Igazakat írsz, én is gondoltam erre, de ez esetben van némi kifogásom. Ugyanis, ha árvízrõl beszélünk, akkor mindig az határozza meg az ártéri terület vízborítottságát, hogy a vízmércén hol a víz teteje. Ha nem hülyék a…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188182 - 2013-06-04 09:54:4
Igazakat írsz, én is gondoltam erre, de ez esetben van némi kifogásom. Ugyanis, ha árvízrõl beszélünk, akkor mindig az határozza meg az ártéri terület vízborítottságát, hogy a vízmércén hol a víz teteje. Ha nem hülyék a vízügyesek, akkor 1501 óta ugyanott kell lennie a vízmérce nulla pontjának, tehát ebbõl a szempontból pl. a mederalakzat (mélység, szélesség és egyéb dolgok) lényegtelen, a vízállás magasságát nem befolyásolja. Ez alapján szerintem sokkal nagyobb megbízhatósága egy vízállás-adatsornak, mint egy bármilyen meteorológiainak, ahol még az utóbbi pár évtizedben is változtak a mérési módszerek.
Egyébként a vízhozamot már befolyásolja a mederalakzat, s egy szabályozott folyónál nem mindegy, hogy ugyanakkora vízállás mekkora (m3/s-ben mért) vízhozamot jelent, ugyanis a gátaknak a terhelését ez is meghatározza. Tehát egy árvízi védekezés szempontjából fontosabb tudni, hogy mekkora lesz a várható vízhozam. Amíg a víz a gátak között marad, addig ez viszonylag jó számolható a várható vízállásból.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188187 - 2013-06-04 10:09:42)
A medernek épp, hogy a legmeghatározóbb szerepe van! Ha nincs nagy ártér akkor is magasabba folyó vízállása. Fõleg úgy ha gát is van a folyó mentén. Ha nem lenne ott a gát szétterülne a víz, de így a mederben tartja magasabb vízállással. Árvizeknél inkább vízhozamot kellene nézni, mintsem vízmagasságot. 500 év alatt meg nincs olyan, hogy minden tényezõ változatlan maradt volna. ugyanott ugyanakkora gát, ugyanolyan mély és széles meder...
Nincs olyan, ami jobban torzítaná a valóságot, mint a Statisztika.
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
