"A legmelegebb idén Szegeden (nyári átlaghõmérséklet 23,3°C), a leghûvösebb pedig Kékestetõn volt (19,9°C)." Mivel a Szeged külterületi állomás nyári középhõmérséklete 21,9 fok, ezért gyanítom, hogy a 23,3 fokos átlagot…
"A legmelegebb idén Szegeden (nyári átlaghõmérséklet 23,3°C), a leghûvösebb pedig Kékestetõn volt (19,9°C)."
Mivel a Szeged külterületi állomás nyári középhõmérséklete 21,9 fok, ezért gyanítom, hogy a 23,3 fokos átlagot a belvárosban mérték.
Soha nem értem ilyenkor, miért nem emelik ki hogy ez városi állomási adat, ami mesterséges környezeti hatások miatt annyi amennyi, tehát mondhatni semmit nem ér, mert ennyi erõvel Zabarban egy ház tornácán az ablakban is mérhetnének ennyit.
Vagy pedig ne is tegyék bele ilyen tanulmányokba a városi állomásokat, vagy kezeljék õket külön.
"Soha nem értem ilyenkor, miért nem emelik ki hogy ez városi állomási adat, ami mesterséges környezeti hatások miatt annyi amennyi, tehát mondhatni semmit nem ér, mert ennyi erõvel Zabarban egy ház tornácán az ablakban is mérhetnének ennyit."
Abszolút egyetértek! Nem is értem,hogyan lehet összehasonlítani egy nagyvárosi belterületi hõszennyezettségnek kitett mérõhely adatait (tudtommal 3 ilyen létezik az OMSZ mérõhálózatában : Bp.,Szeged és Pécs)a többi,külterületi ,kevésbé beépített környezetben lévõkkel.
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
