A hóban tárolt vízmennyiség mennyi lehet most a Tisza vízgyûjtõn? Elég nagy havazások voltak a hegyekben.. Remélem nem ez lesz belõle Link 2:10-tõl érdekes.
A vízhõfok - stílszerûen - nem sok vizet zavar, legfeljebb lokálisan alakulhat úgy, hogy az ellene legyen a jégképzõdésnek (melegvizes befolyók, pl. Paks alatt), másutt van a kutya elásva. Viszonylag "rohanós" a víz, ki…
A vízhõfok - stílszerûen - nem sok vizet zavar, legfeljebb lokálisan alakulhat úgy, hogy az ellene legyen a jégképzõdésnek (melegvizes befolyók, pl. Paks alatt), másutt van a kutya elásva. Viszonylag "rohanós" a víz, ki van egyenesítve a meder, hagy' menjen lefelé a víz minél gyorsabban. Egy kanyarulatokkal sûrûn tûzdelt folyón sokkal tartósabb jég tud kialakulni. Aztán a hidak, mûtárgyak keltette turbulencia megint csak nem kedvez a jég képzõdésének. No meg nagy a felülete a folyónak, nem mindegy, hogy 15 méter széles folyócskán alakul ki 10-20-50 cm-es jégréteg, vagy 500 méter szélességet kellene "átfognia" a jégnek ugyanilyen vastagság mellett. Szóval sok tényezõs a dolog.
Tényleg nagyon sok tényezõs. Jóval Csepel alatt (nem tudom, mennyire) tud a jég elakadni, beállni. 83/84, vagy 84/85 telén állt be ott a Duna hosszabb idõre. Emlékeim szerint elég hosszú ideig kitartott a beállás, de a torlódásos beállás talán a Csepel sziget felsõ részét sem igen érte el, felette zajlott. Nyilván alulról bontották is a jégtörõk rendesen, hogy jelentõs visszaduzzasztást okozó dugó ne alakulhasson ki. Szolnoknál akkor annyira beállt a torlódott jég, hogy egy hülye 3,1415926535898... (bocs modik, de még rendkívül qltúrált voltam) óvónõ keresztülvezetett a beállt Tiszán egy óvodás csoportot. MTV Híradó által bemutatva.
A Duna Budapestnél nem tud beállni (jobban mondva be tud, de ahhoz két - három - négy hét mínusz tizenhúsz °C smafu), nem tud sehol elakadni a jég. A meder mély, gyakorlatilag parttól partig azonos a mélység. A meder szûk, a sodrás erõs. Az 1838-as jeges árvíz manapság elképzelhetetlen. Egyik oka: Budapest környékén a meder anyaga kiváló építõ anyag, a kitermelhetõ mélységig kitermelték. A part burkolt, meredek, sima, a zajló jég nem akadhat el.
A Tisza egész más, sokkal inkább természet közeli, a meder esése kisebb, a szabályozások ellenére meanderezõ, a meder anyaga miatt is inkább relatíve szélesebb és sekélyebb, a vízhozama is kisebb. Emiatt ott kisebb sebességek alakulnak ki, a parti jég és a torlódás könnyebben kialakul a kanyarulatokban, a gázlóknál. Olyankor, amikor a Dunán a jégtörõk csak megelõzési céllal aprítják a jégtáblákat a kritikus helyeken, a Tiszán már alulról bontani kell a torlaszokat.
Én azt szeretném megtudni esetleg aki ért hozzá, hogy miért van az, hogy a Dunán elég egy nap plussz 2-3 fok és gyakorlatilag az összes jég eltûnik, legalábbis itt Budapesten. Máshol akár napokig kibír a jég 10-15…
Én azt szeretném megtudni esetleg aki ért hozzá, hogy miért van az, hogy a Dunán elég egy nap plussz 2-3 fok és gyakorlatilag az összes jég eltûnik, legalábbis itt Budapesten. Máshol akár napokig kibír a jég 10-15 fokokat komolyabb olvadás nélkûl. Jó tudom, itt gyárak, meg melegebb a víz, de akkor is ekkora különbség lenne?
A vízhõfok - stílszerûen - nem sok vizet zavar, legfeljebb lokálisan alakulhat úgy, hogy az ellene legyen a jégképzõdésnek (melegvizes befolyók, pl. Paks alatt), másutt van a kutya elásva. Viszonylag "rohanós" a víz, ki van egyenesítve a meder, hagy' menjen lefelé a víz minél gyorsabban. Egy kanyarulatokkal sûrûn tûzdelt folyón sokkal tartósabb jég tud kialakulni. Aztán a hidak, mûtárgyak keltette turbulencia megint csak nem kedvez a jég képzõdésének. No meg nagy a felülete a folyónak, nem mindegy, hogy 15 méter széles folyócskán alakul ki 10-20-50 cm-es jégréteg, vagy 500 méter szélességet kellene "átfognia" a jégnek ugyanilyen vastagság mellett. Szóval sok tényezõs a dolog.
Én azt szeretném megtudni esetleg aki ért hozzá, hogy miért van az, hogy a Dunán elég egy nap plussz 2-3 fok és gyakorlatilag az összes jég eltûnik, legalábbis itt Budapesten. Máshol akár napokig kibír a jég 10-15 fokokat komolyabb olvadás nélkûl. Jó tudom, itt gyárak, meg melegebb a víz, de akkor is ekkora különbség lenne?
A Dunán az elmúlt napokban szokatlan alacsony vízállás volt. Láttam embereket Pesten, akik elõszeretettel mentek ki a kisebb szigetekre nézelõdni a parttól kissé messzebb is. 75 cm-es vízállást olvastam a vizugyes honlapon BP-re. Nem semmi.
Egy kis helyzetjelentés a Duna jégzajlásáról Budapestnél. Szépen torlódik a jég a budai oldalon a part mentén. Van ahol már jó pár métert be lehet sétálni a szilárdra fagyott jégen, fõleg az Erzsébet és Szabadság hidak közötti szakaszon. Képek: LinkLinkLink Az esti kivilágításnál: LinkLink
Kisebbfajta jégdugó alakult ki a torkolati szakaszon, mert a Kettõs-hídnál található vízmércén fél méteres vízszintemelkedés tapasztalható január 7-e óta, holott a Rába vízjárására fõ hatással lévõ Duna stagnál vagy…
Kisebbfajta jégdugó alakult ki a torkolati szakaszon, mert a Kettõs-hídnál található vízmércén fél méteres vízszintemelkedés tapasztalható január 7-e óta, holott a Rába vízjárására fõ hatással lévõ Duna stagnál vagy apad. Link A Szolgálat adatai szerint a torkolattól felfelé 1.4km hosszan és 25 cm vastagságban torlódott össze az állójég, ami magyarázat lehet az emelkedõ vízszintre.
Kisebbfajta jégdugó alakult ki a torkolati szakaszon, mert a Kettõs-hídnál található vízmércén fél méteres vízszintemelkedés tapasztalható január 7-e óta, holott a Rába vízjárására fõ hatással lévõ Duna stagnál vagy apad. Link A Szolgálat adatai szerint a torkolattól felfelé 1.4km hosszan és 25 cm vastagságban torlódott össze az állójég, ami magyarázat lehet az emelkedõ vízszintre.
Hogy áll tavaink jégvastagsága? Azt látom, hogy a horgásztavak már be vannak állva, igaz vastagságot nem tudok. Balaton, Velencei tó, valaki a környékrõl?
A általad említett szennyezés nem példa nélküli: http://www.beol.hu/bekes/kozelet/halpusztulas-evekre-tonkretettek-a-hortobagy-berettyot-311802 A szennyezõt a hatóságok valamiért nem találták, de egy kíváncsi halõr…
A általad említett szennyezés nem példa nélküli: Link
A szennyezõt a hatóságok valamiért nem találták, de egy kíváncsi halõr azonosította: egy Debrecenhez közeli sertéstelep engedte ki a hígtrágyát szándékosan a belvízcsatornába.
Itt a szarvasi Gallicoop pulykafeldolgozó biogáz üzeme nyomott ki szivattyúval 5,000, m3 kirohadt hígtrágyát, "fermentlevet". Ezt két év múlva megismételték. Nesztek, b+ zöld energia.
A szennyezõ sertéstelep szomszédos a biogáz üzemmel. A hígtrágyáját szerzõdés szerint a biogáz üzemnek kellett volna fogadnia, de annak a medencéi megteltek. Mindkét cég tulajdonosi köre azonos.
A problémát az okozta, hogy hígtrágyát, fermentlevet jogszabály szerint csak július - augusztusban lehet a termõföldekre kijuttatni. Megteltek a tárolók. Spóroltak a létesítéskor beruházással. Normális ember nem spórol a mûszaki tartalmon 80 %-os unijós támogatás esetén, csak olyan, aki húsz fillérért a sánta tetût is megizélné.
Az utóbbi szennyezésrõl szó sem esett a szarvasi képviselõ testületi ülésen, az elõbbi kettõrõl néhány szó, de a szennyezõ céget meg sem nevezték (meg sem nevezhették). Nem véletlen, hogy a KÖVIZIG cikkében még annyi utalás sincs a szennyezõ kilétére, mint a Vízügyi Fõigazgatóság honlapján.
A Köfe százezrekre bünteti a parasztot, ha eléget néhány mûtrágyás zsákot, de a szennyezõ megúszta pár milliós nevetséges bírsággal a szennyezés mennyiségébõl számítandó milliárdos bírság helyett. Vannak másoknál sokkal egyenlõbb emberek, akikre a törvények nem vonatkoznak. Még illés zolika sem tépte a pofáját egyik szennyezés esetén sem.
Visszatérve a Tiszai szennyezésre: Én a helyetekben nem a szennyvíztisztítókra gyanakodnék, részben azok viszonylag modern technológiájúak, még nem lepusztult mûszaki állapotúak és túlságosan ellenõrzöttek ahhoz, hogy ilyen történjen, részben meg azért, mert az említett települések lakossága egyszerûen nem termel annyi szennyezõ anyagot, ami a jelenséget okozhatná. Nem túl régen pl. Szeged "szennyvíztisztítása" a tisztítatlan szennyvíz sodorvonalba vezetésébõl állt és az sem okozott halpusztulást, nem tette halott vízzé a Tiszát.
Nincs sok lehetõség a szennyezõ kilétére a Tiszánál sem: Hígtrágyás technológiájú sertés, vagy szarvasmarha telep(ek), esetleg biogáz üzem(ek).
Ilyenkor sajnálom,hogy nem amerikai törvények és jogi cselekvések vannak itthon... itt egy másik példa. Link és biztos akad még egy két telep illetve csatorna ami a tiszába vezeti a sz.rt.Konkrétan Tokaj külsõn is van egy telep emberemlékezet óta,ami oda ürít,szintén nem megtísztítva a szennyvizet...a gond ott kezdõdik hogy a szennyvíz összetétele napjainkban már nem csak emberi ürülékbõl tevõdik össze,hanem rengeteg vegyszerrel van keveredve...mosószerek,fertõtlenítõk,hipó ,tusfürdõk,samponok,és még ki tudja hány ezer vegyületbõl....az elmúlt évek csatarnázásai pedig hozzákjárulnak.4-5 falunként gondolom vannak gyûjtõ medencék,ami valamilyen tisztitási folyamat után gondolom folyik a tiszába... fõleg az elmúlt 4-5 évbe lett egyre mocskosabb a víz,a halfogásokról nem is beszélve...
Közbe a tisza vízminõsége sajnos változatlan sok helyen... http://www.vasarhelyihirek.hu/a_tisza_ujabb_segelykialtasa elég ha arra gondolunk,hogy az utóbbi 10 évbe szinte minden falu be lett csatornázva,gondolom vannak…
Közbe a tisza vízminõsége sajnos változatlan sok helyen... Link elég ha arra gondolunk,hogy az utóbbi 10 évbe szinte minden falu be lett csatornázva,gondolom vannak összegyûjtõ telepek,onnan meg mehet a folyóba.Csak nem mindegy milyen minõségbe.Ha minden ilyen kiengedõ telep legalább fele annyira lenne tisztítva mint pl nyiregyen,akkor nem lennének ilyen gondok..itt a felsõ szabolcsi részen is undoritó a folyó látványa sokszor..
A általad említett szennyezés nem példa nélküli: Link
A szennyezõt a hatóságok valamiért nem találták, de egy kíváncsi halõr azonosította: egy Debrecenhez közeli sertéstelep engedte ki a hígtrágyát szándékosan a belvízcsatornába.
Itt a szarvasi Gallicoop pulykafeldolgozó biogáz üzeme nyomott ki szivattyúval 5,000, m3 kirohadt hígtrágyát, "fermentlevet". Ezt két év múlva megismételték. Nesztek, b+ zöld energia.
A szennyezõ sertéstelep szomszédos a biogáz üzemmel. A hígtrágyáját szerzõdés szerint a biogáz üzemnek kellett volna fogadnia, de annak a medencéi megteltek. Mindkét cég tulajdonosi köre azonos.
A problémát az okozta, hogy hígtrágyát, fermentlevet jogszabály szerint csak július - augusztusban lehet a termõföldekre kijuttatni. Megteltek a tárolók. Spóroltak a létesítéskor beruházással. Normális ember nem spórol a mûszaki tartalmon 80 %-os unijós támogatás esetén, csak olyan, aki húsz fillérért a sánta tetût is megizélné.
Az utóbbi szennyezésrõl szó sem esett a szarvasi képviselõ testületi ülésen, az elõbbi kettõrõl néhány szó, de a szennyezõ céget meg sem nevezték (meg sem nevezhették). Nem véletlen, hogy a KÖVIZIG cikkében még annyi utalás sincs a szennyezõ kilétére, mint a Vízügyi Fõigazgatóság honlapján.
A Köfe százezrekre bünteti a parasztot, ha eléget néhány mûtrágyás zsákot, de a szennyezõ megúszta pár milliós nevetséges bírsággal a szennyezés mennyiségébõl számítandó milliárdos bírság helyett. Vannak másoknál sokkal egyenlõbb emberek, akikre a törvények nem vonatkoznak. Még illés zolika sem tépte a pofáját egyik szennyezés esetén sem.
Visszatérve a Tiszai szennyezésre: Én a helyetekben nem a szennyvíztisztítókra gyanakodnék, részben azok viszonylag modern technológiájúak, még nem lepusztult mûszaki állapotúak és túlságosan ellenõrzöttek ahhoz, hogy ilyen történjen, részben meg azért, mert az említett települések lakossága egyszerûen nem termel annyi szennyezõ anyagot, ami a jelenséget okozhatná. Nem túl régen pl. Szeged "szennyvíztisztítása" a tisztítatlan szennyvíz sodorvonalba vezetésébõl állt és az sem okozott halpusztulást, nem tette halott vízzé a Tiszát.
Nincs sok lehetõség a szennyezõ kilétére a Tiszánál sem: Hígtrágyás technológiájú sertés, vagy szarvasmarha telep(ek), esetleg biogáz üzem(ek).
Közbe a tisza vízminõsége sajnos változatlan sok helyen... Link elég ha arra gondolunk,hogy az utóbbi 10 évbe szinte minden falu be lett csatornázva,gondolom vannak összegyûjtõ telepek,onnan meg mehet a folyóba.Csak nem mindegy milyen minõségbe.Ha minden ilyen kiengedõ telep legalább fele annyira lenne tisztítva mint pl nyiregyen,akkor nem lennének ilyen gondok..itt a felsõ szabolcsi részen is undoritó a folyó látványa sokszor..
Nem vagyok vizes ember, se "piócás embör", de Te írtál be egy elképzelhetetlen dolgot. Biztos tudod,hogy a siófoki zsilip egy leeresztõ szelep, amióta létezik. Tehát annak a "vízhozama emelkedik" azt jelenti hogy több…
Nem vagyok vizes ember, se "piócás embör", de Te írtál be egy elképzelhetetlen dolgot. Biztos tudod,hogy a siófoki zsilip egy leeresztõ szelep, amióta létezik. Tehát annak a "vízhozama emelkedik" azt jelenti hogy több vizet engednek le a Balatonból. A hazai zsilip rendszerek a Tisza esetében is így mûködnek, annyi a csavar, hogy a Tisza fõágát zsilipeltetik, ott viszont lehet úgy fogalmazni hogy a holtágat "töltik fel" a zsilippel, pld. a Tisza tó esetében, vagy Szarvasnál a holt Tisza ágat, ha áradás van. Mondom nem vagyok szakember.. Lujó: ezt el lehet magyarázni szebben is, nem kell sértegetni senkit se.
Tehát ha jól értem akkor nem engedik a Balaton vizét, hanem töltik!? Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
Tehát ha jól értem akkor nem engedik a Balaton vizét, hanem töltik!? Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
Nem vagyok vizes ember, se "piócás embör", de Te írtál be egy elképzelhetetlen dolgot. Biztos tudod,hogy a siófoki zsilip egy leeresztõ szelep, amióta létezik. Tehát annak a "vízhozama emelkedik" azt jelenti hogy több vizet engednek le a Balatonból. A hazai zsilip rendszerek a Tisza esetében is így mûködnek, annyi a csavar, hogy a Tisza fõágát zsilipeltetik, ott viszont lehet úgy fogalmazni hogy a holtágat "töltik fel" a zsilippel, pld. a Tisza tó esetében, vagy Szarvasnál a holt Tisza ágat, ha áradás van. Mondom nem vagyok szakember.. Lujó: ezt el lehet magyarázni szebben is, nem kell sértegetni senkit se.
Jajjj! Szerintem 100 ember közül legalább 99 helyesen értelmezi amit leírtam. Részletesebben: Süllyesztettek a Balaton egyedüli lefolyását biztosító / szabályozó Sió zsilip (ami nem egy kétirányú vízmozgást biztosító…
Jajjj! Szerintem 100 ember közül legalább 99 helyesen értelmezi amit leírtam.
Részletesebben: Süllyesztettek a Balaton egyedüli lefolyását biztosító / szabályozó Sió zsilip (ami nem egy kétirányú vízmozgást biztosító szivattyú telep) tábláján, amivel megnövelték a lecsapolt vízhozamot. Az eddigi, a balatoni átlagvízszinthez viszonyított napi század miliméteres nagyságrendû napi lecsapolást mintegy ötszörösére növelték. Mivel alvízszint által nem befolyásolt (a bukó zsilip felsõ éle magasabb, mint az alvízszint), az átbukás hozama csak a felvízszint és a bukóél magasságától függ. Ezért a felvíz szint és a bukóél magasságkülönbsége által egyszer meghatározott (mért, vagy számított, tökmindegy) jelenlegi vízhozam (a Sió eredet vízhozama) a zsilipszint változatlansága esetén konstans, amíg a felvíz szint konstans.
Ez a hozamnövelés egy vízügyi szakmai döntés volt, mint ahogy az is az volt, hogy a korábbi minimális lecsapolt vízhozammal gyakorlatilag csak a Sió meder mûtárgyait tesztelték. Onnan a hidrometeorológiai körülmények függvényében bármilyen irányú változtatás (teljes zárás, vagy teljes nyitás) rövid idõn belül lehetséges volt. Így döntöttek, feltehetõen némi szaktudás és üzemelési tapasztalat alapján.
Ami a hsz-odat illeti: Kb. egy 10 éves gyerek általános tudatlansága süt belõle, hasonlóan, mint a meteorológiai tárgyú hsz-aidból. A probléma az, hogy nem tanulsz a hülyeségeidbõl és a Metnet összes fórumát telefosod a hasonló szintû hülyeségeiddel. A másik probléma, hogy nem ég az arcbõröd kortársaid között, hogy ennyi és ekkora baromságot hordtál össze saját eszûleg ((C) Rejtõ, Fülig Jimmi).
A Metnet hõskorában, amikor egyetlen fórum a kommentelhetõ észlelési napló volt, Alibaba (Isten nyugosztalja) fórumtársunk egyetlen bûne az volt, hogy éjszakai mûszakban dolgozván pontosan minden óra 0 perckor észlelt, mint egy automata. Sokakat irritált, hogy egymás után 4-5 észlelés volt Alibabától.
Én javaslom a belsõsöknek, nyissanak egy fõrumot "Felsõfokú bazsológia" címmel, ahova mások és a Metnet fórum lényegének zavarása nélkül nyugodtan írogathatsz.
Tehát ha jól értem akkor nem engedik a Balaton vizét, hanem töltik!? Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
Tehát ha jól értem akkor nem engedik a Balaton vizét, hanem töltik!? Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
Jajjj! Szerintem 100 ember közül legalább 99 helyesen értelmezi amit leírtam.
Részletesebben: Süllyesztettek a Balaton egyedüli lefolyását biztosító / szabályozó Sió zsilip (ami nem egy kétirányú vízmozgást biztosító szivattyú telep) tábláján, amivel megnövelték a lecsapolt vízhozamot. Az eddigi, a balatoni átlagvízszinthez viszonyított napi század miliméteres nagyságrendû napi lecsapolást mintegy ötszörösére növelték. Mivel alvízszint által nem befolyásolt (a bukó zsilip felsõ éle magasabb, mint az alvízszint), az átbukás hozama csak a felvízszint és a bukóél magasságától függ. Ezért a felvíz szint és a bukóél magasságkülönbsége által egyszer meghatározott (mért, vagy számított, tökmindegy) jelenlegi vízhozam (a Sió eredet vízhozama) a zsilipszint változatlansága esetén konstans, amíg a felvíz szint konstans.
Ez a hozamnövelés egy vízügyi szakmai döntés volt, mint ahogy az is az volt, hogy a korábbi minimális lecsapolt vízhozammal gyakorlatilag csak a Sió meder mûtárgyait tesztelték. Onnan a hidrometeorológiai körülmények függvényében bármilyen irányú változtatás (teljes zárás, vagy teljes nyitás) rövid idõn belül lehetséges volt. Így döntöttek, feltehetõen némi szaktudás és üzemelési tapasztalat alapján.
Ami a hsz-odat illeti: Kb. egy 10 éves gyerek általános tudatlansága süt belõle, hasonlóan, mint a meteorológiai tárgyú hsz-aidból. A probléma az, hogy nem tanulsz a hülyeségeidbõl és a Metnet összes fórumát telefosod a hasonló szintû hülyeségeiddel. A másik probléma, hogy nem ég az arcbõröd kortársaid között, hogy ennyi és ekkora baromságot hordtál össze saját eszûleg ((C) Rejtõ, Fülig Jimmi).
A Metnet hõskorában, amikor egyetlen fórum a kommentelhetõ észlelési napló volt, Alibaba (Isten nyugosztalja) fórumtársunk egyetlen bûne az volt, hogy éjszakai mûszakban dolgozván pontosan minden óra 0 perckor észlelt, mint egy automata. Sokakat irritált, hogy egymás után 4-5 észlelés volt Alibabától.
Én javaslom a belsõsöknek, nyissanak egy fõrumot "Felsõfokú bazsológia" címmel, ahova mások és a Metnet fórum lényegének zavarása nélkül nyugodtan írogathatsz.
Tehát ha jól értem akkor nem engedik a Balaton vizét, hanem töltik!? Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
Tehát ha jól értem akkor nem engedik a Balaton vizét, hanem töltik!? Ha igen, mi lehet az oka!? Ilyet nem szoktak csinálni.
"emelték a Sió-zsilip hozamát" - ez értelemszerûen azt jelenti, hogy az irt értéknek megfelelõ vizet engednek le a Sió-zsilipen, szóval több vizet engednek ki a Balatonból mint eddig. Ha elzárnák, elvileg akkor emelkedne meg a vizszint. A Sióból szerintem nem lehet "tölteni".
A Vigyázón 78,4 mm, Biharfüreden 30,4 mm esett. Az elõrejelzés szerint a Szamoson nem lesz érdemi árhullám, a Sebes Kõrösön határszelvény környékén kb. 2. m-es löttyenés várható, kb. 1 m-rel az I. fokú készültségi szint…
A Vigyázón 78,4 mm, Biharfüreden 30,4 mm esett. Az elõrejelzés szerint a Szamoson nem lesz érdemi árhullám, a Sebes Kõrösön határszelvény környékén kb. 2. m-es löttyenés várható, kb. 1 m-rel az I. fokú készültségi szint alatt.
Valóban elég zsenge lett. Két dologban tévedtem; egyik, hogy a radar alapján azt hittem, komolyabb összmennyiségek lesznek (kb 50 mm-re gondoltam nagyobb területen), másik, hogy el voltam tájolva a partiumi/erdélyi talajtelítetségekkel kapcsolatban. Na majd legközelebb
Azt azért vedd figyelembe, hogy nem pacallá ázott felszínre hullott belõle a csapi. Sokat felfognak még a hegyvidéki tározók is. A medrek közép szinttájon üresek, alföldi területen meg csak a duzzasztók tartják a…
Azt azért vedd figyelembe, hogy nem pacallá ázott felszínre hullott belõle a csapi. Sokat felfognak még a hegyvidéki tározók is. A medrek közép szinttájon üresek, alföldi területen meg csak a duzzasztók tartják a szintet. A holnapi hydroinfo elõrejelzésébõl már kiderül, milyen az árhullám elõrejelzésed. Az a lehullott csapadékra elég pontos, az elõrejelzettre már meglehetõsen bizonytalan.
A Vigyázón 78,4 mm, Biharfüreden 30,4 mm esett. Az elõrejelzés szerint a Szamoson nem lesz érdemi árhullám, a Sebes Kõrösön határszelvény környékén kb. 2. m-es löttyenés várható, kb. 1 m-rel az I. fokú készültségi szint alatt.
Azt azért vedd figyelembe, hogy nem pacallá ázott felszínre hullott belõle a csapi. Sokat felfognak még a hegyvidéki tározók is. A medrek közép szinttájon üresek, alföldi területen meg csak a duzzasztók tartják a szintet. A holnapi hydroinfo elõrejelzésébõl már kiderül, milyen az árhullám elõrejelzésed. Az a lehullott csapadékra elég pontos, az elõrejelzettre már meglehetõsen bizonytalan.
Beigazolódott, amitõl féltek: veszélyes vegyületet találtak a Tiszában http://www.szon.hu/beigazolodott-amitol-feltek-veszelyes-vegyuletet-talaltak-a-tiszaban/3114492 Keze száradna le az összes…
Beigazolódott, amitõl féltek: veszélyes vegyületet találtak a Tiszában Link Keze száradna le az összes illegális"hulladéklerakósnak"
A problémát a határ túloldalán kell keresni. Pedig van már nemzetközi megállapodás is. Fabatkát sem jelent...
Valakinek van információja arról, hogy miért szünetel már egy jóideje a vízhozam mérése Vásárosnaménynál (vagy legalábbis a nyilvános közzététele)?
Valakinek van információja arról, hogy miért szünetel már egy jóideje a vízhozam mérése Vásárosnaménynál (vagy legalábbis a nyilvános közzététele)?
A vízhozamot ultrahangos mérõvel mérik, valószínû, hogy elromlott. Az OVF nemigen szokott rángatózni, ha egy vízszint, vagy hozammérõ mûszer hibásan mér, vagy egyáltalán nem mér.
Hibás szintmérés pl: Link Itt a 06, ill. 18 h kiugró adatai a helyesek, azok a gátõr mérceleolvasásai. Már több esetben jeleztem néhány hibás automatikus szintmérést az OVF-nek, de válaszra sem méltattak, a mûszereket nem javították, vagy kalibrálták.
A vízügy a katasztrófavédelem alá van rendelve, a tûzoltóknak nemigen fontos egy hiányzó hidrológiai adat.
Április 6. óta fokozatosan zárják a Sió zsilipet. A mai vízhozam már csak 5 m3/s.
Április 6. óta fokozatosan zárják a Sió zsilipet. A mai vízhozam már csak 5 m3/s.
Látszik is már. Mert a 04.27-05.01 közötti 119 cm leeresztési mélypont után az elmúlt napokban újra emelkedésnek indult a vízszint, tegnap már 121 cm volt.
Megkezdték a duzzasztást Kiskörénél. Precízen megfogták az árhullám végét (bárcsak a Kövizig sem alkalmazna ennél magasabb jólalvási tényezõt a Kõrösökön). A napi alvízi apadás korlátozására a part védelme miatt van szükség. Túl gyors apadás esetén megcsúszások, suvadások történhetnek.
Valakinek van a google earth-höz vízrajz .kmz fájla? Ami érdekelne, olyan hogy ha bekapcsolom akkor az európai és benne természetesen a magyarországi folyók, tavak kontúrjai is meglegyenek. Köszi all!
Az apadó Ipoly Ipolyvece alatt: Link A szemben lévõ fasor szegélyezi a medret: LinkLinkLink ( Link ) Persze ez nem olyan rendkívüli, itt szinte minden évben többször is van hasonló vízborítás ( Link ). Kb. 50 centi a víz, úgy hallottam, fentebb (Ipolytarnóc, Nógrádszakál, Szécsény, Hugyag) a csukák már mozgolódnak is.
Balassagyarmat 16:00, 200 cm, ~60 m^3/másodperc. Lassan kilép a medrébõl, néhol már meg is tette azt. http://gallery.site.hu/d/25515113-1/P1020995_copy.jpg http://gallery.site.hu/d/25515118-1/P1020997_copy.jpg…
Balassagyarmat 16:00, 200 cm, ~60 m^3/másodperc. Lassan kilép a medrébõl, néhol már meg is tette azt. LinkLink (összehasonlításképpen kisvíznél, ~ -60 centiméternél: Link )
Tesztüzem, vannak hibái, de minden árhullámmal pontosodik.
Kapóra is jött anno suliban nekem az Ipoly, éppen ezt kellett ábrázolni, az árhullámok viselkedését különbözõ szakaszokon, milyen mederteltségre érkeztek stb. Közben a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalszakaszon már pótló…
Kapóra is jött anno suliban nekem az Ipoly, éppen ezt kellett ábrázolni, az árhullámok viselkedését különbözõ szakaszokon, milyen mederteltségre érkeztek stb. Közben a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalszakaszon már pótló buszozás van, illetve Balassagyarmat-Drégelypalánk között is lehetséges a dolog. Mondjuk láttunk már ennél nagyobb vizet is, kicsit felkapták a dolgot.
Balassagyarmat 16:00, 200 cm, ~60 m^3/másodperc. Lassan kilép a medrébõl, néhol már meg is tette azt. LinkLink (összehasonlításképpen kisvíznél, ~ -60 centiméternél: Link )
Ez természete. Általában minél kisebb egy vízfolyás, annál nagyobb a Qmax/Qmin. A kis vízfolyásoknál is a felsõ szakasz hozam-egyenlõtlensége a nagyobb, az árhullám útja során ellapul és megnyúlik.
Ez természete. Általában minél kisebb egy vízfolyás, annál nagyobb a Qmax/Qmin. A kis vízfolyásoknál is a felsõ szakasz hozam-egyenlõtlensége a nagyobb, az árhullám útja során ellapul és megnyúlik.
Kapóra is jött anno suliban nekem az Ipoly, éppen ezt kellett ábrázolni, az árhullámok viselkedését különbözõ szakaszokon, milyen mederteltségre érkeztek stb. Közben a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalszakaszon már pótló buszozás van, illetve Balassagyarmat-Drégelypalánk között is lehetséges a dolog. Mondjuk láttunk már ennél nagyobb vizet is, kicsit felkapták a dolgot.
Az Ipoly is hozza a formáját, nem kicsit látványos a nógrádszakáli mérce grafikonja. Nagyon szélsõséges a vízjárása, 1-2 köbmétertõl több százig alakul a minimum-maximum hozam aránya, több százszoros a különbség, ami…
Az Ipoly is hozza a formáját, nem kicsit látványos a nógrádszakáli mérce grafikonja. Nagyon szélsõséges a vízjárása, 1-2 köbmétertõl több százig alakul a minimum-maximum hozam aránya, több százszoros a különbség, ami elképesztõ. Ha hazaérek megpróbálok lõni pár képet lõni Gyarmaton.
Ez természete. Általában minél kisebb egy vízfolyás, annál nagyobb a Qmax/Qmin. A kis vízfolyásoknál is a felsõ szakasz hozam-egyenlõtlensége a nagyobb, az árhullám útja során ellapul és megnyúlik.
Link 
