Földtan

Jól tudod!
Link
Energiában 32X, amplitúdóban 10X

Én úgy tudom, hogy a Richter skálán energiában 32x-eres az eltérés 1 magnitúdó esetén. A 10x-es amplitúdóra vonatkozik.

Ebben megértem, hogy mit is akartál mondani. Persze, ha akarnak, tuti találnak olyat, aki majd meglepõdik. :-( De biztos, hogy egy szakértõi bizottság egy bírósági tárgyaláson megcáfolná adatokkal 1 perc alatt. (De akkor már vegyünk bele egy aszteroidabecsapódást is, ami szintúgy elég rendesen tudna cunamit elõidézni, ha a tengerbe esik...) Ráadásnak a rengések nem a statisztikai eloszlást követve pattannak ki. Semmivel nem nagyobb az esélye egy 9-esnek egy másik 9-est követõ napon, mint máskor (persze nem tök ugyanott, de a példáknál maradva, egy japán 9-est simán követhetne egy chilei 9-es akár még aznap is, hogy legyen témájuk a világvége-híveknek.)
Nos, a kérdés lényege kb. abban rejlik, hogy hajlandó lennél-e a mostani villanyszámlád ötszörösét fizetni fele ekkora fogyasztásért, s nem csak Te, hanem még többmilliárd ember, aki élvezheti a villany adta elõnyöket... A kockázatokat beépítve tervezték ezeket az erõmûveket is (ahogy mindent úgy terveznek), 100% biztonság nem azért nincs, mert nem tudnánk úgy megcsinálni, hanem azért, mert akkor annyival többe kerülne, hogy nem lenne, aki kifizeti... Egy nagyon hétköznapi példán érzékeltetve a dolgot: vehetsz ma is IGAZI kenyeret, ami csak liszt, só meg kovász, mondjuk 500 ft/ kg áron (fogalmam sincs, mennyi most a kenyér, 5 éve én sütöm és nem vettem boltit). Viszont ezt a legtöbb ember nem engedheti meg magának, a többség kénytelen 100Ft-os, csupa adalék szemetet venni. Ez vonatkozik kb. mindenre.
A végõgát kapcsán: ha láttad, miket vitt el a víz, el tudod képzelni, hogy mennyit érne egy ilyen módon emelhetõ gát... Egyszerûbb lenne akkor már a föld alá vinni az érzékeny berendezéseket, úgy, hogy védettek lehessenek, s akkor mondjuk csak pár riadó esetén hermetikusan záró ajtót kell beépíteni a rendszerbe. Persze, innen messzirõl és utólag könnyû okosnak lenni...

Az, hogy a japán rengés nem pusztított dél-amerikai partokon, nem egészen igaz. Még a jól szervezett riadó ellnére is voltak romok Peruban (annak idején írtam róla). A 60-as chilei rengés idején nem volt még kiépített cunami-riadólánc, amikor lecsapott, majdnem váratlanul csapott le, távolról sem volt olyan fejlett figyelmeztetõ rendszer, mint ma.
Itt egy leírás cunamikról (tárolt változat jön csak be) Link
Itt egy angol leírás sok képel a 60-as nagy cunamiról: Link

(az oregoni ürge a saját butaságának az áldozata lett, nem a riadóé...)

Nekem is az a véleményem, hogy a szakembereket nem lepte meg a dolog, de vannak olyan szakemberek, akiket igen. Pl. az atomipar szakértõi biztosan meglepõdtek, mert olyan óceánparti erõmûvet terveztek, mely nem állta ki a 9-es erõsségû rengés keltette cunami próbáját. Most persze biztosan fognak olyan szeizmológus szakértõi véleményeket találni, ami alátámasztja azt az álláspontjukat, hogy ilyen cunami valószínûsége, hogy bekövetkezzen az erõmû fennállása alatt 1: 1000000.
Egyes netes források szerint 9-es vagy erõsebb rengés 20 évente lehet statisztikailag a Földön, egy erõmû kb.50 évig üzemel, de a Földnek még van 1000 olyan körzete, ahol egy ilyen rengés kipattanhat, akkor miért éppen ott... ? Kiszámolható, hogy elenyészõ a valószínûség. Ha mégis bekövetkezik és lesz sugárszennyezés, annak kára eltörpül szerintük ahhoz képest, hogy mi költség lenne megduplázni az épületfalak vastagságát, a reaktorburok erõsségét vagy a cunamivédõgátat 3-ról 30 m magasra emelni, a szivattyúkat cunamibiztossá tenni stb.stb. többszáz erõmûnél .
Visszatérve a Richter féle skálához: sokak szerintem nem tudják, hogy ez nem lineáris, hanem logaritmikus skála. Lehet, hogy a laikusok azt hiszik (+bulvármédia), hogy a 9-es kétszer olyan erõs, mint a 4,5-ös. Valójában ha beírogatjuk, hogy hûha volt egy 6-os utórengés (ez nálunk tényleg nagy szám lenne), akkor tegyük is hozzá,hogy ez energiában kb. egy ezrelék energiát tesz ki a 9-eshez képest.Az egyes egész fokozatok közt 10,24-szeres az eltérés.Tehát a 7-es is csak 1 %-a a 9-esnek.
Ezért furcsa, hogy már 7-esnél is cunamiriadót adnak ki.Persze igaz, hogy 1 méteres hullám is tud ölni, de az oregoni halálos áldozat a cunamiriadó és nem a cunami áldozata volt. Vígan élne, ha nem hallott volna a riadóról.Chile 9,5-ös rengése 1960-ban Japánban is pusztított.Most nem volt ugyanez fordítva, mert annak energiája 3,2-szer nagyobb volt a mostani japánnál. Persze vannak más tényezõk is (vízmélység,fészekmélység,felkészültség,riasztás,haladási irány stb.), de szerintem 7-es erõsségig teljesen felesleges még helyileg is a riogatás.

A linkelt cikket nem olvastam el (nem esik abba a kategórába az oldal, amire akár egy percet is pazarolnék az életembõl), de a felvetéseidre reagálnék.
- A szumátrai rengés azért arra pusztított, amerre, mert a földrajzi elhelyezkedése okán arrafelé TUDOTT menni a hullám.
- Nem hiszem, hogy bárkit is meglepett volna a szakemberek közül a rengés
- Az, hogy n évvel egy elõzõ nagy rengés után valahol totál máshol is kipattan egy nagy rengés, semmi de semmi csodálkozni valót nem von maga után. Az, hogy statisztikailag hogyan várható egy nagy rengés, az egy dolog, ennek a gyakorlattal, valósággal kevés közös pontja van. Statisztika:

magnitúdó rengés db/ év

---------- -----------
8.5 - 8.9 0.3
8.0 - 8.4 1.1
7.5 - 7.9 3.1
7.0 - 7.4 15
6.5 - 6.9 56
6.0 - 6.4 210

- A sekély fészek pusztán attól függ, hogy a lemezszegélytõl milyen távolságban pattan ki a rengés (minél messzebb vagyunk, annál mélyebb az alábukás irányában haladva)
Ez így néz ki Chilében: Link a rengés hipocentrumok szabályosan kirajzolják az alábukó lemezszegélyt.
- Biztos vagyok benne, hogy a japánoknál tökéletesen szervezett a cunamiriadó és az ekkor követendõ lépések sora, biztos, hogy nem veszik félvállról a dolgot.
- a kisebb rengések is okozhatnak akkora cunamit, ami miatt emberek halhatnak meg, lásd az Oregon partját elért ár, ami nem volt nagyobb egy átlag hullámnál, mégis elvitt egy eszement embert, aki kiállt fotózni... Egy fél méteres tszf szigeten a fél méteres hullámocska pont mindent elvisz.

A Japán földrengés számokban: Link