Olyasmi, hogy mig az igazán hidegnek általában valahonnan máshonnan kell a Kárpát-medencébe érkeznie, ami gyakran meghiúsul, addig az igazán meleg (kivéve talán az extrém meleget) nyáron magában a Kárpát-medencében is…
Olyasmi, hogy mig az igazán hidegnek általában valahonnan máshonnan kell a Kárpát-medencébe érkeznie, ami gyakran meghiúsul, addig az igazán meleg (kivéve talán az extrém meleget) nyáron magában a Kárpát-medencében is kialakulhat anélkül, hogy máshonnan advektálódna oda. Nyáron front után, ha megszünik a hidegadvekció, anticiklonális hatások mellett napról-napra egyre jobban felmelegszik az itt lévö levegö és kész is a 30-35 fok pár nap alatt.
Télen összejöhet ennek ellentettje akár ide advektált igen hideg levegö nélkül is, pl. ha vastag hótakaró kialakulása után azonnal, s hosszabb idöre anticiklon települ a medence fölé, s a hótakaró felett éjszakánként egyre jobban kihül a levegö.
Hótakaró nélkül ez sokkal kevésbé látványos és elég hamar leállhat a "kihülés" a hidegpárna beállása miatt.
Ha viszont kialakult vastag hótakaró, akkor gyakran tovább folytatódik a ciklontevékenység a Kárpát-medence közelében, amivel gyakran enyhébb levegö érkezik, és a felhözet miatt amúgy sem "hülhetne ki" a medence éjszakánként, így az igazi hideghez máshonnan ide advektált hideg légtömeg szükséges.
Ha még tovább gyûjtenénk az indokokat: az sem mindegy, hogy milyen irányból kell ideérkeznie a légtömegnek. A mérsékelt égövben a nyugatias áramlás az uralkodó, a nyugatról érkezõ ciklonok elõoldalán pedig DNy felõl kapjuk az afrikai eredetû meleget. Ez egy tipikus helyzet, és ha pár napon át fennáll, kész is a hõhullám. Az igazán csikorgó hideghez viszont kontinentális, ÉK-K felõl érkezõ légtömeg szükséges. Ez az áramlási irány közel ellentétes azzal, ami nálunk a globális légkörzésbõl adódna. Vagyis "nyakatekertebb", ritkábban elõforduló makroszinoptikus felállás kell hozzá.
A USA keleti partján ezért (is) jön össze könnyebben a kemény tél: oda az uralkodó ÉNy-i szél is kontinentális, erõsen lehûlt légtömeget tud szállítani.
Van egy kérdés, ami már régóta foglalkoztat: Vajon mi okozhatja azt, hogy a nyári kiemelkedõen meleg periódusok sokkal "megbízhatóbban" jelentkeznek nálunk, míg a kemény téli hideg sokkal többször "szerencsétlenkedik"? Azt tudom, hogy a Kárpátok véd minket az ÉK-i hideg légtömegek betörésétõl, de van ennek valami más légkörfizikai magyarázata is?
Köszönöm választ elõre is.
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
