Abban bíztam, hogy az itteni nagy meleg után végre lehûlhetek az enyhe skandináv nyárban. Ezt nagyon beszívtam, mert ott is kb. 28-30 fok volt szinte végig.
Viszont egyik reggel (talán csütörtökön) be volt borulva, mintha ködfelhõs lett volna az ég. 10 percre rá akkora zápor esett, hogy alig láttunk. Teljesen más ott, ha esik. Nem úgy, mint itthon, hogy szenved neki órákig. 10 perc az egész de akkor belead mindent. Az nap délután messze K felé szép Cb-k is híztak, de távolodtak sajna.Vasárnap eléggé borongósra fogta az idõ, majd estefelé már esegetett is. A VB-döntõ után viszont, kb. 23-30-kor eszméletlen özönvíz zúdult a városra, patakokká változtatva az utcákat. Max fél óráig kente, de brutálisan. Az lt szinte nullára esett, szél tombolt, hatalmas cseppekben ömlött. De ez sem zavarta az olasz drukkereket, akik dudálva felvonultak az utcákon, a hömpölygõ felhõszakiban.
Hétfõn tipikus skandináv felhõátvonulós, szeles idõ volt, kellemesebb T-vel, viszont égetõ Napsütéssel.
Hazafelé úton hatalmas élményben volt részem! Felülrõl láthattam és fotóztam is a zivatarfelhõket, kb. Czestohowa tájékán. Pazar volt mit ne mondjak...
Sosem hittem, hogy valaha ilyen látószögbõl is láthatok majd Cb-ket. Az üllõ felett lavírozott a gép, néha ki is kerültünk egy-egy komolyabbat. 11500 m-en repültünk, -48 fokban. A zivifelhõk teteje kb. 11000 m-en volt. Mindent összevetve tök jó kaland volt. A fotók közül párat majd felteszünk Cassano-val valamikor. Én nem nagyon értek hozzá, hogyan kell.
