Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#296319)

És akkor még hol vannak az óceánok adatai különbözõ mélységekben. Amihez még hozzájöhet pl. az Atlanti-hátság vulkáni tevékenysége, amirõl szintúgy szinte semmit nem tudunk.
Ha a hõtárolás oldaláról vizsgáljuk, itt több (matematikai) nagyságrenddel meghatározóbb folyamatokról van szó.

Mivel az idõjárást, az idõ elõrehaladtával egyre inkább a nem várt folyamatok alakítják, így gyakorlatilag lehetetlen az elõrejelzés. Bár tudjuk, hogy a káosz is elõbb-utóbb rendezettséget alkot.
És ha már millió év adatairól beszélünk.
Az elõvilág több ennél lényegesen nagyobb múlttal rendelkezõ fajt tudhat magáénak. Ez alatt beléjük épülhetett (általában tudat alatt) sok olyan reakció, aminek a jeleit figyelve értékes információkhoz juthatunk.
Ezért szívesen olvasgatnék itt a modellek talán értelmetlen figyelgetésén túlmenõ, szélesebb látókörrel rendelkezõ írásokat.

Ezért felesleges teljesen a bármilyen statisztikai modell favorizálása az egyéb, nem konvencionális elõrejelzési módszerekhez képest. Nagyjából definíció szerint minden matematikai modell bukásra van itélve egészen addig, amig mondjuk az utolsó 3-6 hónap realtime idõjárási adatait az egész bolygóra nézve (max 10 km-es rácsozással 15 percenként észlelve) nem teszik a kiinduló adathalmaz részévé.

Én ezt itt már kb 7-8 éve kiszámoltam, hogy legalább 1 millió év havi adatsora kellene egy 3 hónapos statisztikai elõrejelzéshez.
MOst van 150 év, amibõl az elsõ 100 igen kérdéses adat.

Az igazi hosszútávú elõrejelzéshez (vagy ha úgy tetszik, predictive analytics) adatpontok ezrei, de inkább százezrei kellenének. Ebbõl le is lehet vezetni, hogy az elmúlt 130 év összes adata is nagyon kevés egy 3 hétnél távolabbra mutató igazi elõrejelzés kiadásához.

Sajnos nem ismerem, a különféle idõjárási modellek számítási módszereit, de ahogy távolodunk az idõben a fizikai számításokon alapuló modellek úgy lesznek egyre értékelhetetlenebbek.
Hosszútávon elsõsorban a korábbi megfigyelések tapasztalataira kell hagyatkozni, meg ha van ilyen, a korábbi statisztikai adatokon alapuló matematikai modellekre. De sajnos nem csak az idõjárás, hanem annak a változása is folyamatosan változik. Ami alatt azt értem, hogy egy adott felállásból nem valószínû, hogy ugyanolyan folyamatok indulnak el most, mint 20 vagy 30 évvel ezelõtt.
Ebben a lehetetlen helyzetben érdemes minden, a környezetünkbõl érkezõ információra odafigyelni. Ha valaki itt leírná, hogy mondjuk azért számít valamilyen idõre, mert a kutyája többet vedlik, vagy a szokásostól eltérõ hangon vonyít, az is lehet egy érdekes és értékes adalék.


A magam részérõl próbáltam az elmúlt 10 év adataiból valamiféle összefüggést keresni. de nem igazán sikerült. Annyit talán, hogy hidegebb decemberek elõtt mindig enyhébb novemberek voltak, viszont a fordítottja nem igaz. Tehát az enyhe novembereket nem feltétlen követi hideg december.
Ami viszont feltûnõ, hogy az utóbbi 10 évben nem, hogy hideg, de még egy átlagos januárunk sem volt. Márpedig anélkül nem lesz soha igazi télérzetünk.
Viszont ilyen változatos novemberünk is igen régen volt. Most anélkül, hogy további elemzésekkel égetném magam, én a kettõ között komoly összefüggést sejtek.

Ezért én végre egy igazi télies januárt várok.

Link , Wetterzentrale 14 napos GFS diagram, decembernek kb annyi. Megváltozhat még, de a jósolt átlagnál 1 fokkal hidegebb decemberhez már az átlagnál -2 fokkal hidegebb idõ kellene végig, az meg garantáltan nem lesz.

Az az igazság, elnézve a meteocielen a nyomásfáklyákat Izlandra, óceánra, Brit-szigetekre, a néhány napos kedvezõ felállásból rosszul jövünk ki (ez a csúcshelyzet: Link ), majd a visszarendezõdésre sokkal több esély mutatkozik, mint másra. És 120 óra környékérõl beszélek, fontos kiemelnem: Link Link Az szinte biztos, hogy ezt a makrováltást elpuskázzuk.
Ezután újra leshetjük a jó esélyeket, és bár nagy a bizonytalanság, szomorúan kevés az ígéretes, jó futás (volt egyáltalán?). Pedig néhány azért kéne, hogy legyenek esélyeink... Mert mondhatjuk, hogy nagy a bizonytalanság, nagy a szórás, de a szórásba illene beleesnie néhány téli, havas szituációnak is, hogy az is egy lehetséges forgatókönyv legyen.
Az sem igazán biztató, hogy az USA északkeleti részén (ahonnan az óceánra folyik a hideg és ciklonokat csinál nekünk) eddig enyheség volt, tehát több esélyünk volt keményebb télre. Most ez változik: Link és oda is megérkezik az ilyenkor szokásos keményebb hideg, a futásokon ez pedig gyakran meg is figyelhetõ: szakad ki a keleti parton a hideg az óceánra, durvulnak a ciklogenezisek. Lehet még ettõl nálunk is tél, de kicsit több csillagnak kell együtt állnia.
Szemléltetõ példa: Link

Holnaptól változás áll be idõjárásunkban. Legalábbis a napi hõingást figyelembe véve.
Péntektõl kezdve legalább 1 hétig már nagyobb lesz a napi hõingás mértéke, mint az elmúlt pl. 1 hétben volt.
Megjelennek az erõsebb, -5 fok körüli fagyok ( persze mihez képest erõsebb fagyok, az eddigiekhez képest mindenképpen erõsebb ).
Jövõ hét közepén pl. ék-Európa felõl érintheti hazánkat egy hidegebb lötty.
Ék-en derült ég esetén a hét közepén -10 fok sem lehet majd kizárt.
Az omsz is kapisgálja már a dolgot az ECMWF-re hivatkozva.
Megjelent a szolgálati elõrejelzésben ék-re szerdára a -8 fokos érték is.

Lehet kissé elhamarkodottan írok, de gyanús, hogy eldõlni látszik a nagytérségi berendezkedés sorsa.

Jelen állás szerint ez a legvalószínûbb forgatókönyv, szerintem:

1. Feláll egy átmeneti blocking, ami a jövõ hét közepétõl ismét egy nagyobb adag hideggel önti el Észak- és Kelet-Európát. Ebbõl mi is kapunk ízelítõt, ÉK-DNy (K-Ny) irányban csökkenõ mértékben. Ez már azért téli idõ lenne, még ha csak átmenetileg is, ráadásul számottevõ csapadék nélkül. Tehát száraz, de hideg.

2. Ezt követõen viszont egyre inkább visszarendezõdés látszik, beindul az észak-atlanti csigagyár, újraéledhet az északi zonalitás. Ez pedig nálunk legnagyobb eséllyel egy a mostanihoz hasonló, "langyospárnás" idõjárást, vagy akár egy szelesebb, igen enyhe (ha az AC öv még a mostaninál is délebbre húzódik) idõszakot eredményezne. Vagy a kettõ szokásos keverékét: ÉK stratus, DNy tavasz. De összességében mindenképp az átlagnál enyhébb, szárazabb idõt.

És mivel ekkorra már dec. 20-21. környékén járunk, az északi zonalitás pedig általában nem egy-két napig szokott tartani, tartok tõle, hogy a "fehér karácsony" esélye meglehetõsen alacsony.

Megjegyzés: ugyanakkor még korántsem dõlt el, hogy a blocking epizód idején pontosan hová és meddig várható a blokkolás, tehát elõfordulhat, hogy a hidegöblítés nyugatabbra jön le a most prognosztizáltnál. Nyíregyházi valószínûségi elõrékben (GFS, ECM) -3 fok körül van most az ENS átlag, de nem kevés tag jár -5 fok, sõt -10 fok alatt is. Aztán ugye ki tudja, hogy egy Közép-Európát erõsebben érintõ leszakadás nem járna-e véletlenül mediterrán ciklongenezissel (pl. reggeli GFS 18-as tag), ami szépen megkeverné a kártyákat...

Mivel itt most azért sokféle kimenetet (és korántsem mindet) soroltam fel, számokkal is leírom egyszerûbben az általam látni vélt esélyeket:

75 %: a jövõ hét közepétõl átmenetileg hidegebb idõ, aztán enyhülés ("langyospárna" és/vagy szelesebb zonalitás).
15 %: a jövõ hét közepétõl hideg idõ, kezdetben a hidegelöntés, aztán hidegpárna jóvoltából.
10 %: tartós blocking mediterrán ciklonnal, azaz hideg idõ, jelentõs csapadékkal.

A jelenleg, megjósolhatatlan ideig tartó északi ciklon-gyengülésnek (vagy nevezhetjük ciklon-délre tolódásnak is) azért lesz hozadéka. Érdemes összevetni, hogy áll Izland és Skandinávia északi szélénél a hidegmag most: Link és hogy fog kinézni már 4-5 nap múlva: Link
Elég szignifikánsan megerõsödik, és nemcsak Grönland felett, köszönhetõen a szünetelõ, "hõség-felrántó" bivagy észak-atlanti ciklonoknak. Innen már tényleg csak egy jó blokk és/vagy egy "leforgató" teknõ kéne jó helyen...

Mindenképpen érdekes, hogy a Galápagos-szigetektõl jóval nyugatabbi területekrõl indulnak el frontrendszerek, amelyek egyike-másika Északkelet-Európa szibériai területeiig jutnak. Nem állok ki "körmömszakadtáig" az El Nino mellett, és az is igaz, hogy a jelenlegi epizód elõtt természetesen csak a három legerõsebbel foglalkoztam (1972., 1982. és 1997.). Zord hõmérsékletû hidegmagvak minden El Nino-epizód idején voltak, némelyik nagyon megközelítette térségünket, ám az erõs és tartós délnyugatias áramlás mintegy visszaterelte azokat a sarkkörig. Szerintem január és február egyaránt az átlagosnál enyhébb és szárazabb idõjárás jegyében fog eltelni. Tudom, hogy merész e kijelentésem, mondanivalómat a jelzett évek eseményeire alapozom. Ha lesz is kifejezetten télies idõjárás, az nem lesz tartós, legfennebb egy hétig, tíz napig tarthat. Szép napot kívánok mindenkinek!
A mostani óriási szerencsém/szerencsénk, hogy a légköri áramlásokat, azok változásait ezúttal a mûholdak kínálta nagyszerû információkkal elemezhetem/elemezhetjük, ami 1997./1998-ban sem állt még rendelkezésünkre.

A tél szempontjából az egyik fõ gondot abban látom, hogy a jelentõs hidegmag nagyon messze van innen, és az atlanti ciklonok szinte egyhelyben tartják. A másik gond a szépen rendezett poláris örvény. Szerintem most abban kellene bíznunk, hogy egy bazi DNY-i melegbetörés felébreszti a poláris örvényt, és ezzel a hideg(ebb) légtömegek számára út nyílhat Közép-Európa felé. Persze az sem mindegy, hogy a meleg hol horpasztja be a poláris örvényt.

Az El Nino legyen bármekkora májer is, azért *mindenre* nincs hatása. Naptevékenység, sztratoszferikus melegedés (amit olasz barátaink vizualizálnak éppen), stb.
A helyzet most éppenhogy kezd jól kinézni: ECM már tegnap meghozta a telet hozzánk, a GFS is 180 órán belül lerendezi a makrováltást teljesen (persze sok csapongással). Egyáltalá nem biztos, hogy visszaáll a zonalitás. 13-áig, meg 17-éig még sok modellfutás sok tagja vissza fogja hozni, de most nem ez a jellemzõ tendencia.

Én is azt mondom, hogy olyat nem lehet kijelenteni, hogy az El Nino miatt ilyen vagy olyan alaphelyzet lesz, és hogy melyik oldalán leszünk a frontálzónáknak. Az "operatív", hétköznapi helyzetet kell elsõsorban nézni, nem holmi magas elveket. Egyelõre tényleg erõsnek tûnik a zonális hajlam, de én ezt nem hoznám direkt kapcsolatba az El Nino jelenséggel, hiszen a tél eleji nyugati áramlás olyan gyakori nálunk, hogy nagyon sok évben nyilván El Nino nélkül is elõfordult.
Mindenesetre most hihetõ idõtávon (kb. 120 óra) belül mindkét "királyi" modell "megöli" a zonalitást. Helyette északkelet-európai anticiklonokat ad, ha nem is nagyon fejletteket. Emellett Északkelet-Európában -ahogy írod is- szépen gyûlik a hideglevegõ.
Igaz, a meridionális intermezzo után a GFS visszateszi a vonalzós zonalitást 300 óránál, de már csak az idõtáv miatt is van ebben elég sok kétség. Lehet, végül másfelé fordul majd az alaphelyzet.

Magyarán ez nem jelent mást, mint folytatódó zonalitast. Azaz ha van/lesz is blockingosodasi hajlam, a nyugat felõl érkezõ ciklonok végeláthatatlan láncolata ezt - egyelõre - rendre ízekre szedi. Amíg tehát a jet nem fog kellõképpen behullamozni, addig a hol klasszikus, hol kissé eltorzított zonalis alapmuszter érvényesülhet, amit az ECM 3 hétre szoló T anomália térképe egyértelmûen érzékeltet. A csillagászati tel csak 12.nap mulva kezdõdik es számos példa akad rá a múltból, hogy lagymatag kezdés után a tel alaposan rákapcsolt. Hogy ez a most kezdõdõ tel során mikor következhet be, egyelõre meg csak sejteni lehet. Egyet viszont vállalható módon kijelenthetek: bármennyire erõs is az El Nino, kedvezõ konstelláció ezt bármikor felülírhatja. Hideg van a sarkkörön túl bõven, es a hidegmag meg csak most kezd igazán terebélyesedni. Türelem az esetek többségében szép teli helyzeteket terem

A nyugati hosszúság 120 fokáról, az egyenlítõrõl szünet nélkül érkeznek a frontrendszerek kontinensünk nyugati partvidékéhez. Az északi félteke ciklontevékenységét továbbra is a dinamizmus hatja át. Nemigen mutat bármilyen jel arra, hogy a helyzet jelentõsen változzék. A következõ napokban a fölöttünk levõ anticiklon fokozatosan gyengülni fog, bejutunk a nyugat-délnyugati áramlási rendszerbe. Véleményem szerint a ciklonok melegszektorában maradunk, a folytatódó száraz (kevés csapadékú, friss óceáni levegõfajtájú) idõben a szél feltámad, a hõmérséklet egyre inkább emelkedik, hovatovább 10 Celsius fok fölé.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy nagyon erõs El Nino-epizód van, az idõjárásnak az elõzõ sorokban felvázolt jellege - a korábbi tapasztalatok alapján - még csak ezután válik igazán meghatározóvá.

Erdekes felállást dobott a friss ECMWF determ. +240 órára (dec.1: Link (jobboldal)

Ekkorra a Kelet-európai-sikságtól a Skandináv-félszigetig anticiklon épülne ki, így a nyugati ciklonok vagy ettöl északabbra, vagy pedig délebbre haladhatnának csak keleti irányban. Közép-Európában meg is jelenik egy ciklon-rendszer az emlitett anticiklontól délre.
Az ens.átlag (baloldalon) egyáltalán nem támogatja ezt a képet, s elég nagy bizonyossággal (átlagos a szórás) ekkorra is északi ciklon-déli anticiklon uralmat mutat, azaz folytatná a zonalitást.

A determ. modell megoldása igencsak kilóg a lehetséges scenáriók közül, amit a budapesti légnyomás fáklya is jól mutat: Link

Míg az ens.átlagon 1025 hPa körül lenne a Kárpát-medencében a légnyomás, a determ. elörejelzésben ez 1005 hPa alá süllyedne, ami az ensemble rendszer szerint az alsó extrém 10% kategoriát jelenti, azaz váloszinüsége még elég csekély.
A hétvégi 1025 hPa körülre csökkenés után azonban elég sok ens.tag ad további csökkenést, míg ha nem is olyan eröset, mint a determ. Persze legalább ennyi olyan ens.tag is van, amelyik újabb légnyomás emelkedést valószinüsit jövö hétre, akár 1040 hPa fölé is.

Megvizsgálva az egyes ens. tagokat 240 órán túlra is, elég sok lehetöség bontakozik ki a zonalitás folytatódásától kezdve, a közép-európai blokkon keresztül teknö elö- és hátoldalig bezárólag.
Jelenleg egyik verziót sem támogatja jelentösen nagyobb számú ens.tag, így ezek szerint még elég sok irányba fejlödhet a szinoptikai helyzet a jövö héten...

Ilyenkor nem szabad beleesni a wishful thinking kelepcejebe, amitõl idõnként jómagam sem vagyok tavol, hiszen egy-két ígéretes ECM-futás mögött idõnként máris telet látok. Sajnos minden kézzelfogható hosszabb távú kitekintés az átlagosnál enyhébb december irányába mutat, amit ugyan egy váratlan fordulat bármikor fölülírhat, azonban, valljuk be, inkább egy tartós hidegpárnátol, mintsem szállított hideg levegõtõl remélhetjük.hogy legalább átlagosra kihozzuk ezt a lassan egyharmadánal tartó hónapot. Utóbbi ugyan szépen gyûlhet fent északon, de leszakadásra egyelõre kevés hajlamot mutat. Ha végeredményben december menne is a levesbe, január, február, egy 2013-hoz hasonló március plusz telies április elsõ 10-15 napja meg bõven emlékezetessé teheti az egyesek által elõre eltemetett telet. Ráadásul szökõnapunk is lesz, úgyhogy az elõttünk álló tel egy nappal biztosan hosszabb lesz, ami mar most vállalható anélkül, hogy DM meteo Mekkmester szintjére kelljen ereszkednem

De hát még a lehûlés ténye sem biztos, hogyan latolgatnánk akkor a hosszát és mértékét? ECM fáklyán is csak biztató jelek vannak egy esetleges változásra... Link

"Jövõhét végén már a lehûlés mértékét és tartósságát fogjuk elemezgetni, latolgatni...
" 1 nap híján, de (lásd. Link ) nov.29-ei írásomban, azért belõttem.
Kíváncsian várom a következõ modell futásokat. A fáklya alapján fokozatos lehûlés valószínû a magasban, majd dec.12-tõl nyílik az olló. Úgy 2 nap még és tisztábban látjuk a dolgokat. ( Ék-i rácspont Link )
Megjegyzem, akár ez tartósabb fordulatot is jelenthet az idõjárásban, bár még korai modelleken kibontakozó meridionális fázis idõtartamát latolgatni. Mindenesetre végre az általam várt hirtelen felbukkanó kimenetek közt 168 órán belülre dugta az orrát a makrováltás esélye. Hosszú idõ után ez is valami:
Nah végre!

Senki mellett nem akarok érvelni, de (ahogy Joejack is írta itt Link ) szerintem ez már nem igazán zonalitás.
Izland magasságáig húzódik az 1020 hpa-s izobár: legalábbis *erõsen* megtört a zonális vonalzó. Még ha meg is engedjük a fogalmat, az "elég tápos" jelzõ szerintem nem helytálló.

Itt végképp egyértelmû: Link
Ez nem zonalitásos jet. Persze a blocking sincs még sehol, leginkább egy átmeneti állapot van most.

Tudtam, hogy szurkálásnak fogod venni, pedig nem annak szántam Tényleg! De egy váltás kijelölt idõpontjától pár napos tévedés nagyon nagy is tud lenni, hiszen váltás úgy is jön, amit linkeltél, az is még zonalitás, ha nagyon azt akarjuk észrevenni rajta. Akkor most nem azoknak lett végül igaza, akik a zonalitás folytatását várják? Hiszen elmúlt december 6 és még mindig tart, sõt elég tápos most. Link Ettõl függetlenül én azt mondom, nekik se volt igazuk, de nem azért, mert végül a Te várakozásaid valósultak meg, na Semmi rossz szándék, semmi kákán a csomót keresés. Becsszó!
Egy másik példa gyenge lábakon álló elõrejelzésre: "szerintem december 18-20-án megérkezik egy tartósabb téli periódus, meglehet az elsõ havazás is és jóval hidegebb várható".
Ebben rengeteg a mérsékelt ködösítés, ami segíti azt, hogy sikeresnek hirdessem magam: 3 napos intervallumot adtam meg, ami bazi sok, ráadásul ha megengedünk +- 5 napos tévedést, akkor december 13-23 közötti tartományról beszélünk... Azt írom, "meglehet" az elsõ havazás, tehát ha nem jön össze, csak majdnem, elmondhatom, hogy erre is ráéreztem. A "jóval hidegebb várható" kijelentésbe belefér, hogy pár fokkal lesz csak húvösebb, hiszen végül is hûvös lett.
Ha jobban belegondolunk, egy 10 napos intervallumra várok egy kicsit hûvösebbet esetleg hóval. Hm, ez lehet, hogy megfelel az éghajlati átlagnak és igazából semmi különöset nem vártam, semmi specifikusabbat? Komolyan csak akkor buktam, hogy ha melegebb lesz, esõvel? Mert arra azért elég kicsi az esély... Lényeg a lényeg, így azért könnyen lehetne beváló (azaz annak tûnõ!!!) elõrejelzéseket gyártani.

És itt jön képbe, hogy kicsit így érzem ezt a makrováltást is részedrõl: bár nem jött be, másként alakult, azért meg lehet találni a pontokat, ami miatt részben mégis úgy lehet venni, hogy bevált. Holott a makrováltás egyelõre elég satnyán néz ki a modelleken, ráadásul tök másképp, mint ahogy anno a bélyegképek és az elõrejelzések várták (és tényleg jó, hogy lementetted), viszont jön váltás és ez pozitívum. Mert azért a zonalitás se tarthat örökké, annak eléggé kicsi az esélye.

Tényleg nem személyed és elõrejelzéseid felé kritika, hanem afelé, hogy nagyon sok pontatlan és bukta elõrejelzést lehet végül úgy értékelni, hogy "hellyel-közzel" bevált. És nem célom az se ezzel, hogy a jövõben csak pontos elõrejelzéseket merjünk körvonalazni, mert a többi ha bukik, nincs értelme. Épp ellenkezõleg! Sokat kell körvonalazni, bele kell szaladni a kérdéses helyzetekbe, kockáztatni kell, "merni kell", és akkor egyre jobban megismerhetjük a jövõképet és esélyeit. Ez sokszor fog pofára eséssel és sikerrel is járni - ezért vagyunk itt, ezért szeretjük

A váltás 12-én kezdõdik az ECM-en: Link
Azaz november 29-én tévedtem néhány napot.
Nem dátumon kellene lovagolni szerintem, a lényeg inkább azon van, hogy a sokak által sokkal tovább várt zonalitás mégis megszakadhat.

Részemrõl ennyi, a további, felém már megszokott szurkálódást meghagyom neked.

" Ami aggasztó, hogy ugyanezt vártuk november végén/december elején mostanra"

Ez a várakozás teljesen irreális volt a szinoptikai ciklus miatt. A nov. 29-i mediciklonos havazással lezárult az elõzõ ciklus. Újabb dinamikus hidegelárasztáshoz új ciklusnak kell indulnia, enélkül elméleti esély sincs hidegbetörésre. Az új ciklus zonalitással indul (így is lett), ennek idõtartama télen nagyjából 2-3 hét, de lehet ennél valamivel hosszabb, és rövidebb is. Rövidebb csak akkor, ha durván nagy hidegfelhalmozódás van a közelünkben (most nincs) -ilyenkor egy hét környékére redukálódhat a zonalitás idõtartama (de ez a minimum)
Hát akkor számoljunk csak: az új ciklus kb. dec. 1-tõl indult, ehhez hozzáadva a 2-3 hetet azt kapjuk, hogy dec. 14-nél elõbb szinte semmi esély blokkra, hidegelárasztásra. Persze, eltévedt modellfutások többször mutogattak ilyet, aztán rendre ki is vették. Nem véletlenül.

A "szamárvezetõ" (a szinoptikai, alias Namias ciklus) így néz ki: 1. ciklusvégi hideg AC 2. zonalitás ( ez gyakran rövid elõoldali szakkal indít) 3. blokkosodás, hidegleszakadás 4. mediciklon

Az a végén egy medi elõoldal, írtam, hogy ne szaladjunk elõre, csak szépen, sorjában (persze, ez is benne van - de a t2m diagrammodon is kiugrik legfelül pl.).
20-áig meg fõleg teljesen értelmetlen elõreszaladni, mert futásról-futásra máshogy mutogat blockingokat az összes modell 7-8 nap után. Teljesen képlékeny a helyzet.
Most egyelõre a csigagyári lassulás a megjósolható egyedül, ez pedig önmagában nem szokott rossz hír lenni (de önmagában nem is jelent feltétlenül téli idõt sem nálunk!)

Ez oké, csakhogy talajon ez teljesen mást jelentene, mint amit mi szeretnénk Link , utána pedig jöhetne is a melegpumpa Link - DNY-on már 10+ fokok. Egy kb. budapesti rácspont Link (igaz ez most fog frissülni). Ahogy mondtad, az átlagos T-k nagyjából meglehetnek, itt-ott azért ennél jóval melegebb lehet. Ami most kinéz(sajnos megint arrébb tolva az idõpont), az egy ünnepek táján, esetleg valamivel elõtte(20.-a környéke) esetleges erõsebb lehûlés, ami már jó lehet talajon is és fent is. Ami aggasztó, hogy ugyanezt vártuk november végén/december elején mostanra, ebbõl most már 20.-a lett. Veszve még semmi sincs, hiszen linkeltem a bolognai spagettit, úgyhogy remény mindig van .

Pár napja a met társalgóban írogattam olyasmirõl, hogy nem is feltétlenül kell egy látványos Maszfej, durván negatív AO-val ahhoz, hogy téliesebbre forduljon nálunk is végre az idõ. Az évnek ebben a szakaszában már az is elég lehet valamire, ha csak legyengül az észak-atlanti ciklontevékenység.
Ha erre a képtre ránézünk, még nem nagyon jön egybõl lázba egy télimádó sem:
Link
Ellenben, ha megnézzük, hogy ez mit is jelenthet t850 terén, már sokkal érdekesebb a dolog:
Link
A durván kimélyült ciklonok egészen más dinamikával húzzák még jelenleg is be a meleget Dny-ról: Link - óriási, látványos a különbség. (Mondjuk ez a H betû Norvégia felett pici utalás már lehet a közelgõ változásra... Link )
Szóval most, már 4-5 napon belül egészen más szelek kezdhetnek fújni, akár nyugat felõl is: Link
Ez jó alapozást, lassú de stabil, átlag körüli idõre való berendezkedést jelenthet a hét végéig. Utána lenne jó egy markánsabb blocking felállás, persze a nekünk kedvezõ helyen. Ez utóbbira vannak jelek mindegyik modellen idõrõl idõre, de én még nem tudom készpénznek venni, nincs meg az egység, a stabilitás.
Amit most már megvalósulni látok, az a lassabb, kevésbé látványos lehûlés felettünk, a fenti említett óceáni dinamizmus gyengülése folytán: Link
No csigagyár, no melegpumpa. Csak elkezd érni valamit végre az egyre kisebb besugárzás is...

A váltás most 14-e környékére körvonalazódik, Neked még novemberben az elõrejelzésed/tipped december 6 volt. Ha lehetek gonosz, azt mondom, ez bukta. +- 2-3 napos tévedés sem megengedett, mert ha belegondolsz, ekkora tévedés kb. a hónap egyötödényi szórást jelent, most pedig 6-8 napról beszélünk, ami pedig 12-16 napnyi szórás, az fél hónap! Értem én, hogy makrováltás, meg körvonalazás, de ilyen pontatlanul szinte minden makrováltás elõrejelezhetõ. Arról nem is beszélve, hogy a mostani váltás az elõrejelzések alapján igencsak satnya, jó kis klasszikus blokk csak 240 óránál van a GFS-en épp most. Ami ugye továbbra sem garancia semmire.

Azért nagyon nevettem ezen a linken

Valóban, számunkra 120 óra múlva (december 12-e környékén) lehet érdekes az áramlások változása. Ekkorra lelassul, "ellustul" a zonális irányítás, ami lehetõséget is ad egy kis télies jellegre, egyelõre nem tisztázott módon (nem is kell most még tudni azt!...).
Persze a GFS most 180 órára nem kedvezõ, csak még melegebbet húz ránk Link de ez csak egy folytatási lehetõség a sok közül, a bizonytalanságot jó érezni a dologban. Link Ki is ugrik az operatív és a szórás is szinte teljesen egyenletes -5 és +5 között.
aztán persze most épp elõránt egy tankönyvi blokkot a GFS, de az már túl messze van (220+ óra, december 17+).
Az ECMWF 120 óránál egyetért, 200 óra környékére pedig egy másik, de nem túl rossz kimenetet képzel el, de ezek egyszerûen még túl messze vannak.

Simán lehet még bármi a hónap folyamán. Egy fagyos hidegpárna is kialakulhat, a közelebbi idõszakban is egy hideg öblítés nyomán , hiába mutat magas t850 értékeket. Erre pedig rácsúszik egy kis nedvesség, és máris ott a fagyos talajra hulló hó. Lehet hogy messzire mentem, de hogy te is az biztos. Nem igazán érdemes mérget venni a 8- 10 napon túli várható eseményekre, de gyakran még a közelebbi idõpontokra sem.

Jan 1én ellenõrizhetjük, mekkorát tévedtem remélem nagyot

Az egész kommented, de fõleg az utolsó mondatod nagyon ütött igy december 6.-án! Csak szemléltetésképpen december 3. dekádja jelenleg igy néz ki: Link

Ezzel együtt a T850 alig-alig megy 0 fok alá errefelé a GFS szerint a következõ 240 órában, ami azt jelenti, hogy napsütésben 4-6 fokok lesznek, azaz bármennyi hó esik addig, az 5-10 centit fog naponta olvadni. Ha ezen idõszak után meg is jön a rendes hideg, akkor az ennyire meleg talaj alulról fogja elolvasztani a ráéesõ havat.
A -10 fokos T850 384 óráig elõrenézve nem nagyon lesz 2000 kmnél közelebb hozzánk és az idõvel ezek az elõrejelzések inkább melegedni szoktak.
Nem látom esélyét rendes hónak decemberben, látványhavazás, 2-3 centi, max másnap elolvadó hó a legtöbb, amit el tudok hinni.

Most már érdemes lesz figyelgetni blocking-ügyben a 200-240 órás intervallum környékét. A ciklus lassan "blokkra érik" (remélhetõleg idén télen nem beteges a makrocirkuláció)és a továbbiakban esetlegesen feltûnõ blocking-helyzeteket feltetetõen már nem veszi ki olyan könnyen a modell, mint eddig tette.

A lényeg, hogy a zonális áramlást elõsegítõ azori magasnyomás visszahúzódik délre.
A magasnyomás léte és pozíciója még kérdõjeles.

Igen, a modellek már mutogatják a váltást.

Elnézve az AO és az NAO indexeket ott is látszik a változás szele. Link Link

AO-nál ugye pozitív fázis esetén a Biskayai-öböl és az Aleut-szigetek felett anticiklon található, miközben Izland térségében ciklon örvénylik; a negatív fázisban a nagytérségi rendszerek helyzete ezzel ellentétes. Tehát 16-ától kezdve negatívba megy át ami azt takarja, hogy az Izlandi térségben anticiklon lehet. Ez lenne a blokk?

A mogulmodellek már egyaránt mutatják a 11-12-én megjelenõ lezáró Ac-t.
Azaz az elmúlt idõszak markáns cikloncsaládja bevégzi életciklusát.
Azaz váltás néhány nap késéssel ugyan, de megvalósul.

Ezt követõen még kérdés, hogy újabb cikloncsalád okoz-e zonális idõszakot, avagy blokkolást, vagy a kettõ közötti átmenet jöhet a hó második felére.

Ami bizakodásra ad okot, az a nyugat-európai nyomásfáklyák lezáró Ac utáni emelkedõ jellege.

Elnézve a hosszútávú Ens diagramokat, nyomásfáklyákat, karácsony elõtti napokban jó eséllyel kialakulhat majd egy jó átlagközeli, télies epizódokat tartogató makrohelyzet. Ezt minimumnak vélem most megkockáztatni, kis szerencsével komolyabb telet tartogató dec. vége is kialakulhat.

Csábító az analógia az 1982/83-as és az 1997/98-as téllel. Most is, az említettekhez hasonlóan, nagyon stabil zonális berendezkedés alakult ki nagytérségünkben, magas indexértékekkel, nálunk "jobb térfeles" viselkedésû légnyomással, enyhe, az átlagosnál szárazabb idõjárással. Könnyû elképzelni, hogy továbbra is az 1982-es, 1997-es úton járnak majd a folyamatok: egy-egy rövidebb blocking-epizódtól eltekintve decemberben és januárban is zonális vagy elõoldali képek, enyhe, fagy és hó nélküli hetek sorozata. Hidegebb idõ legfeljebb anticilon-centrumban, ködös, hidegpárnás helyzetben. Számottevõ advektív hideg csak január legvégén, ill. február elején-közepén válik valamivel valószínûbbé.
Nagyon tipikus, jól ismert dolgok ezek. (Ez a figura egyáltalán nem csak erõteljes El Nino mellett lépett fel!)
De azért nekem valami azt súgja, hogy legyünk óvatosak az analógiákkal. Az idõjárás bármelyik nap "lecsúszhat" az elõre elképzelt pályáról, erre igen sok példa van. És nincs két egyforma szezon: lehet, összességében enyhe lesz az idei tél, de lefolyása nem szükségszerûen fogja lemásolni 1982/83-at, vagy 1997/98-at. Soha nem tudhatjuk, mikor jön be egy váratlan, az általános trenddel ellenkezõ helyzet, egy "átfutó deviáns" Ilyesmire mindig számíthatunk, ráadásul egy blokk-epizód térségünk idõjárására gyakorolt hatásában sok véletlenszerûség is van. Elég egy feljebb jött med, vastagabb hótakaró, fölötte kifejlõdõ hidegpárna, és máris teljesen máshogy szól a "nóta", esetleg huzamos ideig.
Természetesen nem állítom, hogy lesz ilyen az idén is, azonban mint lehetõséggel, számolnunk kell vele.

Szép napot kívánok! Én csak az igazán erõs, a Meteorológiai Világszervezet által is nemrégiben kiemelt El Ninós epizódokat (1972./1973., 1982./1983. és 1997./1998.) vizsgáltam. A legutóbbira vonatkozó várható téli idõjárásra az Erdélyi Napló címû hetilapban 1997. novemberében tettem sikeres elõrejelzést/jóslást (nevezhetjük, ahogy kívánjuk). Külföldi szakirodalmat sajnos nemigen ismerek ezzel kapcsolatban. 1998-ban vagy 1999-ben találtam ugyan egy rövid megjegyzést a LÉGKÖR címû folyóiratban (vagy másutt?), miszerint svájci és svéd kutatók szerint a legutóbbi általam említett El Nino-epizód hatással volt kontinensünkre az igen enyhe telet illetõen, ám visszakeresni nem sikerült. Most majd meglátjuk, hogy a jelenlegi drasztikusan erõs El Nino folytatja-e hatását kontinensükre nézvést.

Hát ez bizony nagyon kiábrándító az idei tel esélyei szempontjából. Esetleg tudnál nekem ehhez szakirodalmat linkelni akár privátban ( lehet magyar, angol vagy nemet), amely alátámasztaná az El Nino jelenség ilyen jellegû hatását Európa teli légkõrzésere? Múltkor ugyanis Snowhunter készített egy gyors áttekintést az El Nino es a közép-európai tel milyensége közti korrelációrol es abból az derült ki, hogy elég sokszor elõfordult, hogy ütõs El Nino ellenére a tel elég szolidan teljesített az általa vizsgált években.
Nos akkor hogy is van ez?

Ezeket néztem én is mostanában. Amerikában sincsen hideg. Magasan az átlag felett vannak és az elkövetkezõ egy hétben ez nem is változik ott sem. Még Kanadában sincsen hideg. Végigpörgetve a GFS-t még az a kevés is hideg is eltûnik Kanadából. Európai térképekrõl nem is beszélve. Érdekes, hogy tavaly az volt a gond, hogy Amerikára sorozatban jöttek a hidegleszakadások, amik generálták a csigagyárat. Most ez nincsen és a helyzetünk nem jobb.

A mûholdfelvételeket elemezve tettenérhetõ a középtroposzféra erõs dinamizmusa az északi félteke fölött. A kontinensünket elérõ frontrendszerek az Egyenlítõ mentén a nyugati hosszúság 120 fok körüli térségébõl (!) származnak, a Mexikói-fennsíkon átkelve jutnak el idáig, elõretartó mozgást végezve nem csak ÉK felé tartanak, hanem K felé is araszolnak. Nem valószínû, hogy a cikloncsalád hetek vagy hónapok múlva hosszabb ideig szünetelnének, esetleg meg is szûnnének. A fölöttünk húzódó anticiklont is hamarosan fölmorzsolja az egyik ilyen frontrendszer. Algéria felõl pedig nagy valószínûség szerint néhány nap múlva magas szintû felhõket kapunk.
A DNY-ÉK-i áramlás a továbbiakban még erõsödni fog, ami gátat szab a mostanihoz hasonló erõs anticiklon kialakulásának. Az El Nino mûködik. Hatása még csak ezután fog igazán látványosabbá válni: Nyugat-Európában a ciklon-sorozatok mind jobban tombolnak, mi tartósan azok melegszektorában tartózkodunk majd.
Ilyen idõjárási helyzetben kimondott téli idõre február második felében (mint 1983-ban) vagy márciusban (1998-ban a fagy és a hó elmaradt, a hõmérséklet viszont átlag alattinak bizonyult).