), vagyis az 1981-2010-es adatokat szívesen venném, ha valaki esetleg tud ilyenekrõl.
Igazad van, elkerülte a figyelmemet, hogy fiatal növényrõl van szó. Idõsebbre értettem, természetesen. a most vásárolt fiatal példányt még nem ajánlott kitenni, illetve célszerû valami dézsába ültetni, és védett helyre tenni, ha mégis fagy jönne, egyszerûen be lehet vinni éjszakára. Köszi az észrevételt Floo! ( Az én lelkemen száradna- ill.-fagyna, nem szeretném...)
Július körülre eltûnnek.
Reméljük.
Drasztikusan visszavett a GFS a csapadékból, hétfõig 10 mm körülre vár ide.
Az ECM még annyit sem, 5 mm-t.
Hofélia!
A kivi hajtásai -1 foknál elkezdenek lefagyni, úgyhogy miért ne tudna lefagyni ilyenkor?
Reméljük.
Drasztikusan visszavett a GFS a csapadékból, hétfõig 10 mm körülre vár ide.
Az ECM még annyit sem, 5 mm-t.
Hofélia!
A kivi hajtásai -1 foknál elkezdenek lefagyni, úgyhogy miért ne tudna lefagyni ilyenkor?
Nem lehet nagy baj, a kivi már nem fagyhat el ilyenkor. A "valami kényesebb növény"-esetében, javasold neki, hogy ha fagy esélyes nap jön, elõtte este takarja le vödörrel, vagy ha nagyobb , fóliával. Magam régi lepedõvel is védtem már meg növényeimet. Letakarni, és kész.
A hétvégén 20 mm-re számítok (a java holnap éjfélig), lehetnek az Alföldön 30 mm körüli térségek is. Elsõ körben szombat délig csendes esõ, majd estefelé konvergenciából intenzívebb tömbök jönnének. UM holnap este Link , mind Link . Aladin is tolta keletebbre, nagyon szép mennyiséget jelez Link . Ennek már a fele is jelentõs, innen bukni alig hiszem.
Semmi gond, ezeket a fiatal példányokat könnyû szerrel meg lehet védeni a kisebb fagyoktól.
Haverom rendelt valahonnan kiwit,meg még valami kényesebb növényt,és kérdezte mikor ültetheti már ki.Én meg mondtam neki tegnap,hogy na már ültesd nem fog elfagyni!
Szerinted?Le fogja enni a fejemet! Ráadásul most úgy néz ki a jövõ hét szerda is fagyos lehet.
Tiszta ideg vagyok az idõre,a magnóliám,a rózsaloncom,a barackfáim tönkre vannak fagyva!
Szerinted?Le fogja enni a fejemet! Ráadásul most úgy néz ki a jövõ hét szerda is fagyos lehet.
Tiszta ideg vagyok az idõre,a magnóliám,a rózsaloncom,a barackfáim tönkre vannak fagyva!
Tegnap este kiültettem egy encián bokromat, elvégre lassan itt az ideje... Na reggel kiakadtam, a kocsiról kapargattam a jeget! A hõmérõ -0,2 fokot mutatott. - ...Beviszem azt az enciánt újra!!...
Hát ezt már nem hiszem el,tiszta dér minden,Tmin.-0.9°C.Mikor tünnek már el a fagyok????
Az szép, mert én a Katowice elején a nagy parkolóban voltam, és ott áztam el nem kicsit fél perc alatt. Az idõt nem tudom pontosan, dehogy ez történt az 100%.
Mennyire más levegõ ez a mostani, derült, felhõtlen ég van, úgy ragyognak a csillagok, hogy szinte elérni õket, mégis a csillagdában 9 fok van, Csörnyeföldön és Lenti-hegyen és Lendvahegyen is 10 körül.
Nálam 7.
Ennyit számít, hogy nem az a vacak északi száraz levegõ, hanem kicsit megfürdött már a tengerben Link
Ugyanilyen szélcsendben és derült ég alatt néhány napja ilyenkor már szanaszét voltunk fagyva.
Nálam 7.
Ennyit számít, hogy nem az a vacak északi száraz levegõ, hanem kicsit megfürdött már a tengerben Link
Ugyanilyen szélcsendben és derült ég alatt néhány napja ilyenkor már szanaszét voltunk fagyva.
A valamit is érõ tanulmányok ezek szerint gyakran végzik a kukában
Szerintem azért Zala és Somogy van nyilvántartva a legcsapadékosabb térségnek, mivel a tengerszint feletti magasságot figyelembe véve esik errefelé a legtöbb, mivel a két megyében 120-140-160 méteres tszf. magasságban mértek 800 mm körüli csapadékátlagot.
A Kõris-hegy 700 méter magas, 950 mm-es átlaggal (mivel 900-1000 mm-t írtál).
Vegyük mondjuk Nagykanizsát 140 méternek az állomás szintjét, 800 mm-es átlaggal.
Az omsz leírása szerint 100 méteres szintkülönbség 35 mm-es csapadékhozam növekedést okoz.
Tehát ha lenne egy 700 méteres hegy Nagykanizsán, akkor 196 mm-el több esne ott, tehát 996 mm-es átlaga lenne.
Ha ledózerolnánk a Bakonyt 140 méterig, szerintem a 35 mm-nél sokkal többet csökkenne, mivel a térképen is látni Link , hogy a Bakonyban lévõ magas csapadékösszeg izoláltan jelentkezik, mert torlódik a csapadék a Bakony magas hegyein északnyugati áramlásnál is és délkeleti áramlásnál is, hisz a szélcsatorna kellõs közepén fekszik, pont merõlegesen a szélcsatornában fújó szélre.
Nem tudom, az omsz a 35 mm-es csapadéknövekedést az ország hegyei és mellettük lévõ síkabb területeinek összehasonlításából állapította-e meg, vagy csak a magasságkülönbségbõl adódó elpárolgási veszteség van benne, de ha ez utóbbi van, akkor a torlódásból adódó különbség nincs benne.
Szóval ha nem lenne ott a Bakony magas hegyvidéke, és ott is 140 méteren mérnénk, akkor bõven 800 mm alatt lenne a csapadékmennyiség.
Gondolom ezért van Zala és Somogy a legcsapadékosabb térségnek nyilvántartva.
Engem az nagyon érdekelne, hogy a nyugati áramlás gyengülése mennyire írta át az ország csapadéktérképét az elmúlt 10-15-20 évben.
Az 1961-1990 közötti 30 év Link és az 1971-2000 közötti 30 év Link térképe szerint nem változott sokat a 10 évvel késõbbi 30 év átlaga, de az elmúlt 10-15-20 év nem zárom ki, hogy máshogy alakul.
Szerintem azért Zala és Somogy van nyilvántartva a legcsapadékosabb térségnek, mivel a tengerszint feletti magasságot figyelembe véve esik errefelé a legtöbb, mivel a két megyében 120-140-160 méteres tszf. magasságban mértek 800 mm körüli csapadékátlagot.
A Kõris-hegy 700 méter magas, 950 mm-es átlaggal (mivel 900-1000 mm-t írtál).
Vegyük mondjuk Nagykanizsát 140 méternek az állomás szintjét, 800 mm-es átlaggal.
Az omsz leírása szerint 100 méteres szintkülönbség 35 mm-es csapadékhozam növekedést okoz.
Tehát ha lenne egy 700 méteres hegy Nagykanizsán, akkor 196 mm-el több esne ott, tehát 996 mm-es átlaga lenne.
Ha ledózerolnánk a Bakonyt 140 méterig, szerintem a 35 mm-nél sokkal többet csökkenne, mivel a térképen is látni Link , hogy a Bakonyban lévõ magas csapadékösszeg izoláltan jelentkezik, mert torlódik a csapadék a Bakony magas hegyein északnyugati áramlásnál is és délkeleti áramlásnál is, hisz a szélcsatorna kellõs közepén fekszik, pont merõlegesen a szélcsatornában fújó szélre.
Nem tudom, az omsz a 35 mm-es csapadéknövekedést az ország hegyei és mellettük lévõ síkabb területeinek összehasonlításából állapította-e meg, vagy csak a magasságkülönbségbõl adódó elpárolgási veszteség van benne, de ha ez utóbbi van, akkor a torlódásból adódó különbség nincs benne.
Szóval ha nem lenne ott a Bakony magas hegyvidéke, és ott is 140 méteren mérnénk, akkor bõven 800 mm alatt lenne a csapadékmennyiség.
Gondolom ezért van Zala és Somogy a legcsapadékosabb térségnek nyilvántartva.
Engem az nagyon érdekelne, hogy a nyugati áramlás gyengülése mennyire írta át az ország csapadéktérképét az elmúlt 10-15-20 évben.
Az 1961-1990 közötti 30 év Link és az 1971-2000 közötti 30 év Link térképe szerint nem változott sokat a 10 évvel késõbbi 30 év átlaga, de az elmúlt 10-15-20 év nem zárom ki, hogy máshogy alakul.
Némelyek már özönvízeket vízionáltak,várjuk csak meg míg esni kezd!Nyugtával a napot!
Egyre DK-ebbi pályákat is látok a modelleken, még a végén a Vb-bõl Vc pályás medi lesz, vagy legalábbis egy hibrid. [esõ]
Itt vagy 4-szer biztos volt zápor. Egyszer volt nagyon durva az égkép, de semmi látványos nem lett belõle. Viszont összeszenvedett a mai idõjárás ~5mm-t.
"Jáájj, Robi, mindig csak az a meteorológia!"
Itt a sötétség ellenére igen tiszta, és nagyon jó átlátszóságú a levegõ, még mindig tiszta látás van, persze érdemi meteorológiai események nélkül...
Itt a sötétség ellenére igen tiszta, és nagyon jó átlátszóságú a levegõ, még mindig tiszta látás van, persze érdemi meteorológiai események nélkül...
Szívesen és természetesen ahol tudok, tudunk és amikor tudunk segítünk, segítek. Észlelõ vagyok, tehát a felhõkkel elég jó a kapcsolatom
8,8 mm esett a ciklonból, bõven túlszárnyalta a várakozásaimat, örültem neki.
A hétvégével kapcsolatosan továbbra is bõséges csapadék néz ki, ha szerencsém lesz 10-15 mm is lejöhet
A hétvégével kapcsolatosan továbbra is bõséges csapadék néz ki, ha szerencsém lesz 10-15 mm is lejöhet
Köszönöm! Végre valaki válaszol.
Miért van az, hogy valaki feltesz itt egy kérdést, és xy hsz. születik, mire valaki válaszolna rá? Ha én képzettebb meteorológus lennék, akkor segítenék ezekben a kérdésekben a feltörekvõ ifjúságnak! Ennyit igazán megtehetnétek nekünk, tanuló idõjárás õrült fanoknak, hisz ebbõl tanulunk és nem tesszük fel ugyanazt a kérdést 1000-szer. Bocs az offért.
Miért van az, hogy valaki feltesz itt egy kérdést, és xy hsz. születik, mire valaki válaszolna rá? Ha én képzettebb meteorológus lennék, akkor segítenék ezekben a kérdésekben a feltörekvõ ifjúságnak! Ennyit igazán megtehetnétek nekünk, tanuló idõjárás õrült fanoknak, hisz ebbõl tanulunk és nem tesszük fel ugyanazt a kérdést 1000-szer. Bocs az offért.
Na haza értem..Ma megjártam BP 4. kerületet,Dunakeszit..
Ami azt illeti kalandos utam volt.Reggel amikor amikor ráfordultunk a M3-masra egybõl egy gyenge zápor kapott el minket.Amíg el nem értük Pestet addig egymás után értek minket a gyenge záporok.Amikor pedig más BP határán voltunk,úgy 9H környékén,egy intenzív zápor kapott el minket.Gyorsan mentünk. 100km/h-s sebességgel (130-al is lehetett volna) és nagyon verõdött a szélvédõre az esõ + a kocsik is csapták felfelé a vizet az útról.Hazafelé
jövet végig elõttünk ment 1 zápor amibõl 18:47 kor láttam 1 villámot is.Ennyit tudok elmondani a mai napról.
Viszlát. További jó estét.
fetcroll Igen,igazad van.Én is segítenék ha tudnék de még bamba vagyok..
Ami azt illeti kalandos utam volt.Reggel amikor amikor ráfordultunk a M3-masra egybõl egy gyenge zápor kapott el minket.Amíg el nem értük Pestet addig egymás után értek minket a gyenge záporok.Amikor pedig más BP határán voltunk,úgy 9H környékén,egy intenzív zápor kapott el minket.Gyorsan mentünk. 100km/h-s sebességgel (130-al is lehetett volna) és nagyon verõdött a szélvédõre az esõ + a kocsik is csapták felfelé a vizet az útról.Hazafelé
jövet végig elõttünk ment 1 zápor amibõl 18:47 kor láttam 1 villámot is.Ennyit tudok elmondani a mai napról.
Viszlát. További jó estét.
fetcroll Igen,igazad van.Én is segítenék ha tudnék de még bamba vagyok..
1.5mm a mai nap,a hétvégén talán ettõl több esik, sajnos jelentõs mennyiségre legalább 10mm-re most nem látok sok esélyt a hétvége során, 50-70mm lenne most az ideális mennyiség ami kellene.
16.00-kor a gyõri kapuban szakadt az esõ, a plázánál száraz volt az aszfalt, a 20 emeletesnél picit esett, nálunk lent szinte semmi...utána volt egy 5 perces gyenge zápor.
Véleményem szerint nem tubát láttál. Ebbõl a felhõtípusból szerintem szinte kizárt. A felhõzet Stratocumulus cumulogenitus. A képen jól látható, amint a stabilabb rétegbe érve a gomolyok szétterülnek és ezekbõl alakul ki a gomolyos rétegfelhõ. Ezen felhõtípus 5-7 oktában is jelen lehet. A felhõ alján úgy gondolom Cu fractus vagy a szétterült gomolyok lajának maradványa lehet. Bocs a hosszért!
Vajon Zöldpagony is mért ennyit? Vagy most esett, és rögtön eltûnt a fórumról?
Itt Szegeden csak nyomnyi csapadékot adó záporok jöttek össze, még az aszfalt sem lett nedves...
Itt Szegeden csak nyomnyi csapadékot adó záporok jöttek össze, még az aszfalt sem lett nedves...
Ma délután 13.45 és 14.45 között rövid, de intenzív záporok vonultak át zivatarral. Többször kis méretû (borsónyi) jég is esett, 14.30 körül néhány pillanatig teljesen tisztán, esõ nélkül hullottak a jégszemek. A csapadék mennyisége a látványos, gyorsan vonuló záporokból nem lett túl sok, 3,7 mm-t mértem. Az április eddigi csapadéka Cegléden már 39,5 mm, egy szavunk nem lehet...
Nálam a délelõtti zápor 1 mm esõt adott, délután mindegyik elkerült, mérhetõ mennyiség nem esett.
Nálam ma 5 mm esett, a szentpéteri kapuban meg jól eláztam, kb. fél perc alatt. Holnap szünet, aztán szombaton folytatódik a csapadékos idõ