Pl. akkor tud nagyon elhúzni a harmatpont, amikor hó van. Gyakori, hogy eláll a havazás délután, és naplemente után a friss hófelszín felett a fokozott kisugárzás miatt mint a villám elindul lefelé a hõmérséklet,…
Pl. akkor tud nagyon elhúzni a harmatpont, amikor hó van.
Gyakori, hogy eláll a havazás délután, és naplemente után a friss hófelszín felett a fokozott kisugárzás miatt mint a villám elindul lefelé a hõmérséklet, pikk-pakk eléri a harmatpontot, és beáll a köd. Néha az az érzésem ilyen esetben, hogy annyira gyorsan zuhan a hõmérséklet, hogy a harmatpont "nem tudja követni". Aztán itt stagnál kicsit, a harmatpont újra elkezd húzni lefele, megszûnik a köd, és a hõmérséklet is akkor kezd el újra süllyedni.
Nem véletlenül húz el hó felett a harmatpont:
Link
Persze nem egy pillanat alatt csapódik le a hófelszínre a pára, kell hozzá egy kis idõ, ezért tud átmenetileg létrejönni a
köd. Viszont ha már megvan a
köd, akkor még gyorsabban mehet lefelé a harmatpont, hiszen a tereptárgyakra is megindul az erõs kicsapódás
dér vagy
zúzmara formájában, ami még több párát "vesz ki" a levegõbõl.