Globális jelenségek
egy másik megbízható csávó:
Stefan Rahmstorf
Professor of Physics of the Oceans
Potsdam University
nagyon jó (nekünk, átlag embereknek is érthetõ) kommentekkel, magyarázatokkal, linkekkel.
Link
én amondó vagyok, hogy ezt a kérdést (leáll-nem áll le, olvad-nem olvad) nem tudjuk eldönteni.
én azt gondolom, hogy a Kisjégkorszak éppen elég tanulságos:
1. nem volt még emberi beavatkozás, nem az okozta
2. átmenetinek bizonyult, ahogy jött, úgy meg is szûnt
3. pedig drámaian hidegebb volt évszázadokon át (Duna befagyott, Hollandiában a csatornákon korcsolyáztak, Grönlandot akkor hagyták el a vikingek - nem önszántukból stb.)
tehát elvileg emberi beavatkozás nélkül is bekövetkezhet HIRTELEN drámai változás. ha lenne hasonló ismét, nem eldönthetõ, hogy az ok emberi eredetû-e vagy akárcsak részben az-e, hiszen emberi hatás nélkül, magától is megtörtént már ilyen.
Stefan Rahmstorf
Professor of Physics of the Oceans
Potsdam University
nagyon jó (nekünk, átlag embereknek is érthetõ) kommentekkel, magyarázatokkal, linkekkel.
Link
én amondó vagyok, hogy ezt a kérdést (leáll-nem áll le, olvad-nem olvad) nem tudjuk eldönteni.
én azt gondolom, hogy a Kisjégkorszak éppen elég tanulságos:
1. nem volt még emberi beavatkozás, nem az okozta
2. átmenetinek bizonyult, ahogy jött, úgy meg is szûnt
3. pedig drámaian hidegebb volt évszázadokon át (Duna befagyott, Hollandiában a csatornákon korcsolyáztak, Grönlandot akkor hagyták el a vikingek - nem önszántukból stb.)
tehát elvileg emberi beavatkozás nélkül is bekövetkezhet HIRTELEN drámai változás. ha lenne hasonló ismét, nem eldönthetõ, hogy az ok emberi eredetû-e vagy akárcsak részben az-e, hiszen emberi hatás nélkül, magától is megtörtént már ilyen.
Az utóbbi idõben megjelent éghajlatváltozással kapcsolatos cikkek fele nevetséges ill. szándékosan félrevezetõ, egynegyede nemszándékosan hiányos és pontatlan, alig negyede értékelhetõ, az elmúlt 2 napban belinkeltekkel is ez a helyzet (az értékelhetõ, sõt értékes egynegyedbe tartoznak a Czelnay-Broecker cikkek).
Na, azért az sem véletlen, hogy éppen az a tanulmány cáfolja a globális felmelegedést, amit az USA minisztériuma rendelt. :-) Mondom, erõs a gyanúm, hogy a több csapadék bõven kompenzálja a jégtakarók olvadását... de hogy ez ilyen erõs negatív visszacsatolást jelentene? A szárazföldön csak vastagodik a jég, a kiterjedése nem nõ, miközben a tengert borító jég egyre fogy... Igaz, utóbbi elolvadásától nem emelkedik a tengerszint; viszont a Föld albedója lecsökken, a szabad vízfelszín sokkal több sugárzást nyel el, tehát a Föld vígan melegszik. Sovány vígasz, hogy a tengerszint eközben nem emelkedik...
Más: azért a grönlandi jégtakaró 1000 év alatti elolvadása már teljes képtelenség. (3-4 ezer méter vastag jégrõl van szó - mint a legutolsó hideg periódusban Skandináviában. Annak az eltûnéséhez is jó pár ezer év kellett, pedig akkor több mint 10°C-ot emelkedett a hõmérséklet!)
Más: azért a grönlandi jégtakaró 1000 év alatti elolvadása már teljes képtelenség. (3-4 ezer méter vastag jégrõl van szó - mint a legutolsó hideg periódusban Skandináviában. Annak az eltûnéséhez is jó pár ezer év kellett, pedig akkor több mint 10°C-ot emelkedett a hõmérséklet!)
és mint említettem vannak ellentétes tényeket állító, bár néha bulvár kommersz, tudományos vizsgálatokra, szervezetekre hivatkozó források:
"Száz éven belül nyaranta teljesen elolvadhat az Északi-sark jege, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid-kibocsátást - figyelmeztetett a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet. Az átalakulás egyik várható következménye, hogy megnyílik az Északnyugati-átjáró."
Link
"A grönlandi jégtakaró olvadása 2002 nyarán minden eddigi rekordot megdöntött, az északi sarkvidék tengeri jege pedig elérte legkisebb kiterjedését az eddigi mûholdas megfigyelések során."
Link
"Grönland jege lassan a múlté. Persze emberi léptékkel mérve igen lassan: brit kutatók úgy számolnak, hogy amennyiben a globális fölmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, ezer év múlva már szandálban túrázhatunk a jelenleg hó és jég borította szigeten."
Link
na, ez már valami komolyabb angol oldal:
"ARCTIC SEA ICE SHRINKING, GREENLAND
ICE SHEET MELTING, ACCORDING TO STUDY"
Link
"Száz éven belül nyaranta teljesen elolvadhat az Északi-sark jege, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid-kibocsátást - figyelmeztetett a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet. Az átalakulás egyik várható következménye, hogy megnyílik az Északnyugati-átjáró."
Link
"A grönlandi jégtakaró olvadása 2002 nyarán minden eddigi rekordot megdöntött, az északi sarkvidék tengeri jege pedig elérte legkisebb kiterjedését az eddigi mûholdas megfigyelések során."
Link
"Grönland jege lassan a múlté. Persze emberi léptékkel mérve igen lassan: brit kutatók úgy számolnak, hogy amennyiben a globális fölmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, ezer év múlva már szandálban túrázhatunk a jelenleg hó és jég borította szigeten."
Link
na, ez már valami komolyabb angol oldal:
"ARCTIC SEA ICE SHRINKING, GREENLAND
ICE SHEET MELTING, ACCORDING TO STUDY"
Link
Usrin: annak ellenére, hogy olvastam ellentétes véleményt, most olyat találtam, ami alátámasztja amit írtál (igazából jó angol oldalakat kéne nézni, néha ráakadok ilyenekre, de sosem akkor amikor fontos lenne 
"Koppány György éghajlatkutató megalapozatlannak tartja az éghajlatváltozás okozta riadalmakat és mindazokat az állításokat, amelyek szerint az emberi beavatkozás okozza a drámai éghajlatváltozásokat. A szakember szerint az a megfogalmazás áll közel az igazsághoz, amely szerint nem az éghajlat változott meg jelentõsen, hanem az emberiség fiatal túlzottan. Mindezzel persze nem azt mondja a kutató, hogy a globális felmelegedés légbõl kapott, csupán óva int attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjanak le a kutatók az emberi léptékû jelenségekbõl.
Idéz például egy nemzetközi kutatást - az USA energiaügyi minisztériuma rendelte -, amely megállapította, hogy az utolsó 100 évben Grönland jégtakarója lényegében semmit sem változott, az Antarktiszé pedig kissé növekedett. Ez utóbbinak az az oka, hogy a 2-3 kilométer magas jégplatókon az uralkodó hõmérséklet mélyen a fagypont alatt van és a mínusz 24-56 Celsius fok között ingadozik, és ha itt akárcsak néhány fokot növekszik is a hõmérséklet, annak az lesz az egyik következménye, hogy több hó esik. A növekvõ hótakaróból pedig több jéghegy szakad le, ezek hûtik a tengerek vizét, ami a fölöttük lévõ levegõt is hûti. Így jöhet létre egy, a melegedést fékezõ negatív visszacsatolás - mondja a kutató. Majd hozzáteszi: a jövõre nézve azt a következtetést lehet levonni, hogy ha a globális hõmérséklet emelkedik, a sarkvidék jégtakarójában jelentõsebb változás csupán ezer éves idõskálán következik be. Az Antarktiszon még hosszabb idõ kell egy ilyen változás bekövetkeztéhez."
Link
"Koppány György éghajlatkutató megalapozatlannak tartja az éghajlatváltozás okozta riadalmakat és mindazokat az állításokat, amelyek szerint az emberi beavatkozás okozza a drámai éghajlatváltozásokat. A szakember szerint az a megfogalmazás áll közel az igazsághoz, amely szerint nem az éghajlat változott meg jelentõsen, hanem az emberiség fiatal túlzottan. Mindezzel persze nem azt mondja a kutató, hogy a globális felmelegedés légbõl kapott, csupán óva int attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjanak le a kutatók az emberi léptékû jelenségekbõl.
Idéz például egy nemzetközi kutatást - az USA energiaügyi minisztériuma rendelte -, amely megállapította, hogy az utolsó 100 évben Grönland jégtakarója lényegében semmit sem változott, az Antarktiszé pedig kissé növekedett. Ez utóbbinak az az oka, hogy a 2-3 kilométer magas jégplatókon az uralkodó hõmérséklet mélyen a fagypont alatt van és a mínusz 24-56 Celsius fok között ingadozik, és ha itt akárcsak néhány fokot növekszik is a hõmérséklet, annak az lesz az egyik következménye, hogy több hó esik. A növekvõ hótakaróból pedig több jéghegy szakad le, ezek hûtik a tengerek vizét, ami a fölöttük lévõ levegõt is hûti. Így jöhet létre egy, a melegedést fékezõ negatív visszacsatolás - mondja a kutató. Majd hozzáteszi: a jövõre nézve azt a következtetést lehet levonni, hogy ha a globális hõmérséklet emelkedik, a sarkvidék jégtakarójában jelentõsebb változás csupán ezer éves idõskálán következik be. Az Antarktiszon még hosszabb idõ kell egy ilyen változás bekövetkeztéhez."
Link
Csak egy apró kiegészítés: a korábbi (így a kb. 300 millió évvel ezelõtti karbon-perm) jégkorszakok idején szintén kontinens került sarkvidéki helyzetbe (a Gondwana a Déli-sarkvidéken). Persze ilyen hosszú távon más tényezõk (pl. a vulkáni tevékenység intenzitása, és az így levegõbe kerülõ CO2 mennyisége) is befolyásolták a Föld hõmérsékletét, de mindvégig a kontinensek helyzete volt az elsõ számú tényezõ.
Egyetértek Snowhunterrel abban, hogy az Antarktisz ill. Grönland jegének elolvasztásához kevés lenne az emberi tevékenység. Sõt, abban sem vagyok biztos, hogy ezeken a területeken egyáltalán csökken a jég mennyisége. Bármennyire látványosak a leszakadó jéghegyek, könnyen lehet, hogy éppen a felmelegedés következtében több csapadék tud lehullani arrafelé, ami jobban gyarapítja a jégtakarót, mint ahogy a partokon a gyorsuló olvadás csökkenteni tudná... (Nagyon messze vagyunk még attól, hogy az Antarktiszról, de akár Grönlandról is hiteles csapadékadatokat kapjunk - egyrészt a nagyon kevés állomás miatt, másrészt hogyan lehetne az Antarktiszon nem ritka 100 km/óra feletti szélben, hófúvásban csapadékot mérni?)
Egyetértek Snowhunterrel abban, hogy az Antarktisz ill. Grönland jegének elolvasztásához kevés lenne az emberi tevékenység. Sõt, abban sem vagyok biztos, hogy ezeken a területeken egyáltalán csökken a jég mennyisége. Bármennyire látványosak a leszakadó jéghegyek, könnyen lehet, hogy éppen a felmelegedés következtében több csapadék tud lehullani arrafelé, ami jobban gyarapítja a jégtakarót, mint ahogy a partokon a gyorsuló olvadás csökkenteni tudná... (Nagyon messze vagyunk még attól, hogy az Antarktiszról, de akár Grönlandról is hiteles csapadékadatokat kapjunk - egyrészt a nagyon kevés állomás miatt, másrészt hogyan lehetne az Antarktiszon nem ritka 100 km/óra feletti szélben, hófúvásban csapadékot mérni?)
Usrin: Ezzel tökéletesen tisztában vagyok (mint a földrajz nagy szerelmese), hogy a mostani kontinens-elrendezõdés nagyon kedvezõ táptalajt biztosít az egyébként a földtörténet javarészében jégmentes "golyóbisnak" a sarki jegesedéseihez.
Az is igaz, hogy a jelenlegi "jégkorszak" 30 millió éve tart, mióta az Antarktisz a "helyére" került, ám azt se feledjük, hogy elõtte is voltak "jégkorszakok" (állítólag még kettõ), melyek szintén állítólag 300millió évenként jelentkeztek.
Abban viszont tökéletesen egyetértünk, hogy a "jégkorszakokban" (mikor van egyáltalán jég Földünkön) bizony le van határolva a Föld átlaghõmérséklete, csupán azt akartam érzékeltetni, hogy bizony ritka madár a jég golyóbisunkon, és szerintem nem olyan könnyû azt felolvasztani nekünk embereknek, esetleg az Északi-jeges tengerbe sikerülhet "beleszólnunk", a Grönland és az Antarktisz-hoz igen sokat kellene még "tennünk" (finom megfogalmazás ...).
Azaz a mi civilizációs "áldásunk" nélkül is oszcillál rendesen a csak az elmúlt egymillió évben a nem csak sarki jégtakaró, csak 10000 éve van meglepõnek is nevezhetõ nyugalom.
Mindenesetre köszi, hogy felhoztad a témát, jó volt errõl is szót ejteni.
Nomad: Ez nem tipp, hanem bizonyított tény, bizony a Golf-áramlatot többször le és újra indították a sóháztartási ingadozások (nem a globális-felmelegedés), csupán az elmúlt idõszakban (10ezer év) volt fene nyugalmas a klíma (klímaoptimum), most az a kérdés, újra indul-e (indítjuk-e) az ingadozás(t), melynek irányát (nem 10-20 években gondolkozva, melyre léteznek "elõrejelzések") még most se tudjuk.
Az is igaz, hogy a jelenlegi "jégkorszak" 30 millió éve tart, mióta az Antarktisz a "helyére" került, ám azt se feledjük, hogy elõtte is voltak "jégkorszakok" (állítólag még kettõ), melyek szintén állítólag 300millió évenként jelentkeztek.
Abban viszont tökéletesen egyetértünk, hogy a "jégkorszakokban" (mikor van egyáltalán jég Földünkön) bizony le van határolva a Föld átlaghõmérséklete, csupán azt akartam érzékeltetni, hogy bizony ritka madár a jég golyóbisunkon, és szerintem nem olyan könnyû azt felolvasztani nekünk embereknek, esetleg az Északi-jeges tengerbe sikerülhet "beleszólnunk", a Grönland és az Antarktisz-hoz igen sokat kellene még "tennünk" (finom megfogalmazás ...).
Azaz a mi civilizációs "áldásunk" nélkül is oszcillál rendesen a csak az elmúlt egymillió évben a nem csak sarki jégtakaró, csak 10000 éve van meglepõnek is nevezhetõ nyugalom.
Mindenesetre köszi, hogy felhoztad a témát, jó volt errõl is szót ejteni.
Nomad: Ez nem tipp, hanem bizonyított tény, bizony a Golf-áramlatot többször le és újra indították a sóháztartási ingadozások (nem a globális-felmelegedés), csupán az elmúlt idõszakban (10ezer év) volt fene nyugalmas a klíma (klímaoptimum), most az a kérdés, újra indul-e (indítjuk-e) az ingadozás(t), melynek irányát (nem 10-20 években gondolkozva, melyre léteznek "elõrejelzések") még most se tudjuk.
és, hogy ugyazaz történik, mint történt már sokszor a múltban is:
"Egy kezdeti melegedés megindítja a jég olvadását, a tengerbe ömlõ édesvíz felhígítja a Golf-áramlás vizét, ennek következtében az hiába hûl le, nem válik nehezebbé az alatta lévõ mélyvíznél, nem tud lemerülni, leáll a conveyor, drasztikusan hidegebbé válik az éghajlat. A jégtakaró növekszik. Az édesvíz-hozzáadás csökken, a conveyor újra megindul. Ámde a jégtáblák hatalmas potenciális édesvízforrások. Az odaszállított hõ megolvasztja a jégtáblákat, ezzel édesvizet szabadít fel, ezáltal csökkenti a felszíni víz sótartalmát, megint leállítja a rendszert. A ciklusok ilymódon ismétlõdnek."
"Egy kezdeti melegedés megindítja a jég olvadását, a tengerbe ömlõ édesvíz felhígítja a Golf-áramlás vizét, ennek következtében az hiába hûl le, nem válik nehezebbé az alatta lévõ mélyvíznél, nem tud lemerülni, leáll a conveyor, drasztikusan hidegebbé válik az éghajlat. A jégtakaró növekszik. Az édesvíz-hozzáadás csökken, a conveyor újra megindul. Ámde a jégtáblák hatalmas potenciális édesvízforrások. Az odaszállított hõ megolvasztja a jégtáblákat, ezzel édesvizet szabadít fel, ezáltal csökkenti a felszíni víz sótartalmát, megint leállítja a rendszert. A ciklusok ilymódon ismétlõdnek."
Nomad! tökéletes a megoldásod
"Tehát az volt a kérdés, hogy mitõl növekedhet az édesvíz-hozzáadás. Broecker arra gondolt, hogy elvileg három dologtól: megnõ a csapadék, megnõ a Jeges-tengerbe ömlõ szibériai és kanadai folyók vízhozama, ill. az arktikus és grönlandi jégmezõk olvadni kezdenek. A harmadik lehetõség nyilvánvalóan összefügghet az üvegházhatás növekedésével."
"Tehát az volt a kérdés, hogy mitõl növekedhet az édesvíz-hozzáadás. Broecker arra gondolt, hogy elvileg három dologtól: megnõ a csapadék, megnõ a Jeges-tengerbe ömlõ szibériai és kanadai folyók vízhozama, ill. az arktikus és grönlandi jégmezõk olvadni kezdenek. A harmadik lehetõség nyilvánvalóan összefügghet az üvegházhatás növekedésével."
Sziasztok!
Nekem - mint nem szakértõnek - a véleményem, hogy a Golf áramlat lassulása úgy vezethetõ vissza az ember által okozott befolyásolásra, hogy a felmelegedett légkör miatt megolvadó sarki jégsapkák, az olvadó gleccserek egyre jobban sótlanítják az óceánok vizét, így a Golf áramkat által szállított vizet is. Lehet, hogy baromság, de ez az én tippem.
Egyszer már felvetettem, hogy több hivatalos(!) szervezet is megerõsítette a jégsapkák, és a gleccserek csökkenõ méretét. Ennek a nagy mennyíségû víztömegnek valahol meg kell jelennie. Ez is lehet egy megjelenési forma. Szvsz.
...és elõre Mea Culpa....
Nekem - mint nem szakértõnek - a véleményem, hogy a Golf áramlat lassulása úgy vezethetõ vissza az ember által okozott befolyásolásra, hogy a felmelegedett légkör miatt megolvadó sarki jégsapkák, az olvadó gleccserek egyre jobban sótlanítják az óceánok vizét, így a Golf áramkat által szállított vizet is. Lehet, hogy baromság, de ez az én tippem.
Egyszer már felvetettem, hogy több hivatalos(!) szervezet is megerõsítette a jégsapkák, és a gleccserek csökkenõ méretét. Ennek a nagy mennyíségû víztömegnek valahol meg kell jelennie. Ez is lehet egy megjelenési forma. Szvsz.
...és elõre Mea Culpa....
Snowhunter: az, hogy csak a (4,6 milliárd éves) földtörténet 10%-ában volt jég a sarkvidékeken, elsõsorban annak köszönhetõ, hogy aszárazföldek máshogy helyezkedtek el, mint manapság. Számottevõ jégtakaró csak akkor kezd képzõdni, ha a pólusokon kiterjedt szárazföld van, amin a hó felhalmozódhat - ez a helyzet pedig ritkán állt elõ. Jelenleg a Déli-sarkvidéken ott az Antarktisz. Még az sem véletlen, hogy az Antarktisz akkor kezdett eljegesedni (30 millió éve), amikor Ausztráliától is elválasztotta a tenger: így zárhatta körbe a nyugati tengeráramlás, megakadályozva, hogy meleg tengervíz jusson le messze délre. Tehát való igaz, hogy a Földre története során inkább 20-25°C-os átlagT volt jellemzõ, szemben a mostani 15°C-kal - de a jelenlegi, a lehûlésnek ennyire kedvezõ kontinens-elrendezés mellett nem is melegedhet fel sokkal jobban természetes úton...
A friss cikk (az antarktiszos...) szerintem több sebbõl vérzik, ám benne van a pakliban, hogy a Golf legyengülhet-leállhat a következõ 20-30 évben, ahogy azt többször is tette az elmúlt évezredekben.
Emberi behatást elõhozni kicsit erõs (az antropogén következmények egyenlõre mésban jelentkezhetnek) egy az óceáni vízkörzésben "résztvevõ" tengeráramlást illetõen, és amikor a sarkvidékeket nem borította jég (a földtörténet majd 90%-ában), arról ki tehetett ?
Emberi behatást elõhozni kicsit erõs (az antropogén következmények egyenlõre mésban jelentkezhetnek) egy az óceáni vízkörzésben "résztvevõ" tengeráramlást illetõen, és amikor a sarkvidékeket nem borította jég (a földtörténet majd 90%-ában), arról ki tehetett ?
ez nem ideális hely a terjedelem miatt, de egy részletet ide copy-zok, mert a dolognak van tudományos alapja:
"Az ábrán látható, hogy a D-O-események az utóbbi 10 ezer év átlaghõmérsékleteihez képest sokkal alacsonyabb hõmérsékleti intervallumban zajlottak le. Amikor Broecker a berni egyetemen látogatást tett, Oeschger felhívta a figyelmét az említett megfigyelésére, vagyis arra, hogy itt két diszkrét állapot közötti átváltásokat vél fölfedezni. Broecker fejében ez ültette el azt a gondolatot, hogy ezeket az éghajlati ugrásokat esetleg az óceáni vízkörzés valamelyik áramkörének átváltódásai okozhatták. Csakis egy egészen nagy áramkörrõl lehetett szó. Úgy gondolta, hogy a nagy óceáni szállítószalag elég nagy, hiszen a vízhozama száz Amazonas hozamával ér fel, és az a hõmennyiség, melyet szállít, a Gibraltártól északra esõ térség teljes hõbevételének negyedét teszi ki. Mi történne, ha ez a hatalmas folyam egyszer csak leállna? E kérdésbõl bontakozott ki az a hipotézis, amely szerint az elmúlt 110 ezer év glaciálisinterglaciális átváltásainak, vagyis a D-O-eseményeknek az lehetett az oka, hogy abban az idõszakban a nagy óceáni szállítószalag úgy mûködött, mint egy gigantikus oszcillátor.
A feltételezett oszcillátor egyik állapota az, amikor az észak-atlanti térség vízsüllyedési mechanizmusa üzemben van és hajtja az áramot, a másik pedig az, hogy leáll a vízsüllyedés. Valahányszor az utóbbi helyzet áll elõ, negyedével csökken az észak-atlanti térség teljes hõbevétele. Ez éppen elég nagy veszteség ahhoz, hogy magyarázatot adjon a grönlandi jégminták hõmérsékleti rekonstrukcióján látható ingadozásokra. Számítógépes modellkísérletekkel sikerült kimutatni, hogy az észak-atlanti vízsüllyedési mechanizmus rendkívül érzékeny a térség édesvízbevételére. Ha ez növekszik, akkor csökken a Golf-áramlás vizének sótartalma és ez oda vezethet, hogy teljesen leáll a vízsüllyedés."
Link
"Az ábrán látható, hogy a D-O-események az utóbbi 10 ezer év átlaghõmérsékleteihez képest sokkal alacsonyabb hõmérsékleti intervallumban zajlottak le. Amikor Broecker a berni egyetemen látogatást tett, Oeschger felhívta a figyelmét az említett megfigyelésére, vagyis arra, hogy itt két diszkrét állapot közötti átváltásokat vél fölfedezni. Broecker fejében ez ültette el azt a gondolatot, hogy ezeket az éghajlati ugrásokat esetleg az óceáni vízkörzés valamelyik áramkörének átváltódásai okozhatták. Csakis egy egészen nagy áramkörrõl lehetett szó. Úgy gondolta, hogy a nagy óceáni szállítószalag elég nagy, hiszen a vízhozama száz Amazonas hozamával ér fel, és az a hõmennyiség, melyet szállít, a Gibraltártól északra esõ térség teljes hõbevételének negyedét teszi ki. Mi történne, ha ez a hatalmas folyam egyszer csak leállna? E kérdésbõl bontakozott ki az a hipotézis, amely szerint az elmúlt 110 ezer év glaciálisinterglaciális átváltásainak, vagyis a D-O-eseményeknek az lehetett az oka, hogy abban az idõszakban a nagy óceáni szállítószalag úgy mûködött, mint egy gigantikus oszcillátor.
A feltételezett oszcillátor egyik állapota az, amikor az észak-atlanti térség vízsüllyedési mechanizmusa üzemben van és hajtja az áramot, a másik pedig az, hogy leáll a vízsüllyedés. Valahányszor az utóbbi helyzet áll elõ, negyedével csökken az észak-atlanti térség teljes hõbevétele. Ez éppen elég nagy veszteség ahhoz, hogy magyarázatot adjon a grönlandi jégminták hõmérsékleti rekonstrukcióján látható ingadozásokra. Számítógépes modellkísérletekkel sikerült kimutatni, hogy az észak-atlanti vízsüllyedési mechanizmus rendkívül érzékeny a térség édesvízbevételére. Ha ez növekszik, akkor csökken a Golf-áramlás vizének sótartalma és ez oda vezethet, hogy teljesen leáll a vízsüllyedés."
Link
a Golf-áramlás nagyon jó téma! pár link ami szerintem nagyon jó:
az összefüggések megértéséhez nagyon jó sulinetes linkekt
Link
Link
Czelnai Rudolf könyve, amit mindekinek ajánlok a témában:
Link
aki tud angolul annak pedig érdemes rákeresni a "W. S. Broecker" "thermohaline circulation" "Gulf stream" szavakra. millió link van.
(W. S. Broecker a mélytengeri óceáni cirkuláció elméletének megalkotója, legelõször õ állított fel az a ma már többé-kevésbé elfogadott teóriát, hogy a legutolsó eljegesedés
az óceáni áramlatok átrendezõdésével, többek között a Golf áramlat átmeneti leállásával indokolható. a Brit szigetegen akkor jég volt, ma a déli partvidéken a szabadban áttelel a pálma)
az összefüggések megértéséhez nagyon jó sulinetes linkekt
Link
Link
Czelnai Rudolf könyve, amit mindekinek ajánlok a témában:
Link
aki tud angolul annak pedig érdemes rákeresni a "W. S. Broecker" "thermohaline circulation" "Gulf stream" szavakra. millió link van.
(W. S. Broecker a mélytengeri óceáni cirkuláció elméletének megalkotója, legelõször õ állított fel az a ma már többé-kevésbé elfogadott teóriát, hogy a legutolsó eljegesedés
az óceáni áramlatok átrendezõdésével, többek között a Golf áramlat átmeneti leállásával indokolható. a Brit szigetegen akkor jég volt, ma a déli partvidéken a szabadban áttelel a pálma)
itt találtam ezt! (Egy lehetséges jövõkép)
2010 Érezhetõ felmelegedés Az évszakok megváltoznak
2015 Gyorsuló melegedés Társadalmi igény a beavatkozásra
2020 A Golf-áramlat leáll Kiszámíthatatlan idõjárás
2030 Európa hûlni kezd Pánik, élelmiszerhiány
2040 Világméretû felmelegedés Drasztikus korlátozások
2050 Az óceáni vízkörzés átalakul Káosz
2010 Érezhetõ felmelegedés Az évszakok megváltoznak
2015 Gyorsuló melegedés Társadalmi igény a beavatkozásra
2020 A Golf-áramlat leáll Kiszámíthatatlan idõjárás
2030 Európa hûlni kezd Pánik, élelmiszerhiány
2040 Világméretû felmelegedés Drasztikus korlátozások
2050 Az óceáni vízkörzés átalakul Káosz
Persze, hogy nem Antarktisz, az eredeti angol cikkben szereplõ "Arctic ice cap" szóösszetételt fordították félre, így lett az északi sarkvidékibõl déli a magyar változatban. Reméljük nem kerül ki gyorsan a metnet címlapra Amúgy már az eredeti angol cikk is erõs forráskritikával kezelendõ: Link
Amúgy már az eredeti angol cikk is erõs forráskritikával kezelendõ: Link
Ha legyengül a Golf, akkor lesz sok ilyen kis "vicces" hidegbetörés mint amit a GFS most május 17-18 körülre jelez
Link
Link
Lassul a Golf-áramlat, lehûl Észak-Európa
Azonosították az Atlanti óceán meleg áramlata, a Golf-áramlat lassulásának elsõ jeleit. A folyamat következtében várhatóan még ebben az évszázadban elolvad az Antarktisz jégtakarója, és több fokkal csökken az átlaghõmérséklet Európa északi részén.
A Cambridge Egyetem kutatója regisztrálta a Mexikói öbölbõl az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékén, majd Európa északnyugati partján végighaladó Golf-áramlat lassulásának elsõ jeleit. A jelenség a legérzékenyebben az Egyesült Királyságot és Írországot érinti, amelyek átlaghõmérsékletét az áramlat 5-8 Celsius fokkal növeli.
Link
Azonosították az Atlanti óceán meleg áramlata, a Golf-áramlat lassulásának elsõ jeleit. A folyamat következtében várhatóan még ebben az évszázadban elolvad az Antarktisz jégtakarója, és több fokkal csökken az átlaghõmérséklet Európa északi részén.
A Cambridge Egyetem kutatója regisztrálta a Mexikói öbölbõl az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékén, majd Európa északnyugati partján végighaladó Golf-áramlat lassulásának elsõ jeleit. A jelenség a legérzékenyebben az Egyesült Királyságot és Írországot érinti, amelyek átlaghõmérsékletét az áramlat 5-8 Celsius fokkal növeli.
Link
Marko, akkor megkérdezheted a nagyszüleidet (remélem, élnek) a falu és a környezet akkori viszonyairól. Melyik falurészben éltek? Akkor még voltak a következõk: Alvég, Felvég, Mandulás, Szvoboda és Zemanek.
eszembe jutott egy dolog: mivel nõ a co2 mennyisége ezért arányosan kevesebb oxigén lesz a légkörben . Ezért az emberek fizikai teljesítõképessége csökken, nem lesznek új olimpiai rekordok se világrekordok
se világrekordok 
2005.05.06 - 10:01
Az Északi-sarkvidék felmelegedésének ökológiai hatásai
Északi-sarkvidéki tavak üledékébõl származó algák maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a tavakban lezajlott ökológiai változások összefüggenek a terület felmelegedésével és az üvegházhatású gázok utóbbi kétszáz évben egyre fokozódó kibocsátásával.
Egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmány arra kereste a választ, hogy kimutatható-e valamilyen konkrét összefüggés az emberi tevékenység és az Északi-sarkvidék felmelegedése, valamint a terület tavi élõvilágának változásai között. A vizsgálat öt ország (Kanada, Finnország, Norvégia, Nagy-Britannia és Oroszország) kutatóinak részvételével zajlott az északi erdõségektõl egészen a tundrákig terjedõ területen, John Smol (Queen's University) és Alexander Wolfe (University of Alberta) vezetésével. "A sarki területek rendkívül érzékenyen reagálnak az éghajlat változásaira, ezért ezeknek a területeknek az élõvilága alkalmas lehet arra, hogy nyomon követhessük a felmelegedés hatásait. Sajnos a legtöbb esetben nem rendelkezünk hosszú távú adatsorokkal, ami megnehezíti a múltban lezajlott környezeti változások irányának és nagyságának a pontosabb meghatározását" - mondta Wolfe. A tavak azonban a legtöbb északi-sarkvidéki élõhelyen általában jelen vannak, ezért a tavi üledékekbõl származó algasejtek maradványaiból vissza lehet következtetni a tóban az utóbbi két évszázad során lezajlott ökológiai változásokra. Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható.
A kutatók negyvenhat sarkvidéki tó aljzatának üledékébõl vettek mintákat. Az egyes tavak esetében összehasonlították a fiatalabb, felsõ rétegek mintáit azokkal, amelyek régebbrõl származnak. Statisztikai eljárások segítségével megpróbálták számszerûsíteni, hogy milyen változások mentek végbe az édesvízi algák, a vízibolhák és a különféle rovarlárvák társulásainak összetételében az utóbbi kétszáz év alatt. Az algák maradványait vizsgálva a fiatalabb rétegekben több olyan faj maradványát találták meg, amelyek a nyílt vizeket kedvelik. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy ezeken az élõhelyeken csökkent a tavi jégtakaró mérete és hosszabb lett az algák számára kedvezõ nyári évszak. Ennek hatására megváltozik például a tavakba bejutó fény mennyisége, vagy a tavak vizének hõmérsékleti rétegzõdése. Ezek a hosszabb idõskálán kimutatható ökológiai változások párhuzamosan zajlottak az utóbbi két évszázad fokozódó ipari tevékenységével. Az algaközösségek összetételében megfigyelhetõ változások a kutatók szerint bizonyítékot jelentenek arra, hogy az emberi tevékenység hosszú távon jelentõs hatással van az egyes társulásokra. "Ha ezek a hatások túllépnek egy bizonyos küszöböt, akkor az élõvilágban visszafordíthatatlan változások következhetnek be" - mondta Smol.
A mérések szerint Kanada bizonyos részei (Labrador és Quebec északi része) nem melegszenek olyan gyorsan, mint amit a többi területen tapasztaltak. Emiatt ezt egy fontos kontroll-területként kezelték az adatok elemzésekor. "Az a tény, hogy itt semmilyen változást sem sikerült megfigyelni az algák társulásainak összetételében, alátámasztja azokat az eredményeket, amelyek szerint a többi területen a melegedés volt a kiváltó ok, és nem valami más, például szennyezõ anyagok felhalmozódása a légkörben" - mondta Reinhard Pienitz, a cikk egyik társszerzõje. A tanulmány egyik következtetése, hogy a közeljövõben valószínûleg nem marad majd olyan érintetlen, északi-sarkvidéki élõhely, amelyet ne befolyásolna valamilyen módon a melegedés. A kutatók egyben sürgõs figyelmeztetésként is értelmezik az általuk megfigyelt változásokat, mivel a jövõben hasonló folyamatokra számítanak a délebbre esõ területek esetében is. "Ha egy bizonyos idõpontban csak egyetlen tavat vizsgálunk, már abból is fontos információkhoz juthatunk. Ezzel szemben nehéz olyan adatokhoz jutni, amelyek nagyobb léptékben is jelzik a változásokat, például egy egész régió vizsgálatakor." - mondta Smol. "Ez valami olyasmi, mintha ránéznénk egy impresszionista festményre, aminek egy kisebb részletére tekintve csak különálló pontokat fogunk látni, ha viszont hátralépünk, akkor a pontokból mindjárt összeáll a kép. Ha az összes tó és kisebb tavacska vizsgálatának eredményeibõl egy nagyobb adatbázist készítünk, akkor feltûnõ mintázatokra bukkanhatunk. Ezekbõl pedig messzemenõ következetéseket lehet levonni."
Forrás: Origo
Az Északi-sarkvidék felmelegedésének ökológiai hatásai
Északi-sarkvidéki tavak üledékébõl származó algák maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a tavakban lezajlott ökológiai változások összefüggenek a terület felmelegedésével és az üvegházhatású gázok utóbbi kétszáz évben egyre fokozódó kibocsátásával.
Egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmány arra kereste a választ, hogy kimutatható-e valamilyen konkrét összefüggés az emberi tevékenység és az Északi-sarkvidék felmelegedése, valamint a terület tavi élõvilágának változásai között. A vizsgálat öt ország (Kanada, Finnország, Norvégia, Nagy-Britannia és Oroszország) kutatóinak részvételével zajlott az északi erdõségektõl egészen a tundrákig terjedõ területen, John Smol (Queen's University) és Alexander Wolfe (University of Alberta) vezetésével. "A sarki területek rendkívül érzékenyen reagálnak az éghajlat változásaira, ezért ezeknek a területeknek az élõvilága alkalmas lehet arra, hogy nyomon követhessük a felmelegedés hatásait. Sajnos a legtöbb esetben nem rendelkezünk hosszú távú adatsorokkal, ami megnehezíti a múltban lezajlott környezeti változások irányának és nagyságának a pontosabb meghatározását" - mondta Wolfe. A tavak azonban a legtöbb északi-sarkvidéki élõhelyen általában jelen vannak, ezért a tavi üledékekbõl származó algasejtek maradványaiból vissza lehet következtetni a tóban az utóbbi két évszázad során lezajlott ökológiai változásokra. Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható.
A kutatók negyvenhat sarkvidéki tó aljzatának üledékébõl vettek mintákat. Az egyes tavak esetében összehasonlították a fiatalabb, felsõ rétegek mintáit azokkal, amelyek régebbrõl származnak. Statisztikai eljárások segítségével megpróbálták számszerûsíteni, hogy milyen változások mentek végbe az édesvízi algák, a vízibolhák és a különféle rovarlárvák társulásainak összetételében az utóbbi kétszáz év alatt. Az algák maradványait vizsgálva a fiatalabb rétegekben több olyan faj maradványát találták meg, amelyek a nyílt vizeket kedvelik. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy ezeken az élõhelyeken csökkent a tavi jégtakaró mérete és hosszabb lett az algák számára kedvezõ nyári évszak. Ennek hatására megváltozik például a tavakba bejutó fény mennyisége, vagy a tavak vizének hõmérsékleti rétegzõdése. Ezek a hosszabb idõskálán kimutatható ökológiai változások párhuzamosan zajlottak az utóbbi két évszázad fokozódó ipari tevékenységével. Az algaközösségek összetételében megfigyelhetõ változások a kutatók szerint bizonyítékot jelentenek arra, hogy az emberi tevékenység hosszú távon jelentõs hatással van az egyes társulásokra. "Ha ezek a hatások túllépnek egy bizonyos küszöböt, akkor az élõvilágban visszafordíthatatlan változások következhetnek be" - mondta Smol.
A mérések szerint Kanada bizonyos részei (Labrador és Quebec északi része) nem melegszenek olyan gyorsan, mint amit a többi területen tapasztaltak. Emiatt ezt egy fontos kontroll-területként kezelték az adatok elemzésekor. "Az a tény, hogy itt semmilyen változást sem sikerült megfigyelni az algák társulásainak összetételében, alátámasztja azokat az eredményeket, amelyek szerint a többi területen a melegedés volt a kiváltó ok, és nem valami más, például szennyezõ anyagok felhalmozódása a légkörben" - mondta Reinhard Pienitz, a cikk egyik társszerzõje. A tanulmány egyik következtetése, hogy a közeljövõben valószínûleg nem marad majd olyan érintetlen, északi-sarkvidéki élõhely, amelyet ne befolyásolna valamilyen módon a melegedés. A kutatók egyben sürgõs figyelmeztetésként is értelmezik az általuk megfigyelt változásokat, mivel a jövõben hasonló folyamatokra számítanak a délebbre esõ területek esetében is. "Ha egy bizonyos idõpontban csak egyetlen tavat vizsgálunk, már abból is fontos információkhoz juthatunk. Ezzel szemben nehéz olyan adatokhoz jutni, amelyek nagyobb léptékben is jelzik a változásokat, például egy egész régió vizsgálatakor." - mondta Smol. "Ez valami olyasmi, mintha ránéznénk egy impresszionista festményre, aminek egy kisebb részletére tekintve csak különálló pontokat fogunk látni, ha viszont hátralépünk, akkor a pontokból mindjárt összeáll a kép. Ha az összes tó és kisebb tavacska vizsgálatának eredményeibõl egy nagyobb adatbázist készítünk, akkor feltûnõ mintázatokra bukkanhatunk. Ezekbõl pedig messzemenõ következetéseket lehet levonni."
Forrás: Origo
Jogos észrevétel Mime, a folyók ártérre való XX.sz-i betelepülései esetében is ezt lehet figyelembe venni.
1952-53-ban -kitelepítettként- Gyöngyössolymoson éltünk és megértünk egy nyáron két-három olyan zivatart is, ami a falun átfolyó patak szintjét 2-3 m-rel is megemelte. Az árhullám szabályos vízfalként érkezett, amit megnézni a fél falu elõre levonult a patak partjára. Persze a lehordott fa kifogása sem volt mellékes. Kár azonban sehol nem keletkezett, mert egyetlen ház vagy melléképület sem állt olyan helyen az akkor még hagyományos településszerkezetû faluban, ahol akár a legnagyobb áradás is elérhette volna. A patak medrét természetesen meg sem próbálták szabályozni, inkább alkalmazkodtak hozzá. Azt hiszem, a mostanában elmosott falvakban ezt az öreg szabályt hagyták figyelmen kívül a településfejlesztésnek nevezett gátlástalan terjeszkedés során...
A 10 napos eltéréssel megjósolt lehûlés értéke a 0-val egyenlõ.Ha valaki elöntött településrõl,elmosott házakról,utakról,hidakról hall nyugodt lehet hogy 100 mm feletti csapi hullott,az más dolog,hogy senki nem mérte meg,hisz minden km2-en nincs mérõ.40-50 mm-ek ugyanott többször elõfordulnak,akár évente is különösebb károk nélkül.1975 júl 12 után kezdten mérni csapadékot,amikor is egy felhõszakadás a cseszneken keresztülfolyó Aranyos patak mentén elsodort egy támfalat.A mély völgyben fekvõ utcákban sosem okozott ennél nagyobb kárt a patak,pedig a házak sok helyen csak méterekre vannak tõle.60-70 mm gyakran hullott már 1975 óta is,de egy házba sem tört be.Ráadásul egy szûk völgyet vágott a löszbe magának,és azt tanítják,hogy a gátak közé szorított folyó hamarabb kiönt.Ez lehet hogy szerencse is,mert több métert emelkedhet a vízszint,mégsem éri el a házak szintjét.A mátrai és hegyaljai katasztrófákat nem lehet erdõirtásra,aljnövényzetre stb. fogni,oda sok esõ kellett.
Kuzmi: a Dávid-féle éves "prognózis" a május közepére jelzett lehûléssel a fagyosszenteket emeli be a "tudomány"-ba.
Úgy gondoltam, hogy ide a legmegfelelõbb a mádi katsztrófáról írni.
Egy ember meghalt, ketten megsérültek, miután felhõszakadás miatt két patak kilépett medrébõl a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mádon. A víz elárasztotta a település fõterét és elöntött több lakóházat is. A szerencsétlenül járt embert - másokkal együtt - elsodorta az áradat. Kilenc jármûvel tizennyolc-húsz tûzoltó érkezett a helyszínre, ahol állítólag emberéleteket is kell menteni.
Szabó György, a térség országgyûlési képviselõje elmondta az MTI tudósítójának: a mádi polgármestertõl azt a tájékoztatást kapta, hogy egy embert sikerült élve kimenteni a vízbõl, egy másikat még mindig keresnek.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság szóvivõje elmondta, hogy egy férfi vesztette életét, két nõt kórházba szállítottak.
Szerdán délután özönvízszerû esõ esett Tokaj-hegyalján. Nem egészen egy óra alatt átlagban 40-45 milliméternyi csapadék hullott a hegyaljai településekre.
A felhõszakadás miatt több települést öntött el az özönvízszerû esõ. Mádon kívül Bodrogolaszi, Bodrogkisfalud és Bodrogszegi községekben jelenleg is tart a mentés - mondta a katasztrófavédelem szóvivõje.
Sajgó Tamás, a megyei közútkezelõ ügyeletese arról számolt be, hogy a felhõszakadás miatt nehezen járható a 37-es számú fõútnak a mádi elágazás és az erdõbényei keresztezõdés közötti szakasza, valamint a Mád és Golop közötti elágazás.
forrás: hír TV
Link
Egy ember meghalt, ketten megsérültek, miután felhõszakadás miatt két patak kilépett medrébõl a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mádon. A víz elárasztotta a település fõterét és elöntött több lakóházat is. A szerencsétlenül járt embert - másokkal együtt - elsodorta az áradat. Kilenc jármûvel tizennyolc-húsz tûzoltó érkezett a helyszínre, ahol állítólag emberéleteket is kell menteni.
Szabó György, a térség országgyûlési képviselõje elmondta az MTI tudósítójának: a mádi polgármestertõl azt a tájékoztatást kapta, hogy egy embert sikerült élve kimenteni a vízbõl, egy másikat még mindig keresnek.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság szóvivõje elmondta, hogy egy férfi vesztette életét, két nõt kórházba szállítottak.
Szerdán délután özönvízszerû esõ esett Tokaj-hegyalján. Nem egészen egy óra alatt átlagban 40-45 milliméternyi csapadék hullott a hegyaljai településekre.
A felhõszakadás miatt több települést öntött el az özönvízszerû esõ. Mádon kívül Bodrogolaszi, Bodrogkisfalud és Bodrogszegi községekben jelenleg is tart a mentés - mondta a katasztrófavédelem szóvivõje.
Sajgó Tamás, a megyei közútkezelõ ügyeletese arról számolt be, hogy a felhõszakadás miatt nehezen járható a 37-es számú fõútnak a mádi elágazás és az erdõbényei keresztezõdés közötti szakasza, valamint a Mád és Golop közötti elágazás.
forrás: hír TV
Link
Igen tényleg volt 30ÿC fölötti hõmérséklet,hisz jómagam is 30.6ÿC mértem.Igaz ez nem hivatalos!
Dexion: köszi a tippet, de nem tudnám használni. a lényeg a kezelhetõ adatbázis jellegen van. tehát nem csak az aznapi adatokra lennék kiváncsi, hanem idõben visszafelé is és más napokra.
a Google által kidobott oldalak között éppen Usrin oldalán találtam meg azt, amit keresek, de itt is csak az 1994-1998 közötti budapesti adatokat:
Link
azért ez is valami
a Google által kidobott oldalak között éppen Usrin oldalán találtam meg azt, amit keresek, de itt is csak az 1994-1998 közötti budapesti adatokat:
Link
azért ez is valami
Nao:
Régen a TVR-Hét nevû újságban minden napra le volt irva az aznapi bp-i és országos Tmin, Tmax.
Nem tudom, most még benne van-e, de egy próbát megér, ha igazán kiváncsi vagy rá.
Régen a TVR-Hét nevû újságban minden napra le volt irva az aznapi bp-i és országos Tmin, Tmax.
Nem tudom, most még benne van-e, de egy próbát megér, ha igazán kiváncsi vagy rá.
Tegnap délután 30 fokot mértem,most 15-öt.Mellékesen a Kiskunságban pitom szerint tegnap 30,8 fok is volt,a rekord 1947-bõl/30,2/ megdõlt.
A szokásos eszement "elmarad a tavasz, mert ..." médialufihoz hozzászólva újra csak, mint a papagáj annyit mondhatok:
Ajánlom (ill. ajánlanám néhány illetékesnek) Réhly Antal munkáit.
Ajánlom (ill. ajánlanám néhány illetékesnek) Réhly Antal munkáit.
Floo: Az az igaszság, azért nem reagáltam vissza , mert ebben a témában hiányos a tudásom. De, hogy ellenpéldát is mondjak:
Nagybátyám pont ma mesélte, hogy kb. 15-20 évvel ezelõtt történt május elején:
Már kiültették a dinnyepalántákat a földekre és éppen már fóliázták volna le, amikor erõs É-i széllel hideg levegõ zúdúlt rájuk. A fóliát a szél kitépkedte a földbõl és hózáporok is voltak.
Aznap éjjel a kitelepített dinnyepalánták 80%-a elfagyott.
Szinte a teljes állományt újra kellett telepíteni.
Ez példa arra, hogy már igen is történtek nagy lehûlések májusban, ami elõtt igen jó idõ volt.
Nem biztos, hogy a mostani lehûlés "kilóg a sorból", csak nem fordul elõ gyakran.
Ma ránéztem a "Dávid-féle" éves prognozisra és meglepve láttam, bizony ottvan az a lehûlési periódus, ide DK-re 15-20°C-os csökkenést mutat 05.10-05.18 idõszakra, ez kis csúszással be is válhat. Tehát a hosszú évek tapasztalata alapján reálisan elõrevetíthetõ a tendencia.(lehûlési szakasz)
Nagybátyám pont ma mesélte, hogy kb. 15-20 évvel ezelõtt történt május elején:
Már kiültették a dinnyepalántákat a földekre és éppen már fóliázták volna le, amikor erõs É-i széllel hideg levegõ zúdúlt rájuk. A fóliát a szél kitépkedte a földbõl és hózáporok is voltak.
Aznap éjjel a kitelepített dinnyepalánták 80%-a elfagyott.
Szinte a teljes állományt újra kellett telepíteni.
Ez példa arra, hogy már igen is történtek nagy lehûlések májusban, ami elõtt igen jó idõ volt.
Nem biztos, hogy a mostani lehûlés "kilóg a sorból", csak nem fordul elõ gyakran.
Ma ránéztem a "Dávid-féle" éves prognozisra és meglepve láttam, bizony ottvan az a lehûlési periódus, ide DK-re 15-20°C-os csökkenést mutat 05.10-05.18 idõszakra, ez kis csúszással be is válhat. Tehát a hosszú évek tapasztalata alapján reálisan elõrevetíthetõ a tendencia.(lehûlési szakasz)
rossz ábrát néztem, nem elõször, de szerencsére!
azért 8 foknál több lesz vasárnap.
a 8 lehet hogy rekord lenne? ha meg tudnám nézni valahol...)
azért 8 foknál több lesz vasárnap.
a 8 lehet hogy rekord lenne? ha meg tudnám nézni valahol...
)
Egyetértek Flooval, ami az idei tavaszt illeti. A vasárnapi 8 fokos Tmaxnál nem fogok a Balatonban fürdeni, pedig májusban már gyakran lehet.
a rekordok GYAKORISÁGA számít. és tényleg több van meleg mint hideg, mint ahogy a nem rekord meleg is több van. ezért látjuk, hogy emelkedik az átlaghõmérséklet.
lehet, hogy rossz fórumban kérdezem, de ide is tartozik, hátha valaki tud forrást:
napi Tmin, Tmax archivum városra van a neten? nem rekordok, hanem egy adott pontban (mondjuk Bp-en 1992-ben ezen a napon milyen idõ volt).
pl. azért is érdekel, hogy az idei most vasárnapi T-k milyen gyakorisággal fordulnak elõ. nem rekord, de ritka hideg lesz.
a rekordok GYAKORISÁGA számít. és tényleg több van meleg mint hideg, mint ahogy a nem rekord meleg is több van. ezért látjuk, hogy emelkedik az átlaghõmérséklet.
lehet, hogy rossz fórumban kérdezem, de ide is tartozik, hátha valaki tud forrást:
napi Tmin, Tmax archivum városra van a neten? nem rekordok, hanem egy adott pontban (mondjuk Bp-en 1992-ben ezen a napon milyen idõ volt).
pl. azért is érdekel, hogy az idei most vasárnapi T-k milyen gyakorisággal fordulnak elõ. nem rekord, de ritka hideg lesz.
...és az a vicc, hogy az ominózus cikket a "Híradó Online" hozta le. Az IPCC-s cikkre senki sem reagál? :O
Floo: Nem a hir a szenzaciohajhasz, hanem a cime. Azert, mert ilyen cim alatt megy, meg a tartalma elgondolkodtato. Ahogy mar elhangzott: Tul sok rekord dol meg mostanaban, tul sok a szokatlan jelenseg, amire ugyan van pelda a multban, de soha nem ilyen surun, amennyire tudjuk. Es igen, tul sok a felhajtas nehany esemeny korul, ami nagyon jo urugy azoknak, akik nem akarnak a rendellenessegekre felfigyelni. Ok legyintenek mindenre, hogy ehh, megint felfujtak valamit.
Egyszóval ez megint egy szenzációhajhász RTL-klub-szerü hir,aminek semmi köze a valósághoz...Európát elerüli a tavasz...vicc...
Pár nap mulva meg az lesz a TV-ben,ekkora hó esett a francia-osztrák Alpokban,akkora hó esett a kárpátokban meg a cseh-szlovák hegyekben...
Ez már kicsit komolyabb hir lesz...
Pár nap mulva meg az lesz a TV-ben,ekkora hó esett a francia-osztrák Alpokban,akkora hó esett a kárpátokban meg a cseh-szlovák hegyekben...
Ez már kicsit komolyabb hir lesz...
Kuzmi épp irtam pár hete ide,hogy az elmult években fanyalgott mindenki(jogosan) hogy nincs tavasz,hanem a télböl egyböl jött a nyár...
Hát az idén hömérsékleti szempontból van tavasz,hiszen ezidáig a mai és a tegnapi az elsö nyári nap(és ahogy kinéz,május 15-ig nem is lesz 25 fok közelében sem a T),ugyhogy ránk nézve most van tavasz,és szerintem Európában is ezek az elsö nyári napok,söt európai szinten sem lesz e hónapban sem túl sok meleg nap...
Ilyen heves hidefront elõtt ami jön,nem csoda hogy az elõoldalán ennyire meleg levegö áramlik az egész kontinensre....
Hát az idén hömérsékleti szempontból van tavasz,hiszen ezidáig a mai és a tegnapi az elsö nyári nap(és ahogy kinéz,május 15-ig nem is lesz 25 fok közelében sem a T),ugyhogy ránk nézve most van tavasz,és szerintem Európában is ezek az elsö nyári napok,söt európai szinten sem lesz e hónapban sem túl sok meleg nap...
Ilyen heves hidefront elõtt ami jön,nem csoda hogy az elõoldalán ennyire meleg levegö áramlik az egész kontinensre....
2005.05.02 - 20:04
Európát elkerüli a tavasz? Melegrekordok születtek a kontinensen
Történelmi melegrekord dõlt meg hétfõn Potsdamban: kora délután 32,4 Celsius fokot mutatott a hõmérõ a városban. Május elsõ harmadában ilyen forróság még soha nem volt Németországban, amióta csak idõjárási feljegyzéseket vezetnek.
Az eddigi május eleji rekordot Regensburg tartotta: ott 2002. május 5-én 32,2 fokot mértek.
Ezek persze csak a csúcsok: a hétfõi nap Németország egész keleti részén igen meleg volt, jó néhány helyen - így Riesában, a szászországi Torgauban és a brandenburgi Gutebornban - szintén harminc fokon felüli hõmérsékletet mértek.
Minden idõk legmelegebb május elsejéje volt az idén Belgiumban, a hõmérséklet helyenként meghaladta a 30 Celsius-fokot - jelentette be a helyi meteorológiai szolgálat hétfõn.
A legnagyobb hõséget, 31,5 fokot az ország keleti részében, Kleine Brogelban mérték, ahol az eddigi rekord - 1966-ban - 27,1 fok volt. A belga tengerparton 26,9 fokig emelkedett a hõmérséklet, az eddigi rekord 23,6 fokkal szemben. Brüsszel legmelegebb részében, Uccle-ben 29,7 Celsius-fokot mértek, ez 5,4 fokkal magasabb a 39 évvel ezelõtti csúcsadatnál.
Forrás: Híradó Online
Európát elkerüli a tavasz? Melegrekordok születtek a kontinensen
Történelmi melegrekord dõlt meg hétfõn Potsdamban: kora délután 32,4 Celsius fokot mutatott a hõmérõ a városban. Május elsõ harmadában ilyen forróság még soha nem volt Németországban, amióta csak idõjárási feljegyzéseket vezetnek.
Az eddigi május eleji rekordot Regensburg tartotta: ott 2002. május 5-én 32,2 fokot mértek.
Ezek persze csak a csúcsok: a hétfõi nap Németország egész keleti részén igen meleg volt, jó néhány helyen - így Riesában, a szászországi Torgauban és a brandenburgi Gutebornban - szintén harminc fokon felüli hõmérsékletet mértek.
Minden idõk legmelegebb május elsejéje volt az idén Belgiumban, a hõmérséklet helyenként meghaladta a 30 Celsius-fokot - jelentette be a helyi meteorológiai szolgálat hétfõn.
A legnagyobb hõséget, 31,5 fokot az ország keleti részében, Kleine Brogelban mérték, ahol az eddigi rekord - 1966-ban - 27,1 fok volt. A belga tengerparton 26,9 fokig emelkedett a hõmérséklet, az eddigi rekord 23,6 fokkal szemben. Brüsszel legmelegebb részében, Uccle-ben 29,7 Celsius-fokot mértek, ez 5,4 fokkal magasabb a 39 évvel ezelõtti csúcsadatnál.
Forrás: Híradó Online
Sziasztok! Találtam egy IPCC jelentést az Interneten, amelynek a bevezetõ sorait bemásolom:
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) Harmadik Vizsgálati Jelentésének legfontosabb következtetései
A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki.
- A Föld homérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során;
- A 20. században az északi félteke felszíni homérséklete valószínuleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában;
- A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiségu csapadékot okozó idojárási helyzetek számának növekedésével jár együtt;
- A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett; a legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott; és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári idoszakokban;
- Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hutéséhez járul hozzá;
- Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.
A jelentés teljes terjedelmében a Link oldalon olvasható el!
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) Harmadik Vizsgálati Jelentésének legfontosabb következtetései
A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki.
- A Föld homérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során;
- A 20. században az északi félteke felszíni homérséklete valószínuleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában;
- A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiségu csapadékot okozó idojárási helyzetek számának növekedésével jár együtt;
- A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett; a legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott; és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári idoszakokban;
- Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hutéséhez járul hozzá;
- Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.
A jelentés teljes terjedelmében a Link oldalon olvasható el!
2005.05.02 - 19:28
Melegrekord Németországban
Potsdamban kora délután 32,4 Celsius fokot mutatott a hõmérõ. Május elején még soha nem volt ilyen forróság a térségben, amióta csak idõjárási feljegyzéseket vezetnek. Németország egész keleti részén több helyen szintén harminc fok feletti hõmérsékletet mértek.
Forrás: Stop.hu
Melegrekord Németországban
Potsdamban kora délután 32,4 Celsius fokot mutatott a hõmérõ. Május elején még soha nem volt ilyen forróság a térségben, amióta csak idõjárási feljegyzéseket vezetnek. Németország egész keleti részén több helyen szintén harminc fok feletti hõmérsékletet mértek.
Forrás: Stop.hu
az múlt heti Magyar Narancsban van egy nagyon jó Csányi Vilmos interjú. pár gondolatot idéznék belõle, ami az éghajlatváltozásra is igaz.
a téma az emberiség lélekszáma és minden probléma, kihívás, ami ebbõl következik, amivel szembenézünk
"Az egy rendszertulajdonság, hogy amikor a komplexitás egy bizonyos fokot elér, megjelennek benne bizonyos rendkívül gyors és hatékony önszabályozó folyamatok. Bármennyire sürgõs lenne, valószínûleg nem mi fogjuk eldönteni, hány ember éljen, mit csináljon, mi lesz a széndioxiddal, hanem ez a rendszer - feltehetõen a maga módján - ki fogja alakítani a stabilitást, ha nem is mindenki örömére. Mindig a hiba vezérli a szabályozást. A szabályozás az eltérésbõl indul ki. Amint nagyobb katasztrófák lesznek, egyre több pénzt, technológiát, energiát lehet arra fordítani, hogy megállítsák ezeket."
a téma az emberiség lélekszáma és minden probléma, kihívás, ami ebbõl következik, amivel szembenézünk
"Az egy rendszertulajdonság, hogy amikor a komplexitás egy bizonyos fokot elér, megjelennek benne bizonyos rendkívül gyors és hatékony önszabályozó folyamatok. Bármennyire sürgõs lenne, valószínûleg nem mi fogjuk eldönteni, hány ember éljen, mit csináljon, mi lesz a széndioxiddal, hanem ez a rendszer - feltehetõen a maga módján - ki fogja alakítani a stabilitást, ha nem is mindenki örömére. Mindig a hiba vezérli a szabályozást. A szabályozás az eltérésbõl indul ki. Amint nagyobb katasztrófák lesznek, egyre több pénzt, technológiát, energiát lehet arra fordítani, hogy megállítsák ezeket."
Elõre is bocs, hogy kicsit bõ lére eresztem, de olvasgatva a írásokat, sok minden eszembe jutott. Úgy is fel lehet fogni, hogy egy kis ízelítõ, hogy milyen témákat is érinthetünk a májusi találkozón.
Bizony az éghajlatváltozás nagyon szerteágazó probléma. Fõleg, ha azt is megfigyeljük, hogy korántsem a sokat emlegetett tengerszint-emelkedés okozza majd a legtöbb problémát. A hõmérséklet emelkedés és a csapadékviszonyok drasztikus megváltozása fenyegeti a legtöbb embert, de valamiért ez a tengerszintesdi vonult be a köztudatba. A csapadékviszonyok megváltozásával olyan vízhiány lép majd fel, ami alapjaiban rengeti meg a mezõgazdaságra épült gazdaságokat, és ezáltal a Föld éléskamráit is.
Ami a Kiotói Jegyzõkönyvet illeti, az is csoda, hogy életbe lépett. Bár beszéltem olyan emberekkel, akiknek mérvadó a témában alkotott véleménye, és õk optimistán tekintenek a jövõbe. Azt nem tudom tudjátok-e, de az idei év mérföldkõ lesz ezügyben, ugyanis idén kell meghatározni a 2012 utáni (azaz a KJ lejárta utáni) idõszak csökkentési szintjeit. Az EU elég markáns álláspontot képvisel ebben, 2025-ig 15-30%-os csökkentést szorgalmaz az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Májusban Bonnban ülnek majd össze az okos emberek, azután decemberben Montreal ad majd otthont ezeknek a - remélhetõleg komolyabb - számoknak.
Ami az örömben egy kis üröm az az, hogy az a bizonyos 2 fokos cél (azaz az ipari forradalom elõtti szinthez képes 2 foknál ne melegedhessen fel a légkör, elkerülve ezzel a katasztrófát) lassan szertefoszlani látszik, ugyanis egyes álláspontok szerint ahhoz 400 ppm (milliomod térfogatrész, azaz 0,04 tf%) szén-dioxid koncentráció tartozik. Erre most jött a friss hír a Hawaii-szigetekrõl, miszerint új rekord gyanánt elértük a 380 ppm-et, és a növekedési ütem is gyorsuló 1,5-2 ppm/év. Ebbõl könnyû kiszámolni, hogy 10-13 évnél nincs több erre, ami ugye 2018 magassága. A katasztrófa elkerüléséért ott abba kell hagyni a tüzelést. No ez persze a wrost-case scenario (a legrosszabb forgatókönyv), de már csak azért is figyelni kell rá, mert az összes eddig feltételezés utólag mindig optimistának bizonyult!
Amit még nagyon sokan el szoktak felejteni, vagy egyszerûbb esetben nem is tudnak az az, hogy az éghajlati rendszer nagyon nagy késleltetéssel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy az elõbbi példából kiindulva 2018-ban nem hogy a világvége nem jön el, de az is lehet, hogy semmi különöset nem érzékelünk, esetleg egy erõs hurrikánszezont, vagy egy masszív el-nino idõszakot. Közben azonban már egy olyan útra lépett az éghajlati rendszer, ahonnan nincs visszaút. Vagy legalábbis pár nagyságrenddel hosszabb, mint az az ember gondolná...
Bizony az éghajlatváltozás nagyon szerteágazó probléma. Fõleg, ha azt is megfigyeljük, hogy korántsem a sokat emlegetett tengerszint-emelkedés okozza majd a legtöbb problémát. A hõmérséklet emelkedés és a csapadékviszonyok drasztikus megváltozása fenyegeti a legtöbb embert, de valamiért ez a tengerszintesdi vonult be a köztudatba. A csapadékviszonyok megváltozásával olyan vízhiány lép majd fel, ami alapjaiban rengeti meg a mezõgazdaságra épült gazdaságokat, és ezáltal a Föld éléskamráit is.
Ami a Kiotói Jegyzõkönyvet illeti, az is csoda, hogy életbe lépett. Bár beszéltem olyan emberekkel, akiknek mérvadó a témában alkotott véleménye, és õk optimistán tekintenek a jövõbe. Azt nem tudom tudjátok-e, de az idei év mérföldkõ lesz ezügyben, ugyanis idén kell meghatározni a 2012 utáni (azaz a KJ lejárta utáni) idõszak csökkentési szintjeit. Az EU elég markáns álláspontot képvisel ebben, 2025-ig 15-30%-os csökkentést szorgalmaz az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Májusban Bonnban ülnek majd össze az okos emberek, azután decemberben Montreal ad majd otthont ezeknek a - remélhetõleg komolyabb - számoknak.
Ami az örömben egy kis üröm az az, hogy az a bizonyos 2 fokos cél (azaz az ipari forradalom elõtti szinthez képes 2 foknál ne melegedhessen fel a légkör, elkerülve ezzel a katasztrófát) lassan szertefoszlani látszik, ugyanis egyes álláspontok szerint ahhoz 400 ppm (milliomod térfogatrész, azaz 0,04 tf%) szén-dioxid koncentráció tartozik. Erre most jött a friss hír a Hawaii-szigetekrõl, miszerint új rekord gyanánt elértük a 380 ppm-et, és a növekedési ütem is gyorsuló 1,5-2 ppm/év. Ebbõl könnyû kiszámolni, hogy 10-13 évnél nincs több erre, ami ugye 2018 magassága. A katasztrófa elkerüléséért ott abba kell hagyni a tüzelést. No ez persze a wrost-case scenario (a legrosszabb forgatókönyv), de már csak azért is figyelni kell rá, mert az összes eddig feltételezés utólag mindig optimistának bizonyult!
Amit még nagyon sokan el szoktak felejteni, vagy egyszerûbb esetben nem is tudnak az az, hogy az éghajlati rendszer nagyon nagy késleltetéssel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy az elõbbi példából kiindulva 2018-ban nem hogy a világvége nem jön el, de az is lehet, hogy semmi különöset nem érzékelünk, esetleg egy erõs hurrikánszezont, vagy egy masszív el-nino idõszakot. Közben azonban már egy olyan útra lépett az éghajlati rendszer, ahonnan nincs visszaút. Vagy legalábbis pár nagyságrenddel hosszabb, mint az az ember gondolná...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat