Globális jelenségek
Igen, de elvileg a zonalitás pont ilyen: engedi a hideget tõlünk északra felhalmozódni, de leszakadni, na azt nem. Hiszen a tartós nyugati áramlás miatt összegyûl északra a hideg, viszont délre nem vezet az útja, marad a poláris örvényen belül, északon. Ha létrejön is egy hullám, akkor vagy elõoldalt kapunk, vagy hátoldalt, azaz kb. minden 3. örvény esetén illene hátoldalra kerülnünk. De az, hogy évekig csak elõoldal? Nem így emlékszem...
Bizony!
Pl. vegyük a 2006/2007-es rekordenyhe telet.
Ezek a GFS archívum térképei Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A térképeket Link végigpörgetve azon a télen a hidegmag sokszor ott volt északon, sokszor közelített meg bennünket komolyabb hideg, de végig úgy jöttünk ki belõle, szerencsésen, hogy nem lett itt nagy hideg.
Pl. vegyük a 2006/2007-es rekordenyhe telet.
Ezek a GFS archívum térképei Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A térképeket Link végigpörgetve azon a télen a hidegmag sokszor ott volt északon, sokszor közelített meg bennünket komolyabb hideg, de végig úgy jöttünk ki belõle, szerencsésen, hogy nem lett itt nagy hideg.
Mint mikrobiológus, azt mondanám erre: egyre inkább a száraz periódusok jellemzõek a kontinensek belsejére. A víz mint hõszállító tényezõ, kezdi "letenni a mûszakot", a felhõk mérséklõ hatása hiányzik a kontinensek belsejébõl, itt fel tud halmozódni a hideg.
Közben a halmazállapot-váltás által szállított hõt a szél általi hõszállítás váltja fel, és a nagy ciklonok több szélességi fokot ívelnek át, mint eddig, ez is egyfajta szárazodás. A sok hó pedig lehull a tengerek - tavak közelében, és kevesebb jut belõle pl. nekünk is... mert a szállítással baj van, a légkör kiegyensúlyozó, mérséklõ hatása romlik, a kristályosodási magok (precipit. core - k) mennyisége és minõsége nem a régi.
- én így látom. Szerintem a mérsékelt éghajlat kiegyensúlyozottsága egy biológiai-ökológiai szolgáltatás eredménye, és ennek a romlását látjuk a több szélsõség megjelenésével. A statisztika kevésbé, a mezõgazdaság jobban megérezheti világszerte.
Közben a halmazállapot-váltás által szállított hõt a szél általi hõszállítás váltja fel, és a nagy ciklonok több szélességi fokot ívelnek át, mint eddig, ez is egyfajta szárazodás. A sok hó pedig lehull a tengerek - tavak közelében, és kevesebb jut belõle pl. nekünk is... mert a szállítással baj van, a légkör kiegyensúlyozó, mérséklõ hatása romlik, a kristályosodási magok (precipit. core - k) mennyisége és minõsége nem a régi.
- én így látom. Szerintem a mérsékelt éghajlat kiegyensúlyozottsága egy biológiai-ökológiai szolgáltatás eredménye, és ennek a romlását látjuk a több szélsõség megjelenésével. A statisztika kevésbé, a mezõgazdaság jobban megérezheti világszerte.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334590 - 2017-01-08 16:28:51)
Na így már mindjárt más! Én is tudom, hogy nem egyforma a klíma és mivel jövünk ki a legutóbbi jégkorszakból elég nehéz elkülöníteni az ember és a természet által okozott melegedés hatását.
Lehet, hogy egyébként is melegednénk.
Csak azért írtam neked mert úgy értettem a kommented, mintha te nem nem értenél egyet a melegedéssel, de ez irányú válaszaid kielégítõek voltak.
Na így már mindjárt más! Én is tudom, hogy nem egyforma a klíma és mivel jövünk ki a legutóbbi jégkorszakból elég nehéz elkülöníteni az ember és a természet által okozott melegedés hatását.
Lehet, hogy egyébként is melegednénk.
Csak azért írtam neked mert úgy értettem a kommented, mintha te nem nem értenél egyet a melegedéssel, de ez irányú válaszaid kielégítõek voltak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334582 - 2017-01-08 16:19:10)
Megelõztél, de jó, hogy leírtad a városklímát. Bármennyire lesz hidegebb vagy melegebb egy évtized, a városok klímája sosem lesz olyan, mint korábban. Amíg ez emberiség nem indul gyors kihalásnak, az ember által beépített terület nõni fog, és az lenne a furcsa, ha azok az általunk létrehozott agglomerációk ugyanolyan idõjárást vagy akár éghajlatot tudnának tartani, mint korábban. A rengeteg légkörbe és vizekbe juttatott szennyezõdés (ipari,kommunális,közlekedési) és fosszilis hõ,, a felszíni albedó drasztikus átalakítása és az erdõségek kiirtása miatt valóban súlyos mikro és mezoklímaváltozások vannak, melyeket a természet 50 év alatt tudna csak lenullázni az ember eltûnése után (láttam már az emberek által elhagyott városokról képeket, könyörtelenül elbánik velük a természet, de nem egyik napról a másikra). Bár a visszaerdõsülés vagy füvesedés még tovább is tarthat. Ezek miatt van pl. most Pekingben füstköd, és nem az éghajlat füstködhajlamosabbá válása miatt.
Megelõztél, de jó, hogy leírtad a városklímát. Bármennyire lesz hidegebb vagy melegebb egy évtized, a városok klímája sosem lesz olyan, mint korábban. Amíg ez emberiség nem indul gyors kihalásnak, az ember által beépített terület nõni fog, és az lenne a furcsa, ha azok az általunk létrehozott agglomerációk ugyanolyan idõjárást vagy akár éghajlatot tudnának tartani, mint korábban. A rengeteg légkörbe és vizekbe juttatott szennyezõdés (ipari,kommunális,közlekedési) és fosszilis hõ,, a felszíni albedó drasztikus átalakítása és az erdõségek kiirtása miatt valóban súlyos mikro és mezoklímaváltozások vannak, melyeket a természet 50 év alatt tudna csak lenullázni az ember eltûnése után (láttam már az emberek által elhagyott városokról képeket, könyörtelenül elbánik velük a természet, de nem egyik napról a másikra). Bár a visszaerdõsülés vagy füvesedés még tovább is tarthat. Ezek miatt van pl. most Pekingben füstköd, és nem az éghajlat füstködhajlamosabbá válása miatt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334580 - 2017-01-08 16:15:17)
Az elõzõ teleken sem volt sok zonalitás, csak szinte mindig a teknõk enyhe oldalán voltunk. Másrészt pedig a tavaly január eleji hidegleszakadás sem volt sokkal gyengébb, mint ez, mégis elég hamar elfelejtõdött. Az ugyan igaz, hogy annak keletebbre ment el a java, de ugyan úgy Magyarország földrajzi szélességéig lejött a -20 fokos T850, és azért így is szivárgott be rendesen a lábas hidegbõl ide is. Link 2014. december végén pedig -15 fok alatti T850 volt felettünk. Link
A mostani hidegbetörés egyébként azért lehetett erõsebb, mert elõtte jelentõs hó- és hideg-felhalmozódás volt Északkelet-Európában, ezt viszont a tartósan kedvezõ légköri felállásnak köszönhettük, mivel már õsszel megkezdõdött a folyamat.
Az elõzõ teleken sem volt sok zonalitás, csak szinte mindig a teknõk enyhe oldalán voltunk. Másrészt pedig a tavaly január eleji hidegleszakadás sem volt sokkal gyengébb, mint ez, mégis elég hamar elfelejtõdött. Az ugyan igaz, hogy annak keletebbre ment el a java, de ugyan úgy Magyarország földrajzi szélességéig lejött a -20 fokos T850, és azért így is szivárgott be rendesen a lábas hidegbõl ide is. Link 2014. december végén pedig -15 fok alatti T850 volt felettünk. Link
A mostani hidegbetörés egyébként azért lehetett erõsebb, mert elõtte jelentõs hó- és hideg-felhalmozódás volt Északkelet-Európában, ezt viszont a tartósan kedvezõ légköri felállásnak köszönhettük, mivel már õsszel megkezdõdött a folyamat.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334579 - 2017-01-08 16:15:04)
Jézusom, azért mert van egy hét hideg, ez bizonyítja, hogy nincs felmelegedés?
Jézusom, azért mert van egy hét hideg, ez bizonyítja, hogy nincs felmelegedés?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334576 - 2017-01-08 16:01:33)
IPPC-lobbi? Õszintén nem értem: hihetetlenül sok pénz és érdek áll a mögött, hogy az éghajlatváltozás tényét elhallgassuk. Elég csak a kõolajlobbira, az autóiparra, Kínára, vagy az USÁ-ra gondolni. Ehhez képest a zöld-energia labdába sem rúghat.
Sztem legyünk hálásak, hogy a tudományos élet nem feküdt le az anyagi érdekeknek.
Másrészt a klímaváltozás mögött van egy fizikai folyamat, az üvegházhatás. Ez elég jól számítható. Az, hogy ez konkrétan hogyan jelenik meg az éghajlatban és az idõjárásban már sokkal nehezebben megválaszolható kérdés, de maga a mögöttes fizikai folyamat megkérdõjelezése számomra nehezen magyarázható.
(megjegyzés: természetesen ezért a hozzászólásért jó pénzt fizet nekem az IPPC lobbi)
IPPC-lobbi? Õszintén nem értem: hihetetlenül sok pénz és érdek áll a mögött, hogy az éghajlatváltozás tényét elhallgassuk. Elég csak a kõolajlobbira, az autóiparra, Kínára, vagy az USÁ-ra gondolni. Ehhez képest a zöld-energia labdába sem rúghat.
Sztem legyünk hálásak, hogy a tudományos élet nem feküdt le az anyagi érdekeknek.
Másrészt a klímaváltozás mögött van egy fizikai folyamat, az üvegházhatás. Ez elég jól számítható. Az, hogy ez konkrétan hogyan jelenik meg az éghajlatban és az idõjárásban már sokkal nehezebben megválaszolható kérdés, de maga a mögöttes fizikai folyamat megkérdõjelezése számomra nehezen magyarázható.
(megjegyzés: természetesen ezért a hozzászólásért jó pénzt fizet nekem az IPPC lobbi)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334575 - 2017-01-08 15:58:32)
Ezek tények, de vannak olyanok, akik foglalkoztak klimatológiával és (akár a metnetrõl) hallhattak az elõzõ századok szélsõséges idõjárási eseményeirõl, hogy csak annyit mondjak, hogy simán letelepedtek Grönlandon, melyet Zöld-földnek neveztek el. Az idõjárás és az éghajlat sajnos összekeveredik amikor éghajlatváltozást emlegetnek. Arról van szó, hogy nincs két azonos idõjárású évtized. Az egyik hidegebb, a másik melegebb, az egyik havasabb, a másik ködösebb, az egyik zivatarosabb, a másik szárazabb stb. és ez így volt 1000 vagy 2000 éve is, sõt jégkorszak meg klímaoptimum is kialakult emberi beavatkozás nélkül természeti okokból. Ha szignifikáns eltérés van 50 év idõjárási viszonyaiban az elõzõ 50-hez képest, akkor beszélhetünk éghajlatban történõ kilengésrõl, ingadozásról, de ebbõl sem következik, hogy a következõ 50 évben ez az irány majd holtbiztosan folytatódik. Vagyis, hogy elmozdulnak az éghajlati (óceáni,mediterrán,kontinentális stb.) klímahatárok. Pl én nem vettem észre, hogyha most enyhébb telek meg melegebb nyarak voltak pár évig, hogy ettõl a klímánk félsivatagi,mediterrán vagy óceáni vagy mifene lenne. Sok hülyeséget összehordhatnak 1 fokos melegedés kapcsán, de azért nem kell mindent jó kapitalista fogyasztó módjára becumizni.
A T zuhanni kezdett, már -8 fok -5,3-ról.
Ezek tények, de vannak olyanok, akik foglalkoztak klimatológiával és (akár a metnetrõl) hallhattak az elõzõ századok szélsõséges idõjárási eseményeirõl, hogy csak annyit mondjak, hogy simán letelepedtek Grönlandon, melyet Zöld-földnek neveztek el. Az idõjárás és az éghajlat sajnos összekeveredik amikor éghajlatváltozást emlegetnek. Arról van szó, hogy nincs két azonos idõjárású évtized. Az egyik hidegebb, a másik melegebb, az egyik havasabb, a másik ködösebb, az egyik zivatarosabb, a másik szárazabb stb. és ez így volt 1000 vagy 2000 éve is, sõt jégkorszak meg klímaoptimum is kialakult emberi beavatkozás nélkül természeti okokból. Ha szignifikáns eltérés van 50 év idõjárási viszonyaiban az elõzõ 50-hez képest, akkor beszélhetünk éghajlatban történõ kilengésrõl, ingadozásról, de ebbõl sem következik, hogy a következõ 50 évben ez az irány majd holtbiztosan folytatódik. Vagyis, hogy elmozdulnak az éghajlati (óceáni,mediterrán,kontinentális stb.) klímahatárok. Pl én nem vettem észre, hogyha most enyhébb telek meg melegebb nyarak voltak pár évig, hogy ettõl a klímánk félsivatagi,mediterrán vagy óceáni vagy mifene lenne. Sok hülyeséget összehordhatnak 1 fokos melegedés kapcsán, de azért nem kell mindent jó kapitalista fogyasztó módjára becumizni.
A T zuhanni kezdett, már -8 fok -5,3-ról.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334574 - 2017-01-08 15:51:21)
Az IPCC-lobbi hatása egyértelmû, nem magának a felmelegedésé.
Lényeg az, hogy a viszonyítási alap megválasztásának különbsége ugyanazt a kérdést két teljesen más kimenetellé teheti.
A hõmérsékleti adatsort "véletlenül" az elmúlt évszázadok egyik leghidegebb idõszakához mérik, a krioszféra (sarki jég) pedig nevetségesen kicsi idõsort fog át. A meteorológiai állomások nagy része pedig az elmúlt évszázad egyre erõsödõ városi mikroklímáját méri be.
Ezzel nem mondom azt, hogy nincs felmelegedés, csak azt, hogy messze nincs elegendõ bizonyíték. Így az IPCC-lobbi által félelmetesen félremagyarázott "itt a vég" álláspont több mint nevetséges.
Íme egy kis kijózanítás:
Az IPCC-lobbi hatása egyértelmû, nem magának a felmelegedésé.
Lényeg az, hogy a viszonyítási alap megválasztásának különbsége ugyanazt a kérdést két teljesen más kimenetellé teheti.
A hõmérsékleti adatsort "véletlenül" az elmúlt évszázadok egyik leghidegebb idõszakához mérik, a krioszféra (sarki jég) pedig nevetségesen kicsi idõsort fog át. A meteorológiai állomások nagy része pedig az elmúlt évszázad egyre erõsödõ városi mikroklímáját méri be.
Ezzel nem mondom azt, hogy nincs felmelegedés, csak azt, hogy messze nincs elegendõ bizonyíték. Így az IPCC-lobbi által félelmetesen félremagyarázott "itt a vég" álláspont több mint nevetséges.
Íme egy kis kijózanítás:
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334573 - 2017-01-08 15:51:13)
Hát igen, a téli hidegleszakadások nem szûnnek meg attól, hogy emelkedik 1 fokot a globális átlagT. Legfeljebb ritkábbak és gyengébbek lesznek, de még ez se feltétlen szoros összefüggés.
Mondjuk ha annyira meridionálisak lettek a telek, ahogy mondod, nem értem, hol vannak az utóbbi években a nagy hidegleszakadások, amik gyakoribbak meridionális idõben, miért kellett 5 évet várni ismét egy ilyen szép nagy hidegleszakadásra. Nekem enyhe, zonális telek rémlenek...
Hát igen, a téli hidegleszakadások nem szûnnek meg attól, hogy emelkedik 1 fokot a globális átlagT. Legfeljebb ritkábbak és gyengébbek lesznek, de még ez se feltétlen szoros összefüggés.
Mondjuk ha annyira meridionálisak lettek a telek, ahogy mondod, nem értem, hol vannak az utóbbi években a nagy hidegleszakadások, amik gyakoribbak meridionális idõben, miért kellett 5 évet várni ismét egy ilyen szép nagy hidegleszakadásra. Nekem enyhe, zonális telek rémlenek...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334572 - 2017-01-08 15:44:57)
A december a hidegpárna miatt nem átlagos,hanem jóval átlag alatti volt.A 2016-os nyár se volt nagyon meleg,nem voltak hõhullámok,nem voltak 34 fok feletti hõmérsékletek.
A december a hidegpárna miatt nem átlagos,hanem jóval átlag alatti volt.A 2016-os nyár se volt nagyon meleg,nem voltak hõhullámok,nem voltak 34 fok feletti hõmérsékletek.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334571 - 2017-01-08 15:25:15)
Egyesek mégis, mindezen tények ellenére képesek az egészet puszta konspirációnak titulálni, lásd itt néhány kollégát, vagy akár a jelenlegi amerikai elnököt..
Egyesek mégis, mindezen tények ellenére képesek az egészet puszta konspirációnak titulálni, lásd itt néhány kollégát, vagy akár a jelenlegi amerikai elnököt..
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334570 - 2017-01-08 15:23:01)
Írtam errõl sokszor Link
Melegebb évek vannak, ez egyértelmû.
De ez nem jelenti azt, hogy ilyen hidegbetörések akár minden évben nem lehetnek, mint ahogy 1996 és 2005 közt évente voltak is.
Nem jelenti azt, hogy ez a folyamat így folytatódik.
Becsapós a dolog!
Írtam errõl sokszor Link
Melegebb évek vannak, ez egyértelmû.
De ez nem jelenti azt, hogy ilyen hidegbetörések akár minden évben nem lehetnek, mint ahogy 1996 és 2005 közt évente voltak is.
Nem jelenti azt, hogy ez a folyamat így folytatódik.
Becsapós a dolog!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334569 - 2017-01-08 15:19:32)
Teljesen egyértelmû a globális felemlegedés, pont itt a Kárpát-medencében is jelentõsen érezni a hatását. A nyári melegek nem állnak meg 30-32 foknál, a tél csak a hidegpárna miatt tudja az átlagos közeli értéket kihozni. Most kaptunk ugyan egy komolyabb lehülést, de hamarosan visszaáll szerintem a "rend". Egyre kevesebb a havazás, jelentõs hó nélkül mennek ki a telek. Ez régen is volt persze, de most gyakoribb.
Messzebbre menve a Bering-szoros nyáron hajózhatóvá válik, a jégkiterjedés pedig az északi sarkon egyre kisebb.
Természeresen lehetnek ebben hullámzások, jöhetnek visszaesések, de a folyamat egyelõre megállíthatatlan.
Teljesen egyértelmû a globális felemlegedés, pont itt a Kárpát-medencében is jelentõsen érezni a hatását. A nyári melegek nem állnak meg 30-32 foknál, a tél csak a hidegpárna miatt tudja az átlagos közeli értéket kihozni. Most kaptunk ugyan egy komolyabb lehülést, de hamarosan visszaáll szerintem a "rend". Egyre kevesebb a havazás, jelentõs hó nélkül mennek ki a telek. Ez régen is volt persze, de most gyakoribb.
Messzebbre menve a Bering-szoros nyáron hajózhatóvá válik, a jégkiterjedés pedig az északi sarkon egyre kisebb.
Természeresen lehetnek ebben hullámzások, jöhetnek visszaesések, de a folyamat egyelõre megállíthatatlan.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334563 - 2017-01-08 14:59:51)
És a sarkvidéki jég miért kisebb évrõl-évre és ezzel összefüggésben miért egyre hosszabb és melegebb a sarkvidéki nyár? A világóceán szintje miért emelkedik? A Föld átlaghõmérséklete miért emelkedik szigorúan, monoton..?A korallzátonyok miért pusztulnak feltartóztathatatlanul?
A kérdések szándékosan nem a Kárpát-medencére, mint izolált, kis területre vonatkoznak.
És a sarkvidéki jég miért kisebb évrõl-évre és ezzel összefüggésben miért egyre hosszabb és melegebb a sarkvidéki nyár? A világóceán szintje miért emelkedik? A Föld átlaghõmérséklete miért emelkedik szigorúan, monoton..?A korallzátonyok miért pusztulnak feltartóztathatatlanul?
A kérdések szándékosan nem a Kárpát-medencére, mint izolált, kis területre vonatkoznak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334561 - 2017-01-08 14:55:41)
Tagadja a villám!
Melegebb évek vannak.
Az 1920-50 közti idõszakban is voltak melegebb évek.
Utána meg hidegebbek.
Most melegebbek.
A mediterrán klíma meg maradt ugyanott.
Tagadja a villám!
Melegebb évek vannak.
Az 1920-50 közti idõszakban is voltak melegebb évek.
Utána meg hidegebbek.
Most melegebbek.
A mediterrán klíma meg maradt ugyanott.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334558 - 2017-01-08 14:35:54)
Floo miért tagadod a fölmelegedést? Lassan egymagad leszel vele...
Floo miért tagadod a fölmelegedést? Lassan egymagad leszel vele...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334552 - 2017-01-08 14:26:56)
Amolyan globális felmelegedés szaga van a dolognak.
Meg a mediterrán klíma északabbra tolódása is egyértelmû.
Két idézet:
"A szakemberek szerint a felmelegedés miatt a kontinensen a szõlõtermelés északi határa akár száz kilométerekkel északabbra tolódhat. Ez azt jelenti, hogy jöhetnek a lengyel és angol sauvignon blancok, rajnai rizlingek… Ha a mediterrán területeken még melegebb és szárazabb nyarak jönnek, az északi részeken pedig szintén melegszik az idõ, ebbõl az következik, hogy a mi szubmediterrán vidékeink (Villány, Hajós-Baja, a Szekszárdi borvidék egyes részei) szép lassan a mediterrán régióba eshetnek majd."
"Az elnök szerint további jelentõs piacátalakítást hozhat évtizedes távlatokban az egyes termeszthetõ növényfajok „északabbra vándorlása”. „Harminc évvel ezelõtt kinevették volna azt, aki azt mondja, hogy Lengyelországban kajszibarackot vagy görögdinnyét termelnek, ma pedig ez már élõ valóság” – fogalmazott a szakember. Ledó szerint ez új versenyfeltételeket is teremt a gyümölcságazatban."
Kajszibaracknak való idõ télen Link
Mitõl jobb ez, mind 30 éve?
A fügeültetvény sem a melegebb évek miatt van, tökéletesen megérett 30-40 évvel ezelõtt is.
Amolyan globális felmelegedés szaga van a dolognak.
Meg a mediterrán klíma északabbra tolódása is egyértelmû.
Két idézet:
"A szakemberek szerint a felmelegedés miatt a kontinensen a szõlõtermelés északi határa akár száz kilométerekkel északabbra tolódhat. Ez azt jelenti, hogy jöhetnek a lengyel és angol sauvignon blancok, rajnai rizlingek… Ha a mediterrán területeken még melegebb és szárazabb nyarak jönnek, az északi részeken pedig szintén melegszik az idõ, ebbõl az következik, hogy a mi szubmediterrán vidékeink (Villány, Hajós-Baja, a Szekszárdi borvidék egyes részei) szép lassan a mediterrán régióba eshetnek majd."
"Az elnök szerint további jelentõs piacátalakítást hozhat évtizedes távlatokban az egyes termeszthetõ növényfajok „északabbra vándorlása”. „Harminc évvel ezelõtt kinevették volna azt, aki azt mondja, hogy Lengyelországban kajszibarackot vagy görögdinnyét termelnek, ma pedig ez már élõ valóság” – fogalmazott a szakember. Ledó szerint ez új versenyfeltételeket is teremt a gyümölcságazatban."
Kajszibaracknak való idõ télen Link
Mitõl jobb ez, mind 30 éve?
A fügeültetvény sem a melegebb évek miatt van, tökéletesen megérett 30-40 évvel ezelõtt is.
Nem tudom, hogy korábban esett e már szó róla, de látta valaki az "Özönvíz elõtt" címû dokumentum filmet Leonardo Dicaprio rendezésével? Youtube-n fent van az eredeti film. Kötelezõ tananyaggá tenném.
Talán ritkábbak lettek a vulkánkitörések.
Link itt van egy pár Izlandról, de világméretû összesítést egyszerûen nem találtam.
Link itt van egy pár Izlandról, de világméretû összesítést egyszerûen nem találtam.
Most is meridionális az irányítás, mégsincs sok havas tél.
Nem tudom pontosan mikortól kezdõdött a zonális váltás a 60-as évek körül, hogy 57-ben, 63-ban vagy 71-ben, de a 60-90 közti 30 éves idõszak átlaga elég jól lefedi.
Az állomások ide-oda teszegetése miatt az adatokból nem könnyû kiszedni.
Nem tudom pontosan mikortól kezdõdött a zonális váltás a 60-as évek körül, hogy 57-ben, 63-ban vagy 71-ben, de a 60-90 közti 30 éves idõszak átlaga elég jól lefedi.
Az állomások ide-oda teszegetése miatt az adatokból nem könnyû kiszedni.
Ezt nem igazán értem! Hosszú zonalitás leginkább a 70-es évekre volt jellemzõ Magyarországon, míg a 60-as években éppen meridionális volt az irányítás, ezért jött össze a sok nagy havas tél. Pécsett a 70-es évek átlaga melegebb lett volna, mint a 60-as éveké?
Én is nézegettem az adatsorokat és pl Pécs esetében csak az látszik, hogy a 40-es évek végéig hasonlóan, vagy még jobban emelkedett az átlaghõmérséklet, majd utána drasztikus csökkenésbe kezdett, ahonnan máig nem tudott kikeveredni...
Link
És ezt az sem magyarázza, hogy közben ide-oda helyezték az állomást, mert már a pogányba helyezés elõtt visszaesett az átlag.
Az is látszik, hogy sokkal szélsõségesebbek voltak a mérési adatok az 50-es évek elõtt, mint utána.
De szerintem a fõ gond, hogy az állomások mikrokörnyezetét sem ismerjük, így abszolút nem jogos egy adatsort készíteni ebbõl a 7-8 mérési sorozatból.
Link
És ezt az sem magyarázza, hogy közben ide-oda helyezték az állomást, mert már a pogányba helyezés elõtt visszaesett az átlag.
Az is látszik, hogy sokkal szélsõségesebbek voltak a mérési adatok az 50-es évek elõtt, mint utána.
De szerintem a fõ gond, hogy az állomások mikrokörnyezetét sem ismerjük, így abszolút nem jogos egy adatsort készíteni ebbõl a 7-8 mérési sorozatból.
Kérdés akkor mi okozta a melegedést? És most mi okozza? Akkor is ilyen gyors tempóban mászott felfelé a hõmérséklet, vagy egy lapos emelkedési és lapos csökkenési görbe volt?
Nincs nagy felmelegedés, de az 1850-es évek óta FOKOZATOS felmelegedés van. Kb. 25 évig emelkedik, majd hasonló idõszakban stagnál. Mivel eddig 3 ilyen periódus volt, kb. 0,8 fokot emelkedett a Föld átlaghõmérséklete.
De megnyugtatlak, volt már ennél enyhébb is, 900 és 1300 között. Ezért is nevezték el zöldnek Grönlandot a vikingek
De megnyugtatlak, volt már ennél enyhébb is, 900 és 1300 között. Ezért is nevezték el zöldnek Grönlandot a vikingek
Ja, én is szoktam nézegetni a Climate Reanalyzert Link és nem nagyon tetszik amit látok. Ez a nagy fölmelegedés jóra nem vezet.
Azzal, hogy a színészek, köztársasági elnökök vagy egyházfõk 0 tapasztalattal és kutatással meg szaktudás nélkül ex-katedra kinyilatkoztatnak nem jelenti azt, hogy mögöttük nem áll egy olyan gigantikus tudásbázis mint pl. az OMSZ, vagy például olyan szakfenoménok és sikeres szaktudósok, mint Németh Lajos, Aigner Szilárd, Pártai Lucia vagy Dávid Mihály. Egyébként a tudományban és másutt is a politikai, vallási vagy színészi tehetség ugyanúgy fontos a meggazdagodáshoz, mint a szaktudás. Az, hogy egy ingatlanspekuláns milliárdos lesz egy nagyhatalom elnöke, az sem azért van, mert a világot spekulánsoknak kell vezetni, hanem sikeres embereknek, akiknek nagyon nagy a kapcsolati tõkéjük (persze tudományos kapcsolati).
Számomra óriási csalódás volt ilyen badarságokat hallani Németh Lajostól.
Németh Lajos komoly szakmai és tudományos tapasztalattal azt mondta, hogy a jövõben nem fog hó esni, csak 1500 méter felett.
Ráadásul milyen magabiztosan mondta!
Továbbá hallotuk már komoly szakemberektõl, hogy hülyeséget nyilatkoztak, szóval...
Ráadásul milyen magabiztosan mondta!
Továbbá hallotuk már komoly szakemberektõl, hogy hülyeséget nyilatkoztak, szóval...
Azért az nekem tetszik, hogy néhányan itt milyen magabiztosak. Hiszen nulla szakmai tudással, tudományos tapasztalattal, kutatási gyakorlattal, minden alapjuk megvan, hogy kinyilatkoztassanak.
"hisz már sokan megütötték ilyen eretnek tanok miatt a bokájukat (vagy rájuk küldték az adóhivatalt)."
Lehet, hogy elég az, hogy 0.01 (vagy akár 0.000 000 1 %) jelenti ki, hogy mégis mozog a föld.
Pl. Galileo Galilei, akkor még csak inkvizíció volt, most szakmai lehetetlenné / nevetségessé tétel, adóhivatal, puskatus érvekkel való meggyõzés, mint pár évtizede a parasztok tszcs-be beléptetésére, vagy te is találhatsz példákat a jelenbõl, vagy a közeli / távolabbi múltból.
Lehetõleg ne próbálj egy kvázi-periodikus görbe utolsó hangyafaszányi szakaszára bármilyen lineáris trendet illeszteni, mert annak köze nem lesz a valósághoz, kb. úgy, mint ha a tavaszi felmelegedés idején azzal riogatnál, hogy sosem lesz már tél. Az egyidejûség még nem ok-okozati összefüggés.
Az, hogy a gleccserek egy klímaoptimum idõszakában visszahúzódnak és a tengerszint emelkedik, hát az a dolguk olyankor, ha máskor növekednek a gleccserek és süllyed a tengerszint, hát az a dolguk olyankor.
A Föld, a földi klíma köszöni szépen, jól van. Az, hogy a jelen klímában, annak változásában, ingadozásokban mi minek az oka, vagy következménye, nem a médiabeli napi ismétlések száma dönti el.
Lehet, hogy elég az, hogy 0.01 (vagy akár 0.000 000 1 %) jelenti ki, hogy mégis mozog a föld.
Pl. Galileo Galilei, akkor még csak inkvizíció volt, most szakmai lehetetlenné / nevetségessé tétel, adóhivatal, puskatus érvekkel való meggyõzés, mint pár évtizede a parasztok tszcs-be beléptetésére, vagy te is találhatsz példákat a jelenbõl, vagy a közeli / távolabbi múltból.
Lehetõleg ne próbálj egy kvázi-periodikus görbe utolsó hangyafaszányi szakaszára bármilyen lineáris trendet illeszteni, mert annak köze nem lesz a valósághoz, kb. úgy, mint ha a tavaszi felmelegedés idején azzal riogatnál, hogy sosem lesz már tél. Az egyidejûség még nem ok-okozati összefüggés.
Az, hogy a gleccserek egy klímaoptimum idõszakában visszahúzódnak és a tengerszint emelkedik, hát az a dolguk olyankor, ha máskor növekednek a gleccserek és süllyed a tengerszint, hát az a dolguk olyankor.
A Föld, a földi klíma köszöni szépen, jól van. Az, hogy a jelen klímában, annak változásában, ingadozásokban mi minek az oka, vagy következménye, nem a médiabeli napi ismétlések száma dönti el.
Nagyon helytelen amiket írsz, hisz a mai tudomány 99,99 %-a klímapolitikusokkal és a Szentatyával egyetemben totálisan ellentmond minden szavadnak. Helyedben már nem mernék ilyeneket írni, hisz már sokan megütötték ilyen eretnek tanok miatt a bokájukat (vagy rájuk küldték az adóhivatalt). A klíma mára nemes egyszerûséggel mondva bizonyítottan összeomlott, csak kicsit oda kéne figyelni a médiára meg az enciklikákra: a jég soha nem látott ütemben olvad, soha nem volt ilyen meleg a tengervíz , a légkör, a szárazföld, a barlangok és pincék. A gleccserek már a végüket járják és a sivatagok mindenütt támadnak. Az ivóvízhiány már milliárdnyi embert súlyt, a növényzet és állatvilág kipusztulóban, a CO2 már az egekben (meg tán a föld alatt is). Az árvizek meg hurrikánok elszaporodtak a harlekin katicával együtt, a tornádók meg eszkalálódtak. A szigetek és tengerpartok víz alatt, emberek milliói lettek klímamenekültek. Sok tényt kihagytam a felsorolásból, de ebbõl is látszik, hogy a bolygónk tönkrement, bár nálunk azt a rágalmat terjesztik egyesek, hogy történelmi terméseredmények voltak az idén a klímaõrület... bocs, az õrült klíma közepette. Ne higgyél eme gonosz hazudozóknak !
A "globális felmelegedés" kifejezést ideje lenne átnevezni mondjuk "globális éghajlat ingadozás"-sá.
Földünkön évmilliárdok óta egy viszonylag stabil klimatikus viszonyú légkör uralkodik. Ami a Naptól való távolság mellett elsõsorban annak köszönhetõ, hogy bolygónk felszínének nagy részét egy olyan anyag borítja, mely egyszerre található szilárd, cseppfolyós, és légnemû állapotban is. Utóbbi esetben a levegõben oldott állapotban. Mindehhez hatalmas olvadás- és párolgáshõ társul, biztosítva a kiegyenlített klímához szükséges energia tárolását.
Úgy gondolom ezek egy, az idõjárásunkkal foglalkozó szakembernek alapvetõ ismeretek kellenek, hogy legyenek.
Mégis miért hallunk annyi sok, az alapvetõ fizikai folyamatoknak ellentmondó butaságot?
Miért is gondoljuk azt, hogy az (ha a teremtést 6 napnak vesszük) mindössze 0,004 másodperce létezõ ember mindezt gyökerestül felforgatja?
A Föld éghajlatának jellemzõje, ha egy folyamat valamilyen irányban elindul, válaszként azonnal beindulnak az ellentétes folyamatok.
Példának okáért ott van a föld jégtakarójának olvadása. Ha kicsit utánaszámolunk, akár csak a töredékének gyors elolvadása is akkora hõmennyiséget vonna el a légkörbõl, hogy gyakorlatilag teljesen befagyna az.
Ezért nagyon óvatosan kell bánni a különféle intézkedésekkel. Meg kell vizsgálni, hogy épp az ingadozás melyik fázisában állunk. Mert ellenben elõfordulhat az is, hogy egy, a felmelegedésre adott túlzott válasz (ennek azért nagyon kicsi az esélye), az inga belendítésével egy kisebb jégkorszakot hozna el.
Földünkön évmilliárdok óta egy viszonylag stabil klimatikus viszonyú légkör uralkodik. Ami a Naptól való távolság mellett elsõsorban annak köszönhetõ, hogy bolygónk felszínének nagy részét egy olyan anyag borítja, mely egyszerre található szilárd, cseppfolyós, és légnemû állapotban is. Utóbbi esetben a levegõben oldott állapotban. Mindehhez hatalmas olvadás- és párolgáshõ társul, biztosítva a kiegyenlített klímához szükséges energia tárolását.
Úgy gondolom ezek egy, az idõjárásunkkal foglalkozó szakembernek alapvetõ ismeretek kellenek, hogy legyenek.
Mégis miért hallunk annyi sok, az alapvetõ fizikai folyamatoknak ellentmondó butaságot?
Miért is gondoljuk azt, hogy az (ha a teremtést 6 napnak vesszük) mindössze 0,004 másodperce létezõ ember mindezt gyökerestül felforgatja?
A Föld éghajlatának jellemzõje, ha egy folyamat valamilyen irányban elindul, válaszként azonnal beindulnak az ellentétes folyamatok.
Példának okáért ott van a föld jégtakarójának olvadása. Ha kicsit utánaszámolunk, akár csak a töredékének gyors elolvadása is akkora hõmennyiséget vonna el a légkörbõl, hogy gyakorlatilag teljesen befagyna az.
Ezért nagyon óvatosan kell bánni a különféle intézkedésekkel. Meg kell vizsgálni, hogy épp az ingadozás melyik fázisában állunk. Mert ellenben elõfordulhat az is, hogy egy, a felmelegedésre adott túlzott válasz (ennek azért nagyon kicsi az esélye), az inga belendítésével egy kisebb jégkorszakot hozna el.
A Levegõ Munkacsoport hasonló elven mûködik, mint a Greenpace. A politikai viszonyokba nem szeretnék belemenni, mert az nem idevaló. A magyar (magát zöldnek valló) civil szervezeteknek annyiban merül ki a munkásságuk, hogy bedobnak egy rémhírt, és tolják kegyetlenül, a legkevesebb tudomanyos bizonyítottság nélkül. Azt a kijelentést, hogy a tüzelõberendezés kibocsátása 2020 után szabályozott lesz nem igazán értem...Minden kazánra kérni kell majd pontforrás engedélyt? Vicc kategória.
A gázlobbi visszavág:
Link
Ilyen buta rémhírt én még nem olvastam. Több mint valószínû, hogy egyetlen magyar kormány sem vállalná egy ilyen intézkedés ódiumát és kockázatait.
Elsõ megközelítésben az erdõgazdaságok és a TÜZÉP telepek mennének tönkre. Másodjára pedig a sok kis jövedelmû honpolgár fagyna meg, akinek a zsebe nem engedi a gázzal való kifûtést.
Arról nem beszélve, hogy a gázhálózat sincs teljesen kiépítve, ennek teljes megvalósítása igen sokba kerülne. Ennyi nehézséget csak igen nagy veszély esetén szabadna kockáztatni -a kéményfüst (ha szakszerûen, alkalmas tüzelõvel fûtenek) aligha jelent ilyen veszélyt.
A rendelet igazi haszonélvezõje a GAZPROM volna... Persze, nem akarom azt inszinuálni, hogy a gázipari óriás keze van a dologban...
A környezetvédõk ezúttal alaposan mellélõttek. A fa üvegházhatás szempontjából "tiszta", megújuló energiaforrás, szemben a földgázzal.
Bár igen ravasz módon azt is bevetették valakik, hogy a (fa??)korom kiülepszik a gleccserek, a sarki jég felszínére, és ezzel csökken az albedó, melegszik, olvad a jég.
Ezt az effektust azonban eddig egyetlen, komoly tudományos intézet sem említette.
Link
Ilyen buta rémhírt én még nem olvastam. Több mint valószínû, hogy egyetlen magyar kormány sem vállalná egy ilyen intézkedés ódiumát és kockázatait.
Elsõ megközelítésben az erdõgazdaságok és a TÜZÉP telepek mennének tönkre. Másodjára pedig a sok kis jövedelmû honpolgár fagyna meg, akinek a zsebe nem engedi a gázzal való kifûtést.
Arról nem beszélve, hogy a gázhálózat sincs teljesen kiépítve, ennek teljes megvalósítása igen sokba kerülne. Ennyi nehézséget csak igen nagy veszély esetén szabadna kockáztatni -a kéményfüst (ha szakszerûen, alkalmas tüzelõvel fûtenek) aligha jelent ilyen veszélyt.
A rendelet igazi haszonélvezõje a GAZPROM volna... Persze, nem akarom azt inszinuálni, hogy a gázipari óriás keze van a dologban...
A környezetvédõk ezúttal alaposan mellélõttek. A fa üvegházhatás szempontjából "tiszta", megújuló energiaforrás, szemben a földgázzal.
Bár igen ravasz módon azt is bevetették valakik, hogy a (fa??)korom kiülepszik a gleccserek, a sarki jég felszínére, és ezzel csökken az albedó, melegszik, olvad a jég.
Ezt az effektust azonban eddig egyetlen, komoly tudományos intézet sem említette.
A Meteorológiai Világszervezet elõzetes értékelése a 2016-os év éghajlatáról
A Föld egészét tekintve a 2016. január...szeptember közötti idõszak 0,88 °C-kal adódott melegebbnek az 1961...1990-es referencia idõszakhoz képest, így az idei lehet a legmelegebb év, megdöntve ezzel az eddigi összes hõmérsékleti rekordot...
A Föld egészét tekintve a 2016. január...szeptember közötti idõszak 0,88 °C-kal adódott melegebbnek az 1961...1990-es referencia idõszakhoz képest, így az idei lehet a legmelegebb év, megdöntve ezzel az eddigi összes hõmérsékleti rekordot...
Az a baj, hogy a mostani mérések szerint évente 10-50 métert vonul vissza, ez az ütem eléggé szupergyors ahhoz, hogy pár évtized alatt eltûnjön. Annál pedig több idõ telt el a legutóbbi jégkorszak óta, szóval helytelen megállapítás lenne, ha azt mondanád, hogy ez a legutóbbi jégkorszak óta természetesen fogyatkozó gleccser.
Most is masszív utánpótlása van, ott val fölötte a nagy fennsík ("Pasterzenboden") és hát maga a Grossglockner meredek gleccserei az északkeleti oldalon.
Nem a felmelegedéssel való kapcsolatát próbálom bizonyítani, hanem azt, hogy a mostani visszahúzódás rendkívül gyors ütemû, de lehet, hogy ez gyakori és az elmúlt évezredek során sokszor megtörtént: lassú növekedés, gyors csökkenés stb., és igazából ez a hektikus méret természetes ingadozás eredménye.
Most is masszív utánpótlása van, ott val fölötte a nagy fennsík ("Pasterzenboden") és hát maga a Grossglockner meredek gleccserei az északkeleti oldalon.
Nem a felmelegedéssel való kapcsolatát próbálom bizonyítani, hanem azt, hogy a mostani visszahúzódás rendkívül gyors ütemû, de lehet, hogy ez gyakori és az elmúlt évezredek során sokszor megtörtént: lassú növekedés, gyors csökkenés stb., és igazából ez a hektikus méret természetes ingadozás eredménye.
Köszönöm! 
Budapesten nem fért be egyik sem. 372 mm a 10. év (1917), 2000-ben 400, 2003-ban 417, 2011-ben 373 mm hullott.
Mi a skála másik vége? Lehet, hogy félreértem, de 2000, 2003, 2011 valamelyike be sem fér a 10-be se?
Váraljamet adatsorai alapján Budapesten is hasonló a helyzet. A 61-90-es átlag még 516 mm volt, a 81-10-es már 537 mm. Az elmúlt 20 évbõl 5 db is felkerült a csapadék Top10-es listára, de reális esély van rá, hogy az idei év is felkerül (még kell vagy 80 mm, de pár nap múlva ez máris kevesebb lesz és még 2,5 hónap hátravan), leszorítva a szintén nem is oly távoli 1995-öt. A skála másik végérõl csak 1997 van a Top10-ben az elmúlt 20 évbõl.
Ha 2016 is Top10-es lenne, akkor 12 évbõl 4 Top10-es év, az szép!
Ha 2016 is Top10-es lenne, akkor 12 évbõl 4 Top10-es év, az szép!
A felvetésem elõtt jelzem, elsõsorban a saját környezetem változásait figyelem, így az ország más pontján esetleg mások a tapasztalatok.
Úgy tûnik az utóbbi években csapadékosabbá vált az éghajlatunk.
Ha nem így lenne, az már régen rossz. Mert akkor igen komoly aszályos éveknek kellene elkövetkeznie, hogy kijöjjenek a korábbi átlagok.
Volt egy évszázados rekordot adó 2010-es csapadékos évünk. Én a rákövetkezõ évtõl mérem csak a lehullott csapadék mennyiségét. 2011 még kissé szárazabb volt az átlagosnál, viszont azóta, minden év átlag feletti csapadékot hozott. Az idén is már most 40mm körüli éves csapadéktöbbletnél tartunk, miközben meg még hátra van 2 és fél hónap.
A 2011 óta mért csapadék összegeim alapján az éves átlag itt 720 mm körül van. Míg ha az általam nem mért 2010-es évet is beszámítanám, az élmúlt 7 év éves csapadéka itt meghaladja a 800 mm-t!
Saját vizsgálataim alapján itt az átlagos éves csapadék összeg a korábbi évtizedek adatai alapján ~625mm.
Úgy tûnik az utóbbi években csapadékosabbá vált az éghajlatunk.
Ha nem így lenne, az már régen rossz. Mert akkor igen komoly aszályos éveknek kellene elkövetkeznie, hogy kijöjjenek a korábbi átlagok.
Volt egy évszázados rekordot adó 2010-es csapadékos évünk. Én a rákövetkezõ évtõl mérem csak a lehullott csapadék mennyiségét. 2011 még kissé szárazabb volt az átlagosnál, viszont azóta, minden év átlag feletti csapadékot hozott. Az idén is már most 40mm körüli éves csapadéktöbbletnél tartunk, miközben meg még hátra van 2 és fél hónap.
A 2011 óta mért csapadék összegeim alapján az éves átlag itt 720 mm körül van. Míg ha az általam nem mért 2010-es évet is beszámítanám, az élmúlt 7 év éves csapadéka itt meghaladja a 800 mm-t!
Saját vizsgálataim alapján itt az átlagos éves csapadék összeg a korábbi évtizedek adatai alapján ~625mm.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat