Infó
1. Ugyebár meleg advekciókor, vízszintesen nagyobb légtömeg elmozdulását értjük, mely értelemszerûen meleget okozz, ezért is ez a neve, hogy meleg advekció. Úgy függ össze, hogy meleg advekció során szárad ki a légkör.…
1.
Ugyebár meleg advekciókor, vízszintesen nagyobb légtömeg elmozdulását értjük, mely értelemszerûen meleget okozz, ezért is ez a neve, hogy meleg advekció. Úgy függ össze, hogy meleg advekció során szárad ki a légkör. Ha pedig kiszárad, nincs nedvesség--> nincs zivatar.
Mondhatjuk úgy, hogy az alacsony szinteken a meleg advekció adja a "Cin" értékét, vagyis a konvektív gátlás mutatóját.
De, ha a magasabb szinteken hideg advekció van, ami jókora nedvességre tesz szert, akkor a labilitás magas értéket mutathat, és zivatar fejlõdhet.
2.
a.)
Középszintû kiszáradás esetén lehet még zivatar, hiszen elsõ sorban a zivatarok "beindulásánál" az alsó légrészek nedvességére van szükség. Ha itt adottak a feltételek és elég "erõs" a légkör, esetlegesen áttudja törni a szárazabb szintet is.
b.)
Igaz.
3.
Természetesen az alsó szint játszik nagy szerepet. Ami fontos, nedvesség, emelés, labilitás.
Nedvesség szinte elengedhetetlen, fõleg alacsony szinteken ugyebár.
Emelést létrehozhat, front, orografikus emelés esetlegesen kifutószél is.
Labilitás pedig az alább leírt dolgoktól függ. CIN vs CAPE
4.
" A magaslégköri mérések megjelenítésének egyik szokásos módja a fõ nyomási szintekre — 500 hPa (kb. 5500 m), 700 hPa (kb. 3000 m), 850 hPa (kb. 1500 m) és 925 hPa (kb. 700 m) — vonatkozó ún. topográfia térképek." forrás: met.hu
