Meteorológiai esélylatolgatások

Elõre bocsájtom, hogy helyzetértékeléseddel alapvetõen egyetértek. De valamennyire árnyalnám a képet a magam optikáján át nézve (számomra a hûvös/hideg a jó idõ)
Tény, hogy alapvetõen meleg idõ várható a következõ 1 hét, 10 napban, hiszen az alacsony nyomás központi területe tõlünk nyugatra helyezkedik el. Az elõõoldali peremciklonok "hideg" produktuma mindig legalábbis kétes.
Viszont ezek a képek mégis olyanok, hogy láttukon óvatosan dörzsölök egyet a tenyeremen:

Link Link

Azért tetszik a kép, mert itt -legalábbis a Dunántúl vonatkozásában- hátoldali pozicióban csökkenõ, sõt mélybe zuhanó légnyomást látunk, valahogy így:

Link Link Link Link Link

Ez a délrõl "ránk mászó" alacsony nyomás, mely az ország nyugati részén nem prefrontális
délies áramlásban lép fel, nagyon tetszetõs. A magasban a hideg levegõ nagyon közel lesz nyugati határainkhoz, kifejezett ny-k-i hõkontraszt mellett:

Link

Ez változékony, felhõs, a mostaninál lényegesen hûvösebb idõt sejtet, esetleg kiadós csapadékkal. Tehát, a várható idõromlást, fõleg nyugaton, nem lehet elbagatellizálni.
Igaz, a rossz idõ valóban átmenetinek néz ki. Ezt követõen nagy valószínûséggel ismét a fránya nyugati teknõ kapja el a grabancunk szubtrópusi meleg áramlásával.
Igazi hidegöblítés, nyugati anti0ciklonok "támasztotta", hosszú északias légpályák nem látsznak 200 órán belül, de ûrtávlatban sem. Bár az ûrtávlati kép pár futáson belül is megváltozhat...
A "komoly" idõtávon belül én nem látom az azori lényeges erõsödését, kontinens felé való beorrosodását. A GFS ûrtávlatijában, 300 óra környékén van valami ilyesmi tendencia, de nem valami markáns. Az ûrtávban kifejlõdõ jeges-tengeri AC-t, még inkább a környékén gyülekezõ hideg légtömegeket érdemes lesz figyelni. Ezek olyan pozicióban vannak, hogy ránk fordulásuk nem kizárt. Persze lehet, hogy semmi ilyesmi sem lesz, és nyár lesz ezután október közepéig -volt már példa rá.

Egyetértek, kivéve hogy a hûvösebb idõ szerintem eleve rövidebb lehet, inkább 9-11re írnám.
Legalábbis ECM szerint... Link
7-8 lehet csapadékos, de még inkább meleg. Jó kis rövid KÜN is lehet belõle
Link

Lényeges hidegelárasztásnak még csak nyoma sem látszik, ûridõben sem, úgyhogy a latolgatása nem vehetõ komolyan jelenleg.

Elõbb-utóbb, de inkább utóbb.

A realitás: belátható idõn belül nagyon minimális az esélye egy komoly hidegelárasztásnak.

A változékony és hûvösebb idõ jelen állás szerint kb. 11-ig tart ki. 12-tõl ismét az óceáni teknõ elõoldali, meleg-száraz áramlása határozhatja meg idõjárásunkat.

A hónap közepére aztán ismét megmozdulnak a csapadékoszlopok, a nyugat-európai nedvesebb, hûvösebb levegõ eléri a Kárpát-medencét is, de ez megint csak egy rövid, átmeneti epizódnak néz ki, gyakorlatilag még az e hétvégi etapnál is gyengébb lehet.

Utána pedig a GFS alapján az a legvalószínûbb, hogy az óceáni teknõ szép lassan leépül, az azori térségben AC foglalja el helyét, amirõl pedig tudjuk, hogy a nyári félévben szeret benyomulni a kontinens belsõ részére is. Persze elõfordulhat, hogy ÉK felé húzódik, de azt is tudjuk, hogy egy brit blokk sem feltétlenül okoz hideg idõt nálunk.

Tehát:

04.07-11.: változékony, a mostaninál hûvösebb idõ (fõleg NyÉNy-on).
04.12-14.: elõoldal, újból májusnak megfelelõ hõmérséklettel.
04.15- pár napig.: frontok, peremciklonok, konvekció, kisebb lehûlés.
Utána: ismét nyugodt, az átlagnál melegebb idõ, emelkedõ légnyomás.

Én kb. így látom.

Elõbb-utóbb pedig 100 %, hogy jön egy erõs hidegelárasztás, de lehet, hogy csak 2 hónap múlva.

Úgy tûnik a "klasszikus" zonális áramlásnak továbbra sincs se híre, se hamva Európában. Figyelemreméltó az a hatalmas Ac kint az óceánon, amely futásról futásra ott terpeszkedik a szinoptikai térképeken. Az ennyire markáns meridionális idõjárási helyzet tartós fennállása véleményem szerint hosszútávon semmiképpen sem a napos, meleg tavaszi idõnek kedvez (noha ez tartósan amúgyis ritka ezidõtájt, kiváltképp májusban). Ebbõl elõbb-utóbb egy masszív a hidegelárasztás alakulhat ki hátoldalra kerüléssel, a teknõsödési folyamat esetleges további erõsödésével, s keletebbre helyezõdésével párhuzamosan. Ezt persze nem riogatásnak szántam, csak egy általam eléggé valószínûnek tartott jövõbeli scenáriót vázoltam fel.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#311083)

Ahogy elõttem már többen is megpendítették, addigra valószínûleg éppen a tõlünk nyugatra dél felé áramló hideg és a tõlünk keletre lévõ magas szélességekig eljutó szubtrópusi meleg nedves levegõ határfelületén leszünk. Ez intenzíven csapadékos idõt (esõt, záport, zivatart egyaránt) sejtet, eleinte átlag körüli (esetleg picivel afeletti) hõmérsékletekkel, majd a teknõ átvonulása után, komolyabb lehûlés is benne van a pakliban, de ez még elég képlékeny. A lényeg: tipikus "jóidõ", vagyis csendes, száraz, meleg aligha várható. De ez ne szegje kedved, ettõl még jól érezheti magát kint az ember, csak ne hagyd otthon az esõkabátot! [esõ]

Jó estét Mindenkinek!
Szükségem volna egy kis hosszútávú okosságra az április 07-10 közti idõszakra Gyõr környékére! Horgásztúrát szerveztünk, de a modellek szerint (és ezeket nézegetve) szerintem is olyan konkrét "rossebsetudja" idõjárás van kinézõben. Ha valaki latolgatna valami bíztatót azt megköszönném!

Egyre inkább nem is a front, hanem az általa generált mediterrán-ciklon lehet érdekes a hétvégén. Nagyon jó kis helyzet látszik, mediterrán-ciklon tõlünk DNY-ra, tolja maga elõtt a meleget és a nedvességet, nem bánnám, ha az elmúlt években elmaradt szlovén-horvát klasszikus instabok most újra jelentkeznének.

Utána, jövõ héten is hasonló folytatás látszik, de azt említetted már.

Valóban, hosszabb távon tipikus tavasz közepi, késõ tavaszi makroszinoptikai kép látszik kialakulni: a sarki hideg Grönland-Labrador térségébe húzódik vissza, a legnagyobb hõgradiensû vonal ezen "hidegpont" és a Földközi-tenger térségében található "melegpont" között van.
E vonal mentén alacsony nyomású teknõ és élénk ciklogenezis, a sarki hideg légtömegek a teknõ (ciklonrendszer) hátoldalán Nyugat-Európán keresztül áramlanak dél felé, míg a meleg levegõ az elõoldalon Kelet-Európa egy részét és Közép-Európa keleti felét árasztja el. Térségünk általában elõoldalon, de a cikloncentrumok közelében van. "Pengeél" helyzet ránk nézve: nagyjából fölöttünk húzódik a hideg-nedves és a meleg-nedves légtömeget elválasztó vonal. Ez sok csapadékot, és esetleg heves (konvektív) jelenségeket sejtet. Ha a vonal kissé nyugatabbra alakul ki, kora nyári melegeket kaphatunk, ha keletebbre, akkor viszont kifejezetten hideg, szeles, barátságtalan idõ köszönthet ránk záporokkal, graupel-lel, hózáporokkal. Egyelõre úgy tûnik, az elõoldali verzió a valószínûbb, de a dolog már csak az idõtáv miatt sem tisztázódott le egyelõre.

Nos, a sejtés jónak bizonyult, érkezik a keményvonalas tavasz.

Holnaptól a jövõ hét közepéig jobbára száraz, az átlagosnál jóval magasabb átlaghõmérsékletû idõre számíthatunk. A szombati front kissé bezavar az idilli képbe, de szinte nem oszt, nem szoroz.

--------------------------------

Április 7-8. környékén viszont változékonyabbra fordulhat az idõjárás.

Egyrészt ez idõ tájt a nyugat-európai teknõ minden bizonnyal keletebbre húzódik. Mondjuk valsz. eléggé meggyötört állapotban érhet Közép-Európa fölé, de azért felkavarhatja az állóvizet.

Mindemellett én azt vélem felfedezni a modellfutásokon, hogy az azori AC ÉNy felé összekapcsolódhat az addigra kialakuló "labradori" AC-val. Ennek az lenne a következménye, hogy az észak-atlanti ciklontevékenység meredeken ráfordulna a kontinensre, Nyugat-Európa pedig sorozatban kapná a frontokat és a grönlandi eredetû hideget. Szerintem ez annyira markáns lehet, hogy térségünket is elérnék a hûvös-nedves légtömegek, ill. mediterrán ciklongenezis is benne van a pakliban.

Röviden: 04.07/08.-tól a hónap elejinél több fokkal hûvösebb, emellett csapadékos napokra számítok bizonytalan ideig. 5-7 nap reálisnak tûnik, ha bejönnek számításaim. Nagy hideget mondjuk nem jövendölnék, inkább csak az olyankor megszokott szintre esne vissza a többnapos átlagT.

Márc.15-i kérdésem felélesztette a fórumot, jó esélylatolgatások születtek, de teljesen senki sem találta el a 10 nap fejleményeit, bár nagyon közeliek is voltak. Egyértelmûen szárazabbra fordult a 10 nappal ezelõtti csapadékos nap után az idõ, de csapadékmentes és egyértelmûen napos idõ sem lett. Talán 3 napon volt túlnyomóan derült idõ, de font és ciklon is volt és 5-10 mm csapadék is elõfordult, bár kevés helyen. A T ahogy láttam (bár nem végeztem statisztikai összegzést)nem nagyon ment 15 fok fölé (itt biztosan nem), sõt néha a 10 fokot sem érte el a max. A minap elõfordult -1,-8 fokos minimumok országszerte sem a nagy bemelegedést mutatták. Semmiféle T fölélövési tendenciát sem látok továbbra sem, hacsak azt nem vesszük annak, ha egy modell külterületre jelez elõre és a mérõeszközök zöme hõszennyezett lakott területeken van. Reptereinken, melyek tisztes távolban vannak a városoktól nem hiszem, hogy elvadult T max-okat mérnének. Itt Pápán a 16 fok meghaladása még nem volt lehetséges hõszennyezés nélküli környezetben az idén.
Köszönöm az esélylatolgatásokat, most már a keményvonalasnak nevezhetõ meleg kérdése vetült fel. Elõször húsvét volt megjelölve a 20 fokos álomhatár elérésére. Most nyomát sem látom ilyesminek, sõt most éppen borús, esõs az idõ fél nappal húsvét elõtt. Viszont egyértelmû, hogy 31-én robban be a 20 fok a modellek szerint. Kérdés, hogy megvalósul-e ez, vagy megint valami közbeszól ?

Április 1-e után nyílnak a fáklyák, lehetnek itt még meglepetések, nem biztos, hogy olyan tartós lesz a jó idõ. A jövõ hét végére akár komolyabb lehûlés is érkezhet.

Feltehetõen tovább folytatódik az átlagosnál melegebb idõ, sõt a márciusi mérsékeltebb napok után, a jelek arra mutatnak, hogy április újra rátehet egy lapáttal. Megbízható modellek:

ECM most: Link 120 óra: Link 192 óra: Link 240 óra: Link

GFS para: most: Link 102 óra: Link 150 óra: Link 210 óra: Link

Azaz a következõ idõszakban az északi féltekén lévõ hideg magok áthelyezõdnek a nyári félévben jellemzõ pozíciójukba Grönland fölé, attól nyugatra-Kanada északi része fölé és az erõsödõ Golf-áramlattal erõs ciklonok jöhetnek része, amik elõoldalán jellemzõen DNY-i áramlással meleg érkezhet a következõ idõszakban.

Véleményem szerint a tipikus ´alálõtt maximumok´ jelenség lehet emögött, meg különben is az aktuális ECM eléggé kilóg lefelé, részben ORSC is lehet. Amennyiben az áramlás szombattól tényleg délire fordul és nem zavar be inverzió, tartósabb felhõzet stb., 5-6 fokos T850 hPA értékek és egy kis fõnös rásegítés esetén nem lesz gond jövõ héten elérni a 18-20 fokot. A felmelegedést rövid idõre megakaszthatjha a kb. 1 hét múlva esedékes gyenge, szétesõben levõ HF, ám mögötte ismét gyorsan kiújulhat az erõteljes déli, délnyugati áramlás. Kisebb meglepetés lenne számomra, ha ilyen magas napállás és melegadvekció kombó mellett az országon belül március végéig nem lenne meg legalább néhány helyen a 20 fok

Február végén tényleg valami nagy "törés" következhetett be az idõjárásunkban: Link
Hogy lehet az, hogy intenzív Dny-i áramlásos idõszakban, ami húsvétra kinéz, alig éri majd el várhatóan a 15 fokot a max.? Az elmúlt években komoly lehûlés kellett az átlagos idõhöz, most intenzív bemelegedéssel éri csak el az átlagot a hõm.? Globális lehûlés kezdõdött, vagy mi?

Illetve érzõdik a levegõn hogy kontinentális és nem óceáni.
Egész hétvégén 10 fok felett volt a napi Tmax, de a sok napsütés ellenére és a szeles idõnek köszönhetõen kimondottan fázósnak hatott az idõjárás a hétvégén, nem beszélve a reggeli fagyokról.
Ha hétvégétõl déliesre fordul az áramlás majd, akkor a 10-15 fokok már nagyon kellemes, langymelegnek fognak hatni.

Épp ezen a vitán gondolkodtam a hétvégén. Tihanyban dolgoztunk a kertben, és olyan szép tavaszinak tûnt az idõ. Aztán elment a nap vagy feltámadt a szél és munka közben is nagyon fáztunk. Igazából majdnem kabátos idõ volt, kellemetlen, szeles, hûvös... Szombat reggeltõl vasárnap reggelig folyamatosan égettük a fát a kandallóban és reggel igencsak csípõsre sikerültek a hajnalok.
Ennél sokkal kellemesebb tavaszi idõben is sikerült már dolgozni Tihanyban a kertben. Este pedig kabátban dideregtünk, ha kiültünk kabátban naplementét nézni.

Igazából fél órákra kellemes ez az idõ, de márciushoz képest cseppet sem volt ilyen érzésem. Ráadásul szombat borús volt szinte egész nap (kb. 11-tõl), délután még az esõ is szemerkélt. Azért dolgozik a negatív T850.

Tartós, napsütéses, száraz idõ = szép idõ volt az elmúlt 6 napban, és továbbra is ez várható még 2-3 napig, szóval majdnem a teljes 10 nap így telhet el...
Persze nem "állandósult", Érden is volt 1 nap amikor részben felhõs volt (máshol pedig még esett is), de saját lakhelyemre teljesen jól mutatták a modellek már 5-6 napja is, hogy tartós, száraz, közel zavartalan napsütéses idõ várható, bár hideg reggelekkel.

Húsvéttõl pedig jöhet az elõoldalas, igaz tavasz Már a yr.no szerint is 20 fokos tmaxokkal (Érdre), azaz egyes helyeken bõven efölött lesznek majd.

A GFS által adott forgatókönyv megvalósulásának esélyét (veszélyét) én is látom.
Sajnos, az egy átlagos, nagyon is hihetõ folyamat, hogy a blokkoló AC nyugatról, északnyugatról a kontinens centrumába helyezõdik, a blokk elõtti, jó ciklonok keletre, délkeletre szorulnak.
Ezzel együtt a mi idõjárásunkat az atlanti ciklonok elõoldala (vagy a blokk AC hátoldala, ha jobban tetszik) kezdi befolyásolni meleg levegõjével. Ez az élet, az idõjárás rendje.

A folytatást én is hasonlóan látom, mint például JoeJack. Az ENS ugyan hosszabb távon félrevezetõ lehet, azonban a GFS ENS már jó néhány futás óta kitartóan felvázolja a tavasz irányába mutató makrováltást, amely valamikor Húsvét körül venné kezdetét és nagyjából a hónap végéig le is záródna. Addigra, ha nagy nehezen is, az azori AC-rõl leváló önálló gerinc átvonulna felettünk, és az Izland felõl a Brit-szigetek felé araszoló ciklon és a közben Ukrajna irányába áthelyezõdött AC közös áramlási rendszerében végre megérkezhetne a tartósabb, nappal kevéssel 15 fok feletti csúcsokat hozó igazi tavaszi idõ.
Thermometer: abban igazad van, hogy a mostani (és az elõreláthatóan legalább még a jövõ hét legnagyobb részére is jellemzõ makroszinoptikai helyzet alapvetõen nem egy ´meleg´ helyzet. Ehhez egy alapvetõ ´térfélcserére´ van szükség a légköri képzõdmények helyzetét illetõen. A váltásra van esély, fõ gyengéje a még mindig nagy idõtáv, annyi biztos. Dehát erre való ez a fórum, hogy kitárgyaljuk az esélyeket

Véleményem szerint a makroszinoptikai alaphelyzet a döntõ, fõleg, ha az huzamosan fennáll.
Több napja figyelem a helyzet alakulását: többnyire a Brit-szigetek térségében látható magas nyomás, keletebbre pedig alacsonyabb. Ez alapvonalaiban inkább változékony, és semmiképp se kifejezetten enyhe/meleg jelent térségünkre nézve. Természetesen lehetnek az alap-felállásnak furfangos változatai, melyek mégis igazi tavaszi "jóidõt" hoznak, legalábbis idõlegesen. De hogy a "maghelyzet" nem egy meleg helyzet, az szerintem tuti.

Ez eddig rendben is lenne, de Thermometer még nálam is északabbra lakik, szóval ha mondjuk wetsommal folyt volna le ez a vita, akkor nem is szóltam volna semmit

Elbeszéltek egymás mellett, melynek oka:

A várható makrocirkulácios helyzetböl adódó lehetöségek ezek térbeli bizonytalanságának figyelembe vételével a Kárpát-medence egészére nézve függetlenül attól, hogy egy adott modell futtatás konkrétan mit jelez elöre (Thermometer)

vs

Egy/több modellfutás egy adott pontra (Érd-Bp) nézve, függetlenül a makrocirkulációs helyzetben rejlö egyéb lehetöségektöl/bizonytalanságoktól (Donnie)

A két vonal csak akkor találkozna, ha az aktuális modell futás jobban felhozná északra a jelenlegi futások által inkább délebbre preferált med.ciklonokat.

Gondoltam, hogy végül egy teljesen szubjektív definícióba fogsz kapaszkodni: "szép idõ".
Ma is szép idõ van, és a következõ bõ 1 hétben is ez várható.
Napsütés, kevés szél, semmi csapadék. Ez van és ez marad minden jel szerint még jó ideig, max a szél lesz néha kicsit élénkebb.
Az ECM-ed helyi leképzése 24-ére (amire a linked mutat): Link Tehát makroszinoptikai kép szempontjából teljesen mindegy, hogy ez blocking, félblocking vagy zonalitás mellett történik majd, nyilván nem lehet egyforma, fõleg a szél, meg az esetleges záporok esélye nõ egyes esetekben. Ezzel együtt továbbra is csaknem teljesen falsnak látom az eredeti kommented, amirõl a szál indult. Ez itt száraz, fõleg napos idõ, alapból kellemes 10 fok körüli/feletti tmaxokkal, az idõszak végén komolyabb melegedés esélyével: Link
Ez persze nem lehet mindenki számára "szép idõ".

Most kivételesen nem tudok egyetérteni a helyzetértékeléseddel. Masszív blokkhelyzetek néznek ki majdnem az összes modell alapján a következõ, nagyjából 10 napra. Pl. 168 óránál

ECM: Link

GEM: Link

Egyedül GFS jár külön utakon: Link

Ez kis fantáziával valóban lehet anticiklonális omega.

Összességében azonban jórészt atlanti blokk-félblokk látszik, és nem egy modell és futás szerint az idõintervallumnak egy részében bizony elõfordulhat jelentõs ciklonális behatás térségünkben.

A tartós "szép idõ" szinoptikai kellékei, um. térségünk fölött AC északi zonalitással, vagy omega AC a kontinens középsõ meridiánjában, vagy huzamosabb, masszívabb ciklon-elõoldali pozíció jelenleg nem nagyon látszik 240 órán belül.

Februárban azt jeleztem, hogy az akkor létrejött és sok csapadékot hozó "vontatott" áramlási kép, ami februárban pozitív anomáliát ad, az márciusban inkább negatív felé tolja el a mérleget.
A mért értékek világában most már láthatóan március is kb +0,5 / +1 fokos pozitív anomáliával fog zárni, noha ez jócskán szerényebb, mint a februári többlet amely 3 és 5 fok között szórt.
Ez viszont mégis azt is jelentette, hogy március elsõ fele semmivel sem hatott enyhébbnek, mint az azt megelõzõ idõszak, sõt, nem voltak annyira kiugró tmaxok, illetve az is figyelemre méltó, hogy az elmúlt több évre visszatekintve a negatív anomáliás hónap szinte kivételesen fordult csak elõ, legutóbb 2015 októbere volt szerényen negatív, így inkább arról beszélhetünk, hogy a egy hónap erõsen pozitív anomáliás lesz -e vagy csak alíg, a negatív anomália az már igen erõs jelzõ.

A folytatás az ûrtávlati modellek hosszú ideje óta mutogatott azori erõsödése lesz, azonban ez nem fog egycsapásra megtörténni és drasztikus makrováltást hozni. Lszenek visszalépések... az ÉNy felõl érkezõ és gyorsan tovaálló gyenge hidegfrontok mögött É- ÉK felõl még több ízben kaphatunk egy-egy löttyenet hideget, ami visszavetheti a nappali maximumok emelkedését.
Vagyis a szituáció a Kárpát medencére egy ÉNY áramlás elhaló vége és gyenge keleti blokking határa, közben a hidegmag felénk esõ része gyengül, itt helyben a felállás annyit változik, hogy kevesebb nedvesség jut el fölénk (ennek önmagában a csökkenõ É-D hõmérsékleti kontraszt is az oka).


Ezzel együtt a következõ 1 hónapban szárazabb idõ várható, idõnkénti hidegfronthoz vagy gyenge sekélyciklon/hidegörvényhez kapcsolódó részben már konvektív csapadékkal, igen lassan emelkedõ hõmérsékletekkel, de ezzel együtt növekvõ napi hõingással amelyek miatt belátható idõn belül még nem tudjuk otthon hagyni a kabátot, mivel kellemesen melegnek csak a kora délutáni órákat van esélyünk érezni. Országos szinten valószínûleg még április elsõ felében sem fogják elérni, meghaladni a 20 fokot (10
és 15 között talán elõfordulhat 20+ os nap, de hajnalban még akkor is sokfelé gyengén fagyni fog). Ilyen értelemben az április hónaptól sem várok vérmes pozitív anomáliát, hiszen március és április hónapok között átlagban is igen nagy hõmérséklet ugrás van. Csupán április 20 után (rendszerint) beköszöntõ átmeneti blokkingos periódus hozhat erõs elõoldalt rövid párnapos koranyári értékkel, majd átlagos körülire visszaesõ hõmérséklettel, ez egyben teknõs helyzetet eredményezve meghozhatja az elsõ 1-2 klasszikus koranyári konvektív napot is.

Számomra ez már tartós szép idõ, szerencsére a csapadék is eltûnt: Link
Ez is szépen kiszáradt: Link ennek a jeleit láttam 2 napja is, amikor alább kommentáltam.
Ez a mondatod "Állandósult, tartósan napsütéses, száraz idõre nincs kilátás." már akkor sem volt igazán helytálló, mostanra nem sok alapja maradt, ahogy a kiadós csapadékra vonatkozó kitételnek sem.
Persze lehet még picit lovagolni az "állandósult" szón (mint vészkijárat), de ennél szerintebb nagyvonalúbbak vagyunk

120 óránál ECM, GFS, GEM egyaránt adja a (fél)blokkoló brit AC-t. 240 óránál ECM és GEM szintén ilyet mutat, GFS kicsit más, bár az arktikus-izlandi térségben ennél is ott az AC.
Az AO és NAO legfrissebb futása valóban 0 körül szóró, NAO esetében ennél hajszálnyival magasabban húzódó ens-t hozott ki, de a közelmúlt többi futását inkább enyhén negatív AO, 0 körüli NAO jellemezte.
Ez a felállás sugallhat az eddigieknél szárazabb, naposabb idõt, de tartós "szépidõ" ebbõl nem néz ki.

"Állandósult, tartósan napsütéses, száraz idõre nincs kilátás. Ciklonális behatásra, frontátvonulásokra, idõnkénti, akár kiadós csapadékra annál inkább."

Ennek gyakorlatilag pont az ellentétét olvasom ki az indexekbõl és a modellekbõl. Link
Pont, hogy sokkal naposabb, szárazabb idõ várható, mint amit Februárban és Márciusban eddig át kellett élnünk.

A 10 napos blockingot sem értem, honnan szedted, a nyomásgörbéken sehol nem tartanak 4, max 5 napnál tovább az AC-k.

Ez pedig stabilan bõ 3 fokkal alálõtte eddig is minden 10 fok feletti tmaxos napon a tmaxot: Link úgyhogy nagyon kellemes idõ néz ki végre!

Én pedig kiegészíteném ezzel, elsõsorban a T850-es fáklyával: Link

Látszik, hogy nagyjából most van a mélypont (igaz itt nyugaton, keleten a szombati hidegfront mögött még lehetnek hasonló, vagy akár kissé alacsonyabb T850 értékek is átmenetileg). Ezt követõen viszont határozott melegedés látszik a még megbízható tartományon belül, jövõ héten, 0 fok körüli vagy kevéssel a feletti T850-ekkel. Ez, ahol kisüt a Nap, már bõven hozhat majd 13-15 fokos maximumokat, ahogy az 5 naposban jeleztem is. Ha pedig kicsit melegebb lesz, mondjuk az 5 fok körüli T850 is összejön, ahogy a GEM most várja, akkor jöhetne a sokak által várt keményvonalas tavasz 17-18 fok körüli csúcsokkal, még ha csak pár napra is. És ahogy írtad, az áramlás a jövõ héten inkább északnyugatias lesz már. A húsvét körül több futásban megjelenõ -5 fok pedig mediterrán vagy valami közép-európai ciklon hátoldalán érkezõ hideg volt minden futásban, ami még több, mint bizonytalan.

Én ezt annyiban javítanám, ill. egészíteném ki, hogy a tavaszi hõmérsékleti értékek (10-15 fokos Tmax) jóval nagyobb arányban várhatók, mint a késõ télies maximumok (4-9 fok). Ugyan gyenge fagyok viszonylag gyakran és nagy területen alakulhatnak ki, de ez még bõven jellemzõ az évnek ebben a szakaszában. Összességében egy átlag körüli hõmérsékletû idõszak köszönt be, nem túl nagy kilengésekkel.

Én az ÉNy-DK-i megosztottságból semmit nem látok a modelleken, legalább annyiszor, de inkább jóval többször lehet DNy-ÉK kontraszt, utóbbi kárára. Ez nem is csoda, hiszen a hazánkat elérõ hideglöttyök zöme ÉK-i irányból érkezhet, ugyanakkor az átmeneti felmelegedések pedig fõként DNy felõl.

Ez az erõs kontinentális hatás arra is jó lesz, hogy a nagy csapadékot adó képzõdményeket távol tartsa tõlünk: csütörtöktõl hétfõig konkrétan alig várható esõ, és egyelõre az utána következõ napok sem néznek ki túl vérmesnek, igaz, ekkorra benne van a pakliban mediterrán ciklon lehetõsége is.

----------------------------------

Megkockáztatok egy nagyobb léptékû kitekintést.

1. Kezdésnek mindjárt itt van az óceánközepi teknõ leépülése, mely megteremti a lehetõségét az azori AC újraéledésének. Link

2. A sarki hidegsapka teljesen átrendezõdhet. A szibériai rész jelentõsen leépül, a fõ hidegmag Észak-Amerika fölé húzódik a modellek szerint. Ennek egyenes következményei lennének a Labrador felé irányuló hidegelöntések, ami annak rendje és módja szerint ciklonokat generálhat az észak-atlanti térségben, melyek persze keleties irányba haladhatnak. Link

Rövidebben: a blokkoló AC minden bizonnyal nagyrészt felszámolódik. Izland: Link Anglia: Link Svédország: Link

3. Ezzel együtt az észak-európai ciklonok alaposan felhígíthatják a kelet-európai hidegmagot. Link Link

Nem kell itt már durva, õszi-téli viharciklonokra számítani, lassan itt a nyári félév, a sekély ciklonok hatása is ugyanaz, legfeljebb lassabban megy végbe a folyamat.

Az indexekbõl én semmi rendkívülit nem tudok kiolvasni, 0 környékén ingadozhatnak, ez így sokat nem mond.

Összefoglalva: elég nagy esély van rá, hogy március legvégére, április elejére gyökeresen átalakuljon az európai makrohelyzet. Ha a fentebb leírt forgatókönyv valósul meg, akkor nálunk valószínûleg ismét az átlagnál melegebb periódus köszönthet be március utolsó napjaiban, idõnként konvektív csapadékot adó ÉNy-i frontokkal megfûszerezve, a sarkvidéki eredetû szösszeneteknek pedig átmenetileg mindenképp, de lehet, hogy már tartósabban búcsút inthetnénk. Ami biztos, hogy a hidegebb napokat okozó északkeleties áramlási irány lassan bezárja a boltot. Jó is lenne ez így szerintem, jöjjön a "keményvonalas" tavasz.

A következõ, nagyjából 10 napban az összes elérhetõ modell szerint atlanti blokk vagy félblokk várható -a Brit szigetek körüli AC biztosnak látszik, a különbség az egyes modellek és idõszakok között az, hogy mennyire terjed fel északra ez utóbbi anticiklon.
A makrocirkuláció alapszerkezete: gerinc az Atlanti-óceán felett, teknõ a kontinensen.

Az indexek ezzel összhangban vannak:

AO: Link

NAO: Link

Fentiek alapján körvonalazhatjuk a hónap további, nagy részének idõjárását. Állandósult, tartósan napsütéses, száraz idõre nincs kilátás. Ciklonális behatásra, frontátvonulásokra, idõnkénti, akár kiadós csapadékra annál inkább. A hõmérséklet valószínûleg erõsen hullámzik majd a tavaszi és a késõ téli közötti tartományban. Húsz fokot elérõ Tmax-ok csak kivételesen fordulhatnak elõ. Látszik egy bizonyos ény-dk-i hõmérsékleti megosztottság lehetõsége is -keleten, délkeleten fordulhatnak elõ viszonylag magas hõmérsékletek, azonban csak átmeneti jelleggel.

Visszatekintve a két héttel ezelõtti utolsó esélylatolgatásokra azt hiszem mindenkinek igaza lett. A Dunántúlon nem lett szép napsütéses tavasz (talán két napon volt szép napos idõ) és nálam pl. nem lett 13 fokot meghaladó meleg egyszer sem (így látta meg Zöldvillám is). Éppen átlagos csapadékú és hõmérsékletû idõ volt gyakori fagypont körüli minimummal és +10 fok körüli max-szal. Tipikus kora tavasz, de nem hamisítatlan (nálam ez 15 fokkal és napsütéssel jár). Keleten viszont már jóval melegebbet könyvelhettek el, talán már a fák is virágoznak. Ma viszont lezárult egy fejezet, sokfelé havazik vagy havasesõ esik 0-5 fokban. Jó lenne tudni, hogy húsvétig hidegre vagy melegre, hóra vagy napsütésre számíthatunk-e (vagy lesz minden vegyesen ?) ?

A brit Ac egész valószínû.
Londoni légnyomás-fáklya: Link
Ens-bélyeg 144 órára, vasárnapra: Link

Azaz erõsen valószínû a jövõ hétre egy néhány napos hideg-öblítés, melynek mértéke a hét második felében tisztul le.
Jöhetett volna egy hónappal hamarabb...

Több módszer is van a sárgabarack virágzásának a késleltetésére.

1 a törzs locsolás. a párolgó víz így hûti a fát
2. ha jól tudom van valami permetszer is, ami ellenállóbbá teszi a faggyal szemben. Azt valahogy most kell rájuttatni majd a hétvégi esõk után.

Én is szeretem, a fokozatos, s nem robbanásszerû ébredést a hõmérsékletekben valamint a természetben. Sajnos ûridõs tartományban járva a Gfs,Ecm Skandináv Ac-ra hajaz, ami megelõlegezve fejben ez nálam északkeleti áramlású, fölénk belógó, száraz, hûvös/hideget feltételez.

Ha a tendencia ebbe az irányba billen el. S nos látva régóta változékony idõjárásunkat érik már egy anticiklonos idõ. A kérdés az vajon valami ránkkenõdõ Azori lesz-e a befutó vagy Skandináv kp. anticiklon fogja-e meghozni a napsütéses idõt. Ha az útóbbi, akkor szélcsend esetén, éjszakánként lassan majd virág lefagyasztó kivitelben. Mert a nappali 11-14 fokok már a vegetációhoz elégséges feltételek az ébredéshez. Gondoljunk csak a fagyérzékeny barackra. Nem örülnék neki,mert van szüleimnél, vidéken barackfa.

Lassan 1 hónapja koratavaszi idõ van. Én szeretem, amikor ilyen szép lassú a felmelegedés...

Te mit nézel? Elárulom neked, hogy a februárban megszokott idõ az már bõven kora tavaszi idõ.
Link

Továbbra is amíg a szem ellát 10-15 fokos maximumok néznek ki. Valamint csapadékos idõ valószínû a következõ 1 hétben.

Neked ebben mi az ami nem Tavasz? A Tavasz nem a 20 fokos napsütésrõl szól. Ez ami most van és lesz konkrétan kora tavaszi idõ.

Most az látszik, hogy a március 15 ig tartó idõszak beleértve nemzeti ünnepünket idén sem a hamisítatlan tavaszról fog szólni Európa nagy részén és nálunk sem, egyelõre marad a Kárpát medencében februárban megszokott esõben fuldoklós, de amúgy semmilyen többnyire elõoldal peremén egyensúloyzó idõ azzal a különbséggel, hogy hónap közepén 8-15 között jobb eséllyel fogunk legalább átmeneti hóréteggel is szembesülni. Tõlünk nyugatabbra igazán komoly havazásoknak is esélye van. A március második fele majd másképp lesz szeszélyes és változékony, de a negatív anomáliáért a hónap dereka fog megdolgozni.

Nos igen. Látszanak Március "dilis" idõjárás jelei. A mostani Délnyugat-Európai mediterrán ciklon magasság teknõje a hét elején Közép - Európa fölé helyezõdik, s ék szerepet játszik majd a hét további részében. Eleinte Azori szk. felöl benyúlló Brit blockoló Ac és Kelet - Európai anticiklon közé ékelõdve, majd egyre inkább az alacson nyomás nyugatabbra hullámzik, míg Közép - Európa újra elõoldali helyzetbe kerül. Közben északnyugat felöl újabb s újabb légköri frontok és légörvények tartják fent az alacsony nyomású teknõt Nyugat- és Közép - Európában.
A körképet sejte ez változékony,csapadékos idõt sejtet Európa ezen részei felett, de hazánkban javarészt elõoldali szituációban némi napsütésre, s kissé kevesebb csapadékot sejtet a jövõhét második felének vége felé...

jav. 2012 aug. 14 re virradóra

Érdekes... de hogy mit vált ki az kérdéses, tekintve, hogy az igazán hideg légtömegek jelenleg ÉNY ra helyezkednek el, DK en meg a 10 fokos izoterma nyalogat T850 en.

"De a mostani helyzet nekem irányadó arra , hogy a hirtelen beköszöntõ tavaszi, enyhe napokkal idõrõl idõre számolni lehet/kell, ami végül pozitív anomáliába is tolhatja a mérleget (mivel az inverziós hatások dinamikus idõjárás mellett kiiktatódnak). Jellemzõ lesz az idõjárásnak ezen változékonysága a tavasz elsõ felére is, ekkor ez már az anomáliára ellentétes hatással lehet. "

Hogy ez most meridionális musztert jelent e ránk nézve, kérdéses, várakozásaim szerint a hideg zöme az atlanti térségre szakadhat le USA keleti partjain okozva újabb viharokat,de ugyanakkor ezzel valóban leállítva a nagytérségi nyugati áramlást, de... Ha leállna a nyugati áramlás akkor végül inkább DK rõl kapnánk be a koranyarat, ami persze megint kevéssé valószínû... ugyanis a hideg a poláris meleg által letolva szétpréselõdik, ezzel idõnként kisebb részletekben beörvénylik majd hozzánk ÉNY áramlással folytatva egy ál-zónális felállást.


Hétrõl hétre lesznek melegebb és hidegebb periódusok és kettejük kötélhúzása nyomán köztük a különbség egyre nõ. Márciusra elég "dilis" idõjárási helyzet állhat elõ, egy-két nap alatt beköszöntõ 20-25+ fokokkal, majd 1 nap múlva havazással, de már láttunk ilyet. Persze ez aztán meg április elejére oda fejlõdhet hogy kelet és nyugat felõl is szorongatva épp hozzánk ragad be a hideg -7 -8 fokos áprilisi éjszakákat hozva, és mire szabadulunk tõle, oly késõ lesz, hogy 30 fokos kánikulával integet be a tavasz. (1997-98 tele és tavasza) Érdemes lenne megnézni az ilyen szélsõséges helyzeteket, mert tavaly aug-szeptember is ilyenre sikeredett, lehet esetleg a sztratoszférikus melegedéshez és a tavasz jellegéhez távkapcsolat? Emlékleim szerint 2012 aug 13 ára virradóra olyan löttyenetet kaptunk É-ÉK felõl, hogy Zabarban majdnem fagyott és min rekord dõlt, igaz ez csak múló pillanat volt a nyárban, majd utána jött a java, brutál hõhullám és még másfél hónap nyár következett...

Hû, köszönjük, ez érdekes volt Nekem meg van nyitva még, nem olvastam el. Fõleg a vége érdekes, mekkora változást képes okozni. Most a február 23-ai változás is onnan indul: Link bár az azt követõ meg nem.
Viszont ahogy láttam a 2013-as feldolgozást, ott nagyon bemelegedett és nagyon sokáig tette ezt. Ezek szerint ez is tényleg nagyon fontos feltétel.
2013 március 25, Európa: Link ...

Talán a terjedelem okán és azért, mert angolul van, eddig -úgy látszik- nem sokan olvasták el az SSW -rõl (Sudden Stratospheric Warming -Hirtelen Sztratoszférikus Felmelegedés) szóló cikket. Holott a téma a levegõben lóg már pár hete, és sok hidegváró vérmes reményeket fûzött az SSW által (esetleg) kiváltott makrocirkulációs módosuláshoz.
Végigolvastam az értekezést, most pedig megpróbálom röviden összefoglalni, mit tudtam meg belõle.
A jelenség lényege, hogy a sarkvidék közelében a magaslégkörben, a sztratoszférában (10 hPa-os nyomásnívó) hirtelen nagyon megemelkedik a hõmérséklet. A hõmérséklet-emelkedéssel nyomásnövekedés társul, a rendellenesen meleg levegõ pedig a sarkvidék felett leszáll, lefelé mozog. A mostanit megelõzõen például 2013 január elején, valamint 2009-ben fordult elõ ilyen epizód. Tehát, az SSW nem különösebben ritka. Nagyon fontos, hogy SSW kifejlett formában csak az északi féltekén, és csak télen áll elõ.
A sarkvidék fölött leszálló, és tovább melegedõ légtömeg áthelyezi, torzítja, vagy teljesen szétzilálja a poláris örvényt, ezért az északi félteke magasabb szélességein a nyugati áramlás megszûnik, sõt keletire fordul. Ezáltal a hideg, szibériai légtömegek szabad utat kapnak Európa irányába. Ezzel párhuzamosan sokáig csökkent marad az AO index értéke.
Ami minket különösen érdekel a hosszútávú esélyek szempontjából, az benne van ebben a néhány diagramban (ezek a szóban forgó, Randall Gates Simpson által írt cikkbõl valók):

Link

Az SSW epizód 2013 január elsõ napjaiban következett be. Ettõl fogva láthatóan megszaporodtak a negatív hõanomáliás idõszakok, az átlaghõmérséklet kora tavasszal alacsonyabb volt, mint tél közepén. Az adatok Közép-Angliából származnak. A szerzõ feltehetõen azért választott európai helyszínt, mert kontinensünk, fõleg annak nyugati része különösen érzékeny a téli nagytérségi áramlás keletiesre fordulására.
Mindez összefügg az AO index tartósan negatív voltával, ahogy a következõ ábra mutatja:

Link

Látszik, hogy a hatás igen elhúzódó lehet, hiszen még több, mint 3 hónap elteltével, áprilisban is érezhetõ. A szerzõ véleménye szerint a negatív AO a téli idõszakban nedvesebb, hidegebb idõvel jár az alacsonyabb szélességeken, mint a pozitív. Mi viszont tudjuk, hogy az AO negativitása meridionalitást jelent, azaz mély teknõket és magas gerinceket, aminek következtében a mérsékelt szélességeken tényleg megnõ a csapadék mennyisége -legalábbis a pozitív AO reprezentálta (északi) zonális állapothoz képest. Viszont hõmérsékleti szempontból nem ennyire egyértelmû a helyzet, mert a meridionalitás teknõ elõoldallal, enyhe idõvel is járhat. Viszont, úgy látszik, a tél vonatkozásában az atlanti hatásnak nagyon kitett Európában a váltakozó elõ és hátoldalak összességében még mindig hidegebb idõt okoznak, mint a folyamatos zonális, enyhe légáramlatok.
A szerzõ hangsúlyozza, hogy az AO értékének az SSW csak az egyik tényezõje, még sok más dolog is hat rá. Viszont kifejezetten fejlett SSW elég erõsen a negatív AO értékek, azaz féltekei léptékben meridionális muszterek felállása irányába tolja a cirkulációt.
A diagramokból is látszik, hogy ez a hatás eléggé hullámzó, bizonyos idõszakokban nem teljesen egyértelmû, ellenben cserébe nagyon elnyújtott.
Mindebbõl az következik, hogy az SSW-tõl azt várni, hogy pár héten belül biztosan meghozza a hideg telet, hiábavaló. Viszont azt igenis várhatjuk, hogy a következõ hónapokban megszaporodnak a meridionális, azonális makroszinoptikai képek. Ennek ugyan a modellek egyelõre nem adják egyértelmû jelét, azonban a következõkben érdemes lesz figyelgetni a makrocirkuláció alakulását.
Végül, az érdekesség kedvéért, meg kell említeni az SSW-t kiváltó valószínû okot. A megfigyelések azt mutatják, hogy a melegedés kiinduló pontja az eurázsiai kontinens szíve, nevezetesen a Taklamakan sivatag.

Link

A téli szibériai légnyomási maximum itt északias irányú szeleket ad, melyeket a medence déli peremén rendkívül meredeken felemelkedõ Kunlun San hegylánc a magasba kényszerít. E szelek sebességét a szerzõ véleménye szerint esetleg a jet stream is segíti, valamint ebben a térségben télen elég alacsonyan van a stratoszféra. A lényeg, hogy az emelkedõ meleg levegõ valamiért nem hûl le a tágulás miatt, hanem termikus hullámként betör és robbanásszerûen szétterjed a sztratoszférában a pólus felé a magaslégköri szelek szárnyán.

Link

Link

Ó, azt hittem, akkor major, ha kettõ melegedés követ egymást. Akkor ezek szerint a fennállás ideje kell? Na az most se lesz adott. Ideje lenne utánaolvasnom...
Egyébként érdekes a GFS parallel, totál szokatlant ad ezen a téren: Link Félek, ha itt ekkorát téved (?), akkor még igencsak csiszolatlan ez a parallel gyémánt. A GFS legalább T10 terén következetes futások között.

A február eleji 12 fokkal tetõzött, mégsem volt major. Link
Ha jól vettem ki anno Nyuli elemzéseibõl, nem a hõmérsékleti maximum számít a "majorságnál" leginkább, hanem az, hogy mennyi ideig áll fenn az igen magas érték, és hogy megfordul-e a poláris cirkuláció. A februárinál ez utóbbi nem következett be, és a maximum is rövid ideig, gyakorlatilag csak 1 napig állt fenn (a maximum után 24 órával: Link és 48 órával: Link )

Szerintem sem az, sõt itt van a legjobb helye. Egyébként lehet, hogy lesz még két hullámban még két kisebb melegedés: ez a pici szinte biztos: Link ez a messzebbi pedig 348 óránál van, de itt nincs akkora szórás, mint pl. T850 vagy pressure terén, ráadásul sokkal nagyobb dologról van ugye szó: Link ez már talán egy "major" a maga 0 fokos csúcsértékével?
Persze ha ennek tényleg 2 hetes a puffere, akkor megérkezünk március 15-höz (hmmm ), amikor azért nagy telek nem szoktak kialakulni (hmmm). Meg hát a poláris örvényeknek a "rossz" oldalára is kerülhetünk és akkor jön a tavaszi nyár

Hát mindenképp érdekes,kíváncsian várom a folytatást!
Nem hiszem el,hogy Január 25.-ével kifújt a Tél!

Egyáltalán nem off topic. Ha minden úgy van, ahogy a cikk állítja, akkor a SSW AO csökkentõ hatása igen elhúzódó is lehet, annak minden következményével.

Link

Csábító a feltételezés ennek tükrében, hogy a fáklya hó végére esedékes lefelé ívelése már az SSW következménye. Bár a mutatott hullámzás jól illik a Namias-ciklus 4-6 hetes periódusidejébe, és látszik annak a télre jellemzõ szabályosabb volta is.
Továbbra is roppant érdekes lesz megfigyelni, hogy a féltekei légkörzés jellege hogyan alakul a következõ hónapokban. Ha tartósan negatívba menne az AO, kicsíphetnénk egy kifejezetten hideg télvéget, tavaszelõt.

Sajnos igen. -> "lassan kijelenthetjük (bár a nagy idõtáv miatt még kellõ óvatossággal), hogy a meteorológiai tél végéig a télnek jó 60-70%-os valószínûséggel annyi, és ha esetleg márciusban becsúsznának még télies epizódok, ez már a ´tél a tavaszban´ jelzõre pályázna."

De, hogy öröm is legyen az ürömbe az esetlegesen betörõ északnyugati hidegöblitések hózáporos,záporos helyzetek csalhatnak némi mosolyt az arcokra. Markánsabb jelleg, inkább márciusban, mikor a talap alapú alsó pár száz j/kg cape tud már hasznosulni és konvergencia vonalak akár hf hátoldalon is "felejthetetlen pillanatokat" tudnak okozni.

Véleményem szerint - bár a modellek nem az adják - míg az Északkelet - Európai anticiklon fennáll van esély némi száraz hideg beszivárgásra, esetleg belógására. Amolyan éjszakai minuszokra jó lenne. Legalább kordában tartaná az éledezõ növényi vegetációt.


Szerk.: Legalább ez a sztratoszférikus melegedés annyira volt, hogy megbolygassa az alsó(bb) légköri képzõdményeket. Még, ha nem is a tél irányába, de mostanra a rengeteg hátráltató körülmény( pl. közeli hidegbázis hijján) ellenére az északkeleti anticiklon összeomlása esetén Skandináv központú alacsony nyomású teknõre, félblock szerû alaphelyzetre lehet(ne) számítani a közeljövõben.