Globális jelenségek

A két sarkvidék jégborítása között van egy mérlegszerû billegés.

Nem ismerem Mika munkásságát,de a rádióban (autózás közben gyakran hallgatom) beszélt a múltkor az éghajlatról. Szinte minden napos téma (tudom ez politika és a politika által irányított sajtóról nem szabad beszélni, mert az már sajtószabadság lenne) a párizsi klímacsúcs és az arra való magyar készülõdés nehéztüzérség bevetésével. Gondolom aki csak zenét hallgat, az errõl nem tud. Érdekes volt, amikor kifejtette, hogy a nagy szárazföldi felmelegedés megállt, most a tenger melegszik drasztikusan, mert a szárazföld-légkör hõtöbbletét magába szívja. Persze ettõl kitágul, meg olvad a szárazföldi jég és jön a borzasztó tengerszint emelkedés. Na ez, hogy mennyi érdekes, mert 65 centit emelkedett az NGM beindulása óta (Nagy Globális Melegedés) szerinte, holott csak 3 mm évente. Tehát ha 30 évnek veszem az NGM-et, akkor az évi 2 centi, ebbõl hogy lett 3 mm ? Azért megnyugtató, hogy szerinte az Antarktisz nem is lesz jégmentes, de a véleményét már nem hallottam, hogy a tengeri jég a minden évben rekorddöntögetõ tengeri meleg ellenére miért nem csökken tovább, sõt nõtt a déli féltekén.

Köszönet a tanulságos grafikonokért!

Arra egyébként kiváncsi lennék, hogy egy Mika János vagy egy OMSZ vezér pl. hogy tálalná ezeket az adatsorokat...

Amint elemzel egy grafikont, megjelenik a szubjektum. Mivel emberek vagyunk, többnyire "ki vagyunk hegyezve" egy-két általunk érdekesnek tartott dologra az idõjáráson belül. De azt még a grafikonod is alátámasztja, hogy a csapadék eloszlása az utóbbi 20 évet tekintve szeszélyesebbé vált - legalábbis azokon az állomásokon, amelyeket vizsgálsz. Hiszen a fluktuáción belül, a legkevésbé szeszélyes csapadékeloszlású években is nõtt a csapadékos/száraz idõszakok száma. Kiragadtam a 20 évet, igen. Mert Floo életkorát figyelembe véve az utóbbi 20 év az, amelyet átélt.

A grafikonodból még egy érdekesség kiolvasható: Ebben az évizedben már két olyan év is volt, amikor a csapadékos/száraz idõszakok száma elérte a 26-ot. Ezt az értéket utoljára az ötvenes években érte el ez a szám.

1996 kilóg ebbõl, igen, nem tudom, hogy Floo mit csinált abban az évben.

Tehát végsõ soron kimondható, hogy igazad van, de Floo sem teljesen hülye, még ha részben tévedett is.

Ezzel csak azt bizonyítod, hogy te is szubjektíven kiragadsz két szélsõséges évet, egymáshoz hasonlítod és a kettõre akarsz trendet rakni, mi van 1996-tal, amikor 20 feletti volt ez a szám, ha arra raknék trendet, akkor most már több száznál kellene tartsunk. A szórást és hosszútávú trendet figyelembe véve a változás a +1-et se éri el, egyáltalán nem szignifikáns. A száraz idõszakok számában a 70-es évek óta a változás -4 idõszak/év. A kismértékû pozitív változás a csapadékos idõszakok gyakoribbá válásának eredménye, ami meg annak az eredménye, hogy az elmúlt 15 év összességében csapadékosabb, mint az azt megelõzõ évtizedek.

A legalább 7 napos száraz idõszakok száma napokban kifejezve a 2010-es év 35+ napjáról 2012-re felugrott 112+-ra. Ez háromszoros mennyiség. Ez szintén elég a szubjektum számára, hogy trendként könyvelje el. Még akkor is, ha 2012 után ez a szám csökkent.

A csapadékos és száraz idõszakok számát tekintve igaz a következõ állítás is: Az 1995-ös évben 9 ilyen idõszak volt, míg 2012-ben már 26. Ez közel háromszoros érték. De itt akár trendvonalat is húzhatunk, mert a görbe minimuma soha nem futott olyan magasan az elmúlt 20 évben, mint az utóbbi 3-ban. Magyarul: az utóbbi 20 évben egyre többször fordulnak elõ egybefüggõ csapadékos/száraz idõszakok. Szerintem ez is bõven kielégíti azt a jelenséget, amirõl Floo beszélt.

Átolvasva a tanulmányodat, az 1 éves idõszakok SDII indexei között láthatók olyan különbségek, amelyek szubjektív szemszögbõl tûnhetnek olyasminek, amirõl Floo beszélt. Hiszen vannak olyan évek, amikor akár a duplájára is emelkedik az SDII. Például 2014-re a duplájára emelkedett az index a 2012-es évi 4 mm/csapadékos nap értékhez képest. Önmagában az, hogy az SDII index 2-3 év leforgása alatt meg tud duplázódni, bõségesen elég ahhoz, hogy a szubjektum ezt - persze hibásan - egyirányú trendként könyvelje el. Tehát ha valóban reprezentatív a tanulmányod, az akkor is kitûnik belõle, hogy az SDII azért rendesen szór az évek elõrehaladtával.

Egy 4 mm/csapadékos nap indexû évhez képest egy 8 mm/csapadékos nap indexû év pont a duplája. Ez - véleményem szerint bõségesen kimeríti a Floo által felvázolt jelenséget. Hiszen, ha magyarra lefordítjuk, ez azt jelenti, hogy a csapadékos napokon dupla annyi esik mint 2-3 évvel azelõtt.

Amiben Floo valószínûleg tévedett, az az, hogy ez az ingadozás nem újkeletû, hanem éghajlatunk régi sajátossága.

Váralja, Kárász, Pécsvárad (OMSZ), Pécsvárad (DDVIZIG). Adatellenõrzésnél/pótlásnál használtak: Magyaregregy, Bonyhád, Mecseknádasd, Máza.

A vizsgálat mely állomások adataira támaszkodik?

Thermometer hozzászólása azért maradhatott volna, mert abban nagyon sok igazság volt...


Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet, a lentiekhez hasonló OFF-topik hozzászólásokat, legyenek bármilyen értékesek vagy igazak, a fórum rendje érdekében törölnünk kell, így eszerint is fogunk eljárni. Köszönjük a megértést! mod: 21es] [b]

Nem olvastam át az itt született net-teleregényt, de ha jól látom, akkor tudományosan bebizonyított tény, hogy nincsen semmi szélsõségesedés a Kelet-Mecsekben. Nem tudom, hogy ebbõl világméretekben következik-e valami, de mostanában a tudósok, kutatóintézetek , professzorvezérek és vezérprofesszorok százezrei pontosan az ellenkezõjét verik a köznép agyába. Új fejezet nyílt Magyarországon is a szélsõségessé tett éghajlat elleni háború frontján...
[erõsen politikai vonatkozású rész törölve.]
Persze gondolom itt ezzel nem ildomos foglalkozni, csak egyesek hasmenésével.

[valóban nem. az oldalnak nem profilja az akármilyen szorosan is a meteorológiához kapcsolódó problémák politikai oldalról történõ megközelítése, így az efajta elemzéseknek, kritikáknak, stb. a szabályzat értelmében nem tudunk helyet adni. köszönjük a megértést! mod: 21es]

2003-ban még nem foglalkoztam meteorológiával így az évrõl is csak kevés emlékem van.
De a forró, száraz augusztusra tisztán emlékszem.
Október végén lehullott az elsõ hó. Igen, ezt már fel is jegyeztem.
A hónap elején neg még nyárias meleg volt, majd október 7.-én éjjel zivatarral és hatalmas szélviharral érkezett egy erõs hidegfront.
Ekkor voltam 10 és fél éves.
Ez volt az elsõ idõjárási esemény amit felírtam magamnak egy füzetbe, azóta is meg van és azóta tart a meteorológia és tarstudomanyai iránti egyre buzgóbb lelkesedésem.

Az egy híres-hírhedt nyár volt, a 2003-as. Nálunk is vaskos hõségidõszakok voltak a megfelelõ aszállyal párosulva, de a hõhullám még sokkal jobban sulytotta Nyugat-Európát. Ha jól emlékszem, Párizsban több napon át 40 fokig emelkedett a hõmérõ higanyszála, a hõhullámnak közvetve csaknem 10 000 halálos áldozata volt. Még Londonban is 36 fok volt. Ha jól emlékszem, azóta "él" a hõségriadó intézménye nálunk is. Olaszországban egy csomó folyó teljesen kiszáradt, az olaszok kagylótelepi elpusztultak.
Érdekes, hogy augusztus 10. körül olyan száraz hidegáramlást kaptunk, hogy 8-13 fokos éjszakai lehûlések álltak elõ. Ugyanebben az évben okt. 25-én leesett az elsõ hó.

Úgy emlékszem, 2003-ban kb. 8 hónapon át kevés csapadék hullott, és ez a Balaton vízszintjén is meglátszott. Akkor voltam vonattal Brüsszelben, és Innsbrucknál egy kicsi folyót láttam egy nagyívû híd alatt... sok kavics között. Ezeken az itt közölt diagramokon látszik valahol az akkori csapadékhiány? - én magamban a Prestige tanker (2002. õsz) olajkatasztrófához kötöttem a dolgot, és tul.k. azóta figyelem az olajfoltokat.
2010-ben nálunk, a távoli nagy olajkatasztrófa után, sok volt a csapadék, de azt Nyugat-Európában és tõlünk keletre is, szárazabb idõjárás kísérte (ld. MARS Bulletin, Drought indices, illetve a gabonatermésen is meglátszott.) Azt gondolom, 2010-ben és 2014-ben nálunk a "szomszédok esõje hullott le", a kialakuló keleti AC peremén. - bocs hogy nem tudok precízebben fogalmazni... és a 2011. -12. -13. évi kukorica termésünk se volt világbajnok.
Az idõszakok száma talán informatívabb lehetne, ha az ezen idõ alatt földet ért csapadék mennyiségek is belevétetnének. Nem mindegy, 100 napig 0,1-1 mm vagy 10 napig 15-20 mm...épp azért szerettem meg ezt az oldalt, mert Ti a jelenidõben csapadéktérképet is mutattok. Más: a kolontári iszapömlés után kiesett ott egy észlelõ? miért voltak a 30-90 napos csapadékmérlegek néhány hónapon át a 30-50 km körzetben (eltolva, nem pont fölötte) negatívabbak a környezõ területhez képest? Ilyen kis régióra nem hiszem, hogy a dimetil-szulfid-kiesés látható különbségeket mutatna, egy károsodás után.

Én is végeztem egy számítást térségemre vonatkozóan a 2007-es méréseimtõl kezdve.
2007 januártól kezdve 3, 4 és 5 hónapos idõszakokat vettem alapul.

Ezen idõszakokon belül pl. a 3 hónapos idõszakban ha 2 átlagnál csapadékosabb hónap volt és csak 1 száraz akkor az idõszakot csapadékosnak vettem.
És ha 2 átlagnál szárazabb hónap volt és egy csapadékosabb akkor azt száraznak.

A 4 hónaposnál 2-2 -es aránynál semlegesnek vettem az idõszakot, itt 3:1 döntött a javára valamelyiknek.

Az 5 hónaposnál pedig 3:2 döntött valamelyik javára.

Felém enyhén növekedett a csapadékos jelleg 2007 óta, az aszályos idõszakok mértéke és hosszúsága viszont semmit sem csökkent összességében.

A leghosszabb csapadékos idõszak 2009 októbertõl - 2010 decemberig volt, itt 15 hónapra mindössze 1 db szárazabb hónap jutott ( 2010 március ), a többi 14 hónap átlag feletti csapadékú volt.

Száraz témánál meg a leghosszabb 2011 januártól - 2012 szeptemberig tartott, itt 21 hónapra mindössze 5 db átlagnál csapadékosabb hónap jutott és a többi 16 hónap átlagnál szárazabb volt.

2013-2014-et tükörkép jellemezte : Fél - fél éves nagyon csapadék és nagyon száraz idõszakok voltak :

2013-ban az év elsõ fele volt rendkívül csapadék, az év második fele meg átlagnál kissé szárazabb.
2014-ben pont fordítva volt, az év elsõ fele volt átlagnál picit szárazabb, az év második fele meg erõsen csapadékos.

Szóval elvégeztem számításokat az 1951-2015-ös napi adatsoron. Így most már nem csak naptári havi száraz és csapadékos idõszakokat, sõt akár pár heteseket is tudtam vizsgálni. Minden ábrán a lépésköz 1 nap, így a huszonnégy ábrán összesen 629864 intervallumhoz tartozó érték szerepel.
A legalább 7 napos száraz idõszakok éves számában nincs lényeges változás. Link Sõt, a hosszabb (legalább kéthetes száraz idõszakokban) még annyi változást se lehet észrevenni, mint a minimum 7 naposoknál. És ez nagyon fontos.

Ugyanis, mivel a száraz idõszakok gyakorisága és hossza viszonylag állandó, több vagy kevesebb hasmenéses-szorulásos idõszak csak úgy tud lenni, ha a köztes csapadékos idõszakokban több vagy kevesebb a csapadék, hiába van változás a legalább 4 napos csapadékos idõszakok gyakoriságában. Link Mivel a több és hosszabb csapadékos idõszakok a szárazak kárára mennek és fordítva, így összességében még inkább eltûnnek a változások. Link

Hol vannak itt a zonális és meridionális idõszakok? Sehol.
Tehát mivel mindig is sok a tartósan száraz és csapadékos idõszak, így néhány hetes idõszakok mindig tetszõlegesen sok kiválasztható egy adott pl. évtizedet nézve. Ugyanakkora gyakoriság mellett valamivel nagyobb eltérésû idõszakokat találhatunk a csapadékos években/évtizedekben, ami pusztán a csapadékösszeggel való összefüggés okozta látszólagos illúzióját okozza a gyakoriság növekedésének, holott errõl szó sincs.
Az egyes idõszakok melletti eltéréseket és a csapadékösszegek közötti kapcsolatot szemléltetik a következõ ábrák és korrelációs együttható. Minél rövidebb a vizsgált idõszak, annál nagyobb fokú a kapcsolat a kettõ között.
Éves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és az éves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,850
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,750
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,679
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,653

Féléves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a féléves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,830
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,725
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,629
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,606

Negyedéves átlaggal: Link Link Link Link
Korrelációs együtthatók az idõszakok közötti anomáliák és a negyedéves csapadékösszegek között:
-2 hetes idõszak (intervallum: 1 hónap): 0,788
-4 hetes idõszak (intervallum: 2 hónap): 0,665
-6 hetes idõszak (intervallum: 3 hónap): 0,565
-8 hetes idõszak (intervallum: 4 hónap): 0,531

"A hullócsapadék eloszlásában egyértelmûen a ritkább, szeszélyesebb eloszlású és nagyobb mennyiségû csapadékhullás felé tolódott el az éghajlat. Szerintem Floo erre gondolt ezzel a szerencsétlen nevû szorulásos példával."
Ez az állításod, szó szerint azt jelenti, hogy a csapadékintenzitás (csapadékos napra jutó csapadékösszeg, ami az SDII klímaindex) egyértelmûen növekedett. Nem növekedett a csapadékintenzitás sem! Itt aztán végképp semmi trend, egyebek, stb. nem létezik. Nézzük csak!
-2 hetes SDII index: Link
-4 hetes SDII index: Link
-6 hetes SDII index: Link
-8 hetes SDII index: Link
-3 hónapos SDII index: Link
-4 hónapos SDII index: Link
-5 hónapos SDII index: Link
-6 hónapos SDII index: Link
-1 éves SDII index: Link

Az SDII idexnél megjegyzem, ha pl. van 9 nap 0,1 mm-rel és egy nap 99,1 mm-rel, akkor az SDII index megegyezik azzal, ha egy hónapban van 10 csapadékos nap 10 mm-rel.
Ezért nem lehet egyedül csak az SDII indexet figyelni, kellenek különbözõ küszöbnapokra is indexek pl. 1/5/10/20/30/50 mm feletti napok száma vagy a száraz/csapadékos idõszakok hossza/száma stb..

Még egyszer mondom, hogy mindent napi lépésközzel számoltam, így a fenn írt rengeteg intervallum elemzésee után is csak azt tudom mondani, mint eddig, hogy a hasmenés-szorulás elmélet, ezen idõszakok napjainkban gyakoribbá válása nem igaz.
Lehet tátani a szájakat!

Már megint mindenrõl írtál, csak arról nem, amit én megcáfoltam. Ki a francot érdekel most pl. a búza hõmérsékletigénye, amikor száraz-csapadékos idõszakokról van szó?

Szeke: Mindjárt nekilátok és megírom a hozzászólásomat. Aztán majd mindenki táthatja a száját, te is Floo.

Végeztem átfogó kutatást annak idején az inverzióról és az állomásokról, 172 oldalas tanulmányban publikáltam, adatokkal, fényképekkel, leírásokkal, amit a Magyar Meteorológiai Társaság, illetve az omsz szakemberei is elismertek, klimatológustól is kaptam pozitív visszajelzéseket, meteorológus hallgatók diplomamunkájában is elismeréssel szóltak róla, itt a MetNet-en meg le lettem hülyézve!
A MMT klimatológiai pályázatában olyan pályázatok kaptak díjakat, amiknek lényegében semmi értelmük nem volt.
Az egyik azt elemezte, hogy a globális felmelegedés következtében probléma lehet, ha a búza nem fogja megkapni a téli hidegigényét!!!!!!!!!!
Egy mondattal cáfolható: olyan helyen is termesztenek jobb minõségû búzát, ahol olyan enyhék telek, mint amik nálunk soha nem is lehetnek!
Azt elemezte oldalakon keresztül, hogy 100 év múlva vagy 50 év múlva az országos búzatermesztés hogyan befolyásolja majd a csapadék megyénkénti(!!!) eloszlása!!!!!
Pedig aztán kutatott, végzettsége is volt, és a MMT szakemberei zsûrizték a tanulmányokat!
Nem messiások, jósok és látók!

A meteorológus szakemberek az adatsorukból nyilván matematikai és statisztikai számításaikkal kihozták, hogy Zala megyében rendkívül keveset süt a nap (nem igaz), hogy késõn tavaszodik (nem igaz), hogy gyakoribb a csapadék (nem igaz), hogy emiatt alacsony a középhõmérséklet (nem igaz), stb, stb.
Pedig aztán a magyar meteorológiai szakma 100-150 éve kutatja a meteorológiát, végzettségük is van, õk sem messiások és jósok, közben pedig.....tudnék mesélni!
És beletrafáltál!
Pont a magyar oktatási rendszer, pont az egyetemek ilyetén nevelése miatt tart az ország ott ahol tart, mert kijön az ember az egyetemrõl, aztán egyenletek, diagramok és statisztikákon kívül nem tud semmit!
Persze tisztelet a kivételnek!
Millió példát tudnék Neked elõhozni arról, hogy milyen káros hatásai vannak az egyetemi oktatásnak, a sok kutatásnak, volt szerencsém belelátni!
És látni azt, hogy mekkora különbség van a kétféle módszertan között!
Nagyon sok egyetemista, szakember, egyetemi tanár járt nálunk kertészei egyetemekrõl, sok elõadást tartottunk, publikáltunk a meteorológiai részekre is nagy hangsúlyt fektetve, aztán csak tátották a szájukat!
Sõt, voltak meteorológus hallgató is közöttük, akik tátották a szájukat!
Kipróbáltam évekkel ezelõtt, néhány egyetem meteorológiai tanszékvezetõjének írtam email-t, feltéve kérdéseket, mint laikus.
Egyszer sem a helyes választ kaptam!
Pedig egy egyetem meteorológiai tanszékvezetõjének talán van végzettsége és talán még kutatgat is!
Az egyik kertészeti egyetemen egy hölgy ismerõsöm a fügérõl írta a szakdolgozatát, aminek alapja az volt, hogy a füge korlátozott téltûrése miatt nálunk csak a dombokon (és a belvárosokban, de az mesterséges környezet, így az ebben a tekintetben nem érvényes) lehet hosszabb ideig és biztonságosan, sikeresen fügét termeszteni, ezért a kisugárzási inverzió is elemzésre került, lévén a kisugárzási inverzió teszi mindezt lehetõvé, hogy adott területen egy adott hõmérsékleten belül maradjon a hõmérséklet éveken, akár évtizedeken keresztül!
A dolgozatot elbíráló, lektoráló, olvasó tanár kiszedette az inverzióról szóló részt a szakdolgozatból, mert szerinte az nem úgy van és nem lényeges, nem tartozik oda, semmi értelme!
Pedig végzettsége talán van!
És ezen példákat hetekig tudnám sorolni, a legdurvábbakat nyilván nem írhatom le!

Szeke!
Jól látod a dolgokat!

Nem te hülyézted le Floo-t. De volt aki igen. És ez nem járja. Még akkor sem, ha részben tévedett. Egyébként nem mondtam olyat, hogy az állításait nem kellene megvédenie. Védje meg, ha akarja, tudja. Én pusztán arra utaltam, hogy az én olvasatomban Váralja érvelése nem feltétlenül cáfolja Floo felvetését. Továbbra is várom a naptári hónapokon átívelõ száraz/nedves periódusokra feltett kérdésemre a választ VáraljaMet-tõl.

Kettõ: Én nem állítottam olyat, hogy valaki hülye. Ne adj a számba szavakat, amiket nem mondtam!

Három: személyes ellentétem nincs senkivel sem, aki tartalmi jellegû hozzászólást tett a témában. Az viszont kifejezetten zavar, hogy vannak köztünk olyanok, akik tárgyszerû cáfolat híján továbbra is csak sértegetnek másokat. Akinek nem inge...

Én azért nagyon meg vagyok nyugodva, azok, akiknek se végzettsége, se átfogó kutatást nem végeztek, azok TELJESEN biztosak, akik meg kutatnak, ezzel foglalkoznak, azok teli vannak bizonytalansággal.

Még szerencse, hogy ennyi jós, látó és messiás jár közöttünk, egyet sajnálok, hogy ilyen hatalmas géniuszok, mégse alapítanak egy meteorológiai világszervezetet vagy publikálnak különbözõ folyóiratokban, pedig megérné, az ország felvirágozna ilyen szintû tudás következtében

Tõled ismét csak a szokásos ferdítést és hibás érvelést olvashatjuk : azt írod
1.: lehülyéztük Floo-t,
2..: fogadjuk el, hogy neki van igaza, addig míg !!!!!!!!!!!!!!!!MIIIIIIIIIIIIIIII!!!!!!!!!!!!! be nem bizonyítjuk az ellentétét.

Gondolom még sosem hallottad, hogy annak kell bizonyítani, aki állít valamit.

Váraljamet bebizonyította, hogy az elmélete nem igaz, tehát pontosan te nézel minket hülyének azzal, hogy alaptalanul rágalmazol.

Nem értesz hozzá, de kijelentõ módban állítasz és egyértelmûnek kijelentesz olyan dolgokat, ami vagy egyértelmûen nem igaz vagy pedig nem bizonyított. És persze hozzáteszed, hogy aki ezt nem fogadja el, az hülye.

Persze tudom ,hogy nem az a célod, hogy ebben a témában elõre vidd a vitát, csak a szokásos személyes ellentét újbóli feltüzelése.

Én mindenféle humbuk nélkül tudom hogy felém az utóbbi 8 évben feltûnõen csapadékosra fordult az idõjárás.
2007-2014 között a 8 év átlaga 772 mm itt.
Ez jó 100 mm-rel több mint aminek a sokéves átlagnak kéne lennie.
Ennek ellenére a szárazság, aszály minden évben jelen volt, igen még 2010-ben is.

Hogyne, csak addig nem ildomos hülyének beállítani valakit, amíg ki nem derült az igazság. Lehet, hogy ez a székrekedéses dolog ki van sarkítva valamelyest, de Floo empirikus megfigyelése biztosan nem nélkülöz minden alapot. A hullócsapadék eloszlásában egyértelmûen a ritkább, szeszélyesebb eloszlású és nagyobb mennyiségû csapadékhullás felé tolódott el az éghajlat. Szerintem Floo erre gondolt ezzel a szerencsétlen nevû szorulásos példával. Eléggé elbeszéltek egymás mellett, holott szerintem mindenki érti mirõl van szó.

Attól, hogy valaminek a létezése nem kizárható, még nem következik, hogy létezik.

Ja, értem. De az érdekelne azért, hogy a számításod mennyire "látja" a naptári hónapokon átnyúló csapadékos/száraz periódusokat?

Nem a meridionális-zonális korszakok létezéséról szól a vita és a számításaim sem, hanem Floo hasmenés-szorulás elméletérõl.

Elõre bocsátom, hogy nekem nem kényszerem a meridionális kontra zonális cirkulációs korszakok statisztikai alapú kimutatása, talán mégsem lehetetlen a dolog. A szimatom azt súgja, hogy inkább a csapadékos idõszakok hosszában lehet szignifikáns a különbség. A csapadékos idõszak alatt pedig a legalább 4 egymást követõ, mérhetõ csapadékú napok számát értem. Gyakorlati példa: Ma nálam zsinórban ez a 7. nap, amikor van mérhetõ csapadék. Ilyenre talán ritkábban van példa egy vegytiszta zonális korszakban.

Attól, hogy valami nem igazolható statisztikai alapon, még nem jelenti azt, hogy a létezése kizárható.

A visszatekintõbe írt elemzésed kapcsán merült fel bennem az, hogy a vizsgálat alapegységét képezõ "hónapok" kitakarhatják az esetleges csapadékosabb vagy szárazabb periódusokat. Például: Ha a január 1 és 15 közt nem esik semmi, majd január 16-tól február 14-ig leesik 100 mm csapadék, majd február 15-tõl február 28-ig semmi, akkor statisztikailag a január is és a február is átlagos körüli lesz. Miközben volt egy nagyjából egy hónapos nagyon csapadékos idõszak. Az ilyen és hasonló eseteket "látja" a statisztikád?

Nekem teljesen világos, hogy Floo mirõl beszél. Õ a makroszinoptikai mintázatok eloszlásában beállt változásokról beszél, ami létezõ jelenség. Hogy statisztikai alapon igazolható-e a dolog, nem tudom. De eszembe jutott róla hidegség avatara:

"azt se tudja senki, hogy tényleg konvektívbõl esik e a csapadék döntõ része, úgyse néz utána senki az adatoknak, aki meg veszi a fáradságot, az csak elenyészõ hányad, nem számít, hiszen maximum matematikailag tudná bizonyítani az igazát, arról meg tudjuk, hogy úgyis hazudik, a frontokat se fogják vissza és összeszámolni, túl lusták, inkább elhiszik, hogy ne tûnjenek butának"

Én megpróbálkoztam velem még tavaly augusztus-szeptemberben. Két hónapba került. Több ezer oldalnyi naplóból saját kezûleg hoztam létre több állomásra több évtizedes csapadékalak adatsorokat, amiket aztán alapul vettem a számításoknál. Az éves csapadék átlag 30-40%-a, a nyári csapadékösszeg általában 60-70%-a konvektív ez alapján. Hosszútávú változás, periodicitás nem jelentekzik. Dehát mint tudjuk ezek számítások, amik hazudnak. De ha önkényesen kiválasztunk néhány idõszakot, abból tudjuk, hogy aztán mindent elsöprõ állításokat lehet felállítani.

Azért, mert ellentétesen gondolkozol, még nem jelenti, hogy jól is.

Én nem beszélek pl. évekrõl, hanem éves (12 havi) idõszakokról. Míg évbõl csak 114 van 1901 óta, addig havi bontás mellett éves vagy 12 havi idõszak több mint 1300.

"nem mindegy hogy egy átlagosan csapadékosabb 20-30 évben hányszor lépi át a 100 mm-t, vagy egy átlagosan szárazabb idõszakban hányszor megy 20 mm alá, vagy épp az egyébként is csapadékosabb hónapokban lépi túl a 100 mm-t, vagy épp a szárazabb hónapban megy 20 mm alá, vagy a statisztikailag száraz hónapok mennek 100 mm fölé, vagy a csapadékosak 20 mm alá.
Nem mindegy az sem, hogy ennek a szorulás-hasmenéses elméletnek az igazolására milyen pontot választunk.
Szegeden nyilván egy 20 mm alatti hónap fér jobban bele, míg Nagykanizsán 100 mm fölé menni soha nem nagy kunszt."
Pont emiatt kell standarddá tenni az adatsort. Egy ilyen kis területen, mint ez az ország, az egyes hónapok eloszlásai már nem fognak jelentõsen eltérni egymástól, de a legcélszerûbb, ha az ország különbözõ területeire külön-külön elvégezzük a számításokat és utána azokat hasonlítjuk össze.

"egy hónap lehet úgy is átlagos, hogy az utolsó két nap esik 80 mm, de az egész hónap száraz volt"
Ha azokat is szorulás-hasmenésnek vennénk, hogy esik pár napig esõ, majd pár hétig semmi, stb.. olyanokból egyes években akár tucatnyit is ki lehetne mutatni, már csak naptári hónapokat nézve is rengetegszer fordul ilyen elõ. Amit még itt írni akartam, azt Zivipötty nagyon jól leírta.

"Ráadásul nem tudom, hogy Váraljamet kelet-mecseki adatsora pontosan hogyan lett összerakva, azt írta hogy 4 állomás 116 éves adataiból.
Egyrészt egy hegyvidék északi-keleti felérõl származnak az adatok, és a 4 állomás amelyrõl nem tudjuk melyik 4, akár többszáz méteres magassági különbséggel, illetve nem mindegy hogy a Kelet-Mecsek melyik felén, mert lehet az egyik idõszakból a hegy egyik felén, a másikból a másik felén, és adott idõszakra jellemzõen egyik helyen torlódhat a csapadék, másikon meg fõnös hatás lehet, mint azt a hõtérképen sokszor láthatjuk."
Az felhasznált állomások közül kettõ az északi, kettõ a déli oldalon van. Minden állomás 100 méter szintkülönbségen belüli. Olyan, hogy az egyik oldal száraz, a másik csapadékos legyen 114 év alatt egy hónapnál se fordult elõ, ráadásul az egyes hónapok eloszlásai is nagyon jól illeszkednek egymáshoz.

"Ezek az adatfeldolgozások ilyen esetben, amikor 99 mm 0-nak számít, 101 mm meg már 1-nek, pont elég 100-200 méter szintkülönbség, hogy túllépjen 20-30-40 éves idõtartamban egy határt, jelen esetben a 20 mm-t vagy a 100-at."
Amit az elõbb írtam, és épp ezért volt fontos a standard adatsor létrehozása (már sok hozzászólásban leírtam, miért, pl. a legutóbbiban is). A hasmenés-szorulás idõszakok detektálásánál sehol nem volt feltétel a 100 mm feletti érték. Minden idõszaknál a minimumok és a két idõszak közötti összegbeli különbség döntött.

Persze lehet homogenizálni, de az már mind manipulálás.
Ez nem homogenizálás volt, kevered a szezont a fazonnal.

Amit ez után írtál az "Olivér!"-ig az az eredeti adatsorból készült, a standardból a következõt kapjuk. (Hogy ezek a számok mit jelentenek, azt egy korábbi hozzászólásomban megtalálod.)
1901-10: 23
1911-20: 1
1921-30: 15
1931-40: 12
1941-50: 9
1951-60: 41
1961-70: 16
1971-80: 9
1981-90: 7
1991-00: 8
2001-10: 5
2011-15: 29

Ez alapján teljesen nyilvánvaló, hogy egy szélsõséges csapadékeloszlású évtizedben vagyunk. Ennek ellenére nem többszörözõdött meg a hasmenés-szorulás idõszakok, sõt semmi változás nincs ebben az elmúlt évtizedekben, évente továbbra is átlagosan 1-2 fordul elõ. (lásd: hsz a Visszatekintõben). Néhány évben 4 ilyen szélsõséges csapongás is elõfordult. Idén (májust is beleszámítva) kettõ volt eddig: a január-februári csapadékos idõszakot követte a március-áprilisi száraz idõszak, valamint a száraz áprilist követte a csapadékos május.

Ha csapadékról van szó, akkor ne hozz hõmérsékletes példákat. Azok csapadéknál semmit nem bizonyítanak, ég és föld a kettõ.

Még õsszel készítettem olyan éghajlati idexet, ami végül a szakdolgozatban nem szerepelt, hogy megvizságltam, egy adott hónapban/évszakban/évben a csapadék mekkora része hullott konvektív formában. Ezekhez az alapot a 3,5,6,7,8,9 csapadékkódú napok szolgáltatták. Nincs változás a konvektív csapadék arányában.

Tudom, mi a zonális és meridionális idõszak. A hasmenés-szorulás idõszakok gyakorisága független a zonális, meridionális idõszakoktól. (lásd: hozzászólásom a Visszatekintõben)

Ha te azt hiszed, hogy egy függvénnyel akarok bármit alátámasztani, nagyon tévedsz, még az a kettõ, amit megírtam is több függvénybõl áll és mire a végsõ véleményemet meghoztam, alkalmaztam még párat, csak mindent nem írok itt le.
Úgy, hogy találomra kibökünk hónapokat, idõszakokat pár évbõl, soha semmit nem fogsz tudni, de más se alátámasztani. Egyáltalán van fogalmad róla, mennyi egymillió adat (mégha csak képletesen is értetted)? Mert nekem van.

Tényleg azt hiszed, hogy mindent átfogóan (ami a hõmérsékleteken személtethetõ jól, amit meg is tettél már számtalanszor, de (és ez fontos) a hasmenés-szorulás idõszakok gyakoriságánál nem jelentkezik) ezt a zonális-meridionális idõszakok elmélet a te nevedhez fûzõdik? Én már 13!!! évesen beláttam ezt, amikor még azt se tudtam, hogy létezik MetNet, mégis eddig egyszer se írtam ezt le.

Ha már említett embereket, akik átélték azt az idõszakot, én is mondok ilyet. A váraljai OMSZ csapadékmérõ állomás észlelõje: amikor mondtam neki, hogy mikortól (1901) vannak adataim, rendszeresen, amikor találkozunk elõhozza, hogy az 1950-es években milyen évek voltak és kérdezget róla. Látható, hogy tartósan sok szélsõséges csapadékösszegû hónap volt abban az évtizedben, és bár nem sokkal, de a hasmenés-szorulás idõszak is több volt abban az évtizedben. Szerinted alaptalanul mondogatja, hogy bezzeg az 50-es években mik voltak?
Szerintem erre a mostani évtizedre is hasonlóan fogunk majd visszaemlékezni 30-40 év múlva, függetlenül attól, hogy a hasmenés-szorulás idõszakból nincs több, sok ebben az évtizedben a szélsõséges csapadékösszegû hónap.

"Szóval nem csak havi vagy 1,5-2 havi lebontásban vannak kilengések, hanem éves szinten is."

Figyelj, én 1,2,3,4,5,6 és 12 havi bontásban vizsgáltam az elméleteted.

Egy költõi kérdés: Számoknál mi mással lehet bizonyítani, ha nem matematikával?

Végezetül nem ártana elgondolkodni azon, amit Télember írt.

Mindentõl függetlenül az a Floo-Faraday párhuzam barokkos túlzásnak tûnik.
Bár a két "F" alapján akár még valamilyen elméletet akár sikerülhet ráhúzni a dologra.

Hadd fordítsam le ezt a hozzászólást mondatonként/bekezdésenként:

"Pont ez az, hogy én is millió adatot és millió térképet nézek át miközben vizsgálódok vagy régebben vizsgálódtam, de ezek számomra túl vannak bonyolítva.

Attól még hogy ez nem jött át (nem csak nekem), az egy dolog, Nektek sem jön át sok minden, ami nekem világosabb a napnál.

Valószínû azért, mert teljesen ellentétesen gondolkodok, mint Ti."

"Ami nekem bonyolult, az biztos nem lehet igaz, különben is, mivel én másként gondolom, nektek nincs igazatok.

A fõ probléma ott van, ahogy Cauchy és Váralja is említette vagy kijön az írásaikból, hogy ezt még grafikonokkal és meglévõ adatokkal is nagyon nehéz cáfolni vagy igazolni, mert a havi, évi, két évi idõpontokat magunk állítjuk fel, az idõjárás pedig nem követi ezeket az intervallumokat, egy hónap lehet úgy is átlagos, hogy az utolsó két nap esik 80 mm, de az egész hónap száraz volt, nem mindegy hogy egy átlagosan csapadékosabb 20-30 évben hányszor lépi át a 100 mm-t, vagy egy átlagosan szárazabb idõszakban hányszor megy 20 mm alá, vagy épp az egyébként is csapadékosabb hónapokban lépi túl a 100 mm-t, vagy épp a szárazabb hónapban megy 20 mm alá, vagy a statisztikailag száraz hónapok mennek 100 mm fölé, vagy a csapadékosak 20 mm alá.

"továbbra sem értem, mirõl van szó, de azért belekeverek egy csomó számot, hogy úgy tûnjön a többi hozzá nem értõnek, mintha én azért érteném, külön úgy állítom be, mintha a velem ellentétes állításokat megfogalmazók is egyetértenének velem abban, hogy az állításaik nem bizonyítanak semmit"

Nem mindegy az sem, hogy ennek a szorulás-hasmenéses elméletnek az igazolására milyen pontot választunk.
Szegeden nyilván egy 20 mm alatti hónap fér jobban bele, míg Nagykanizsán 100 mm fölé menni soha nem nagy kunszt.
Ráadásul nem tudom, hogy Váraljamet kelet-mecseki adatsora pontosan hogyan lett összerakva, azt írta hogy 4 állomás 116 éves adataiból.
Egyrészt egy hegyvidék északi-keleti felérõl származnak az adatok, és a 4 állomás amelyrõl nem tudjuk melyik 4 (remélem Olivér - bocs nem tudok embert megszólítani "Váraljamet" néven nevet - majd leírja), akár többszáz méteres magassági különbséggel, illetve nem mindegy hogy a Kelet-Mecsek melyik felén, mert lehet az egyik idõszakból a hegy egyik felén, a másikból a másik felén, és adott idõszakra jellemzõen egyik helyen torlódhat a csapadék, másikon meg fõnös hatás lehet, mint azt a hõtérképen sokszor láthatjuk.
Ezek az adatfeldolgozások ilyen esetben, amikor 99 mm 0-nak számít, 101 mm meg már 1-nek, pont elég 100-200 méter szintkülönbség, hogy túllépjen 20-30-40 éves idõtartamban egy határt, jelen esetben a 20 mm-t vagy a 100-at.

"elkezdem firtatni az engem cáfoló adatok valódiságát, na nem direktben, hanem csak ráutalva, lássák a többiek, milyen úriember vagyok, hogy - velük ellentétben én megbocsátom nekik a tévedésüket és nem dorongolom õket le mindenféle adattal és érthetetlen matematikai hókuszpókusszal"

Persze lehet homogenizálni, de az már mind manipulálás.

"ugyan halványlila gõzöm sincs a homogenizálásról (de remélve, hogy az emberek 99,9%-nak sincs), és mivel az a számomra érthetetlen matematika szerint történik, csakis hazugság és ferdÍtés lehet, olyan szándékos csalás, amivel a másikak az én tökéletes elméletemet meg akarják cáfolni.

Hozzáteszem, számomra a régi, 60-80-120 évvel ezelõtti adatok tekintetében mindig ott van az, hogy mennyire megbízhatóak.

"egy kicsit még ekézem a régi adatokat (csak ne vegyék észre, hogy én is azok alapján dolgozok)"

De az érdekes, hogy 3 embert ismerek, aki foglalkozik a meteorológiával, elég idõs ahhoz, hogy megélhette az 1960-1990 közti idõszakot, mind a 3 ember 100-200 km-re él egymástól, nem beszéltek össze, mégis mind a 3 tök ugyanazt, pont szóról szóra ugyanazt mondja a két idõszakról.

Arról a két idõszakról, az 1960-1990 és az 1990 után eltelt idõszakról mind a 3 ugyanúgy vélekedik.


"most ideteszek egy kis anekdotikus elbeszélést, arról a 3 emberrõl, akinek a szomszédja ült már oylan ember mellett, aki hallotta , amikor valaki mesélte mellette, hogy ismer egy embert, akik szó szerint ugyanazt gondolja. A múltkor olvastam Cauchy beírásából ,hogy ez egyike a tipikus érvelési hibáknak, (legfõképpen a bullshitmarketingmédia területén használják, idõs, gyenge akaraterejû emberek meggyõzésére) de hát arra már itt biztos nem emlékeznek, amúgy is csak szõrszálhasogatás, bonyolult, tehát hülyeség"

Mint ahogy Olivér adatsora is kimutatja:

"ideillesztem az eredeti adatokat, lássa mindenki, aki nem hülye/vak/fogyatékos, hogy teljesen nyilvánvaló az amit be fogok írni hamarosan..."

Az a két "0" abban az idõszakban mutatja, hogy kiegyenlítettebb volt az az idõszak.

"na látjátok, ott a nulla: tehát nem volt szélsõséges (remélem nem veszik észre, hogy pont azt csináltam, ami ellen tiltakoztam, hogy véletlenszerûen kiválasztottam 2 10 éves idõszakot és matematikailag bizonyítottam vele)"

Node!

Ha az 5 éves periódust tekintve az elmúlt 5 év a legszélsõségesebb, akkor az 1901-1910 közti 24-es szám hogyan jött össze?

Az messze az elmúlt 116 év legdurvább idõszaka a számsor szerint, ezek szerint ha 5 éves intervallumot veszek, már nem az?
Na ez a baj a matekkal és a statisztikákkal meg a grafikonokkal és a függvényekkel, hogy ha akarom vemhes ha akarom nem vemhes!

"ugyan én magam sem értem, mit akarok írni, de legalább a végén bemutathatom veel, hogy a matematika az használhatatlan az adatok elemzésénél, mert mindenki!!!! tudja!!!!, hogy statisztikailag bármit ki lehet mutatni (és még annak az ellenkezõjét is) (remélem ezt az érvelési hibámat se veszi észre az emberek 90%-a (a maradék 10% úgyse számít)

Ezt írtad Thermometernek: " "A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei." Ez így csak egy állítás, kijelentés mindenféle bizonyítás nélkül. Kiváncsi is vagyok, hogy miért gondolod ezt így?" "
Egész egyszerûen azért gondolja így (és tökéletesen pontosan jól gondolja!!!), mert a meridionális makroszinoptikai helyzetek szélsõségesebb csapadék és hõmérsékleti viszonyokat eredményeznek, mint a zonális, szerintem ezt még tanítják is az egyetemen.
Nem is értem hogy kérdezhetsz ilyet, hiszen ha figyelted az elmúlt évek, évtizedek idõjárását egész Európára vonatkoztatva, akkor vaknak kell már lenned, mert ki kellett hogy bökje a szemed.
Ezzel kapcsolatban már rengeteget írtunk az elmúlt években, csak gyorsan kerestem párat Link Link Link Link Link Link és az éghajlatváltozás fórumban Link Link Link Link Link Link
Van még millió ezzel kapcsolatban, de nincs idõm keresgetni, nem tudom ezekben benne vannak-e a magyarázatok, csak beírtam pár kulcsszót, ezeket dobta ki.

"Na most kicsit megdicsérem a szövetségesem, legközelebb is számíthassak rá, ha véletlenül meg akarna valaki cáfolni. Ha két ember ugyanazt mondja egy fórumon, akkor annak sokkal nagyobb súlya vana hozzá nem értõk felé. Igen-Igen Drága barátom Thermométer, neked ezentúl bármit írsz be, számíthatsz az én támogatásomra"

Azért jellemzõ a meridionális idõszakra a szélsõségesség, mert a rendkívül erõs anticiklon uralom és blocking hajlam oda hat, hogy hetekig hónapokig egy helyben álló anticiklonok és hetekig hónapokig egy helyben álló beragadó ciklonok, és a köztük ide-oda pattogó összeáramlási vonalak okoznak döntõ többségben konvektív(!!) csapadékot.
A konvektív szó is kulcsszó, ugyanis régóta az évi csapadék döntõ része konvektív évszaktól függetlenül, télen nyáron konvektív csapadék hullik, amit a radar nagyon jól mutat.
A frontcsapadékok száma drasztikusan lecsökkent.
Mint ahogy a zonalitás is, klasszikus zonalitás szinte alig van, amikor van, akkor is csak álzonalitást látunk, ami éppen az egyik blockingos helyzetbõl adódó, rövid ideig fennálló zonalitás.
Azért a régi tankönyvekben a zonalitásról és a dinamikusan nyugat felõl kelet felé mozgó atlanti frontokról nem úgy írnak, hogy írnak róla, de nincsenek.
Voltak, viszont úgy eltûntek, mint a pinty.
Szerintem az angolok tudnának mesélni errõl, mert szerintem a Brit-szigetek az egyik leginkább érintett ebbõl a szempontból, ahol erõsen jelentkezik a meridionális klíma hatása.

"jó tudom ,hogy nem állnak hetekig-hónapokig ugyanott a ciklonok, de miylen jól hangzik, meg azt se tudja senki, hogy tényleg konvektívbõl esik e a csapadék döntõ része, úgyse néz utána senki az adatoknak, aki meg veszi a fáradságot, az csak elenyészõ hányad, nem számít, hiszen maximum matematikailag tudná bizonyítani az igazát, arról meg tudjuk, hogy úgyis hazudik, a frontokat se fogják vissza és összeszámolni, túl lusták, inkább elhiszik, hogy ne tûnjenek butának"

Hogy mi is a különbség a zonális és a meridionális klíma között, 2009. augusztusában írtam Link

"idézek egy kicsit magamtól, azért ez már a biztos tudás jele, nem? Én már régóta ugyanazt mondom, tehát nekem van igazam "

Ezt is írtad az elõbb: "Nem gondolod rosszul, de abból, hogy egy idõszakban sok csapadék esik, még nem következik, hogy az azt megelõzõben vagy követõben szárazság lesz, bõven lehet átlagos is és többnyire az is. "

Pedig pont ez van!!!!
Olyannyira, hogy több mezõgazdasági vállalkozóval kapcsolatban vagyok, és nekik mindig azt mondom, illetve a fejem verem a falba, amikor például õsszel várják hogy száradjon a kukorica, hogy minél alacsonyabb nedvességtartalmú legyen, és így minél kevesebb szárítási költség legyen.
Csak mindig addig várnak, amikor a szárazság után nem átlagos csapadék jön, hanem egybõl annyi, hogy a száraz kukoricát nem tudják learatni, mert utána hetekig nem tudnak rámenni a földre.
Ezt a vállalkozók nem vették észre, hogy száraz idõszak után vagy esõs után nem átlagos jön, pedig jöhetne az is, nem, azonnal az ellenkezõjébe csap át, mint ahogy most is.
Március-áprilisban, bocsánat, visszamegyek még régebbre, múlt õsszel nem tudták megmunkálni a földeket (meg aratni sem nagyon), mert a folyamatos nyári és õszi esõk után nem tudtak rámenni a földekre, tele volt a fészbuk sárban ragadt traktorokkal.
A földeket nem tudták megmunkálni õsszel, így kénytelenek voltak télen sebtiben amikor volt egy kis fagy (más kérdés hogy az elmúlt 5 évben egyetlen egyszer fagyott meg a talaj, ami azért nem kis teljesítmény), rámenni, amit nem sikerült, azt tavasszal próbálták.
Csak mire nekiláttak, annyira kiszáradt a talaj a rendkívül szeles idõtõl, hogy épp most mesélte egy barátom, hogy megpróbálták még az esõk után lóval ekével megszántani az egyik földet, és majdnem beledöglött az állat mert a csontkemény földet nem tudták megszántani, illetve voltak földek amiket nem tudtak elmunkálni géppel sem.
A vállalkozó ismerõsök mondták, majd akkor vetnek ha lesz esõ.
Mondtam nekik, ne várjanak, mert ha egyszer elered, akkor nem annyi lesz, hogy pont elég, hanem átcsap a másik végletbe, és hetekig nem tudnak rámenni a földekre.


"kicsit még anekdotázok a buta vállalkozókról, tudatlan - a meteorológusoktól megvezetett gazdálkodókról, lássátok mennyire tapasztalt vagyok, nem is értem, miért nem tõlem kér mindenki tanácsot. Ezért tart itt ez az ország...."

Így lett?
Így?

"Bazsalazsa majdnem elvitte elõlem a sajátvállveregetés pálmát, de most visszaveszem"

És ez jóideje így megy, többször is hitetlenkedve írtam, hogy mi a csuda vezérli ezt, hogy a csudába tud egyik végletbõl átmenni a másikba, amikor nem lenne muszáj.
Lehetne az egyik kilengés után átlagos, de nem, egybõl átcsap a másik végletbe.
Múlt télen is, 2013/2014 õszén telén is:
- 2013 október 23 mm Link
- november 142 Link
- december 4 mm
-2014 január közepéig tartott a száraz idõszak Link
- január közepétõl február végéig ismét állandóan esett Link , 150 mm lett a vége
-márciusban megint szorulása volt, 18 mm Link
Április csak 49 mm Link , de 17 csapadékos nappal, tehát a csapadékos jelleg jött a száraz után, annyi különbséggel hogy álladóan esett csak kevés.
A május is tartotta a csapadékos idõt Link a hónap végéig, majd akkor megint elállt, és június végéig nem esett szinte semmi, annak az egy hónapnak, május 20-tól június 24-ig 8 mm esett Link
Nagyjából 1,5 hónapos intervallumokban volt folyamatosan szorulás vagy hasmenés, persze nem mindig esett pont elsejétõl 30-31-ig a szárazság vagy a csapadékosság, de az egyik végletbõl a másikba váltás félelmetes volt.
Aztán elkezdõdött a pokol, a július, augusztus, szeptember 150-200-250 mm-es hónapok voltak, persze a folyamatos konvektív csapadékok miatt.
Október folytatta de már csak 100 mm körül zárt.
November 20-30 mm.
December 30-40 mm.
Január 50 mm.
Február 47 mm.
A téli hónapokban sokszor a szinoptikai helyzet és a radarkép olyan volt, hogy ha az nyáron van, akkor a néhány mm-ek helyett 50-100 mm-es zivatarok lettek volna ugyanúgy.
A talaj nem bírt kiszáradni, egész télen tocsogott a víztõl, dobbantottál egyet és 10 méteres körzetben sziszegett, szörcsögött a talaj.
Aztán jött a március 14 mm-el Link
Április 13 mm Link
2 ásónyom mélyen csontszáraz talaj, a felsõ 20 centi az omsz mérések szerint 27 %-ig csökkent, a felsõ fél méter 45-50 környékére, ami márciusi-áprilisi viszonylatban komoly szárazság, mivel ekkor még nincs akkora párolgás mint nyáron.
Ez nyáron elég komoly szárazság lett volna.
Aztán mint ahogy sejteni lehetett, nem holmi átlagos hónappal folytatjuk, mint ahogy elõtte sem, hanem fogta magát és 120-130-nél tartunk.
Egyik végletbõl egybõl, átmenet nélkül a másikba!!!!!

" na jöhetnek a cáfoló adatok, persze hogy állandóan van szorulás meg hasmenés, lássátok, egyszer esik, egyszer meg nem, csak nehogy feltûnjön, hogy teljesen más idõintervallumokkal dolgozom és csakis speciálisan kiválasztott intervallumokra érvényesek az adatok (de ezt se fogja senki leellenõrizni)

"Persze azzal együtt, hogy a meteorológia nem egy olyan tudomány, amit kalitkában vagy laborban lehet vizsgálni és annyi, de annyi paraméter, változó és ismeretlen van, hogy ezeket a dolgokat egy db mérõhellyel, egy darab függvénnyel, adatsorral nem lehet alátámasztani, sem cáfolni."

"ugyan fogalmam sincs a függvényekrõl és arról sem, mit jelent valamit matematikailag bizonyítani, de valószínû a többségnek se, így nem fognak vitatkozni velem azon ,hogy lehet-e bizonyítani vele vagy sem. És mivel ez túl bonyolult, inkább ezt is elhiszik."
Annak idején éveken át tartó vitáim voltak az inverzióról, az állomások telepítésével kapcsolatos problémákról, a klímaleírásokról.
Ez a téma sokkal jobban detektálható, megfogható, bizonyítható, én hiába írtam róla adatokat, matematikai, biológiai, fizikai, antropológiai, társadalomtudományi érvekkel jöttem elõ, senki nem értette és senki nem hitte el, és senki nem adott igazat nekem.
Persze azóta már bizonyosságot látott, azóta mindenki tudja hogy úgy van, azóta mindenki ért hozzá.
Ez a része, a klímaváltozás, szorulás-hasmenés elmélet meg a többi része sokkal nehezebben bizonyítható, szóval nem várom el a múltbéli események után, hogy bárki is igazat adjon nekem.
Kivéve azt a 3 embert, akikrõl említettem, hogy megélték az 1960-1990 közti korszakot, és a bõrükön érezték a bõdületes különbséget.
Illetve sokan megélték, csak épp nem voltak elég jó megfigyelõk.

"kicsit bedobom még ide a régi elméleteim, amirõl persze a tudatlan kutatóknak fogalmuk se volt, csak az emberek érezték (igen ti, drága kedves olvasóim, ti éreztétek, csak nem voltatok annyira kitartóak, mint én, a messiás)"

2010 országos csapadék maximum rekord.
2011 országos csapadék minimum rekord.
2012 országos napfényrekord.
2013: "A havi csapadékösszegek homogenizált, interpolált adatainak összegzéseként kijelenthetjük, hogy a 2013-as év a csapadékszélsõségek éve volt hazánkban, ezzel ismét egy, az idõjárás szempontjából mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Az elmúlt évek szélsõségei után (2010. a legcsapadékosabb, majd rögtön 2011 a legszárazabb, 2012 pedig a 10. legszárazabb év volt hazánkban 1901 óta) 2013-ban egy éven belül tapasztalhattuk meg mind a jelentõs csapadéktöbbletet, mind a súlyos csapadékhiányt."
2014 sem volt piskóta a 200-250 mm-es hónapokkal.
Szóval nem csak havi vagy 1,5-2 havi lebontásban vannak kilengések, hanem éves szinten is.

Folytathatnám még reggelig a növényekkel kapcsolatban is, ugyanis az adatok böngészése mellett én a növényzet, a mezõgazdaság több évtizedes múltra visszatekintõ elemzésével is kutatom a dolgot, amik szintúgy alátámasztják a dolgot.
Na persze nem a "Józsi bácsi meg a Mariska Néni" bemondására, hanem ennél sokkal megbízhatóbb dolgokkal találkozom.
Én kis túlzással napi 24 órában kint vagyok január 1-tõl december 31-ig, és a bõrömön érzem ezeket az idõjárási eseményeket, nem csak az adatok elõtt vagy a modellek elõtt gubbasztok, nem csak a 4 falat nézem, onnan nem lehet meteorologizálni.
Tudom hogy Te is gombászol, meg miegymás, ami nagyban segít abban, hogy jobban átlásd a dolgokat.
És szerencsére tudom milyen volt a 60-90-ig tartó idõszak, és ez a mostani teljesen ellentéte annak.
Hogy elõtte mi volt, tudjuk hogy a 20-50 közti idõszak sem volt éppen egyszerû.
Elõtte meg kitudja mi volt.

"zárásként bedobok néhány rekordot, mindenki lássa, nem piskóta, ami az utóbbi években van, és kiderüljön, én ezt már rég láttam elõre, ti is láthatnátok, ha nem csak mindenféle idióta matematikai függvényekkel dobálóznátok, hanem ti is kimennétek a természetbe, de ti csak bentülõ semmirekellõk vagytok, de még nem vagytok elveszve, ha hozzám csatlakoztok, van még esélyetek a megdicsõülésre ÁMMEN"

Nos, végigolvasva mindent, megállapítom, hogy -várakozásomnak megfelelõen- semmi nem változott.

Floo összes ún. elméletével kapcsolatban az a legnagyobb gond, hogy az éppen esedékes rögeszméjéhez utolsó légvételig és tíz körömmel ragaszkodva próbál különbözõ magyarázatokat kreálni.

Eljátszotta már ezt anno Takival, lász Lacival, Pitommal és még sok mindenkivel, nem is egyszer. Amikor pedig valaki megalapozott érvekkel cáfol, akkor jön a görcsös erõlködés, a meg nem értett zseni szerepében való tetszelgés.

Csak emlékeztetõül néhány kiragadott példa(a régiek biztosan emlékeznek még rá): korábban volt a hármas blokk-elmélet, volt az elõoldali és hátoldali háborgás kaotikus elmélete, most pedig ezt a szorulás-hasmenést találta ki. Nos, ez nem hasmenés, ez agymenés.

Sajnos meggyõzhetetlen, felesleges erõlködni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276655 - 2015-05-27 12:56:30)

Floo elméletével szerintem éppen az az egyik probléma, hogy nem arányíthatók egymáshoz az idõszakai. Tehát például "hasmenés-szorulás"-nak számít nála az is, ha két hétig "extrém" csapadékos az idõ, majd utána három hónapig "szárazság" jellemzõ. Nekem egyébként az sem tiszta, hogy pontosan mit ért szárazság alatt. Tehát ha mondjuk nyárra esik a három szárazságos hónap, de mindegyikben, pontosan 1 hónapos idõközökkel bejön egy-egy hullámzó hidegfront, amibõl két nap alatt leesik 70-80 mm csapadék (ezen kívül viszont nincs vagy alig van csapadék), akkor az még szárazság-e, hiszen így a három hónapban volt kb. 200 mm csapadék, ami nagyjából kiteszi a nyári átlagot (még itt nyugaton is). Vagy akkor a nagy "szoruláson" belül volt három kis "hasmenés"? És valóban nem derül ki, hogy ezek az állítólagos idõszakok milyen gyakorisággal követik egymást. Illetve, hol van az a határ, amikor azt lehet mondani, hogy már egy ilyen idõszakban vagyunk. Például azt, amikor egy ciklon több napig befolyásolja az idõjárást, és ezalatt ledob 100+ mm csapadékot, de elõtte/utána egy-két héten keresztül viszonylag száraz idõ van csak néhány csapadékos nappal, én nem nevezném "hasmenésnek". Mert ennyi erõvel akkor az összes beragadó frontot, ciklont "hasmenésnek", a köztük lévõ szárazabb idõszakokat pedig "szorulásnak" lehetne nevezni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276653 - 2015-05-27 12:26:2

"Maxwell úgy nyilatkozott, hogy éppen Faraday kísérleti eredményei inspirálták a dolog matematikai megvizsgálására." Ez egy hatalmas igazság azzal a nagy különbséggel, hogy ezúttal Faraday-nek nincs igaza.

Még mielõtt itt nagy "win"-ezésbe kezd bárki is, azzal legyünk tisztában, hogy Floo úgy akarja igazolni az elméletét, hogy találomra kibök idõszakokat az elmúlt néhány évbõl (amiket én is kimutattam egyébként függvénnyel is, nem látomásra döntöttem), miközben a korábbi évtizedekrõl semmit nem tudat velünk. Soha nem az a lényeg, hogy valamikor sok vagy kevés valami, hanem, hogy MIHEZ KÉPEST. Továbbá azt vélem felfedezni, hogy Floo a hasmenés-szorulás elméletét részben HÕMÉRSÉKLETekkel akarja alátámasztani. Ennél nagyobb hibát elkövetni se lehet, a kettõ semmiben nem függ egymástól. Van az évtizedes lebontás, amit pár napja írtam, és most Floo ki is tért rá. Az még az eredeti adatsor alapján készült, nem a standard alapján.
Nem azért volt szükség az adatsor standarddá tételére, hogy mesterségesen befolyásoljuk az adatsort, hanem, hogy az egyes hónapok összehasonlíthatóvá váljanak. Így az adott hónapon belüli szélsõségek szélsõségek maradtak, de ami a legfontosabb, hogy pusztán csapadékösszegekbõl adódó látszólagos szélsõségek nem jelennek így meg. Egy példa, amibõl "talán" mindenki fölfogja:
Van kettõ olyan idõszak, amikor egy 5 mm-es hónapot egy 80 mm-es követ. Az egyik január-februárban, a másik május-júniusban. Ha erre az eredeti csapadékösszegekre futtatjuk az elsõ függvényt (nyilvánvalóan arra a tartalmas hsz-ra senki nem reagált), akkor egyiknél se kapunk szélsõséget, mert egyrészt a két hónap közti különbség nem haladja meg a 80 mm-t, másrész a csapadékos hónap összege se haladja meg a 80 mm-t, holott tudjuk, hogy egy 80 mm-es február borzasztóan csapadékos, míg egy 80 mm-es június még gyengén átlag alatti is, így nem lehet eltérõ hónapok vizsgálatánál adott szinten meghúzni értékeket és az alatt, illetve fölött nézni. Ezért van szükség a standard adatsorra, ami alapján a példába a január-február idõszak 7,3-116,4; a május-június pedig 4,1-59,0 mm-es értéken szerepel, így a függvény máris szélsõséges változást (szorulás-hasmenés) idõszakot jelez január-februárnál, míg ahogy látjuk május-júniusban szó sincs ilyenrõl.

Floo néhány szemrevétel alapján kiválasztott idõszak alapján mond véleményt, míg én közel 10000 idõszak átfogó vizsgálata után írom azt, amit.

Majd még írok többet ebéd után.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276651 - 2015-05-27 11:54:34)

Azért az az "elképzelte" erõs túlzás, mondjuk inkább azt, hogy rengeteg kísérlet, mérés alapján következtetett rá.

És épp ez a lényeg, hogy ha én valamit "kitalálok", azt igazolni kell, mert addig nem lesz más, csak egy kitaláció, még ha esetleg igaz is. És nem feltétlenül (elsõre) matematikai módszerekkel, de legalább mérésekkel, adatokkal.

Floo helyett ezt megtette VáraljaMet, és az adatokból látszik, hogy semmiféle szignifikáns változás nem történt az utóbbi években az extrém csapadékú hónapokat tekintve.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276647 - 2015-05-27 11:10:19)

A Floo által a Metnet-en kifejtett tevékenység, és a kiváltott reakciók egy tudománytörténeti "párost" juttatnak eszembe, mégpedig Faraday és Maxwell párosát. Kettejük közül Faraday volt a zseniálisan jó szemû kísérleti fizikus, aki azonban nem rendelkezett a szükséges matematikai tudással. Hihetetlen intuícióval elképzelte, hogy az árammal átjárt vezetéket mágneses erõvonalak hálója veszi körül, mely az áram kikapcsolásakor összeomlik, és ez az összeomlás feszültséget indukál a vezetõben. Igaza volt? Messzemenõkig! De matematikailag nem volt képes leírni a jelenséget.
Aztán jött a fiatal Maxwell, akinek birtokában volt a megfelelõ matematikai apparátus, fel tudta írni azokat a bizonyos, elektromágneses terekre vonatkozó differenciálegyenleteket.
Kókler lett volna Faraday, hasraütészerûen nyilatkozott volna, mert csak kísérleti megfigyeléseket, és egyszerû méréseket eszközölt? De még mennyire, hogy nem! Maxwell úgy nyilatkozott, hogy éppen Faraday kísérleti eredményei inspirálták a dolog matematikai megvizsgálására.
Szóval, a (tudományos) élet nem olyan egyszerû, fiatal barátaim. Mostanában olyan tendencia érvényesül a természettudományokban, hogy mindent mindenáron kvantitatíve is elemezni kell. Tudomásom van róla, hogy orvosi szakírók fogcsikorgatva táblázatokat szerkesztenek, mert különben "eladhatatlan" a cikk. Holott éppen az orvostudományban helye, sõt tág tere van a leíró, kvalitatív szemléletmódnak. Helye van a meteorológiában is, hiába egzaktabb több fokkal az elõbbinél.
Olyat nem lehet, nem szabad kijelenteni, hogy ami matematikailag nincs leírva, az nem létezik. A statisztika adott esetben alaposan félrevezethet, a nyers megfigyelés kiváló eredményt hozhat. Természetesen a kétféle módszer nem egymás ellensége, támogatják egymást.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276641 - 2015-05-27 09:30:50)

Egy kérdés: A hosszú, sok mindenre kitérõ irományból megtudtuk, hogy az 1960-1990-es idõszak tényleg szignifikánsan más volt-e, mint az azt követõ idõszak Váraljamet indexe szerint?

1961-1970: 0
1971-1980: 4
1981-1990: 0

1991-2000: 4
2001-2010: 2
2011-2015: 4

Röviden 0-4-0 szignifikánsan más lenne mint 4-2-4 ha látható, hogy korábban voltak 15-öt elérõ vagy akár 20 feletti értékek is?
Az index alkalmasnak tûnik a kívánt eltérés kimutatására a két idõszak között, de még sem látom a szignifikáns eltérést ez alapján...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276615 - 2015-05-26 22:37:46)

Egy dolog kimaradt, meg még ezer, de ez fontos!

A váltás a két idõszak között 1992-ben volt!
Ezt egy barátom úgy észrevette, hogy egyik nap amolyan volt, másnap meg ilyen amilyen most!
Tõle tudom hogy akkor volt, ezt Õ 2005-ben mondta nekem, amikor még számítógépe sem volt, meg egyébként sem tudhatta máshonnan, mint hogy megfigyelte.
Se modell, se adat, se grafikon se semmi, csak észrevette, hogy hoppá, valami megváltozott!
Érdemes elgondolkodni, hogy nem folyamatos volt az átmenet, hanem drasztikus!
Thermométerrel beszélgettünk errõl, Õ is így vélekedik errõl.
És amikor a NAO indexeket meg a többi adatot megnéztem mostanában, az adatok is alátámasztják hogy akkor változott meg.
1992-ben.
És az illetõ nem fizikus, nem matematikus, hanem nyugdíjas olasztanár.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276614 - 2015-05-26 22:21:39)

Nem sikkadt el semmi, csak vártam Váraljamet adatsorát a visszatekintõben, meg próbáltam idõt szakítani rá.

Próbálom értelmezni ezeket a grafikonokat és az adatokat, és valóban nem értettem az elején, hogy jönnek ki ezek a 24 hónapos idõszakok.

"de amíg ez sem megy át nem érdemes... "

Pont ez az, hogy én is millió adatot és millió térképet nézek át miközben vizsgálódok vagy régebben vizsgálódtam, de ezek számomra túl vannak bonyolítva.

Attól még hogy ez nem jött át (nem csak nekem), az egy dolog, Nektek sem jön át sok minden, ami nekem világosabb a napnál.

Valószínû azért, mert teljesen ellentétesen gondolkodok, mint Ti.

A fõ probléma ott van, ahogy Cauchy és Váralja is említette vagy kijön az írásaikból, hogy ezt még grafikonokkal és meglévõ adatokkal is nagyon nehéz cáfolni vagy igazolni, mert a havi, évi, két évi idõpontokat magunk állítjuk fel, az idõjárás pedig nem követi ezeket az intervallumokat, egy hónap lehet úgy is átlagos, hogy az utolsó két nap esik 80 mm, de az egész hónap száraz volt, nem mindegy hogy egy átlagosan csapadékosabb 20-30 évben hányszor lépi át a 100 mm-t, vagy egy átlagosan szárazabb idõszakban hányszor megy 20 mm alá, vagy épp az egyébként is csapadékosabb hónapokban lépi túl a 100 mm-t, vagy épp a szárazabb hónapban megy 20 mm alá, vagy a statisztikailag száraz hónapok mennek 100 mm fölé, vagy a csapadékosak 20 mm alá.
Nem mindegy az sem, hogy ennek a szorulás-hasmenéses elméletnek az igazolására milyen pontot választunk.
Szegeden nyilván egy 20 mm alatti hónap fér jobban bele, míg Nagykanizsán 100 mm fölé menni soha nem nagy kunszt.
Ráadásul nem tudom, hogy Váraljamet kelet-mecseki adatsora pontosan hogyan lett összerakva, azt írta hogy 4 állomás 116 éves adataiból.
Egyrészt egy hegyvidék északi-keleti felérõl származnak az adatok, és a 4 állomás amelyrõl nem tudjuk melyik 4 (remélem Olivér - bocs nem tudok embert megszólítani "Váraljamet" néven - majd leírja), akár többszáz méteres magassági különbséggel, illetve nem mindegy hogy a Kelet-Mecsek melyik felén, mert lehet az egyik idõszakból a hegy egyik felén, a másikból a másik felén, és adott idõszakra jellemzõen egyik helyen torlódhat a csapadék, másikon meg fõnös hatás lehet, mint azt a hõtérképen sokszor láthatjuk.
Ezek az adatfeldolgozások ilyen esetben, amikor 99 mm 0-nak számít, 101 mm meg már 1-nek, pont elég 100-200 méter szintkülönbség, hogy túllépjen 20-30-40 éves idõtartamban egy határt, jelen esetben a 20 mm-t vagy a 100-at.

Persze lehet homogenizálni, de az már mind manipulálás.
Hozzáteszem, számomra a régi, 60-80-120 évvel ezelõtti adatok tekintetében mindig ott van az, hogy mennyire megbízhatóak.
De az érdekes, hogy 3 embert ismerek, aki foglalkozik a meteorológiával, elég idõs ahhoz, hogy megélhette az 1960-1990 közti idõszakot, mind a 3 ember 100-200 km-re él egymástól, nem beszéltek össze, mégis mind a 3 tök ugyanazt, pont szóról szóra ugyanazt mondja a két idõszakról.

Arról a két idõszakról, az 1960-1990 és az 1990 után eltelt idõszakról mind a 3 ugyanúgy vélekedik.

Mint ahogy Olivér adatsora is kimutatja:

1901-1910: 24

1911-1920: 11

1921-1930: 8

1931-1940: 4

1941-1950: 4

1951-1960: 15

1961-1970: 0

1971-1980: 4

1981-1990: 0

1991-2000: 4

2001-2010: 2

2011-2015: 4

Az a két "0" abban az idõszakban mutatja, hogy kiegyenlítettebb volt az az idõszak.
Olivér pedig az elmúlt 5 évrõl ezt írja:

"És bár a lentebbi ábrákon látszik, hogy az elmúlt 5 évben volt a legtöbb úgymond szélsõséges csapadékösszegû hónap öt éves periódust tekintve, de a jövõben az ábrákon szereplõ értékek még szinten tartásához is szélsõséges csapadékösszegû hónapok sorozata kell, ugyanis 2015. májusától esnek ki elõbb a 2010-es csapadékos, majd a 2011-es száraz hónapok."

Node!

Ha az 5 éves periódust tekintve az elmúlt 5 év a legszélsõségesebb, akkor az 1901-1910 közti 24-es szám hogyan jött össze?

Az messze az elmúlt 116 év legdurvább idõszaka a számsor szerint, ezek szerint ha 5 éves intervallumot veszek, már nem az?
Na ez a baj a matekkal és a statisztikákkal meg a grafikonokkal és a függvényekkel, hogy ha akarom vemhes ha akarom nem vemhes!

Olivér!

Ezt írtad Thermometernek: " "A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei." Ez így csak egy állítás, kijelentés mindenféle bizonyítás nélkül. Kiváncsi is vagyok, hogy miért gondolod ezt így?" "
Egész egyszerûen azért gondolja így (és tökéletesen pontosan jól gondolja!!!), mert a meridionális makroszinoptikai helyzetek szélsõségesebb csapadék és hõmérsékleti viszonyokat eredményeznek, mint a zonális, szerintem ezt még tanítják is az egyetemen.
Nem is értem hogy kérdezhetsz ilyet, hiszen ha figyelted az elmúlt évek, évtizedek idõjárását egész Európára vonatkoztatva, akkor vaknak kell már lenned, mert ki kellett hogy bökje a szemed.
Ezzel kapcsolatban már rengeteget írtunk az elmúlt években, csak gyorsan kerestem párat Link Link Link Link Link Link és az éghajlatváltozás fórumban Link Link Link Link Link Link
Van még millió ezzel kapcsolatban, de nincs idõm keresgetni, nem tudom ezekben benne vannak-e a magyarázatok, csak beírtam pár kulcsszót, ezeket dobta ki.

Azért jellemzõ a meridionális idõszakra a szélsõségesség, mert a rendkívül erõs anticiklon uralom és blocking hajlam oda hat, hogy hetekig hónapokig egy helyben álló anticiklonok és hetekig hónapokig egy helyben álló beragadó ciklonok, és a köztük ide-oda pattogó összeáramlási vonalak okoznak döntõ többségben konvektív(!!) csapadékot.
A konvektív szó is kulcsszó, ugyanis régóta az évi csapadék döntõ része konvektív évszaktól függetlenül, télen nyáron konvektív csapadék hullik, amit a radar nagyon jól mutat.
A frontcsapadékok száma drasztikusan lecsökkent.
Mint ahogy a zonalitás is, klasszikus zonalitás szinte alig van, amikor van, akkor is csak álzonalitást látunk, ami éppen az egyik blockingos helyzetbõl adódó, rövid ideig fennálló zonalitás.
Azért a régi tankönyvekben a zonalitásról és a dinamikusan nyugat felõl kelet felé mozgó atlanti frontokról nem úgy írnak, hogy írnak róla, de nincsenek.
Voltak, viszont úgy eltûntek, mint a pinty.
Szerintem az angolok tudnának mesélni errõl, mert szerintem a Brit-szigetek az egyik leginkább érintett ebbõl a szempontból, ahol erõsen jelentkezik a meridionális klíma hatása.

Hogy mi is a különbség a zonális és a meridionális klíma között, 2009. augusztusában írtam Link

Ezt is írtad az elõbb: "Nem gondolod rosszul, de abból, hogy egy idõszakban sok csapadék esik, még nem következik, hogy az azt megelõzõben vagy követõben szárazság lesz, bõven lehet átlagos is és többnyire az is. "

Pedig pont ez van!!!!
Olyannyira, hogy több mezõgazdasági vállalkozóval kapcsolatban vagyok, és nekik mindig azt mondom, illetve a fejem verem a falba, amikor például õsszel várják hogy száradjon a kukorica, hogy minél alacsonyabb nedvességtartalmú legyen, és így minél kevesebb szárítási költség legyen.
Csak mindig addig várnak, amikor a szárazság után nem átlagos csapadék jön, hanem egybõl annyi, hogy a száraz kukoricát nem tudják learatni, mert utána hetekig nem tudnak rámenni a földre.
Ezt a vállalkozók nem vették észre, hogy száraz idõszak után vagy esõs után nem átlagos jön, pedig jöhetne az is, nem, azonnal az ellenkezõjébe csap át, mint ahogy most is.
Március-áprilisban, bocsánat, visszamegyek még régebbre, múlt õsszel nem tudták megmunkálni a földeket (meg aratni sem nagyon), mert a folyamatos nyári és õszi esõk után nem tudtak rámenni a földekre, tele volt a fészbuk sárban ragadt traktorokkal.
A földeket nem tudták megmunkálni õsszel, így kénytelenek voltak télen sebtiben amikor volt egy kis fagy (más kérdés hogy az elmúlt 5 évben egyetlen egyszer fagyott meg a talaj, ami azért nem kis teljesítmény), rámenni, amit nem sikerült, azt tavasszal próbálták.
Csak mire nekiláttak, annyira kiszáradt a talaj a rendkívül szeles idõtõl, hogy épp most mesélte egy barátom, hogy megpróbálták még az esõk után lóval ekével megszántani az egyik földet, és majdnem beledöglött az állat mert a csontkemény földet nem tudták megszántani, illetve voltak földek amiket nem tudtak elmunkálni géppel sem.
A vállalkozó ismerõsök mondták, majd akkor vetnek ha lesz esõ.
Mondtam nekik, ne várjanak, mert ha egyszer elered, akkor nem annyi lesz, hogy pont elég, hanem átcsap a másik végletbe, és hetekig nem tudnak rámenni a földekre.
Így lett?
Így?
És ez jóideje így megy, többször is hitetlenkedve írtam, hogy mi a csuda vezérli ezt, hogy a csudába tud egyik végletbõl átmenni a másikba, amikor nem lenne muszáj.
Lehetne az egyik kilengés után átlagos, de nem, egybõl átcsap a másik végletbe.
Múlt télen is, 2013/2014 õszén telén is:
- 2013 október 23 mm Link
- november 142 Link
- december 4 mm
-2014 január közepéig tartott a száraz idõszak Link
- január közepétõl február végéig ismét állandóan esett Link , 150 mm lett a vége
-márciusban megint szorulása volt, 18 mm Link
Április csak 49 mm Link , de 17 csapadékos nappal, tehát a csapadékos jelleg jött a száraz után, annyi különbséggel hogy álladóan esett csak kevés.
A május is tartotta a csapadékos idõt Link a hónap végéig, majd akkor megint elállt, és június végéig nem esett szinte semmi, annak az egy hónapnak, május 20-tól június 24-ig 8 mm esett Link
Nagyjából 1,5 hónapos intervallumokban volt folyamatosan szorulás vagy hasmenés, persze nem mindig esett pont elsejétõl 30-31-ig a szárazság vagy a csapadékosság, de az egyik végletbõl a másikba váltás félelmetes volt.
Aztán elkezdõdött a pokol, a július, augusztus, szeptember 150-200-250 mm-es hónapok voltak, persze a folyamatos konvektív csapadékok miatt.
Október folytatta de már csak 100 mm körül zárt.
November 20-30 mm.
December 30-40 mm.
Január 50 mm.
Február 47 mm.
A téli hónapokban sokszor a szinoptikai helyzet és a radarkép olyan volt, hogy ha az nyáron van, akkor a néhány mm-ek helyett 50-100 mm-es zivatarok lettek volna ugyanúgy.
A talaj nem bírt kiszáradni, egész télen tocsogott a víztõl, dobbantottál egyet és 10 méteres körzetben sziszegett, szörcsögött a talaj.
Aztán jött a március 14 mm-el Link
Április 13 mm Link
2 ásónyom mélyen csontszáraz talaj, a felsõ 20 centi az omsz mérések szerint 27 %-ig csökkent, a felsõ fél méter 45-50 környékére, ami márciusi-áprilisi viszonylatban komoly szárazság, mivel ekkor még nincs akkora párolgás mint nyáron.
Ez nyáron elég komoly szárazság lett volna.
Aztán mint ahogy sejteni lehetett, nem holmi átlagos hónappal folytatjuk, mint ahogy elõtte sem, hanem fogta magát és 120-130-nél tartunk.
Egyik végletbõl egybõl, átmenet nélkül a másikba!!!!!
Persze azzal együtt, hogy a meteorológia nem egy olyan tudomány, amit kalitkában vagy laborban lehet vizsgálni és annyi, de annyi paraméter, változó és ismeretlen van, hogy ezeket a dolgokat egy db mérõhellyel, egy darab függvénnyel, adatsorral nem lehet alátámasztani, sem cáfolni.
Annak idején éveken át tartó vitáim voltak az inverzióról, az állomások telepítésével kapcsolatos problémákról, a klímaleírásokról.
Ez a téma sokkal jobban detektálható, megfogható, bizonyítható, én hiába írtam róla adatokat, matematikai, biológiai, fizikai, antropológiai, társadalomtudományi érvekkel jöttem elõ, senki nem értette és senki nem hitte el, és senki nem adott igazat nekem.
Persze azóta már bizonyosságot látott, azóta mindenki tudja hogy úgy van, azóta mindenki ért hozzá.
Ez a része, a klímaváltozás, szorulás-hasmenés elmélet meg a többi része sokkal nehezebben bizonyítható, szóval nem várom el a múltbéli események után, hogy bárki is igazat adjon nekem.
Kivéve azt a 3 embert, akikrõl említettem, hogy megélték az 1960-1990 közti korszakot, és a bõrükön érezték a bõdületes különbséget.
Illetve sokan megélték, csak épp nem voltak elég jó megfigyelõk.

2010 országos csapadék maximum rekord.
2011 országos csapadék minimum rekord.
2012 országos napfényrekord.
2013: "A havi csapadékösszegek homogenizált, interpolált adatainak összegzéseként kijelenthetjük, hogy a 2013-as év a csapadékszélsõségek éve volt hazánkban, ezzel ismét egy, az idõjárás szempontjából mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Az elmúlt évek szélsõségei után (2010. a legcsapadékosabb, majd rögtön 2011 a legszárazabb, 2012 pedig a 10. legszárazabb év volt hazánkban 1901 óta) 2013-ban egy éven belül tapasztalhattuk meg mind a jelentõs csapadéktöbbletet, mind a súlyos csapadékhiányt."
2014 sem volt piskóta a 200-250 mm-es hónapokkal.
Szóval nem csak havi vagy 1,5-2 havi lebontásban vannak kilengések, hanem éves szinten is.

Folytathatnám még reggelig a növényekkel kapcsolatban is, ugyanis az adatok böngészése mellett én a növényzet, a mezõgazdaság több évtizedes múltra visszatekintõ elemzésével is kutatom a dolgot, amik szintúgy alátámasztják a dolgot.
Na persze nem a "Józsi bácsi meg a Mariska Néni" bemondására, hanem ennél sokkal megbízhatóbb dolgokkal találkozom.
Én kis túlzással napi 24 órában kint vagyok január 1-tõl december 31-ig, és a bõrömön érzem ezeket az idõjárási eseményeket, nem csak az adatok elõtt vagy a modellek elõtt gubbasztok, nem csak a 4 falat nézem, onnan nem lehet meteorologizálni.
Tudom hogy Te is gombászol, meg miegymás, ami nagyban segít abban, hogy jobban átlásd a dolgokat.
És szerencsére tudom milyen volt a 60-90-ig tartó idõszak, és ez a mostani teljesen ellentéte annak.
Hogy elõtte mi volt, tudjuk hogy a 20-50 közti idõszak sem volt éppen egyszerû.
Elõtte meg kitudja mi volt.

Na most röviden ennyi, már begörcsölt a hátam, bár ezt a hozzászólást már délelõtt elkezdtem írni.
Sajnos a net nem alkalmas ezeknek a gondolatoknak a magvas megvitatására, mert személyesen sokkal jobb lenne, mert most például 2 napig nem nagyon tudok majd hozzászólni bõvebb terjedelemben.
Bocs a hosszért!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276593 - 2015-05-26 18:39:2

Egyetértek: az egyik végletet korántsem szükségszerûen elõzi meg, és követi a másik. Jó sok átlagos körüli idõ ékelõdhet az extrémek közé. Floo barátunk egyik sokszor emlegetett tétele, hogy az átlagérték egy rakás kilengést takar. De ebben nincs semmi rendkívüli, mindenfajta matematikai középpel így van ez. Az átlagérték nem azt jelenti, hogy az a leggyakoribb eset. Ha jól tudom, azt a medián mutatja.
Egyébként az építõ és segítõ szándékú szakemberi korrekciókat jó szívvel, köszönettel fogadom. Nem vagyok fanatikus, nem hiszem, hogy én tudom jobban. A "jobban tudom, mint a szakember" mert az "alkalmatlan, vagy le van fizetve" hozzáállás egy szomorú laikusi betegség (ld. Petõfi állítólagos csontjai)

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276591 - 2015-05-26 17:37:46)

Nem gondolod rosszul, de abból, hogy egy idõszakban sok csapadék esik, még nem következik, hogy az azt megelõzõben vagy követõben szárazság lesz, bõven lehet átlagos is és többnyire az is. Amikor viszont igen, az épp a Floo által emlegedett két véglet. Azokról pedig elég sokat írtam már, hogy nincs benne változás. 115 év alatt átlagosan 1-2 fordul elõ belõle évente. Ez az ok is erõsen megkérdejelezhetõ, mert a szerintem inkább meridionális jellegû 1940-es években kevesebb, a zonálisabb 1970-es években több szélsõséges csapadékú hónap fordult elõ.
Én se voltam egyértelmû, nem 10 oldalas fizikailag, matematikailag megalapozott bizonyításokat várok, csak úgy egyedül, önmagában azt az egy mondatot nem tudtam hova tenni. Csak annyi érdekelt, miért gondolod azt.
Szerencsére nálunk a kertben van olajfa, ha nagyon akarok, nekem még messze se kell menni hozzá filozofálni.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276584 - 2015-05-26 16:48:22)

Kissé pontatlanul fogalmaztam. Úgy értettem, hogy a szélsõséges csapadékviszonyoknak egy lehetséges oka a meridionális jelleg túltengése. Hiszen, ha két gerinc közé ékelõdött teknõ, az ahhoz tartozó, nehezen áthelyezõdõ ciklon tartózkodik fölöttünk, akkor viszonylag kis területen nagyon sokáig, sok esõ esik. Ilyen helyzet okozta pl a 2002 augusztusi dunai rekord-árvizet. Ha éppen gerincben vagyunk, akkor sokáig nem esik. (Németh Lajos anno azt mondta, a "fába szorult féreg" esete) Rosszul gondolom?
Természetesen megengedem, hogy más okai is lehetnek a csapadék-anomáliáknak.

Hát igen: szívesen filozofálnék az olajfák alatt meg, máshol is. Szakmai nívón álló bizonyításokat ne várj tõlem, nem vagyok meteorológus. Ha ez itt a Metneten kritérium volna, veled együtt fél tucat emberke írogathatna csak be.