Azt szeretném kérdezni, hogy a magasabb légrétegek melegebb volta, okozhatja -e a kihullható csapadék csökkenését. Az utóbbi években gyakrabban látom, kölökkoromhoz képest, hogy felhõ van/esõ nincs, illetve a felhõk…
Azt szeretném kérdezni, hogy a magasabb légrétegek melegebb volta, okozhatja -e a kihullható csapadék csökkenését.
Az utóbbi években gyakrabban látom, kölökkoromhoz képest, hogy felhõ van/esõ nincs, illetve a felhõk alja magasabban van, még ha árnyékoló szürke felhõ borít 7-8 oktát akkor is.
Azt hinné az ember, hogy ha a kifagyást okozó légréteg (ahol a bárányfelhõk lapos, tükrözõ alja tszf. elhelyezkedik) alacsonyan van, akkor adott páratartalom kisebb légoszlopba szorul össze, és a kifagyott (szép fehér) felhõtorony pedig, miután a belsõ hõkavargást lejátszotta, elõbb-utóbb esõ formájában mégiscsak a földre jut.
És ha pedig a felhõk alja magasan van, mert a magasban meleg van, akkor
1.) esetleg elpárolog az esõ, mire földre érne,
2.) ugyanaz a vízmennyiség nagyobb térfogatban oszlik szét, és talán ki se csapódik,
3.) az árnyék hiánya miatt még a talaj is jobban melegszik, és esetleg a magasban még melegebb lesz...
kérem szépen, segítsetek, hogy megértsem, hogyan mûködnek ezek a dolgok.
tisztelettel, Márta
Itt a Hellmann-rendszerû csapadékmérõvel jövök, talán így könnyebb megérteni. Ugye mint tudjuk ez a hivatalos csapadékmérõ, ezzel lehet "pontosan" mérni. Hogy miért is tettem idézõjelbe a pontosan szót? Ha az edény felülete nyári napsütés során felmelegszik (gondolok 35-36°C-ra 2 méteren) akkor mikor beleér a felforrósodott edénybe a
csapadék "eleje" természetesen már veszteséggel indul, mert elpárolog. Na de ez nem jelentõs, meglátásaim szerint maximum egy-két tized mm lehet.
Hogy felhõknél így van-e arra a válaszom nem. Persze én itt csak a folyamatokra gondolok, de ha van köztünk egy légkörfizikus és megcáfol engem nem fogok megharagudni.
A felhõk alapja függ az észlelõhely elhelyezkedésétõl is. Gondolok itt alföldi, hegyvidéki településekre. Attól is függ, hogy az adott helyen mekkora a
páratartalom, harmatpont. (A felhõalap kiszámítását síksági területeken úgy szoktuk számolni, hogy a hõmérsékletbõl elvesszük a harmatpontot és a kapott értéket megszorozzuk 120-al.
A hõmérséklet 0 fokos szintje nem feltétlenül van a fátyolfelhõk magasságában (~15000m). Jégesõk elõrejelzésénél vagy akár
havazás elõrejelzésénél is gyakran helyezkedik el a 0 fokos szint 2500-3000 méter között.
Ha valamelyik kérdésre nem válaszoltam az azért van, mert nem nagyon tudom a választ aztán nagy hülyeséget nem szeretnék írni. A helyes válasz megadását meghagyom inkább másnak.
Üdv: Picike.
