Külföldi időjárási események
Érdekes, hogy hiába vagyok a fél Európa idöjárását irányitó ciklon középpontjában, 1000 hPa alatti légnyomással: Link
...az idõjárás egészen kellemes. Reggelente viszonylag kiterjedt alacsony felhözet (hol St, hol Sc, hol kisebb-nagyobb gomolyok) van az égen, ami délelött szépen eltünik. Utána sokat süt a Nap, délután pedig a keletre lévö hegyek fölött menetrend szerint indul a zivatarképzödés, amit kényelmesen végig lehet nézni, mert itt, a hüvös tenger melletti alacsony részen alig van gomolyképzödés.
Hétfö volt az egyetlen nap, amikor a keletre tevékenykedö zivatarok idáig nyúltak, de csak pár mm csapadék lett belöle, míg innen 10 km-re, a hegyekben felhöszakadás. A hétföi "müsor" képei: Link
...az idõjárás egészen kellemes. Reggelente viszonylag kiterjedt alacsony felhözet (hol St, hol Sc, hol kisebb-nagyobb gomolyok) van az égen, ami délelött szépen eltünik. Utána sokat süt a Nap, délután pedig a keletre lévö hegyek fölött menetrend szerint indul a zivatarképzödés, amit kényelmesen végig lehet nézni, mert itt, a hüvös tenger melletti alacsony részen alig van gomolyképzödés.
Hétfö volt az egyetlen nap, amikor a keletre tevékenykedö zivatarok idáig nyúltak, de csak pár mm csapadék lett belöle, míg innen 10 km-re, a hegyekben felhöszakadás. A hétföi "müsor" képei: Link
Szlovákia- Magas-Tátra alatt tuba volt megfigyelhetõ (nem kizárt, h foldet ért): Link
Most ment el egy 2 oras zivatar itt Athenban, rendesen zuhogott, tobbszor felhoszakadas intenzitassal. Ez mar erett mert napok ota sok a szufla a levegoben. A villamtevekenyseg nagyon eros volt, nagyon sok kozeli lecsapo, az aram hamar elment. Ritka latvany volt mert Athenban ritkan van csapadek a korulotte levo hegyek miatt. Ez is itt helyben alakult ki! A frontok altalaban nem tudnak attorni ide. Allitolag februar ota ez volt a harmadik zivatar, de ez volt messze a legerosebb.
Sziasztok. Itt egy rövid de annál látványosabb videó a Sarycev tûzhányóról, vagyis ami a nemzetközi ûrállomásról látszik belõle. Link
Most (egy nappal késöbb) éppen csak narancs. Többször láttam már ilyet, nekem úgy tünik, hogy minden hosszabb csapadékmentes idöszakban automatikusan riasztanak erdötüzre, jobban mondva annak veszélyére - "jobb félni, mint megijedni" alapon. Konkrét erdötüzekröl viszont nincs tudomásom, a TV-ben, újságokban nincs róluk hír.
Kár egyébként, hogy az egyes országok riasztási szintjei teljesen különbözöek... biztos vagyok benne, hogy a mediterrán országokban (ahol pedig nem ritka a pusztító erdötüz), ugyanez a helyzet szót sem érdemelne, hiszen ottani viszonylatban nem rendkívüli. Több országban (pl. Magyarországon) pedig nincs is erdötüz-riasztás, pedig ugyanezen az alapon nyáron nálunk még többször kiadható lenne. (Igaz, a tüzgyújtási tilalmat bejelentik ilyenkor, de az nem az OMSZ feladata, így nem jelenik meg a riasztási térképen.)
Kár egyébként, hogy az egyes országok riasztási szintjei teljesen különbözöek... biztos vagyok benne, hogy a mediterrán országokban (ahol pedig nem ritka a pusztító erdötüz), ugyanez a helyzet szót sem érdemelne, hiszen ottani viszonylatban nem rendkívüli. Több országban (pl. Magyarországon) pedig nincs is erdötüz-riasztás, pedig ugyanezen az alapon nyáron nálunk még többször kiadható lenne. (Igaz, a tüzgyújtási tilalmat bejelentik ilyenkor, de az nem az OMSZ feladata, így nem jelenik meg a riasztási térképen.)
Tornádó volt Konstanca megyében :Link
Amúgy nem értem a Román Meteorológia Szolgálatot, mert egész múlt héten egymást érték a zivatarok de csesztek kiadni egy sárgát...max. 1 riasztás fér bele egy hónapba, miközben más országokban egész héten hol sárga, hol narancssárga van érvénybe. Igaz a média is közrejátszik, mert mikor sárga jelzés van akkor már Breaking News -felirattal jelentik be....
Amúgy nem értem a Román Meteorológia Szolgálatot, mert egész múlt héten egymást érték a zivatarok de csesztek kiadni egy sárgát...max. 1 riasztás fér bele egy hónapba, miközben más országokban egész héten hol sárga, hol narancssárga van érvénybe. Igaz a média is közrejátszik, mert mikor sárga jelzés van akkor már Breaking News -felirattal jelentik be....
Egész közel merészkedett a keleti határszélhez már az eleje...
Az angoloknál pedig elég szép látványt nyújtó darabka van .
Link
Az angoloknál pedig elég szép látványt nyújtó darabka van .
Link
Az észak-európai nyár sem gyenge ezekben a napokban: tegnap érkeztem meg a Norvégia délnyugati csücskében fekvö Stavangerbe, ahol az otthonihoz teljesen hasonló, fülledt meleg fogadott. (Csak a labilitás csekélyebb, így hiányoznak az égbe törö tornyok.) A tegnapi maximum itt 29 fok lett - különös élmény azután, hogy 2007-ben, amikor az egész meteorológiai nyarat itt töltöttem, 27 fok volt a legmagasabb érték. (Az is csupán egyetlen, kiugró alkalommal.) A kontinentálisabb jellegü Osloban pedig höségnap lett a tegnapi, 31 fokkal.
Igaz persze, hogy 2007-ben Közép- és Észak-Norvégiában (az atlanti ciklonok pályájától északra) sokszor melegebb volt, mint itt, most pedig annak rendje és módja szerint délen mérik a jóval magasabb értékeket.
Igaz persze, hogy 2007-ben Közép- és Észak-Norvégiában (az atlanti ciklonok pályájától északra) sokszor melegebb volt, mint itt, most pedig annak rendje és módja szerint délen mérik a jóval magasabb értékeket.
Lunz am See ismét 103mm-rel zárt (08-08h), így az elmúlt 1 hét ott 380mm környékén jár.
Nagyon durva lehet ez a forróság India fõvárosában: Link
45 fok körüli Tmax-ok, sõt holnap akár közel 50 is lehet és még éjjel is 30-34 fok körüli hõmérsékletek...
45 fok körüli Tmax-ok, sõt holnap akár közel 50 is lehet és még éjjel is 30-34 fok körüli hõmérsékletek...
Nem semmi, hogy Oroszország egész ázsiai területén az északi sarkkörön túl mérik a legnagyobb melegeket. Jelenleg az északi szélesség 70.°-án is túl, a Léna torkolatánál lévõ Kjusjur és a Laptyev-tenger partján fekvõ Tiksi mér 30°C-ot, és a szintén a sarkkörön túli, nem éppen forró éghajlatáról nevezetes Verhojanszkban is 31°C van.
Köszönöm a választ!
Laikusként gyakran nehéz eldönteni, hogy egy-egy táj eredendõen kopár volt, avagy az emberi beavatkozás, legeltetés, fakitermelés révén vált azzá, és miután már felhagytak e tevékenységekkel az erózió miatt az erdõalkotó fafajták már képtelen újból megtelepedni.
Laikusként gyakran nehéz eldönteni, hogy egy-egy táj eredendõen kopár volt, avagy az emberi beavatkozás, legeltetés, fakitermelés révén vált azzá, és miután már felhagytak e tevékenységekkel az erózió miatt az erdõalkotó fafajták már képtelen újból megtelepedni.
Tegnap Nándorfehérvár mellett 70,2 mm esõ esett 1,5 óra alatt. Azért az se lehetett semmi.
Nagyon komoly hõség volt ma a Kárpátokon túl, különösen Ukrajna déli részén. Herszon városában 39.5°C-t mértek, ez alig másfél fokkal marad el az országos rekordtól..
Közel ilyen hõség (36-37.5°C) volt a Krímben és a Kaukázus északi elõterében, valamint a Kaszpi-mélyföldön is, utóbbi sivatagos térségben azért gyakorta elõfordulnak ilyen értékek.
Közel ilyen hõség (36-37.5°C) volt a Krímben és a Kaukázus északi elõterében, valamint a Kaszpi-mélyföldön is, utóbbi sivatagos térségben azért gyakorta elõfordulnak ilyen értékek.
Erdõs, de ne olyan erdõkre gondolj, mint nálunk a Bakonyban vagy a nagy folyók mentén vannak. Éppen a sekély termõréteg (vagyis, a fennsíkokat kivéve inkább csak mészkõtörmelék..) miatt csak alacsony növésû bokorerdõk, karszterdõk, de fõleg (örökzöld) cserjések léteztek - a legeltetés elõtt.. Feljebb a fenyõerdõk jobban megmaradtak.
#1726.-ra: egy mészkõhegységi szurdokvölgynél a kitettségnek, lejtõszögnek és a mélységnek igen nagy mezoklíma-meghatározó szerepe van, ehhez alkalmazkodik a vegetáció is. Szép hazai példák is akadnak bõven, lásd Burok-völgy, Vértes, stb.
Gyönyörû a kép, és Donnie-é is.
#1726.-ra: egy mészkõhegységi szurdokvölgynél a kitettségnek, lejtõszögnek és a mélységnek igen nagy mezoklíma-meghatározó szerepe van, ehhez alkalmazkodik a vegetáció is. Szép hazai példák is akadnak bõven, lásd Burok-völgy, Vértes, stb.
Gyönyörû a kép, és Donnie-é is.
Valóban nagyon különös világ. Érdekes volt megfigyelni, hogy egy-egy völgybe érkezvén egészen más növényvilág fogadott, mint a hegy másik oldalán...
Nem csoda, hogy a hegyeken szinte egy grammnyi termõföld sincs. Tényleg, valaha erdõ borította ezeket a hegyeket, vagy ekkora erózió mellett csak a maximum térdig érõ növényzet tud megmaradni?
Hogy én se maradjak tétlen, íme egy 3 évvel ezelõtt készült kép a Lovcen-hágóról (szinte lehetetlen volt fotózni a pára miatt). -> Link
Hogy én se maradjak tétlen, íme egy 3 évvel ezelõtt készült kép a Lovcen-hágóról (szinte lehetetlen volt fotózni a pára miatt). -> Link
Kirívó adat, de úgy tûnik, nincs vége.. Most Burgenland erõsít, a kora délelõtti órák óta rendkívül intenzíven esik a radaron is jól látható sárgászöld "kígyóból", többfelé 15mm/h intenzitással: Link Ezek a napi adatok is 100mm felettiek lesznek, ez szinte biztos.
Az Ybbs völgyében 601m-en fekvõ Lunz am See ma 8h-kor 127.9mm napi csapadékot jelentett. A közeli Waidhofen valamint Gmunden szintén 100mm fölött zárt.
Nem bizony.. Mellesleg a part fölött húzódó "elvadult" hegyvidék falvai-tanyái külön világ a tengermellék üdülõvadász településeihez képest..
Szintén tavalyról: Link
Mi Trebinje felõl, 1200m-es hágón át közelítettük meg a Kotori-öbölt, a Crkvicével szomszédos falun, Dragalj-on át. Fent a hágóról pazar kilátás nyílt az öbölre.. Éppen hatalmas kánikula volt, még az orografikus goolyoknak sem volt esélyük. Akkor és ott nehéz volt elképzelni az évi majd' 5000mm csapadékot..
Szintén tavalyról: Link
Mi Trebinje felõl, 1200m-es hágón át közelítettük meg a Kotori-öbölt, a Crkvicével szomszédos falun, Dragalj-on át. Fent a hágóról pazar kilátás nyílt az öbölre.. Éppen hatalmas kánikula volt, még az orografikus goolyoknak sem volt esélyük. Akkor és ott nehéz volt elképzelni az évi majd' 5000mm csapadékot..
Tavaly volt szerencsénk nyáron Montenegró hegyeiben eltölteni egy hetet. Egy ilyen idõjárási helyzetre pályáztam volna mint a mostani, de nem volt szerencsénk.
A Kotori-öbölben készült fotó:
Link
Crkvice a fényképen pont az orografikus felhõk által majdnem "elért" hegyen van .
Maga az állomás 940 m-en van; az éves csapadék hozama (1961-84 közötti mérésekbõl) átlag 4774 mm / év ; a tõle csak pár 10 km-re lévõ Dubrovnik 1300 mm körüli csapadéka jól mutatja, hogy az orográfia milyen fantasztikus dolgokra is képes.
Link
(Kép forrása:Wikipédia)
A másik érdekessége a dolognak, hogy az Orjen-hg. magasabb régiójában 1800-1900 m körül a csapadékot több helyen is mérik, de csak körülbelüli adatot írnak.
Pl.: Zubacki Kabao 6000-6200 mm /éves hozamot "ad".
Simán eltöltenék egy évet a környéken csak a pontosság kedvéért, de ezzel szerintem nem én lennék innen az egyetlen pályázó.
A Kotori-öbölben készült fotó:
Link
Crkvice a fényképen pont az orografikus felhõk által majdnem "elért" hegyen van .
Maga az állomás 940 m-en van; az éves csapadék hozama (1961-84 közötti mérésekbõl) átlag 4774 mm / év ; a tõle csak pár 10 km-re lévõ Dubrovnik 1300 mm körüli csapadéka jól mutatja, hogy az orográfia milyen fantasztikus dolgokra is képes.
Link
(Kép forrása:Wikipédia)
A másik érdekessége a dolognak, hogy az Orjen-hg. magasabb régiójában 1800-1900 m körül a csapadékot több helyen is mérik, de csak körülbelüli adatot írnak.
Pl.: Zubacki Kabao 6000-6200 mm /éves hozamot "ad".
Simán eltöltenék egy évet a környéken csak a pontosság kedvéért, de ezzel szerintem nem én lennék innen az egyetlen pályázó.
Ezúttal ismét Ausztria "dobta" a legnagyobbat, ami a 24 órás csapadékot illeti: Kohlreithberg 89,9mm-t jelentett reggel 8h-ig - ez is közrejátszik a dunai árvíz elindulásában..
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#74376 - 2009-06-22 13:08:33)
Bulgáriában durrannak be sorba a cellák Link
Bulgáriában durrannak be sorba a cellák Link
Csütörtök-péntek Karintiában, tegnap óta pedig Montenegróban mértek 100mm fölötti 36 órás csapadékösszegeket.
Európa legcsapadékosabb helyén, a Kotori-öböl fölötti Orjen-hg. karsztvidékérõl ugyan nincs (neten is elérhetõ) meteorológiai állomási adat, de ha a part menti Tivat városában 97mm esett az elmúlt 2 nap során, akkor Crkvice-ben minimum 200mm jöhetett le..
(A település 940m-en fekszik a Kotori-öböl fölött, az évi átlagos csapadékmennyiség 4775mm körül van. Csak a november hónapé több, mint Magyarország legnagyobb részének éves értéke: 714mm.. Kirándulás közben ott kifogni egy hasonló idõjárási helyzetet, mint a következõ napokban várható, nem egyszerû történet.. )
Európa legcsapadékosabb helyén, a Kotori-öböl fölötti Orjen-hg. karsztvidékérõl ugyan nincs (neten is elérhetõ) meteorológiai állomási adat, de ha a part menti Tivat városában 97mm esett az elmúlt 2 nap során, akkor Crkvice-ben minimum 200mm jöhetett le..
(A település 940m-en fekszik a Kotori-öböl fölött, az évi átlagos csapadékmennyiség 4775mm körül van. Csak a november hónapé több, mint Magyarország legnagyobb részének éves értéke: 714mm.. Kirándulás közben ott kifogni egy hasonló idõjárási helyzetet, mint a következõ napokban várható, nem egyszerû történet.. )
És volt, aki (nyilván hozzáértõ ember) nem hitte el, és nem tartotta valósnak a -49 fokot. Hiába radiációs minimum, ha idén volt -43 fok két méteren, akkor biztos volt már -50 fokos érték is abban a töbörben, szóval vannak ilyen helyek.
Persze, ha az a kráter mondjuk 110 méteres tszf. magasságban lenne, akkor már nem lenne -43. A magasság és a fagyzug együtt erre képes.
Hihetetlen egy hely lehet.
Persze, ha az a kráter mondjuk 110 méteres tszf. magasságban lenne, akkor már nem lenne -43. A magasság és a fagyzug együtt erre képes.
Hihetetlen egy hely lehet.
Ha jól értelmezem és látom, a Lepa Komnában mért -49°C nem 2m-en mért, hanem radiációs(?) "minimumhõmérõvel" rögzített érték. 2m-en "csak" -43°C volt.