) több cm magasak. Amikor jön rá akár fél-1 cm összefüggõ hóréteg, akkor a mérést (a fentiek szerint eljárva) újra megkezdjük és bizony a "hókupacokban" is mérünk, hiszen a mintavételezésnek az is a része, ilyenkor elõfordulhat, hogy kicsit nagyobb számot kapsz a végén, mintha hófoltok nélküli talajra hullott volna le az újabb adag. De a "semmibõl" nem lesz hirtelen 8 cm havad a naplóban (hacsak nem valami brutális hófúvásból megmaradó hófalad nincs a területen), csak mondjuk 3 cm (tegyük fel 30%-nyi hófolt kupacainak új, azaz a frissel felgyarapodott átlagos magassága 5 cm és a hófoltok nélküli részre 2 cm hó jutott) a hófoltok nélküli elméleti 2 cm helyett.
Köszönöm a választ.
Akkor most feltenném azt a kérdést, hogy van-e valami minimális területnagyság, amit figyelembe kell venni a hóvastagság mérésekor?
Ha nekem van egy megfelelõ hótartó képességû, mérõhelyem, de a környéken már semmi hó nincs akkor mi a figyelembe vehetõ terület?
Külön bonyolítja a helyzetet a növényzet. Lehet hogy ha a szomszédban nem erdõ lenne, jóval nagyobb lenne az összefüggõ hóval borított terület nagysága. De az is lehet, hogy erdõ nélkül már nem lenne ilyen hideg a mikroklíma.
Létezõ példa:
Most képzeljünk el egy kis tisztást az erdõ közepén ahol 20 cm-es hótakaró van. Az erdõben ellenben nincsen hó.
Az erdõt nem vehetem figyelembe a számításkor, mert a növényzet erõsen befolyásolja a hóréteg kialakulását. A tisztás meg esetleg túl kicsi.
Ennek ellenére mondhatom, hogy az adott területen 20 cm-es a hóréteg?
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
