Meteorológiai esélylatolgatások

Szóba került itt az SSW (Sudden Stratospheric Warming), ami meg is valósult, és végül a poláris örvény összeomlása is "bejött".
Ehhez kapcsolódóan itt egy érdekes angol nyelvû cikk az SSW-rõl és a lehetséges kiváltó okairól: Link
Még nem mélyedtem bele igazán a témába, de számomra nagyon ésszerûnek hat a magyarázat, amit ebben taglalnak.
Mivel itt merült fel, ezért raktam ide, bár némileg offtopic.

Olvasva az elõrejelzéseket és latolgatásokat bizony nehéz eligazodni, hogy mi lesz itt a közel, pláne a távoli jövõben. Eddig betonszilárdan adták az elõrék a 20 fokos meleget keddre, ma meg hopp: nincs 14 foknál nagyobb érték az OMSZ egyhetesében. Mára 10 mm-nél zömében kevesebb esõt vártak, erre ezidáig a Tiszántúlt kivéve 10-20 mm is leesett. Makón már 10 fokot mérnek, de az északi csúcsokon 0 körül van és keményen havazik. Lesz szerintem itt mindenféle idõ a közeljövõben, ahogy ma is van itt hideg, meleg,esõ,hó meg napsütés is. Sommásan az ilyen ciklon és fronturalom esetén csak annyit mondhatunk, hogy változékony lesz az idõ. Ami persze biztos, hogy száraz hideg nem nagyon lesz ebben a hónapban, pedig az kéne ide.

A két ún. királyi modell aktuális kimeneteleit összehasonlítva tulajdonképpen hosszabb távon elég hasonló jövõkép bontakozik ki: a jövõ hét végére a közép-európai teknõ leépül és átmenetileg AC-hatás alá kerülhetünk (északi zonalitás), viszont február utolsó hetébe lépve mindkét modell szerint klasszikus zonalitás alakulhat ki. Ez ciklonálisabb jellegû makroszinoptikai képet sejtet, mint az Általad felvázolt jövõkép, viszont a két alapfelállás közös nevezõje az, hogy télies idõjárás legfeljebb epizódszerûen, 1-2 napra csúszhat be, így lassan kijelenthetjük (bár a nagy idõtáv miatt még kellõ óvatossággal), hogy a meteorológiai tél végéig a télnek jó 60-70%-os valószínûséggel annyi, és ha esetleg márciusban becsúsznának még télies epizódok, ez már a ´tél a tavaszban´ jelzõre pályázna. Az ECM 3 hetes kitekintése sem enged teret vérmesebb téli reményeknek, hiszen a legnagyobb pozitív eltérés Kelet-Európában ígérkezik, ahonnan az ún. lábas hideg érkezne. Az átlagosnál hidegebb területek tûlünk nyugatra maradnak, azaz legfeljebb maritim északnyugati hidegöblítésekkel találkozhatunk eszerint a tavaszhoz közeledvén ezek szerint. Link

Milyen érdekes, pár napja éppen az ECMWF hozta le azt a lehetetlen teknõösszeroppantós helyzetet, ami most a GFS Op nál látszik:

Link
Link

Ezzel most egy zónális folytatás és a tavasz érkezése melletti voksot õ teszi le, miközben az ECM épp a téli búcsúztató epizóddal jött elõ ugyanekkorra.

A modellek "kezetrázogatós szinoptikai csereberélõs viselkedése" nekem nem újkeletû,

Az ECM és a GFS ENS bõl illetve az esélylatolgatásokban tett észrevételeitek alapján nekem ez körvonalazódik: a jövõ keddi ûberbrutál melegfront utáni markáns hidegfront (lassan több hete megy ez a verkli), majd az ÉNY áramlásból pár nap alatt kifejlõdõ téli epizód pengeél havazás(okk)al, a hónap végére D-DK irányításból fokozatosan felmelegedõ, eleinte akár fagyos inverziós, majd ebbõl alakuló csendes száraz, tavaszi, nagyrészt 15 fok feletti Tmaxos (délnyugaton akár 20 fok felett is lehet több napon át), bár igen nagy hõingású fagyos éjszakás folytatással léphetünk a márciusba. Valahogy hasonlóan, mint tavaly április elsõ dekádja zajlott.

Valamit tudhat a stockholmi nyomásfáklya, ugyanis GFS a legfrissebb futásában úgy kivette a skandináv AC-t, mint a huzat. Viszont ECMWF, GEM, NAVGEM tartja azt, már 168 óránál egész szépen. Összességében meridionálisra váltó cirkuláció látszik kb. 1 hét távlatában, de ez nagyon vérmes reményekre nem jogosítja a télfanokat. Sajnos, ezek az északi anticiklonok nem elég fejlettek (1025-1035 hepa) és a tovább tomboló atlanti ciklontevékenység elõl viszonylag hamar meghátrálnak. Viszont a "meghátrálás" már 200 óra környékén van, ahol van már bõven bizonytalanság. Ami még elõnytelen, hogy északkeleten továbbra sem mutatkozik látványosabb hidegtömeg, amit a bárikus szituáció esetleg leforgathatna hozzánk. Persze, ez a helyzet elég hamar megváltozhat. Mindenesetre a mutatott makroszinoptikai képek ha táncra perdülésre nem is adnak okot, fellélegzésre igen a hosszas zonalitás után.

Jövõ héten viszont a GFS és a GEM úgymond elõhúzta a kalapból az általam hiányolt skandináv AC-t, amit egyelõre a stockholmi fáklya nem nagyon támaszt alá. Ez végre legalább egy kézzelfogható reménysugár, a tétje az, hogy februárban játékba tudja-e hozni magát a tel, vagy pedig csupán a ZV által említett átmeneti rövid életû próbálkozásokra futja-e majd

Egyelõre csak a közép-nyugat-európai teknõ, és a ciklonális túlsúly látszik elég biztosnak. Illetve még annyi, hogy nem kerülünk tartósan hátoldalra. Hogy ennek az etapnak a végeztével mi lesz, az elég homályos: az operatívok is nagyon vakarják a buksijukat. Félblokk helyzetet többször is mutattak, peremciklon-képzõdési hajlammal (medek) De volt már itt gyenge skandi AC, csúszópálya is.
Van egy olyan érzésem, hogy lesz még a hó második felében meglepi -ha meg nem, hát legfeljebb nem.

Hozzászólásomban akkor arra utaltam, hogy akkortájt lehet egy télies epizód, de ez lehet napokkal elõtte akár. Szó sincsen azonban arról, hogy a hidegbázis tartósan ránk telepszik, annak esélyét már én sem tartom valószínûnek, több kevesebb havazás lehet belõle, akár nagy havazás pengeéles helyzetbõl is, ami aztán a következõ órákban elolvad. Amúgy jelenleg a modellek nagymértékû csapongása látszik az említett idõszak elõtt, vagyis a jelen felállásból valóban nehéz következtetni bármire.

Viszont már a kiindulási állapot is elég durva, szerintem nem gyenge ilyenkor egy 140 Hpa -s AC az azori térségben és ugyanakkor ÉK re is. Valójában nem tudom, hogy lehetetlen- e hogy összeroppantsa a közte elnyúló teknõt. igazából az ezt elõállító helyzet kialakulása a kérdéses. De a sztratoszférikus melegedés, ami a napokban ténylegesen lezajlott, az realizáltan durva folyamat volt.
Amúgy a Vojejkov tengelyes helyzetek is hasonló módon alakulnak ki, ez Csokito meglátásait támasztja alá, úgyhogy annyi biztos, a modellek rázós jövõt sejtetnek.

Nemrég írtad a Hosszútávúban, hogy február 20-25-e között látsz meg esélyt ütõsebb teli epizódra. Ha ezt átváltjuk a Namias-ciklusok egyes fázisainak valtakozasara, az eddigi felemás zonalitast blocking kezdi felváltani, hosszú hullámu teknõkkel, teknõ elõoldali deli, hátoldalán északi áramlással. Eddig minden látszólag stimmel, de van iitt egypár bökkenõ: egész Európában nincs említést érdemlõ hidegbázis, illetve semmi jelet nem velem felfedezni annak, hogy egy brit, skandináv vagy balti középpontu AC akarna kialakulni, amely egyrészt lehúzna a hideget észak, északkelet felõl, másrészt a területen a meg mindig hosszú, derült éjszakákon tovább hûlhetne a hideg légtömeg. Amíg e tekintetben nem következik be gyökeres fordulat, addig csak legfeljebb átmeneti, gyorsan olvadó hóra futhatja síkvidéken egy-egy cikon-hátoldali helyzetben, de a januárihoz hasonlo porho - mínusz 5 fok alatti kombo mar aligha jöhet össze ezen a télen, ha így folytatja.

Hát, nagyon-nagyon furcsa a kép, valamilyen hibára gyanakszom.
ECMWF 192 óra:

Link

ECMWF 216 óra:

Link

Ebbõl a teknõs helyzetbõl 24 óra alatt fejlõdhet az utóbb mutatott zonális? Nálunk ezen idõ alatt, ilyen felállásban emelkedhet 35 hepát a légnyomás? Az op. tréfájáról van vajon szó?


Az igaz, hogy GFS is hasonlóval számol most, ha nem is ennyire durva nála a változás.

Magasabb légnyomásos idõszak?
Az ECM 240 üóránál azaz február 18 -án "omegablokkos hõhullámmal" fenyegetõzik :-)

Link

Valszeg ez viccnek is rossz, és a megvalósulástól pedig fényévekre lesz, de az ilyen helyzetek megjelenését és esetleges ismétlõdédsét késõbbi ûrtávlati futásoknál 1-2 hónap távlatában érdemes óvatosan figyelembe vennünk.

Én nem latolgatok, mert a végsõ szó úgyis az idõjárásé. Többet mond a télváróknak a tegnapi európai Tmax térkép... Lehet görcsösen kapaszkodni a "február téli hónap" rigmusba, de hát ...

Link

És a napszög már 27,5 fok itt Budapest környékén. A nappal hossza pedig 2 nap múlva pontosan 10 óra!

Jó meglátás. A jövõ hétre esedékes légnyomás-esés után magasabb nyomású idõszak jön, ez szinte borítékolható. A kérdés, hogy makroszinoptikailag ezt teljes blokk, félblokk, vagy e kettõnek "ránk kenõdõ" anticiklonos változata fogja-e megvalósítani. Továbbá, hogy milyen tartós lesz a magasabb légnyomás. Tartósabb blokk, északkeletire forduló áramlás esetén valóban elõállhat az a derült, gyenge légmozgású, nagy napi hõingású idõjárás, ami egyébként február második felére elég tipikus is. De persze most még nem tudhatjuk, hogy tényleg ebbe az irányba tendálnak majd a folyamatok. Elõfordulhat, hogy közép-európai AC és félblokk között ingadozó felállások lesznek végül uralkodóak, és az atlanti hatás tartósan már nem blokkolódik.
Ha megjönne a tartósabb blokk, nem mindegy, hogy az azt megelõzõ ciklontevékenységbõl kialakul-e jelentõsebb hótakaró. Ennek idõjárás-módosító hatását nem kell ecsetelnem.
Persze, a fentiek egyelõre tippelgetések -de azt hiszem, az alapvonalak nagyjából ezek.

Ahogy haladunk a zonális ciklus idejében, némi változás már megfigyelhetõ a modell térképeken. Mindkét "királyi" modell(Ecmwf,Gfs) 120-144 órától jelzi az Északkelet-Európai anticiklon térnyerését, létrejöttét. Noha egyenlõre számottevõ hidegfelhalmozódás nélkül, de a maga a terjeszkedõ magasnyomás térhódítása kihat az Atlanti ciklontevékenység képzõdményeinek pálya vonalára. Igy az Ac-nak nyugatról neki feszülõ ciklonok vagy meredeken északnak vagy mint a jelenlegi trenden látszik csúszópályán a magasnyomás alá Közép- és Kelet - Európa felé hatolnak.Már csak hab a tortán, hogy a (csapadék szempontjából) jótékony nyugati áramlás,s nem ényi ami elnyírhatja a medi kezdeményt vagy elviheti délebbre a pályáját mediterrán ciklont generál, s javarészt a Kárpát - medencén át vezeti útját felkanyarodva.

Egyenlõre a csapadékos,gyakori fronthatásos verzióra áll a zászló, bár ûridõben(168-on túl) vannak meridionális kilátások, akár félblockingos beütéssel.

Én inkább -véleményem szerint- késõ téli,száraz hidegre tenném voksomat a hónap közepétõl. Továbbra is mûködõ atlanti ciklontevékenységgel, de már nem nyomulnának be a kontinens belsejébe, hanem kint maradnának az óceánon, Izland térségében. Egész Európában Voyekov tengelyre apelálló északkeleti áramlás, nálunk napsütés és csípõs éjszakai fagyok, nappali átlagos értékek, míg talán Dél - Európában sekély alacsony nyomású mezõvel.

Ugyanazt írtad, mint én:
"A hideg felhalmozódás persze még lehetséges február második felében, akár március elején is, de ez már nem "olyan", mint egy január eleji..."

Természetesen lehetnek komoly hidegdepók.

A jövõ latolgatása kapcsán nem említettem, hogy az idei tél olyan lenne, mint az elmúlt kettõ, hiszen azokban az én lakhelyemen még érdemi hóréteg sem alakult ki, ezzel szemben idén január elején és fõként január közepén volt havas epizód, mégha a lehullott mennyiséggel nem is dicsekedhetnék, legalább szánkózásra futotta.
Azt sem állítotom, hogy jelen helyzetben nem lehet márciusban hideg epizód, sõt, a március ez miatt akár negatív anomáliás is lehet, a tél végére kialakuló makrohelyzet eredményeként, de a lényeg az epizódjellegen van, azon, hogy lábas hideg sem lesz, illetve azon, hogy az már nem olyan lesz mint ha február elején kaptuk volna, közte idõrõl idõre megjelennek enyhe - langyos tavaszi napok is. Lehetnek akár szép télies látványú reggelek belõle, de a nappalok hosszabbodnak, a napsütés gyorsan felkapja a talajt 0 fok fölé még egy átmeneti -10 fokos t850 esetén is, a hó gyors olvadását okozva, a hó és fagy uralma rövid úton leáldozott.

Link
Link
Link

Ezen a pár képen azért szerintem kivehetõ, hogy lassan közeledik egy újabb télies epizód, legalább rövid idõre, de lehet hogy hosszabb távon is: látszik, ahogy az észak-atlanti ciklonok idõvel elgyengülnek, s egyre inkább Ac-dominancia jelentkezik az atlanti térségben, egyelõre még az óceán fölött. Persze elõször csak tengeri eredetû hidegbetörések érkezhetnek ilyen szituációból, de idõvel a kontinens felett is fokozódhat az Ac-hajlam ez pedig tudjuk mivel járhat...
Egy szó mint száz, ez a tél nagyon nem az a tél, amit az elõzõ 2 évben megszoktunk, hiába állítják páran az ellenkezõjét. Ráadásul hosszabb távon továbbra is meridionális korszakban vagyunk, a zonalitás csak átmeneti jelleggel jelentkezik ilyen áramlási viszonyok közepette. Erre a korszakra pedig a meleg nyarak mellett nemritkán hideg (néha kifejezetten hideg) telek a jellemzõek.
Szóval levonva a konklúziót: nagy esélyt adok most egy február végi akár komoly hideg epizódnak is, ami átnyúlhat akár március elsõ felére is.

Én azért ezt ilyen kategorikusan nem jelenteném ki. Komoly hidegdepók még febr. közepén is kialakulhatnak északkeleten, fagyos légtömegeik el is érhetnek minket. Blockingos, szárazföldi hidegbeáramlásos hetek bõven lehetnek február folyamán, de még március elsõ dekádjában is.
Természetesen ez teljes általánosság, egyelõre a modellek ennek nem adják jelét.
Viszont az is igaz, hogy nagyon-nagyon szép havas, hideg epizódok lehetnek nálunk klasszikus lábas hideg nélkül is.

Egyetértek! Ilyen elõzménnyel (és jelennel) a lábas hideg verziót a mostani tél "repertoárjából" kihúzhatjuk.(?) É-i és ÉNY-i hideg elárasztások még lehetnek február 15-e után. Akár medi. ciklonos helyzet is adódhat, de ahhoz, hogy ez komoly havazást (és utána tartósabb telet) okozzon, azért kellene ÉK-i hideg bázis...
A hideg felhalmozódás persze még lehetséges február második felében, akár március elején is, de ez már nem "olyan", mint egy január eleji...

Európa ma reggel 5:30 kor: Link

Egyre inkább úgy néz ki, hogy a jövõ hét eleji felmelegedést 7 nap múlva újabb követi.
Február második felében már ritka a tartós lábas hideg elhúzódó enyhe elõzménnyel. Nem ritka azonban olyan elõzménnyel, amikor az addigi tél jellegét túlnyomóan ez határozza meg
. Idén van blokkingra való hajlam, de jellemzõek voltak a hetente szerephez jutó nyugati áramlások is, így igazán számottevõ L.H. helyzetrõl nem beszélnék. Ezekre az idõszakokra jellemzõ állóvizeink tartós befagyása, idén a Velencei tó igen sekély része mindössze 1-2 napig volt korcsolyázható. Mindössze január elejére volt jellemzõ, hogy a nappalok is stabilan fagypont alatt maradtak. Február 20 a táján jellemzõ a télnek egy utolsó eresztése, idén is valószínûsíthetõ 20 és 25 között. Ilyenkor átmenetileg valóban kaphatunk akár egy zordabb hidegelárasztást is, havazással. 25 -e aztán ugyancsak fordulónap, hónap fordulójára megenyhülhet az idõ.

Meg tudná valaki adni, mennyi volt a DAI számolt értéke 2015-14-13-ban? A többit megtaláltam, de ott csak 2012-ig szerepel. A sarki jég és a decemberi idõjárás összefüggését vizsgálnám, bevonva a decemberi anomália indexet is. A jég adatai megvannak.

Meglátásom az, hogy elsõsorban nem a mostanra várható helyzetbõl kell kiindulni, hanem a tél eddig eltelt idejének jellegébõl. Nemegyszer fordult elõ ugyanis, hogy nagy blokkok, komoly északkeleti hidegdepók látszólag felszámolódtak a környékünkön egy-egy zonális epizódban, aztán szinte a "semmibõl" visszajöttek. Egyébként még a legzimankósabb, nagy teleken is mindig van egy-két rövidebb zonális idõszak. De a hideg szinoptikai képek "semmibe" tûnésére, majd visszatérésére a legjobb példa talán 1992 január elsõ fele.
Szóval, hogy most jószerint csak a Svalbard közelébe elõrejelzett alacsony T850 figyelmeztet a tél esetleges drasztikus visszavágására, senkit se tévesszen meg. A január eddigi része megmutatta, hogy idén van lehetõség teljes blokkra, lábashideg-elárasztásra.
Egyébként a magam részérõl a februárban oly gyakori északnyugati irányításnak, mikor az északra felnyúlt azori peremén egyre-másra görögnek le a ciklonok az izlandi térségbõl, nem sok jelét látom. Õszintén szólva kevéssé hiszem, hogy ilyenfajta helyzet legyen a tél maradék részének meghatározója. Szerintem inkább a lábas visszatértének van esélye, ha elõbb nem, február közepe táján.
A sztratoszférikus melegedést, amennyiben tényleg blokkhelyzethez, azonalitáshoz vezet, ilyenkor február táján jó lesz komolyan venni.

Sok minden múlik azon, hogy a nyugati áramlások mennyire képesek kiszorítani a kontinentális uralmat. Valahol, az eddigiek alapján az a meglátásom, hogy újra meg újra lesz esélye kiseperni. A szituációt egyfajta zipzár effektusként aposztrofálnám, alapvetõen blockingos túlsúly, amit idõrõl idõre, de gyakran zónális próbálkozások szakítanak meg; ez okozta nyáron is ezt a furcsa hõhullámokkal és hûvös, nedves idõszakokkal váltakozó mintázatot.
Éppúgy elõfordulhat már az is, hogy pont a mostani DNY i áramlás úgy fordul meridionalitásba, hogy rajtunk keresztül szívódik be a meleg Afrikából, a hideg pedig tõlünk nyugatra, vagy keletre szakad le, persze kaphatunk ellentétes szituációt is, csakhogy utána megint egy átmeneti nyugati epizód felülírja a szcenáriót. Ahhoz hogy a február zord legyen, a kontinentális ÉK irányításnak tartósan be kellene ragadnia. Erre utaló jeleket a mostaniak alapján nem vélek felfedezni. Az tény, hogy jelen helyzetbõl a jövõre nézni nagy arányban a szubjektív megérzések világa.

Azt nem hinném, hogy a mostani helyzet a 2007. január végire emlékeztetne. 2006/2007 súlyosan anomáliás tél volt, szokatlan cirkulációs állapotokkal és tendenciákkal.
Szerintem a tél hátralevõ részének nagy kérdése, hogy a sarki-kontinentális hidegtömegek fel tudják-e tartóztatni, ki tudják-e zárni jelentõsebb idõre az óceáni hatást. Ebbõl a szempontból roppant nagy különbségek mutatkoznak az egyes évek között. Elõfordulhat 1985-ös fajta február, mikor az egész hónap, sõt március elsõ fele a kontinentális hideg jegyében telt el. Ilyen volt az 1929-es, 1956-os, és részben a 2012-es február is. Úgy látszik, létezik ez a fajtája a késõ télnek, amikor a szibériai légtömegek szinte totális uralmat gyakorolnak, és a fagyos légtömeg fittyet hány a nappalok hosszabbodására, emelkedõ napállásra. De meg kell mondani, a télnek ez a fajta kimenetele nem gyakori.
A gyakoribb, hogy az áramlási kép zonalitás-félblokk-blokk között ingadozik. A hidegbeáramlást követõen ránk kenõdik az északnyugati AC, és mire igazán le tudna hûlni az idõ, máris enyhébb levegõt kapunk a magasban ny-ény-ról. Majd ismét a blokk felé mozdul a folyamat, a hf után é-ény-ra fordul az áramlás. De a lényeg, hogy hosszabb idõre nem áll meg a nyugati komponensû drift, nem küszöbölõdnek ki térségünkbõl az óceáni légtömegek (a sarki-tengeri levegõt is ide számítom) Itt kapcsolódok az általad írottakhoz: ilyen esetben bizony számíthatunk a kora tavaszias (sõt tavaszias) napok ismételt visszatérésére.(Természetesen sok másféle szinoptikai kép is elképzelhetõ a télutón a medciklonosoktól kezdve a tiszta zonálisig, de ezek valószínûsége kisebbnek tûnik)
Kérdés, hogy a kilátásban levõ legalább 10 napos zonális, enyhe etap egy ilyen alapvetõen északnyugati irányítású jellegû február elõfutára-e? Elképzelhetõ, de távolról sem biztos. Mint ahogy egy blokk-hajlamos, déli áramlású enyhülés sem lenne garancia a "hideg" szinoptikai képek késõbbi visszatérésére, uralmára.
Az a szép a mostani helyzetben, hogy nem igazán látszik, hogy fog végzõdni az idei tél, a jövõt sûrû homály fedi. Lehetne mondani, hogy a karácsonyi nagyon szép, kifejezett lábashideg-beáramlás valami módosult változata jelentkezik még március közepéig -de ez sem biztos. Mindenesetre a tél eddigi lefolyása: decemberi északi zonalitás, fölöttünk igen tartós anticiklonnal, csendes, sokszor ködös idõvel, majd utána mind hidegebb idõ januárban -mindez hihetõvé tesz egy zord télutót... Csak hát lehetséges, hogy a folyamatok végül nem ebbe az irányba mennek.
A kilátásban levõ major sztratoszférikus bemelegedés az északi hemiszféra fölött meridionális áramlási képeket, azonalitást hozhatnak, de mérget persze erre se lehet venni.
Szóval, sok minden lehet még ebbõl. Na de, nehogy "nesze semmi, fogd meg jól" legyen az írásom: véleményem az, hogy talán valamivel hihetõbb most egy zord február, mint egy igen enyhe, tavaszias.

Nem szeretnék ünneprontó se nem népszerûtlen lenni, de jelen modellek által felfestett szcenárió jövõre nézvést, nekem egyfelõl a 2007 január 2. dekádjától február közepéig tartó idõszakot juttatja eszembe. Na az nem 3 hetes zónalitás volt. Ami most látszik, a modellek már mára lényeges enyhülést vártak szinte a teljes Dunántúlon 5 fok feletti T vel (ez csak a DNY határ mentén valósul meg, ÉK dunántúlon és az ország északi harmadán havazik/ ónos-havasesõ esik 0 -2 fokban. A melegedés vontatott, hullámzó, mint ami egy ilyenkor az Azori térségbõl támadó melegnyelvek során szokott lenni).

A jelen helyzet klasszikus a téli félévben, különösen tél végén. Sokáig konzerválódó a hideg az ország ÉK-i harmadán, egészen az elsõ hidegfrontig, ami bár T850 en T csökkenést hoz, de a talajon jelentõs melegedés kezdõdik országosan. Erre föl jövõ hét elején még a 10 fokos T850 is megnyalhat délrõl, amibõl érdekes maxik kerekedhetnek fõn hatására. Nincs benne semmi különös, hiszen 2004 február 4 vagy 5 én Szentgotthárdon nem sok híján "nyári" nap lett, Ettõl talán azért jelenleg nem kell tartanunk.

Másfelõl a tél elsõ felében ezek a hirtelen melegbenyomulások az erõs blocking hajlam jelei és még a Földközi térségben tárolt nyári melegbõl is táplálkoznak, viszont a tél második felére gyakran statikusabb helyzetet jeleznek, az ÉK i kontinentális légtömegek uralmát, hûtõszekrény effektet és tartós hideg esélyeit jósolják. (2009-2010 karácsonya)

A tél második felében azonban ezek a kiugrások már nem ezt a nyugalmas télvárást jelentik. hanem azt, hogy mostantól már újra és újra számíthatunk ezekre.

Számomra a CFS futás távoli bizonytalansága, erõs szórása is információval bír, hiszen ilyenkor a szórás lehetséges kimenetek idõbeli összecsúszását is jelezheti (az AO és NAO jövõbeni változékonyságát, ami a makrocirkulációs ciklussal ütemben vagy ellenütemben sokféle kimenetet eredményezhet, a velük való kapcsolat nyomán hasonló következtetéseket a T850, P fáklyákról is le lehet vonni.

A szép finálé tehát ezzel együtt benne lesz a pakliban, épp február utolsó dekádjában az új cirkulációs ciklus valószínûsíthetõ indulása elõtt, amikor is esélyes, hogy a hideg oldal újra beragadjon egy rövidebb idõszakra (3-5 nap). De a mostani helyzet nekem irányadó arra , hogy a hirtelen beköszöntõ tavaszi, enyhe napokkal idõrõl idõre számolni lehet/kell, ami végül pozitív anomáliába is tolhatja a mérleget (mivel az inverziós hatások dinamikus idõjárás mellett kiiktatódnak). Jellemzõ lesz az idõjárásnak ezen változékonysága a tavasz elsõ felére is, ekkor ez már az anomáliára ellentétes hatással lehet.

Az persze már egy régebbi megérzés kategória, hogy a szinoptikai helyzet érdekességébõl adódóan hasonlóan szélsõségesen ugrálhat a T menet a tél végén és tavasz elején, mint ahogy tette 2015 augusztusában, szeptemberében, sõt egészen október elsõ napjaiig.

Már múltkor megrendeltem a név-szülinap kombómra a nagy havat és hideget.
Szóval már csak azért is valamit produkálnia kéne február elsõ hétvége elõtti pár napjának, vagy jó lesz hétvégére is.

Elõre szólok, ez egy nagyon hosszútávú latolgatás, de méginkább találgatás lesz, mégha nem is minden alapot nélkülözõen
A február 3-5-i csúcsponttal elõrejelzett MW-t a modell továbbra is igen stabilan, immár megingás nélkül adja, csupán a csúcs idõpontja kérdéses, illetve maga a csúcs mértéke; az utóbbi futások az elõbbit úgy február 3-5 közé, utóbbit pedig akár -4°C-ra teszik. Ezzel egyidõben érdekes blokkinghajlam alakul ki a térképen, az idõszak legvégén lefüzõdõ skandináv AC-val, mely utat nyit a nedves léghullámoknak a mediterrán térségbe, ott ciklonhajlamot generálva, miközben talajon KÉK felõl igen hideg légtömeg érkezhetne. A NAO a hónap végéig már csökkenõ tendenciát mutat, kb. február 3-tól pedig jelentõs szórásba kezd. Összegezve az összegzendõket: nem szólt még a finálé Egy részletes prognózishoz az idõtáv természetesen extrém nagy, de a tendenciák értelmezése már lehetséges, fõként, hogy több tényezõ egy ideje stabilnak látszik. Meglátjuk. Ahogy korábban írtam, egy esetleges retrográd áramlás kialakulása sem biztosíték a hidegre, elég a jet félhullámnyi eltolódása, és nálunk kitavaszodik, miközben Ny-Európa és/vagy K-Európa megfagy/belefullad a hóba. De a tendenciák bíztatóak, a helyzetben van még bõven potenciál

Na, akkor foglaljuk össze a dolgokat: télen rendszerint egész szabályosan "pörögnek" a szinoptikai ciklusok. Azaz, hideg magasnyomás után zonalitás következik, gyakran elõoldali intermezzó közbeiktatásával. Persze az elõfordulhat, hogy a ciklus vesztegelni kezd a végsõ fázisban, mikor is a hideg magasnyomás váltakozik különbözõ mértékben felhatoló mediciklonokkal. De ha egyszer átfordult a zonális állapotba (amint ez elõ fog állni a jövõ héten) onnan már nincs visszaút: új ciklus indult!
A ciklus zonális fázisának idõtartama tág határok között mozoghat. Az egyik szélsõ pont az egy hét körüli idõtartam. Ez ritkaság, talán kétszer láttam ilyet életemben (1978 és 1986) Mint látható, ennek feltétele az, hogy durva, expanzív hidegfelhalmozódás legyen a közelünkben. Ekkor elõfordulhat, hogy a zonalitás, az enyhülés kezdetétõl számított 1 héten, 10 napon belül ismét blokk, erõs hidegelárasztás jön.
A másik végpont az egy hónapig, vagy még tovább tartó, nagyjában-egészében zonális etap (pl. 1982/83 telén) A zonális fázisok általában az egy hétnél lényegesen hosszabbak, 2-3 hetesek. Tél második felében, január végén, februárban, ha elõfordul is zonalitás, inkább rövid idõtartamú, mert a hemiszférikus nyugati áramlás csökkent erejû, a hidegmagok viszont nagyra hízhatnak.
Jellemzõ, hogy kifejlett zonalitáson belül a modellfutások "reménytelenek" szoktak lenni (ilyenkor jön a sok sírás) Sokszor elõfordult, hogy a zonalitást tartósan lezáró blockingosodásról a modellek 240 óra idõtávolságban még semmit se "tudtak" Az indexértékek a zonális fázisban többnyire magasak, és a pillanatnyilag "rossz" AO és NAO fáklya semmiképp se jelenti, hogy aránylag rövid idõn belül nem lehet fordulat a makroképben.
Mindezeket a mostani helyzetre alkalmazva azt mondhatjuk, hogy nagyjából február elsõ dekádjának második felében (tehát valamikor febr. 5. és febr. 10.) között jöhet egy alapvetõ Z-M fordulat. Természetesen ennek pontos lefolyásáról, a lehûlés mértékérõl és tartósságáról most még szinte semmit se tudhatunk.
A sztratoszférikus hõmérséklet változásainak a makrocirkulációs képre gyakorolt (feltételezett) hatása nagyon érdekes téma. Ebben igazából semmi tapasztalatom sincs, így következtetéseket sem merek levonni az elõrejelzett képbõl. De szívesen olvasnék errõl többet, részletesebbet hozzáértõk tollából.

Zonalitás "classic": Link Fel-le hullámzás, kevés csapadék puklik, legföljebb -5-ös óceáni T850. AO fent Link NAO fent Link . Nincs kacérkodó blokkos GFS és ECM futás (na jó, GFS pont volt egy, a 06Z).
Viszont a T10 (10hPa sztratoszférikus hõmérséklet, hehe) továbbra is várhatóan hirtelen bemelegszik Szibéria fölött, megforgatva a hideg T10-et a szokásos izlandi középpont körül. Hogy ez mit jelent, és mennyi idõ múlva lenne hatása? Na, ezt nem tudom. Nyuli szerint a melegedés után 1-2 héttel (ami mostantól 2-4 hét), és meridionális jelleggel. Gondolom ez a komplett északi féltekére vonatkozik, szóval ez nálunk még mindig kifuthat zonalitással vagy félblokkal vagy jellegtelen AC-nal.

Halovány véleményt azért hozzáfûznék: tél van és a modellek most se szentírások 300+. A változásnak nem feltétlen kell már most látszódnia, bár igazából nyoma sincs még Viszont a szibériai hótakaró, a lábas hideg, a terjeszkedõ jégtakaró mind-mind dolgozik, ami nem biztos, hogy a modellek erõssége. 300 órán belül téli fordulatra azonban nagyon nem számítanék (téli: hidegelárasztás, medi, nagyobb regionális havazás stb.).
És egy gonosz megjegyzés: február elsõ 8 napjában nem leszek itthon, a francia Alpokban fogom nézni a méteres havat és a hegyeket. Lehet az idõjárás jófej akar lenni, és kifuttatja a zonalitást, amíg távol vagyok Mire visszajövök, nekem tél legyen itt!

Nagy szerencse lenne, mert még 10 fokot emelkedik és már "forró" vízben tudnának strandolni.

Link

Most már linkelni is merem: Link
Ugyanez, vagy egy hasonló kép jellemzõ már jó ideje 300h felett. Ha nem számít a helye, én még jobban örülök

Mit szólnának ehhez a sztratoszféra határán élõk (és Floo), egyik héten -84 fok, másik héten meg 0 fok és strandidõ?

Áhhhh

Irónia a harmadik nevem Pontosan azt akartam vele kifejezni, amit most kifejtettél, bár az oka közben törölve lett a fórumról, helyesen.

Persze, simán belefér
Abban viszint ellentmondanék, hogy a MW elõrejelzése a mediciklon elõrejelezhetõségének bizonytalanságával egyenlõ. A sztratoszférában ugye nincs idõjárás, a hõmérséklet alakulását szinte kizárólag az É-atlanti régió, a troposzféra és a sztratoszféra közötti hõcsere befolyásolja. Ez a folyamat a sztratoszféra bizonyos mértékü termikus tehetetlensége miatt jóval könnyebben prognosztizálható, mint egy hangyafing miatt is 100 km-t csúszó mediciklon

Így van, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy sztratoszferikus melegedés megjósolhatósága pontosan ugyanolyan, mint egy mediciklon csapadékmennyisége egy, találomra kiválasztott magyarországi településen. A szakmaiság nagy napja ez

Szerk: amint látom, nem ment át...

Nyuli: a 4 hét is még nagyon bõven Február közepe, simán belefér

A lényeg a "hirtelen" melegedés mellett annak mértéke; ahhoz, hogy a poláris örvény összeomoljon (azaz a benne uralkodó Ny-i áramlás leálljon és retrográd irányt vegyen fel, azaz K-ire forduljon) nekünk egy major-re van szükség, és most erre ál a zászló. A meleg/hidegszektor pozíciója szerintem csaknem mindegy, legalábbis összevetve az utóbbi melegedések alakulását. A lényeg ugyanis nem a közvetlen hatás, hanem "csupán" a poláris örvényre gyakorolt hatás. A 60. szélességi fok körül megfordul a szélirány, és ez alaposan megkavarja a poláris örvényt, hiszen a többi részén marad az áramlás. A továbbiakban legalábbis polárszplit alakul ki, de általában a poláris örvény összeomlása következik be, ami együtt jár a nálunk uralkodó szélirány megfordulásával K-ire, a nagytérségi rendszerek pedig meridionalitásba mennek át. A baj az, hogy a modellek egy ilyen helyzettel (még) nem nagyon tudnak mit kezdeni, mivel a hatás - azaz a most még ismeretlen kiinduló paraméterhalmaz - csak késõbb (átlagban két héttel késõbb) mutatkozik meg. Tehát a 2 hét múlva jelzett warming hatása 4 hét múlva jelentkezik, de szerencsére nincs modell, ami addig ellát Az elõjelek viszont mindenképpen bíztatóak.

A GFS 300 óra fölött egész meredek sztratoszférikus melegedést vár Szibéria fölé (egyre többször), hozzánk tolva a sztratoszférikus hideget.
A vicces az, hogy fogalmam sincs, ezek mit jelentenek. Nyuli, segítesz ebben? A SSW (sudden straospheric warming vagy mi Link és Link ) fontos, hogy hol alakul ki? Fontos, hogy felettünk legyen a melegedés, vagy bármi? Vagy nincs jelentõsége, csak legyen nagy hõkontraszt, mert a meridionális dolgok úgyse ezek alatt alakulnak ki, hanem mindenfelé? Elvégre az AO mutatja: Link de a NAO-n nyoma sincs: Link Gondolom ezek az indexek jó indikátorok...

Így van, éppen ami lesz, azt jelzi elõre.

A másik fórumban hiányolták a dávidmihálynaptár mûködését. Az általam alább leírt módon mûködik

Te most a Csendes-óceánon forgolódsz, ahogy nézem Link

Ezt kikérem magamnak!

Akkor ezek szerint van pálferdülés is

Az utóbbi nem pálfordulás, hanem pálpörgés.

Én úgy hallottam, hogy a pálfordulás az vagy +-180°vagy +-360°-ot jelent, vagy ezek törtrészeit illetve többszöröseit

Jaaaa a fáklya ... jogos, poén akart lenni, csak lemaradt a jel.

Amúgy a Pál-fordulás oda-vissza igaz, sõt a saját megfigyeléseim szerint mintha többször fordult volna elõ a hidegbõl-enyhébe fordulás. De lehet, hogy nem pontosak az emlékeim.