Globális jelenségek

Az éghajlat valóban változik - tulajdonképpen ez a dolga. Ezt az emberi hatás, mint ok kizárólagosságában kételkedõk egyáltalán nem vitatják. Michael Mann, Phil Jones, Keith Briffa és "csapatuk" viszont a mára elhíresült hokiütõ grafikonjukkal kísérletet tettek a történelem újraírására (azt állítva, hogy a globális átlaghõmérséklet egészen a 20. századig szinte változatlan volt). Szerencsére nem sikerült nekik...

Egyet biztosra vehetsz: A klíma valóban változik. A kérdés az, hogy milyen irányban és milyen tempóban, illetve milyen területi eloszlásban.

Eleinte a nagyobb hõkontrasztnak valóban erõsítenie kell a globális cirkulációt is, így megnõ a szélkülönbség a polárfronttól északra és délre. Ez pedig - ha jól gondolom - a turbulens hatásokat erõsíti, vagyis gyakrabban alakulnak ki erõsebb ciklonok a polárfronton, amik blokkolják a zonális áramlást az elõzõleg leírtak alapján. Valószínûleg ez erõsebb hatás, mint a globális cirkuláció erõsödése, de erre nincs bizonyíték.

Arra, hogy a nyugati áramlás hogy került télen a 70°-os szélességre, csak sejtésem van: a ciklonok, anticiklonok hullámai lefûzõdtek már a Polárfrontról, így az elvileg észak felé húzódhatott (bár a 70° nekem így is sok). Ezután pedig, amikor a ciklonok és anticiklonok elgyengülnek, elvileg indulhatna a zonalitás. Csakhogy nem igazán ez történt eddig .

Egészen biztos, hogy a nagyobb hõkontraszt a meridionális irányítást segíti elõ? Az okfejtésed szerintem is teljesen stimmel, a levezetéssel végképp nem mernék vitába szállni. Csak az is eszembe jut, hogy maga a zonális (nyugati) áramlás is a hõkontraszt (és persze a Föld forgása) miatt áll elõ. Így nagyobb hõkontrasztnál az erõsebb nyugati áramlás és az intenzívebb ciklonkeletkezés hatása kiolthatná egymást, vagy akár az elõbbi lehetne a hatékonyabb.

Viszont arra is érdemes lehet figyelni, hogy a nyugati áramlás megvolt egész télen, csak nem a szokásos helyén, hanem jóval északabbra, a 70° szélességi kör tájékán. (Skandinávia legészakibb részén és fõleg a Spitzbergákon emiatt rekord-enyhe tél volt az idei!) Elsõ ránézésre ez olyan, mintha a legerõsebb hõkontraszt nem a szokásos helyen, hanem északabbra alakult volna ki.

Jól írod, valahol itt van a klímakutya elásva!
Amikor napokon, idõnként heteken át melegebb van Ukrajnában, mint Olaszországban vagy Spanyolországban, ez borzalmas.
Amikor fél éve ugyanazt játssza el, hogy leszakad a hideg tõlünk nyugatra, és Dél-Franciaországban havazik, Moszkvában meg 20-25 fok van.
Ez évente 1-2 alkalommal belefér, de hogy rendszeresen, na az nem.

Nem emlékszem már, mikor volt (a 2006-os tél óta) tartós (min. 2 hétig fennmaradó!) zonalitás. Néhány napra muszáj beindulnia idõnként, de hogy 1-2 nap után mindig visszaáll a meridionális irányítás – és ez lassan 3 éve ha jól emlékszem – azért elgondolkodtató lehet. Ha valóban változik a klíma, akkor sejtésem szerint ez lehetne az elsõ következmény.

Amit éppen ma tanultunk Áramlásokból (Polárfronti ciklogenezisek oka, illetve elõzõ órákon a planetáris Rossby-hullámok viselkedése), az alapján azt sejteném, hogy az utóbbi idõkben nõtt a hõkontraszt az Északi-sarkvidék és a trópusi vidékek között. Ugyanis a nagyobb hõkontraszt fokozza a meridionális irányításra való hajlamot azzal, hogy gyorsabban alakulnak ki a ciklonok a Polárfronton, a ciklonok két oldalán pedig mind a dél felé induló hideg, mind az észak felé induló meleg (elõbbi ciklonálisan, utóbbi anticiklonálisan rotál) nyugat felé mozdul el /Levezettük képlettel /, blokkolva a nyugati (zonális) áramlást.
Nos: ez épp ellent mondana szerintem annak, hogy ez az egész a napfolthiány miatt lecsökkent besugárzás miatt van, mivel ez esetben éppen kisebbnek kéne lennie a hõkontrasztnak, így éppen hogy a zonalitás felé kéne tolnia a "hajlamot".

Kicsit lemaradtam a zonalitás, illtve annak elmaradásának témájáról, de így utólag egy kis kiegészítést tennék.
2006-ban - az emlékezetesen zonális télen - decemberben Reykjavik havi átlaglégnyomása 990 hPa volt, míg 2009 decemberében 1019. Közel 20 hPa-lal volt magasabb a legutóbbi december, s ez elég sokat elmond.
2006-ban 1020 fölött egyetlen nap sem volt, míg 2009-ben 10 nap is 1030 felett mértek, ráadásul 14. és 19. között 6 napig folyamatosan.
Zonalitás nálunk csupán december elején volt, a karácsonyi meleget elõoldali helyzet okozta, ha jól emlékszem, s nem zonalitás.

Azt állítani, hogy a globális felmelegedés csalás, éppen úgy csalás.
A mért eredmények egyértelmûen ezt támasztják alá. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy ebbõl mennyi a természetes folyamat, és van-e emberi tényezõ.
Mivel a cáfolók éppen úgy szolgálhatnak lobbiérdekeket, mint az ellenkezõjét állítók, így soha nem tudhatjuk: ki-miért manipulál
Ez gyakori vitatéma, s változatlanul tartom, hogy kisebb hiba, ha ennek következményeként a megújuló erõforrásokat fejlesztjük és erõltetjük a természet, a föld kifosztásával szemben.
A közelgõ minijégkorszak pedig legalább akkora marhaság, mint az eltúlzott globális felmelegedés. Mint alább valaki kifejtette, bár Európában az idei tél valóban az átlagosnál hidegebb volt, az északi féltekén az 5. legmelegebb.
Az a baj, hogy egy kis hírnévért, médiavisszhangért nagyon sok phd-fokozatú áltudós képes egy-egy szélsõséges vélemény mellett lándzsát törni.

Köszi a fordítást,délután áthámozom,látom elég hosszú lett.
Meg ugye ezt nem lehet fél perc alatt áttolvasni.

A Föld hõmérséklete folyton változik.
Itt az a vita, hogy jelenleg milyen irányba, és hogy ez természetes "ingadozás"-e (mert az mindig is volt/lesz; melegebb, és hidegebb - kisebb-nagyobb mértékû, rövidebb-hosszabb - idõszakok mindig is váltogatták egymást), vagy ember okozta hatások is közrejátszanak ebben (ami kérdéses)?

Már azt sem lehet tudni ,hogy globális felmelegedés vagy lehûlés van...Nagy a zavar.Én mondomzerintem kutya fülét sem ér az ,ha kiszámolják hogy mennyi volt az adott évben a Föld középhõmérséklete ,mert nem lehet tudni hogy milyen adatokból "táplálkoznak-e" ,lehet hogy pontosak [esõ] ,de az is lehet hogy pontatlanok.
De az biztos ,hogy a Föld hõmérséklete változik!Néhány helyen melegszik (pl.India,Mexikó,Ausztrália),van ahol egy helyben áll (pl.Nyugat-Szibéria,Európa vagy Grönland(?)),de van ahol ez csökken(pl.Kelet-Szibéria,Antarktisz).
És még annyit ,hogy a Középkorban lévõ lehûlés se volt annyira biztos ,mert lokálisan lehet ,hogy hideg volt Európában ,de más kontinensen meg lehet ,hogy melegebb volt mint mostanában.
Sok a "lehet" meg a "ha".De az Szent ,hogy én csak a Magyar adatokat veszem figyelembe ,mert bízom benne ,hogy pontosak!(bocs ha hosszú volt)

Így könnyebb: Link Itt a fordítás..Googles,de kilehet belõle "hámozni" mirõl beszél..

Szívesen: az 1. ábra a napfolttevékenység történetét mutatja 400 évre visszamenõleg. A 2. a T-ingadozásokat mutatja jó 4000 évre visszamenõleg, tovább most nincs idõm folytatni - az ábrák közös nevezõje a napfolttevékenység és a T közti lehetséges kapcsolat/korrelációt vizsgálja. A címek nem túl bonyolultak, szerintem egy jó "intermediate" angol tudás bõven elegendõ hozzá

Üdv.Kicsit részleteznéd melyik kép mit mutat?Érdekelne ez amit írtál,csak nem tudom hogy kell értelmezni ezeket az ábrákat.Köszi.

Vladimir Bruzek prágai meteorológus hasonlóan érvel. Kutatócsoportjának az a véleménye, hogy az éghajlatot (adataik a XIX. század végétõl vannak) elsõsorban a naptevékenység befolyásolja. Érveiket szignifikáns korrelációval támasztják alá. (Az EGS - European Geophysical Society - egyik konferenciáján ajándékoztuk meg egymást saját tanulmányainkkal a kilencvenes évek közepe táján.)

Az elmúlt években sok beírásban, különbözõ nézetbõl bemutatva ezt propagálom én is, noha finomabb jelzõkkel.

Egy cseh szaklapban olvastam az imént egy igen érdekes tanulmányt, amely komoly érvekkel igyekszik alátámasztani azt az - egyébként általam is támogatott - tézist, miszerint az egész globális felmelegedés elmélet EGY ÓRIÁSI CSALÁS. Röviden: brit és amerikai klímaszakértõk évtizedeken keresztül szándékosan félrevezették a világ közvéleményét a globális felemelegedéssel, illetve annak okaival kapcsolatban. Adatok eltitkolásával, elferdítésével, ok-okozati összefüggések helytelen interpretációjával azt a (tév)hitet terjesztették el, hogy egy, nagyrészt antropogén hatások okozta, visszafordíthatatlan felmelegedési folyamat játszódik le a Földön, az ismert hosszú távú következményekkel. A cseh folyóiratban közölt írás a klímaváltozások fõ okának a napfolttevékenység erõsségét, illetve a napfoltciklusok gyakoriságát, az egyes napfoltciklusok közti idõszakok hosszát jelölte meg. A "24. napfolt-ciklus" kezdetének elhúzódása, illetve a várható igen alacsony napfoltmaximum arra enged következtetni - állítja a tanulmány szerzõje, hogy globális felmelegedés helyett éppenséggel egy, a 17. századihoz hasonló ún. kis jégkorszak veszélye fenyeget, amely rendkívüli kihívások elé állítaná Európa, ill. Észzak-Ázsia országainak lakosságát (alacsony terméshozamok, többszörösére emelkedõ energiaigények). Az érvek közt szerepel pld. az idén januárban bekövetkezett NAO-index váltás is /pozitívból negatívba/. Én érdeklõdõ amatõrként nem tudom, mi a teljes igazság, mindenesetre a "kis-jégkorszak" forgatókönyv bekövetkezése komoly szívással járna az amúgy is válság súlytotta nyugati civilizációnkra nézve. MI ERRÕL A VÉLEMÉNYETEK. Segítségképpen itt egy link az általam említett cikkre, habár csehül gondolom nemigen ért a társaság, az ábrák magukért beszélnek. Link

Lásszal és wetsommal értek egyet elsõsorban.
A legutóbbi télen a december nagyrészét a zonalitás jellemezte… Európában. Szibéria, mivel nagy kiterjedésû kontinens, észak felõl hamar kihûl, így elõször ott épül fel egy erõs anticiklon. Ez K-NY irányban tolódhat attól függõen, hogy a nálunk lévõ zonalitás ciklonjai mennyire tudnak behatolni Szibéria fölé, de ott a száraz hideg levegõ miatt elhalnak. 2009.12.19-én ez volt a helyzet: Link (ott az 1045hPa). Sõt, már nov. 18-án is ugyanez volt a történet: Link .
Link Ez már 27-e. Jól látható, hogy a sarki hideg légtömegek eltolódtak Szibéria felé. Ez, illetve a kissé keletebbre kerülõ AC okozhatta azt, hogy Szibéria nyugati és középsõ vidékein a lelassuló ciklonok tartósan erõsebbek maradtak, ez a hatás pedig gondolom segített a hófelhalmozódáson. Ezután a hó felett erõsebben hûlt a levegõ, erõsebb AC-k alakultak ki, így január elején a blokkolódó ciklonok egyre közelebb kezdtek kerülni hozzánk, így a hidegleszakadások is egyre nyugatabbra történtek meg. (jan. 3: Link jan. 10: Link )
Ezután felgyorsultak az események. Január közepén váratlanul igen hideggé vált az Észali-sark, ez elõször persze a Nyugat-Szibériai AC mellett Közép-Szibériára szakadt elõször (jan. 17: Link ). A hidegmag annyira erõs volt, hogy nem tudott egyben maradni, bekövetkezett a polarsplit, s csodás múdon az egyik nagy hidegmag pont ránk szakadt (a híres jan. 30: Link ).

A polarsplit egy meridionális irányítás. Zonalitáskor hûl az Északi-sark, de ez nem tarthat akármeddig, egyrészt azért, mert a hõkontraszt miatt könnyebben kicserélõdik a levegõ, másrészt mert a polárfront amúgy is "be-Rossby-hullámzik". Meridionális irányítás viszont sokáig fönnmaradhat, a Rossby-hullámok elvileg stíbil képzõdmények, más kérdés, hogy a polárfrontról leszakadnak az örvények, és kihûlnek/felmelegszenek, így a hõkontraszt lecsökken (ennek a fázisában lehetünk mostanság), és a polárfront átmenetileg újra kiegyenesedik (visszaáll a zonalitás).

Visszatérve a télre, a jan. 30-án jövõ hideg indította be a mediciklongyárat, s maguk a mediciklonok erõsödtek meg ezután annyira, hogy újabb és újabb hideget zúdítottak ránk. (Febr. 7: Link , 16: Link majd a levegõ elkezdett melegedni, így lassultak az áramlások. Ám a ciklonok továbbra is stabilan maradtak (hisz meridionális irányítás volt), így folytatódott a csapadékos tél. (Febr. 23: Link , Márc. 1: Link
Eközben lassan a polarsplit is nagyjából visszarendezõdött, a szibériai brutál AC is lassan leépült.

Összefoglalva jómagam nem pusztán a zonalitást látom a csapadékos, kemény tél okának. Egyrészt a zonalitás a legjobbkor volt nálunk, ahogy azt talán Snowhunter mondta el többször. Ugyanis abban az idõben már felépült egy AC Szibériában, így az ott blokkolódó ciklonok hozták oda a nagy havat, így adva volt késõbb a hidegbázis. Késõbb pedig a zonalitás miatt hûlõ sarkvidéken szintén a legjobbkor, a tél közepén következett be a polarsplit, és épp Európa kapta nyakába az egyik hidegmagot. Ez ekkor kialakuló meridionális irányításban így épp Európa fölött ciklonok lettek (elõször medik, aztán más egyebek is), amelyek tartósan fenn is maradtak.
Hogy az ok-okozati összefüggés a valóságban is ez volt-e, vagy kicsit más, nem tudom, de én így látom.

Ebben egyetértünk, épp errõl regélek már hónapok óta, hogy nagyon komplex összetett dologról van szó, és bizony körbe kell járni a történteket. Ezért írtam azt, hogy az egy blöff, hisz a cikk degradálja le, hogy mostantól kemény tél jön pont!!! Ha megépítjük egy háznak a második emeletét az attól még összefog omlani, hogy kész az a szint, ha nincs alap és elsõ emelet akkor az egész nem ér egy kalap.. sem!:-)))

Nagyon összetett dologról van szó. Az, hogy idén erõs anticiklon aktivitás volt megfigyelhetõ, az a nagy mennyiségû szibériai hideg felhalmozódásnak volt köszönhetõ többek között.
A kelet európai AC-k szinte falként állították meg a ciklonokat.
Ez a december eleji zonalitás lefolyásánál volt látványos.
Azt kellene megvizsgálni, hogy halmozódott fel abban a térségeben(Szibériára gondolva) ekkora mennyiségû hó, ami elõsegítette a hideg felhalmozódást, és az anticiklon kialakulást.

Zonalitás azért volt a földön bõven, hiszen az ázsiai területekre érkezõ hideg leszakadások erõs ciklon aktivitást gerjesztettek arra, ami ugye sokszor rekord közeli meleget idézett elõ a nyugati partvidéken.

Itt nem elég egy tényezõt vizsgálni többet kell...

Már készültem magam is hozzászólni. Én veled értek egyet, de hogy a sajátomat is hozzátegyem, kifejezetten a negatív visszacsatolás valószínû példájának tartom a telet, ám magamban is vitázom. Összességében az a baj a klíma tudománnyal, hogy nem léteznek konkrét képletek és emberi léptékkel egyértelmûen megértett törvényszerûségek. Kvázi nincs meg klímatudomány relativitás elmélete, amely mindenkor kiállja a próbát. Innentõl kezdve ezerféle magyarázat lehet igaz vagy hamis, mindenki szemezgethet a maga szája íze szerint. Tehát a példánál maradva ezt a telet tarthatom pusztán negatív visszacsatolásnak, amit egy melegedõ folyamat okozott (tehát azért lett hideg, mert meleg van), de tarthatom egyszerûen annak is, hogy hideg telek ekként jönnek-jöhetnek létre, és több száz éve is ekként jöttek létre, amikor még kizárható az antropogén hatás szignifikáns lehetõsége. Ebbõl következõen pedig akár mondhatom azt is, mint klímaszkeptikus, hogy az antropogén hatások nem értek el olyan lépcsõfokot, hogy ilyen téli helyzet kialakulását meg tudják akadályozni. Innentõl kezdve nevezhetem negatív visszacsatolásnak is a telet, de konkrétan minden jelzõtõl megszabadított nagybetûs télnek is, ahol a negatív visszacsatolás oka nem a globális felmelegedés, hanem az antropogén hatástól független, és bármikor elõfordulásra hajlamos természetes folyamat.

De visszaevezve konkrétabb vizekre, Lász-al értek egyet. Elõször is komoly zonalitás volt. Vitatkoznék azzal, hogy karácsonyi, vagy decemberi "ál" zonalitás. A zonalitás törvényszerûen november-decemberben járatódik a csúcsra. Ezért én pl. soha nem fogok vészharangot kongatni, ha épp december 15-ig egy adott évben még nem esett hó stb. Mert ez így törvényszerû és az elmúlt télen is ezen idõben megmutatta magát (ír árvizek). Párhuzam a gyenge hurrikán aktivitással igencsak szembeötlõ. Ekként nyilván több kraft marad a légkörben. De mindannyian tudjuk, hogy a hurrikán kialakulásához egy megfelelõen meleg tengervíz szükséges, ha csak fél fokos eltérés is van, akkor a hurrikánok esélye meredeken zuhan. Ezért akárki akármit mond, hogy ez mennyire meleg év volt globálisan, az a fránya tengervíz hõmérséklet errõl mégse akart tudomást venni, csak nem akart felmelegedni, amennyire kell és ott ahol kell. Persze ennek a példának is csak akkor lehet helye, ha egyáltalán ezzel magyarázható az eurázsiai hófelhalmozódás, mert lehet, hogy nem is, csak túl kézenfekvõnek tûnik egy ilyen összefüggés. De lehet, hogy a hõtöbblet olyan vizekre vándorolt, hogy nem hurrikánként, hanem más hatást okozva adta ki energiáját.

Ami kiindulási alap lehet, az a hófelhalmozódás, szerintem is innen kell kiindulni. A bloking, a keleti eredetû hideg beáramlás, szibériai AC már mind-mind okozati elem. A logikai következtetésekkel is egyet tudok érteni, miszerint nem szabad belecsapni a közepébe, és már csak a bloking hajlamot látni, és abból azt mondani, hogyha blokk van, akkor arra indulok el, hogy az utóbbi években gyengül a zonalitás, mert ez tévútra visz. Normális körülmények között december végétõl nem nagyon van zonalitás, tehát egy normális kontinentális télnek nem is kellene a zonalitásról szólnia, tehát egy normális tél szerintem bloking hajlamú eleve, azaz semmi különös nincs benne, hogy azt akár a klímaszkeptikusok, akár a felmelegedés elméletét osztók fõ érveként a középpontba állítsuk.
És még annyit, hogy Kárpát – medence. Több igazi szakembernek, fiatal titánnak tekinthetõ fórumtársunk utal mindig medencénk sajátos kettõs vagy többes arcára, illetve szélsõsegeket mérséklõ – ám vigyázat, kontnentális arcát azért megtartó, tehát szélsõségtõl nem mentes! – tulajdonságaira. Ezért hazánk idõjárásából globális folyamatokat megítélni csak rendkívül óvatosan szabad. Nekem határozott véleményem, hogy az elmúlt telet pontosan a mediterrán ciklonoknak köszönhetõen viszonylag olcsón megúsztuk. Ez csapadékkal járt, ám a gyakori felhõs ég, a légkör megszûnni nem akaró, folytonos nyugtalansága megóvott minket az igazán tartós HRHI-tõl. Pedig egy ilyen ezen a télen aztán tényleg még jobban levihette volna az átlagot, hiszen irdatlanul hideg 850-ek voltak szerencsére inkább csak átmeneti vendégeink. Namost aki nem lát az orránál messzebb, mondhatja, hogy hõmérsékletileg átlagos tél volt, tehát semmi különös. Pedig ezt csak a medeknek köszönhetjük, ahhoz viszont, hogy a medhajlam ekként fennáljon egy valami kell, szûnni nem akaróan leszakadó hideg és hideg. Szóval akkor tényleg csak egy átlagos telünk volt? És már el is érkezünk arra mocsaras talajra, hogy pusztán átlaghõmérsékleti szempontból meg lehet-e ítélni egy telet.

Egy szóval nem mondtam, hogy hülyék, csak annyit, hogy blöff, azért a kettõ között óriási különbség van! Azt, hogy nem lehet megmondani, hogy milyen telek lesznek szerintem az egyértelmû, de remélem, ezt Te is tudod, ha nem akkor sajnálom, hogy jártatom a számat feleslegesen!
Igen, és miért is alakult ki erõs anticiklon irányítás a kontinensen? Tessék visszatekinteni, nem a közepébe belemenni mert megint azt tesszük, van ok-okozati összefüggés, ha ezt nem fogjuk fel akkor, ez elmúlt hozzászólásoknak nincs értelme. Ha megfordítom a dolgot akkor is az jön ki, hogy egy erõs zonális irányítás kell ahhoz, hogy egy erõs anticiklon irányítás létrejöjjön, hangsúlyozom nagy léptékben! Nem fogjuk fel a dolgokat vagy nem akarjuk felfogni ez is hatalmas különbség!
Még valami, itt én nem cáfoltam azt, hogy csökken az óceánok hõháztartásának szerepe a kontinensre, itt a tényeket vázoltam fel, hogy mi épül mire, ettõl függetlenül még csökkenhet is, de a cikk és az elmúlt tél igenis ellentmond ennek.
Ja és még valami ha ennyire okosan ezt mondjátok akkor mi is volt az elmúlt 4 tél eredménye? 3 aktív ciklonaktivitás az óceánon és nálunk egy rekord meleg tél, majd kettõ szintén átlag feletti tél! Akkor hogy is van ez kérem szépen? Tessék gondolkodni mielõtt ilyen dolgokat beírunk!

Erõs zonális ciklon aktivitás az, kb 4-5 hétig tartott, azóta semmi.

Azért erõs, ennyivel magyarázni 2-3 hónapos AC-s irányítást.

Ezt kutatást valószínûleg hozzáértõk készítették, és nem hülyék...

A mostani kemény tél egyik okozója az õszi (különösen novemberi) izmos zonalitás volt.
A karácsonyi idõszak is minden volt, csak nem álzonalítás.

A "régebben" egy-egy emberi generációs idõszakot, azaz néhány évtizedet jelent, így máris alapjában téves a viszonyítási alap.

A 6862.-ben kisebb szerénységet ajánlok.

Na-na dehogy, pont a zonális irányítás miatt alakult így a tél! Az, hogy ez nem délebbre hanem északabbra történt az egészen más kérdés, de mindenképp pont az erõs ciklonaktivitás volt a tettes.
Gondold csak el, ha nincs felhalmozódó hideg akkor nincs hidegleszakadás, ha nincs hidegleszakadás akkor mediterrán ciklon se jöhet létre.
Tessék picit visszatekinteni az idõben mert minden egymásra épül, ezt nem árt figyelembe venni. Egy kérdés, de már fentebb ezt megválaszoltam, hogyan alakulhat ki mediterrán ciklon ha nincs ami által ezek generálódjanak?
No akkor még egyszer nekiesek pedig ezt már leírtam.
Tavaly elmaradt a hurikánszezon ezért rendkívüli sok felesleges energia maradt fent ami miatt óriási ciklonok indultak el a kontinens felé, szóval nyugati irányítás. Egy megfelelõ makroszinoptikus elrendezõdésnek és egy átlag alatti tengervízhõmérsékletnek köszönhetõen ezek a ciklonok északi pályát céloztak meg, és eljutottak egészen Közép-Ázsiáig, mivel ebbõl rengeteg volt, így nagyon sok csapadék hullott és ahogy mentünk bele az õszbe ez bizony hó formájában érkezett. A hófelhalmozódás ez elmúlt 150 év asszem 6. legnagyobbika volt. Ezek után már az következett amit az elõzõ hozászolásomban leírtam. Szóval nem tud mediterrán ciklon kialakulni ha nincs elõzménye. Én ha elõrejelzését írok akkor mindig az elõzménynél kezdem! Mi volt tegnap, hõmérsékletek, elrendezõdés, csapadék stb, és ebbõl indulok ki. Hisz középrõl nem kezdhetjük a dolgot, hogy medi oszt annyi, és sok hó, igen de mi volt ez elõtt! Ha ezt megérti az ember akkor egyszerûbbé válik az egész és nem dõlünk be mindenféle hírnek ami megjelenik, mindig csak realitások talaján maradjunk!

"Hisz nem is tehették, mivel a mostani tél pont a ciklonaktivitás miatt volt hideg és havas Európa szerte."

A folyamatos hidegleszakadások generálta mediterrán ciklon aktivitás miatt!
Nem a zonalitásos nyugati áramlásos ciklonok aktivitása miatt.
Ez a nagy különbség.
A zonalitás hiányában nagy többségben biztosan hidegebb telek vannak.
Nézzed vissza, mennyire gyakori jelenség az, hogy egy tél zonalitás nélkül múljon el. Azt fogod találni, hogy ritka.
A karácsonyi (és a többi, ahhoz hasonló) álzonalitást ne vegyük számításba, mert az nem zonalitás volt.
Jósolni persze, hogy nem lehet, illetve jósolni lehet, elõrejelezni nem.
Véleményem szerint a klasszikus zonalitás az elmúlt 10 évben ritkábban és gyengébben jelentkezik, mint "régebben".

Ez mind blöff, mint ahogy az is, hogy kemény telek jönnek, de szerintem se Te se senki ezt még összefüggésbe nem hozták! Hisz nem is tehették, mivel a mostani tél pont a ciklonaktivitás miatt volt hideg és havas Európa szerte. Ha nincsenek nyugati légtömegek akkor nincs hófelhalmozódás, ha nincs hófelhalmozódás akkor nincs felette kialakuló anticiklon, ha nincs anticiklon akkor nincs ami felett hideg légtömegek alakuljanak ki és helyezkedjenek el ha ez az egész nincs akkor a kontinens tele nem lett volna ilyen hideg.és változékony valamit havas.
A következõ telekre jósolni képtelenség, mint ahogy erre a télre is az volt, tehát nincs ezekkel való összefüggés, egy tendencia és egy megfelelõ makroszinoptikus elrendezõdés kell, és persze elegendõ energia a légkörbe. Ha ezek a tényezõk kialakulnak akkor beszélhetünk ilyen télrõl, ha ez nincs, illetve az energia délebbre kerül akkor bizony rekord meleg télre lehet felkészülni.

Le vannak maradva a kutatók.
"A kutatók felfedték, hogy ennek a hatásnak egyik eleme az Atlanti-óceán felõl Európába érkezõ meleg szelek "blokkolása", elterelése: e szelek hiányában Európába a hideg északkeleti légáramlatok törnek be, és ezeknek köszönhetõ a kemény, száraz tél."

Én már sok évvel ezelõtt, a metnetre való bejelentkezésemkor írtam róla, hogy a nyugati áramlás drasztikusan legyengült.

Nem értek a vulkánokhoz, nem tudom, menny CO2-t bocsát ki a vulkán, de lehet, amennyivel kevesebb lesz a légiforgalom miatt, azt a vulkán kiegyenlíti. De legalábbis annyi más gáz jut a levegõbe, hogy a globális felmelegedést biztos nem állítja meg az a néhány napos repülõstopp
Sõt, a vulkán ok gáza meg hamuja lehet, fokozza az üvegházhatást, így lehet, hogy a globális felmelegedéshívõk indították be a vulkánt

Tudtok valami adatot arról, hogy mennyi az európai légiközlekedés CO2 terhelése? Mennyi ideig kellene szünetelni itt a légiforgalomnak, hogy valami hatása legyen?

Nem bizony. Mert mi van, ha a napfelszin "szeplõi" mindinkább feltünedeznek, terebélyesednek, s végsõ soron ismét megszokottá válnak. A Nap belsejében zajló folyamatokra puszta, egymásnak akár homlokegyenest ellentmondó elméletek léteznek. Éltetõ csillagunk elkövetkezõ és várható viselkedését illetõen a szoláris kutatók véleményének/eredményeinek megosztottsága természetes dolog. Ami a természettudományokban magától értetõdõ. És izgalmas.

Ez még azért nem egyértelmû.

Ami nekem érdekes, hogy a csillagunk az elmúlt hetekben tapasztalható aktivizálódása után újra lenyugodott.

Sziasztok. Egy érdekes cikk :

Link

Nem tudom, mennyire megbízható ez a térkép, de nekem furcsa.
Észak-Kelet Kanadánál hideg anomáliát mutat, holott be sincs fagyva a tenger, miközben arrafelé ilyenkor az az általános. Legalábbis az elmúlt 10 év azt mutatja.
Egyébként arról már korábban szó volt, hogy az idei télen ott van lemaradás a jégfelületben.

Egy kis verifikáció.

"Arctic summers ice-free 'by 2013'
Page last updated at 10:40 GMT, Wednesday, 12 December 2007"
Link

"Arctic Warming" During 1920-40:
A Brief Review of Old Russian Publications

"Retreating of glaciers, melting of islands, and retreat of permafrost

During the Persey cruise in 1934 Zubov noticed that the glaciers of Jan-Mayen and Spitsbergen were considerably reduced, relative to their sizes adduced in British sailing directions of 1911. Retreat of glaciers was observed also at Spitsbergen, Franz-Joseph Land, and Novaya Zemlya. The ice bridges between some of Franz-Joseph islands melted.

Alman explored the glaciers of Spitsbergen in 1934 and came to the conclusion that they were melting. The observations of 1935–1938 showed that Iceland glaciers were melting too."

...

"Before Arctic warming, the strait of Jugorsky Shar froze near the 24th of November, but in 1920–1937 it became frozen two months later—in January."

...

Link

Valószínûnek tartom, hogy elég közvetlen. Az erõsebb áramlásba oldalirányból is jobban szívódik be a víz, ez szerintem mindenképpen hatással volt a Golf-áramlat délebbi szakaszára, ahol az még közelebb van a Labradorhoz, ez mindenképpen rásegített a jelenségre.
Ezenkívül ok lehet az erõs brit AC-k sorozata akkoriban, annak déli oldalán az erõs keleties áramlás is szerepet játszhatott (ez persze nem a két áramlat közötti kölcsönhatás).
De biztos van még ezer más is.

Nem szabad elfelejteni, hogy a Golf áram örvényei, legyenek azok akár leszakadó örvények, teljesen természetesek. Az igazán érdekes kérdés, hogy a Labrador áramlás erõsödése és az Észak-Atlanti áramlás eltérülése között milyen összefüggés van.

Link

A Superstorm for Global Warming Research
Link

Ez szépen látszik is.Ezzel magyarázható lenne azok a sok erõsen pozitív meleg "gócok" a tengeren.
Nyilván e miatt is gyengülhetett részben az energia az áramlatban.
Az elõbb belinkelt kép oldalát megtudnád nekem adni??
(Legfõképpen arra a linkre gondoltam,ahol hivatalos oldal fõoldalán belül,CSAK ez ilyen fajta térképeket lehet megnézni. Szeretném meglesni jelenleg,hogy fest a kép az Atlanti óceán... )

Véleményem szerint az erõs Labrador-áram mellett a fõáram rengeteg energiát hagyott az Észak-Atlanti térség elõtt, a Hatteras-fok környezetében, aminek fõ okát az erõs, leszakadó meleg-gyûrûk okozhattak: Link

Úgy emlékszem, télen (talán decemberben?) tartósan eltérült az Észak-atlanti-áramlat nyugatabbra. Szokásosan az áramlat a Jeges-tengerbe megy föl, a Spitzbergák irányába. Télen azonban egészen Izland felé kanyarodott.
Nem tudom, azóta mi a helyzet, valószínûleg összefüggésben van a Labrador-áramlat felerõsödésével is, de ha a helyzet nem állt vissza teljesen, az magyarázhatja a Barents-tengeren lévõ jégmezõk jelenlegi gyarapodását is.

Az ilyen "kedvezõtlen idõpont"-okkal nem érdemes foglalkozni. Legjobb esetben arra utalhattak, hogy egész véletlenül a mérési idõpontokban pont kisebb volt az áramlás.

Még jobb..
Ez pedig a Golf áramlatról cikkeznek:
Link "Az utóbbi években egymást érték a hírek,amelyek szerint a Golf-áramlat jelentõs vízmennyiséget vesztett.
„Ezek a hírek valószínûleg a kedvezõtlen idõpontokban történt méréseken alapultak” – fejtette ki Willis. Az északra szállított víz mennyisége ugyanis erõteljesen ingadozhat, a hét végén akár kilencszerese lehet a hét eleji adagnak. A Golf-áramlat rövid kihagyásainak tehát nincs jelentõségük. Aggódni csak akkor kellene elkezdeni, ha hosszan tartó szünet állna be a meleg víz utánpótlásában." (2010. március 30.)
Ez tetszik a legjobban: "kedvezõtlen idõpontokban történt" Mikor kedvezõ egy idõpont? Ha mint írja erõsen változik.Akkor nekik az a kedvezõ ha mindig erõs vagy átlagos az ereje és csak azt veszik bele a számításba?Ami már kedvezõtlen azt nem kell...Nem értem..ezt a kedvezõtlenséget.Azt is bele kell venni nem..azt a adat sort is.
Mind1..csak rátaláltam már erre a cikkre...

Nagyon érdekes a cikk.
A mostani idõjárás mint már lász a Globális jelenségek topikba kifejtett( Link )
Az "az aktív cikloncsaládoknak köszönhetõ a hatalmas hófelhalmozódás" történt az idei télen.Amúgy is túlhûtött óceánon keletkezõ ciklonok rendesen szorongatták meg fele,Európa északi részét,olyan helyeken is jelentõs havazást okozva(már az idõszak elején)ahol egyébként az Atlanti Golf áramlat még "nagyba dolgozik".(Természetesen javítsatok ki ha tévedek,de úgy emlékszem olvastam én itt metneten télen egy összefoglalót ezzel kapcsolatban. A jelentõs hófelhalmozódás és hatásai alapján lett ez kitárgyalva asszem...Kerestem is utána a régi hozászolásokban,de sajnos nem találtam meg az illetõt ill. írását.Nem vok. benne biztos talán adaz volt? -vagy te Derick?)
Nem tudom komolyan.
Csak rémlik,hogy a Szokatlanul erõs Labrador áramlás hatására a Golf áramlat kicsivel kevesebb hõt szállított Európa partjaihoz.Ez által lehet összefüggésbe hozni az aktív ciklon családoknál a tetemes hómenyiségét,amivel öngerjesztõ lehûlési folyamatot indított el.
Régebben le is mentettem az illetõtõl azt a képet amit a tenger áramlások hõ transzportját mutatja:
Íme: Link Jól látható,hogy akkor tájt jó erõben volt a Labrador áramlás.Mi van akkor ha további alapon fenn fog állni az erõsen olvadozó Grönlandból kifolyó édes víz mennyisége?--Elvégre ez további alapon erõsítené a Labrador áramlást,amivel egy idõben Európa hûvösebbé válását eredményezné.
Végezetül tudom,hogy metnetestõl olvastam ezt a cikket,csak élénken megmaradtak bennem a vezér gondolatok.. S erre a linkre muszáj volt reagálnom.
Vajon a Labrador áramlás egymagában Grönland és környezetében kiolvadt édes vízével képes lenne-e Globális éghajlatváltozást elõidézni az északi félgömbön?? ..vagy csak a mostani tél egyik lehetséges adaléka volt a Szokatlanul alacsony napfolt minimum...? Esetleges hûlõ folyamatok elindulásában..?
-Kíváncsi vagyok rátok,ti miként vélekedtek róla?
(Még1szer elnézést ha a fentebb említett szöveg sokra sikeredett ill. ha hülyeséget írtam.Kérem javítsatok ki.Hisz hozzátok képest még mindig nagyon keveset tudok. )

Igen, könnyen elõfordulhat. Igazából a nagy kérdés, hogy hol van az a határ, ahol a rendszer hirtelen felvesz egy másik egyensúlyi állapotot.

Olvadás, áradás, és kész a jégkorszak:
Link

Meghallgatnék egyszer egy ilyen elõadást.

Konferencia: MEZõGAZDASÁG ÉS VIDÉK A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VÁLSÁG SZORÍTÁSÁBAN
Link

Igen, inkább a tudatosságra és a mértékletességre kellene fektetni a hangsúlyt. Teljesen fölösleges ez az adok-kapok, hogy kinek van igaza, meg kinek nincs. Ezzel az a baj, (és nem is kicsi!) hogy a tudomány és a tudósok elõbb-utóbb elveszítik az egyetlen igazi értéküket, a hitelességet. Pontosabban már elveszítették, legalábbis közel sincsen nekik akkora, mint mondjuk száz évvel ezelõtt. Gondoljunk csak a "brit tudósok szerint stb..." már-már pejoratív hangzású mondatra.
Sajnos egyre-másra derül ki, hogy ezt és ezt a kutatást ilyen és ilyen érdekcsoport finanszírozta, amivel önmagában nem is lenne baj, de azt azért mindenki tudja, hogy nyilván nem azért, hogy számukra kedvezõtlen végkövetkeztetés legyen az eredmény.
Azért ha dobálózunk az ilyen-olyan mérésekkel, azt azért nem árt figyelembe venni, hogy mennyit változtak a feltételek, mennyivel pontosabb lett a mérés, sokkal könnyebb adatokat szerezni. Viszont az egyéb feltételek is megváltoztak, növénytakaró, lecsapolt mocsarak, szabályozott folyók, városi hõszigetek, stb.
Szóval a környezettudatos élet szerintem is maximálisan elfogadható és követendõ, és az a bizonyos indián mondás az egyik kedvencem:
"Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehetõ."
Csak azt kéne elkerülni, hogy túlságosan hozzáragadjon az a bizonyos mézesmadzag és ebbõl a szemléletbõl is csak aranytojást tojó tyúkot akarjanak csinálni.