Bioszféra

Jut eszembe, mitõl savanyú a talaj arrafelé?

Alapvetõen én nem is tudom miért keveredtem vitába Flooval, hiszen a mediterrán város az nem is Siklós, hanem Pécs

Megtörve egy kis aktualitással a témát.
Novemberi tél a Börzsönyben, képekben.
Link
Aki beszámolóra is kiváncsi, irány az idõjárási visszatekintõ!

Link
Ezt csak azért, ha már itt szóba jött, hogy mi volna, ha az óvó hegyek eltûnnének körülöttünk. Ezek szerint egyelõre a hegyek maradnak s mi tûnünk (évente egy kézilabdapályányival) el. Valahol olvastam ezt a cikket nyomtatott formában is nem túl rég.

Nem azt mondtam, hogy még nem volt fagy, hanem, hogy a múlt héten nem volt, mégpedig ha Pogányban mértek -1 fokot, én meg 0,9-t akkor ez az eltérés még nem annyira jelentõs, hogy kizárja egymást. Arról pedig, hogy a szélcsatornának nincs jelensége: Mivel magyarázod azt a jelenséget, ami igencsak sûrûn fordul elõ, hogy Siklóson, Harkányban, Drávaszabolcson stb. esik az esõ és 1 fok van, a Villányi hg. felsõ 50 métere már havas, és onnan kezdve végig északra haladva -1 fokban havazik, többek között Pogányban is. Így például azon a napon Pogányban fagyot mérnek, míg itt szakad az esõ. Ez tény, és hogy mindezt alátámasszam (ha idén végre olyan telünk lesz) fel fogom venni az egész jelenséget neked kamerára, beülök Harkányban az autóba és elmegyek Pogányba. Ezt már többször is mondtam, hogy ez az eltérés amit én Siklós/Harkány és Pogány közt tapasztaltam igazán télen szembetûnõ. De, hogy állításomat alátámasszam, rögzíteni fogom, sõt elõtte még szólok neked is, hogy legyél oly szíves és jegyezd fel az akkor mért adataidat.

Azt pedig, hogy ennek a jelenségnek ( hangsúlyozom, jellegzetesen téli eseményrõl van szó, és a tipikus hajszálnyi különbség, mert ugyebár +-1-2 fok még nem oly jelentõs) mi áll a hátterében (szélcsatorna, vagy esetleg a Villányi-hg félköríves alakjából fakadó amolyan katlan hatás) arról csak tippeléseim vannak, megbízható adataim, és pontos érvelésem nem. Viszont a tény az tény, márpedig, lehet hogy a hõmérõm rossz, de mégcsak dér sem volt, ami azért sejtet valamit.

A talaj különbségébõl adódó elõnyöket/hátrányokat elismerem.

Ja és még annyi, úgy gondolom, ha itt is ugyanolyan alapközet meg talaj lenne, mint Siklós-Villány környékén, totál ugyanolyan növényvilág lenne, mint ott!
Illetve fordítva, ha ott is ilyan savanyú talajok lennének, ott sem lenne más, mint itt!

A másik, ami sok embert megtéveszt, a tenger közelsége!
Én úgy gondolom, a tenger mediterrán hatása szempontjából tökmindegy, hogy 300, 400 vagy 500 km-re vagyunk a tengertõl, a mediterrán klíma a tenger vize által tárolt hõ miatt van, namost ez 300 km-re nem érzõdik!
Ez biztos!
Valahol valami klímajellemzésben olvastam, hogy annak a Siklós-Harkány-Villány résznek azért van olyan klímája, mert D-DNY-ról nyitott, és utat enged a meleg déli léghullámoknak!
Na ez sem állja meg a helyét, hisz úgy tudom Bp-nél vagy Siófoknál sincs semmi, ami útját állná a déli szeleknek, mégsem fogják rá, hogy ott ilyen-meg olyan a klíma!
Sõt, Eszék délebbre és közelebb van a tengerhez, mégis olyan minimumokat mérnek ott télen, hogy ihajj....
Sõt, a mediterrán klíma még árthat is a növényvilágnak vagy a kílma pozitív megítélésének, mert ha a mediterrán ciklon (aminek télleg van köze a mediterránumhoz) hoz 40 centi havat, az nem igazán pozitív ebbõl a szempontból....

Van itt egy borász pár dombbal arrébb, a csörnyeföldi domboldalban szõlészkedik, és olyan bora van, hogy a villányi a tokaji mind elbújhat mellette, többb boversenyen is megverte mindkét táj borait...mellette pedig

Illetve, az észak-déli szélcsatorna azért jobb szerintem, mint a nyugat-keleti, mert a DNY-i széllel meg tud mozdulni és enyhülni, míg az É-ÉK-i pedig ha fúj, akkor hidegbetörés utána nem bír leállni!
Ha van egy völgyed, vagy sík vidéked, akkor ott tökmindegy, ha bejön a hideg és leáll a szél, akkor lehet ott akármilyen szélcsatorna, akkor is fagyni fog!
Itt is hiába É-D-i irányú völgyek vannak, ha leáll a légoszlop felettünk, akkor zuhan ameddig csak akar, és ez alól nem kivétel egyik vidék sem...szerintem!

Pl. az, hogy Te nem mértél fagyot eddig, az is nagy kérdés, hogy vajon miért nem!?
Mert ott a környékeden voltak -2-3-4 fokos értékek Baja-Sellye, Pogányon a dombon már 2 alkalommal volt fagy, vagyis teljesen kizárt, hogy Nálad eddig nem volt fagy!
Kivéve 3 esetet :
- dombon lax, de mivel írtad, hogy sík vidéken, így ezt kizárhatjuk
- városhatás, hõszennyezés, de ezt is kizártuk
- rossz a mérõkéd
Komolyan!
Nem kötekedésbõl írom, hanem a tényekbõl kiindulva ki van zárva, hogy az országban most van olyan dombeffektustól és(vagy) városhatástól mentes rész, ahol még nem volt fagy!

Éghajlati körzetek: Link

Ragadt-dagadt!

Jól emlékszel, bizony ám!Meridionális irányú dombsorok, dombhátak és völgyek. És ne feledkezzünk meg a Zselicrõl se!

Hát tán ragadt rám valami kevéske a fõsulis évek során..

Nos a K-Ny irányú nyitottság azért van szerintem hatással a faunára, hogy ez egy amolyan minimális méretû, de mégiscsak un. szélcsatorna, a Dráva mentén rendszerint felerõsödik a szél, és ha másra nem is alkalmas ez, arra igen, hogy ne jusson nyugalomba a hideg levegõ, azaz késleltesse a az õszi fagyokat és siettesse a tavaszi enyhülést (hosszabb tenyészidõszakot eredményezve). Másrészt ha emlékeim nem csalnak (lehetséges, hogy mégis, nem sûrün járok arrafelé) akkor Kaposvár és környéke szépen fel van szabdalva É-D irányú dombhátokkal, azaz valahogy mégiscsak merõleges ez a Ny-K iránnyal, de mindenesetre sem "nyitott mindenfelé"

Hiába kedves kollegina, a fõdrajzos gondolkodás analógikus térszerkezetben és rögtön szintézisben lát!

Te Jónás!
Ezt nem értem!
Miért kell keleti-nyugat irányban nyitottnak lennie egy vidéknek, hogy megéljen ott egy melegigényes növény?
Mert ha jól tudom, Kaposváron is nyitott a vidék, mindenfelé

Emiatt a sajátosságok miatt alakulhattak ki ezek a különleges élõhelyek, ahol reliktumfajok találhatók.

É-Amerika: pont ez jutott eszembe nekem is..

A nagyjából Ny-K-i fõcsapásirányú Alpok (és vegyük ki még a Balkán-fésziget hegyvidékeit is, a Kárpátokkal, ha már nagyban játszunk) nélküli Európa fantazmagóriájához, jó tesztelési lehetõség az észak-amerikai kontinens É-D-i tökéletes nyitottsága az óceán parti keretezõ hegységekkel.Példaértékû földrajzi övezetesség, szabadon járó sarki és trópusi légtömegek.De épp a Dávid által is említett páratlan élõhely mozaikosságot, jó értelmû fragmentáltságot, emberi szemnek, léleknek kedves és rendkívül érdekfeszítõ sokszinûséget (és még az ökológiai oldalt ne is említsem pl. génbankok) nem találjuk meg oly mértékben, mint akár itt a Kárpátokkal keretezett Kárpát-medencében.Hiszen elég csak pl. a Visegrádi-hegység vagy a Börzsöny (hol vannak ezek egy Velebithez képest! ) kitett gerinceinek élein bolyonganunk, s az északias, délies kitettséggel forduló bércoldalakon járnunk. Néhány tíz méteren belül - attól függõen, mely oldalra váltunk át - külön-külön világokba csöppenünk. És épp a flóra és fauna kiváló indikátorai mindennek.
És végig így van kis hazánk számos zugában vagy tágabb értelemben a Kárpátok hegyei és intramontán medencéi közt.Mindegy hogy a kõszeghegyaljai Cák szelídgesztenyései, vagy a bakonyi Burok-völgy jégkorszaki maradványnövényei illetve a zempléni (bocs Dávid Sátor-hegységi ) Gyertyán-kúti rét kosborai között barangolunk.
A változatosság gyönyörködtet...és a tovább élés kulcsa is egyben, az örökké változó biotikus és abiotikus környezeti feltételek között.

A mediterrán klíma az említett Dinári-hg. tenger felé nézõ oldalánál kezdõdik, vagy ha úgy tetszik, ér véget - legalábbis a Balkán-félsziget viszonylatában. Ezért nem lehet a Vajdaság sem mediterrán, legfeljebb fokozott szubmediterrán hatás alatt álló. Pl. ott van a Belgrádtól ÉK-re található Delibláti-homokpuszta, vagy Bácska és Szerémség között a Fruska Gora vonulata, amelyek szintén nem mediterránok, hiszen élõviláguk és éghajlatuk is olyan keverékei a 3 fõ hatásnak, amelyben a szubmediterrán elemek túlsúlyban vannak jelen.
Hát igen, ha kivennénk az Alpokat, akkor lehetne tovább játszani. Ezek a hegységek azonban a természet ajándékai, ami mind az élõvilágra, mint a klímahatásokra, mint a népekre, történelemre, politikára stb. óriási befolyással volt/van. Hogy a kaptafánál maradjak, nem lenne akkora kihívás egy sok tízezer km2 egyöntetõ sík vidék vegetációját kutatni, mint a bennszülött növények sokaságának életet adó, és elszigeteltséget biztosító nagy hegységkoszorúban (Alpok-Kárpátok), de akár a közbeékelõdõ apróbb dombságokban.

Viszont ha már egyszer egy kis geológiai játékot játszunk, akkor az Alpok eltûntetésével az atlanti hatások is módosítanák Floo mediterrán faunáját, nemde? és ha nem lennének ezezk az orografikus okok vajon akkor mennyit változna a faji sokszínüség? mindenesetre pont az a legszebb, hogy így van, milyen unalmas is lenne nélkülük.
Az viszont elég egyértelmû, hogy Becsehely légvonalban jóval közelebb van a tengerhez, mint mondjuk Pécs, vagy Siklós, vagy a Szársomlyó, pár hete voltam lenn a Vajdaságban Magyarittabén és Újvidéken, és ha már itt tartunk, még õket sem mondanám mediterrán klímájúnak.

Véleményem szerint az újabb geológiai átrendezõs gondolatjáték "Floo mediterrán világának" egyenesen kedvezne.. Hiszen a Dinári-hegyvidék kétezres vonulata éppen a Jón/Adriai-tenger partvidéke felõl ható mediterrán áramlatok, hatások útjában áll, ami miatt észak felé való továbbterjedésüket egyszerûen lezárja. Jól megfigyelhetõ ez az éles választóvonal A Kapela-hágótól egészen a montenegrói (festõi szépségû) Moraca-szurdokvölgyig, ahol a Dinárit "átfúró" vízfolyások és utak mentén haladva szinte egyik pillanatról a másikra lépünk a mérséklet övi lomberdõkbõl az örökzöld mediterrán píneaerdõk és macchiák világába.
Ha "kivennénk" a Dinári tömbjét az áramlatok útjából, valószínûleg az egész boszniai-szlavóniai-horvátországi terület szélviszonyai, klímahatása megváltozna, mégpedig úgy, hogy a három fõ alakító tényezõ (atlanti-kontinentális-mediterrán) közvetlenebbül tudna csatározni egymással. Északabbra tudna hatolni (fajkészletével együtt) a Mediterráneum, hogy meddig, az talány, de biztos, hogy ez több növény, állat elterjedési területének Magyarországra délrõl történõ benyúlásával járna. Floo legnagyobb örömére.

Azt hiszem kimerítõ választ kaptunk, nagyszerû munka volt ez, de ha esetleg gondolod Dávid nyugodtan írjad csak le, még milyen gondolatokat ébrsesztett benned, mert én nagyon nagy érdeklõdéseel olvastam ezt végig. A hely adott, az érdeklõdés is, szóval csak bátran. Floonak abban igaza van, hogy ha esetleg Kaposváron lenne a Szársomlyó, abban az esetben is kilógna a szûk környezete az õt körülvevõ területbõl. Viszont: a helyi adottságokhoz ennél sokkal több minden kell. Itt a Dráva, A Papukig elterülõ síkság ami K-Ny irányban teljesen nyitott, ezek nem lennének meg Kaposváron, arról nem is beszélve, hogy akkor délre lenne a Mecsek most meg északra van... és ha már a "mi lenne ha" kérdésnél járunk, tfh: a Dinári hg. és az Alpok sem ott van ahol, akkor mi lenne Floo mediterrán világával?

Jó esetben

"Tessék leguggolni hozzá", és akkor lesz egy jó nyálas fényképezõgéped :-)

Biztos láttál már ilyet, buszmegállók üvegfalán, vagy autóút menti zajvédõ üvegfalon, általában 30-40 centis repülõ, széttárt szárnyú madáralak (ölyvforma) van ráragasztva, ha ezt a kis tollasok meglátják, elkerülik az üvegfalat s nem repülnek neki. Az üveget önmagában nem látják meg, fõleg, ha nincs közvetlenül mögötte valami egyéb tárgy, ami jól átlátszik. Muteroméknál a veranda üvege volt hasonlóan veszélyes, de amint az elsõ cinke nekirepült, s kiderült, hogy gond van az üvegfelülettel, muter ragasztott rá ilyen figurákat , azóta nem volt baleset.
Valahol biztosan lehet ilyet venni, hiszen nagyon sokfelé használnak ilyet az országban, írtam a birding.hu szerkesztõinek, hátha van ötletük, de tuti, hogy olcsóbb s egyszerûbb házilag megoldani.
Öntapadós tapétát kapsz nagyobb papírboltban, OBI-ban biztosan. Megfelelõ madáralakot meg szívesen segítek keresni, amit felhasználhatsz e célra.

Kutyát fentrõl soha ne fotózz, teeeee.. Tessék leguggolni hozzá.. Helyeske

Nekünk elfért volna ma pár szánhúzó.. hogy kicibáljuk a nagytudású újgazdagokat, akik öt centis hóhoz 215-ös nyári papucsot, arra berhelt hóláncot tesznek.. aztán nem bírnak az összkerekes audival felkepeszteni egy kis emelkedõn.. A 26 éves Vörös Ördög meg szó nélkül, ugye..
A hab a tortán egy batárbömös, aki sík terepen nem tudott elindulni. Nagy gázzal kell, tiszta sor.
Útviszonyok itt: Link

Ó, de el kellett vágnom a történet végét, mert Floo és Johnas témája ennél kb. tízszer ennyi gondolatot képes elõhozni.

Na, megszületett a mû.
Te jó ég..

Nem bizony. A növények egy jelentõs hányada élõhelyválasztásának szempontjából alapvetõ fontosságú az alapkõzet milyensége, illetve a talajreakció. Vannak ún. mészkedvelõ fajok, melyek csak a mészkövön és dolomiton fordulnak elõ, a kisavanyodó felszínû, mészmentes vulkáni kõzeteken, andeziten, rioliton, grániton, bazalton hiányzanak. Érdekes megfigyelni, hogy a mészkõbõl felépülõ Bükknek mennyivel másabb a flórája, mint a szomszédos, hasonló magasságú szomszéd hegységeinknek. Megfigyelhetõ az az érdekesség is, éppen a Bükk/Mátra-Sátor-hg. példáján, hogy ha a klimatológiai szempontból azaonos övbe tartozó hegységek flóralistáját vizsgáljuk, a Bükkben több a melegkedvelõ és a kárpáti (azaz hidegebb éghajlati-magassági övben élõ) fajok aránya is, mint a másik kettõben. Hogyan is lehet ez? A mészkõhegyek déli oldalai, az állandó erózió, mállás miatt teljesen egyedi körülményeket hoznak létre, amit csak a tûzõ napsütést és minimális talajréteget egyszerre elviselõ, délies elterjedésû növények, félcserjék tudnak elviselni. A hegységbelsõ töbrei pedig ugyanígy raktározzák a hideget, a Bükk-fennsík 900m feletti részein nem ritka a nyár közepi fagy.
Az andezit, riolit nem mállékony, déli oldalain is képes legalább karsztbokorerdõ kifejlõdni, felnõni, szilikátsziklagyepjei is árnyékosabb, hûvös helyeken találhatók. Fajkészlete is kiegyenlítettebb éghajlatra utal.
Van két még speciálisabb kõzet, a szerpentin és a dolomit, ami azon kívül, hogy teljesen egyedi flórát „hordanak a hátukon”, reliktummegõrzõ tulajdonságuk is van: csak a kõzet adta körülményeket elviselni képes fajokat találni rajtuk, melyek közül több a földtörténeti korok és fajképzõdés szoros összefüggésének függvényében önálló fajokat, alfajokat adtak a magyar flórának. Ilyen a híres-neves dolomitlen (korábbi nevén pilisi len), vagy több, csak a Budai-hg.-Gerecse-Vértes-Déli-Bakony melegkedvelõ, szubmediterrán jellegû sziklagyepjeiben élõ faj: a budai nyúlfarkfû, a magyar gurgolya, a magyarföldi husáng, a számtalan önálló berkenye-kisfaj, stb.
A Szársomlyó alapvetõen ugyanezt az élõhelyet kínálja, ám van a növényeknek természetes elterjedési területük, klimatológiailag és ökológiailag determinált flóravándorlási útvonaluk is, ami miatt ekkora távolságban nem egyezhet két mészkõvonulat flórája.
Felvetésedre, hogy ha Kaposváron lenne egy „Szársomlyó”, meg tudna-e élni a növény, nehéz válaszolni. A magyar kikericsnek nyilván kellenek bizonyos közelségben olyan potenciális élõhelyek, ahol legalább vegetatívan, mag formájában képes megtelepedni. Ez pedig, ilyen klímaoptimumú és talajigényû faj estében mindössze a Velebiten és a Szársomlyón adatik meg számára, valószínûleg már a Mecsek sem felelne meg neki, hiszen az ottani mészkõsziklagyepekben sem él.

Kiscsávóm:Link

Errõl még nem is hallottam. Pontosan hogyan kell csinálni?
Csak fel kell ragasztani a fekete öntepedós matricát?
Egyébként a te képed is nagyon jó!

Olyan kis butuskák...
Ragasszatok madármatricát az üvegre, akkor nem fognak betévedni. (fekete öntapadós tapétából tudtok házilag csinálni, párszáz forint, s megvan a kis életük mentve.)

Ha ugyanilyen fekvéssel, ugyanilyen anyagból lenne egy hegy Kaposváron, ott is megélne rajta a magyar kikerics

Berepült az üveges teraszra és kimenni nem tudott. A macskáim meg a kutyáim meg már elkaptak 8 cinegét most õsszel.
De ezt én vettem elõbb észre!
El se akart repülni a kezembõl, de nagyon dobogott a szíve

Jó hirtelen hûlhetett, ha ilyennek fagyott meg a harmat! Csodaszépek, no! :-)

Honnan mentetted meg szegénykét? Nagyon kis riadt szemei vannak... Pár éve hozzánk is berepült egy, nem volt könnyû kiterelni... Link

Köszi mindenkinek!

Lász: az egy megfagyott harmatcsepp, és benne légbuborékok. Sok ilyen volt.

Nagyon jó

Mai képeim egy megmentett madárról.
Link
Link

Link
Ez már saját. Az uram szerint olyan, mintha a cherubok elcsúsztak volna a Frigyláda tetején. :-)

Link
A fenti képet Taki kapta valakitõl, a szentgotthárdi webcam fotózta, nagyszerû pillanat, szerintem tünemény!

Igen, ebben kííívételesen eggyetértünk, ha az a hegy nem itt, nem ilyen anyagból, és nem ilyen fekvéssel lenne, akkor nem élne meg a Magyar kikerics...

2-en már vagyunk

Vagyis, ha nem lenne az a hegy abból az anyagból, amibõl van, akkor nem is biztos, hogy megélne rajta a magyar kikerics??

Mit szólnátok, mondjuk egy januári-februári Szársomlyós túrához?
Az egyetlen probléma, mint ami a tervezett Papuknál is volt, és ami miatt elmaradt, hogy nem tudok elég szállást biztosítani, de most talán több rá az idõ, hátha összejön.

Gratula nagyon szép képek Amit Noli belinkelt, azon a foton, az a kis csepp alatta a jégkristályokkal, teljesen úgy néz ki mint egy Indiai üvegharcsa, nagyon szép

Nagyon állatok!
Az különösen tetszik, amelyiken a - na szóval ez: Link
:-) Meg a paci is :-)

Szépek, nálunk még nem volt idán zúzmara, viszont hó már igen: óriási pelyhekben hózik.

Korareggeli zúzmarás képek. Érdekes, hogy a fagyott harmatcseppekre is rárakódtak a zúzmaratûk.
Link

Valami csodaszép hófehérben csillognak a Bakony erdei, tiszta zúzmara lehet minden a Papodon...

Ez egy állat

wáááááááááááááááááááááááááááááá
ez teljesen kéééééééééééész!