Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
#3 186
JoeJack írta #3 182

Ez még egy régi elmélet. A legújabb vizsgálatok alapján nem lehet beazonosítani kalderát a hegységben. Domborzatmodellek és a kõzettani adottságok elemzésével 3 krátermaradványt sikerült beazonosítani. Itt egy…

Ó, ebbõl látszik, milyen öreg vagyok... szegyenlos Köszi a kiegészítést/korrekciót nevet
#3 182
Nyuli írta #3 180

Majdnem :) A pirossal jelölt rész közepétõl K-re fekvõ, azaz a Kékest és a Keleti-Mátrát magába foglaló terület van középsõ miocénkori kalderaként számontartva.

Ez még egy régi elmélet. A legújabb vizsgálatok alapján nem lehet beazonosítani kalderát a hegységben.

Domborzatmodellek és a kõzettani adottságok elemzésével 3 krátermaradványt sikerült beazonosítani.

Itt egy tanulmány: Link

Ez ugyan a Nyugati-Mátra teljesen kaotikus, mára már átrendezett terepére fekteti a hangsúlyt, de a 22. oldalon a 10.ábrán látható a 3 feltételezett kráter is.
Pomáz
#3 179
Nézegettem domborzati képeket a Mátráról és felmerült bennem a kérdés, hogy a pirossal megjelölt rész nem lehet-e egy kaldera maradványa...?
Az északi része az esetleges kalderának viszonylag jól kivehetõ, a déli már kevésbé, de az tudható, hogy: " A Mátra déli része egyre mélyebbre süllyedt, melyet elboríttot a tenger. Ennek eredményeként képzõdött az a kb. 300-800 m-es pannon üledék, mely a hegység déli lábánál figyelhetõ meg. Az északi része ezzel egyidõben fokozatosan kiemelkedett"
Ezek alapján érthetõ is, hogy a déli rész miért nem látható már manapság.
Még annyi, hogy ha ez egy kaldera, akkor ez egy elég nagy kalderának mondható...

beillesztett kép


Link
Link