Globális jelenségek
Snowhunter: nagyon jók az idézetek!
én nem is mennék el Kyotoig, sem a médiáig, mert az filozófia...
errõl tényleg egyszer szóban kéne eszmét cserélni (el kéne mennem a MetNet talira??? bár még nagyon újonc vagyok...
azért 2 ide kapcsolódó téma:
1. Balaton vízszint: sosem lett volna kérdés, ha nem esik kritikusan alacsony szintre. pedig ez csak a természetes ingása. ami pedig a várható valóság: a Kárpát medence aszályosodik, sokkal valószínûbb a veszélye egy hasonló apadásnak, mint korábban. de errõl csak akkor hallunk majd, ha ismét "hanyatlik" a turizmus. most nem érdekel senkit a téma.
2. Norvégia olaj nagyhatalom. miért tud az lenni? mert a Golf áramlat enyhítõ hatása miatt jégmentes az Észak-atlanti tenger, lehet fúrótornyokat telepíteni. kevesen tudják, hogy Kanadának is sok olaja van, de a jéghegyek miatt nem lehet kitermelni. már ma is sok problémát okoz, hogy egyre több jéhegy válik le Grönlandról ls veszélyezteti a kanadai kitermelést. Kanada persze kevés ehhez, nem tényezõ. de ha a folyamat (a felmelegedés) gyorsul a Golf áramlat gyengülhet, a jéghegyek veszélyeztethetik már a norvég telepeket is. addig persze nem történik semmi, ameddig az USA érdekei nem sérülnek. (sajnos, utalva Kyotora) az csak akkor következik be, ha a tengerszint pár tíz centit (nem kell több!) emelkedik. 50 millió ember él csak a keleti parton. persze ez még odébb van. addig pedig semmi sem változik.
szóval szerteágazó téma ez az éghajlatváltozás.
én nem is mennék el Kyotoig, sem a médiáig, mert az filozófia...
errõl tényleg egyszer szóban kéne eszmét cserélni (el kéne mennem a MetNet talira??? bár még nagyon újonc vagyok...
azért 2 ide kapcsolódó téma:
1. Balaton vízszint: sosem lett volna kérdés, ha nem esik kritikusan alacsony szintre. pedig ez csak a természetes ingása. ami pedig a várható valóság: a Kárpát medence aszályosodik, sokkal valószínûbb a veszélye egy hasonló apadásnak, mint korábban. de errõl csak akkor hallunk majd, ha ismét "hanyatlik" a turizmus. most nem érdekel senkit a téma.
2. Norvégia olaj nagyhatalom. miért tud az lenni? mert a Golf áramlat enyhítõ hatása miatt jégmentes az Észak-atlanti tenger, lehet fúrótornyokat telepíteni. kevesen tudják, hogy Kanadának is sok olaja van, de a jéghegyek miatt nem lehet kitermelni. már ma is sok problémát okoz, hogy egyre több jéhegy válik le Grönlandról ls veszélyezteti a kanadai kitermelést. Kanada persze kevés ehhez, nem tényezõ. de ha a folyamat (a felmelegedés) gyorsul a Golf áramlat gyengülhet, a jéghegyek veszélyeztethetik már a norvég telepeket is. addig persze nem történik semmi, ameddig az USA érdekei nem sérülnek. (sajnos, utalva Kyotora) az csak akkor következik be, ha a tengerszint pár tíz centit (nem kell több!) emelkedik. 50 millió ember él csak a keleti parton. persze ez még odébb van. addig pedig semmi sem változik.
szóval szerteágazó téma ez az éghajlatváltozás.
Nem fogalmaztam pontosan, a tárgyalt példákban az emberi faktor igenis fontos határozó, ám nem egyértelmû indok. Ugyanoylan félrevezetõ mindkét "szélsõség" hangoztatása, ebben az esetben érvényes aztán az "arany középút" elve, he-he !
Igazad van Nao, eszemben sincs lesöpörni, ám attól tény az tény, hogy bizony a tárgyalt példákban az emberi faktor meghatározó, még ha nem is bizonyítható "egyik oldal" álláspontja sem.
Újra a Réthly-köteteket ajánlanám, hogy a viszonyítás nehéz kérdésében egy kis támpontot adjak pl. neked.
Egyébként örülök a kúltúrált eszmecserének-véleményütköztetsésnek, egy ilyen éles kérdésben ilyen hangnemben örüm részt venni.
Újra a Réthly-köteteket ajánlanám, hogy a viszonyítás nehéz kérdésében egy kis támpontot adjak pl. neked.
Egyébként örülök a kúltúrált eszmecserének-véleményütköztetsésnek, egy ilyen éles kérdésben ilyen hangnemben örüm részt venni.
a véleményem egyébként közel sem "harcias" (miért is lenne)
pusztán csak amellett érvelek, hogy egy olyan bonyolult rendszerben, mint az idõjárás nem lehet valamit egyszerûen lesöpörni az asztalról azzal hogy "ilyen összefüggés nincs, ez csak véletlen egybeesés vagy alapvetõen emberi okok vezettek ide (szabályozás, erdõtelepítés)".
pusztán csak amellett érvelek, hogy egy olyan bonyolult rendszerben, mint az idõjárás nem lehet valamit egyszerûen lesöpörni az asztalról azzal hogy "ilyen összefüggés nincs, ez csak véletlen egybeesés vagy alapvetõen emberi okok vezettek ide (szabályozás, erdõtelepítés)".
akkor ráteszek még egy lapáttal...
...csak, hogy képvislelve legyen az ellenoldal is
szóval, az, hogy a Föld átlaghõmérséklete szignifikánsan (gyorsuló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb mértékben) nõ az tény. tény továbbá az is, hogy ha egy zártnak tekinthetõ rendszerben (ilyen a földi légkör) több energia van, akkor az hevesebb reakciókat produkál.
amirõl most beszélünk, az épp annak a kérdése, hogy a mostanában tapasztalt hevesebb csapadékhullások, erõsebb szelek elõfordulása kapcsolatban van-e a fenti tényekkel.
azt gondolom, hogy azt mondani, hogy a tapasztalt árvizek, erdõpusztulás a folyószabályozás ill. a vékony talaj miatt történtek csupán nem tudományos magyarázat, mert nem bizonyítható, nincs ellenpéda (természetesen nem is lehet egy "kontroll csoport" nem szabályotott Tisza, Tátra
a folyamat létezése csak akkor bizonyítható, ha a GYAKORISÁG növekedését tapasztaljuk egy korábbi periódushoz képest, tehát ha valami egzakt összehasonlítási alapunk lesz, ami a hõmérsékleti éves átlagokban már van.
viszont addig sem mondhatjuk, hogy semmi köze, mert rosszul szabályoztuk a folyót vagy rosszul ültettünk fákat. ez nem bizonyíték, éppúgy lehet igaz mint hamis is.
...csak, hogy képvislelve legyen az ellenoldal is
szóval, az, hogy a Föld átlaghõmérséklete szignifikánsan (gyorsuló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb mértékben) nõ az tény. tény továbbá az is, hogy ha egy zártnak tekinthetõ rendszerben (ilyen a földi légkör) több energia van, akkor az hevesebb reakciókat produkál.
amirõl most beszélünk, az épp annak a kérdése, hogy a mostanában tapasztalt hevesebb csapadékhullások, erõsebb szelek elõfordulása kapcsolatban van-e a fenti tényekkel.
azt gondolom, hogy azt mondani, hogy a tapasztalt árvizek, erdõpusztulás a folyószabályozás ill. a vékony talaj miatt történtek csupán nem tudományos magyarázat, mert nem bizonyítható, nincs ellenpéda (természetesen nem is lehet egy "kontroll csoport" nem szabályotott Tisza, Tátra
a folyamat létezése csak akkor bizonyítható, ha a GYAKORISÁG növekedését tapasztaljuk egy korábbi periódushoz képest, tehát ha valami egzakt összehasonlítási alapunk lesz, ami a hõmérsékleti éves átlagokban már van.
viszont addig sem mondhatjuk, hogy semmi köze, mert rosszul szabályoztuk a folyót vagy rosszul ültettünk fákat. ez nem bizonyíték, éppúgy lehet igaz mint hamis is.
Snowhunter jaja én is gondolkodtam már rajta,képzeld mennyit tudok beszélni,ha ilyen sokat irok???!!!)
Akkor röviden:Tátrában volt szél dölt a fa,kész))
)Akkor röviden:Tátrában volt szél dölt a fa,kész
))
Floo: Már tegnap is leírtam (bár sok fórum foglakozott már vele), hogy a tátrai-pusztítás egyik fõ oka az 1930-as évektõl történõ nem megfelelõ, azaz nem õshonos erdõtelepítés, azaz elegyes erdõ helyett lúcfenyõ monokultúrával oldották meg.
És bizony a domborzati sajátoságokból eredõ elég kaotikus turbulencia a "szokásos" széldöntés mellett a derékbatörés és csonkítás széles tárházával alakított az egyébként is nagyon sebezhetõ lúcosokkal, a személyes megfigyelésmet is ld. tegnap.
Elég kaotikusak az írásaid, rövidebben-frappánsabban is meg lehetne oldani, he-he !
És bizony a domborzati sajátoságokból eredõ elég kaotikus turbulencia a "szokásos" széldöntés mellett a derékbatörés és csonkítás széles tárházával alakított az egyébként is nagyon sebezhetõ lúcosokkal, a személyes megfigyelésmet is ld. tegnap.
Elég kaotikusak az írásaid, rövidebben-frappánsabban is meg lehetne oldani, he-he !
Amit megfigyeltem itt nálam helyileg,nem tudom máshol hogy van,de én nagyon régen nem láttam késö téli kora tavaszi graupel(hungarocel)záport...
Emléxem 4-5-6 éve minden év márciusában április elején jött egy úristenes hidegbetörés,nagy magassági hideggel,az egyik kedenc idöjárási eseményemet,grauelzáporokat okozva...
Ezek évek óta hiányzonak...legalábbis nekem,lehet máshol van,itt már régen nem volt...
Emléxem 4-5-6 éve minden év márciusában április elején jött egy úristenes hidegbetörés,nagy magassági hideggel,az egyik kedenc idöjárási eseményemet,grauelzáporokat okozva...
Ezek évek óta hiányzonak...legalábbis nekem,lehet máshol van,itt már régen nem volt...
Nomad!
Elég rég volt már a tátrai vihar,nem emléxem hogy pontosan milyen fák voltak az áldozatok,de azt tudni kell hogy egy hegységi erdöt érintö széldöntés nem ritka dolog,mivel a talajréteg sekély,a fák tányérgyökérzetüknél fogva nem tudnak megkapaszkodni kellöképpen,igy gyakran egy erösebb szél gyökerestül dönti ki öket...
Viszont ugy emléxem elég sok derékba tört fa is volt a Tátrába(Snowhunter Te láttad kérlek reagálj),szal ezt nem értem igazából,de az biztos hogy a vihar a Tátra déli lejtöin felgyorsulva érte el azt a szélsebességet,ami kinyirta a fákat...
Ennek egész biztosan semmi de semmi köze sincs szerintem az esetleges klimaváltozáshoz...
Kali nagyon jól leirtad,tényleg jó észrevétel(gratula),hogy nincs ajnövényzet,és ez döntö lehet....nekem ez eszembe sem jutott)
A természeti tragédiák egyik fajtája ha minden összejön egy idöben,ezek egymást erösitik,ha viszont valami nem akkor történik,amikor az szokott,késöbb vagy elõbb,az tud igazán kárt okozni,mert a természet arra az idöre ,mikor egy jelenség gyakrabban elõfordul, megoldotta a dolgot illetve védekezik,és ebben rejlik a veszélye az éghajlat változásnak,ha egy esemény nem a rá jellemzö idöben történik,mint pl.március áprilisban nem szokott ennyi mediterrán ciklon tevékenykedni...
Hu de nehéz buli után gondolkodni és fogalmazni hajnali fél 6-kor)
Be is fejezem
Elég rég volt már a tátrai vihar,nem emléxem hogy pontosan milyen fák voltak az áldozatok,de azt tudni kell hogy egy hegységi erdöt érintö széldöntés nem ritka dolog,mivel a talajréteg sekély,a fák tányérgyökérzetüknél fogva nem tudnak megkapaszkodni kellöképpen,igy gyakran egy erösebb szél gyökerestül dönti ki öket...
Viszont ugy emléxem elég sok derékba tört fa is volt a Tátrába(Snowhunter Te láttad kérlek reagálj),szal ezt nem értem igazából,de az biztos hogy a vihar a Tátra déli lejtöin felgyorsulva érte el azt a szélsebességet,ami kinyirta a fákat...
Ennek egész biztosan semmi de semmi köze sincs szerintem az esetleges klimaváltozáshoz...
Kali nagyon jól leirtad,tényleg jó észrevétel(gratula),hogy nincs ajnövényzet,és ez döntö lehet....nekem ez eszembe sem jutott
)A természeti tragédiák egyik fajtája ha minden összejön egy idöben,ezek egymást erösitik,ha viszont valami nem akkor történik,amikor az szokott,késöbb vagy elõbb,az tud igazán kárt okozni,mert a természet arra az idöre ,mikor egy jelenség gyakrabban elõfordul, megoldotta a dolgot illetve védekezik,és ebben rejlik a veszélye az éghajlat változásnak,ha egy esemény nem a rá jellemzö idöben történik,mint pl.március áprilisban nem szokott ennyi mediterrán ciklon tevékenykedni...
Hu de nehéz buli után gondolkodni és fogalmazni hajnali fél 6-kor
)Be is fejezem
Sziasztok!
Egyre érdekesebb és érdekfeszítõbb lesz ez a fórum...
A Mátrakeresztesi esettel kapcsolatban csak annyi megjegyzésem lenne, hogy komoly vizsgálat fog indulni az ügyben, fõleg akkor, ha végre katasztrófa súlytotta területté nyílvánítják a területet. Fogadást nem kötnék rá, de a szélsõséges idõjárás nem fog szerepelni az okok között. Én is amondó lennék, hogy ez a szerencsétlenséget a véletlenek összjátéka okozta. Ezt természetesen az ott lakók másként élik meg.
Tátra: Valahol olvastam, hogy a nagyméretû pusztítást a helytelen erdõgazdálkodásra, és a talajerozióra vezették vissza. Elvileg ki kellett volna birnia az erdõnek ezt a viharos idõjárást. Viszont ilyen méretû pusztítás volt a XX. században nem egy... Emlékezzünk a St. Helens esetére. (Bár az nem idõjárási anomália okozta...)
A Tisza - és az árvizek - témában nem ismétlem Snowhuntert, mert szerintem pontosan leírta az okokat. Annyi hozzáfûznivalóm lenne, hogy jelentõs problémát jelent a gátak elhanyagoltsága, így az amúgy "normális" árvizek is kritikussá, "katasztrófaszerüvé" tud válni.
Egyre érdekesebb és érdekfeszítõbb lesz ez a fórum...
A Mátrakeresztesi esettel kapcsolatban csak annyi megjegyzésem lenne, hogy komoly vizsgálat fog indulni az ügyben, fõleg akkor, ha végre katasztrófa súlytotta területté nyílvánítják a területet. Fogadást nem kötnék rá, de a szélsõséges idõjárás nem fog szerepelni az okok között. Én is amondó lennék, hogy ez a szerencsétlenséget a véletlenek összjátéka okozta. Ezt természetesen az ott lakók másként élik meg.
Tátra: Valahol olvastam, hogy a nagyméretû pusztítást a helytelen erdõgazdálkodásra, és a talajerozióra vezették vissza. Elvileg ki kellett volna birnia az erdõnek ezt a viharos idõjárást. Viszont ilyen méretû pusztítás volt a XX. században nem egy... Emlékezzünk a St. Helens esetére. (Bár az nem idõjárási anomália okozta...)
A Tisza - és az árvizek - témában nem ismétlem Snowhuntert, mert szerintem pontosan leírta az okokat. Annyi hozzáfûznivalóm lenne, hogy jelentõs problémát jelent a gátak elhanyagoltsága, így az amúgy "normális" árvizek is kritikussá, "katasztrófaszerüvé" tud válni.
Ajjaj, lehet, hogy újra hosszú leszek, he-he !
Örülök, hogy végre Kp is megszólalt, hisz neki, mint szakembernek tényleg adhatunk a véleményére.
Nagyon bejáratottá fog válni eme fórum, hamarosan a legforgalmasabb jelzõvel is illethetjük.
Egyet tudok érteni Kp-vel, hasonló véleményen vagyok, hagy idézzek eme fórumba írt ehó 12-i írásaimból egy-egy szemelvényt, az elsõ a „mihez-képest” jegyében íródott, a második a téma „lélektani oldalával” foglalkozott.
Íme:
„Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.”
„Bár a döntéshozó szervek és személyek lennének ennyire érzékenyek a témához, talán akkor nem az usa által alá sem írt, egyébként is már kifigurázott kyotoi egyezmény lenne az emberi tárasdalom összefogásának és feleõsségérzésének a maximuma. Ez még a minimumnak is kevés szerintem, ez mutatja civilizációnk technikai feljettség ide vagy oda gyerekességét, avagy inkább a félig szóismétléssel élve fejletlenségét.”
A példának felhozott események kapcsán pedig ne dõljünk a médiavilág csapdájába, inkább vizsgáljuk meg a lehetséges okokat elsõször.
Tátra: Bizony messze nem a „ történelem” legerõsebb szélvihara sújtotta a térséget, például a XIX.sz ill. a XX.sz. elején kapott hasonló (sõt) dolgokat több-kevesebb pusztítással, ám a mostani pusztítás fõ okát az erdõgazdálkodásra vezetném.
Személyes tapasztalatom volt, hogy a szörnyû aratás sávjában a kevés viszonylag épen maradt fa javarészt lombhullató, fõleg Bükk volt, azaz a lucfenyõ-monokultúra sebezhetõsége (egyre jobban megmutatkozik Európa-szerte) a szépségével arányos, a Tátra elegyes õshonos erdei sokkal stabilabban bírták az ilyen viharokat, jellegükbõl fakadóan.
Tisza: A folyók speciális indikátorai a civilizációs „fejlõdésünknek”, hisz a folyószabályozásokkal egyre jobban leszûkítettük árterületeit, és szûk néhány km-es csatornákba kell levezetni azt a vizet, amit a Tisza esetén a XIX.sz. elõtt igen széles lápokkal vegyes ártér fogadott be. Egyértelmû, hogy több ezer km3/sec--os árvízi vízhozamot jóval nehezebb kivédeni egy szûk gátakkal megerõsített csatornában, mint egy Ecsedi-láppal és több tíz km-es ártérrel vegyes területen, és akkor nem beszéltem az elmúlt 100 év fokozatos erdõkivágásairól a Kárpátokban.
Mátra: Az okok még nehezen körülvonalazhatók, Kali helyesen világított rá az imént.
Eme írásom fõ mozgatórúgója tehát az, hogy mielõtt egy sajnálatos esemény(sorozat) kapcsán ítélkezünk, vizsgáljuk meg az okokat, elhamarkodott véleményalkotás a média „feladata”, he-he !
Örülök, hogy végre Kp is megszólalt, hisz neki, mint szakembernek tényleg adhatunk a véleményére.
Nagyon bejáratottá fog válni eme fórum, hamarosan a legforgalmasabb jelzõvel is illethetjük.
Egyet tudok érteni Kp-vel, hasonló véleményen vagyok, hagy idézzek eme fórumba írt ehó 12-i írásaimból egy-egy szemelvényt, az elsõ a „mihez-képest” jegyében íródott, a második a téma „lélektani oldalával” foglalkozott.
Íme:
„Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.”
„Bár a döntéshozó szervek és személyek lennének ennyire érzékenyek a témához, talán akkor nem az usa által alá sem írt, egyébként is már kifigurázott kyotoi egyezmény lenne az emberi tárasdalom összefogásának és feleõsségérzésének a maximuma. Ez még a minimumnak is kevés szerintem, ez mutatja civilizációnk technikai feljettség ide vagy oda gyerekességét, avagy inkább a félig szóismétléssel élve fejletlenségét.”
A példának felhozott események kapcsán pedig ne dõljünk a médiavilág csapdájába, inkább vizsgáljuk meg a lehetséges okokat elsõször.
Tátra: Bizony messze nem a „ történelem” legerõsebb szélvihara sújtotta a térséget, például a XIX.sz ill. a XX.sz. elején kapott hasonló (sõt) dolgokat több-kevesebb pusztítással, ám a mostani pusztítás fõ okát az erdõgazdálkodásra vezetném.
Személyes tapasztalatom volt, hogy a szörnyû aratás sávjában a kevés viszonylag épen maradt fa javarészt lombhullató, fõleg Bükk volt, azaz a lucfenyõ-monokultúra sebezhetõsége (egyre jobban megmutatkozik Európa-szerte) a szépségével arányos, a Tátra elegyes õshonos erdei sokkal stabilabban bírták az ilyen viharokat, jellegükbõl fakadóan.
Tisza: A folyók speciális indikátorai a civilizációs „fejlõdésünknek”, hisz a folyószabályozásokkal egyre jobban leszûkítettük árterületeit, és szûk néhány km-es csatornákba kell levezetni azt a vizet, amit a Tisza esetén a XIX.sz. elõtt igen széles lápokkal vegyes ártér fogadott be. Egyértelmû, hogy több ezer km3/sec--os árvízi vízhozamot jóval nehezebb kivédeni egy szûk gátakkal megerõsített csatornában, mint egy Ecsedi-láppal és több tíz km-es ártérrel vegyes területen, és akkor nem beszéltem az elmúlt 100 év fokozatos erdõkivágásairól a Kárpátokban.
Mátra: Az okok még nehezen körülvonalazhatók, Kali helyesen világított rá az imént.
Eme írásom fõ mozgatórúgója tehát az, hogy mielõtt egy sajnálatos esemény(sorozat) kapcsán ítélkezünk, vizsgáljuk meg az okokat, elhamarkodott véleményalkotás a média „feladata”, he-he !
Mátrakeresztes esete érdekesebb! Igazán nagyon jól kellene ismerni a környéket, szituációt, hogy bármit is tudjunk mondani!
Ami nekem feltûnt, az az, hogy viszonylag korán, áprilisban kaptak nagyon erõs intenzítású csapit, amikor talán az aljnövényzet még nem tudja úgy megfogni a csapadékvízet, mint 1-2 hónap múlva (s itt már az is sokat számít, ha 1-5 órára fogja meg, mert akkor elhúzódva tud lefolyni, tartósabb, de alacsonyabb vízzel)!
A másik észrevételem meg hallott info alapján van, de talán hihetõ lehet! Mégpedig hogy a patak vízgyûjtõjének 2%-án volt erdõírtás (erdészeti info), ami nem lehet oka ennek, ha tényleg igaz ez! Tehát lehet sok mindenre fogni, s a helyiek is keresik az okokat, de õk nem szakemberek (találgatni bárki tud), a média sem az...
Azaz én úgy gondolom, hogy a véletlenül egybejátszása történt (fõleg egy adott kisméretû régióra tekintve), ami ezt mûvelte! Lehetséges, hogy statisztikailag ilyen vihar ebben az idõpontban csak több 100 száz évbõl egyszer van, s az most lett!
S az is lehet, volt már ilyen 150-200 éve is, csak nem lett lejegyezve, az idõvel eltûnt róla a feljegyzés...
Ami nekem feltûnt, az az, hogy viszonylag korán, áprilisban kaptak nagyon erõs intenzítású csapit, amikor talán az aljnövényzet még nem tudja úgy megfogni a csapadékvízet, mint 1-2 hónap múlva (s itt már az is sokat számít, ha 1-5 órára fogja meg, mert akkor elhúzódva tud lefolyni, tartósabb, de alacsonyabb vízzel)!
A másik észrevételem meg hallott info alapján van, de talán hihetõ lehet! Mégpedig hogy a patak vízgyûjtõjének 2%-án volt erdõírtás (erdészeti info), ami nem lehet oka ennek, ha tényleg igaz ez! Tehát lehet sok mindenre fogni, s a helyiek is keresik az okokat, de õk nem szakemberek (találgatni bárki tud), a média sem az...
Azaz én úgy gondolom, hogy a véletlenül egybejátszása történt (fõleg egy adott kisméretû régióra tekintve), ami ezt mûvelte! Lehetséges, hogy statisztikailag ilyen vihar ebben az idõpontban csak több 100 száz évbõl egyszer van, s az most lett!
S az is lehet, volt már ilyen 150-200 éve is, csak nem lett lejegyezve, az idõvel eltûnt róla a feljegyzés...
A mátrakeresztesi esetnek az egyik oka lehetett az hogy kivágták az erdöt a falu feletti dombokon,és a viz akadálytalanul zudulhatott le,tehát ennek lehet semmi köze az éghajlatváltozáshoz...a lehullott csapadék talán igen,mert áprilisban ilyen heves esök nem szoktak lenni...tehát itt látszik mi van ha változik az idöjárás és pluszba még mi eemberek is baromkodunk...a végeredmény hatványozottabban durva...
A tátrai cucc meg egy speciális helyzet volt,ott is valami intrazonális erdök voltak,meg ott minden összejött a görgövihartól kezdve a szakadó hó nyomásáig minden,ilyen kirivó esetek ritkán vannak,nem ez a lényeg szerintem...
Nekem ami nem tetszik az hogy évek óta december január elsö fele nuku tél,január második fele február március meg betemet bennünket hóval...ennyi mediterrán ciklon az életben nem volt januártól áprilisig....
Nem az egyes kirivó eseteket kell nézni,hanem a kiváltó okokat...
1985-ben szarrá fagytak egész Olaszországban a kivi-narancs-citromültetvények,tövestül ki kellett vágni öket...
Egyszeri eset...
Egy példa...volt ez a sok esõ most,de egy két intenziv zápor kivételével semmi komoly zuhé nem volt,csak hosszu ideig esett....mikor volt egy intenziv pár perces esö,az utcánkon(ami É-D-i irányu) a hegyröl lefolyó viz keresztül-kasul folyt az úton...mi lesz ha lesz egy heves zivi...40-50 centis viz zúdul majd le,és tuti az M7-en is átfog folyni a sáros lé több centi magasan...pedig csak valahol el van dugulva az árok,vagy valami nem stimmel a vizelvezetéssel....semmi éghajlatváltozás...
Én arra várok most,milyen lesz a nyár...nagyon kiváncsi vagyok ezek után kirukkol-e valami szélsöséggel...
A tátrai cucc meg egy speciális helyzet volt,ott is valami intrazonális erdök voltak,meg ott minden összejött a görgövihartól kezdve a szakadó hó nyomásáig minden,ilyen kirivó esetek ritkán vannak,nem ez a lényeg szerintem...
Nekem ami nem tetszik az hogy évek óta december január elsö fele nuku tél,január második fele február március meg betemet bennünket hóval...ennyi mediterrán ciklon az életben nem volt januártól áprilisig....
Nem az egyes kirivó eseteket kell nézni,hanem a kiváltó okokat...
1985-ben szarrá fagytak egész Olaszországban a kivi-narancs-citromültetvények,tövestül ki kellett vágni öket...
Egyszeri eset...
Egy példa...volt ez a sok esõ most,de egy két intenziv zápor kivételével semmi komoly zuhé nem volt,csak hosszu ideig esett....mikor volt egy intenziv pár perces esö,az utcánkon(ami É-D-i irányu) a hegyröl lefolyó viz keresztül-kasul folyt az úton...mi lesz ha lesz egy heves zivi...40-50 centis viz zúdul majd le,és tuti az M7-en is átfog folyni a sáros lé több centi magasan...pedig csak valahol el van dugulva az árok,vagy valami nem stimmel a vizelvezetéssel....semmi éghajlatváltozás...
Én arra várok most,milyen lesz a nyár...nagyon kiváncsi vagyok ezek után kirukkol-e valami szélsöséggel...
Kali: nem tudtam, hogy a Tátrában volt hasonló esemény a múltban. jó pap holtig tanul...
tényleg szinte minden bekövetkezhet és tényleg nagyon nehéz eldönteni egy eseményrõl, hogy az éghajlatváltozás miatt van-e vagy sem.
konkrétan a mátrakeresztesi árvíz is lehet "véletlen", mert pl. pár éve elmosott egy francia alpokvölgyben lévõ kempinget nyáron egy zivatar után úgy a víz, hogy egymás hegyén-hátán álltak az autók, emberek meghaltak stb. nem volt ott erdõírtás, nem volt semmi... egyszerûen 500 évente fordul elõ, hogy éppen abba a völgybe esik 1 óra alatt 100mm esõ és az a patak, ami évszázadok óta max. 1 métert emelkedett, most megaradt 10 méteresre.
értem KP megjegyzését, de nincs jobb: ha a statisztika azt mutatja, hogy gyakrabban történik valami, azt a trendet megerõsítõ ténynek kell tekinteni. azt bizonyítottan tudjuk, hogy a Föld átlaghõmérséklete emelkedik. tapasztaltuk a két nagy tiszai árvizet. ebbe beleillik a mátrakeresztesi áradás, tehát én nem tekinteném véletlennek. ha pedig lesz hasonló szél általi erdõpusztulás, akkor azt sem. ha nem lesz, akkor véletlen anomália volt.
csak hosszabb idõtávon lehet ezeket értékelni.
tényleg szinte minden bekövetkezhet és tényleg nagyon nehéz eldönteni egy eseményrõl, hogy az éghajlatváltozás miatt van-e vagy sem.
konkrétan a mátrakeresztesi árvíz is lehet "véletlen", mert pl. pár éve elmosott egy francia alpokvölgyben lévõ kempinget nyáron egy zivatar után úgy a víz, hogy egymás hegyén-hátán álltak az autók, emberek meghaltak stb. nem volt ott erdõírtás, nem volt semmi... egyszerûen 500 évente fordul elõ, hogy éppen abba a völgybe esik 1 óra alatt 100mm esõ és az a patak, ami évszázadok óta max. 1 métert emelkedett, most megaradt 10 méteresre.
értem KP megjegyzését, de nincs jobb: ha a statisztika azt mutatja, hogy gyakrabban történik valami, azt a trendet megerõsítõ ténynek kell tekinteni. azt bizonyítottan tudjuk, hogy a Föld átlaghõmérséklete emelkedik. tapasztaltuk a két nagy tiszai árvizet. ebbe beleillik a mátrakeresztesi áradás, tehát én nem tekinteném véletlennek. ha pedig lesz hasonló szél általi erdõpusztulás, akkor azt sem. ha nem lesz, akkor véletlen anomália volt.
csak hosszabb idõtávon lehet ezeket értékelni.
nao: a tártai szélvihar szerintem nem számít rendkívülinek összességében (az egészét nézve az éghajlatnak), mégha súlyos a pusztítás is, volt már korábban is ilyen (valamikor a 20. század elején), s ez mindig benne van az idõjárásban, viszonylag kis területen igen szélsõséges lehet, ha kedveznek nekik a körülmények, normális idõjárásban (amire nincs hatással az ember, természeti szennyezõdés /pl vulkán/) is benne van ez, hogy ilyen történhet, mert az idõjárásban minden lehetséges, mégha van olyan is, ami 1000 évente egyszer, de attól az összességében nem szélsõséges, rendkívüli, csak ESETI jelleggel (lásd régebben volt már júniusban hó Mo-on, sõt augusztusban is, persze síkvídéken, s nem volt szélsõséges az idõjárás)!
Tehát emiatt nehéz megmondani mi számít éghajlatváltozásnak, mennyi eseti dolog kell hozzá, de az biztos, hogy 1 esemény/10 év biztosan nem az még!
(1 esemény = adott idõjárási helyzet esetén, ami jelenthet akár 2-õt is, azaz az esemény ismétlõdését is, de attól az még egy adott körülmény esetén fordult elõ)
Tehát emiatt nehéz megmondani mi számít éghajlatváltozásnak, mennyi eseti dolog kell hozzá, de az biztos, hogy 1 esemény/10 év biztosan nem az még!
(1 esemény = adott idõjárási helyzet esetén, ami jelenthet akár 2-õt is, azaz az esemény ismétlõdését is, de attól az még egy adott körülmény esetén fordult elõ)
...és persze vannak sehová nem besorolható, nem a trendbe illõ anomáliák is.
az 1400-as években (Aigner Szilárd mondta régen egyszer még a Calypso rádióban) befagyott az Adria tenger. sem elõtte, sem utána. ez rendkívüli anomália volt, talán volt akkoriban vulkánkitörés valahol a világban és hirtelen radikálisan csökkent a napfény ereje. de nem illett a kisjégkorszak trendjébe sem, késõbb sem ismétlõdött meg. a körülmények véletlenszerû összhatásának eredménye volt csupán.
az 1400-as években (Aigner Szilárd mondta régen egyszer még a Calypso rádióban) befagyott az Adria tenger. sem elõtte, sem utána. ez rendkívüli anomália volt, talán volt akkoriban vulkánkitörés valahol a világban és hirtelen radikálisan csökkent a napfény ereje. de nem illett a kisjégkorszak trendjébe sem, késõbb sem ismétlõdött meg. a körülmények véletlenszerû összhatásának eredménye volt csupán.
az, hogy valami "más" a légkörben mint korábban, világosan látszik az egyértelmûen dokumentálható historikus adatokból.
1. tátrai katasztrófa. a Tátra fenyvese 1000 éve kibírt minden szélvihart, nem tudunk még csak hasonló pusztulásról sem.
2. tiszai árvizek. több száz éve vannak feljegyzések, nem tudunk hasonló vízmagasságokról.
és, hogy a hirtelen változásra bõven van példa, mégcsak emberi beavatkozás sem kellett hozzá, mégis rapid, éghajlati léptékkel villámgyors folyamatok voltak a múltban is, jó példa a kisjégkorszak (kb. 1350-1750). ekkor pár évtized alatt
Grönland ("green=zöld") lakhatatlanná vált! a vikingek elhagyták, mert a juh legeltetése lehetetlenné vált. lehet, ha maradnak, nem Kolumbusz a nyerõ... mert bizonyítottan jártak Új-Funlandon a vikingek, csak "leszoktak" róla, épp a hirtelen mostohává vált éghajlat miatt.
1. tátrai katasztrófa. a Tátra fenyvese 1000 éve kibírt minden szélvihart, nem tudunk még csak hasonló pusztulásról sem.
2. tiszai árvizek. több száz éve vannak feljegyzések, nem tudunk hasonló vízmagasságokról.
és, hogy a hirtelen változásra bõven van példa, mégcsak emberi beavatkozás sem kellett hozzá, mégis rapid, éghajlati léptékkel villámgyors folyamatok voltak a múltban is, jó példa a kisjégkorszak (kb. 1350-1750). ekkor pár évtized alatt
Grönland ("green=zöld") lakhatatlanná vált! a vikingek elhagyták, mert a juh legeltetése lehetetlenné vált. lehet, ha maradnak, nem Kolumbusz a nyerõ... mert bizonyítottan jártak Új-Funlandon a vikingek, csak "leszoktak" róla, épp a hirtelen mostohává vált éghajlat miatt.
Az a probléma ezzel a szélsõséges idõjárás témával, hogy csakugyan volt régen is bõven szélsõség (csak egy példa a XX. század eleji nagy tornádó Vác térségében), mint ahogy napjainkban is elõfordul. Ahhoz, hogy objektíven le tudjunk szûrni valamilyen következtetést, ahhoz már statisztikázni kell. A statisztika pedig ... (egy statisztika tanárom szerint olyan mint a jó anyaföld, mindent ápol és eltakar. Szükség szerint.)
Abban a hazai szakemberek egyet értenek, hogy az éghajlatváltozással a szélsõségek gyakorisága nõni fog hazánkban is. A nyári csapadék összmennyisége például csökkenni fog, a csapadékos napok száma szintén, de amikor végre esik, akkor adott esetben gyakrabban lesz szélsõségesen sok a csapadék.
A harmadik adalék, hogy az éghajlatváltozás nem egyik napról a másikra következik be, hanem fokozatosan, így ha valaki nem figyel azzal, is áltathatja magát, hogy ezek a szélsõségek beleférnek a normális éghajlati határokba. Ezért ez is kicsit veszélyes. A szélsõséges eseményeket nem tudjuk felcímkézni, hogy ez most még belefér a normálisba, de az a másik már az éghajlatváltozás számlájára írható. Nehéz ezt kategorizálni, bármelyik irányba is. Ezért furcsállottam az OMSZ álláspontját, miszerint ez a mátrai eset, BIZTOSAN nem írható az éghajlatváltozás számlájára. Ez ugyanolyan, mint amikor a gagyi sajtó lehozza, hogy most beköszöntött az ítélet órája. Mind a kettõ kerülendõ, mert sokat árt a témának.
Azon, ahogyan a média gyakran kezeli a témát, gyakran én is elmosolyodom. Aztán arra gondolok, hogy legalább ezek jó apropók arra, hogy tisztázzunk néhány dolgok, de erre persze még fogékonnyá kellene tenni az érintetteket. Ezen (is) dolgozom éppen.
Abban a hazai szakemberek egyet értenek, hogy az éghajlatváltozással a szélsõségek gyakorisága nõni fog hazánkban is. A nyári csapadék összmennyisége például csökkenni fog, a csapadékos napok száma szintén, de amikor végre esik, akkor adott esetben gyakrabban lesz szélsõségesen sok a csapadék.
A harmadik adalék, hogy az éghajlatváltozás nem egyik napról a másikra következik be, hanem fokozatosan, így ha valaki nem figyel azzal, is áltathatja magát, hogy ezek a szélsõségek beleférnek a normális éghajlati határokba. Ezért ez is kicsit veszélyes. A szélsõséges eseményeket nem tudjuk felcímkézni, hogy ez most még belefér a normálisba, de az a másik már az éghajlatváltozás számlájára írható. Nehéz ezt kategorizálni, bármelyik irányba is. Ezért furcsállottam az OMSZ álláspontját, miszerint ez a mátrai eset, BIZTOSAN nem írható az éghajlatváltozás számlájára. Ez ugyanolyan, mint amikor a gagyi sajtó lehozza, hogy most beköszöntött az ítélet órája. Mind a kettõ kerülendõ, mert sokat árt a témának.
Azon, ahogyan a média gyakran kezeli a témát, gyakran én is elmosolyodom. Aztán arra gondolok, hogy legalább ezek jó apropók arra, hogy tisztázzunk néhány dolgok, de erre persze még fogékonnyá kellene tenni az érintetteket. Ezen (is) dolgozom éppen.
Ja értem. Csak azért kérdeztem, mert azt gondoltam, hogy nem ismerek egy opciót, és a saját hozzászólásomat kilehet törölni ha akarom.. Jó éjt!
Tudod Ferenc, a MetNet-nek vannak moderátorai, akik ügyelnek a rendre, folytassam, he-he ?
Töröltem az elõzõ beírásomat, hisz van még egy kis idõm, és újra elolvastam Nomad friss írását (fõ a figyelem, he-he), így kérdésem okafogyottá vált.
Keves Nomad: Azzal az egy sorral nem akartalak megbántani, fogalmazhattam volna árnyaltabban, csak nagyon zavar a délután már tõlem leírt "média-effektus" átgyûrûzõdése közénk, ezt mint általánosségban írtam, és ha ennek szagát érzem, azonnal próbálom csírájában elfojtani, he-he !
Én is köszönöm a linket, jónak tartom, figyelemmel fogom követni, csupán egyet kérek mindenkitõl (ha már közösen ilyen jó reklámot csaptunk neki, he-he), az ott látottak objektív gondolati feldolgozását.
Keves Nomad: Azzal az egy sorral nem akartalak megbántani, fogalmazhattam volna árnyaltabban, csak nagyon zavar a délután már tõlem leírt "média-effektus" átgyûrûzõdése közénk, ezt mint általánosségban írtam, és ha ennek szagát érzem, azonnal próbálom csírájában elfojtani, he-he !
Én is köszönöm a linket, jónak tartom, figyelemmel fogom követni, csupán egyet kérek mindenkitõl (ha már közösen ilyen jó reklámot csaptunk neki, he-he), az ott látottak objektív gondolati feldolgozását.
Én is osztom Snowhunter véleményét, szerintem semmi különös nincs, mármint a téren, mert 1000 éve is voltak heves zivatarok és nagy esõk hazánkban.. úgy mint nagy aszály és forróság. A mi éghajlatunk errõl szól, csak a mai "jól" informált társadalmunkban ha az ország valamely részén történik valami, a hír a technika révén pillanatok alatt bejárja az országot, és máris kitör a páni8k, meg hogy éghajlat változás miatt esett ilyen sok esõ és sorolhatnánk.. az ilyenektõl áll fel a szõr a hátamon. Csak lehet, hogy 200 éve is volt ilyen gyakoriságú tornádó és szupercella jelenség Mo-n csak nem volt hogy "elterjednie" a hírnek. Nemhogy ilyen gyorsan. Na most mindezektõl eltekintve én is aggódom, fõleg a globális klímaváltozás miatt, mert ugye már eddig is sokat belenyúlt az ember(CO2..stb), és csak rosszabodik a helyzet, pl a híradóban most láttam, hogy az USA nemhogy csökkentene, meg nemhogy aláírná azt az egyezményt, még Alaszkában akar millió hordó/nap olajat termelni! Ekkora pofájuk hogy lehet?
Szia Snowhunter!
Köszönöm igen mélyenszántó és érdekes írásodat, amelyet csak megköszönni tudok. A Trópusi Vihar Adatbázis tartalma tükrözi az amerikai JTWC és az angol TSRC adatait, csupán annyit tettem, hogy "tükrözöm" az általuk közzétett adatokat. A 21-es szám pedig nem rémisztgetés lett volna - távol áljon tõlem - csupán egy kérdés, felvetés. Ettõl függetlenül az adatbázisban lévõ három viharról, amely az Indiai és Csendes óceán nyugati részén kelt életre, még a helyiek is furcsálva konstatálták. A Csendees óceán keleti, és az Atlanti óceán területén még nem érkezett el a Hurrikán évszak, így egyre jobban érdekelni fog a "végeredmény". Fogadásokat nem kötnék rá, de szerintem ebben a évben a (!) trópusi viharok száma jóval 50 felett lesz.
Írásodban csupán egy sor bökte a csõröm, de tovább lépek rajta. ("...hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.") 
Szóval summa-summárum, figyeljük a "Nagy Testvéreket", mit mûvelnek ebben az évben. Egy ötletet azértt adtál, amelyet be fogok vezetni az adatbázisban. (Jelölöm a viharok maximális besorolását, így egyszerübb lesz megkülönböztetni.)
Bocs a hosszúra nyúlt írásért... Have a nice day!
Köszönöm igen mélyenszántó és érdekes írásodat, amelyet csak megköszönni tudok. A Trópusi Vihar Adatbázis tartalma tükrözi az amerikai JTWC és az angol TSRC adatait, csupán annyit tettem, hogy "tükrözöm" az általuk közzétett adatokat. A 21-es szám pedig nem rémisztgetés lett volna - távol áljon tõlem - csupán egy kérdés, felvetés. Ettõl függetlenül az adatbázisban lévõ három viharról, amely az Indiai és Csendes óceán nyugati részén kelt életre, még a helyiek is furcsálva konstatálták. A Csendees óceán keleti, és az Atlanti óceán területén még nem érkezett el a Hurrikán évszak, így egyre jobban érdekelni fog a "végeredmény". Fogadásokat nem kötnék rá, de szerintem ebben a évben a (!) trópusi viharok száma jóval 50 felett lesz.
Írásodban csupán egy sor bökte a csõröm, de tovább lépek rajta. ("...hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.")
Szóval summa-summárum, figyeljük a "Nagy Testvéreket", mit mûvelnek ebben az évben. Egy ötletet azértt adtál, amelyet be fogok vezetni az adatbázisban. (Jelölöm a viharok maximális besorolását, így egyszerübb lesz megkülönböztetni.)
Bocs a hosszúra nyúlt írásért... Have a nice day!
Újra írok a témában.
Kedves Nomad: Engedelmeddel én is megnéztem a linkedet, hiába Floo-nak ajánlottad, he-he !
Elõre lefektetem, hogy eme írásom a trópusi ciklonokról szól.
Ezzel kapcsolatban: Egyrészt gratulálok, hisz igényes szép munka, másrészt hagy jegyezzem meg, hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.
Végignéztem a 21 „delikvenst”, és bizony 8-at találtam, ami elérte a trópusi ciklon fokozatot, a Hennie-t hagy ne soroljam bele.
A többit felesleges rögtön a „nagytestvérek” közé állítani, hisz energiájukban a fasorban sincsenek hozzájuk képest, így egy 60-100km/h-ás vihart ne kelljen már riadalomként beállítani, ezeket belevéve több, mint 100 „aranyos” képzõdik egy átlagos évben, ám trópusi ciklonokból …(ld. lejjebb).
Tudomásul kellene venni, hogy a tr.ciklonfokozatot (118km/h nem széllökés-maximum) nem elérõ viharok ill. depressziók a trópusi övezetek idõjárásának szoros hozzátartozói (a tr.ciklonok is azok, ám ezek egyáltalán nem rendkívüliek), gyakori képzõdmények, a trópusok egyébként sem kevés évi csapadékának jó részét szolgáltatják, különösen az Indiai-óceán medencéjét nézve, ez a dolguk.
Azaz marad az a 8, mellyel kapcsolatban hagy közöljek le néhány számadatot, hogy mihez képest tartunk ebben az évben.
A trópusi óceánjainkban-tengereinkben évi átlagban nagyjából 50 (+-néhány) trópusi ciklon képzõdik (ciklon-hurrikán-tájfun), ennek megoszlása:
-Hurrikán (É-Atlanti térség) átlagban 13-14 (egyes források 10-et állítanak).
-Tájfunból (Csendes-Óceáni térség) átlagban 25-28 „ajándékozódik”.
-Ciklonból (Indiai-Óceáni térség) átlagban 12-14 képzõdik.
Az évi 8 néven nevezhetõ „gonoszt” megnézve tájfun volt 6, Ciklon 2, Hurrikán természetébõl fogva még 0, és a „gonoszok” közül sem mindegyike csinált érdemleges kárt (pusztítást, ahogy tetszik).
Azaz sem a tájfunok, sem a ciklonok nem képzõdtek rendkívüli számban, sõt …, a hurrikánok majd õsszel adnak választ.
Eme írásom a trópusi ciklonokról szólt, csakhogy az objektívnek nevezhetõ számadatokból megállapíthasd, hogy mennyi is az annyi.
A viharok és depressziók nem beleszámítása a kiszûrés jegyében történt, hogy lásd, a trópusi ciklonok száma messze nem rendkívüli az évben, az ez alatti kategóriájú viharokról nem is néztem statisztikákat, nem látom különösebb jelentõségét.
Most nem a „homokba dugom a fejem” címû tétel jegyében írtam, csupán a szerintem felesleges hangulatkeltést próbálom ellensúlyoznim, és eme írás nem a személyes nemtetszés jegyében íródott, hisz értékes embernek tartalak az amatõr-meteorológosok között. Csupán egy csipetnyi objektív látásmódra próbállak rávezetni, hisz a média által irányított „hisztéria-effektust” (pl. a globális éghajlatváltozás termékei a mostani felhõszakadások több televízió esti fõhíradójában a nagy tudású tudósítók szerint …) nem kellene a mi szintünkre is kiterjeszteni. A globalizált-informatikai telítettségû világunk egyébként is tálcán kínálnak mindent, pl. 50-60 éve más volt a helyzet, csak az igen erõs trópusi ciklonok (IV-V) voltak górcsõ alá vetve és esetlegesen a közvélemény elé tárva.
Ugyan tényleg vannak érdekes jelenségek eme évben, ám azok fõleg az É-i féltekén figyelemre méltóak, ám nem ezek sem rendkívüliek.
Igazat adok ama vélekedésnek, hogy (mint minden éghajlati kilengés) a globális éghajlat kisebb-nagyobb mértékû megváltozása (szándékosan nem a felmelegedés jelzõt használtam) a szélsõséges események megnövekedésével járhat, ez igaz mind egy felmelegedési, mind egy lehülési folyamat kezdetekor, antropogén behatás nélkül is, a visszacsatolási mechanizmusok elõbb-utóbb történõ beindulása majd erre a behatásra is választ ad.
Befejezem „esszémet”, és remélem nem veszed rossznéven írásomat, és véletlenül sem szedtem le rólad a keresztvizet, he-he !
Kedves Nomad: Engedelmeddel én is megnéztem a linkedet, hiába Floo-nak ajánlottad, he-he !
Elõre lefektetem, hogy eme írásom a trópusi ciklonokról szól.
Ezzel kapcsolatban: Egyrészt gratulálok, hisz igényes szép munka, másrészt hagy jegyezzem meg, hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.
Végignéztem a 21 „delikvenst”, és bizony 8-at találtam, ami elérte a trópusi ciklon fokozatot, a Hennie-t hagy ne soroljam bele.
A többit felesleges rögtön a „nagytestvérek” közé állítani, hisz energiájukban a fasorban sincsenek hozzájuk képest, így egy 60-100km/h-ás vihart ne kelljen már riadalomként beállítani, ezeket belevéve több, mint 100 „aranyos” képzõdik egy átlagos évben, ám trópusi ciklonokból …(ld. lejjebb).
Tudomásul kellene venni, hogy a tr.ciklonfokozatot (118km/h nem széllökés-maximum) nem elérõ viharok ill. depressziók a trópusi övezetek idõjárásának szoros hozzátartozói (a tr.ciklonok is azok, ám ezek egyáltalán nem rendkívüliek), gyakori képzõdmények, a trópusok egyébként sem kevés évi csapadékának jó részét szolgáltatják, különösen az Indiai-óceán medencéjét nézve, ez a dolguk.
Azaz marad az a 8, mellyel kapcsolatban hagy közöljek le néhány számadatot, hogy mihez képest tartunk ebben az évben.
A trópusi óceánjainkban-tengereinkben évi átlagban nagyjából 50 (+-néhány) trópusi ciklon képzõdik (ciklon-hurrikán-tájfun), ennek megoszlása:
-Hurrikán (É-Atlanti térség) átlagban 13-14 (egyes források 10-et állítanak).
-Tájfunból (Csendes-Óceáni térség) átlagban 25-28 „ajándékozódik”.
-Ciklonból (Indiai-Óceáni térség) átlagban 12-14 képzõdik.
Az évi 8 néven nevezhetõ „gonoszt” megnézve tájfun volt 6, Ciklon 2, Hurrikán természetébõl fogva még 0, és a „gonoszok” közül sem mindegyike csinált érdemleges kárt (pusztítást, ahogy tetszik).
Azaz sem a tájfunok, sem a ciklonok nem képzõdtek rendkívüli számban, sõt …, a hurrikánok majd õsszel adnak választ.
Eme írásom a trópusi ciklonokról szólt, csakhogy az objektívnek nevezhetõ számadatokból megállapíthasd, hogy mennyi is az annyi.
A viharok és depressziók nem beleszámítása a kiszûrés jegyében történt, hogy lásd, a trópusi ciklonok száma messze nem rendkívüli az évben, az ez alatti kategóriájú viharokról nem is néztem statisztikákat, nem látom különösebb jelentõségét.
Most nem a „homokba dugom a fejem” címû tétel jegyében írtam, csupán a szerintem felesleges hangulatkeltést próbálom ellensúlyoznim, és eme írás nem a személyes nemtetszés jegyében íródott, hisz értékes embernek tartalak az amatõr-meteorológosok között. Csupán egy csipetnyi objektív látásmódra próbállak rávezetni, hisz a média által irányított „hisztéria-effektust” (pl. a globális éghajlatváltozás termékei a mostani felhõszakadások több televízió esti fõhíradójában a nagy tudású tudósítók szerint …) nem kellene a mi szintünkre is kiterjeszteni. A globalizált-informatikai telítettségû világunk egyébként is tálcán kínálnak mindent, pl. 50-60 éve más volt a helyzet, csak az igen erõs trópusi ciklonok (IV-V) voltak górcsõ alá vetve és esetlegesen a közvélemény elé tárva.
Ugyan tényleg vannak érdekes jelenségek eme évben, ám azok fõleg az É-i féltekén figyelemre méltóak, ám nem ezek sem rendkívüliek.
Igazat adok ama vélekedésnek, hogy (mint minden éghajlati kilengés) a globális éghajlat kisebb-nagyobb mértékû megváltozása (szándékosan nem a felmelegedés jelzõt használtam) a szélsõséges események megnövekedésével járhat, ez igaz mind egy felmelegedési, mind egy lehülési folyamat kezdetekor, antropogén behatás nélkül is, a visszacsatolási mechanizmusok elõbb-utóbb történõ beindulása majd erre a behatásra is választ ad.
Befejezem „esszémet”, és remélem nem veszed rossznéven írásomat, és véletlenül sem szedtem le rólad a keresztvizet, he-he !
Nomad hát hogy ez sok vagy kevés,azt nem tudom,lehet 25 szokott lenni egy átlagos évben)Én meg azt hittem itt nálunk volt trópusi vihar
)Én meg azt hittem itt nálunk volt trópusi vihar
Szia Fló!
Ajánlom figyelmedbe: Link
2005. január - 2005 április -> 21 trópusi vihar. Persze az Indiai és Csendes óceánon jelntkeztek, de szvsz ez egy kicsit soknak tûnik. Bár ha úgy nézzük, az El Nino és a La Nina produkálhatta õket, és ebben az esetben lehet, hogy nem is sok?
Ajánlom figyelmedbe: Link
2005. január - 2005 április -> 21 trópusi vihar. Persze az Indiai és Csendes óceánon jelntkeztek, de szvsz ez egy kicsit soknak tûnik. Bár ha úgy nézzük, az El Nino és a La Nina produkálhatta õket, és ebben az esetben lehet, hogy nem is sok?
Nomad...
Az energia nem vész el csak átalakul...
Ha valahonnan kiveszel valamit,az máshonnan hiányozni fog...ez a sok esö lehet hiányozni fog valakinek valahol,kivéve ha ez plusz dolog,de akkor is,pl.ha ez a sok viz a Kilimandzsáro elolvadt jégsapkájából való....ami magyaráznál is hogy honnan van a homok amit felkapott a ciklonunk))
Csak ne feledd azt sem,régen ha valahol valami rendkivüli történt,nem tudtál róla,mert 40-50 éve nem volt ilyen szintü tájékoztatás,ha legurul egy kavics egy északi-sarki gleccseren,tuti tudunk róla a média jóvoltából....
Tehát nehéz igy hogy én pl.nem éltem 30-40 éve,és nem tudom mi változás ahhoz képest....
Mi ez a trópusi vihar??Lemaradtam valamiröl??
Kimi a helyi hatások nagyon fontosak a csapadékképzödés szempontjából,nem véletlenül szikes-száraz a talaj,valszeg ez régóta igy van...
Lehet köze az erdönek,de mi lett elõbb a tyúk vagy a tojás...azért nincs erdö mert nincs csapadék?Vagy azért nincs csapadék mert nincs erdö???
Az energia nem vész el csak átalakul...
Ha valahonnan kiveszel valamit,az máshonnan hiányozni fog...ez a sok esö lehet hiányozni fog valakinek valahol,kivéve ha ez plusz dolog,de akkor is,pl.ha ez a sok viz a Kilimandzsáro elolvadt jégsapkájából való....ami magyaráznál is hogy honnan van a homok amit felkapott a ciklonunk
))Csak ne feledd azt sem,régen ha valahol valami rendkivüli történt,nem tudtál róla,mert 40-50 éve nem volt ilyen szintü tájékoztatás,ha legurul egy kavics egy északi-sarki gleccseren,tuti tudunk róla a média jóvoltából....
Tehát nehéz igy hogy én pl.nem éltem 30-40 éve,és nem tudom mi változás ahhoz képest....
Mi ez a trópusi vihar??Lemaradtam valamiröl??
Kimi a helyi hatások nagyon fontosak a csapadékképzödés szempontjából,nem véletlenül szikes-száraz a talaj,valszeg ez régóta igy van...
Lehet köze az erdönek,de mi lett elõbb a tyúk vagy a tojás...azért nincs erdö mert nincs csapadék?Vagy azért nincs csapadék mert nincs erdö???
Lehet,nem idetartozik,de volna egy kérdésem,ami ha nem is az éghajlat változással,de szerintem a microklímával kapcsolatos!
Szerintetek elképzelhetõ az,hogy itt nálam azért kevés a zivatar,meg álltalában a csapadék,mert nincsennek erdõk a környéken?Lehet,hogy hülye a kérdés,de az idõsebbektõl hallottam ezt.Pl:nyáron amikor nagy a meleg és nagy a párolgás,sokfelé van zivi az országban.De itt pl.tavaly nyáron alig volt valami.Pedig lett volna minek párolognia a májusi-júniusi esõk után.Ha meg hó esik biztos itt van a legkevesebb.Most is micsoda esõzések vannak országszerte,itt meg nem egész 15mm-er esett 2 hét alatt.
A környék eléggé szikes,száraz.A legközelebbi erdõ vagy 20km-er.
Szóval a kérdésem:lehetséges-e ez.
Köszönöm!
Szerintetek elképzelhetõ az,hogy itt nálam azért kevés a zivatar,meg álltalában a csapadék,mert nincsennek erdõk a környéken?Lehet,hogy hülye a kérdés,de az idõsebbektõl hallottam ezt.Pl:nyáron amikor nagy a meleg és nagy a párolgás,sokfelé van zivi az országban.De itt pl.tavaly nyáron alig volt valami.Pedig lett volna minek párolognia a májusi-júniusi esõk után.Ha meg hó esik biztos itt van a legkevesebb.Most is micsoda esõzések vannak országszerte,itt meg nem egész 15mm-er esett 2 hét alatt.
A környék eléggé szikes,száraz.A legközelebbi erdõ vagy 20km-er.
Szóval a kérdésem:lehetséges-e ez.
Köszönöm!
Sziasztok!
Olvasgatom a fórum témáját, és egy kérdés fogalmazódott meg bennem. Ez az idõjárási "anomália" nem csak kis országunkban okoz gondokat, hanem a Föld több országában is. Ennek a "nagy" mennyiségû csapadéknak valahonnan származnia kell. Na de honnan?
1. Azokból a gleccserekbõl, amelyek az utóbbi idõben rendkívüli módon megfogytkoztak?
2. A - nem létezõ, tagadott, vagy nem bizonyított - globális felmelegedés által keltett fokozott párolgásból?
Számomra az is furcsa egy kicsit, hogy április 21.-re 21(!) trópusi vihar lett regisztrálva. Na most lehet leszedni a fejemrõl a szenteltvizet!
Olvasgatom a fórum témáját, és egy kérdés fogalmazódott meg bennem. Ez az idõjárási "anomália" nem csak kis országunkban okoz gondokat, hanem a Föld több országában is. Ennek a "nagy" mennyiségû csapadéknak valahonnan származnia kell. Na de honnan?
1. Azokból a gleccserekbõl, amelyek az utóbbi idõben rendkívüli módon megfogytkoztak?
2. A - nem létezõ, tagadott, vagy nem bizonyított - globális felmelegedés által keltett fokozott párolgásból?
Számomra az is furcsa egy kicsit, hogy április 21.-re 21(!) trópusi vihar lett regisztrálva. Na most lehet leszedni a fejemrõl a szenteltvizet!
Szemler Géza!!
Tegyük fel változik valami az éghajlatban...
Nem tudom ismered-e azt a variációt,ami szerint volt ugye egy kisjégkorszak az 1500-1700-as években(mikor befagyott a duna,ugye annak jegén koronázták meg Mátyást),és ugy gondolják sokan,hogy azóta folyamatosan melexik a légkör,az eredeti kisjékori állapot elõtti állapotot igyekezvén felvenni...tehát lehet erröl van szó,és semmi emberi beavatkozásról nincs szó...
Persze szerintem ember nincs a földön aki ezt bizonyitani tudja,vagy esetleg azt hogy igenis köze van az emberiségnek mindehez a változásokhoz...
Azt sem tudjuk ezt csak a mádia fujja-e fel,vagy arról van szó,hogy 50 évvel ezelõtt nem tudták hogy mi történik a jégsapkákkal,nem tudták mi van Afrikába,mert azóta ha legurul egy kövecske az egyik gleccseren,akkor azt már tudjuk a TV-böl...
Egy biztos....ennyi mediciklon nem szokott lenni,és nem tudom,mivel nem éltem 30-40 éve,hogy esett-e valaha 100 mm ilyen körülmények között mint a Mátrában,vagy volt-e olyan hogy ilyen nyári zivik tombolnak napok(hetek)óta az országban....
Biztos volt....de nem ugy hogy ez lett a trend az elmult évekbe,pl.erre a 2003-as év....
Kérdés mi lesz nyáron....ha ez a sokcsapis idö lesz,akkor olyan zivik lesznek hogy a hiradók vezetö helyén lesznek,és akkor felerösödnek ezek a hangok....
Bár erre lehet mondani hogy volt olyan hogy hó esett áprilisban...na az tök normális dolog...nincs azzal semmi baj....
Nagyon összetett dolog ez,MetNet talin szerintem vezetö téma lesz a sok mediciklon,nálam legalábbis)Föleg hogy talán legjobban a nyugati országrészt érintette....
És én sem tudom mit higyjek...ha lenne egy idögépem és vissza tudnék menni,az lenne a tutijó))
Tegyük fel változik valami az éghajlatban...
Nem tudom ismered-e azt a variációt,ami szerint volt ugye egy kisjégkorszak az 1500-1700-as években(mikor befagyott a duna,ugye annak jegén koronázták meg Mátyást),és ugy gondolják sokan,hogy azóta folyamatosan melexik a légkör,az eredeti kisjékori állapot elõtti állapotot igyekezvén felvenni...tehát lehet erröl van szó,és semmi emberi beavatkozásról nincs szó...
Persze szerintem ember nincs a földön aki ezt bizonyitani tudja,vagy esetleg azt hogy igenis köze van az emberiségnek mindehez a változásokhoz...
Azt sem tudjuk ezt csak a mádia fujja-e fel,vagy arról van szó,hogy 50 évvel ezelõtt nem tudták hogy mi történik a jégsapkákkal,nem tudták mi van Afrikába,mert azóta ha legurul egy kövecske az egyik gleccseren,akkor azt már tudjuk a TV-böl...
Egy biztos....ennyi mediciklon nem szokott lenni,és nem tudom,mivel nem éltem 30-40 éve,hogy esett-e valaha 100 mm ilyen körülmények között mint a Mátrában,vagy volt-e olyan hogy ilyen nyári zivik tombolnak napok(hetek)óta az országban....
Biztos volt....de nem ugy hogy ez lett a trend az elmult évekbe,pl.erre a 2003-as év....
Kérdés mi lesz nyáron....ha ez a sokcsapis idö lesz,akkor olyan zivik lesznek hogy a hiradók vezetö helyén lesznek,és akkor felerösödnek ezek a hangok....
Bár erre lehet mondani hogy volt olyan hogy hó esett áprilisban...na az tök normális dolog...nincs azzal semmi baj....
Nagyon összetett dolog ez,MetNet talin szerintem vezetö téma lesz a sok mediciklon,nálam legalábbis
)Föleg hogy talán legjobban a nyugati országrészt érintette....És én sem tudom mit higyjek...ha lenne egy idögépem és vissza tudnék menni,az lenne a tutijó
)) 
Sziasztok! Arra emlékszem, hogy a 80-as évek elején egyszer május elején 5 napig zuhogott az esõ, a Napot még csak nem is láttuk (a Kékesen havazott).
1992. áprilisának derekán egy iderobogó hidegfront "hajlott" vissza, két napos esõt ( a Budai hegyekben 20 cm havat) okozva.
Azt megfigyeltem, hogy általában április 20-a körül áll be a meleg tavasz: anticiklonális hatások, meleg, száraz levegõ. Emlékszem olyan április végére, amikor Délkelet-Magyarországon 30 fok volt és április 29-én már cseresznyét ettem (igaz, annak íze nem volt még, de mégis csak cseresze volt, ráadásul a bérházunk kertjében termett).
Az éghajlat változásának trendjeit-laikusként-nem látom, de-szociológusként-két szélsõséget érzékelek: az egyik a média által is generált pánik (a filmipar is jól megél belõle), a másik: a struccpolitika.
35 éves vagyok, viszonylag fiatal ahhoz, hogy könnyebben visszaemlékezzek az elmúlt 3 évtizedre: az utóbbi években tényleg több a szélsõség (téli zivatarok, februári 22 fokok stb). A kérdésem csak az, hogy ebben mennyi a természetes hatás és mennyi az emberi rombolás hatása. Ezt igen csak bonyolult kiszámítani!
1992. áprilisának derekán egy iderobogó hidegfront "hajlott" vissza, két napos esõt ( a Budai hegyekben 20 cm havat) okozva.
Azt megfigyeltem, hogy általában április 20-a körül áll be a meleg tavasz: anticiklonális hatások, meleg, száraz levegõ. Emlékszem olyan április végére, amikor Délkelet-Magyarországon 30 fok volt és április 29-én már cseresznyét ettem (igaz, annak íze nem volt még, de mégis csak cseresze volt, ráadásul a bérházunk kertjében termett).
Az éghajlat változásának trendjeit-laikusként-nem látom, de-szociológusként-két szélsõséget érzékelek: az egyik a média által is generált pánik (a filmipar is jól megél belõle), a másik: a struccpolitika.
35 éves vagyok, viszonylag fiatal ahhoz, hogy könnyebben visszaemlékezzek az elmúlt 3 évtizedre: az utóbbi években tényleg több a szélsõség (téli zivatarok, februári 22 fokok stb). A kérdésem csak az, hogy ebben mennyi a természetes hatás és mennyi az emberi rombolás hatása. Ezt igen csak bonyolult kiszámítani!
Snowhunter igen néha elõfordul ilyen,de 2003-ban is ez volt,meg elõtte is valamikor....majd metnet talin folyt köv)
)
Amit Floo levezetett, két mondatban is le lehet írni:
Ilyentájt az É-i hemiszférát már a nyugat-keleti (zonális) áramlások irányítják az évek jó részében, nem pedig a leszakadó hidegbetörések, melyek többek között generálják a mediterrán-ciklonokat, amik egyébként is fõleg õsszel-télen ténykednek errefelé.
És a fenn említett zonalítás sávja idõszakosan fentebb húzódik, több hetes azori-anticiklonáris irányítást eredményezve nálunk késõ tavasszal, átlagban.
Most nem, ám aggodalomra semmi ok, ahogy "névrokonom" is írta, lassan átalakulóban lesz annak rendje és módja szerint a makro-helyzet, és vagy stabil-azori, avagy "stabil-változékony-zonális", de ehhez hasonlatos lesz az irányítás, néhány hetes csúszás mindig is benne van a légkörben, az éven egyébként is késésben (Február töltötte be a Január, Március a Február szerepét) van az idõ.
Ez szerény személyem véleménye.
Ilyentájt az É-i hemiszférát már a nyugat-keleti (zonális) áramlások irányítják az évek jó részében, nem pedig a leszakadó hidegbetörések, melyek többek között generálják a mediterrán-ciklonokat, amik egyébként is fõleg õsszel-télen ténykednek errefelé.
És a fenn említett zonalítás sávja idõszakosan fentebb húzódik, több hetes azori-anticiklonáris irányítást eredményezve nálunk késõ tavasszal, átlagban.
Most nem, ám aggodalomra semmi ok, ahogy "névrokonom" is írta, lassan átalakulóban lesz annak rendje és módja szerint a makro-helyzet, és vagy stabil-azori, avagy "stabil-változékony-zonális", de ehhez hasonlatos lesz az irányítás, néhány hetes csúszás mindig is benne van a légkörben, az éven egyébként is késésben (Február töltötte be a Január, Március a Február szerepét) van az idõ.
Ez szerény személyem véleménye.
Na, hogy valami értelmeset is írjak: én úgy tanultam, hogy ilyenkor a nap egyre nagyobb szögben éri az É-i féltekét, ezzel úgymond kitolódik a termikus egyenlítõ vonala is É-felé. Ez azt jelenti, hogy a Szaharában uralkodó leszálló meleg levegõ É-felé tolódik, egészen a mediterrán részekig, ahol nyáron száraz forró idõt eredményez. Ezzel visszaszorítja a hideget Skandinávia felé, ahol a két levegõ keveredésébõl alakulnak ki a ciklonok és ott válik csapadékossá a télen száraz hideg idõjárás.
A lényeg, hogy a ciklonoknak, ilyentályt vissza kell húzódniuk É-ra.
Nos, ahogy nézem Európa mûholdképét és frontanalízis képét, a ciklonok visszahúzódóban vannak. Jelenleg még meghatározzák idõjárásunkat, de a mediterrán részeken már kezdenek felépülni az AC-ok, amik egyre inkább kiszorítják a ciklonokat.
Én jelenleg ezt tapasztalom, de ha nem lenne igazam, várom a jobb ötleteket.
A lényeg, hogy a ciklonoknak, ilyentályt vissza kell húzódniuk É-ra.
Nos, ahogy nézem Európa mûholdképét és frontanalízis képét, a ciklonok visszahúzódóban vannak. Jelenleg még meghatározzák idõjárásunkat, de a mediterrán részeken már kezdenek felépülni az AC-ok, amik egyre inkább kiszorítják a ciklonokat.
Én jelenleg ezt tapasztalom, de ha nem lenne igazam, várom a jobb ötleteket.
Ja2!
Erre azt mondják a kutatók, hogy kivétel erõsíti a szabályt.
Meg, hogy azaz 1-2% eltérésnek, annak is kell valamikor lennie.
Erre azt mondják a kutatók, hogy kivétel erõsíti a szabályt.
Meg, hogy azaz 1-2% eltérésnek, annak is kell valamikor lennie.
Ugye van ez a bizonyos éghajlat itt a Földnek nevett bolygón...
Van egyenlitöi öv,mérsékelt öv és hideg öv,ezek átmeneteik,amik mind éghajlati klimatikus szempontból értendõek most....
Ahogy lépünk ki a télböl,a nap beesési szöge úgy nö egyre jobban....télen a nagy csapikat adó mediterrán ciklonok hazája a Földközi-Tenger,mert az egyenlitöi öv melege ennyira épp felnyulik,és a hideg öv hidege épp lenyulik a Földközi-Tengerre,igy ciklonokat generál....
Most kiléptünk már ebböl a rendszerböl...hivatalosan...
A hideg levegönek már nem lenne szabad tartósan a Földközi-Tenger nyugati medencéjében tartózkodnia(és ciklonokat generálni),vissza kellett volna húzódni(nem értendö félre a szokásos É-ÉK felõl lejövö sarkvidéki hideggel ami száraz hideg,tart pár napig és megy is tovább)észak felé a délröl jövö enyhébb légtömegeknek köszönhetõen....
A május nagyon gyakran száraz idöszak(éppen ezért alakult ki a "májusi esö aranyat ér"mondás,mert ha aranyat ér akkor valószinü hogy ritka) anticiklonáris helyzettel,sok napsütéssel...
És ennek az anticiklonáris helyzetnek lassan lassan már körvonalazódnia kellene...
Ennek ellenére mediterrán ciklonok váltják egymást naponként....
Nem tudom mi a mechanizmusa annak ami ezt megváltoztatta,de normális körülmények között most NY-K irányú fronttevékenységnek kellene lennie,szeszélyes áprilisi idöt okozva,amikor egymás nyakában vannak a hideg-és melegfrontok,egyik el sem ment már itt a másik...
Ehelyett napokig esik és esik,és régen is volt ilyen,de amit észre kell venni,hogy a normális áprilisban az,amikor egy NY felõl jövö front peremciklonja okoz csapadékot...nem pedig napokon heteken át egy db mediterrán ciklon....majd a következö és a következö...
Ezeknek a ciklonoknak most a helyük jóval feljebb kéne lenni....Valahol Skandinávia körül...
Ehelyett itt vannak...
.........
............
Van egyenlitöi öv,mérsékelt öv és hideg öv,ezek átmeneteik,amik mind éghajlati klimatikus szempontból értendõek most....
Ahogy lépünk ki a télböl,a nap beesési szöge úgy nö egyre jobban....télen a nagy csapikat adó mediterrán ciklonok hazája a Földközi-Tenger,mert az egyenlitöi öv melege ennyira épp felnyulik,és a hideg öv hidege épp lenyulik a Földközi-Tengerre,igy ciklonokat generál....
Most kiléptünk már ebböl a rendszerböl...hivatalosan...
A hideg levegönek már nem lenne szabad tartósan a Földközi-Tenger nyugati medencéjében tartózkodnia(és ciklonokat generálni),vissza kellett volna húzódni(nem értendö félre a szokásos É-ÉK felõl lejövö sarkvidéki hideggel ami száraz hideg,tart pár napig és megy is tovább)észak felé a délröl jövö enyhébb légtömegeknek köszönhetõen....
A május nagyon gyakran száraz idöszak(éppen ezért alakult ki a "májusi esö aranyat ér"mondás,mert ha aranyat ér akkor valószinü hogy ritka) anticiklonáris helyzettel,sok napsütéssel...
És ennek az anticiklonáris helyzetnek lassan lassan már körvonalazódnia kellene...
Ennek ellenére mediterrán ciklonok váltják egymást naponként....
Nem tudom mi a mechanizmusa annak ami ezt megváltoztatta,de normális körülmények között most NY-K irányú fronttevékenységnek kellene lennie,szeszélyes áprilisi idöt okozva,amikor egymás nyakában vannak a hideg-és melegfrontok,egyik el sem ment már itt a másik...
Ehelyett napokig esik és esik,és régen is volt ilyen,de amit észre kell venni,hogy a normális áprilisban az,amikor egy NY felõl jövö front peremciklonja okoz csapadékot...nem pedig napokon heteken át egy db mediterrán ciklon....majd a következö és a következö...
Ezeknek a ciklonoknak most a helyük jóval feljebb kéne lenni....Valahol Skandinávia körül...
Ehelyett itt vannak...
.........
............
2005.04.19 - 08:08
Bekövetkezett a nagy antarktiszi ütközés!
A mûholdfelvételek tanúsága szerint megtörtént a rég várt antarktiszi ütközés: a B-15A jéghegy nekiütközött a Drygalski-jégnyelvnek.
Módosításra szorulnak az antarktiszi térképek: az Európai Ûrhivatal Envisat mûholdjának radarfelvételei szerint ugyanis bekövetkezett a B-15A jéghegy és a nyílt tengerbe ömlõ Drygalski-jégfolyam közötti, több hónapja elõre jelzett ütközés.
Az Envisat április 15-ei felvétele szerint a 70 kilométer hosszú Drygalski-jégnyelv csúcsából közel öt kilométeres darab tört le, miközben a B-15A jéghegy látszólag alig sérült.
A kutatók hónapok óta figyelik a jéghegy mozgását. Sebessége alapján elképzelhetõnek tartottak már egy január közepi ütközést is, ám akkor az utolsó pillanatban megfeneklett a jéghegy. A világ legnagyobb sodródó, vízen úszó képzõdménye két hónapig alig mozdult, majd újra mozgásba jött.
Útja során természetesen töredeztek le kisebb darabok a jéghegyrõl: míg a NASA januárban még 160 kilométer hosszú és 3000 négyzetkilométer kiterjedésû jéghegyrõl beszélt, az új felvételek szerint ma már csak 115 kilométer hosszú és 2500 négyzetkilométer területû. A jéghegy területe jelenleg körülbelül akkora, mint a miniállam Luxemburgé.
A B-15A a legnagyobb maradványa a még hatalmasabb B-15 jéghegynek, amely a Ross-jégselfrõl vált le 2000 márciusában. A B-15 eredetileg akkora volt, mint Jamaica, területe meghaladta a 11.600 négyzetkilométert.
A hatalmas képzõdmény hamarosan kisebb darabokra töredezett. Idõközben a B-15A a McMurdo-szoros felé vette az irányt, és eltorlaszolta a Ross-tenger egy részét, ahol az óceáni áramlatok leállása miatt jég kezdte befedni a tenger egy részét.
A Drygalski egy, az Antarktisz Scott-partjáról eredõ szárazföldi gleccser, a David-gleccser nyúlványa, amely a Victoria-föld partvidéki hegységein keresztül vág utat magának a sarkvidéken a Ross-tenger felé.
Forrás: National Geographic
Bekövetkezett a nagy antarktiszi ütközés!
A mûholdfelvételek tanúsága szerint megtörtént a rég várt antarktiszi ütközés: a B-15A jéghegy nekiütközött a Drygalski-jégnyelvnek.
Módosításra szorulnak az antarktiszi térképek: az Európai Ûrhivatal Envisat mûholdjának radarfelvételei szerint ugyanis bekövetkezett a B-15A jéghegy és a nyílt tengerbe ömlõ Drygalski-jégfolyam közötti, több hónapja elõre jelzett ütközés.
Az Envisat április 15-ei felvétele szerint a 70 kilométer hosszú Drygalski-jégnyelv csúcsából közel öt kilométeres darab tört le, miközben a B-15A jéghegy látszólag alig sérült.
A kutatók hónapok óta figyelik a jéghegy mozgását. Sebessége alapján elképzelhetõnek tartottak már egy január közepi ütközést is, ám akkor az utolsó pillanatban megfeneklett a jéghegy. A világ legnagyobb sodródó, vízen úszó képzõdménye két hónapig alig mozdult, majd újra mozgásba jött.
Útja során természetesen töredeztek le kisebb darabok a jéghegyrõl: míg a NASA januárban még 160 kilométer hosszú és 3000 négyzetkilométer kiterjedésû jéghegyrõl beszélt, az új felvételek szerint ma már csak 115 kilométer hosszú és 2500 négyzetkilométer területû. A jéghegy területe jelenleg körülbelül akkora, mint a miniállam Luxemburgé.
A B-15A a legnagyobb maradványa a még hatalmasabb B-15 jéghegynek, amely a Ross-jégselfrõl vált le 2000 márciusában. A B-15 eredetileg akkora volt, mint Jamaica, területe meghaladta a 11.600 négyzetkilométert.
A hatalmas képzõdmény hamarosan kisebb darabokra töredezett. Idõközben a B-15A a McMurdo-szoros felé vette az irányt, és eltorlaszolta a Ross-tenger egy részét, ahol az óceáni áramlatok leállása miatt jég kezdte befedni a tenger egy részét.
A Drygalski egy, az Antarktisz Scott-partjáról eredõ szárazföldi gleccser, a David-gleccser nyúlványa, amely a Victoria-föld partvidéki hegységein keresztül vág utat magának a sarkvidéken a Ross-tenger felé.
Forrás: National Geographic
Hát igen a felelõsség kérdése nagyon kemény dolog. Hány fajt irtott már ki az ember a Földön és hány faj került a kihalás szélére... Elgondolkodtató pl az hogy a Tsunami áldozatainak Világ szerte mennyi pénzt adakozunak az emberek, fõleg ugye a Médiszenzáció értéke miatt, de sokan semmit sem adnak a természetvédõ szerveteknek (adó 1 %a stb..). Mi az értéke annak ha az így is túlnépesedett emberiség a saját hibájából kiépítetlen nem megfelelõ elõrejelzés miatt áldozatokat szenved. És mi annak ha nem szükségszerûségból, haszonszerzés stb érdekében más fajkat teljesen kipusztít a Földrõl... Bocs ha kicsit elkanyarodtam a fórumtémától.
Harcinyúl: Én nem hallottam okként a vulkáni-aktivítást mint okot a kis-jégkorszak kiváltójaként, bár attól lehet, csak én nem hallottam róla.
Azért a sokezeréves hipotetikus idõsorokat böngészve nem abszolút rendkívüli a mostani melegedési tendencia, bár kétségtelen, hogy az antropogén behatásnak lehetnek következményei.
Az, hogy az esõerdõket felégetik, ill. a fosszilis civilizációnk kibocsátásával "csupán" visszajutattjuk a légkörbe azt a CO2-t, amit a messzi múltban kivont légkörbõl a biomassza, egyszóval újra gyártjuk azt a melegházat, ami jellemezte a földtörténeti múlt nagy részét, amikor nem volt sarki jégtakaró.
Ez nem lenne rendkívüli, ha a fene civilizált emberiség a klímaoptimumának minden kilengését nem érezné katasztrófálisnak, amit sajna érezzük, hisz már van mit vesztenünk, bár ez se évek alatt lejátszódó folyamat ...
Ennek ellenére lehetne felelõsségérzete az emberiségnek, ám messze van tõle ...
Azért a sokezeréves hipotetikus idõsorokat böngészve nem abszolút rendkívüli a mostani melegedési tendencia, bár kétségtelen, hogy az antropogén behatásnak lehetnek következményei.
Az, hogy az esõerdõket felégetik, ill. a fosszilis civilizációnk kibocsátásával "csupán" visszajutattjuk a légkörbe azt a CO2-t, amit a messzi múltban kivont légkörbõl a biomassza, egyszóval újra gyártjuk azt a melegházat, ami jellemezte a földtörténeti múlt nagy részét, amikor nem volt sarki jégtakaró.
Ez nem lenne rendkívüli, ha a fene civilizált emberiség a klímaoptimumának minden kilengését nem érezné katasztrófálisnak, amit sajna érezzük, hisz már van mit vesztenünk, bár ez se évek alatt lejátszódó folyamat ...
Ennek ellenére lehetne felelõsségérzete az emberiségnek, ám messze van tõle ...
Cauchy: Valoban lenyeges lenne talalni viszonyitasi pontot, ami nem konnyu. Igen, a kis jegkorszak utan is erezhetek volna az emberek felmelegedesnek a valtozast, de ket dolgot ne felejtsunk el: Nem mindegy a valtozas sebessege, es nem mindegy az oka. A mostani valtozasnak ijesztoen nagy a sebessege, es tobb teruleten kimutathato okkent az emberi beavatkozas. Termeszetesen lehetnek termeszetes folyamatok is ezzel parhuzamosan, lehet, hogy epp ezt erositve. Azt mindenesetre tudomasul kell venni, hogy a fold bolygo legkorenek osszetetele, egyensulya egyertelmuen biologiai eredetu. Es ha megnezel nehany NASA kepet a braziliai esoerdokrol nehany evtizeddel ezelottrol es napjainkrol, akkor elgondolkodtato, vajon mi fogja az emberi beavatkozast ellensulyozni. Ja, es megegy: A kis jegkorszakot nem nehany nagyobb vulkan egymashoz kozeli komolyabb kitorese idezte elo?
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat