Globális jelenségek

Hát valamikor lehet el fog érkezni a következõ lehet mostanába

A Maunder-minum csak egy volt a több középkorban tapasztalt minimum közül.
Az elmúlt ezer évben volt Oort (XI.sz.), Wolf (XIV.sz.), Spörer (XV-XVI.sz.), Maunder (XVII.sz. vége és XVIII.sz eleje) és Dalton (XIX.sz. eleje) minimum.

Érdekesség, már neve is van a mostaninak, Eddy-minimum, he-he!

Akad még egy nem elhanyagolható probléma. A hirhedt tartós lehûlés idõszakát 1550 és 1850 közé teszik, mig a naptevékenység huzamosan gyenge volta, a Maunder-féle minimum (amikor napfoltok legfeljebb elvétve voltak megfigyelhetõek) 1645-1715 között uralkodott. A kis jégkorszak tehát sokkal elõbb elkezdõdött és jóval több, mint egy évszázaddal tovább tartott a legyengült naptevékenységnél.

Nincs erõm hosszú érvelésekbe belekezdeni, így külön öröm, hogy leírtad azt, amit én is írtam volna.
A napciklusokban beálló változásokat lereagáló éghajlati változásokra lehet még a 7-10év is kevés.
Különben még akkor sem lehet általánosítani és kiragadott telekre viszonyítani (jó példa a Maunder-minimum idején fennálló kis jégkorszak közepette is idõnként elõforduló meleg évszakok, pl. tél nélküli telek).

Valószínûsíthetõ, hogy a napfoltciklus túl rövid ahhoz képest, amennyi változást elõidéz a globálsugárzásban. Szerintem tehát minimum 7-10. évig tartó "napfoltcsend" szükséges ahhoz, hogy a globális Tátlagban megmutatkozzon. A telekre gyakorolt hatása ennek pedig szinte teljesen ismeretlen, mint ahogy az antropogén változásoké is. A dolog tehát nem ilyen egyszerû .

" 2009. február 26. 17 óra

A globális felmelegedés helyi hatásai
vendégünk: Anda Angéla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar
tanszékvezetõ egyetemi tanára
A rendezvény támogatója: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma

A letenyei Városi Könyvtár szervezésében. "

Én Bp-en leszek, így sajnos nem tudok ott lenni az elõadáson, ráadásul egy jóbarátom sem tud elmenni külföldi útja miatt, pedig lenne egy-két érdekes kérdés az elõadóhoz.
Ez az én formám.

de az a furcsa hogy 2005-ben volt ezidáig a 21.században az egyetlen év amikor nálunk átlagosnál hûvösebb lett az év+a nyár sem volt forró.

Maradok továbbra is antropogán változás párti !

Én is elkezdtem nézegetni ezeket a napfolt tevékenységeket.

Kíváncsian várom az összefüggéseket:

Ami biztos az elmult évben gyenge teleink voltak hazánkban, ugyanekkor a napfoltok száma 2007 tavaszán érte el a minimumot a Nap teljesen nyugodt volt, a napfoltok szinte teljesen eltûntek, az utolsót 2007 augusztusban látták. És ez egészen 2009 októberéig tartott:

Ennek ellenére a 2008-2009 -es télben ez a hosszantartó idõszak nem okozott hidegebb idõszakot, és úgy néz ki, hogy 2010-es tél sem lesz híres a hideg telérõl , mivel a szélsõségek kiátlagolódnak.
dec. átlag felett:
Link
jan átlag alatt:
Link
febr átlagosnak néz ki eddig (az elkövetkezõ napok 10-15 fokos értékei felhúzzák majd az átlagot:
Link

A hellyel közzel idõszerû váltásokat figyelmebe véve és ha a természet követi ezt a törvényszerûséget, akkor a következõ napfolt maximum 2011-12-ben esedékes, tehát egy átlagostól enyhébb éveknek kellene jönnie:


Az egyik legerõsebb napfolttevékenység 2000-2001-ben volt: A 2001. évi Napfoltmaximum eddigi legnagyobb Napkitörése 2000/07/17. én volt: Nos visszaemlékezhetük a 10 évvel ezelõtti erõsebb telekre 1999-2000, 2003


A mérések alapján az elmult 2-3 évben egy igen hosszú napfoltminimum volt tapasztalható.
Az alábbi összefüggéseket találhatjuk általánosan az összefüggésrõl:
"A XX. század leghidegebb teleibõl összeállíthatunk egy sorozatot: 1916–17, 1928–29, 1939–40, 1950–51, 1962–63, – , 1984–85. Bár a felsorolás nem tartja pontosan a naptevékenység 11 éves periodicitását, a felsorolt telek mindegyike a naptevékenységi minimumot közvetlenül megelõzõ idõszakra esett, és a 70-es évek egy kihagyásával minden minimum elõtt nagyon hideg telek voltak."
forrás:Link

Nos elvileg ez alapján az elmult teleinknek hideg teleknek kellett volna lennie (legalább valamelyiknek ezek közül: 2005-2006-2007-200, azonban ezt a statisztikák nem támasztják alá egyelõre. Azaz teleink erõssége nincs összhangban a napfolt tevékenységi fázisokkal. Ne feledjük hogy a mérések alapján az elmult 1-2 év alatt igen hosszúra nyúlt a napfolt minimum, amitõl már 2008.-tól növekedést vártak, de nem így történt. A telekre ezért még hatványozottabban kellett volna hatnia az összefüggésnek. Azt sem szabad felejteni hogy globálisan is az elmult évek igen melegek voltak, sõt a legmelegebbike is ezekre az évekre datálható. Legalább ilyen hosszú napfoltminimum esetén nem szabad lett volna bekerülnünk az évszázad 5 legmelegebb éve közé
"A 2005-ös év volt eddig a legmelegebb a Földön, legalábbis a tizenkilencedik század vége, a tudományos módszerekkel történõ hõmérsékletmérések kezdete óta - jelentette kedden az amerikai ûrügynökség, a NASA. " forrás: Link

A statisztikák alapján ez épp a napfolt minimumot megelõzõ évek közé tartozott, mégis az évszázad legmelegebb tele volt.


Ráadásul az elkövetkezõ években erõsödõ napfolttevékenységre számíthatunk.
Link

Összességében eddig hazánkban (de még globálisan sem) én nem látok összefüggést a telek erõssége és a napfolt tevékenységek között (pl 2000-es évek napfolt maximum csúcsai és az erre az idõszakra tehetõ hidegebb havasabb telek sorozata, és a jelenlegi hosszú napfolt minimumokhoz kötõdõ legmelegebb évek a földön).

Egészen pontosan(OMSZ adat)jan. 27-én gyakorlatilag nem volt hó,míg 30-án reggel Kab-hegy 39,Tés 50 centi havat jelzett.Bõ két napig hulldogált le 40-50 cm,de magasabb hegycsúcsok is vannak.Ilyen intenzív hógyarapodás az idén sem nagyon volt tudtommal.

Bizony, ha lett volna egy néhány napos derült idõszak egy hideg vagy csak közepesen hideg anticiklonnal két havazás között, akkor lett volna csúnya világ.
Ez a kép "hiányzott" az alacsony átlaghoz Link Link Link
Lényegében pont a folyamatos hidegleszakadásoknak és az aktív ciklonképzõdésnek köszönhetõen nem lett hideg, vagyis a hideg miatt nem lett hideg.
Míg a meleg lett volna a magasban, akkor a meleg miatt lett volna lent hideg. Egy 2-3 hétig tartó hidegpárna nappal -4 éjjel -6 fokos értékekkel jól lehúzta volna az átlagot.

2002/2003 telém a Rax-hegy 1500 méteres magasságában -5,4 fokos januári átlagot hozott, míg most januárban ez az átlag -7,4 fok volt.
2 fokkal hidegebb.
Közben a Rax-tól nem messze lévõ szombathelyi állomáson a mostani január -2,2 fokon zárt, a 2003-as pedig -2,5 fokon.
Tehát most 2 fokkal hidegebb levegõvel fent volt melegebb lent.
Érdekes helyzet!

Nem volt rendkívüli a T miatt(olvadt),de a Bakony hidegebb volt és kapott egy 30-ast.

A tavaly januári zalai oszlopdõlésekhez nem kellett "dühöngõ hóvihar", sem a hómennyiség, sem a szélerõsség nem volt rendkívüli. A gondot a hó erõsen tapadó jellege okozta, mivel a hõmérséklet mindvégig 0°C körül maradt, így a halmazállapot is pengeélen táncolt. Az akkori helyzetrõl egy részletes elemzés az OMSZ honlapján: Link

Tavaly nagyon hasonló volt a helyzet,bár volt hidegpárna. Csapadék és ciklon is volt és hóvihar is dühöngött rendesen.Zalában villanyoszlopok,a Bakonyban fák dõltek halomra a hóviharokban.Az ilyen inkább ciklonos teleken a hegyekben van sok hó és hideg.Az idei abban különbözik még,hogy síkvidéken is volt 2-szer komolyabb hótakaró,ha a tartósság egyes helyeken elég gyatra is volt.Valójában hó miatt van hideg,vagy a hideg miatt van a hó?(hol ezt,hol az hallom )Ezen a hófelszínen elõfordultak többször is -20 körüli hidegek,ezzel hidegebb is lett a tél a tavalyinál.Sokszor mondták tavaly,hogyha lenne hó,micsoda hidegek lehetnének.Most a hó ehhez megvolt.Sokszor azt veszem észre,ha valaki keveselli a hideget,a hóhiányra hivatkozik,ha esik sokat a hó,akkor meg pont azért nincs hideg(sok a felhõ).Szerencsétlen idõjárásnak egyszerre kellene hatalmas havazást és derült csikorgó -25 fokos hideget produkálnia .

Felétek nem volt a legextrább , de hidd el itt bizony belevaló, havas, hideg telek közé tartozó volt! Igazad van! És igaza van a debreceni , vagy békéscsabai fórumosnak, ha azt mondja távoltól sem a legjobb telek közé tartozik az idei. Itt az volt, de hozzáteszem én nem szeretem számokkal, definíciókkal leírni a téli idõjárást, fenntartom magamnak a "jogot", hogy meghatározzam, számomra milyen is volt egy - egy tél. Ez az utóbbi 25 év TOP 5 telében mindenképp szerepel nálam. Hó, és hideg , és ezek tartóssága, egy szubjektív képlet, még egyéb benyomásokkal, tényezõkkel határozza meg számomra egy tél "minõségét". Talán érthetõ, nem biztos hogy a leghidegebb telek a nyerõk! Azt viszont hozzátenném, hogy ÉK-en leginkább igaz a "nagy hó, és mérges hideg" együttes, tehát nem véletlen , ha itt nagy hótakarók alakulnak ki, akkor az már szinte törvényszerûen hozza a hideg telet is. (Ez a nyugat dunántúlon nem biztos hogy ilyen párhuzamban , ennyire igaz legyen). Persze ez nem elég szakszerû meghatározás egy télre, de feltétlenül jobb számomra, mint csak a rideg számokra, statisztikára hagyatkozni.

A Tieitekbõl meg az,hogyha több hó esik a környéknél,vagy vagy Budapesten az átlagnál 3 fokkal hidegebb van,akkor itt a globális jégkor.Tavaly,tavalyelõtt és az idén is voltak havasabb és alig havas,hidegebb és enyhébb helyek az országban.Az sem igaz,hogy Veszprém megye vagy Pápa az egyedüli átlagos telû terület az országban az idén:Vas,GY-M-S,Zala,Csongrád,Békés,Hajdú,Sz-Sz-B,Szolnok,Bács-K. szerintem nem fog sokkal jobban kijönni e télbõl az átlagnál.Csak a saját anomáliatérképünket nézveec. 1-2 fok plusz anomália; Január 0-2 fok mínusz anomália;Február eddig -2 fok anomália,de valószínû inkább -1 fokkal zár.A hegyeket kivéve 0-1 fok mínusz anomália lesz országosan,de lehet egy-két hely pluszban is !

"Mégis azt hallja az ember,hogy bezzeg ez a tél így meg úgy.Már tavalyig sem bírunk visszaemlékezni..."


Nem kötözködésképpen írom, de az nem lehetséges, hogy ahol kemény télrõl beszélnek, ott az is volt a tél??? Nekem az írásaidból gyakran az jön le, hogy Pápa (vagy éppen Csesznek) adataiból minimum az egész ország, de még inkább az egész Föld idõjárására lehet következtetni.

Épp errõl írtam a visszatekintõbe: tavaly Cseszneken kb. ugyanannyi hó esett mint az idei télen és 42 napig volt hó a mostani 51-el szemben.Talán hidegebb nem volt az ideinél,de Pápán jegyzem a T-t,itt talán 1 fokkal van a tavalyi télnél hidegebb(tavalyi tél kb. 1 fok,a mostani eddig 0 fok).Mégis azt hallja az ember,hogy bezzeg ez a tél így meg úgy.Már tavalyig sem bírunk visszaemlékezni...

Szubtrópusi vizek nyaldossák Grönlandot!
Link

Ez a média hatása. Megfigyeltem nagyobb hír volt a "Buffallófalván" (USA) óránként két centis hó esik, mint az hogy DNY nálunk lepakolt 40 centit alig fél nap alatt, megjegyzem ez néhány éve történt egy idõben.... Igen, állandóan jönnek, "ilyen havazás száz éve nem volt" sztoryval, két évente... Kicsit emlékeztet arra, amikor a Réthly könyvben olvasni öt hat évenkét, hogy ilyen hidegre, melegre, hóra, jégre, a hetven éves emberek nem emlékeznek ugyanazon településen... Az ember ilyen, úgy tûnik.

Úgy vélem, hogy a mellékelt tanulmány részben nekem szól, köszönet érte. (Már a fejezetek cimszavainak csupa nagybetûi ontják az ellenszenvet...) Csak részben, mert nem vagyok és soha nem is voltam hive az antropogén eredetû okokra visszavezethetõ általános légkörmelegedésnek. A hatvanas, hetvenes években megjelent tudományos és ismeretterjesztõ irások ciklikus lehûlésekrõl és felmelegedésekrõl szóltak. Késõbb meglepõ fordulattal robbant be a köztudatba a fosszilis energiahordozók úgymond veszélye atmoszféránk hõmérsékleti viszonyainak alakulására nézvést. 1999-ben a Science júniusi-júliusi számában közöltek szerint 45 millió éve, amikor 5 fokkal melegebb volt a Föld átlaghõmérséklete, a légköri szén-dioxid mennyisége nem volt sokkal több a mainál. (Az IPCC-jelentést, ha befut, ennek szellemében fogom elolvasni.)

Ezt kéne elolvasnia minden "az ember okozta (drasztikus intézkedések híján feltartóztathatatlan) globális felmelegedés:tény"-hívõnek:

Link

Mivel Amerikából minden télen érkeztek "bénító" hóvihar hírek,erõsen gyanítom,hogy túlzás,hogy 100 meg 300 évente vannak ilyen havazások.Több esett az biztos a megszokottnál,de az a baj,hogyha esik egy megyényi körzetben 1 méter,azt már úgy mondják,hogy a fél Államokban esett annyi,holott esett 10 államban 10-100 cm közt.
Szerintem legalább annyira szokatlan,ami Európában történt,fõleg a Volgográd-Kijev-Krakkó-Bécs-Bern-Bacelona vonaltól É-ra és Ny-ra.Ettõl délkeletre is átlagosnál 1-2 fokkal hidegebb és idõnként(inkább a hegyekben)hóban gazdagabb a tél,de ami északabbra van az nem sûrû eset.Egész télen tartós hidegek,É-on szerintem rekord hóval(most már -50 fok is),délnyugaton és a briteknél sorozatos hidegöblítések(most ott megint hidegebb van mint.pl. nálunk,pedig fordítva kéne lenni)és gyakori havazások,ha ott periodikusan el is olvad,mint a mi medencei havaink.

A mostani makroszinoptikus helyzet megint kísértetiesen emlékeztet arra,ami decemberben és januárban is megtörtént és hetekig mûködött: Szokatlanul alacsony légnyomás Nyugat-Európa felett és ez a ciklon az é-európai hideget az angolokon át a spanyolokig viszi,ott pedig ciklonsorozatot generál.Azok a mediterráneumból párás meleget löknek hol É,hol K felé rajtunk keresztül az ÉK-i vagy É-i AC-re és hatalmas havazásokat okoznak közép,kelet és észak térségeiben.Nálunk nem alakul ki olyan tartós hideg mint é-on,idõnként(mint ma is )esõ hull a medibõl.

Hiába kutatok emlékeimben:nem emlékszem 2-3 évtizedre visszamenõen ilyen télre. Mi lehet az OK ?

Lehet-e olvasni valahol az IPCC-jelentést?

Link
Global Warming: Meltdown

Köszönöm az kiegészítést, talán nem voltam elég alapos, de egyetértek teljesen . Egyébként Bastardinak nem nagyon olvasom az írásait (fõleg erõsen hiányos angol tudásom miatt), de amit itt hallok róla, az alapján úgy látom, hogy a "Dávid Mihályokhoz" képest sokkal "elõrébb" van, és most még nagyobbra nõtt az én szememben is . Épp azt értékelem, hogy mindig megpróbálja megkeresni a múltban a legjobban hasonlító teleket, és az alapján esélyeket latolgatni. Persze egy idõ után (mint a fáklya esetében) itt is megnõ a tévedés valószínûsége.

Az El Niño/La Niña hatását az észak-amerikai Keleti-part idõjárására egyetemen is tanultuk már, valamennyire tisztában vagyok vele, ezért is mondtam, hogy (számomra) nem meglepõ eme nagy tél, de most különösen erõs volt a ciklontevékenység is, valamint az áramlatok "rosszalkodása" (talán egymást segítõ hatások voltak ezek is), amit azért nem magyaráz annyira az El Niño/La Niña sem (számomra legalábbis), leginkább az áramlatok eltérülését nem, ami viszont szinte biztos, hogy rásegített a nagyobb hõkontrasztra, és ezzel az erõsebb ciklontevékenységre a Labrador-fsz-tõl nyugatra.
Mindemellett persze az El Niño/La Niña is nagyban segített, csak most nem volt "egyedül".
Csupán erre a pluszra szerettem volna rávilágítani, semmi túl komoly verifikáció nem volt szándékomban .

A másik odal meg a másik oldal, ismerjük, azzal nem is foglalkozom igazán…

"melyet elsõsorban a gravitáció, súrlódások, tehetetlenségek befolyásolnak." - ezt félreérthetõen írtam le.

Nem a folyamatot befolyásolják a fent említett dolgok, hanem a folyamat vivõközegeit.

Maximum arra lehetne jutni, hogy mondjuk a tengervíz valamilyen paramétere okozza, de akkor meg az lenne a kérdés hogy azt mi okozza és elõbb vagy utóbb visszajutnánk a légkörhöz és a kör bezárulna, szerintem.

El kellene vonatkoztatni valamilyen mértékig a légkörtõl és a víztõl, ugyanis ezek "csak" az energiaközvetítõ szerepét játsszák. Érdemes lenne tisztán az energiaáramlást feltérképezni és a levegõt, vizet, szárazföldet csak annyira belevenni, amennyire alapvetõ paramétereik (fajsúly,fajhõ,hõvezetés,alap áramlási tulajdonságok) indokolják. Ugye minden folyamat az energia kiegyenlítése és a rendetlenség felé (entrópia-maximalizálás) hat, ez az elsõdleges irányító folyamat, melyet elsõsorban a gravitáció, súrlódások, tehetetlenségek befolyásolnak.

Az egyetemi fizikatanárunk mindig két dolgot hajtogatott ( miután 4 órában megtanította a differenciál, másik 4ben az intergálszámítást ) ) :
1. a mai fizikusok alapvetõen nagyon elvesznek a részletekben és nem veszik észre az alapvetéseket
2. a szimmetria minden fizika alapja és azok az elméletek, melyek nem ezen alapulnak, vagy épp a szimmetria ellen "hatnak", minimálisan is nagyon erõs fenntartással kezelendõk és várhatóan hibásak is.

Nem tudom mennyire igaz, akkor elég hihetõnek tûnt

Válasz lehet például az is, hogy az egyesült államok keleti partjai fölött egy hatalmas méretû, centrumával az Atlanti-óceánon tartózkodó mérsékelt égövi ciklon hidegszektora tartja uralma alatt huzamos északi áramlással (ismétlõdõ havazások, nagy hideg), s mint közismert, a terjedelmesebb ciklonok centruma lassabban mozdul el. Ezalatt Nyugat-Európában vagy éppen nálunk is a meleg szektor okoz enyhe idõt. Erre 1982/1983. telén volt példa. Azt akkor az El Nino hatásának tulajdonitották. Valóban, az ilyen és a kiugróan magas NAO-index idején uralkodó aktiv Atlanti-óceáni ciklontevékenység okát kellene megismerni, aminek megfejtéséhez magam már nem vállalkozom.

Vissza kell nézni az elmúlt pár 10 év hóadatait és kiderül megszaparodtak-e a nagy havak mondjuk 90 óta. Ha igen, akkor köze van a légköri változásokhoz.

Az több nedvesség vs hideg: a globális melegedést nem védve (!!!) azért ebben van igazság. A Kanadából jövõ levegõ igy télen nagyon hideg mindig, a nagy havazásokhoz viszont sok nedvesség kell. Azaz attól, hogy a -15 fokos levegõ nem +3 fokos 70%-os páratartalmú levegõvel keveredve okoz havazást, hanem mondjuk +5 fokos 80% páratartalommal, ettõl "csak" annyi történik, hogy sokkal több hó esik, ellenben nem -6, csak -1 fok lesz, de ettõl még a hó megmarad kényelmesen. Tehát annyira nem butaság ez, csak nem bizonyít azon kivül semmit, hogy most x fokkal melegebbek a déli tengerek, mint máskor.

A légkör globális hõmérséklet-változását pl lehetne mérni az egész Földre kiterjedõ infraképekkel, melyeket havonta kellene készíteni és összevetni, 6-8 év múlva már látszanának a tendenciák, hiszen a teljes légkör energiatartalmát mérnénk meg, nem csak pár elszórt (a 6000 idõjárási állomás kb ennyit jelent) pontét.

Meg kell nézni, mert a NG néhol kissé zavaros (El nino hurrikán (?) stb...), csak vitaindítónak jó. Hogy ne térjünk el a fórum témájától, végsõ soron az az érdekes kérdés, hogy a keleti part nagy havait indokolhatjuk-e globális klímaváltozással, avagy létezhet más válasz.

Az NG-cikk adott okot elsietett közbeszólásomra. Még megnézem a videót. Érdekes és tanulságos fejtegetéseiteket továbbra is kiemelt érdeklõdéssel olvasom.

Én úgy vettem ki a szavaiból, hogy pontosan az amúgy se nagyon acélos El nino jelenség fordulópontjára utalt, be is mutatta az ECM prognózist a videóban, amint lefelé tendál az index december-január után. (tehát éppen ellenkezõleg, és pont úgy ahogy te is utalsz rá). Januári latolgatását éppen arra alapozta, hogy múltban ilyen esetekben mi történt Észak - Amerikában. Egyébként sem értelek, hiszen pont Bastardi volt az, aki nem a globális klímaváltozással magyarázta a Keleti part hóhelyzetét, hanem természetes és korábban megszokott folyamatokkal (olyanokkal, amelyek a globális felmelegedés teóriájának megszületése elõtt is mûködtek). Szerintem félreértetted az egészet, mert valójában egyrõl beszélünk.

Nekem az az érzésem, hogy Mr. Bastardi nincs tisztában, mirõl beszél. A Humboldt-áramlás vize még mindig hidegebb a szokásosnál. Ez a helyzet pedig nem az El Ninóra jellemzõ, hanem a La Ninára (a kislányra). A hosszabb idõtartamú (több évtizedre, évszázadra vagy évezredre kiterjedõ) éghajlat-ingadozásoknak pedig nemigazán lehet közük az egy-másfél évig tartó, az óceánviz idõszakos hõmérséklet-változásaihoz, ekképpen a legújabb általános felmelegedéshez sem, hiszen az El Nino és a La Nina hatásait már évszázadokkal ezelõtt kimutatták.

Nos, verifikálásként érdemes megvilágítani azt is, hogy Bastardi mirõl beszélt a cikkben az El nino -val kapcsolatban. 2010. január 15-én adott ki egy videót, miszerint a keleti parton és középnyugaton komoly téltámadásra számít, ami brilliáns meglátásnak bizonyult részérõl. (És itt szívesen fricskáznék az õt korábban leszólóknak és le "Dávid Mihály"-ozoknak, ám már régóta eldöntöttem, hogy nem fogok vitába szállni ezen fórumozókkal, mert legyen az õ bajuk, ha érdekes latolgatásoktól fosztják meg magukat, és mindenkinek szíve joga, mit elemez.). No a lényegi elem azonban, hogy a videóban kissé részletesebben is ki van fejtve az El nino, illetve az USA keleti part és középnyugat téli idõjárásainak összefüggése, illetve a kettõ egymással kapcsolatos kölcsönhatása. A NG cikk és video együtt méginkább értelmezhetõ és emészthetõ. A video: Link

Egyébiránt meg csak annyit, hogy a globális felmelegedés hívõ annyit bírt kipréselni magából, hogy biztosan nõtt a párolgás és azért esett nagy hó az USA-ban. De még egy kisiskolás is rákérdezne, hogy ok a csapadék, ám honnét a hideg, merthogy hó esett??? Ezzel szemben Bastardi jóval visszafogottabb volt, gyakorlatilag igyekezett természetes és eleddig sem ismeretlen tényezõk és folyamatok egyenes következményeként leírni a szituációt, az El nino elméletet felhozva. A felmelegedéssel pedig óvatosan kivár, szerinte 20-30 év múlva lehet verifikálni az ezzel kapcsolatos vitát. Amatõr laikusként mit lát az ember: Az egyik oldal megpróbál tudományos érveket felhozni felhasználva az elmúlt évtizedek tapasztalatait, ám nem ítélkezik. Logikailag koherensnek tûnõ érvelése tálcán kínálja a tudományos vita lehetõségét: én így gondolom a szitut, így vezetem le, és tessék okosabbat mondani. Ezzel szemben a másik oldal hebeg-habog valamit a megnõtt párolgásról, majd ítéletet hoz. Nade hol itt a tudományos igényesség? Hol vannak a tények, amelyre a szintézist alapítom? Gyakran ez baj felmelegedés sok hívõjével.

Ez már olyan, mint valamikor a boszorkányperek, vagy a XX. századi politikai koncepciós perek! Van egy elmélet, van egy elvárás, és bármi történik, tökéletesen mindegy hogy mi, annak az elméletet, a bizonyos körök által felállított elvárásokat kell szolgálni. Ha most van újra egy enyhe tél, akkor talán az "inkvizíciós bizottság " ítéletet is hoz, kicsit persze elbizonytalanodtak, de szemrebbenés nélkül beillesztették az elméletükbe ezt, a szinte az egész északi féltekén emlékezetesen kemény telet. Minden jóérzésû, épeszû ember aggódik a bolygónk sorsa miatt, ebbõl komoly tõkét, hatalmat kovácsol az elméletre rátelepedett hatalmi, gazdasági érdekkör.

„Úgy vélem, cáfolhatatlan bebizonyosodott, hogy a Föld klímája melegszik, és az is, hogy ezért az emberek a felelõsek” – mondta Staudt. -- Minden bizonnyal rosszul véli…

Ami fontos az ottani idei tél szempontjából, hogy a Golf áramlat tartós eltérülése a Grönlandtól délre esõ területeken jócskán felmelegítette az Atlanti-óceán vizét, miközben a Labrador-áramlat is jóval erõsebb volt (valószínûsítem, hogy kölcsönösen erõsítették is egymást, de ez most mindegy). Emellett január végén, a polarsplit következtében egy erõs ciklon süllyedt le arra a területre, ahol az óceánban is a nagy hõkontraszt kialakult, így az a ciklon nagyon sokáig fent tudott maradni, illetve újra és újra generálódott, vagy leszakadt egy északról; de a legfontosabb, hogy ezek mindvégig szokatlanul erõsek tudtak lenni.
2009.12.15. Link
2009.12.22. Link
2009.12.27. Link
2010.01.03. Link
2010.01.10. Link
2010.01.17. Link
2010.01.30. Link
Ezek között gyakori volt az egy nap alatt nagyon megerõsödõ, majd a Labrador-fsz közelében veszteglõ ciklon (A legerõsebb, és a legnagyobb területen vihart elõidézõ az elsõ és az utolsó, azonkívül pedig akad felkanyarodó hurrikán-maradvány is).
Az elsõ azt hiszem eddig is szokásos volt, amikor nálunk a Brit AC blokkol, akkor gyakran hallani nagy havakról É-Amerika keleti partjairól, ez történt december közepén. A január végi kicsit más, de lehet, hogy csak a hidegmag volt nagyobb.

Az USA keleti part hóviharai nyomában: Link
(A cikk egyik szakértõként Bastardi véleményét kérdezi)

Nagyon jó gondolatsor!
Az elmúlt 4-5 éves klimatológiai tevékenységem és nyomozásom alatt szerzett tapasztaltaim arra tanítottak, hogy minden információt kellõ körültekintéssel kell kezelni, és nem minden jelenségnek a legegyértelmûbbnek tûnõ oka vagy következménye a valódi oka vagy következménye.

Egy ismerõsöm mesélte, hogy valamikor a 70-es 80-as években éveken át nem esett számottevõ hó Zala megyében. Olyannyira nem, hogy amikor egyszer sikerült összeszenvednie 20 centit, akkor a Zalai Hírlap címlapon közölte a hóesés hírét, mintegy természeti csodát, szenzációként, megemlítve, hogy hosszú idõ után havazott Zala megyében.
Persze azt, hogy enyhe telek sorozata volt, nem jegyezték meg annyira, mint azt, ahogy régen létrával másztak át a hófúváson.
Mint ahogy azt sem, amikor olyan enyhe tél volt, hogy az õsszel elhanyagolt zab vagy valami ilyesmi gabonaféle szárbaszökkent õsszel, egész télen nem fagyott meg, és emiatt sokkal korábban érett be, és sokkal jobb lett a termés azon a táblán.
Ezt nagymamám mesélte, de csak azután, hogy a papám elmesélt legalább 10 telet, hogy akkora hó volt, hogy alagutat kellett ásni a hóban és a hó tetején jártak. És amikor rákérdeztem, hogy volt-e enyhe tél, na akkor kellett erõltetni az agyukat.
Nem azért, mert nem volt, csak azt nem jegyzik meg.

Former NASA scientist defends theory refuting global warming doctrine
"Dr. Miskolczi’s request, we also have posted his letter sent last year to the Environmental Protection Agency, summarizing his research and questioning the agency’s efforts to declare CO2 a harmful pollutant that poses a threat to earth's climate.
"

Link

Nagyapám még rizstermelésben is részt vett a világháború után a Tisza-mentén ,ez pedig a Tisza -tó vidéke, bár akkor még nem volt Tisza-tó, csak holtágak és kiterjeddt árterek, gyönyörû ártéri erdõkkel és gyümölcsössel. Most nem az a lényeg, hogy volt-e értelme a rizsnek, ezt a kommunista éra próbálta meghonosítani szovjet, illetve kínai mintára. Mindenesetre arattak is szépen olykor.

A régi nagy telekhez: Nemrég beszélgettem apámmal errõl, hisz õ már csak megélt 59 évet. Azt mondja, hogy pl. a január 30-as nagy egri havazáshoz mérhetõre (30-35 centi 24-36 óra alatt) talán csak 2-3 alkalommal emlékszik, talán a hatvanas évek elejét hozta fel. És rámutatott egy lényeges különbségre is. Elmondta, hogy gyerekkorában tán egy autó volt az egész faluban, olyan, hogy hótakarítás az utakon, meg sózás, szórás nem is létezett és nem is volt rá igazi igény. Elmondta, hogy teljesen más az, hogy akár esik 10-15 centi hó, de napokig nincsenek az utak takarítva, még autó se megy rajta végig, legfeljebb egy két lovasszán. Ez máris olyan téli érzetet kelt szubjektíve, amibõl egyenesen következnek a régen nagyobb telek voltak megjegyzések. Igen, 10-15 cm hó régen nagyobb telet jelentett szubjektíve, mint ma az urbanizált világunkban. Egy város megbénításához ma már nem elég 15 cm hó, az 30-40 cm felett kezdõdik, ez pedig ugyanúgy ritka, mint régen volt, elég csak rátekinteni antibulvár kigyûjtésére.

A mérésekhez, miszerint régen is elkövettek hibákat, ha most is. Régen nem volt ekkora mûszerpark, automaták stb. Az egész világ töredékében volt csak lefedve a maihoz képest, ám ma sem állunk igazán jól még világviszonylatban, inkább csak a fejlett országok, illetve a mûholdas mérések jelentenek újítást (ám azok meg valahogy nem akarják igazolni a globális felmelegedés várakozásait).

A sípályák üzemeltetõi pedig hajlamosak nyafogni, 60-80 évvel ezelõtt ki síelt profi körülmények között 800-1500 m között? Akik ma sírnak, azt se tudják, régen hogyan alakultak a hóviszonyok. Nem belõlük indulnék ki.

A gleccserek megint kényes témát feszegetnek, hiszen pl. a csapadékmennyiség eloszlása is befolyásolhatja egy gleccser gyarapodási-fogyási tendenciáját. Korábban többször utaltam már számos gleccser hízására világon, mint pl Új-zéland, Norvégia stb. Én 160.000 számon tartott gleccserrõl tudok a világon, amelynek csak a töredékét érintik hiteles és mélyreható kutatások. Illetve egy gleccser élete nem is mérhetõ emberi léptékekben, szerintem több ezer éves folyamatokról van szó. Kíváncsi lennék, hogy 900 és 1200 között hogyan alakultak a gelccserek Európában, lehet meglepõ eredményeket kapnánk.

Nem kívánom elbagatellizálni a CO2 veszélyét, továbbra is azt mondom, hogy ez játék a tûzzel (átvitt értelemben ez szó szerint így van). A bajt jobb megelõzni, mint olyan folyamatokat elõidézni, amelyek elméleti síkon kiszámolva valóban bajt okozhatnak. Nem hinném, hogy kárunkra válna, ha visszafogná magát az emberiség. De ami ma globális felmelegedés címén zajlik, az egyszerûen nevetséges.

Így van, most még izgalmasabb fázisa jön, milyen mértékben erõsödik naptevékenység.
Januárban az átlagos napi napfoltszám 5-6 volt, egyik forrás ötöt, a másik hatot említ (nekem 5 van bevésve, a hosszú adatsorom forrása egy oldalról jön, a belga királyi csillagászati intézettõl).
Ilyen magas havi átlag legutóbb 2007 nyarán volt.

Egy példa: 1980-as évek elején Magyarországon meg próbálták honosítani a kivit. Az érintett szakmák hozzá nem értése miatt ez nem sikerült. Az elsõ próba Zala megyében volt, elültették az ültetvényt, egy ideig nem termett, mert nem jól mûvelték, majd jött az 1985-ös és 1987-es tél, ami nem kell mondani, hogy milyen volt, és kifagytak.
Persze, ha megfelelõ pozícióba ültették volna, nem fagyott volna ki, illetve ha mégis, tudniuk kellett volna, hogy a 85-ös tél az brutális volt, az nem lehet mérce egy növényhonosítási kísérlet esetében.
Mivel hozzá nem értésükbõl fakadóan a szakemberek úgy értelmezték az eseményt, hogy Zalában nem terem mert hûvös van(közben csak egyszerûen nem tudták mit kéne vele csinálni, hogy teremjen), ráadásul a tél is hideg mert kifagyott, elvitték Villányba egy déli domboldalba, ahol meg kiszáradt.
Megállapítást nyer, hogy a kivi Magyarországon nem jó, nem él meg, nem terem, elfagy és elpusztul.
Amennyiben sikerül amin már évek óta dolgozunk, meghonosítani Magyarországon a kivit(és még sok más délszaki gyümölcsfajt), és ültetvények létesülnek, akkor szerinted mire gondol minden klímakutató?
Arra, hogy naná, hogy most már lehet kivit és egyéb délszaki gyümölcsöt is termeszteni a globális felmelegedés miatt!
Tuti, hogy ez fordulna meg a fejükben elsõként. Mint ahogy volt már példa...
Pedig semmi köze hozzá, 1972-ben ugyanúgy lehetett volna, mint 1948-ban.

Ezzel csak arra akarok utalni, hogy az egy dolog, hogy olvad a gleccser, de biztosan attól a 0,8 fokos melegedéstõl?
Vagy megváltoztak az idõjárási helyzetek, adott idõszakban olyan idõjárási események segítik ezen folyamatokat, amik nem megszokottak?
Vagy amennyiben 0,8 fokkal magasabb hõmérsékleti tartományban zajlana ugyanazon idõjárás, mint 1914-ben, akkor is olvadna-e?

Gyengének már nem mondanám. Látom, gyakran foglalkoztat a kérdés, érdemes lehet ezt a linket megjegyezned: Link - itt a naptevékenységrõl minden aktuális infó megtalálható.

Még mindig gyenge a napfolt tevékenység?

Annyit akartam írni csak, hogy minden, amit leírtál, alátámaszthatja az éghajlat melegedését, mert Te is meg Svadasz is arról irtatok hogy szaporodnak a szélsõségek, amit sokan a melegedés egyik jelének tartanak ilyen-olyan okokból.

A 0.8 fok valóságáról kérdezzük meg a mindenhonnan eltûnõ gleccsereket, a 800-1500 m közötti francia sípályákat, ahol jó sok centivel lett kisebb az átlagos hóvastagság, vagy akár nézzük meg minden évben az abszolut Tmax-ot Kékesen, a sokak szerint 10 évente 1-2 nappal meghosszabbodó tenyészidõaszakot (átlagosan, nem év szerinti lebontásban), a Jeges-tenger aljából lassan kiolvadó metánhidrátot és a többit. Alig van olyan változás a Földön bárhol, ami azt mutatná hogy az éghajlat nem melegszik.

Itthonra visszatérve: ha visszanézel a havas telekre, általában az van hogy van egy szerencsés nagy havazás és utána a nagy hó miatt kialakuló hideg vagy elég ahhoz hogy a hó és tél tartós legyen (2003) vagy nem (2009 dec vége). De az egyre ritkább, hogy a hideg kétszer vagy háromszor is tartósan itt tud maradni sok hóval és nem csak egylövetû a dolog, ami szerencsés esetben (mint most is) hoz egy 10-20 napos hideg idõszakot, de kb ennyi a télies jelleg, a többi a maihoz hasonló jellegben telik el. (A jan 8-20 közötti 3 cm hó nem az igazi tél, bár a hótakarós napok számát emeli).

Abban is igazad lehet, hogy a régi "nagy" telek jobban megmaradnak az emlékekben, de akkor még volt minek megmaradni. Most nézd meg mennyire örülünk 15-25 cm hónak, efeletti mennyiségnél meg egyenesen extázisba csap át a metnet hómániás tagozata , viszont Te vagy mi alföldiek hogy fogunk majd olyat mesélni az unokáninknak, amit nekünk a nagyszüleink: derékig érõ hó, meg érdemes volt megtartani a lovasszánt (a nagyszüleimnek is volt), mert volt hozzá elég hó, vagy sokszor térdig érõ hó. Apám járt úgy iskolába 3 km-re az Alföld közepén hogy ásni kellett odáig az utat, mert nem lehetett simán átmenni rajta. Mikor lesz megint ilyen? Hogy egy iskolás gyerek nem lát ki a hófalak közül?

Olyan ez az éghajlat melegedése, mint a béka meg a meleg víz: lassan történik, benne vagyunk és azt mondjuk hogy a régi emlékek eltúlzottak, de azért a gyerekeinknek soha többé nem kell majd 60-80 cm hóban iskolába mennie, a mi szüleinknek meg ez nem volt szokatlan.

A meteorológiai méréseket sztem kissé túlmisztifikálod. Nem attól lesz valami valós vagy igaz vagy megtörtént, hogy meg tudod mérni. Attól hogy a világ mondjuk 6000 állomása közül tudsz mondani mondjuk 500-at vagy akár 2000-et, ami rossz helyen van/áttelepítették/akármi és emiatt fals adatokat ad meg, az sem jelent annyit mint gondolod.

Hogy miért? Mert egyrészt nem feltétlen mindig csak "melegedés" lehetett az áttelepítés eredménye, másrészt nem tudhatod hogy nem-e azért telepítették mondjuk át, mert vmi mikroklíma változás miatt (mondjuk kiirtottak egy erdõt a közelben, kiszáradt a tó, eltereltek egy folyót, építkeztek stb) a mérõhely hirtelen sokkal hidegebb/melegebb lett mint volt.

De ha feltesszük, hogy hibásan mérnek és hibásan homogenizálnak (bár ennek egy olyan nem homogén masszában mint a légkör nem biztos hogy van értelme), akkor is 30 éve legalább ugyanolyan hibákat követnek el és ugyanolyan hibákkal számolnak, azaz ha a mért alapmennyiség változik, akkor a mérési eredményekbõl hibás számításokkal (de változatlan algoritmussal) kapott eredmények is változni fognak. Azaz a folyamatok irányára akkor is hibátlanul lehet következtetni, legfeljebb a mértéke lesz kérdéses.



"De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!"
Ez igaz, de a (feltett) melegedés miatt a várhatóan a melegebb légkör miatt a meleg felé hajló szélsõségek fognak megszaporodni, vagy jobban szaporodni. Valószinûleg ritkábban lesz májusban és szeptemberben hótakrós nap Kékesen mondjuk, mint 100 éve volt, de lehet hogy sûrûbb lesz a hómentes decemberek száma mondjuk.

Szerintem nem az a legfontosabb kérdés, hogy az adatokból jó képlettel kapjunk jó eredményt, hanem az, hogy ismert algoritmussal, esetleg ismert hibával nagy biztonsággal tudjunk következtetni a folyamatok irányára, a mértéke pedig teljesen másodlagos illetve talán jobban jósolható ha már az irány alapján vannak fogalmaink arról hogy merre kell elindulni.

Másoljad be légyszíves azokat a sorokat, ahol azt írtam, hogy nem növekednek a szélsõségek!
Ha valaki, akkor pont én szoktam mondogatni, hogy a szélsõségek növekednek, én is ezt vallom.
De az, hogy a szélsõségek növekednek, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden tél enyhe lesz, és nem lesznek kemény telek, sõt!
Illetve egy nagyon jó kérdésem, amit már egyszer feltettem: A globális felmelegedés okoz-e klímaváltozást, vagy a klímaváltozás következménye a globális felmelegedés?
Véleményem szerint sokkal inkább kellene foglalkozni a klímaváltozás kérdésével, mint a felmelegedéssel, mert 0,8 fokos melegedés nem okoz akkora problémát, mint a szélsõségek növekedése.
Már ha egyáltalán valós az a 0,8 fokos melegedés!?

Csak sajnos itt, ezen a fórumon is a fõ téma a CO2, a szennyezõanyag kibocsátás, az olaj, az autók, meg a napfoltok, és próbálja mindenki kitalálni azt, hogy ezeknek milyen hatása lehet a Föld éghajlatára.
De csak nagyon kevesen beszélnek magáról az éghajlatról, a klímáról, az idõjárásról, a frontokról, az anticiklonokról, az áramlásokról, tehát magáról a klímaváltozásról.
Illetve arról, hogy vajon mennyiben valós a felmelegedés, van-e valóban felmelegedés?
Kevés szó esik a meteorológiai mérésekrõl. Mert ugye a felmelegedést elvileg megmérték.
Kérdés: hogyan, hol és mit mértek!
Hogyan homogenizálják az adatokat!?
Ezek szerintem nagyon fontos kérdések, és csak kevés szó esik róluk!

Nem állítom hogy minden lépésében értem amit írtál, de a -20 fokok, az egyszeri nagy hóesések, amiket aztán elmos 3 nap mulva a karácsonyi zivatar, az 1-2 napon belüli 10-15-20 fokos Tmin (dec 22-24 pl) emelkedés, az Svadasz által említett szélsõségesen hideg angliai telek, a Tmax átlag emelkedése összességében miért ne mutathatná azt, hogy szaporodnak a szélsõségek? És ez meg miért ne lehetne közvetett utalás arra nézve, hogy melegszik az éghajlat?

Van egy érdekes része a dolognak!
A nagyközönség döntõ részét megkérded, milyen volt ez a tél, nem biztos, hogy az fogja mondani, hogy hát olyan nagyon hideg vagy rendkívüli, sõt, azt mondják, naigen esett hó meg volt fagy, de ez minden télen van, volt, semmi extra.
Persze olyan nagyon nagy extra nincs is benne, de a globális felmelegedés hirdetõi enyhülõ telekrõl beszéltek, erre itt ez a tél 1000-1500 méteres szinteken 2 fokkal hidegebb eddig, mint a 2002/2003-as.
Csak a "pógár" ezt nem tudja, sõt:
2 héttel ezelõtt egy Nagykanizsától délre lévõ településen jártam!
Egyik családnál megkérdeztem, hány fok volt ott Karácsony elõtti hidegnél, mondta a fickó, hogy -22 fokot mért, amit az udvar fekvésébõl következõen el is tudok képzelni, de legalábbis nem irreális érték.
Pár nappal ezelõtt ott jártam megint, akkor 2 utcával arrébb, ugyanolyan fekvésben, kérdem az illetõt, hány fok volt Karácsony elõtt, a válasz: "Hááát, nem volt túl hideg, szerinte -10-nél nem volt hidegebb."
Elkerekedett szemmel nézek rá, mondom hát a környéken -20 körül mértek, itt is lehetett annyi. Aszondja kizárt, amikor Õ felkelt, -10 volt a mérõn.
Kérdem melyik mérõn, mutatja az ablakba kihelyezett mérõt.
Az illetõ fizikatanár.

Ugye este amikor bementek a lakásba azon a két éjszakán, este még nem volt -10 alatt, este 8-10 között viszont már -15-20 között volt a hõmérséklet, aztán utána enyhült reggelre.
Hétvége volt, valószínû késõn keltek, nem tûnt fel nekik, hogy -20-22 fok volt ott a házbamenetel és a reggeli felkelés között.

Ha vettek volna valahol fügecsemetét, és azt hallotta volna, hogy -14-15 fokot kibír, mehetne a reklamálás, hogy hát -10 is alig volt, mégis elfagyott.
Közben azért fagyott el, mert -21 fok volt, csak Õk arról nem tudtak, mert átaludták.

Gyümölcsültetvény tulajdonossal is megesett ez az idei télen.

Szóval a nép nem igazán van képbe idõjárásilag, ezért is tudnak elképzelni olyat, hogy a zivatar visszafordul, a Duna lehúzza, meg egy fél hektáros erdõ miatt van esõ egy faluban, a repülõk miatt lett hideg Szécsény városa, meg így tovább.
Szóval ha meg sem említik a globális felmelegedés kutatói és hirdetõi ezt a telet, hanem úgy elsunnyognak, kijön a nyár, és az elsõ 30 foknál kiállnak hogy tessék, itt a globális felmelegedés, megint 30 fok van, a nagyközönség pedig már tátott szájjal figyeli ismét, hogy hát tényleg régen nem voltak 30 fokok.
És ennyi!
A nagyközönséget hülyére lehet venni, mivel a szisztematikus gondolkodás és megfigyelés, a dolgok rendszerben való átlátása nem az erõsségük(még az értelmiségi réteg esetében sem), errõl sajnos az utóbbi években sikerült megbizonyosodnom.

Illetve az a tény, hogy enyhülõ teleket vártak ide Magyarországra(most beszéljünk csak a hazai klimatológusokról), önmagában megkérdõjelezi a hozzáértésüket. Ugyanis a mi éghajlatunkon két esetben lehet enyhe tél: az egyik a zonalitás, amikor jönnek egymás után az atlanti frontok és amire leszakadna a hideg északról, már nyomja is vissza a hideget a következõ front oda, ahova való, így az elmúlt évekre jellemzõ észak-déli tengely helyett nyugat-keleti alakul ki, ez biztosítja az enyheséget.
A másik, amikor egy meleg anticiklon húzódik ránk +5 fokos 850 mellett, node akkor beáll a hidegpárna, és még hidegebb van a medencén belül a talajközelben, mint az idei télen, amikor -6-7 fokos 850 volt felettünk. Tehát akkor a magasbani meleg miatt gyakorlatilag nincs meleg.
A kutatóknak látniuk kéne, hogy a klasszikus zonalitás sajnos hanyatlóban van, így abból nem számíthatunk enyhülõ telekre, ha esetleg bejön 1-2 enyhe tél, az csak a véletlen mûve, illetve nem a klasszikus zonalitás, hanem az álzonalitás, amibõl pl. a +20 fokos Karácsonyunk volt az idei télen.

Tehát nemhogy enyhülõ telek jönnek várhatóan Magyarország térségben, hanem hidegebbek.
Errõl pedig a blockingok megszaporodása tehet véleményem szerint, és a blockingok által kiváltott meridionális áramlás.
Ahogy a nyáron elemeztem Szeged maximumhõmérsékleteit Link , és kiderült, hogy a nyarak bizony melegebbek lettek, úgy annak is utánajártam, hogy -20 fok körüli hõmérséklet korábban átlagosan 7-8-10 évente voltak a nagykanizsai és a bajai állomásokon.
Most az elmúlt 10 évben 4 alkalommal voltak -20 fokos hõmérsékletek.
Persze a 63-as, 69-es, 85-ös és 87-es nagy telek jobban bevésõdtek az emberek emlékezetébe, mint az enyhe telek.
Mint ahogy a mediterrán ciklonos(kelet +3 fok nyugat -4) országos hõmérsékleteloszlás is jobban belevésõdött a szakemberek fejébe, mint az északnyugati fõnös, délnyugaton-nyugaton +12 keleten -2 fokos helyzet.

A globális felmelegedést és az enyhülõ teleket nem tudom mikortól számolják a szakemberek, de a 2002/2003-as, 2004/2005-ös(január vége-február) és a 2009/2010-es tél Európában azért nem a melegségeirõl lett híres!
Közben meg amikor általános iskolás koromban volt hogy évekig nem tudtunk szánkózni, mert ha esett is reggelre 5 centi hó, délután már úgy elolvadt, mint a pinty.
De volt, hogy nem is esett hó!

Errõl beszélek rég, a tudósvilág jó része a lobbi oldalára állva a hitelét odázta el, ennyit tesz a háttérhatalom...