Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Ha nem csinálunk semmit, akkor még annyink se lesz mint ami az elmúlt (csapadékosabb) időben volt. A klímaváltozás miatti szeszélyes csapadékeloszlás már olyan ampitudójú kilengéseket produkál, hogy évekkel ezelőtt se…
Ha nem csinálunk semmit, akkor még annyink se lesz mint ami az elmúlt (csapadékosabb) időben volt. A klímaváltozás miatti szeszélyes csapadékeloszlás már olyan ampitudójú kilengéseket produkál, hogy évekkel ezelőtt se értettem laikusként hogy erre a nyírségi részeken is vannak gazdák akik leszántják a homokos dombot, ahelyett mint Ázsiában is inkább teraszosan szánt, hogy fogja az a maradék humuszt is. Télre semmi szármaradvány nincs vagy alig semmi talajtakarónak valamint nitrogén gyűjtő no-tilles vegetáció vagy valami bele ami a biológiai szempontból a talajéletet javítaná illetve a talajnedvességet tartaná szárazabb időszakokban is. Nem tudom mi kellene... -tisztelet a kivételnek egyes gazdáknak-, (Akinek nem inge ne vegye magára.) ,hogy felfogni a realitásokat, de a jelenlegi mezőgazdasági technológiákra is ráférne egy iránymutatás, hogy hogyan gazdálkodjon, mert amit 20-30 éve örökölt módszert, az manapság "Istenkére bízni" hátha lesz? - az vajmi kevés. ( Nem öntözött területekre gondolok, amiből van bőven.)
Mi kellene?
Elég csapadék esetén visszatartás, betározás, beiszapolás a tájba és akkor is remélhetőleg a talajvíz szint is szerintem lazán dobálózhatunk 10-20 éves távlatban ,hogy mint a Tisza tó környékén sikerült elárasztásával a talajvízet emelni, úgy országos szinten is a folyamatos vízbetárolás is nem megy egy kettőre. Ez későn érő gyümölcs, de megéri belefogni. Az hogy állami szinten dübörög az épp aktuális aszály elleni (harc) ,azt most hagyjuk. Évek óta tudnak róla a szakemberek hogy baj van illletve lesz. A mezőgazdaság is, úgy itt mindenki ludas azért, hogy eddig kevésből is hasznot húztak, most meg már ott tartunk hogy mezőgazdasági országként lassan mások kenyerére fogunk szorulni olyan lustán elbas...arintottuk a vidéket. De mivel a szitok most nem segít, azt másra bízom bosszankodni.
Nekem az a gyanúm, hogy a Dunára is kellene egy ilyen Tisza-tó féleség Paks fölött vagy alatt és akkor még az scifi hogy akkor Duna-Tisza közén abból kivezetve legyen egy öntöző csatorna. Utóbbi nem biztos hogy jó ötlet, ezt a szakemberekre bízom mi a jó, de utóbbit olvastam, előbbi meg az én ötletem(lenne). Lenne egy természetes párologtató terület ami alsó légkört tudná nedvesíteni ami megfelelő áramlás esetén egyben tartaná vagy kipattantaná a Dél Alföld fele száguldó front menti csapadékot vagy Duna-Tisza közére lenne hatással. Dunántúl profitál ahogy tud földrajzi fekvése miatt, de nekünk Alföldieknek csak itt a ÉK-i csücsök tud az ény frontokból a közeli Kárpátok miatt meg Északi köz. hg miatt plusz helyi konvergenciák ilyen szituk esetén csapadékot generálni vagy megtartani a tömböket, nem feloszlatni azokat. A Tisza - tó körül is szoktak kipattani cellák dny áramlásnál ami hozzánk szabadulnak általában be vagy a hortobágyi részeken grasszálnak. Ha lenne a Dunán is egy jutna egy plusz "helyi csapadékképző alsó légköri nedvesítő" terület az alföldi részeknek. Az hogy köré egy csomó erdő kellene az meg egy másik szempont amit megfigyeltem.
Ha nincs csapadék csak ezek a természetes közegek lehetnek helyi csapadék generátorok vagy augusztusi száraz hidegfront esetén meglepetés csapadékgócok, amik az áramlással tovább haladva másutt is okozhatnak csapadékot.
Összefoglalva:
Nem csak a víz visszatartást kellene, hanem mezőgazdasági termesztési módok megváltoztatása is. Felőlem legyen benne kukorica vagy napraforgó de az év másik félévébe takarja le a talajt! Nitrogén termelő pillangóssal valami sekély növésűvel vagy hagyja tele valamit szármaradvánnyal. Talán akkor az autópályán se lenne homokvihar mert nem lenne ahonnét megbontaná a szél.De az ilyen gazdának földet se adnék a kezébe inkább csináljon mást csak ne ezt.
