Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás

Infó

Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)

Kosakiss

16 éve

#15 933

Usrin írta #15 931

Szerintem erre a magyarázat az, hogy a legeslegalsó légrétegbõl a vízgõz elõbb kezd el kicsapódni a talajra, fûszálakra, tereptárgyakra harmat formájában, minthogy ködöt képezne. Az ezzel elveszített vízgõz miatt…

Nagyon pontosan fogalmaztad/magyaráztad meg a jelenséget. Sik helyen - elsõsorban vizes ér/erek közelségében - gyakori fõleg tavasszal és õsszel, de nyáron is elõfordul. Télen sokkal ritkább. A földfelszinhez "simuló" ködréteg magassága sokszor az egy métert sem éri el. Ha lehajoltam, jóval hidegebbet éreztem, mint a ködlepel fölött. Egy alkalommal délibábot is láttam - a tõlem két kilométerre levõ földszintes házak szinte lebegni látszottak a levegõben!