Meteorológiai esélylatolgatások

Ahogy néhány napja a társalgóban említettem, legvalószínûbb folytatásként dec. hó elsõ 10 napjára eleinte Ény-ias irányítást, majd egyre inkább ránk húzódó délies AC-t,, vagy AC központot tudok elképzelni, az óceán felett erõsödõ ciklonaktivitással. Felettünk a magasban viszonylagos enyheséget, a talaj közelében ködös-nyirkos, átlagos dec. eleji idõjárást. Én a szeptemberi anomália elõrejelzésben maximálisan hiszek, de mintha idén kicsit másféle hajlam lenne mutatkozóban a nagy légköri rendszerekben. Mégpedig a "váratlanul", viszonylag gyorsan kialakuló Brit, Norvég-tenger környéki Ac-k megmutatkozásában. Ezek pedig anno is, és bízzunk benne, hogy napjainkban is képesek igen gyorsan, pár nap alatt gyökereiben átalakítani Közép-Európa idõjárását. Kérdés, hogy ez mikor fog bekövetkezni?

Sziasztok!

Kertek alatt a december, a légköri háttérhatalmak lassan mozgásba lendítik a távkapcsolati fogaskerekeket.

Csak a rend kedvéért:

A DAI HELYETT immár 2014 márciusa óta
Link

Szintén csak a rend kedvéért:

2013 decembere a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália alapján valószínûbb verziónak megfelelõen alakult:
Link

2014 decemberére tett az év október eleji metnetes bejegyzésem:
Link

2014 decembere a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália alapján valószínûbb verziónak megfelelõen alakult:
Link

2015 decemberében viszont valóban a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália alapján jóval kevésbé valószínûbb verzió következett be.

Végezetül:
2016-ban a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália -2,1 hPa, azaz negatív volt, vagyis ez alapján mintegy 80 százalékos eséllyel idén az átlagosnál enyhébb december valószínû. Mindez sajnos a csigagyárnak a blocking-hajlamon való fokozatos felülkerekedését sejteti a hónap során. Hamarosan minden kiderül.

Én is azon gondolkodtam tegnap, hogy az elõreláthatólag 2 hullámban érkezõ lehûlés után a makrokép hideg AC-n keresztül zonálisba fordul majd valamikor decemberben, hacsak...
Hacsak egy igen erõs szibériai-kelet-európai hidegfelhalmozódás nem következik be.
Az csodákra képes. Teljesen átrajzolhatja a hõcsere-ciklusokat.

"kifejezetten "vonzzák" a WACC-t" : Persze csak akkor mikor La - Ninaba vagyunk. Nem(?)

----

-mert ha IGEN azért van távkapcsolati összefüggés a La - Ninába fordulás és az ez idáig tapasztalt õsz kora télies, inkább átlagostól hûvösebb jellegében.
Körülbelül november közepéig, de csak azért addig, mert mostanra más "szereplõk" lásd.korai szibériai hófelhalmazódás, kiterjedt hidegbázis a kontinens felett) torzítják a közlükben lévõ(Ao,Nao) indexeket.

Ha megnézzük a Pacific-North American Pattern ( PNA)-t Link gyakorlatilag Augusztus 19-20tól pozitiv tartományban mozog, ami aktívabb ciklon tevékenységet idéz elõ a térségben, ami enyhébb léghullámokat, velük együtt ciklonokat pumpál az Északi - Sarki területek fölé.
Én ebben látnám a kevesebb jégkiterjedés okát November közepéig.

Valamint azt, hogy a La - Nina a PNA indexekre gyakorolt hatása révén(mivel azért csak közelebb esik az Egyenlítõ azon vidékéhez mint az Ao) jobbára pozitív, ami a Sarki területek hõ és nyomás elrendezõdését befolyásolja. Különösen Szibéria középsõ és nyugati fele felett valamint Észak - Amerika idõjárására bír hatással.
Az elõbb említettnél a több "bepumpált" hõtöbblet korai hó felhalmozódást majd ebbõl kialakulva lassacskán Szibéria középsõ részén állandó hidegmagot produkál(t), addig Észak - Amerika idõjárását a PNA által gerjesztett többségében masszív elõoldal, idõnként Usa-ra szakadó gyenge hidegöblitéseket eredményezett.

Ez közel 1 hónapos tendencia eredményeként ( a korai hó és lassacskán erõre kapó hidegbázis ) az Ao indexet is Link Október 10 után jobbára negatív fázisban van,de szeptember végén mint már tapsztaluk hazazott a Kékes - tetõn.

Mostanra körülbelül November közepétõl az északon végre számottevõen feldúsult hidegbázis és a Nao-ra is hatást gyakorló közelebbi hideg léghullámok a kiélezett hõkontraszt folytán némileg torzítják a képet, s mostanra inkább a léghõmérséklet helyett, inkább a nyomás elrendezõdések rajzolják ki azt mi zajlik jelenleg magasabb szélességeken.

Ami most kinéz várhatóan az Északi - Sarki területek felett az elkövetkezendõ 72 órában egy artikus anticiklon foglal helyet, amit egy Alaszka felöl betüremkedõ alacsony nyomás vesz majd át.
Mondanom sem kell, hogy azért az artikus anticiklon jóvoltából Grönland északkeleti vidékeire és Jeges - tenger(Pl. Ao index korrelációs területe) fölé terelte/tereli a hideg, amibõl nem sokára mi is részesülünk. Link

S ami 72 órán túl zajlik, nem éppen megnyugtató mert csak bepréselõdik oda az alacsony nyomás,de ugyan a modellek még nem mutatják tisztán,de várhatóan Szibéra fölé újabb nagy kiterjedésû anticiklont valószínûsítek, ahogyan tette ezt korábban az ilyen nyomáselrendezõdés õsszel.
Ha PNA elõrejelzését nézem, sajnos ott is megkezdõdnek a masszívabb hidegleszakadások és Amerikára is jut majd a hidegbõl, ami elõvetíti távkapcsolati úton persze egy zonálisabb fordulat közeledét,de az (általam várt) szibériai magasnyomás és a mostanra kialakult hidegfelhalmozódás bizony beleköphet a képbe.
December elsõ fele mint ahogy látjuk blocinkgos, félblockos idõt hozhat és még ugyan nem látszik,de amennyiban északkelet felõl tud teret nyerni a magasnyomás, ahogyan szeptember végén ( skandináviai Ac ) tette, akkor hiába a lassan éledezõ zonalitás. Az itt nem lesz.

Az én gondolatmenetem tökéletesen megegyezik ezzel.
Az erõsen behullámzó jet, szinoptikailag a meridionaltás azt jelenti, hogy észak és dél ellentétes légtömegei kicserélõdnek: a meleg megy a magasabb szélességekre, a hideg az alacsonyabbakra.
Elvben a sarkponton a meridionális áramlás mindenképp melegedést jelent, hiszen itt van a leghidegebb (persze más kérdés, hogy a valóságban az orográfia és a vízrajz erõsen torzítja az ideális hõeloszlást)
Egyébként (ahogy már megírtam), véleményem az, hogy az északi sarkvidéken a kontinensek és a tenger elhelyezkedése (a sarokpontot övezõ Jeges-tengert délrõl koszorúban körülölelõ kontinensek) kifejezetten "vonzzák" a WACC-t. A száraz kontinenseken könnyebben végbemegy a levegõnek az a progresszív kiszáradása (és ezzel együttmûködõ mértéktelen lehûlése), mint egy tengerfelszín felett, legyen bár az befagyva. A nagy hidegmagok szinte mindig a szubarktikus szárazföldek felett, vagy azok közelében láthatók, nem pedig a jeges-tengeri medence középtáján.

Ha már idén Hari nem tette közzé itt az idei DAI értékét, akkor már ott van az ECMWF hosszútávú szezonális elõrejelzése. Pár napja írtam errõl a fórumon, hogy másfél hónapja linkelte nekem valaki ( nem itt a MetNet-en ), hogy az ECM hosszútávú elõrejelzés alapján a decembert átlagnál némileg hidegebbnek várja a Közép -európai térségre, ill. a mediterrán térségre a szokásosnál erõsebb mediterrán ciklon aktivitást vár, ezáltal több csapadékot, amibõl bizonytalan módon, de térségünk is profitálhatna. Mindez erõsen fenntartással kezelhetõ elõrejelzés csak, pusztán az érdekesség kedvéért írtam le.

Sajnos a linkem eltûnt, így nem tudom megint megnézni az elõrejelzést ismét, hátha - sõt szerintem biztosan - változott valamit, kérdeztem is a fórumon, hogy aki esetleg tudja, belinkelhetné nekem, de nem érkezett rá reakció. Sebaj, így legalább még inkább homály fedi a jövõképet.

Én jobban örülnék a zonalitásnak, ami fenntartaná a hideget egy darabig, aztán blokingosodnánk, és leszakadna a hideg a térségünkre is.
Emlékezzünk csak a 2011/2012-es télre. Eleinte javarészt zonalitás volt, aztán hogy bejött a szibériai zimankó.

A WACC nagyjából mindig sokkal keményebb, délebbi részeken is hidegebb, havasabb teleket hozott magával.

De ez logikus is. A sarkvidékre magasan feljutó enyhülés a gyenge, nagyon erõsen behullámzó jet eredménye, ami a magas amplitúdóból fakadóan a hideget is délebbre viszi a hurok másik ágán. Sok csapadék, ami a kontinensek északi részén: erõs kisugárzás, erõsebb hidegdepó, amit a fent említett nagyobb jet-hullámok, vagy akár hurkok szépen visznek délebbre.

Erõs jetnél mindenki marad a helyén, alig van átjárás: észak átfagy, délre meg alig megy le hidegöblítés.

Utóbbira semmi összefüggést nem találtunk az évek alatt, azaz hogy ha sok a sarki jégtakaró, az elõsegítené a hidegebb telet, vagy az ellenkezõje teljesülne.
Lehet van összefüggés, de nem tudom, milyen irányú és erõsségû és itt erre mások se adtak még igazolást vagy találtak kutatást... Könnyen lehet, hogy nincs releváns korreláció

Annyi hozzáfûzni valóm volna, hogy feltehetõleg a WACC nem egy rendkívüli valami. Az arktikus/szubarktikus kontinenseknek és tengereknek olyan elrendezõdése, mely az északi féltekére jellemzõ, eleve magában hordja a WACC hajlamot. A különbség legfeljebb annyi lehet, hogy ez bizonyos években kifejezettebb, más években pedig kevésbé jelentkezik.
Természetesen Cold Continent ide vagy oda, az arktikus nagyfokú pozitív hõanomália nem a legjobb ómen a mi telünk szempontjából. Csak reménykedhetünk, hogy a jégkiterjedés, és azon keresztül a jeges-tengeri hideglevegõ-felhalmozódás a következõ hónapokban "összeszedi magát"

Most csak arra leszek én kíváncsi, hogy a jövõhét elei hidegöblités átmeneti lesz-e vagy a hirtelen zutty után havasabb ény-i irányításos idõszak következik-e!? Az Ecmwf most azt pedzegeti az idõszak végén, igaz ûridõben.

Köszönöm!

Csak azért érdeklõdtem, mert -mint említetted is- az elmúlt évek kudarca a kezdeti lelkesedést teljesen elfojtotta.

Link
Snowhunter számolta ki.
Hát most már 3 éve zsinórban nem vált be, de legalább idén enyhébbet vár, nagyobb az esélye

Elvileg ugye az a homályos elképzelés, hogy a magasabb szibériai nyomás hamarabb felépülõ hidegbázist jelent, ami lenyomja a december átlagát.
Ugyanakkor váratlan fordulat: idén a WACC állt elõ, meleg sarkvidékek (soha nem mért magas értékek és alacsony jégtakaró), ugyanakkor rendkívül korán behavazódott Szibéria, gyorsan felépült a hó- és hidegbázis és ott fenyeget minket, ráadásul ide is nyalt már novemberben.

Hari sehol.

DAI-ról tud valaki valamit?
Az elõzõ években a csapból is ez folyt, most pedig szó sincs róla.

Én tavaly õsszel/télen is kint voltam Skóciában és tényleg teljesen más az idei õsz eddig.Még egyetlen szélvihar sem volt erre és már lassan november vége.Nincsenek azok a dinamikus,erõs ciklonok az óceánon.Viharciklon szinte alig volt még és nem is látszik a közeljövõben sem.Ami fura hogy nagyon erõs az AC hajlam az óceánon és Izland térségében is.Az is meglepõ hogy ekkora északkeleti,keleti AC kialakul már november második felében.Cirka 1060 hPa.Más tél elébe nézhetünk valóban mint az elmúlt 3 évben...

Igen, ezen gondolkodtam én is, hogy tavaly-tavalyelõtt a tél elõtti idõszak is kifejezetten gyenge volt, de akkor próbáltunk annak örülni, hogy de jó, hogy akkor kifut a zonalitás, mire tél lesz. Ugyanakkor mintha a légköri dinamikára nem lennének igazak ezek a drámiai változások, és bár meg tud változni a légkörzés, annyira drámaian csak ritkán, hogy az általános jellege megváltozzon. Remélhetõleg most is kitart ez a fajta légkörzés, a nagy poláris hurkok, a komótos nyugati áramlás, mert bár ez nem garancia, sokkal több esélyt teremthet a késõbbiekben.

Elég gyenge a zonális áramlás, sehol nincsenek az elõzõ két novemberben bitang módon megerõsödõ cikloncsaládok.
Jól jellemzi ezt a helyzetet, hogy az azori Ac is sokkal gyengébb mint az elmúlt két õsszel.
Így a Szibéria felõl Kelet-európai-síkságra jó korán kiterjeszkedõ hideg légtömeg és vastag hótakaró által ki se lehet takarítani onnan az Ac-t, erõsödik a hûtõszekrény-effektus.
Nem véletlen, hogy hol a skandináv térségben, hol a brit-szigetek környékén, vagy az Izland körül Ac-k alakulnak ki idõrõl-idõre a kelet-európai Ac mellé.
Nagyon másként néz ki ez a téli elõmenetel az elõzõ kettõnél.

Az nem olyan rossz arány. Vagy hideg vagy felemás.

Ha csak a jelenlegi elköv. 96 órát nézzük Link Ha kitudna alakulni persze csak HA, ezért az OFF - de csak Tegyük fel c. alapon. Szóval az élénk Északi - sarki ciklontevékenység helyett egy anticiklon foglalná el, az legdélebbi peremén kegyetlen, farkas ordító,brutál száraz hideget öntene Európára. Ettõl még Thermonak is elállna a szava.

És ON is legyen: Az indexek(Nao,Ao) Nov.16-tól már jelentõsen szórnak, s ha azt vesszük az Ecm és a Gfs is végig ott tartja a magasnyomást még 192órán túl is Európa északkeleti részei felett. Jó ez nem készpénz, mint ahogyan szerintem az sem, hogy -jelenleg- ugy áll, hogy az átmenetileg felerõsödõ aktív ciklontevéknység kipucolja a közelünkbõl a számottevõ hideget.

Mindenesetre jól esik ránézni a térképre az Urál túloldalán felgyülemlett hidegre. Rég láttam ilyen térképet. Fõleg nem ilyenkor november elején.

2009/2010-es télen is javarészt La Nina uralkodott.
És igen kemény tél volt az északi féltekén.
Többször is egyszerre 3 kontinensen tomboltak nagyobb területen a hideg, havas, hófúvásos helyzetek.
Észak - Amerikai nagy havazások, hóviharok ( bár ott ez minden télen megszokott ), de nagy területen volt.
Nyugat - Európa többször is nagy havazást kapott, pl. Benelux - államok, Anglia, még a déli részek is.
A francia, német, lengyel, cseh hókáoszok. Ázsiai cudar idõ még délebbi részeken is, Japán hóviharok.

Hazánkban is alapvetõen átlagnál hidegebb, havasabb tél volt.
Helyenként nem is kicsit. A 2009/2010-es volt a legutóbbi nagy területû viszonylag stabilan hideg, havas tél.

Persze ott volt a 2011/2012-es tél, amikor is ott volt a 2012-es februári Vojejkov tengely, elõtte viszont 2 enyhe hónap volt, javarészt esõvel, kevés hóval.

Kíváncsiságból megnéztem, hogy a globális légkörzés La Nina felé fordulása utáni tél nálunk milyen kimenetelt hozott az elmúlt 60 évben.
A 60 év alatt 10 La Nina epizód kiépülést követõ tél akadt, ötször volt keményebb tél, három felemás (mikor vagy december vagy január volt csak kemény), és csupán kétszer jött enyhe tél.

November elsõ dekádjának vége elég jó eséllyel kecsegtet -jelenleg -egy kifejezetten kora télies szituációval. Elég markáns med. ciklon tevékenység mellet É-ról beáramló kellõen hideg hõmérsékletekkel. Ez a látványhavazástól akár a komolyabb hóhelyzetig is (elsõsorban Ny-Dunántúli pozícióval)magában rejtegeti a lehetõségek tárházát!

Megtörve a majdnem 10 napos csendet okosabbak nem hétvégén, hanem ugy keddtõl lettünk, s onnét se túl sokáig (már középtávon) csak elsejéig. A szokásostól is nagyobb a bizonytalanság.Ék-i rácspont: Link Igaz félig már boritékolható ( fõleg az Ecmwf-en ), hogy regionális szinten nov.1-re, Pl. Észak - Alföldön 850pHa-on bizony benéz a -5 fok.

S, hogy érik-e a csattanó?
Meg rá a snassz. Már csak azért is, mert ez az izlandi ciklon nem valószínû, hogy a Jeges -tenger felett terpeszkedõ sarki Ac-t(1040hPa) összetörné.
Ha megnézzük eme kiragadott futást: Link Ha ez Skandináva felé tevödik át, a Brit szk.i Izlandi Ac majd összekapcsolodó.. Nem folytatom. Lásd. Link

Itt nem a blocking leendõ megléte a bizonytalan, hanem a lefûzödõ hideg iránya és mértéke.

Azt tudjuk, hogy az AO a mostani "csúcs" után, a kialakuló sarki anticiklon jóvoltából újra meredek sülyedésbe kezd, amit a NAO vonakodva, de szó nélkül követ. Igy jelen állás alapján 8-10napja van az idõjárásnak arra, hogy valamiféle kora télies "csattanót" produkáljon, kicsiny hazánkban mielött ezeket a kék banánokat "elfújná" keletre az északi zonalitás( és az északi is a legjobb esetbe csak).

Sajnos ezt, hogy hogyan alakul tovább a jövõkép, majd csak utólag a célegyenesbe(Nov.2-3tõl) tudhatom meg, illetve idõnként a hivatalosból(Tv) ugyanis holnaptól vidéken leszek. Netem nem lesz.

Mindenesetre remélem az idei tél nem ilyen 1-3napos helyzetekrõl fog szólni, aztán lemászik rólunk a lényeg. Igaz, ha azt vesszük én lakom regionális szinten pl. síkvidéken az egyik "legjobb helyen". De mégis azért, nem vagyok fukar, Remélem jut majd mindenhova az országban a az idei téli jóból.

"Az elõrejelzési térképek most még a blokk kiújulását, ismételt megerõsödését sugallják..."

Ez jól látszik, viszont a hétvégén Portugáliától nyugatra lefûzödõ magassági (hideg)légörvény alaposan felránt "némi" meleget a Földközi - tenger térségébe. Az ilyes fajta mély lefûzödés(ek) jellemzõen a téli félév második felében különösen februárban jellemzõek. Bár számomra ez nem meglepõ mert ilyen szépen fejlett Skandináv és Kelet-Európai magasnyomás szépen betesz az Atlanti - csigagyárnak. ( Igaz maga az anticiklon ilyen masszívan szintén februári légkörzéseknél fordul elõ leggyakrabban. )
Igy vagy épp csak beszorul az anticiklon alá, ahogyan most a következõ soron következõ lefûzödõ magassági légörvény fogja tenni lásd.: (aktuális GEM 48h) Link vagy megszalad mélyen délnek.

Itt még zizeg a léc hétvégétõl. Vajon hogyan tovább. Én hajazok némi csattanóra mielött a naptárunk novemberre térne át és kissé enyhébb idõjárás köszöntene ránk.

Snaszos, s benne van a pakliban, hogy a magasnyomás súlypontja átmenetileg kiköltözHET az Norvég - tenger fölé. Amolyan Brit-Izlandi-Skandináv Ac vagy valamelyik a három közül formájában. Aztán majd ez is összetörik és jönn az északi zonalitás.. mi meg ködölünk.

Akadt ilyenre is példa: 1983.11.11: Link T850 14-ére: Link 1997.10.25 pedig: Link T850 28-ára: Link a -10.

Összegezve kíváncsi leszek rá mit kezdenek a modellek az Ac további sorsát illetõen. Hétvégére okosabbak leszünk remélem.

Ha a "mások" én akarnék lenni, közlöm, hogy igenis figyelembe veszem az általad említetteket. Valóban, nagyon eltérõ lehet az egyes fázisok hossza, és az is megér egy misét, mikor "rohan át" egy ciklus, és mikor stagnál. Valamint rendkívül érdekes, hogy a z-m váltások ugyan lehetnek egyszeri "aktusok", de ugyanúgy elõfordul, hogy makrováltáskor egy ideig ingadozik a cirkuláció zonalitás, félblokk és blokk között.
Ami viszont kijelenthetõ, hogy a változások egyirányúak, a fázisok egymásutánisága eléggé kötött. Persze, mindez a téli cirkulációs rezsimre jellemzõ igazán, nyáron az egész eléggé elmosódott (de gyakran ekkor is felismerhetõ!)
Abban egyetértünk, hogy a ciklus gyenge "mankó" az elõrejelzéshez, de mégis valami. Ha másra nem, arra jó, hogy az ûrtávlati op. "õrültségeket" nagy biztonsággal egybõl kizárjuk.

"Sokan még most sem ismerik, veszik figyelembe a Namias-ciklusokat, melyek pedig a téli félévben rendszerint szigorú menetrendet, a cirkulációs muszterek meghatározott egymásutániságát idézik elõ."

Mások pedig azt nem veszik figyelembe, hogy egy ciklus akár 1-2 hét alatt is le tud pörögni, vagy több hónapig eltart, mire kifut. Mindkettõre lehet számtalan példát találni, arról nem is beszélve, hogy egy cikluson belül az egyes epizódok hossza-erõssége szintén végtelen számú lehetõséget hordoz magában.

Egyetértek veletek!
Tegnapelõtt ezt írtam egy jó ismerõsömnek:
"Szerintem november elején válthat át a makrohelyzet egy gyengus zonalitásba, majd egy átmeneti északnyugati-ciklus után dec. közepén (esetleg végén) a keleti blokk (skandináv Ac)."

"Kevéssé tartom valószínûnek, hogy a jelenlegi negatív anomáliás idõszakot végül egybõl egy hideg téli helyzet váltsa fel."

Teljes egyetértésem! Akik most a valóban igen tetszetõs, bivalyerõs blokkból arra következtetnek, hogy majd az õsz hátra levõ része, sõt még a tél eleje/közepe is blocking-hajlamos lesz, nagyon nagyot tévednek. Sokan még most sem ismerik, veszik figyelembe a Namias-ciklusokat, melyek pedig a téli félévben rendszerint szigorú menetrendet, a cirkulációs muszterek meghatározott egymásutániságát idézik elõ.
Bizony, a nagy blokk után zonalitás jön majd, ez törvényszerû. Az elõrejelzési térképek most még a blokk kiújulását, ismételt megerõsödését sugallják középtávon. Például ECMWF 216 órától egy észak-atlanti, nagy kiterjedésû AC és egy Jeges-tenger középpontú fejlett ciklon közös áramlási rendszerében masszív hidegleszakadást mutat, ami megvalósulás esetén akár korai telet is hozhat nekünk.
Viszont a Namias-ciklus 4-6 hetes átlagos periódusidejét figyelembe véve, november közepére elég valószínûen elõoldali-zonális jelleget ölthet a cirkuláció. Északi zonalitás esetén,AC centrum közeli helyzetben ez természetesen akkor már hidegpárnával, hûvös/hideg idõvel járhatna -tehát a nagytérségi áramlások ellenkezõ állapotba fordulása sem jelent automatikusan vénasszonyok nyarát nálunk õsz végén. Természetesen azonban elõfordulhat meleg, déli, délnyugati szeles idõszak is novemberben. Ami valószínûleg nem lesz jellemzõ a hónapra, az az advektív hideg.
A decemberrõl egyelõre csak igen óvatosan lehet bármit is mondani. Hogy a következõ etapban esedékes elõoldali-zonális kép meddig tart, több mindentõl függ. Visszatérhet a blokk, a hidegelárasztás már a hónap elején is, de ellenkezõleg az sem kizárt, hogy csak az ünnepekre, vagy csupán január elejére, közepére jön meg a tél. Mindegyik figurára vannak múltbeli példák.
Amit most is leginkább valószínûnek gondolok, az a "lukas közepû" tél. Vagyis a napforduló környékének enyhe, zonális volta, mely éles ellentétben áll a korai hidegekkel.
Az idei októberi maghelyzet a rendkívül stabil észak-európai anticiklonnal engem legjobban 1979 októberére emlékeztet. Nagyon, nagyon hasonló idén ehhez a makroszinoptikai jelleg.
1979-ben is hetekig blokkolva voltak a nyugatias áramlások, állandóan hûvös keleti, északkeleti szelek fújtak. Sõt, a hónap végére olyan hideg sarki-szárazföldi légtömeg ért el, hogy északkeleten -10 fok körüli hõmérsékletekkel dõltek a minimum-rekordok. Csak a mediterrán ciklonok viszonylagos gyengesége mentett meg akkor egy igazi, télnek is becsületére váló havazásos helyzettõl október 3. dekádjában.
Na és mi lett a hatalmas blocking sorsa a késõbbiekben? Nyomtalanul felszámolódott, november közepére helyt adott az igen makacs zonalitásnak, félblokkoknak. Igaz, januárra csõstül jött vissza a hideg.

Megint egy olyasfajta halogatásnak tologatásnak vagyunk tanúi a fáklyán, amelyet nyáron is megtapasztaltunk, július közepén kezdte belengetni, majd tologatni végül a zónális nyári helyzet augusztus végére és szeptember elsõ felére realizálódott. Így az 1-2 hete várt tartós felfelé szórás is megkésett a fáklyán, hog pontosan meddig tart a halogatás azt nehéz megjósolni, de kevéssé tartovm valószínûnek, hogy a jelenlegi negatív anomáliás idõszakot végül egybõl egy hideg téli helyzet váltsa fel.

Azt látnunk kell, hogy a Rex blocking helyzet egy eléggi kitaposott, tartósan fennálló áramlási képet hoz létre, itt ha visszanézek 2008 szeptember közepére, az akkori drasztikus hidegelárasztás csak lassan kezdett engedni, október elsõ hetéig szinte amostanihoz hasonló hõmérsékletek voltak jellemzõek. Majd ezt követõen októberben megjelentek 20fok feletti értékek, november közepéig vissza- vissza köszönt a vénasszonyok nyara, míg végül egy szép havas koratéli helyzettel zártuk a hónapot. Némi hasonlóságot mutat a 2013 as évvel, aminek érdekessége hogy épp december 6 a táján fejlõdött ki az egyik akkor ritka említésre méltó téli helyzet.
Ami érdekes, hogy az ideihez némileg hasonló "lenyomatokat" viselt a 2009 és 2010 es év õszközepe is, az igen erõteljes októberi lehûlés 3-4 hétig maradt meghatározó, majd épp novemberre következett be egy szokatlanul enyhe idõszak, és a december igencsak rapszódikusra sikeredett kemény, de rövid téli helyzetekkel, majd nyári zivatarokkal. Én eddigiek alapján egy az utóbbihoz hasonló folytatást helyeznék kilátásba. (Novemberben viszont az áramlási viszonyoktól függõen egy igen magas (10-15 fok közötti) T850 es helyzet is inverzióba, síkvidéki területeken tartós stratusba és 5 fok körüli max-okba fulladhat. Gyakorta az ezt követõ, nem túl erõs hidegfront hozhat enyhülést, ahogy egyébként már a Dunántúlon ez a hétvége is megmutatta.)

"számomra elég nagy meglepetés lenne, ha a telet ujra hazavágná a zonalitas vagy a ciklon elõoldali meleg délnyugati drift"

Nekem is hidd el.
Mindenesetre semmi sincs még lefutva. Aktuális NAO,AO is Link Link arra enged következtetni, hogy megy a skander. A blocking és a zonalitás között, s a hízó fagyosabb(-15, s alatti 850T) légtömegek csak élezik a hõkontrasztot.

Kérdésedre a választ természetesen nem tudhatjuk most még. Abban egyetértek, hogy egy nagyon erõsen kifejlett, tartós blokk tényleg mutathat bizonyos hajlamra, figyelmeztetés lehet az ismétlõdésre nézve. De éppen a korán jött õszi/téli hidegek példája mutatja, hogy hatalmas blocking-ok nyomtalanul le tudnak épülni, hogy aztán hosszú zonális, enyhe idõszak következzen -ez az igazság másik fele.
Személy szerint majd' megveszek egy igazi fagyos, havas télért. De azokat a tényeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, melyek ennek ellenkezõjét sejtetik. Csak, hogy a végén nehogy nagyot csalódjunk.

Azt írtam alább, hogy "feltéve, de nem megengedve" A feltevésre az AccuWeather térképe adott okot, ami túl erõs észak-atlanti ciklontevékenységet mutat (igaz, nem írja, a tél mely idõszakára gondol, ami nagy hiba) Nos, ezt lehet komolyan venni, vagy félig komolyan, de legyinteni azért ne legyintsünk rá. Különösen, hogy az észak-atlanti szeptemberi légnyomás-anomália is negatív lett, legalábbis a referencia-idõszakban. Természetesen nem hagyom figyelmen kívül a kis eltolással járó gyökeresen más eredményt, emögött valami -talán a hemiszférikus áramlási muszter instabilitása- áll(hat). Ez tényleg kétségessé teszi idén a DAI beválását.
Viszont a fentiekkel összecseng a saját, több évtizedes megfigyelésem. Eszerint zimankós teleket, hideg télközepeket gyakran blockingos, hidegleszakadásos szeptember, majd (északi)zonalitásos, gyakran csendes, anticiklonális október-vég és november-elõ elõzte meg.
Ennek az ellenkezõje, tehát a túl meleg, nyárias õszelõ, majd mozgalmas, szeles, hideg õszközép és vég (tehát meridionális jellegû) könnyen járhat a korai hideg teljes felszámolódásával, tartós elõoldali-zonális idõszakkal decemberben, január elején.
Sajnos, az idei õszünk eddig eltelt része inkább ez utóbbira példa.
Természetesen a lyukas közepû tél is hozhat nagyon szép zimankókat már korán (novemberben), de még inkább a tél második felében. Ez utóbbinak lehetõségére a szóban forgó térkép utal is.

Az erõs blocking-hajlam bennem éppenséggel a hullámvasút télre enged következtetni, példának okáért elõttem lebeg a 2009-es december, a maga emlékezetes porho, majd szinte nyárias zivatarokat hozó hajmeresztõ alakitasaival. Ahogy Snowhunter is rámutatott a minap, elég egy héttel eltolni a számítás alapjául szolgáló idõszakot es máris másként fest a DAI. Így jómagam mérsékelten optimista vagyok jelenleg, ebbõl ha nem is egy 1995/96-os, ám mindenképpen igen változatos, akár emlékezetes téli epizodokkal megtûzdelt hideg évszak is kijöhet egy kis szerencsével, számomra elég nagy meglepetés lenne, ha a telet ujra hazavágná a zonalitas vagy a ciklon elõoldali meleg délnyugati drift

Ez a korai hideget hozó tartós, erõs blocking-hajlam bennem azt a kérdést veti fel, hogy vajon ez is csak a korábbi néhány gyenge téli szezont megelõzõ "puskapor-ellövés"-e, s ezután tartós enyheség kövekezik, amit csak idõnként szakít meg egy-egy lehûlés, vagy inkább egyfajta "Achtung!" ez, hogy az idei téli szezon merõben más lehet, mint az elõzõek, s gyakori ismétlõdõ vendég lesz az ilyen bölöm AC ÉNY-on, tartósan blokkolva a nyugati áramlásokat, rég nem látott, szigorú, zord telet eredményezve Európában. Én erõsen hajlok az utóbbi forgatókönyvre: már augusztusban (elvileg legkisebb hõkontraszt idején) jelentõsen hízni kezdett a sarki hidegbázis, s a szokásos stabil, meleg idõ helyett zúdult a nyakunkba a hûvös levegõ északról. Az ezután következõ szeptemberi nyár véleményem szerint inkább egyfajta kárpótlás volt a szokatlanul hûvös augusztusért. Ezt némileg igazolandó meg is kaptuk az elsõ komolyabb hidegleszakadást szeptember 2. harmadában, s ezt néhány napos nyárias idõ után egy újabb, még intenzívebb, s tartósabb hideg idõszak követte, amiben még mindig benne vagyunk, s várhatóan egy darabig benne is leszünk. A naptevékenység eléggé alacsony (ezt már többen is említették), a sarki jég gyorsan elkezdett regenerálódni, már augusztusban elkezdett felhalmozódni a hideg, ami kisebb megszakítással néhány hete újból erõs növekedésnek indult... szóval én személy szerint nagyon meglepõdnék, ha újból enyhe telet kapnánk. A zonalitásnak egyelõre se híre, se hamva, nehezen tudom elképzelni, hogy a rendszer hirtelen összeomlik, megjelennek az erõs atlanti ciklonok, s hetekig itt rohangálnak a kontinens fölött... persze ilyen is volt már, kizárni ezt az eshetõséget sem lehet. Meg különben is: nehogy már az idei tél is a GW-hívek malmára hajtsa a vizet, mutassa csak meg szépen az idõ, hogy nem eszik olyan forrón a kását, s igenis a modern idõkben is lehet igazi zord, téli idõ.

Feltéve de nem megengedve, hogy a telünk olyan fajta lesz, mint az elmúlt 3 szezon, kijelenthetjük, hogy Európa túlnyomó részének vonatkozásában zonális-elõoldali tél körvonalazódik, erõs atlanti ciklontevékenységgel, jórészt nyugatra szakadó hideggel, a szibériai téli légnyomási maximum befolyásának szinte teljes hiányával.
Sajnos, az õsz eddigi történései a szememben egyáltalán nem zárnak ki egy ilyen folytatást.
A tél közepi hidegek, egyáltalán a hideg tél szempontjából sokkal jobb lett volna egy szeptemberi blokk-epizód Közép-Európára szakadó hideggel, majd október közepétõl, második felétõl egy november elejéig, közepéig terjedõ északi zonális idõszak.
A mostani masszív blocking eléggé valószínûen kiújul belátható idõn belül, mikor is már télies idõt hozhat október legvégén, november elsõ felében. Ha nagyon masszív lesz, kialakulhat ebbõl az 1993-hoz hasonló korai, nagy tél, de persze az extrém eset volt -ismétlõdésére nemigen számíthatunk. Akár komoly hideget hoz az idei õsz második fele, akár csak "hidegecskét", a tél közepi zonális, atlantikus, enyhe idõjárás lepne meg továbbra is a legkevésbé. Hogy a tél második fele aztán újólag erõs blokkot, igazi téli zimankót hoz-e, vagy gyakorlatilag északkeleti befolyás nélkül "elsunnyogó" vacak telecskét, most még senki meg sem tippelheti. Ezt természetesen a mutatott anomália-térképbõl sem olvashatjuk ki.
De a magam részérõl továbbra is erõteljesen voksolok egy "lyukas" télre.

Hohó, az Accuweather téli kilátásait nem olvastam, ehhez képest egész egy véleményen van a latolgatásaimmal amely csupán hasonló évek "tapasztalata" alapján született.
Sokan itt zónális folytatást várunk november- december elejére, nagy az egyetértés, némileg árnyalja a képet az egyébként a lehûlés elõtt is mutatott felfelé szóró fáklya, ami az elmúlt 5 napban eltûnt, de most újra vannak 10 sõt 15 °C T850 es értékek felé merészkedõ futások, ez október 23 a körül akár a 20-25+ fok közötti vénasszonyok nyara visszatértét is belerakják a pakliba, ilyenkor még épp "ki tudja nõni" az elõoldali helyzet az esetleges inverziót, bár egyelõre 20 fok közeli értékekre csak délen van kilátás. Ha ez bejönne kötve hinném, hogy november közepénél tovább kihúznánk újabb hasonló drasztikus lehülés nélkül. Számít valamelyest, hova szakad le a sarki bázis lényege, de nem kell nekünk több novemberben egy -5 ös T850 nél ami ide blokkol, máris kész a téli helyzet. ( az elmúlt héten is ha globálisan nézzük, csak halvány löttyenetet kaptunk, a lényeg odébb van, mégis elég volt egy rekordkorai hegyvidéki havazáshoz) Sok év arhívumának végigpörgetése alapján azt látom, az igazi tartósan meghatározó acélos sarki hidegleszakadások e vidéken inkább a tél második felét sõt végét jellemzik. Persze vannak kivételek.

Fiam kezd érdeklõdni a téma iránt (7 éves) õ "berendelte" a fehér karácsonyt idénre. Ha a 2009 es analógiával megyünk neki, akkor nagyon attól függ majd, mikor érkezik decemberben a lehülést hozó fordulat. a 2009 es Karácsonyhoz hasonlóan éppen az ünnepekre enyhül -e meg, ha igen olyan drasztikusan, vagy éppenséggel csak épp az ünnepekre érkezne meg az igazi hidegelárasztás. Valószínûsítem, hogy december utolsó dekádjában (legkésõbb KArácsonykor) lesz a váltás.

Valóban, a DAI egyik "bibije" a referencia-idõszak kiválasztása. A másik pedig a referencia-területé.
Ahogy alább már írtam, véleményem szerint a DAI "mûködésének" feltétele, hogy a szeptembertõl decemberig terjedõ idõszakban alapvetõ változás ne következzen be a féltekei hõeloszlási (és áramlási) muszterben. Ugyanis úgy sejtem, hogy Hari Seldon egyébként véresen komolyan veendõ megfigyelése mögött egy stabil hemiszférikus hõeloszlás (tehát, hogy a hideg és meleg helyek hosszú ideig változatlanok), és a Namias-ciklus áll.
Most úgy tûnik, elég jelentõsen módosult szeptember hónap közepére a gerincek és teknõk helyzete. Gerincbeli, illetve gerinc hátoldali helyzetünk fokozatosan gerinc elõoldalivá vált: éppen ezért kaptunk mostanában hidegöblítéseket északról, északkeletrõl.
A gerincnek ez a retrográd mozgása (pontosabban: újra képzõdése) lehet az észak-atlanti légnyomás-anomália gyors megváltozása hátterében. Ennek a retrográd újra felállásnak az egyik oka talán a sarki hidegdepónak, melybõl eleinte csak a Kelet-Európai-síkság kapott hidegelárasztásokat, nyugat felé való kiterjedése, erõsödése.
A helyzet tehát DAI szempontjából instabilnak és képlékenynek tûnik, nem egy "klasszikus" eset. Ha a korai orosz hidegeket hozó sarki hidegraktár fennmarad, valamint ha a féltekei nyugati áramlási szalag sem gyorsul módfelett fel, úgy a Namias-ciklusoknak megfelelõen ismételt hidegelárasztásokat kaphatunk a következõ 2-3 hónapban. Látható, hogy több bizonytalansági tényezõ is van a dologban. A DAI elvére alapozva én ebben a helyzetben nem nagyon mernék a decemberi hõanomáliára elõre jelezni.

Ahogy ígértem, elkészítettem az egy héttel eltolt (09.07.-10.07) észak-atlanti légnyomás-anomáliát.
Kérem szépen, ez komoly változással +3,0 lett!
Ráadásul nem egy dekádnyi, csak egy hétnyi eltolás!

Valószínû, hogy a november zonális lesz, inkább klasszikus, mint északi fajtából. Modelleken is látszik már, hogy legközelebb Amerikára szakad le a hideg. Félzonál idõszakok és vonalas egyaránt lehet. Decemberre viszont a ciklus haladásával és a hideg gyûlésével jöhet a tél.

A kollégák több, a mostanival analóg(nak tûnõ) õszi szezont is megemlítettek. Bár tudom, az analógiák sántítanak, de én is említek egyet: 1979.
Azért említem, mert a mostani makroszinoptikai felállások igencsak kezdenek hasonlítani arra az õszre. Akkor is viszonylag meleg kora õszt követõen október legelején felállt a skandináv blokk, és az elõoldalon megkaptuk a drasztikus lehûlést:

Link Link Link

A blokkoló AC tartósnak, ill. kiújulónak bizonyult: Link Link Link

A mostani és a közeljövõben várhatóhoz erõsen hasonlító képeket látunk itt.
1979-ben a blokk november elsõ napjaiban összeomlott, utána kifejezett, tartós elõoldali, majd zonális képek jöttek. Kézenfekvõ módon adja magát, hogy idén is a meridionális kép valamikor október második felében, legkésõbb november elején majd elõoldali, zonális (esetleg félblokk)képeknek ad helyet. Egyébként a Namias-ciklusból is ez következne.
1979-ben a zonális, enyhelevegõ-beáramlásos etap december elejéig masszívan fennállt, csak ekkor jött ebben az elsõ megingás. A tartós szinoptikai átrendezõdés, az igazi tél pedig csak a hónap legvégén érkezett.
Természetesen fentiekbõl nem következik, hogy idén is ezzel megegyezõ forgatókönyvvel számolhatunk. De egy enyhébb, változékony, óceáni légtömegek meghatározta idõszakot elég valószínûnek gondolok az õsz második felében. Hogy ezután mikor fordul majd télire az idõ, egyelõre teljesen bizonytalan.

Ha még senki nem linkelte volna:Link

Aztán vagy így lesz, vagy nem.

Akkor ez egy jó verifikáció lesz a számoknak... Ha nem megyek annyira messze, egy 2009/10 es tél benne lesz a pakliban (a Karácsony záró zivatarról emlékezetes "kétlyukas" télrõl van szó, tekintve, hogy a február utolsó dekádjának langyosodását a március eleje még egy igazi téli fordulattal fûszerezte.)
Az õsz eddigi fordulatait figyelembe véve és ezt hasonló évekhez mérve a következõ idõszakot egy valósznûleg inkább pozitív anomáliára hajazó november egy változatos olykor akár tavaszi , de kemény téli napokat is magában foglaló összegészében látszólag átlagos december egy inkább enyhébb felé hajló január és a tél második felében jelentkezõ komoly helyzetek jellemezhetik (a 2011 es õsz éas tél is hasonló képet mutat, 2012 jan vége, feb elsõ felérõl nem kell beszélnünk.)

Én még akkor is maradok a lyukas közepû tél eshetõségénél. Még ha egyes lyukas közepû telek, amiket példaként említettem korábban, nem 100%-ig felelnek meg mindenki követelményének, de azért többé-kevésbé azok.
Mivel már ez lassan a 0 - dik hónap, igy nem igazán szeretnék még további bejegyzéseket fûzni álláspontomhoz.
Csak annyit, hogy kijött a NAO index szeptemberi értéke, ami 0,74. Míg a SCAND index -0,99.
1997-ben is ennyi volt 0,74 ,valamint a SCAND, ha nem is maximálisan egyezik, de -1,42 lett. Ez a -0,99 hez képest benne van az általam felvázolt max.+-0.50 belül mozogva-ba.


Összegezve: Nem mondom azt, hogy 1997 vagy 1993 okt-nov-dec-re lesz avagy várható. Csak hasonlíthat a helyzetkép hozzá, hozzájuk. Igy kijöhet az idei 2016/2017-es tél egy lyukas közepüre is.

Akartam írni: A Dai is egy konkrét idõszak alapján számolt konkrét szászerû érték. 1 hét eltérés itt is sokat számít.

Bármilyen idõszakban 2 hónap utánra havi középhõmérsékletre vonatkozó számszerû távprognózist adni igen kockázatos. Télen és nyáron azért, mert nem számolható pontosan, mikor alakul ki tartós blokk tartósan veszteglõ hõhullámot/HRHI-t okozó AC-val. (idekapcsolódva a nem annyira hideg T850 -û de tartós inverziós helyzet is többnyire egy veszteglõ AC peremhelyzethez köthetõ). Az sem mindegy, hogy mindez hónap derekán következik be, vagy megoszlik két hónap között, többszöri elõfordulásuk 1 hónapon belül ugyanis ritka. Tavasszal és õsszel pedig a változó besugárzás/ energiaegyensúly miatt nem tudható pontosan, mikor borul fel egy adott makroszinoptikai helyzet, fix havi bontásra 1 hét csúszás is komoly különbséget jelenthet az átlagban. Kevésbé számszerûsítve tendenciákra lehet következtetni, csak a probléma az ezzel, hogy maga a DAI egy konkrét számszerû érték.

Errõl könnyû adatsor alapján meggyõzõdni, és ez alapján igazad van.
Az viszont kétségtelen, hogy a 60 as évek óta 1987 januárja lett a leghidegebb, másrészt pedig az adatsorokba tavaszi hónapként már nem kerül bele a március középhõmérséklete, ami 1987-ben az elmûlt 50 év leghidegebbike volt, ez már így némileg árnyalja a képet.

Való igaz, itt többféle lehetõség is van. Télen (fõleg a rövid nappalú, napforduló környéki hetekben) az inverzió lehetõsége miatt nálunk nemcsak az igazi "hideg" makroszinoptikai felállások okozhatnak téli idõt, mikor a magasban is hideg van.
És az is vitathatatlan, hogy a december lehet úgy is "enyhe", átlagnál magasabb középhõmérsékletû, hogy az elején igazi hidegek vannak, a késõbbiekben viszont nagyrészt enyheség (ld. 1993) Vagy a hó eleje enyhe, majd erre ünnepekben jön nagy hideg és hó (1976)
Éppen ezért távprognosztizálni, fõleg a téli hónapokra, nagyon kockázatos.
Szerintem a DAI is csak nagyon nagy vonalakban ad tájékoztatást, és korántsem mindig válik be. Úgy gondolom, beválásának egyik fontos feltétele, hogy a félteke hõeloszlási és áramlási musztereiben ne legyen drasztikus változás az október-novemberi idõszakban. Ez pedig nem mindig teljesül.

Pláne tegyük hozzá, hogy adott havi középhõmérséklet az idõjárási helyzetek jelentõs számú variációjából elõállhat. Lehet átlag alatti december hetekig tartó, semmitérõ, szürke, hómentes stratus-szal, de lehet átlag fölötti gyakori, igaz rövidéletû havazásokkal, vagy éppen 3 enyhe hetet követõ emlékezetes, erõs hidegbetöréssel, ami pont Karácsonyra jön vastag hótakaróval, stb., stb.

A levonható tanulságok: mivel idén negatív volt a szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália, ezért a decemberi enyhe idõnek "áll a zászló" Erõsen negatív hõanomáliás, azaz kifejezetten zord december valószínûsége igen kicsi. Sajnos, egy nem emlékezetesen zimankós, de az átlagnál határozottan hidegebb, téli idõjárású december sem nagyon valószínû.
Minimál-anomáliás, átlagostól 0-1 fokkal lefelé eltérõ december viszont elég jó eséllyel elõfordulhat -a kérdés, hogy a télkedvelõ ember szemében mennyi köszönet lesz ebben.

És természetesen tudni kell mindehhez, hogy ez statisztikai elemzés, nem lehet egy az egyben távprognózisnak venni.

Link

Ahogy már többször megírtam, itt vízválasztó húzódik a hõanomáliák mértéke szerint. Ha az igazán markáns, átlagtól való eltéréseket vesszük (legalább 2 fok -tudom, ez kissé önkényes, de valahol határt kellett húzni), akkor a következõ tapasztalható:
1. az 1951-tõl 2013-ig terjedõ idõszakban 2 fokot elérõ vagy meghaladó, negatív hõanomáliás december 9 alkalommal fordult elõ. Ebbõl 8-ban pozitív volt a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-eltérés, és csak egyszer (1963-ban) negatív.
2 fokot meghaladó, pozitív decemberi hõanomália ezen idõ alatt 12 alkalommal volt tapasztalható. Ebbõl 10 esetben negatív volt a szeptemberi észak-atlanti nyomásanomália, és csak kétszer pozitív ( 1970-ben és 1984-ben, ez utóbbinál viszont a január és a február volt szokatlanul zord)
2. Ha az ennél kisebb, 1 és 2 fok közötti negatív hõanomáliákat vesszük, ebbõl 3 van a kérdéses idõszakban: mind a 3 pozitív szeptemberi nyomásanomáliás. Ugyanilyen mértékû, de pozitív hõanomáliát hozó decemberek száma: 8. Ebbõl negatív szeptemberi nyomásanomáliás 7 eset (a kivétel 1965)
3. Az egy fokot meg nem haladó negatív hõanomáliás decemberek száma 15. Ebbõl negatív nyomásanomáliás 8, pozitív pedig 7. Ugyanez a 13 pozitív hõanomáliás esetre: negatív nyomásanomália 5-ször, pozitív 8-szor.

Látható, hogy nagy hõanomáliák esetén a szabály erõs, viszont minimál-hõanomáliáknál nemhogy gyenge, de praktikusan nincs is.