Hydroinfo

Meteorológia és társtudományai 4 978 hozzászólás
Sopron
#2 497
LAM írta #2 496

Sejtettem. :) Van annak a Sándor András által szerkesztett kitûnõ tájmonográfiának egy költõibb alcíme is:Kilátás a Kövekrõl. ;) Sokáig csak könyvtárakban forgathattam lapjait, melyek a Bükk varázslatos világát tárták…

Saját magad hívod keringõre? Nosza. hideg
#2 496
jaurinum írta #2 495

Nemes egyszerûséggel "Bükki Nemzeti Park" a címe, 1983-as kiadású könyv. Annak idején, mint vízügyes szakközepes diák, lenyûgözõ volt olvasni a szalajkai árvízrõl (1974 október), a forrásokhoz fûzõdõ helyi legendákról,…

Sejtettem. nevet Van annak a Sándor András által szerkesztett kitûnõ tájmonográfiának egy költõibb alcíme is:Kilátás a Kövekrõl. kacsint Sokáig csak könyvtárakban forgathattam lapjait, melyek a Bükk varázslatos világát tárták fel elõttem,aztán egyszer, egy antikváriumban rám mosolygott az õszi színeket és fehérlõ, rétegdõléses mészkõlapokat ábrázoló borító.Azóta a könyvespolcom díszhelyén figyel. nevetDr. Tóth Géza remek alfejezetei - pl. "A rejtélyes bükki karsztvizek" - valóban értõ kézzel avatnak be a mélyben rejlõ vízrendszek máig több feltáratlan titkot rejtegetõ világába.Sándor András bevezetõje (nyitánya) meg épp az Imó-forrás "vízhányó óriás száját" érzékelteti képszerûen.Ejj, ha egyszer a Börzsönyrõl születhetne egy ilyen monográfia.Megérdemelné. kacsint
Sopron
#2 495
LAM írta #2 494

És mi lenne az a régi kedves könyv? :) ..Kadics, a Jakucsok..ajaj..hol merre vannak e páratlan spektrumú elmék utódai? :S .. az árvízek kapcsán..az Imóról és a Vöröskõrõl is kevéssé tudott,hogy vannak árvízi túlfolyói…

Nemes egyszerûséggel "Bükki Nemzeti Park" a címe, 1983-as kiadású könyv. Annak idején, mint vízügyes szakközepes diák, lenyûgözõ volt olvasni a szalajkai árvízrõl (1974 október), a forrásokhoz fûzõdõ helyi legendákról, mondásokról, a hóóolvadás után guggyogó hangok kíséretében közelítõ karsztvizek kitöréseirõl, a szövevényes, de kellõ szakértelemmel (és fluoreszceinnel) feltérképezhetõ bükki al-világról..
#2 494
jaurinum írta #2 493

Az Imó-kõrõl olvasva mindig egy régi kedves könyvem jut eszembe, amiben a bükki karsztjelenségek és -formák leírása mellett a karszttudós Kadic Ottokár életérõl és a legendás 1878-as garadnai árvízrõl is nagyon…

És mi lenne az a régi kedves könyv? nevet
..Kadics, a Jakucsok..ajaj..hol merre vannak e páratlan spektrumú elmék utódai? zavarban ..
az árvízek kapcsán..az Imóról és a Vöröskõrõl is kevéssé tudott,hogy vannak árvízi túlfolyói is...pl. 1955-ben nagyjából az üledékes rétegek orrán-száján ömlött ki a karsztvíz...illetve egyes csapadékosabb nyarakon vagy õszökön, a tavaszihoz hasonló "kitörési" jelenségeket produkálnak...az alábbi linken elérhetõ periodikában nagyon sok - egyéb témában is - hasznosítható, elsajátítható információ lelhetõ fel..
Link
Sopron
#2 493
LAM írta #2 492

"Zúg az Imó, dübörög a Vöröskõ"..régi Bükk járók régi kora tavaszi szlogenje:) ..dolgoznak odafenn a fennsíkon a víznyelõk az biztos, s ilyenkor a támaszkodó karsztvíztömeg peremén, felélednek - a nem is alábukó, inkább…

Az Imó-kõrõl olvasva mindig egy régi kedves könyvem jut eszembe, amiben a bükki karsztjelenségek és -formák leírása mellett a karszttudós Kadic Ottokár életérõl és a legendás 1878-as garadnai árvízrõl is nagyon élvezetes leírás olvasható.
De említhetném a Béke-barlang felfedezõjét, Jakucs professzort is (kivételesen az idõsebb testvért nevet ), akinek életmû-könyve páratlanul lebilincselõ olvasmány, hozzá hasonlóan választékos fogalmazásmódú és szakmailag is végtelenül precíz ismeretterjesztõ könyvvel még nem találkoztam. Jónéhány bükki víznyelõrõl, karsztforrásról olvashatunk ebben a könyvben is.