2024. november 22., péntek

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#538
Usrin: Nem tudom szkennelve mennyit kóstál az adatgyûtmemény, ha 1MB körüli, elküldheted a levélcímemre (metal/pont/yoz/kukac/axelero/pont/hu)m és akkor nem kell cipekedned.

Nao: Július-Augusztus Medárd nélkül is hajlamos tartós kánikulai idõjárási helyzet kialakulására (azori anticiklon), alig van olyan év, hogy ne jöjjön be.
#537
Usrin: kérlek, ha tényleg megvannak az adatsorok szkennelt verzióban, akkor küldd el nekem a rezedak(kukac)freemail(pont)hu címre. elõre köszönöm.

az éghajlatváltozáshoz kapcsolódva: a mostani "pannon" ciklon hidegrekordja szélsõség, leadott csapadéka még az se. viszont - ha igaz Floo regulagyûjteménye, márpedig az az - akkor erõs Medárd után tartós kánikula szokott jönni. ez esetleg újabb (és a lényeg az lenne, hogy az átlagosnál több) melegrekordot tartogathat. majd meglátjuk.
#536
Snowhunter: rendben, természetesen viszem majd!
#535
Megköszönném Usrin, ahogy látom mindketten megyünk Paloznakra, ott majd köszönettel átvenném.
#534
Snowhunter: ha szükséged van rá, szkennelve v. fénymásolva szívesen elküldöm ezeket a táblázatokat (persze ez nemcsak Snowhunterre vonatkozik :-)).
#533
Köszi Usrin a választ.

#532
Floo: így végigolvasva túlzó általánosításnak látom, ahogy leírtad a "régi" klímát... bizony, akkor is nagy különbségek voltak az egymást követõ évek között, az óceáni frontok sem ismerték a naptárt, és nem tudták, hogy nekik április 1-jétõl kell jönniük. :-)

Ha egy átlag T-görbére ránézel, valóban látod pl. a melegedést március 18-20 körül (Sándor-József-Benedek), de ez alig 1-2°C-os ugrásként jelentkezik. Viszont ha minden évben 1-2°C-os melegedés jönne ilyentájt, azt észre sem vennénk, és nem vált volna közmondásossá. A görbe inkább úgy alakult ki, hogy 3-4 évente hirtelen, nagy melegedés történik, máskor pedig semmi... A többi "jellegzetes" dátumról szerintem ugyanez mondható el.
#531
Snowhunter: 1816 volt a leghidegebb nyár abban az évtizedben, bár 1815 sem sokkal maradt el tõle (június 20,8°C, július: 19,8°C, augusztus: 19,6°C). 1814 már átlagosnak tûnik. A mérések kezdete (1781) óta az 1913-as nyár a "rekorder": június 19,1°C, július 18,4°C, augusztus 18,7°C.

Az adatokat nem neten nézem, hanem Varga-Haszonits Zoltán Agrometeorológia c. könyvének (1977) táblázataiból. Ezekben Bp. havi napfénytartam-, csapadék- és átlag T-adatai szerepelnek, a mérések kezdetétõl 1970-ig. (Havi átlagok pedig elég sok településrõl vannak, de ezek szerintem Mo. éghajlati atlaszából származnak.)
#530
Snowhunter!
Hangúlyozom,én és a média köszönõ viszonyban sem vagyunk,rühellem a médiát,õk mindenféle alap nélkül nyomják a hülyeséget,tehát amit õk csinálnak az kicsit más...
Ok hagyjuk a témát késõbbre,bár meglepõ hogy a téma senkit sem érdekel,pedig az ilyen viták nagyon tudják fejleszteni a tudást...de senki nem ir be a témáról....ez szomorú....
#529
Hát igen Usrin, a XiX.sz. is már a bulvársajtó korszaka volt, he-he ?
Bár lehet, hohy nem jól emlékszem a dátumra, hisz fejbõl írtam, nézd már meg légyszíves 1814-15-öt is.

Egy kérdésem lenne, a neten honnan tudsz rákeresni erre ?

Éredekelne, nem is kicsit, elõre is köszi a választ.
#528
A Réthly-könyvet én is nagyon sokra becsülöm (habár még inkább csak lapozgatni volt alkalmam), tényleg segít megállapítani, mi mennyire számít rendkívülinek a Kárpát-medencében, de... Néhány idézetet látva erõsödik a gyanúm, hogy "média-effektus" már évszázadok óta létezik, azaz a normálistól eltérõ eseményeket a leíróik mindig szeretik felnagyítani. Most a "nyár nélküli 1816-os év" szúrt szemet - ki is kerestem Bp. havi középhõmérsékleteinek adatsorából. Az értékek: június 20,1°C, július 19,7°C, augusztus 19,3°C. Jócskán hûvösebb az átlagnál, de azért "nyár nélküli" évnek nevezni - elnézést, de olyan, mintha a Blikk írta volna. :-)
#527
Rendben Floo, eszem ágában nincs állandóan letromfolni, csupán a magassági ciklon nagyon megmosolyogtatott, he-he (a mediterrán jellegû is, maradjunk a 13-asnál, hisz a saját ciklonok nagy része D felõl mélyül ki) !

A túlbonyolítás arra szúlt, hogy nem kell annyira bizonygatni kétes bizonyítékokkal, hogy kilengett az utolsó 20 évben a helyi klímánk, ezzel egyet értünk, csupán a viszonyítás kérdése az, ami továbbra nyitott kapukat talál, mihez képest ?
Egyetértünk, hogy mediterrán hatások lopakodnak a Kárpát-medencébe (a rendkívüli eseményekszámának növekedését generálva, fõleg a nyári évszakban), bár még nem lehet tudni, hogy ez belefér-e a természetes ingadozás mértékébe, a Réthly-kiadványokat pont azért ajánlom, mert mutatja a medencénk éghajlati "küszöbjeit", a viszonyítás nehéz talajához támpontot adva.

Szóval nagyjából egyet értünk, ám feleslegesnek érzem állandóan bizonygatni, hogy itt valami nagyon elromlott, ha el is romlott, nem annyira, amennyi energia idõnként belefektetõdik, arra ott van a média.

Ám akceptálom álláspontod, szerintem ne is vitázzunk ezen, a továbbiakat majd a balatoni talin, te õszilével (még mindig non-alkoholic ?), én sörrel a kezembe, he-he !
#525
Vissy Károly veszprémi elõadásán szó volt az éghajlatváltozásról. Ha lesz idõm, begépelem a mondandóját.
#524
Snowhunter irtam asszem hogy mediterrán JELLEGÛ ciklon,gondoltam hogy beletrafálsznevet))))
Jó akkor sekély ciklonnevet)
A lényeg nem azon van,túlbonyolitom???
Hát nem én bonyolitok ,hanem az idõjárás....
#523
A Réthly könyveket én is ajánlom mindenkinek, leginkább a szenzációra éhes médiának !
Nekem és még rajtam kívül egy-két embernek feltûnt, hogy olyan 1998-tól megváltozott a csapijárás. Véleményem szerint határozott csapadékcsökkenés van fõleg Szombathely és Sopron környékén, de ezt nem csak azért mondom, mert ebbõl a csapiból kimaradtunk, hanem a megfigyeléseimre alapozva. Az utolsó átlag feletti csapadék 1996.-ban esett ,de lehet, hogy rosszul emlékszem ,viszont akkor brutális csapik voltak. A 2000-es évekre volt /vagy nem is volt?/ jellemzõ az, hogy rendszeresen kimaradtunk a nagy havazásokból /kivétel 2003.10.23 és az idei télutó/ valamint a nagy esõzésekbõl. Szerintem csökkent a zivatarok száma is, de ezt kizárólag Sopronra értem. Na, meg a hidegfrontok, amelyek nyugat-északnyugatról jönnek rendszerint már jóval a front elõtt átfordul a szél, lehûl a levegõ és nemegyszer 10 fokos lehûlés pár csepp esõvel jár. A nagy szél az mindig megvan front elõtt és front után egyaránt. Rengeteg adattal tudnám ezt alátámasztani ,de így is hosszú volt, meg akit érdekel írjon a [email protected] vagy az [email protected] címemre. A met.hu-s címemen holnap egész nap elérhetõ vagyok.
Természetesen nem azt akarom ezzel mondani, hoyg most sivatagosodik a Ny-Dunántúl, ez belefér egy természetes ingadozásba !
#522
Floo: Akkor hellyel-közzel elbeszélünk egymás mellett.
Viszont te már túlbonyolítod a helyzetet, már miért ne alakulhatna ki Júniusban mediterrán ciklon (ez nem is az, hisz se nem 3 ill. 6, henem Péczely 13, azaz saját ciklon a neve), jah, ez nem magassági, hanem sekély ciklon volt, he-he ...
Mégegyszer mondom, a medárdi idõjárás több összetevõbõl áll ösze, ld. a tegnapi írásom.
Befejezem, mennem kell dolgozni.
#521
Snowhunter!

Én ugyanugy utálom a médiát,és majd szétrobbanok a dühtõl amikor hülyeségeket beszélnek(lásd a multkori "havazás"),egyáltalán nem a média seggét nyalom,csak azt gondolom és irom le amit látok és érzékelek...éppen ez az hogy nem dugom homokba a fejem...

Itt van ez a ciklon...ÉNY-ról jött egy brutális hidegfront,ez kialakitott egy magassági hidegcsepp által egy magassági ciklont(remélem jól irtam)...csakhogy júniusban egymás követõ frontoknak kéne lennie,tehát ennek a mediterrán jellegû ciklonnak,ami keletrõl visszaforogva fél Európa idöjárását meghatározza,nem szabadott volna kialakulni(a Nyugat-Európában lévö anticiklon blokkoló hatása miatt),mert a követezõ frontnak érkeznie kellett volna,ami kisöpri ezt a dögöt innen...
Orfûn 6 fok volt a T max tegnap...ugyanannyi mint amikor februárban -23 fok volt hajnalban és az azt követõ délben is +6 fok volt...
És ha ez egy egyedi eset lenne azt mondom jólvan...
De ezekbõl a rendszertelen dolgokból áll össze évek óta az egész,mult éven hüvös nyár volt,elõtte kánikulás nyár...

Nem értem csak én látom ezek szerint ugy hogy ez nem normális...komolyan nem értem,mit nem lehet ezen látni,nekem ez olyan egyértelmü....tények vannak,csak ugy gondolom ez már lélektan is,hogy ez hogy dolgozzuk fel,mert van aki megriad jesszusom változás van,akkor inkább keresek ellenpéldákat,mert félek a változástól....

Azt írod megváltozott az idöjárás és kiszámithatatlanabb lett...
Akkor miröl beszélünk???
Én is ezt mondom...

Ami régen volt tipikus klima,már nem létezik vagy csak nyomokban lehet ráismerni...ahhoz hogy a Földön élet lehessen,állandóságra volt szükség,ez látszik abban amit leirtam korábban,az az évszakos rend,ami régen volt...
Most semmi sem olyan...
Az igaz hogy a trend nem egyirányú,nem hül vagy melexik,nem esõs vagy szárazabb,hanem erre kileng arra kileng kész...
Régen is volt kilengés,volt egy napkitörés,oszt lett egy hüvösebb nyár,de utána visszaállt a régi módi...

Nincsenek olyan nagy kilengések,mint régen 10 évente(vagy lehet volt 2 év egymás után anomáliákban gazdagabb,viszont utána 15 évig semmi kilengés),mert az kicsit már morbid lenne,hanem sürübben vannak kilengések,de ezek is jól érzékelhetõek....

Hogy mitõl vannak most a kilengések azt nem tudom,de van,és én nem azt mondom hogy holnap evakuáljuk a Földet,hanem vegyük észre,vátozott az idöjárásunk...
#520
Snowhunter!

O.K.

a címem [email protected]

Jelenleg két automata met. állomást is tesztelünk, használunk (Lufft HP-100 és Boreas).

Üdv.
#516
Floo: Azzal egyet lehet érteni, hogy kiszámíthatatlanabb lett idõjárásunk, ez nem is vita tárgya, csupán a lereagálásának a mikéntje az (hisz ha annyira változott volna vészesre a helyzet, ahogy beállítódik néha, alig lenne ép falu), ami zavaró, itt lép képbe Harcinyúl (igen, most jól írtad, he-he) helyes írása, hisz a rendkívül siralmas médiapolitika "áldásos tevékenysége" folytán el lehetett (még most is) a múltban bagatellizálni a kérdést, erre nagyon jó példa az usa, a mostani hír nem egetrengetõ, rég óta tudott, hogy az "olajlobby" befészkelte magát (nem egy-két éve..., bush-t megvezetni pedig nem nagy siker ...) a legfelsõbb körökbe, a szenátustól a minisztériumokon át a fehér házig.

Ha másképp nem, nekünk kellene az ellenpont lenni, hamár a szakma "elfelejti" a témát, felelõsen kialakítva egy konszenzusos álláspontot, a megfelelõ rugalmassággal, egy kis komolyságot belevinni a témába a média agyatlan tevékenyégével szemben (nem elbagatellizálni, de nem is "túlmédiázni").
A potenciál meg van bennünk, hisz az utóbbi hetekben nagyon intenzívvé vált a téma forgalma.
Ha ennyire nem is komolyan kezelve a dolgot legalább egy kicsi objektív és komoly hangvétellel hozzáállva nem ártanánk annyira metnet pozitív megítélésének, hisz bizony figyelnek minket, oda a hitelesség, ha a médiában hallott agyatlan frázisok látszódnak újra és újra.
Hiszen a "homokba dugom a fejem-effektus" legalább annyira káros, mint a médiavezérelte hisztérikus hangnem, ismétlem önmagam, ide elkél az arany-középút elve", hogy nehogy "ne lássuk fától az erdõt".
#515
Snowhunter: (remelem, most jol irtam nevet ) Azert az irasodban 200 ev szelsosegeit kell felhoznod ahhoz, hogy az utobbi 5-10 ev - mondjuk igy - szokatlan idojarasi jelensegeinel durvabb peldat talalj. Epp ez a gond mostanaban: A tendencia riaszto, de ha az errol szolo tudositasok hiszterikusak, es valotlan dolgokat allitanak, feleslegesen szelsoseges frazisokkal, akkor csak nevetsegesse teszik az egesz temat. Igy a magasabban kvalifikalt szakemberek konnyeden felresoporhetik a klima megvaltozasanak kerdeset, kulonos tekintettel az emberi beavatkozas hatasaira. (Epp tegnap olvastam egy cikket arrol, hogy Bush-t Philip Cooney, aki a feher haz kornyezetvedelni tanacsanak elen all, klimakerdesekben alaposan felrevezette, manipulalva a jelenteseket. Ez az ember az American Petroleum Institute megbizottjakent lobbizott, mielott a feher hazba kerult... forras: Metro, ott pedig az MTI-re hivatkoznak, a cikkbol csak lenyegileg ideztem, nem szo szerint)
#514
Snowhunter!

Ok semmi gond nincs,ezekbõl is csak tanul az ember,én meg tanulni akaroknevet)
Én azt tartom még helytelennek,hogy ha az átlagokat nézzük akkor végül is nem változot semmi....
Csak nem mindegy egy 0 fokos átlag -5-bõl vagy +5-bõl alakul ki,vagy tán -20-ból és +20-ból...
És sokan néznek egy átlagot óhh nem is változott semmi...
Voltak régen is szélsöségek ez természetes,anyu mesélte egyszer ugy mentek suliba hogy 2 méteres hó volt,a busz sem látszott ki az útból,és a hó tetején sétáltak át Letenyére suliba....
De a kilengések gyakoribbak lettek szerintem,igaz nem olyan durvák mint néha régen volt,de gyakoribbak,és kiszámithatatlanabb az idõjárás...

Na lefáradtam jó éjt...
#513
Floo:

Továbbra is ajánlom a Réthly Antal köteteit, abban meglátod, hogy milyen is volt régen az idõ.
Neked különösen is ajánlott elolvasni, hisz a látóköröd szélesítése az objektív látásmódod kialakulását elõsegíthetni, fiatal vagy még, van idõd.
Hajmeresztõ (huhh ...) dolgokat olvshatsz benne, bizony voltak szélsõséges események a múltban is szép számmal, nem volt az a nagy áldott nyugalom a múltban sem (de nem ám).
A te hasonlatoddal 10/6-7 volt akkor, most 10/5 a "fura-normális" évek aránya, azaz felfelé korrelált a szélsõséges események aránya idehaza is (ezen nincs is vita), de korántsem annyira, hogy ekkora feneket kellene keríteni belõle, nagyon leegyszerûsíted a dolgokat, nem ilyen egyszerû a dolog korántsem.
A medárdi idõjárás sem a zonális frontátvonulások egymásutánjában merült ki, hanem frontátvonulások, helyi ciklongenbezisek, mocsárhelyztben elõforduló zivataros napok keverékébõl állt össze, a csapadékos idõjárás elõsegítette a legmagasabb napállás ellentételezése okánaz évi hõmérsékleti menet megtorpanását.
A többek által is említett "medárdi" zonális frontok mennyiségét illetõen ténylegesen csökkenés mutatható ki, kvázi mediterranizálódás okán, ám ez nem jelenti a csapadék radikális csökkenését, mint ahogy a sokéves idõsorokat nézve az évi összegek csökkenése nem egyértelmûen a Júniusok elszárazodása okán jött ki.

A két kiragadott példa igen kevés ilyen határozott ("...az vak, vagy hazudik...") véleményhez, ilyen alapon ellenpéldák sorozatát hozhatnám a Réthly kötetetekbõl, ám csak néhány példa: Az 1818-as Tél félelmetes mivolta (lavinák Budán...), ahhoz képest 1999 február ártatlan hóesés, az 1918 Júniusi extrém hideg idõjárás országos havazásokkal, elõtte talajmenti fagyokkal, az 1860-as évek hihetetlen aszálya, ahhoz képest a 200 és 2003-as évek ..., a sokat emlegetett kis-jégkorszak, vagy a nyár nélküli 1816-os év, és folytathatnám, de minek ...

Ez nem kioktatási célból írtam, csupán abból a célból, hogy kicsit objektívebben nézd a dolgokat.
Hisz nem nagyon vitatható az éghajlati viszonyaink eltolódása, ám újra és újra azt kérdem, mihez képest, és milyen idõtávot nézve ?

Jó éjt !
#510
Ilyen volt régen a klima....
10 évbõl ilyen volt 9,az a maradék egy volt egy kissé epizódjelleggel anomáliákban gazdagabb....
Az elmult években kiröhögtem az idösebb embereket és a népi babonákat megfigyelések,mert soha nem jöttek be évek óta ezek...
Most már tudom hogy nem ök voltak bénák,hanem a klima változott meg...
Lehet most sok esõ esik,a Mariska néni azt hiszi medárd van,pedig ez egy hatalmas ciklon,semmi köze a régi medárdot kiváltó gyakori frontátvonulásokhoz...
Kb.5 éve áprilisban 30 fokok voltak,az átlaghõmérséklet valami 25 fok körül volt és alig esett esõ,szeszélyesség nuku...
Idén január végétõl május elejéig folyamatos mediterrán ciklontevékenység...
Aki azt mondja hogy a klimánk most is olyan mint régen volt,az vagy vak vagy hazudik...
Ez az én véleményem...
#509
Snowhunter!
És akit érdekel!!

ÚJÉV a Karácsonytól Újévig tartó rendkivüli enyhülés utáni hirtelen lehülés,gyakran havazással....
JAN 20-ig elég hideg idõ,kevés hóval vagy anticiklonáris helyzet hidegpárnával....
JAN 20 UTÁN enyhülés,egész február elejéig,akkor kisebb lehülés,akár havazással....
NÉHÁNY NAP MULVA enyhülés és nem túlzottan hideg idö....
FEBR második felében néhány mediterrán ciklon....
MÁRC elsö felében fokozatosan enyhülõ idõ...
MÁRC 15 körül lehülés hideg idö pár napig esõvel,esetleg havasesõvel....
MÁRC 18-20 környékén hirtelen erõteljes melegedés,rendkivül enyhe idöszak április 1-ig....(Sándor-József-Benedek)
ÁPR 1-én lehülés,erõteljes ciklontevékenység,nagy változékonysággal az óceáni frontoknak köszönhetõen,jellemzõen szeles,nyugat-kelet irányú áramlással...
ÁPR utolsó hetében felmelegedés...
MÁJ 1. körül lehülés,rövid hideg periódus...
MÁJ 12-e környékén hirtelen lehülés pár napig(Fagyosszentek)
UTÁNA hirtelen meleg,szinte egész májusban anticiklonáris nyugodt meleg idõ....(májusi esõ aranyat ér,mert normál esetben nincs)
Ez a májusi kánikula készíti elõ a légkört a júniusi medárdhoz....
JÚNI 5-10 között kezdödik egy ÉNy-i áramlású idöszak,rendkívüli változékonysággal,sok csapadékkal,(MEDÁRD)...a tanévnyitó mindig esõs...
JÚLI elsõ felében megnyugvó légkör,kialakuló kánikula....
Ha nincs markáns medárd,nincs markáns kánikula...
AUG 20-ig kánikula nagy szárassággal,néhány zivatarral....
AUG 20 környékén lehülés,változékony hûvös idõ,augusztus végéig...
SZEPT 1-én lenyugvó légkör,anticiklonáris helyzet hûvös éjszakákkal,de közel nyáriasan meleg nappalokkal...tanévnyitó mindig jó idõ,és a tanév elsõ néhány hete is...
OKT 10. környékén csapadék kezdödik heti gyakorisággal esõk...
OKT utolsó hetében lehülés,elsõ fagyok....
NOV elsö napjai megnyugvó légkör,anticiklon kellemesen langyos nappalok,enyhén fagyos éjjelek...
NOV 2. felétõl NOV 20-ig vagy ködös anticiklon vagy mediterrán ciklontevékenység...
NOV 20 után vagy hirtelen erõteljes lehülés( I.tipus),vagy kitartó enyhe idõ(II.tipus)...
DEC eleje nem túl hideg,de lassan hülõ,kevés esõvel vagy hóval...
I. tipus esetén DEC 20 körül rendkivüli enyhülés...
(Katalin kopogós,Karácsony locsogós)
II.tipus esetén folytatódik a mérsékelten hideg tél...
Ha nem jön be a január 1-i lehülés,akkor folytatódik a karácsonyi enyheség januárban is,akkor viszont február elején lehülés...
Ha november végi hideg eröteljes volt,utána vége volt a télnek,enyhe télre lehetett számitani....
#508
Snowhunter a választ késõbb megadom,de 1986-ra készültem el A csapadék és a magasság kapcsolata a Bakony-hegység területén címû szakdolgozatommal és van néhány 20 éves meglátásom a dolgokról nekem is./Mostantól ritka leszek a neten pár napig/
#507
Ma hallottam (igen Snowhunter a TV-ben nevet) Hír TV) hogy valami fejes az USA-ban aki beszámolt (volna) a kongresszusnak az USA által kibocsátott üvegházhatású gázok idõjárásra gyakorolt hatásáról illetve ennek következményeirõl, éveken keresztül meghamisította az adatokat/eredményeket hogy kisebbnek tûnjenek ezek a hatások. Elõzõleg valamelyik olajcégnél volt vezetõ beosztásban, jellemzõ.... Mivel csak "fél füllel" hallottam kéretik azért valamelyest fenntartással kezelni eme szösszenetet vagy utánanézni. Nekem sajnos nincs idõm most híroldalakat bújni...

Bocs ha esetleg "média-effektusos" lettem volna! nevet
#506
na, ma megdõlt egy hideg rekord is! több helyen is az országban egyébként.
a verseny miatt Pécsre figyeltem. itt 14,8 C volt a legalacsonyabb max., ma 7,9 C volt.
nagyon durva, mert nem pár tized fokkal dõlt meg a rekord.
#505
Igen Péter, mihelyst lesz idõm, belenézek, e-mailben értekezhetünk, hisz izgalmas téma a kutatási területed.
#504
Szia Snowhunter,

ilyen prognozissal (mint Bakony hg.) rendelkezel a Mecsekre is?

Nagyon érdeklne ez a téma, örülnék, ha tudnál segíteni ebben, a Mecsek déli lejtõin vizsgálom az aszályos periodusok hatását a növények öko-fiziológiai válaszreakciói alapján.

Üdv.:
Péter
#502
Bakonyvár:

Kicsit belemélyedtem a tegnap is említett tanulmány Bakonyra vonatkozó részébe (nagyon jól megjeleníti az ÉNy-i oldal domborzat-csapadékmennyiség viszonyát) és a 30 ill. 70 éves (1901-1970, ill. 1941-1970) csapdadékátlagokkal öszevetve jó közelítéssel egyeznek, azaz engedelmeddel belemélyedve környéked csapadéksajátosságaiba.

Mondhatom, hogy Csesznek éves csapdékátlagát inkább vedd 680(+-5)mm-nek, hisz elég megbízható forrásokból dolgoztam, környéked állomásainak (B.szentkirály, B.szentlászló, Borzavár, Zirc) adatait is figyelembe véve összevetve a Bakony ÉNy-i oldalának sajátosságaival.
Böngészve megállapítottam, hogy minimális interpolálással inkább B.szentlászló adatai tekintsd mérvadónak Csesznek esetében, hisz B.szentkirály adatai 280m-rõl valók, neki 1941-1970 között még többlete is volt a te általad említett 1901-50-es idõszakhoz nézve, 711mm).

A fenti adatok azonban nem veszik figyelembe az utóbbi 20 év szárazodási trendjét, hisz hiba (ahogy az ország bármely részén) lenne az 1901-50, 1901-70, 1941-1970-es idõszakok átlagait figyelve mennyiségi analízist végezni, nem véletlenül tekintik reprezentítívnak idehaza az 1961-1990 közötti idõszakot az éghajlati állomásoknál.
Elég masszív csökkenõ tendencia jött ki az ország minden részét tekintve, példaként 6 város "deficitét" közlöm az 1901-1970-es idõszakhoz mérve az 1961-1990-és idõszak adatait.

Debrecen: -23mm (589-566mm),
Miskolc: -46mm (601-566mm),
Szeged: -47mm (542-495mm),
Bp: -103(!!!)mm (619-516mm),
Szombathely: -57mm (668-611mm),
Pécs: -47mm (666-619mm).

Azaz a (még, lassan idõszerû lesz újabb csúszóátlagolás pl. 1971-2000) reprezentatatív 1961-1990-es idõszakot nálad is figyelembe véve 660mm körülire jön ki a 30 éves átlagod, ám még a régebbi adatokkal számolt 680mm is reálisabb képet ad.
Ennek fényében különösen érdekelne a te méréseid szerinti éves átlag, kíváncsi vagyok, hogy dolgoztam ill. a csökkenõ tendencia mértéke is megvilágosodna.

Remélem segítettem valamicskét, hogy reálisabban tudd megállapítani az utóbbi év(tizd)ek csapadékviszonyait.
#501
Köszi a részletes tájleírást, tényleg Imremajoriak az adatok.
Ha igényled, segíthetek interpolálásban a domborzati sajátosságok szerinti interpolálásban, minden hazai hegységre (a Bakonyra is) meg van nekem az erre vonatkozó tanulmány, 1986-os OMSZ kiadvány alá Jakus-Bonta-Újváry-Nagy-Takács.
#499
Én Csesznek faluban mérek egy mély patakvölgy legmélyebb pontján 242 m-en,csak 100 m-el magasabban Pápánál.A falu magassága csak 297 m,de vannak a Várhegyen 300 m feletti házak is.Itt hivatalos csapimérés sosem volt,én gyerekként az 1975-ös felhõszakadás után kezdtem mérni,de évekig primitív módon/15 éves voltam/.Az általad csesznekinek vett adatok a falu határához tartozó,tõlem 6-7 km-re lévõ 509 m magas Cuha-hegy oldalában lévõ Imremajorból valók.A faluhoz tartozik közigazgatásilag még Gézaháza,Porva-Csesznek,Károlyháza is a falutól több km távolságban a hegyekben.A közeli Bakonyszentkirályon 691 mm az 1901-50-es évek átlaga,ebbõl interpoláltam a magasabban fekvõ Cseszneket 700 mm-nek.
#498
Azért nagy szórások benne lehetnek az évi összegekben, hisz csak az imént idézett 17 év két szélsõsértéke 494mm, ill 1036mm, inkább az lehet figyelemreméltó ha diagrammra viszed az éveket (vagy többrétegben átlagolod az éveket) és ha lefelé korrelálnak még a szélsõértékekkel együtt az adatok.
Miskolcon 1901-1960 között 369mm ill. 902mm, 1961-1990 közötti 334mm, ill. 861mm, és 1991-2004 között 363mm, ill. 905mm a két szélsõérték.
Azaz a szórások elég nagyok, akár 3-400mm különbség is van sokszor év-évet követve, ill. ld. a szélsõértékeket, ám a diagrammot ill. az adatokat nézve 1978 óta erõsen csökkenõ a trend, nagy kár, hogy 1990 után átteték az állomást az Avasra 118m-rõl 233m-re, nesze neked majd 100év idõsora ...

Remélem nem kötekedésnek, csupán kíváncsiságnak veszed írásom, tényleg érdekelnek az adataid, erõsen foglalkoztat az utóbbi idõben hazánk csapadékháztartásában a változás kérdése.
#497
Bakonyvár: Érdekelnének a csapadékadataid, mióta méred ?
Hisz nekem Csesznekrõl 1954-1970 között van adatom, lehetne egy kis összehasonlítást csinálni, hisz 1954-1970 átlaga 743mm !
Pápával már nem érdemes, nagy a magasságkülönbség, hisz a város 150m-en van, Cseszneket pedig 435m-nek írja az almanach, jó magasan vagy.
#496
Bocs,az elõbbi feletti az közötti.Az idén 291 mm a cseszneki adat,ez kb. átlag,tehát nincs alatta/csak Pápa a 231-el/.
#494
Ha 700 mm-nek veszem a cseszneki átlagot a 24 évbõl 16 nem érte el az átlagot,idõarányosan az idei a 17.szárazabb év a 25 -bõl,de még nincs vége. 8 volt felette, a szórás 408 és 880 mm feletti.Ez nem normális,mert szárazodásra utal.Minden évnek nem kell ahhoz abnormálisnak lenni.
#492
Most már csak az a kérdés, hogy melyik a normális, az, amikor több a csapadék vagy az, amikor kevesebb
#491
A mediterranizálódás szerintem abban is jelentkezhet,hogy nyugatról keletre helyezõdik a csapadék súlypontja,mert a ciklonok inkább dny-ék irányú pályája nyomán ide Ény-ra a megszokottnál kevesebb jut/hátoldali hidegáramlás/,míg Ék-en a Kárpátok belsõ ívének orografikus hatása a szokottnál több esõt hozott.Ott sok az árvíz,míg a Dunántúlon már elfelejtjük lassan,hogy mi az.A szárazabb periódus a 80-as években adataimból is jól látszik/81-93 közt csak 1 év volt Cseszneken átlagnál csapadékosabb,1993-1999 közt viszont csak 1 átlag alatti,de a legcsapadékosabb évben is csak 880 mm esett/1999/,a két évtized mélyen deficites,de 2000-2004-es évekbõl is csak a tavalyi hozott 10% többletet,a többi szárazabb volt/2000-ben 200 mm volt a hiány !/.Tehát Ény-on 25 év óta a szárazság van túlsúlyban,de lehet,hogy régebben,csak azt nem néztem át.
#490
Marko:

Ez is okos felvetés, hisz a biológiai indikátorok fontos szegmensei a idõjárási változások néhány évtizedes megfigyelési módszereinek (is), bizony az óriás énekeskabóca északra terjedése is a mediterrán hatások erõsödésére utalhat, hisz eddig is jelen volt erdeinkben, de csak a Balaton vonaláig.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-22 04:08:45

Nyíregyháza - Jósaváros

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.