Meteorológiai társalgó

Azt írtam, hogy a 60-as években, hetvenesek elején az enyhe téli idő 5 fok körüli hőmérsékletet jelentett, nem 10, 10+ fokot, mint most. De egyrészt kisgyerek voltam (bár folyton a hőmérőn lógtam már akkor), másrészt ez az időszak alig több, mint 5 évet ölel fel. Lehet, hogy akkor is volt durva enyheség, meg előtte is. Mindenesetre érzésem szerint a nagy téli enyheségek csakugyan gyakoribbá váltak az utóbbi fél évszázad folyamán.
Viszont, ha betipor a maci, most sincs kecmec. A rendkívül hideg időszakokban mostanság is szakasztott olyan hideg van, mint egykor. Sőt, az igazi nagy fagyokkal először a hetvenes évek végén találkoztam. A nyolcvanasokban sok volt a rendkívül erős fagy, a kilencvenesekben is előfordult, és az utána következő évtizedekben is.

Tényleg. Igaz, nekem 2016 szeptemberéből a hónap 3. dekádjából való lehűlés maradt meg igazán. De most így, hogy írtad és jobban bele gondolok, valóban hasonló melegek voltak, kezd derengeni a hónap első fele, és ránéztem a 850-re az archívumban, meg is lepett, hogy ez kiesett, bár 2016 elég rohanós évem volt.
Bizony, de még milyen 2017 januárja volt. Ez egy tökéletes ellenpélda, hogy jöhet még kemény tél ennek ellenére, hogy még mindig a nyár van fölényben.
A friss GFS 240 óráig a nyarat és meleget kedvelőknek szerintem nagyon spéci. Igaz az op kirúgta magát felfelé, a korábbi ECM a meleg javát Nyugat-Európára számolta, kíváncsi leszek mire spekulálnak a modellek a következő hetet illetően.

Én ezt a kis programot szoktam használni:
Link

Tudsz mondani ilyen oldalt? Mondjuk amit te is használsz?

Vagy feltöltöd olyan helyre, ami nem vírusos, NOD32 szépen fogott nálam minden szemetet.

Vírusveszély, rendben. Akkor böngéssze ki mindenki magának, ha akarja. 

www. met.hu/Magyarország éghajlata/ éghajlati adatsorok/Szeged/Adatok 

Hasonlóan Budapest, Győr, stb.

2009. szeptember. Monoton meleg, mint idén. Végig 25 fok körüli és afeletti Tmax-ok. Az a szept volt a mostanihoz hasonló. De az idei még ennél is melegebb lesz. Akár a 2011. szeptemberhez is hasonlóan meleg.

Szuper összeállítás!!
101-es fólián stream helyett strem - gondolom ezen méred le, hogy tényleg elolvasta-e valaki

2009-ben.

Szeged: kepfeltoltes.eu link vírus veszély miatt eltávolítva.

Az idei szept. viszont még ennél is melegebbnek néz ki.

2016 szeptembere volt ilyen (legalább is az eleje). Akkor nálunk otthon csak azért nem lett egyhuzamban 16 nyári nap a hónap első felében, mert 5-én és 6-án 25 fok alatt volt a Tmax, de a többi napon mind felette. 12-én és 13-án pedig akkor is megvolt a 30 fok. (Most egyébként azzal a 7-étől 16-áig tartó 10 nyári napos periódussal versenyzünk, és ha pénteken-szombaton nem köp bele a dolgokba nagyon a hidegfront, akkor meg lesz döntve.)
Aztán jött 2017 január, aminek ugye már eleve meg sem szabadott volna történnie ilyen gusztustalan, meleg őszelő után, de aztán mégis. 

Ja, és csaknem elfelejtettem megemlíteni: így szeptember első dekádfordulóján   még gyorsan beszöttyent egy trópusi éjszaka (a 42. ebben az évben), Tmin 20,8 fok volt nuuuuuudliiii

Végül itt is összejött a kerekített 28 fok, (27.7) pedig erősen fátyolfelhős idő volt . Nem is tudom mikor volt ilyen tartósan meleg, javarészt töretlen szeptemberi késő nyári időszak. Voltak rövid életű nagy melegek, pl. 87-ben vagy 2015-ben, de a köztes években is akadtak melegebb periódusok szeptemberben persze, ám ilyen hosszadalmasan nem rémlik. Legalábbis ennyire átlagon felüli eddig. Ami pedig kinéz a folytatásban sem éppen a hűvös őszről fog szólni, egyelőre úgy néz ki.

Megvan az adat Vásárhelyre a nyári napok számát illetően.

A maival együtt a 135. nyári napnál tartunk. Az első még 04.09-én volt. Az április 09. és szeptember 11. között eltelt 156 napból tehát 135 napon érte el vagy haladta meg a T max a 25 °C -ot, vagyis bizonyult nyári napnak. Ez a teljes időszak napszámának mintegy 86% (!) -a...

Nagyon szeretem olvasni visszaemlékezéseidet de ezzel nagyon nem tudok egyet érteni:
"Egyáltalán, a telek jellege összességében nem sokat változott a közel 50 év alatt. A változás talán annyi, hogy régebben az enyhe téli idő nagyjából 5 fok körüli hőmérsékleteket, és nem 10, 10+ fokokat jelentett.
A magam részéről 1974 decemberében találkoztam először 15 fokot meghaladó hőmérséklettel, meg is voltam rökönyödve. Bár szintén régi Élet és Tudományban olvastam, hogy valamikor az 50-es években szintén előfordult 20 fok közeli felmelegedéseket hozó január."
Kutyafuttában végigbogarásztam az '50-es évek januárjainak adataid, 4 vidéki nagyváros és Budapest tekintetében. Nos mindössze egy nap sikerült megugrani a hőmérsékletnek a "bűvös" 15 fokot januárban, 10 év alatt, 5 nagyvárosban. Csak úgy mellékesen: az utolsó 10 év januárjai közül csak 2017 és 2012 volt olyan ahol nem mértünk 15 fokot az országban.

Ja, na úgy meg akkor még nudlibb, lassan szeptember közepén járunk  De majd holnap itt is jól... 

Hát gyerekek, bocs, hogy ezt mondom, de (kilátásban lévő) pozitív anomália ide vagy oda, csodálatos idő volt ma is, és holnap-holnapután talán még csodálatosabb lesz. 

Igen.

A trópusi ciklonokhoz (a 82. diától): Link

Akkor a június végi index-hullámvölgy és az erős meridionalitás, erős hf egybeesése csak a véletlen műve volt?

Nem.

Félre ne értsd, nem akarok vitába szállni veled, a szakemberrel. Az szánalmas, röhejes, sőt tenyérbemászó volna. De a görbék átnézése után úgy látom, hogy a nyár egyetlen, masszív hidegbetörése, a június legvégi hf környékén mind az AO, mind a NAO elég jól lefutott. Igaz, később is voltak hullámvölgyek, mikor viszont semmi ilyesmi nem történt. Olyan ellenben nem olvasható le a görbékről, hogy erősen pluszos érték mellett komoly hidegbetörés történt volna. Következhet ebből az, hogy pl. nyáron a görbék negatív értéke még nem okvetlenül jelent teknő és hidegleszakadást, viszont a komoly hidegleszakadások nyáron is negatív indexértékekkel járnak?

Ja, még annyit: amit a hurrikánok/extratrópusi ciklonok Rossby-hullámokra tett lehetséges hatásáról hangoztatsz, azt alapvetően értem és természetesen elfogadom. Viszont a részletek kissé homályosak. Azt nem értem, hogy a különböző hurrikán-pályák és a szintén különböző elhelyezkedésű észak-atlanti ciklonok egész pontosan hogyan hatnak egymásra, hogy rajzolják át az áramlási képet.

Jó: semmire se használhatók az indexek nyáron. De lassacskán a nyári és téli légkörzési rezsim határán leszünk, én pedig már abban az időtávban vizslatok, ahol az AO és NAO valószínűleg már használható lesz.
Amit a továbbiakról leírtam, nem prognózis, még csak szaktudományos értekezés sem volt, hanem magánvélemény. De ha Te, mint Főnök így látod a dolgot, akkor én fejet hajtok, és a továbbiakban megtartom magamnak az ilyen vélekedéseket.

Akarod írni a másodiknak az elején.
Láttam, a Fertő-tó mellett megvolt már a hőségnap is a 13 fokos bécsi T850 mellett, ennyit az inverzióról (úgy ki volt rúgódva, mint a huzat: Link )

Coontac: Én már direkt nem akartam ezt leírni sokadszorra, de azért annyit hozzátennék, hogy Jebi példáján is látszik, hogy egyetlen ex-trópusi ciklon is mennyire meg tudja változtatni akár az egész féltekén a Rossby-hullámok lefutását. Az pedig az AO/NAO lefutását. És ex-trópusi ciklonokból még várható egypár a következő hetekben. Szóval ilyen körülmények között AO/NAO-ból következtetéseket levonni, pláne másfél-két hétre előre ..., gondolom már be sem kell fejeznem a mondatot.

Link
Link

A délelőtti borultság és a déli óráktól jellemző erősen felhős ég ellenére is csaknem 29 fok lett a Tmax (28,8°C), ami elég szép így szeptember első dekádjának végén. Hiába, a nudli nudli marad

Hányszor kell még elmondani, hogy az AO/NAO-indexek nyáron (kb. október végéig)  kb. semmire nem használhatóak, arra pedig, amire te használod, pláne nem? Zivipötty számtalanszor szólalt már fel ezügyben, volt idő, mikor úgy tűnt, hogy megértetted, de megint ott tartunk, hogy AO/NAO. Arról nem beszélve, hogy ez a hozzászólásod kb. a "neszesemmifogdmegjól", lehet ez is, lehet az is, előbb-utóbb őszi, majd téli idő lesz. Mindez gyönyörű keretbe foglalt "szakmai köntösben" tálalva, hogy tudományosan megalapozott fejtegetésnek hasson. Sokadik ilyen ez, azért szólok most, hogy a szakmai minőség biztosítása ne szenvedjen további csorbát. Többször figyelmeztettelek már, hogy szakmai munkatársként ennek hatványozott jelentősége van, az egyszerű látogató a csillogó külső alapján szinte ihatja szavaid, és ez nagyon megtévesztő lehet. Kérlek, ügyelj sokkal jobban a szakmai minőség fenntartására a továbbiakban! Mint moderátor kérlek erre, csak hogy legyen súlya is a szavaimnak.

Azt kényszer nyugalmi állapotnak hívjuk, olvass utána. 

Dikk még csepereg az eső :O

De,igen normális tél idején még mély nyugalmi állapotban vannak a gyümölcsfák február 28.és március 1-én Magyarországon.
 Korábban leírtan,hogy január 31.én már meg voltak pattanva a barack virágrügyek! Februárban még tovább fejlődtek a +13,+15 fokos  enyheségekben.Kb ilyen stádiumban voltak már februárban:
Link
Ezért fagytak le március 1-én hajnalban!

Nyugaton 14 fokos T850 mellett, az elég felhős délelőtt ellenére már 29 fokok is vannak Holnap semmi akadálya nem lesz a kiterjedt 30-32 fokoknak arrafelé.

Fátyolfelhők ide vagy oda, igaz eléggé szűrt a napsütést, de meleg, késő nyári idő van. Aktuális hőmérséklet 27.3 fok.

Köfi

Kornél, nyilván   nagyon könnyen tanulok idegen nyelvet

Ha, ha! 

Továbbra is feltűnő a poláris expanzióra, teknőleszakadásra való képtelenség Európa térségében. A modelltérképeken ha van is ilyen kezdemény, hamarosan ránk kenődik nyugatról az AC, visszaáll a már jól megszokott AC öv a mérsékelt szélességeken. Mindez erős észak-atlanti ciklontevékenység mellett. Úgy látszik, az egész féltekére nem jellemző ez, az AO nulla körül ingázik a jelen számítás szerint:

Link

A NAO már jobban tükrözi a helyzetet:

Link

A vége felé némi csökkenés mutatkozik, meglátjuk, mi lesz ebből.

Azt elég valószínűnek tartom, hogy a mostani anticiklonális, de legalábbis AC peremi alaphelyzet nem fog átmenni egy ősz közepi, késő őszi anticiklon centrális felállásba.Lesz közben más is. A mostani alaphajlam figyelembe vételével pl. könnyen kialakulhat nyugati teknőből mediciklon tevékenység a Földközi-tenger nyugati medencéjében, valamint középső tájain a későbbiekben. Az is valószínű, hogy a most nagyon hallgató sarkvidék is lő majd egy-kettőt előbb-utóbb. Az ősz eleji melegből  aránylag hirtelen is lehet késő őszi csapadékosság, szinte téliesen alacsony hőmérséklet.

GYÁÁÁ:  Idén el fog maradni a hurrikánszezon az USA-ban:  Link

Nekem semmi bajom a nyárias szeptemberrel, de azzal igen hogy nincs csapadék. Az augusztus is száraz volt és most a szeptember is annak néz ki. (Délkeleten!) 

Ezt ugye fejből írtad le? 

VEI4 Link

Nándi, tudod véletlenül, hogy az Eyjafjallajökull VEI hányas volt? 

Felettünk a jet stream 
Link   

A visszatérési idő egy matematikai fogalom, ami egy esemény bekövetkezésének valószínűségén alapul.

(Ez ugyan csapadékra van, de nyugodtan oda lehet helyettesíteni akár a különböző mértékű vulkánkitöréseket is a görbékhez, 1.4.3 alfejezet vége: Link )

Mod. - személyeskedés törölve

VEI 7 már jelentős kilimatikus hatással bír. A Krakatau nem volt jelentős ebből a szempontból (bár az északi féltekén okozott némi anomáliát). Mint ahogy a Katmai-Novarupta, vagy éppen a Pinatubo sem. VEI7-es kitörés 17 volt a holocénben. Egyszerüsítve az átlagos visszatérési idő 588 év. Ha idevesszük azt a néhány VEI6-ost is, amelyik mondjuk pl a magasabb SO2 tartalom miatt hatással volt a klímára rövid távon (és nem a globális felmelegedés szintjén) akkor is 100+ év. Mit nem értesz?

Senki nem mondta, hogy nem lesz az elkövetkező 10 évben ilyen vulkánkitörés. Ezt honnan szedted?

Csak itteni sokak reakcióira akartam utalni, nem a saját véleményemet hangoztattam ezzel. 

Miért, talán van ebben bármilyen szabályosság? Tudtommal elég sok vulkán van a Földön, ami potenciálisan produkálhat ilyen kitörést. Lehet, hogy 100 év múlva lesz egy újabb Tambora, lehet 1000 év múlva. Vagy holnap.Szerintem ez csak és kizárólag az Öreg Ember rulettje.Nem?

Érdemes kissé körüljárni a globális felmelegedés témáját. Csak amolyan fél-laikus, amatőr módon. Úgy gondolom, az 58 évemmel, 10 éves korom óta (tehát immár majdnem fél évszázada) folytatott megfigyeléseimmel hozzá tudok nyögni olyasmiket a dologhoz, ami másokat is érdekelhet.
Mindenekelőtt leszögezem, hogy a kérdés nem új, nagyon nem az. Már kisgyerek koromban, a 60-as évek végén olvastam olyanokat az Élet és Tudományban (tanár nagyapám gyűjtötte, könyvtárra való volt neki a folyóiratból) hogy melegszik az éghajlat. Jól emlékszem egy vonatkozó, szintén a 60-as évekből származó cikk címére: "2000-re a Jeges-tenger elveszti jegét?" (Szerencsére nem vesztette) Igaz, akkor a melegedést még nem hozták egyértelmű összefüggésbe az ipari termeléssel, noha voltak olyan írások is, amik ezt pedzegették.A melegedést taglaló írások mellett bőven akadtak olyanok, amik azzal ellentétben, a lehűlés jeleit vették számba. Emögött persze természetes okokat sejtettek. Tény, hogy a globális felmelegedés mellett a lehűlés vonal is mindig élt a szakirodalomban, a médiában. Még pár éve is lehetett olvasni lehűlést vizionáló cikkeket, igaz, az idő előrehaladtával egyre kevesebbet. Mára a felmelegedés abszolút dominál a médiában  (a tények súlya alatt?) A felmelegedés antropogén eredetét se vonja kétségbe manapság szinte senki. Egy klimatológust hallottam úgy nyilatkozni, hogy a természetes folyamatok jelenleg inkább az enyhe lehűlés irányába mutatnának, ha az ember nem szólt volna közbe.
Ezután nézzük, én mit tapasztaltam eddigi életemben. Valaki írta itt az imént, hogy most is vannak rendkívül hideg téli időszakok, bár ritkán. Példának hozta 2012 és 2017 telét.  Le kell szögeznem, hogy az ilyen zord hónapok, telek 40 éve se jelentkeztek gyakrabban. Én azt látom, hogy ilyenek egy évtizedben 2-3 alakalommal fordultak, és fordulnak elő jelenleg is. Egyáltalán, a telek jellege összességében nem sokat változott a közel 50 év alatt. A változás talán annyi, hogy régebben az enyhe téli idő nagyjából 5 fok körüli hőmérsékleteket, és nem 10, 10+ fokokat jelentett.
A magam részéről 1974 decemberében találkoztam először 15 fokot meghaladó hőmérséklettel, meg is voltam rökönyödve. Bár szintén régi Élet és Tudományban olvastam, hogy valamikor az 50-es években szintén előfordult 20 fok közeli felmelegedéseket hozó január.
A nyarak kérdése más tészta. Itt határozottan tetten érhető az atlanti frontok ritkulása, nyomában a melegebbé, naposabbá váló idő. Az első meglepően erős hőhullámot én 1988 nyár közepén éltem meg, azóta gyakran előfordult ilyen. Visszagondolva a régi iskolakezdésekre, nemigen emlékszem vastag strandidőre, szeptemberi kánikulákra. Ugyanígy áprilisi nyarakra se kisgyerek koromból. Bár hozzá kell tenni, ez csak pár évet ölel fel, régebben lehet, voltak ilyenek is. A tavasz közepének erős felmelegedése többször volt már téma a Metnet-en is, de ne feledjük azért a tavalyi április vaskos téli epizódját se!
Amit különösen nem szeretek a média működésében az az, hogy most már minden, a sokévi átlagnál melegebb időszakot a globális felmelegedés számlájára írnak. Senki nem tagadhatja, hogy a jelenség létezik, és nagy valószínűséggel erős köze van a széndioxid koncentráció antropogén növekedéséhez. Ezt csak összeesküvés-elméletesek vonják kétségbe. De a dolog korántsem olyan fatengelyes, hogy "megdöglök a hőségtől, itt a klímaváltozás" Még az idei nyár (ami mellesleg maximumhőmérséklet-rekordokat nem is hozott) se ok erre. A mostani és várható makroszinoptikai helyzet se.
A kérdések kérdése továbbra is az a számomra, hogyha a szakadék felé rohan klímaügyben az emberiség, és tudna változtatni, vajon miért nem történnek hatékony intézkedések? Erre majd sokan azt mondják, hogy  befolyásos körök nem engedik. Ezzel pedig a jól ismert politikai összeesküvés-elméletek határára érkeztünk...

Hát, azt kijelenteni, hogy egy az 1815-ös Tambora katasztrófa után mit tekintünk több száz évnek, az érdekes, minden esetre a Krakatau 1883-as kitörése sem volt elhanyagolható hatással.

Szerintem eléggé optimista az a kijelentés, hogy az elkövekezendő 10 évben biztosan nem lesz olyan vulkánkitörés/katasztrófa ami komoly hatással lenne a globális felmelegedésre...

Csakhogy egy ilyen “komolyabb” kitörés visszatérési ideje többszáz év.

Azt is tedd hozzá, hogy egy komolyabb vulkánkitörés olyan szinten tud keresztbe tenni a globális felmelegedésnek, hogy a média szinte azonnal jégkorszakot kiáltana.

Az élet minden területén (nem sorolom,sok lenne)  nyomul a szenzációhajhász média nem csak az időjárásnál. Az embernek kell elég érettnek lenni hozzá ,hogy tudja kezelni ezt a sok szennyet.  Addig meg marad a tanulópénz sokaknál .......

Egy ilyen nudli téllel szerintem sok télfan kiegyezne

Azt se feledjük, hogy volt a globális felmelegedés szcenárióban már a közeli múltban is pl. egy 2012 február, vagy 2017 január. Ha lehet ritkán is, de bejönnek még keményebb, hideg periódusok, ám ettől még a folyamat nem állt le, és alattomosan zajlik. A globális felmelegedés sok ember fejében azt fogalmazza meg, és ezt már tapasztaltam azoktól akikkel beszélgettem erről, -bizony többségük laikus ember- pl. hogy nem lesz már tél szinte, vagy nyáron 44-45 fokban elolvadunk, és kiszáradnak a folyók részben, meg a tavak. Az a baj az átlagemberrel, hogy aki nem foglalkozik gyökerénél fogva ezekkel a témákkal, az téves jövőképet láthat maga előtt és a média túlzása még a lovat is adja alá az ilyen embereknek, lásd az augusztus eleji hőhullámot, mikor egy alkalommal benézett hozzánk a szaharai levegő, az azt megelőző északkeleti, keleti szárazföldi hőhullámot követően. Már nyomta pár portál, hogy ilyen meleg még sosem volt, 43 fok is lehet, óriási hőség jön, sivatagi időjárás lesz stb... Ez a néphülyítés kategória.  A globális felmelegedés, klímaváltozás ennél sokkal bővebb és tágabb fogalom, csak felfújják, hogy legyen min csámcsogni, mert amitől az emberek félnek az könnyen felkapottá válhat.  Ez meg a médiának előnyös.
Lehetne vesézgetni hosszadalmasan, sok érv-ellenérv lenne, de felesleges. Az biztos, hogy zajlik a globális felmelegedés, az átlagéletkor 75 év körül van, aki ezt megéri, túl éli biztos, hogy saját bőrén is tapasztalja annak jeleit öregségére. Mint tudjuk régen is voltak nagy melegek, de ez a nyár, amit eleinte sokan úgy emlegettek fel, hogy lesz-e nyarunk szlogennel július elején, hát mit ne mondjak... Be is bizonyította a nyár, hogy lett. Nem is akármilyen, hiszen zsinórban volt ahol közel 1 hónapig nem adta magát a hőség, rekordok születtek. Nem volt 40 fok? Teljesen mindegy, ilyen magas 34-35 közeli hőmérsékleteknél az ember már a napon a betondzsungelben nem nagyon tud különbséget tenni a hőérzetét illetően, hogy ez éppen 35 vagy 40. 
Nekem ez a nyár különleges volt, -augusztus 31, bár csillagászatilag még tart.- ezt adja a makrocirkulációs képe is. Az első hőhullám keleties áramlással, északkeleti légmozgással tört ránk július 25-től kezdődően. Ebben volt augusztus 6-10 között egy déli, délnyugati áramlásos periódus is, mikor kaptunk szaharai levegőt mint írtam, de sokkal magasabb hőmérsékleteket nem hozott, hiszen a java nyugatabbra ért a melegnyelvnek. az elmúlt nyarakon a szokásos déli áramlásos hőbetörések voltak, keleties áramlás ilyen dominanciával nem volt jó ideje.

Nudli volt a nyár, ez nyilvánvaló, már csak a hossza kérdéses, ha novemberig tart sincs benne semmi kirívó.