Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ebben a szövegben nincs Outbreak írva, nem tudom hogy mi köze van ennek most a témához. Errõl van most szó: Link "generally at least 6-10 tornadoes produced by the same synoptic scale weather system is considered a tornado outbreak"
Ezeket ismerem, de azért köszönöm!
Igen, az Angol Tornado Outbreak-re gondoltam. Amúgy írtam, láttam már másutt is MAGYARUL. A Wikipédiásat láttam.
Igen, az Angol Tornado Outbreak-re gondoltam. Amúgy írtam, láttam már másutt is MAGYARUL. A Wikipédiásat láttam.
Szerintem az angol Tornado Outbreak magyar megfelelõjére gondol. A németek Tornado Ausbruch-ot mondanak, így hát egy az egyben magyarul tornádókitörés, nem tudom hogy van e erre más magyar szó, de nem írt hülyeséget.
Bocsánat, de én ezt a kifejezést már több helyen láttam. Akkor úgy írom, hogy súlyos / rendkívüli tornádó-robbanás. 
Így jó?
Profit ott még nem találtam. Esetleg az ESTOFEX publikációja volt jó. Na mindegy, azért köszönöm!
Jó éjt mindenkinek!
Így jó?Profit ott még nem találtam. Esetleg az ESTOFEX publikációja volt jó. Na mindegy, azért köszönöm!
Jó éjt mindenkinek!
A vulkán szokott kitörni és nem a tornádó! (Meg esetleg az autó a kanyarban, meg pl. a foga az embernek stb.)
Szerintem írd be a keresõbe és biztosan lesz találat!
Szerintem írd be a keresõbe és biztosan lesz találat!
Sziasztok, jó estét!
Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek, vagy ismer-e valaki olyan honlapot, ami tárgyalja a 2008. Augusztus 15-16-i súlyos-idõjárást (tornádó kitörés Lengyelországban)?
Elõre is köszönöm!
Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek, vagy ismer-e valaki olyan honlapot, ami tárgyalja a 2008. Augusztus 15-16-i súlyos-idõjárást (tornádó kitörés Lengyelországban)?
Elõre is köszönöm!
A mûszeres fórumba linkelt még valamikor régen talán bandiba-kolléga egy pdf-et (tegnap keresgéltem, sajnos nem találtam), amely a csapadékmérés lehetséges hibáit boncolgatta, abból rémlik egy olyan ábra, amely mutatta, a szél hatására a mérõhengerben is keletkezhet turbulencia. Gondolom minél kisebb az átmérõ, annál nagyobb lehet a hatás. Persze kérdéses pontos mértéke, de valószínûleg nem véletlen pl. a Hellmannak sem a bizonyos mérete.
Én is így gondolom, ahogy írtad: ha széllel szembe fordítanánk a csapadékmérõt, akkor abba több víz kerülne, mint a talaj megfelelõ méretû részére, tehát túlmérnénk. A beesési szög miatt így közvetlenül nincs veszteség. Viszont: a csapadékmérõ felállítási helyén csak 45°-os rálátási szöget kell minden irányból biztosítani, tehát a "majdnem vízszintesen" (pl. talajhoz képest 30°-os szögben) hulló esõcseppek útjába már az elvileg szabályos elhelyezésnél is kerülhet akadály. (Közeli fa, épület, bármi.) Ebbõl adódhat jelentõsebb veszteség is. Illetve valamennyit az is számíthat (fõleg gyenge intenzitásnál), hogy a felfogó felület külsõ részérõl a szél nem engedi lefolyni az esõcseppet a mérõhengerbe, ehelyett elpárolog.
Ezt az erõs szél és esõ kombinációt sosem értettem, hogy miért probléma a csapadékmérésben (hónál megértem hiszen ott a már belehullott pelyhet is kikaphatja belõle, de ugye ezért a hókereszt). Esõnél a csapadékmérõ befogadófelülete olyan mintha a talaj azonos felületû metszete lenne nem? Elnézést ha értetlennek tûnök. Vagy az esõ esési szöge és a vízszintes által bezárt szög miatt valamennyi csapadék "elveszik" ? Akkor meg miért nincs a vízszintes csapadékmérõ mellett függõleges csapadékmérõ (ami mondjuk el van látva szélkormánnyal ami a szélirány felé fordítja), azt úgy tudnám valahogy elképzelni, mint amilyenek anno voltak a közterületi kukák Pl: Link ezzel az beesési szög miatt elveszett? csapadék mérhetõ lenne, hisz annyi hullik bele mint amennyi a merõleges beesési szögtõl eltér.
Bocs az agymenésért
Bocs az agymenésért
Szerintem egy kinect-tel lehetne érzékelni merrõl, és mekkora cseppek hullanak: Link
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk.
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk.
Plussz kell egy csapadékfelismerõ és szemcsenagyság-mérõ is (mondjuk valamiféle Doppler-radar), mert ugyanazon szélsebesség mellett nem ugyanaz a beesési szög az eltérõ csapadékformák esetén ill ugyanzon csapadékforma esetén is eltér a szög a csapadékalkotók méretének különbsége miatt
A feladat adott: szélirány/sebesség mérõ + Hellmann-csapadékmérõ kombinációja oly módon, hogy mindig a megfelelõ irányban és szögben legyen automatikusan megdöntve a csapadékmérõ!
A szél és hó kombinációja valóban sok hibát hordoz(hat), de igaz ez -ha csekélyebb mértékben is- az esõ és erõs szél párosításra is.
Ez a .... kérdésre csak ..... válasz esete
Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények között...
Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények között...
Tehát 1000mm nél 2 mm ter. Köszi megnyugtatál nem agyalok tovább .
. 
Mivel a hulló csapadékot minden (!) reggel meg kell mérned,így a kérdésed sem aktuális. A Helmann-ból párolgás kevesebb, mint 0,2%. Sõt, ezt az én csapimérõm is teljesíti.
Az hogy egyébként mennyire pontos,ismét nem mérvadó, hiszen a hivatalos mérések a Helmann-okkal készülnek.
Szóval kár ezen agyalni....
Az hogy egyébként mennyire pontos,ismét nem mérvadó, hiszen a hivatalos mérések a Helmann-okkal készülnek.
Szóval kár ezen agyalni....
A feladat megoldasahoz me'g legalabb a harmatpont es a szelsebesseg idobeli menete szukseges. Ja, meg az is, hogy mennyi sugarzas eri a csapadekmerot napkozben
Mondjuk 300 mm bele sem fe'rne
Mondjuk 300 mm bele sem fe'rne
Mennyi esélyt látsz erre a felállásra? Hány naponta fordul elõ ilyesmi a Földön található meteorológiai mérõállomásokon és hány naponta Magyarországon?
És ha reggel esik 300 mm, és napközben országos melegrekord van pl 45 fok,akkor 23 óra alatt mennyit párolog?
Sziasztok !
Azt szeretném kérdezni hogy a Hellmann csapadékmérõ mennyire mér pontosan ilyen felhõszakadásokat, amikor 10 perc alatt 20 -30 mm esik ?
Azt szeretném kérdezni hogy a Hellmann csapadékmérõ mennyire mér pontosan ilyen felhõszakadásokat, amikor 10 perc alatt 20 -30 mm esik ?
Sziasztok!
A wetterzentrale oldalon végleg eltûnt az Európára vonatkozó lehullott csapadéktérkép? Hõmérséklet, szél stb megvannak, de a csapis nincs.
A wetterzentrale oldalon végleg eltûnt az Európára vonatkozó lehullott csapadéktérkép? Hõmérséklet, szél stb megvannak, de a csapis nincs.
Ohó, icipici thermodinamika?
Erõs alacsonyszintü szélnyírás az esti órákban elsõsorban inverzió esetén lép fel. A vertikális hõmérsékleti profil gradiense az atmoszférikus határrétegen megfordul, ennek legfõbb oka pedig a talaj thermikus kisugárzása és az esti órákban alábbhagyó, majd megszünõ napsugárzás és az alsó légréteg ezzel együtt járó kihülése. Ez az inverzió tipikusan 100-300 m között alakul ki, és egyfajta elválasztó rétegként hat az alatta és felette lévõ légtömeg között. A légrétegrõl való leválasztódás a low-level-jet ill. nocturnal jet kialakulásában mutatkozik meg. Ez a jet-fajta egy erõs, sugárformájú, az említett inverzió alatti "szélréteg", melynek sebessége 30 m/s is lehet; a szélréteg csekély vertikális kiterjedése okán az ilyen helyzetekben erõs szélnyírású rétegek alakulnak ki, magas, de csupán lokális nyírási együtthatóval.
Voila
Erõs alacsonyszintü szélnyírás az esti órákban elsõsorban inverzió esetén lép fel. A vertikális hõmérsékleti profil gradiense az atmoszférikus határrétegen megfordul, ennek legfõbb oka pedig a talaj thermikus kisugárzása és az esti órákban alábbhagyó, majd megszünõ napsugárzás és az alsó légréteg ezzel együtt járó kihülése. Ez az inverzió tipikusan 100-300 m között alakul ki, és egyfajta elválasztó rétegként hat az alatta és felette lévõ légtömeg között. A légrétegrõl való leválasztódás a low-level-jet ill. nocturnal jet kialakulásában mutatkozik meg. Ez a jet-fajta egy erõs, sugárformájú, az említett inverzió alatti "szélréteg", melynek sebessége 30 m/s is lehet; a szélréteg csekély vertikális kiterjedése okán az ilyen helyzetekben erõs szélnyírású rétegek alakulnak ki, magas, de csupán lokális nyírási együtthatóval.
Voila
Már többször olvastam, hogy estére növekszik meg az alacsonyszintû szélnyírás. Ez csupán véletlen, hogy este?
Vagy van köze a határréteg stabilisabbá válásához?
Vagy van köze a határréteg stabilisabbá válásához?
Oyan kérdésem lenne,hogy van-e esetleg olyan leírás,tanulmány,amely a keletrõl jövõ ciklonokkal,frontokkal foglalkozik??Ha valaki tud segíteni azt megköszönném!!
Köszi a linket. Nagyon jól jönnek ezek az adatsorok. Ezzel most el fogok molyolgatni egy darabig
Sziasztok!
A következõ telek szegedi minimumaira lenne nagy szükségem egy növény miatt. Arra lennék kiváncsi, hogy hányszor volt hidegebb -15C-nál.?
2008/2009
2009/2010
2010/2011
Elõre is nagyon megköszönöm.
A következõ telek szegedi minimumaira lenne nagy szükségem egy növény miatt. Arra lennék kiváncsi, hogy hányszor volt hidegebb -15C-nál.?
2008/2009
2009/2010
2010/2011
Elõre is nagyon megköszönöm.
Van a Kárpát-medence és az azt körülölelõ hegységkeret.
Ezen a hegységkereten 2 "lyuk" van, illetve az egyik csak lealacsonyodás. Az egyik a Dévényi-kapu ÉNy-on, a másik pedig a Keleti-Beszkidek alacsony középhegységi magasságot elérõ vonulata. Ezeken a folyosókon keresztül tud legkönnyebben bejutni a szél a medencébe északias irányból.
Jön egy hullámzó HF. Link A magashegységek a frontfelület jelentõs részét megtorpanásra, lassulásra késztetik, de a kapukon keresztül akadálytalan az áramlás, ömlik be a szél a medencébe. Általában ugye az ÉNy-i szélcsatornán jön be korábban a szél.
Aztán a front halad elõre, Link és ekkor már az ÉK-i szélcsatornán is ömlik be a szél, a domborzatviszonyoknak megfelelõen irányt változtatva, északi, északkeleti szélként. A két, immáron eltérõ irányú légmozgás a medencében összetalálkozik és mivel a föld alá nem tudnak menni, ezért felemelkednek. A feláramlások felhõ-, csapadék-, zivatarképzõdéshez vezetnek az adott helyzettõl függõen.
Hogy épp pontosan hol alakul ki konvergencia, az a front szögétõl, hullámzásától, az egyes frontszakaszok sebességétõl függ, de általában a keleti országrészben valahol.
Nyilván ÉK-rõl is jöhet front, igaz ritkán, akkor nyugatabbra alakul az összeáramlás, mert az ÉK-i csatornán jön be korábban a szél. Lehet, hogy a jövõ héten ilyenre is lesz példa, a keleti ciklonnak köszönhetõen.
Plusz: nem véletlen az sem, hogy Zabar környéke az egyik leghidegebb rész az országban. Pont ott fekszik, ahol a leggyengébb a frontok hatása, ezért ott sokkal gyakoribb a szélcsend, mint másutt.
Ezen a hegységkereten 2 "lyuk" van, illetve az egyik csak lealacsonyodás. Az egyik a Dévényi-kapu ÉNy-on, a másik pedig a Keleti-Beszkidek alacsony középhegységi magasságot elérõ vonulata. Ezeken a folyosókon keresztül tud legkönnyebben bejutni a szél a medencébe északias irányból.
Jön egy hullámzó HF. Link A magashegységek a frontfelület jelentõs részét megtorpanásra, lassulásra késztetik, de a kapukon keresztül akadálytalan az áramlás, ömlik be a szél a medencébe. Általában ugye az ÉNy-i szélcsatornán jön be korábban a szél.
Aztán a front halad elõre, Link és ekkor már az ÉK-i szélcsatornán is ömlik be a szél, a domborzatviszonyoknak megfelelõen irányt változtatva, északi, északkeleti szélként. A két, immáron eltérõ irányú légmozgás a medencében összetalálkozik és mivel a föld alá nem tudnak menni, ezért felemelkednek. A feláramlások felhõ-, csapadék-, zivatarképzõdéshez vezetnek az adott helyzettõl függõen.
Hogy épp pontosan hol alakul ki konvergencia, az a front szögétõl, hullámzásától, az egyes frontszakaszok sebességétõl függ, de általában a keleti országrészben valahol.
Nyilván ÉK-rõl is jöhet front, igaz ritkán, akkor nyugatabbra alakul az összeáramlás, mert az ÉK-i csatornán jön be korábban a szél. Lehet, hogy a jövõ héten ilyenre is lesz példa, a keleti ciklonnak köszönhetõen.
Plusz: nem véletlen az sem, hogy Zabar környéke az egyik leghidegebb rész az országban. Pont ott fekszik, ahol a leggyengébb a frontok hatása, ezért ott sokkal gyakoribb a szélcsend, mint másutt.
Amikor az OMSZ-nél a csapadékadatokat összesítik, akkor mely állomások adataiból csinálják a különbözõ statisztikákat? Csak mert például a tésai meg a táti(?) automata szemmel láthatóan nem mûködik rendesen. Legalábbis a napijelentésekbõl ez derül ki számomra.
"péntekre pedig várhatóan kialakul a szokásos keleti összeáramlási zóna."
Hogyan, hol kell elképzelni a keleti összeáramlási zónát?
Pár szóban elmagyarázná ezt nekem valaki?
Köszönöm!
Hogyan, hol kell elképzelni a keleti összeáramlási zónát?
Pár szóban elmagyarázná ezt nekem valaki?
Köszönöm!
Nincs mit, imádom elemezni ezeket a helyzeteket, nagyon szívesen írok róluk:-)
Bizony szerencse volt tegnap, és mint írtam az az elsõfajú frontnak volt köszönhetõ, hogy tegnapelõtt befújt, és picit nedvesített a légrétegeken mikor a hullámvetés megtörtént, ez a felszállásokból kiderült. Majd jött a "fõ" frontvonal, aminek kissé már könnyebb dolga volt a medencével, ráadásul a hullámvetésnek köszönhetõ, hogy délután egy rövid de igen erõs meleg szektor is fölénk helyezõdött. Majd jött szépen a front és szipkázta be a nedves levegõt, és alakította ki a záporokat, zivatarokat, szóval ilyen esetbõl lehet nálunk csapadék. Írtam, hogy van esélye és végül volt, jól összejöttek a dolgok.
A kérdésedre a válasz, hogy az adott forró légtömegre sajnos - mint tegnapelõtt kialakult - csak a száraz, hideg légtömeg szalad rá, és ez bizony szárít, ebbõl vannak a száraz hidegfrontok, ilyenkor mint írtam a Dévényi kapunk keresztül nyomakodik a hideg levegõ szél kíséretében, és mivel leszálló légmozgást is produkálnak, így ezt tudjuk mivel jár együtt.
Sajnos ezek labilitást nem tudnak okozni, ezért több kell, pl annyival mint tegnap, illetve okoznak délnyugaton és északkeleten mert ott már nem csak szárítanak, szétterülnek és már van felszálló ága is.
Tehát van a forró, száraz medencét kiülõ légtömeg és a front érkeztével a fent említett labilis rész, illetve a fõ frontvonal és a felhõzete kint marad a Kárpátokon, de mivel mozgása van így a szelet szépen befújja, így áramlik rá a felettünk elhelyezkedett légrétegre.
Ország közepe, én így szeretlek hmm:-)))
Bizony szerencse volt tegnap, és mint írtam az az elsõfajú frontnak volt köszönhetõ, hogy tegnapelõtt befújt, és picit nedvesített a légrétegeken mikor a hullámvetés megtörtént, ez a felszállásokból kiderült. Majd jött a "fõ" frontvonal, aminek kissé már könnyebb dolga volt a medencével, ráadásul a hullámvetésnek köszönhetõ, hogy délután egy rövid de igen erõs meleg szektor is fölénk helyezõdött. Majd jött szépen a front és szipkázta be a nedves levegõt, és alakította ki a záporokat, zivatarokat, szóval ilyen esetbõl lehet nálunk csapadék. Írtam, hogy van esélye és végül volt, jól összejöttek a dolgok.
A kérdésedre a válasz, hogy az adott forró légtömegre sajnos - mint tegnapelõtt kialakult - csak a száraz, hideg légtömeg szalad rá, és ez bizony szárít, ebbõl vannak a száraz hidegfrontok, ilyenkor mint írtam a Dévényi kapunk keresztül nyomakodik a hideg levegõ szél kíséretében, és mivel leszálló légmozgást is produkálnak, így ezt tudjuk mivel jár együtt.
Sajnos ezek labilitást nem tudnak okozni, ezért több kell, pl annyival mint tegnap, illetve okoznak délnyugaton és északkeleten mert ott már nem csak szárítanak, szétterülnek és már van felszálló ága is.
Tehát van a forró, száraz medencét kiülõ légtömeg és a front érkeztével a fent említett labilis rész, illetve a fõ frontvonal és a felhõzete kint marad a Kárpátokon, de mivel mozgása van így a szelet szépen befújja, így áramlik rá a felettünk elhelyezkedett légrétegre.
Ország közepe, én így szeretlek hmm:-)))
Köszönöm szépen a részletes választ!
Élvezettel olvastam.
Azért most mázlink volt!
Egy kérdésem lenne:
Írod, hogy a hideg légtömeg rászalad a forró, száraz, meleg légtömegre. Ezt hogyan kell elképzelni? A klasszikus hidegfront nyomakszik, alábukik és jó kis labilitást okoz.
Élvezettel olvastam.
Azért most mázlink volt!
Egy kérdésem lenne:
Írod, hogy a hideg légtömeg rászalad a forró, száraz, meleg légtömegre. Ezt hogyan kell elképzelni? A klasszikus hidegfront nyomakszik, alábukik és jó kis labilitást okoz.
Borka Mami, ez bizony jó kérdés, és összetett:-)
Elsõként induljunk ki az alaphelyzetbõl ami most is van. A kontinens északnyugati része felett ciklonok tanyáznak, ezek frontja is csapadékrendszerei vándorolnak nyugat-keleti irányba. A másik fontos tényezõ, az Azori-szigetek központtal elhelyezkedõ anticiklon. Ez szépen ráhúzódik a Pireneusi-félsziget és a közép-európai térségre is gyakran, egyszer írtam, hogy klasszikusak kis karocskát is növeszt ami biztosítja a forró nyarat nálunk.
Itt egy szép példája:
Link
Van több is, így hatol be a kontinens középsõ vidékeire legtöbbször, emlékszünk 2000 augusztusában ezekre a napokra ugye?:-)
Az anticiklon mint valami tartóként viselkedik, ezért ezen simán rohangálnak a ciklonok, olykor bele-bele marva az Ac-ba és még zivatarokat okozva a délebbi részeken is, de ez ritka, olykor azonban elõfordul.
Ez az elrendezõdési alaphelyzet.
A következõ a szerencsétlen valóság, hogy mi még elég délen vagyunk de tulajdonképp elég északon is, így a mind a két hatás érvényre jut. Ilyen helyzetekben a ciklon, szépen rángatja fel a forró levegõt maga elé és tolja keleti irányba, lásd tegnap és ma.
Ezáltal a front egy meredek szöget zár be a forró légtömegre miközben halad megszokott irányba, jelen esetben keletre. És itt van a másik szerencsétlen tényezõ a domborzati viszonyok. Miközben szépen halad a front az útján úgy ütközik neki a Alpok és a Kárpátok koszorúinak, mivel a front felhõzetét ez felszabdalja és feltartóztatja így lassul a rendszer, ezért van az Alpok északi vidékein ezekbõl óriási esõzés, zivatarok, mert szépen torlaszt. Sajnos a szelet nem, és mivel van nekünk egy Dévényi kapunk így a szél a kis résen keresztül zúdul be, így tolja a front maga elõtt. A fizikai ráhatások is segítenek neki, ezért a kis nyíláson a légáramlatok felgyorsulnak. Sajnos ez pont az a bizonyos szélcsatorna. A hideg légtömeg rászalad a száraz forró légtömegre és nem nedvesíti, hanem inkább kiszárítja azt, és stabilizálja a légrétegeket. Délnyugat és északkelet szerencsés, mivel õket pont a mi szélcsatornánk segíti, a csapadék képzõdésben, nem szárít, hanem épp annyit kap belõle, hogy jó legyen. Gyakran van a front után másnap, hogy nálunk tombol a szél miközben délnyugaton pont ez miatt esik az esõ, záporok, zivatarok vannak, legtöbb alkalommal alig mozduló széllel.
No és a kérdésedre, mi kell, hogy..? Igazából bármilyen elrendezõdés csak ne ez, mert ekkor ez van, és lesz is, mint gyakran. A másik, szerencsés eset lehet, hogy az elsõfajú front elõresiet, de van neki egy újabb meleg szektora, no ilyenkor ez behullámzik és nálunk is okoz a következõ szélfordulásig esõt, de ez a kutya vacsorája:-) Vagy létrejön vagy sem, talán most igen, de ez sem az igazi helyzet, ahogy nézem, de némi esélye van a dolognak.
Hozzánk a legjobb a délnyugati rendszerek, mivel ennek a hideg levegõje jóval északabbra halad el így nem tudja megölni a konvekciót.
Sajnos amíg ez van, csak tényleg mákos esetben kapunk mi csapadékot, képes így elmenni egy egész nyár, lásd 2000, 2003, 2007 , száraz, frontos, szeles, és hõséggel szabdalt idõszakok váltakoznak kevés csapadékkal. Reméljük ez megváltozik idén.
Remélem érthetõ, igaz picit, nagyon hosszú lett:-)
Elsõként induljunk ki az alaphelyzetbõl ami most is van. A kontinens északnyugati része felett ciklonok tanyáznak, ezek frontja is csapadékrendszerei vándorolnak nyugat-keleti irányba. A másik fontos tényezõ, az Azori-szigetek központtal elhelyezkedõ anticiklon. Ez szépen ráhúzódik a Pireneusi-félsziget és a közép-európai térségre is gyakran, egyszer írtam, hogy klasszikusak kis karocskát is növeszt ami biztosítja a forró nyarat nálunk.
Itt egy szép példája:
Link
Van több is, így hatol be a kontinens középsõ vidékeire legtöbbször, emlékszünk 2000 augusztusában ezekre a napokra ugye?:-)
Az anticiklon mint valami tartóként viselkedik, ezért ezen simán rohangálnak a ciklonok, olykor bele-bele marva az Ac-ba és még zivatarokat okozva a délebbi részeken is, de ez ritka, olykor azonban elõfordul.
Ez az elrendezõdési alaphelyzet.
A következõ a szerencsétlen valóság, hogy mi még elég délen vagyunk de tulajdonképp elég északon is, így a mind a két hatás érvényre jut. Ilyen helyzetekben a ciklon, szépen rángatja fel a forró levegõt maga elé és tolja keleti irányba, lásd tegnap és ma.
Ezáltal a front egy meredek szöget zár be a forró légtömegre miközben halad megszokott irányba, jelen esetben keletre. És itt van a másik szerencsétlen tényezõ a domborzati viszonyok. Miközben szépen halad a front az útján úgy ütközik neki a Alpok és a Kárpátok koszorúinak, mivel a front felhõzetét ez felszabdalja és feltartóztatja így lassul a rendszer, ezért van az Alpok északi vidékein ezekbõl óriási esõzés, zivatarok, mert szépen torlaszt. Sajnos a szelet nem, és mivel van nekünk egy Dévényi kapunk így a szél a kis résen keresztül zúdul be, így tolja a front maga elõtt. A fizikai ráhatások is segítenek neki, ezért a kis nyíláson a légáramlatok felgyorsulnak. Sajnos ez pont az a bizonyos szélcsatorna. A hideg légtömeg rászalad a száraz forró légtömegre és nem nedvesíti, hanem inkább kiszárítja azt, és stabilizálja a légrétegeket. Délnyugat és északkelet szerencsés, mivel õket pont a mi szélcsatornánk segíti, a csapadék képzõdésben, nem szárít, hanem épp annyit kap belõle, hogy jó legyen. Gyakran van a front után másnap, hogy nálunk tombol a szél miközben délnyugaton pont ez miatt esik az esõ, záporok, zivatarok vannak, legtöbb alkalommal alig mozduló széllel.
No és a kérdésedre, mi kell, hogy..? Igazából bármilyen elrendezõdés csak ne ez, mert ekkor ez van, és lesz is, mint gyakran. A másik, szerencsés eset lehet, hogy az elsõfajú front elõresiet, de van neki egy újabb meleg szektora, no ilyenkor ez behullámzik és nálunk is okoz a következõ szélfordulásig esõt, de ez a kutya vacsorája:-) Vagy létrejön vagy sem, talán most igen, de ez sem az igazi helyzet, ahogy nézem, de némi esélye van a dolognak.
Hozzánk a legjobb a délnyugati rendszerek, mivel ennek a hideg levegõje jóval északabbra halad el így nem tudja megölni a konvekciót.
Sajnos amíg ez van, csak tényleg mákos esetben kapunk mi csapadékot, képes így elmenni egy egész nyár, lásd 2000, 2003, 2007 , száraz, frontos, szeles, és hõséggel szabdalt idõszakok váltakoznak kevés csapadékkal. Reméljük ez megváltozik idén.
Remélem érthetõ, igaz picit, nagyon hosszú lett:-)
Nyaranként számos esetben járunk úgy Budapesten és környékén, hogy mire Ny-ról ideér a hidegfront, addiga a szélcsatornában elõresietõ hideg levegõ szétszedi a felhõzetet és gyakorlatilag egyetlen csepp esõ nélkül szalad át rajtunk.
A kérdésem, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ez NE így történjen?
A kérdésem, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ez NE így történjen?
No csak elhutottam eddig is
Én sem tudom pontosan, de úgy látom, hogy a cikkek szerzõi sem tennék a kezüket tûzbe egyik lehetõség miatt sem. Adiabatikus emeléssel megy a légrész, radiatív hõtranszferrel hûl és gyakorlatilag nem az üllõ teteje, hanem egy afeletti cirrus réteg. Ez talán egybevághat az általad említett "tropopauza feltolással". Node, az overshooting konvekció (számomra nem tiszta, hogy ez oka a Brewer-Dobson-cirkulációnak, vagy okozata) átmegy a trópusi tropopauzán (TTL - Tropical Tropopause Layer), majd amikor bekerül a csontszáraz sztratoszférába hirtelen lehûl. Itt ugye lokálisan lesz egy hideg pont, ami szerintem a korábbi cikkben is volt. A cirrusos változat nagy területen mérhetõ. Valami ilyesmi:
Sajnos én nem érem el a legújabb, és az abstract alapján legjobbnak tûnõ cikkeket, de te bentrõl biztos meg tudod õket nyitni. Ha rájöttél a megoldásra, ne habozz megosztani
Én sem tudom pontosan, de úgy látom, hogy a cikkek szerzõi sem tennék a kezüket tûzbe egyik lehetõség miatt sem. Adiabatikus emeléssel megy a légrész, radiatív hõtranszferrel hûl és gyakorlatilag nem az üllõ teteje, hanem egy afeletti cirrus réteg. Ez talán egybevághat az általad említett "tropopauza feltolással". Node, az overshooting konvekció (számomra nem tiszta, hogy ez oka a Brewer-Dobson-cirkulációnak, vagy okozata) átmegy a trópusi tropopauzán (TTL - Tropical Tropopause Layer), majd amikor bekerül a csontszáraz sztratoszférába hirtelen lehûl. Itt ugye lokálisan lesz egy hideg pont, ami szerintem a korábbi cikkben is volt. A cirrusos változat nagy területen mérhetõ. Valami ilyesmi:
Sajnos én nem érem el a legújabb, és az abstract alapján legjobbnak tûnõ cikkeket, de te bentrõl biztos meg tudod õket nyitni. Ha rájöttél a megoldásra, ne habozz megosztani
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat