Globális jelenségek

Igen, mert politikai megrendelések vezérlik õket...
A brit "IPCC-szakma" botránya azt hittem, a gondolkodó embereket megvilágítja.

Tudom, hogy ebben a fórumban többen nem ismerik el az antropogén eredetû klímaváltozás /melegedés/ tényét azonban több hivatalos cikk is született ebben a témában,
Link
Link

Egy klímával kapcsolatos cikk:
Link

Sziasztok!

Mûsorajánló:
Beszélgetés Zágoni Miklós klímakutatóval. Elég tömény anyag Link Március 20-án, a 10:00 órától kezdõdõ "Csonkamagyarország" c. mûsorban kb. 11:05-tõl hallható.
Ez viszont könnyedebb stílus: A globális éghajlatváltozás és a vizek. Link Március 27-én 14:35-kor kezdõdött, a második részt pedig 24 órával késõbb adták.

Az arktikus jég nagyon érdekes téma, elsõ megközelítésben is igen komplexnek tûnik a keletkezés, ill. az olvadás kérdése. Megpróbáltam összeszedni néhány hatótényezõt és mechanizmust, mely itt szóba jöhet. Hogy ezek összefüggéseit "kivesézzem", arra egyelõre nem vállalkozom, remélem, más "hidegkedvelõk" is eltöprengenek majd rajta. Gondolatindítónak álljon itt néhány szempont.
1. Jégmennyiséget növelõ tényezõk: alacsony léghõmérsékleten a tengervíz megfagyása. Ez történhet horizontálisan -a jéggel borított terület növekedésével, és vertikálisan -a meglevõ jégréteg vastagságának növekedésével. Ez a hatás csendes, magasnyomású, hideg anticiklonos légkörzés mellett kifejezett. A hideg AC-k kialakulását erõsen befolyásolja, segíti a már meglévõ jégfelszín, illetve az azon elhelyezkedõ hóréteg. A sarki magasnyomások alacsony AO mellett jobban ki tudnak fejlõdni, ekkor viszont kevés a csapadék.
A jégtáblára hulló hó firnesedés révén felülrõl növeli annak vastagságát. Ez a hatás ciklonális, magas AO-s makrocirkuláció mellett kifejezett. Ekkor ritkábbak az extrém alacsony léghõmérsékletek, és kifejezettebb az északatlanti áramlást mozgató délnyugati szélrendszer. A meleg tengervíz pedig alulról olvasztja a jégtáblát, és ehhez hozzájön az, hogy a jó hõszigetelõ hóréteg gátat vet a felülrõl való hûtésnek.
2. Jégmennyiséget csökkentõ tényezõk: elsõként magától értetõdõen ott van a fagypont feletti léghõmérséklet. Azonban az arktikus örök jég nagyjából sík felszínén az olvadékvíz nem talál lefolyást, a mélyebb jégrétegekbe szivárog és a felszínt jégkásává változtatja. Ez a sarkkutatók által többször elátkozott "sarki sár", a nyári arktikus expedíciók nagy hátráltatója. A téli félévban a sarki sár gyorsan visszafagy, az állandó jég ilyetén vesztesége ezért csekély. A szezonális jég a nyári félévban természetesen elolvad, ez az albedót csökkentve a melegedés irányába hat. Az állandóan világos idõszakban valószínûleg jobb a jégnek a tartósan borult, mint a huzamosan derült idõ, megnövekedett légnedvesség viszont elõnytelen.
A meleg tengeráramlatok a jégtábla alá futva lentrõl olvasztják azt. Ebbõl a szempontból fõleg az északatlanti áramlás jön szóba, annál is inkább, mert a Jeges-tenger medencéje az áramlás irányába nyitott. Valószínû, hogy az ezúton bejutott meleg víz körbe jár, és egészen bizarr módon kavarog a "katlanban" a jég alatt. Itt figyelembe kell vennünk a melegebb tengervíz nagyobb sótartalmát, mely leszállítja a fagyáspontot. Ahogy már utaltam rá, az északatlanti áramlás erõsebbnek tûnik magas AO-s, és gyengébbnek alacsony AO-s idõszakban, s minderre nagy hatást látszik gyakorolni a napptevékenység (erõs tevékenység-magas indexek, és megfordítva) Ebbõl következõleg hideg AC-k megjelenésében is szerepet játszik az alacsony naptevékenység.
Nahát, ezekbõl a dolgokból próbáljon valaki egységes teóriát összegyúrni! Csak annyit mondhatok, hogy érzésem szerint mindezek a tényezõk összességükben egyensúlyt hoznak létre a jégmennyiségben, hiszen az látszik, hogy hosszabb idõ távlatában -ingadozásoktól eltekintve- ez nagyjából konstans (volt?) Ellenben kényes, borulékony egyensúlyról van szó: errõl tanúskodnak a jégborítás múltbeli hektikus ingadozásai. A másik, hogy szinte elkülönítve kell vizsgálnunk a téli és a nyári félévet, s a kettõ közül a téli a döntõ fontosságú.

Thermometer álláspontja nagyon tetszik Egészséges kétkedés az alapja a jó hozzáállásnak.
Kérdésem a következõ lenne: A WMO adatsorai hol hibásak? A rossz mûszer-elhelyezés az oka, vagy a nem megfelelõ homogenizálás, esetleg a szándékos adathamisítás? A bizonytalansági faktorokat is ábrázolja az elemzés, szóval nem is "össze-vissza dobálózik", persze ettõl még bármi állhat a háttérben. Van errõl valami "szkeptikus" vizsgálódás, cikk, elemzés, értekezés , ahol ezeket megcáfolják, pontatlanságukat (esetleg túldramatizálásukat) megmagyarázzák, de cikk-szerûen, tehát adatokkal, háttérinformációval. Hosszúság és szaknyelv (angol is) nem akadály. Mikiwan cikkei is nagyon jók voltak, átfutottam õket, sõt azóta beszéltem egy csillagásszal is a Zselicben (csillagoségbolt-parkban voltunk), nagyon egészséges, értelmes hozzáállása volt a naptevékenység-idõjárás kapcsolathoz, valamint az õrült médiához. Próbáltam keresztkérdésekkel elõhozni a véleményének sarkított változatát, de nem sikerült, józan megközelítésnél maradt. Ritka jó hozzáállás!
Snowhunter északi-sarki véleményével nagyon nem értek egyet, az adatok drasztikus, gyors sarki jégsapka-csökkenést mutatnak, ez nem is kérdéses (persze az adatok még mindig lehetnek totálisan meghamisítottak). Link (nem frissül, de jól mutatja), az átlag pedig Snowhunterén is ott van Link ill. el lehet nézegetni régi éveket Link Ez egyszerûen megkérdõjelezhetetlen. Az, hogy néha megközelíti az átlagot, nem hiszem, hogy jelentõs érv, "fegyvertény" lenne, mert zömmel alatta van.
Hangsúlyoznám: az, hogy ez mennyire antropogén hatású, mennyire teljesen természetes oszcillációja a sarki jégnek, nos errõl fogalmam sincs, ez egy rendkívül összetett kérdés. A kérdéskör szakértõjének kellene lenni egy helyes, nem elfogult válasz megadásához.

Az egész biztos, hogy a légköri széndioxid-koncentráció antropogén megnövekedése valamilyen hatással van a légköri mechanizmusokra, a klímára. Az üvegház-effektus -legalábbis "laboratóriumi körülmények között" elméletileg és gyakorlatilag is bizonyított, kikezdhetetlen. De az a kijelentés bízvást szimplifikáló és hamis, hogy egyik oldalon ott a széndioxid emisszió, a másikon az átlaghõmérséklet valamilyen mértékû növekedése, s az utóbbi az elõzõbõl, és csakis az elõzõbõl következik. A légkör viselkedését számtalan tényezõ befolyásolja, és ezek között könnyen lehet jónéhány, melyeknek hatása lényegesen erõsebb az (egyébként még elég csekély) CO2 tartalom növekedésnél. Például, egy Maunder-minimumhoz hasonló naptevékenységi pauza, egy vagy több nagyerejû, sztratoszférát "beporzó" vulkánkitörés keresztülhúzhatja a klimatológusok összes számítását. Nemrégiben hallottam a rádióban egy egyetemi tanárral készült interjút az un. "holnapután effektusról". Lényegét nagyjából megértettem, ez is olyan mechanizmus, mely felboríthatja a földi klíma egyensúlyát.
A mérõállomások fekvése valóban súlyponti kérdés, ez vitathatatlan. Már nekem is eszembe jutott, hogy a városok hõszennyezése meghamisítja az összképet, sokszor a mikroklímát mérjük. Nem tudom, ezt a tényezõt figyelembe veszik-e a klímaváltozás értékelésénél.

Biztos vagyok benne, hogy ha az 1970-es években lennénk, akkor, amikor az 50-es évek után jött az a nyugati áramlásos, hûvösebb 30 év, akkor meg azt rebesgetnék, hogy ez a hûvösebbé válás a jégkorszak elõzménye, és a széndioxid kibocsátás akkora viszonylagos növekedése ilyen visszacsatolást eredményezett, hogy elkezdett hûlni a klíma.

Élvezem, ahogy "szakértõk" dobálóznak a számokkal: 2050-ig 3C fokos globális átlaghõmérséklet emelkedés... Ez nagyjából a civilizációnk végét jelentené, ilyen mértékû éghajlatváltozáshoz (és annak humán következményeihez) a nyugati civilizáció aligha tudna alkalmazkodni.
A klímaváltozás szakértõi általában azt mondják, hogy hozzá kell idomulnunk az újfajta körülményekhez, pl. meg kell változtatnunk a mezõgazdaság profilját. Nekünk itt a mérsékelt övben (talán) van hova adaptálódnunk, de mi lesz az alacsonyabb földrajzi szélességeken lakó embertársainkkal, akik már most alkalmazkodóképességük határán vannak, a szélsõséges klímának megfelelõen végletesen specializált életformát folytatnak? Az õ földjeik kiszáradás, elsivatagosodás folytán lakhatatlanná válnak jelentõs globális felmelegedés esetén. Mi fog történni az innen elvándorolni kényszerülõ tömeggel? Az mélyebben fekvõ tengerpartok egy részét nyilván elnyelné a víz. Mindez szörnyû, elképzelhetetlenül szörnyû lenne.
A klímaszakértõk dobálóznak ezen "halálos" számokkal, s érdekes kontrasztként nem történik semmi -legalábbis semmi olyan, ami megfelelõ hatásfokkal képes lenne csökkenteni a széndioxid emissziót (pöfög a sok milliónyi autó, és boldogan égetjük a szibériai földgázt), vagy kivonni a légkörbõl a CO2 felesleget. Itt két eset lehetséges. Vagy elképzelhetetlenül felelõtlenek a világ sorsát befolyásolni képes nagy országok vezetõi -homokba dugják a fejüket, nem törõdnek a holnappal. Ez egyébként aligha hihetõ, és az is biztos, hogy ezek a politikusok nagyon jól értesültek szaktanácsadóik által, tudják, mirõl van szó.
A másik, hogy a klimatológusok maguk se veszik teljesen komolyan az efféle számítások eredményeit. Talán enyhe szenzáció-hajhászás áll viselkedésük mögött, vagy valamilyen jól felfogott érdek?

Régebben is voltak idõszakok, amikor melegebb évtizedek voltak, mondjuk 1680-1720 között, sõt, emlékeim szerint i.e. 400 230-400 180 között is volt egy melegebb idõszak , akkor nem volt széndioxid-koncentráció növekedés, kíváncsi vagyok, az õsember vagy az elõember mire fogta, hogy kiment a napra, felnézett az égre, és odamorrantott egyet a társának, hogy mintha melegebb lenne mostanában, mint korábban volt
Hát nem tudom, de én nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy ezt a melegedés a széndioxid-koncentráció növekedése okozza.
Csak mert az 1961-1990 közötti 30 év hûvösségéhez képest ez a melegedés nem is annyira melegedés.
Fõleg, hogy az 1950-es évek elõtt voltak sorozatban ugyanilyen meleg évek, mint most.
Aztán itt vannak a mérések, az állomások, a hõszennyezés, az átlagszámításban is voltak eltérések, azok a 30 éves periódusok, amikrõl már írtam, szóval ezer és egy dolog van, ami itt szóba jöhet.

Többedszerre ki kell jelentenem, hogy a légköri széndioxid-koncentráció növekedését, és az abból következõ globális hõmérséklet-emelkedés LEHETÕSÉGÉT kész ténynek veszem. Ellenben, hogy jobban beleástam magam a témába, "alulképzett" mûkedvelõként is látom, hogy milyen végtelenül bonyolult a légkör mûködése a geológiai, hidrológiai, biológiai ágensek figyelembe vételével. Itt roppantul sok tényezõs, mégis relatív egyensúlyba jutott szisztémával van dolgunk, mely nagyon ravaszul reagálhat olyan kiindulási tényezõ megváltozására, mint a légköri széndioxid-koncentráció. A rendszerre vonatkozó mindenfajta számítást alapvetõen befolyásolhat a kezdõ adatok megbízhatósága, a figyelembe vett tényezõk száma (egy részüket szinte biztos, hogy nem is ismerjük még). Végül, de nem utolsósorban, ott van a kapott eredmények értelmezése. Szóval, nem hiszem, hogy a tudomány azon a fokon állna, hogy egyértelmû és megbízható számítást végezhessen a 40 év múlva esedékes globális átlaghõmérséklettel kapcsolatban. Mind emiatt tág tere van -véleményem szerint- az önkényes interpretációnak, és a tudatos manipulációnak, mely értesülésem szerint azért nem zárható ki.

Az önként jelentkezõk "cloud" környezetet biztosítottak, azaz nyers számítási kapacitással járultak hozzá a modell futtatásához (kaptak sok számítást, elvégezték és az eredményeket idõnként felküldték).

Két rövid megjegyzés az olvasottakhoz: 1. a grafikon szerint 1850-tõl napjainkig az átlaghõmérséklet változás (ingadozás) nagyságrendje tizedfokos. A görbe legalacsonyabb és legmagasabb pontjának különbsége éppen hogy eléri az 1 C-t. Az nincs megadva, milyen átlaghoz viszonyítja az eltérést -feltételezem, az átlag is feljebb kúszott valamennyivel. Azonban a változás még így is viszonylag csekélynek tûnik. A rendszer roppant "tehetetlennek" imponál, ehhez képest a 2050-ig prognosztizált teljes 3 fokos emelkedés -dzsungelérzékem alapján- eléggé irreális. 2. Hogyan jutnak ezekhez a globális átlaghõmérséklet-adatokhoz, és fõleg, hogyan jutottak hozzájuk az 1800-as években? Talán a gleccserjég széndioxid tartalmából határozták meg?

WMO sajtóközlemény: Link "Az elõzetes értékelés alapján a 2001-2010-es idõszakban felgyorsult az éghajlatváltozás."

Mi az, hogy "önként jelentkezõk számítógépein futtatták le" a programot (ti. a klímamodellekre vonatkozót)? Nem értem, ez mit akar jelenteni. A modellt kellene ismerni, min alapszik, milyen tényezõket vesz figyelembe. Éppen mostanában kezd elõtérbe kerülni pl. a naptevékenység éghajlatra gyakorolt hatása, vagy az un. "holnapután effektus". Kérdés, hogy a modell számol-e a lehûlés irányába ható faktorokkal, avagy fõleg az üvegház effektust veszi figyelembe. A földi átlaghõmérsékletet olyan sok minden befolyásolja, a hatótényezõk olyan bonyolult viszonyban vannak egymással, hogy egzakt(nak tûnõ) számítások eredményeit is nagy-nagy szkepszissel kell kezelnünk a 40 év múlva elõálló globális átlagra vonatkozólag.
Snowhunter: jól fest az aktuális arktikus jégborítottság!

Az ajjaj a hisztériakeltésre kellene hogy vonatkozzon...

Addig is ugye el kell olvadjon az Északi-sark jege, ami csak nem akar: Link

Link

Ajajj

Ha egy állomáson x fok eltérés volt két idõszak (pl. hónap, évszak, év) között, amikor nem volt számottevõ változás a környezetben, abból nagyon nem következik az, hogy egy másik állomáson ugyanazon két idõszak között ugyanannyi (+- 1-2 tized fok) volt az eltérés. Ez Buda és Pest földrajzi fekvése miatt halmozottan igaz, itt a ~15 km már sok, hogy az túlnyomórészt igaz legyen, amit írtál, persze azért jól korrelálnak egymással az állomások, de 1953-tól kezdve van Lõrinc és ennél nagyobb eltérések is elõfordultak, mint 0,5 fok. A lõrinci adatok 1953-tól: Link

Errõl beszélek!
A korrekcióba sok minden belefér, de még önmagának is ellentmond a grafikon.
Önellentmondás:
Az 1901-02-es és az 1909-10-es telet egyformán a Lánchídnál mérték. A hivatalos adatok szerint 0,1 fok eltérés volt a 2 tél között, a grafikonba mégis 0,5-es eltérés van. Mivel ugrásszerû urbanizáció, közlekedés-változás akkor nem volt, furcsa az eltérés.
Korrekció:
Mi indokolja, hogy az 1901-02-es telet 1,5 fokkal, az 1909-10-es telet 1 fokkal korrigálják? Nem hiszem, hogy nagyobb hõszennyezés érte akkor a lánchídi állomást, mint most a lõrincit. Lakótelepek: Gloriette-, Havanna- és közvetlenül az állomásnál egy nagy forgalmú körgyûrû, gyakori autóbusz és teherautó-forgalommal melengeti Lõrincet. A 30-as évektõl már lehet nagyobb a hõszennyezés a Kitaibel Pál utcában, mint a jelenlegi állomásnál, de azt megelõzõen aligha.
De szerintem nem érdemes ragozni. Te jónak találod a grafikont, én pedig tendenciájában jónak, de túlzónak. Mivel nem teljesen tiszta adatokról beszélünk, lehet eltérõ az álláspontunk

Lõrincrõl vannak az adatok 1954-tõl, addig interpoláció az addigi budapesti mérõhelyek adataiból Lõrincre (vár, Gellért-hegy, Kitaibel Pál utca, stb.. A Kitaibel Pál utcai mérések 1911-tõl vannak. A XX. század elsõ évtizedében a Lánchíd közelében volt az állomás. A korrekciós értékek a téli hónapoknál 1901 és 1953 között -0,3 fok és -2,0 fok között szóródnak, többnyire -1 fok közelében vannak.

Ezt legalább tisztáztuk, az azonban továbbra sem egyértelmû, hogy mikortól szerepelnek lõrinci és meddig Kitaibel Pál utcai adatok a grafikonban?
Továbbá arra sem ad magyarázatot, hogy a XX. század elsõ felének adatai honnak származnak a grafikonban? Mert a Kitaibel Pál utcai adatok ezektõl eltérõek, több évben is jelentõsen hidegebbek, mint alább jeleztem.

Azért arra kiváncsi vagyok, hogy mibõl gondolod azt, hogy a belvárosban hidegebb volt. Az 1984/85-ös tél a belvárosban -2,0, Lõrincen -3,2 fokos volt (ez utóbbi a grafikonról le is olvasható).

Nem hiszem, hogy errõl lenne szó. Hiszen a hidegebb tél itt is ott is hidegebb. Elég valószínûtlen, hogy az 1984-85-ös télen a belvárosban hidegebb volt, mint Lõrincen, illetve más teleknél is hasonló fordított helyzet magyarázná az eltérést. Ahogy a századfordulót követõ eltéréseknél sem lehet szó errõl, hiszen Lõrincen még nem volt állomás.
Nem a tendenciát vitatom, csupán annak mértékét tartom eltúlzottnak, kozmetikázottnak
Félre ne érts, nagyon hasznosnak tartom a grafikont, csak az értékeket vitatom.

Kissé összeesküvés elméletszagú, amit írtál...

Ha belvárosi adatsort hasonlítunk össze egy Pestszentlõrincre interpolálttal, akkor ne csodálkozzunk, hogy ilyen eltérések lesznek. A félreértések elkerülése végett: bármikor, ha Budapestet említem, azalatt Lõrincet kell érteni.

Azért ezt a grafikont csak óvatosan lehet kezelni, hiszen elég pontatlan.
Eszerint a 2006-07-es tél majdnem 1 fokkal melegebb volt, mint az 1997-98-as. A valóságban mindössze 0,1-del volt melegebb. A grafikon szerint 2,5 foknál egyik tél sem volt melegebb 1997-98-ig. A valóságban:
1909-1910: +3,6
1950-1951: +3,5
1901-1902: +3,5
1915-1916: +3,4
1993-1994: +3,3
1989-1990: +3,3
1982-1983: +3,2
1974-1975: +3,2
1994-1995: +3,0

És ezek csak a 2,5 fokos eltéréseket mutatják az OMSZ hivatalos adatai szerint.

Hasonlóan ellentmondás a hidegebb teleknél is észrevehetõ. Csak egyet említek.
A grafikon szerint az 1984-85-ös tél 1 fokkal hidegebb volt a 2002-03-asnál. Ezzel szemben az utóbbi volt 0,5 fokkal hidegebb, azaz az eltérés 1,5 fok.
Ezek alapján feltételezem, hogy a grafikon tendenciózusan túloz, bár a tendencia ettõl még igaz, csak nem ilyen mértékû!

Szibéria az angol tudományos elit IPCC-terjesztõ rétegének leleplezését minta elfelejtette volna.

"Az antropogén hõmérséklet emelkedés tagadhatatlan, csodálkozom, hogy sokan ebben továbbra is kételkednek."
Mekkora mértékû az antropogén tényezõ ebben a melegedõ fázisban?

Igen, akkor Zala megye közepén, egy viszonylag kis területen (Letenyén például csak lepel lett már, mert az alacsonyabb tszf. magasság miatt ott már havasesõ volt) esett 30 centi vizes hó, rátapadt a fákra, azok kidõlve elszakítottak egy csomó villanyvezetéket, meg volt hogy oszlopok is dõltek ki.
Ez alapján ilyen marhaságot írni?
A fagyáshoz pont semmi köze sem volt, sõt, ha jobban fagyott volna, nem vizes tapadós hó esik, hanem porhó, és akkor nem lett volna 1 mp áramkimaradás sem.
Havazás meg mindenhol lehet.
Sõt, ha a mostani télen a dél-délkelet magyarországi nagy havak -1 fokban estek volna, jó vizesen, akkor meg ott dõlnek ki oszlopok és van áramkimaradás.

Különösen tetszett a légszembetûnõ kifejezés. Micsoda nyelvi lelemény !
Aztán az is jó,:különösen Zalában a havazás és fagyás (sic !) áramkimaradást okoz. A nagy vihar és tapadós hó vagy 3-4 éve valóban kidöntött egy sor villanypóznát, de azóta örömtáncot járnak Zalában, ha esik 2 centinél több hó.
Végre egy cikk, ami nem feltétlenül vár 20 év múlva mediterrán meg sivatagi klímát hazánkban: ez pozitívum.
Ugyanakkor ha a Föld középT-je 53 év alatt 0,65 fokot melegedett, ilyen ütem mellett még azért 100 évig nem félek az összes jég elolvadásától, ill. a tengerszint több méteres, katasztrófális megemelkedésétõl.

Juhéjj mit találtam Link

Ezek szerint ezek a cikkírók olvassák a MetNet-et Link Link
ÉN is körülbelül ezt írtam le már többször is.

Az adatok forrása: ECA&D Az ott fellelhetõ bp-i adatsorok inhomogének. Az itt lentebb látható grafikonok a kidolgozás alatt álló homogenizálási és interpolálási eljárásom tavaly õszi állapota szerint készültek.

Szeretném megkérdezni, hogy ezek a Bp-i adatok honnan származnak, illetve hogy homogenizáltak-e. Köszönöm!

Ezekre kapnak pézt.... Egyre inkább igaz: a tudományos kutatások és eredmények korrelálnak a kutatások finanszírozójának érdekeivel.

Még valami: ezeken az idõsorokon egy néhány évtizedes oszcillációnak két minimuma és egy maximuma látszik. Kérdés, hogy a legelején és a legvégén lévõ magasabb értékek is egy-egy maximumhoz tartoznak-e? Ha igen, akkor nagyon durva becslésként a 21. sz. közepére akár visszatérhetünk az 1960-környéki hidegekhez.
Mi lenne, ha nem egyenest illesztenénk, hanem mondjuk hatodfokú görbét, és az alapján becsülnénk az évszázad végét? Merthogy az egyenessel az a probléma, hogy ezt a néhány évtizedes oszcillációt kisimítja, és lehet, hogy pusztán véletlen az egyenes meredekségének elõjele. Másként fogalmazva, ha a határokat csak egy kicsit módosítjuk (innen 10 évet, onnan 20-at elhagyva pl.), a meredekség akár -1-szeresére is kijöhet az elõzõleg számoltnak. Mindez csak azért, mert a számítás eleje és vége az oszcilláció más-más fázisában van.

A másik az maga az adatok szórása. Ismét nem látok hibasávokat a grafikonokon. Mekkora az egyes évek középhõmérsékletének a hibája? (Biztos, hogy nem nulla, hiszen a mérések a mai napig 0,05°C-os mérési hibával terheltek, ami egy átlag számításánál ugye megmarad.) Ezekbõl a hibákból ki lehet számítani az illesztett egyenes meredekségének hibáját is, ami adott esetben összemérhetõ lehet az egyenes meredekségével (különösen akkor, ha az egyenes egyébként "lapos", kis meredekségû). Abból pedig ki lehet számítani magának az elõjelnek a valószínûségét is. Ilyeneket ezúttal sem láttam.
(Errõl már egyszer írtam, még nem fejeztem be a számításokat, meg nincsenek is elõttem az adatok, de emlékeim szerint Szeged átlaghõmérséklete esetében pl. majdnem pont egy nagyságrenddel lett nagyobb a meredekségnél az õ hibája. Ezt ha beadnánk egy valószínûségi klímamodellnek, az elsõ idõlépcsõnél teljesen szétszóródna az ENS-fáklya.) Ezen kívül a korrelációk is érdekesek lehetnek, egy egyenes esetében 0,95 alatti r^2 kimondottan rossznak számít, a grafikon alapján szemre is megmondom, hogy annál kisebb ez az érték. (0,8 körül lehet talán?)

Az elmult évszázadok trendje is tagadhatatlan és itt nem a nyár értékeit kell figyelembe venni hanem az éveket.
Jómagam anno mikor egyes hónapok tendenciáit hasonlítottam össze 3 városban (Kecskemét, Magyaróvár, és Debrecen) pl az jött ki hogy minden hónapban emelkedett a hõmérséklet csak októberben csökkent, igaz nem szignifikáns mértékben. Mégsem csak az októberi értékeket linkelem, hanem az éveset, mert csak az októberi az bizony önmagában fals és nem mondhatom azt hogy íme csökken a hõmérséket és jövök az októberi értékekkel. Ugyanígy nem lehet évszakosan nézni Önmagában. Már a téli értékek is más következtetés levonására adhat okot, mint a nyári. Így 1/4-ed év linkelése és grafikonja mást mutathat mint az egész éves.

Az antropogén hõmérséklet emelkedés tagadhatatlan, csodálkozom, hogy sokan ebben továbbra is kételkednek.

A másik amit hozzáfûznék az ábrához, hogy az antropogén változás mellett ebbe benne van a természet is. ha megnézzük 1880-as években erõsen negahítv telek voltak. Ebbe magasan benne van a Krakatau kitörése az 1880-as évek elején ami az újvilág legerõsebb vulkánkitörése volt és tudjuk hogy egy ilyen kitörés több évre átmenetileg visszavetheti a hõmérsékletet. klimatológiai szimuláció alapján is a kitörést követõ évben a globális átlaghõmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. Ha ezekhez az évekhez "nagyon durván" ezt az 1,2 fokot hozzáadod csak ezen a grafikonon mindjárt más a kép és sokkal egyenletesebb az emelkedés.

Köszi! Érdekes grafikonok!

A többi itt: Link

Maximálisan egyetértek.

Fú, ez jóféle grafikon! Telek középhõmérsékletérõl is van ilyened?

Az elmúlt évtizedek trendje tagadhatatlan, de honnan történt mindez? (Bocsi, ez lemaradt az elõzõ hsz végérõl, csak addigra már nem tudtam szerkeszteni, mire észrevettem)

"trendek pedig sajnos egyértelmûek" - ugyanez alapján próbáltak ítélkezni a közelmúltban is: Link
Egy képernyõmentést csináltam azért errõl az origós cikkrõl, hogy majd 2050-ben visszatekintve lássuk, mi is valósult meg ebbõl. Azért az nem semmi, hogy akárhány elemzést is csinálnak bárhol a világban errõl, viszonyítási pontként mindig a XX. század elejét vagy az 1961-90-es idõszakot jelölik ki, amivel épp sikerül kiválasztani az elmúlt 230 év 2 leghidegebb idõszakát.

Igen, Mika János is már 10-12 éve azt tanította hogy Magyarország klímája egyre inkább Bácska-Bánátéhoz kezd majd jellegében hasonlítani, a trendek pedig sajnos egyértelmûek.

Avagy IPCC-orientált trendhez igazodó, társadalom-politikai megrendeléseket szolgáló.

Figyelemre méltó:
Link

Miért kellene kevesebb jégnek lenni? Nem arról van szó, hogy erõs naptevékenység: növekvõ globális átlaghõnérséklet, és vica versa. Bár alábbi hozzászólásomban nem fejtettem ki részletesen, de nézetem szerint a naptevékenység növekedése ill. csökkenése a globális cirkulációs cellák erõviszonyait módosítja, ezen keresztül megváltoztatja a nagy szélrendszereket. Ez rövid idõtávlatban nem okoz változást a földi átlaghõmérsékletben, hosszabb távon pedig a napfoltminimum és maximum ilyetén hatásai egymást kioltják.
Más lenne a helyzet, ha a napfoltciklus maximum vagy minimum fázisban megállna, mint ahogy a Maunder-minimum alatt történt. Akkor bizony a globális átlag is nagy valószínûséggel elindulna lefelé, ill. fölfelé.

(
Szerintem amikor még nem volt meg a Vojejkov, a már Nyugat-Szibériát elérõ AC Kelet-Európa fölött az odáig még délebbi pályán vonuló meleg légtömegeket fölterelte a Kara-tenger felé. Tehát azelõtt ott nem nyugatról, hanem délrõl volt fûtve a térség. Pl. Dec. 15: Link
)

Ebben igazad van, csakhogy addigra már rég méteres jégnek kellett volna lennie a Kara-tengeren. Normális években ugyanis december végéig befagy
A napciklusban én sem hiszek, mert akkor máshol is kevesebb lenne a jég, viszont máshol inkább több!

Én még csak a napig sem mennék el a magyarázatok keresésekor, persze ki nem zárom. Szerintem az anomália elsõdleges oka a Voejkov-tengely február eleji kiépülésében keresendõ. Ez a makroszinoptikus mintázat ugyanis pontosan a Kara tengerig tekerte föl az Atlantikum egyébként Európa valamelyik fertályát fûtõ hõtöbbletét.