"Ns idõnként függõlegesen is kiterjedhet: az intenzív esõt vagy záporesõt az ilyen kumulatív Ns-tornyok okozzák"
Uristen.....
Az Ns mindig nagy függõleges kiterjedésû, az égbolt teljes részét lefedõ, de réteges felhõ. Záporesõ szimplán Ns-bõl sohasem hullhat, az csak gomolyos felhõbõl lehet (Ns esetén beágyazott Cu vagy Cb). Te vagy az aki nem ismeri a felhõket.
Azt meg, hogy miért volt böszmeség, leírtam már, csak ahogy írtad, nem fogsz vele foglalkozni, szóval sok értelme nem volt.
Remélem is, hogy nem jelentkezel többet, nekünk mindenképp jobb lesz így, a félrevezetés, az áltudomány nem fog hiányozni az oldalról.
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
) Ahogy magad is bevallod, nem csak "a levegõ beszélsz", dehát mit is beszélsz? Tartalma üres, mint a buborék, a magasba emelkedik, s egy adott pillanatban elpukkan, semmivé foszlik. Elkeseredettnek ható vagdalkozásodat valahol a vaksötétben mûveled! Ugyanis, a '68-as kiadványt elõször el kellene olvasnod (vedd a fáradságot, légy szíves!), mert a 37. oldal alján és a 38. oldal tetején ez áll: "Altostratus kialakulhat a vastagodó Cirrostratus fátyolból /As cirrostratomutatus/, - és néha elvékonyodó Nimbostratus rétegbõl /As nimbostratomutatus/." Mint láthatod, nem mondtál semmi újat, amit az amcsi meteorológusok ma tudnak, azt 1956-ban is tudták (a Felhõatlaszt akkor adták ki Párizsban). 
Hallod-e, nagyon magas lóra ültél. Tapasztalatatlan, kiforratlan vagy, ismereteidet még nagyon sokáig kell csiszolnod ahhoz, hogy arról a lóról le ne ess, mert nagyon, de nagyon megütheted magad. 
Az pedig egészen más kérdés, hogy ilyen hozzáállással tudományos pályán nemigen fogod megállni a helyed (legfeljebb nem tisztes módszerekkel). Rajtad múlik, melyik utat választod. 
