Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az miért van, hogy tavasszal, száraz idõben a középhegységi fagyzugok simán tartják a lépést a TopMax-os helyekkel, nyáron viszont esélyük sincs erre?
Az miért van, hogy tavasszal, száraz idõben a középhegységi fagyzugok simán tartják a lépést a TopMax-os helyekkel, nyáron viszont esélyük sincs erre?
Télen, tavasszal a középhegységi fagyzugok környezete, a rengeteg erdõ mind oda hat, hogy nem tudnak versenyezni az alföldi 30-35 fokban felizzott homokkal, kiégett fûvel, gyér növénytakaróval. Télen és tavasszal a szállított levegõ hõmérséklete számít, a környezõ hegyek fõnös rásegítése miatt lehetnek versenyben a peremvidékek magasabb tengerszint feletti magasságaik. Amikor egy téli napon dönget a fõnös délnyugati szél Iklódban 12 fokban, akkor az Alföld homokja felett bedöglött, átkeverés nélküli levegõ csak 5-6-8 fokra melegszik fel, rosszabb esetben még ennyire sem. Ugyanez nyáron fordítva van, Iklódban a szélhûtés miatt csak 31 fok van, miközben az Alföldön a kevésbé szeles idõ miatt 34, mert a felizzott puszta felett kevésbé mozgó levegõ jobban fel tud melegedni. Amikor északi áramlás van télen vagy tavasszal, Zabar, Szécsény a szlovák hegyek fõnjében sokszor megveri az Alföldet, nyáron a 227 méteres szint nem tud versenyezni az Alföld 80-90-100 méteres homoksivatagával. Télen délnyugati szélnél a Mecsek fõnje miatt Bátaapáti sokszor mér magasabb értéket nappal, mint Sátorhely a Mecsektõl délkeletre. Bátaapáti 150 méteren van, erdõkkel teli dombok között Link Sátorhely 94 méteren, de ilyen talaj van ott Link A majdnem 60 méteres szintkülönbség, a talaj és a környezet miatt egy nyári napon nem kérdés, melyik indul jobb esélyekkel.
Akkor most mindenki helyett megkérdezem: Hová tûntek az északnyugati instabok? Régebben (úgy 2008-ig) rendszeresen érkeztek, most mi a baj?
Akkor most mindenki helyett megkérdezem: Hová tûntek az északnyugati instabok? Régebben (úgy 2008-ig) rendszeresen érkeztek, most mi a baj?
Ahhoz gyors mozgású hidegfront kellene, ami legtöbbször zonális ill. ÉNY-i irányítású idõszakokra jellemzõ. A mostanában gyakori meridionális irányítás lassan mozgó, hullámzó frontokkal jár együtt, melyektõl max. szlovéniai instab.-ot várhatnánk, bár az sem gyakori vendég mostanság.
A Nanovich linkjén szereplõ réteg ezt a jelenséget hozza létre: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyt%C3%B6r%C3%A9s :) Ettõl a horizont közelében lévõ Nap kicsit magasabban látszik az égen a valódi irányához képest.…
A Nanovich linkjén szereplõ réteg ezt a jelenséget hozza létre: Link
Ettõl a horizont közelében lévõ Nap kicsit magasabban látszik az égen a valódi irányához képest. Tehát néhány perccel elõbb látjuk felkelni és pár perccel késõbb lenyugodni, mint ahogy a geometriai helyzet indokolná. (Ugyanezért lesz ovális a felkelõ/lenyugvó Nap: a napkorong alja jobban "megemelkedik", mint a teteje.)
Másik variáció a témára: az yr.no egyik olvasójának az szúrt szemet, hogy Bodöben (a sarkkörtõl kevéssel északra) nyáron egy hónapig nem megy le a Nap, télen bezzeg minden nap felkel. Link A válasz ugyanaz volt, mint a te kérdésedre.
Az OMSZ honlapján látható táblázat szerint ma 05:52-kor kelt a Nap és 17:53-kor nyugszik, tehát 12 óra és 1 percet van/volt fenn. A tavaszi napéjegyenlõség: 2014. március 20. 17:57, ezen a napon -a táblázat szerint- a…
Az OMSZ honlapján látható táblázat szerint ma 05:52-kor kelt a Nap és 17:53-kor nyugszik, tehát 12 óra és 1 percet van/volt fenn. A tavaszi napéjegyenlõség: 2014. március 20. 17:57, ezen a napon -a táblázat szerint- a Nap kel 05:46-kor és 17:57-kor nyugszik. Hogy is van ez akkor? Rossz a táblázat?
A Nanovich linkjén szereplõ réteg ezt a jelenséget hozza létre: Link
Ettõl a horizont közelében lévõ Nap kicsit magasabban látszik az égen a valódi irányához képest. Tehát néhány perccel elõbb látjuk felkelni és pár perccel késõbb lenyugodni, mint ahogy a geometriai helyzet indokolná. (Ugyanezért lesz ovális a felkelõ/lenyugvó Nap: a napkorong alja jobban "megemelkedik", mint a teteje.)
Az OMSZ honlapján látható táblázat szerint ma 05:52-kor kelt a Nap és 17:53-kor nyugszik, tehát 12 óra és 1 percet van/volt fenn. A tavaszi napéjegyenlõség: 2014. március 20. 17:57, ezen a napon -a táblázat szerint- a Nap kel 05:46-kor és 17:57-kor nyugszik. Hogy is van ez akkor? Rossz a táblázat?
Lehet, hogy furcsa kérdés, de hirtelen eszembe jutott: kb. mikortól hoz egy zonális idõszak már az átlagosnál hûvösebb idõt? (Nyilván pontos idõponthoz nem lehet kötni, de kb. melyik hónaptól?)
Lehet, hogy furcsa kérdés, de hirtelen eszembe jutott: kb. mikortól hoz egy zonális idõszak már az átlagosnál hûvösebb idõt? (Nyilván pontos idõponthoz nem lehet kötni, de kb. melyik hónaptól?)
Lehet, hogy furcsa kérdés, de hirtelen eszembe jutott: kb. mikortól hoz egy zonális idõszak már az átlagosnál hûvösebb idõt? (Nyilván pontos idõponthoz nem lehet kötni, de kb. melyik hónaptól?)
"A legmelegebb idén Szegeden (nyári átlaghõmérséklet 23,3°C), a leghûvösebb pedig Kékestetõn volt (19,9°C)."
Mivel a Szeged külterületi állomás nyári középhõmérséklete 21,9 fok, ezért gyanítom, hogy a 23,3 fokos átlagot a belvárosban mérték. Soha nem értem ilyenkor, miért nem emelik ki hogy ez városi állomási adat, ami mesterséges környezeti hatások miatt annyi amennyi, tehát mondhatni semmit nem ér, mert ennyi erõvel Zabarban egy ház tornácán az ablakban is mérhetnének ennyit. Vagy pedig ne is tegyék bele ilyen tanulmányokba a városi állomásokat, vagy kezeljék õket külön.
VáraljaMet: Köszönöm a választ! Floo: Hasonló táblázatot a téli idõszakokra vonatkozóan nem találtam. Az OMSZ oldalán viszont van grafikon erre vonatkozóan: Link (bár ezt biztosan ismered). Mondjuk az éveket elég nehéz rajta kibogarászni, de talán mégis megoldható. A leghidegebb tél egyébként a híres 1940-es volt, ahogyan az a grafikonról is leolvasható. Persze Lász kolléga biztosan tud majd keményebb téli idõszakokról is beszámolni az elmúlt századokból, de az OMSZ egyelõre 1901-tõl számol.
Valószínûleg errõl lehet szó. Közben újra megnézve a helyszínt kiderült, hogy ezen a képen https://lh6.googleusercontent.com/-ciURDDs_ky0/UwCjyDmeStI/AAAAAAAAA9k/ovWwNtE-IdM/w1041-h781-no/2014-02-15_072218.JPG nem…
Valószínûleg errõl lehet szó. Közben újra megnézve a helyszínt kiderült, hogy ezen a képen Link nem szétrepesztett egy cserépdarabot, hanem az elõtte ép cserépfelszínt áttörve préselõdött ki a jég; csak itt a többi kitörési ponttal ellentétben egy jókora (2x2 cm-es) darabot egyszerûen felemelt.
A pórusokban levõ víz folyamatos lassú 4 oC alatti tágulása a hûlés miatt, a felszínen lassú folyamatos fagyással???
Valóban nagyon érdekes és szép jelenség. Arra tippelek, hogy a hajszálcsövesség, a kapilláris nyomás játszik szerepet benne. A cserép porózus, ezért könnyen elõfordulhat, hogy hajszálcsövesség révén a talaj víztartalma…
Valóban nagyon érdekes és szép jelenség. Arra tippelek, hogy a hajszálcsövesség, a kapilláris nyomás játszik szerepet benne. A cserép porózus, ezért könnyen elõfordulhat, hogy hajszálcsövesség révén a talaj víztartalma felfelé mozog benne. A felszínre jutott víz megfagy a 0 fok körüli hõmérsékleten, és elképzelhetõ, hogy a létrejött jég struktúrája is valamiképp követi a tégla kapillárisait. Ha a jégben még maradt folyékony fázis, úgy a jég kapillárisaiban az is fölfelé törekszik, létrehozva a szokatlan formákat.
Valószínûleg errõl lehet szó. Közben újra megnézve a helyszínt kiderült, hogy ezen a képen Link nem szétrepesztett egy cserépdarabot, hanem az elõtte ép cserépfelszínt áttörve préselõdött ki a jég; csak itt a többi kitörési ponttal ellentétben egy jókora (2x2 cm-es) darabot egyszerûen felemelt.
Nagyon hasonlít a jelenség régebben még Noli által mutatotthoz: http://epod.usra.edu/blog/2010/02/hair-ice.html http://my.ilstu.edu/~jrcarter/ice/diurnal/stems/ http://my.ilstu.edu/~jrcarter/ice/diurnal/
Nagyon hasonlít a jelenség régebben még Noli által mutatotthoz: LinkLinkLink
Köszönöm! A linkekkel teljes választ adtál. Némelyik kép egészen elképesztõ, pl. a lágyszárúakat szétfeszítõ vagy a vascsõbõl, mint tubusból kinyomódó jég. Ezek szerint nem is lehet annyira ritka jelenség.
Szerintetek ez mi lehet? Nevezhetjük egyszerûen fagyemelésnek? https://lh4.googleusercontent.com/-Vseef7i5Lms/UwCj0qCIrxI/AAAAAAAAA98/zIV1LUh7Kco/w1041-h781-no/2014-02-15_072344.JPG…
Szerintetek ez mi lehet? Nevezhetjük egyszerûen fagyemelésnek? LinkLinkLinkLink Tegnap reggel -3-4 fokban, a kertben szabad ég alatt hagyott, mállófélben lévõ tetõcserép produkálta ezeket a formákat. Az egyik fele félig belelógott egy pocsolyába, napközben felszívta a vizet, majd az éjszakai fagyban kipréselte magából és ilyen fantasztikus formákat hozott létre. A 3. képen kiválóan látszik, hogy egy kis cserépdarabkát középen szétrepesztett és megemelt.
Valóban nagyon érdekes és szép jelenség. Arra tippelek, hogy a hajszálcsövesség, a kapilláris nyomás játszik szerepet benne. A cserép porózus, ezért könnyen elõfordulhat, hogy hajszálcsövesség révén a talaj víztartalma felfelé mozog benne. A felszínre jutott víz megfagy a 0 fok körüli hõmérsékleten, és elképzelhetõ, hogy a létrejött jég struktúrája is valamiképp követi a tégla kapillárisait. Ha a jégben még maradt folyékony fázis, úgy a jég kapillárisaiban az is fölfelé törekszik, létrehozva a szokatlan formákat.
Szerintetek ez mi lehet? Nevezhetjük egyszerûen fagyemelésnek? https://lh4.googleusercontent.com/-Vseef7i5Lms/UwCj0qCIrxI/AAAAAAAAA98/zIV1LUh7Kco/w1041-h781-no/2014-02-15_072344.JPG…
Szerintetek ez mi lehet? Nevezhetjük egyszerûen fagyemelésnek? LinkLinkLinkLink Tegnap reggel -3-4 fokban, a kertben szabad ég alatt hagyott, mállófélben lévõ tetõcserép produkálta ezeket a formákat. Az egyik fele félig belelógott egy pocsolyába, napközben felszívta a vizet, majd az éjszakai fagyban kipréselte magából és ilyen fantasztikus formákat hozott létre. A 3. képen kiválóan látszik, hogy egy kis cserépdarabkát középen szétrepesztett és megemelt.
Nagyon hasonlít a jelenség régebben még Noli által mutatotthoz: LinkLinkLink
Szerintetek ez mi lehet? Nevezhetjük egyszerûen fagyemelésnek? LinkLinkLinkLink Tegnap reggel -3-4 fokban, a kertben szabad ég alatt hagyott, mállófélben lévõ tetõcserép produkálta ezeket a formákat. Az egyik fele félig belelógott egy pocsolyába, napközben felszívta a vizet, majd az éjszakai fagyban kipréselte magából és ilyen fantasztikus formákat hozott létre. A 3. képen kiválóan látszik, hogy egy kis cserépdarabkát középen szétrepesztett és megemelt.
Nincs valakinek tapasztalata abban, hogy a freemeteo vagy a tutiempo közül melyiken találhatóak pontos archív széladatok? Konkréten az 1983 szeptember 30-ai értékeket néztem egy dél-korzikai helyszínre, az elõbbin 67,1 km/h-s legnagyobb szélsebességet és 117,3 km/h-s lökést írnak, míg az utóbbin 88,9 km/h-t és 155,4 km/h-t, ami elég nagy eltérés, és nem tudom, melyik lehet a helyes. LinkLink Ráadásul ahogy néztem a többi adat nagyjából ugyanaz mindkettõn, ott csak a csapadéknál vannak egy-két tizedes eltérések.
Olyasmi, hogy mig az igazán hidegnek általában valahonnan máshonnan kell a Kárpát-medencébe érkeznie, ami gyakran meghiúsul, addig az igazán meleg (kivéve talán az extrém meleget) nyáron magában a Kárpát-medencében is…
Olyasmi, hogy mig az igazán hidegnek általában valahonnan máshonnan kell a Kárpát-medencébe érkeznie, ami gyakran meghiúsul, addig az igazán meleg (kivéve talán az extrém meleget) nyáron magában a Kárpát-medencében is kialakulhat anélkül, hogy máshonnan advektálódna oda. Nyáron front után, ha megszünik a hidegadvekció, anticiklonális hatások mellett napról-napra egyre jobban felmelegszik az itt lévö levegö és kész is a 30-35 fok pár nap alatt.
Télen összejöhet ennek ellentettje akár ide advektált igen hideg levegö nélkül is, pl. ha vastag hótakaró kialakulása után azonnal, s hosszabb idöre anticiklon települ a medence fölé, s a hótakaró felett éjszakánként egyre jobban kihül a levegö. Hótakaró nélkül ez sokkal kevésbé látványos és elég hamar leállhat a "kihülés" a hidegpárna beállása miatt. Ha viszont kialakult vastag hótakaró, akkor gyakran tovább folytatódik a ciklontevékenység a Kárpát-medence közelében, amivel gyakran enyhébb levegö érkezik, és a felhözet miatt amúgy sem "hülhetne ki" a medence éjszakánként, így az igazi hideghez máshonnan ide advektált hideg légtömeg szükséges.
Ha még tovább gyûjtenénk az indokokat: az sem mindegy, hogy milyen irányból kell ideérkeznie a légtömegnek. A mérsékelt égövben a nyugatias áramlás az uralkodó, a nyugatról érkezõ ciklonok elõoldalán pedig DNy felõl kapjuk az afrikai eredetû meleget. Ez egy tipikus helyzet, és ha pár napon át fennáll, kész is a hõhullám. Az igazán csikorgó hideghez viszont kontinentális, ÉK-K felõl érkezõ légtömeg szükséges. Ez az áramlási irány közel ellentétes azzal, ami nálunk a globális légkörzésbõl adódna. Vagyis "nyakatekertebb", ritkábban elõforduló makroszinoptikus felállás kell hozzá.
A USA keleti partján ezért (is) jön össze könnyebben a kemény tél: oda az uralkodó ÉNy-i szél is kontinentális, erõsen lehûlt légtömeget tud szállítani.
Van egy kérdés, ami már régóta foglalkoztat: Vajon mi okozhatja azt, hogy a nyári kiemelkedõen meleg periódusok sokkal "megbízhatóbban" jelentkeznek nálunk, míg a kemény téli hideg sokkal többször "szerencsétlenkedik"?…
Van egy kérdés, ami már régóta foglalkoztat: Vajon mi okozhatja azt, hogy a nyári kiemelkedõen meleg periódusok sokkal "megbízhatóbban" jelentkeznek nálunk, míg a kemény téli hideg sokkal többször "szerencsétlenkedik"? Azt tudom, hogy a Kárpátok véd minket az ÉK-i hideg légtömegek betörésétõl, de van ennek valami más légkörfizikai magyarázata is? Köszönöm választ elõre is.
Olyasmi, hogy mig az igazán hidegnek általában valahonnan máshonnan kell a Kárpát-medencébe érkeznie, ami gyakran meghiúsul, addig az igazán meleg (kivéve talán az extrém meleget) nyáron magában a Kárpát-medencében is kialakulhat anélkül, hogy máshonnan advektálódna oda. Nyáron front után, ha megszünik a hidegadvekció, anticiklonális hatások mellett napról-napra egyre jobban felmelegszik az itt lévö levegö és kész is a 30-35 fok pár nap alatt.
Télen összejöhet ennek ellentettje akár ide advektált igen hideg levegö nélkül is, pl. ha vastag hótakaró kialakulása után azonnal, s hosszabb idöre anticiklon települ a medence fölé, s a hótakaró felett éjszakánként egyre jobban kihül a levegö. Hótakaró nélkül ez sokkal kevésbé látványos és elég hamar leállhat a "kihülés" a hidegpárna beállása miatt. Ha viszont kialakult vastag hótakaró, akkor gyakran tovább folytatódik a ciklontevékenység a Kárpát-medence közelében, amivel gyakran enyhébb levegö érkezik, és a felhözet miatt amúgy sem "hülhetne ki" a medence éjszakánként, így az igazi hideghez máshonnan ide advektált hideg légtömeg szükséges.
Van egy kérdés, ami már régóta foglalkoztat: Vajon mi okozhatja azt, hogy a nyári kiemelkedõen meleg periódusok sokkal "megbízhatóbban" jelentkeznek nálunk, míg a kemény téli hideg sokkal többször "szerencsétlenkedik"? Azt tudom, hogy a Kárpátok véd minket az ÉK-i hideg légtömegek betörésétõl, de van ennek valami más légkörfizikai magyarázata is? Köszönöm választ elõre is.
Nem tudom, hogy Androidra is jó-e, de nálam Windows Phone telón tökéletes. http://m.met.hu/ ;) Nekem külön a radar kint van a fõoldalon csempén, ha rákoppintok megnyílik a radarkép. ;) Mellékesen meg a Bing idõjárás van…
Nem tudom, hogy Androidra is jó-e, de nálam Windows Phone telón tökéletes. Link
Nekem külön a radar kint van a fõoldalon csempén, ha rákoppintok megnyílik a radarkép.
Mellékesen meg a Bing idõjárás van élõ csempével(live tile), illetve zárolási képernyõn mindig aktuális háttérképpel.
Ha jól látom, akkor ez nem egy applikáció, hanem így néz ki az oldal, ha telefonról böngészõben megnyitod, nem? App store-ban nem találtam semmi hasonlót. Illetve bocs, de igen, az Idõképét.