Az elsõ kérdésre még csak-csak lehet az a válasz, hogy mindenképpen megpróbálták beüzemelni a szivattyúkat és egyéb tartalékrendszereket. Az INES 4 megfelel a jelen helyzetben ismert információk által kiadandó…
Az elsõ kérdésre még csak-csak lehet az a válasz, hogy mindenképpen megpróbálták beüzemelni a szivattyúkat és egyéb tartalékrendszereket. Az INES 4 megfelel a jelen helyzetben ismert információk által kiadandó besorolásnak; részleges magolvadás, hütõvíz elpárolgása, kis mértékü sugárzás kilépése a környezetbe, (esetleges) halálos sugárdózis a dologzók körében - azaz baleset lokalis következményekkel. Kegyetlen, de az van.
A további kérdésekre adandó válaszok már az ilyen/olyan infóáramlás okán tökéletesen kétségesek, sajnos.
Szerk.: azt már a robbanáskor sem értettem, miért szóltak arról a híradások, hogy a szél az egészet kiviszi az óceán fölé. Nézzétek vissza a videófelvételt, a füst, a por és így az egyész atomkatyvasz az épületekkel párhuzamosan terjed, azaz pont a szárazföld fölé.
Sajnos azt kell mondjam, az általánosságban példás japán reagálás a katasztrófára az atomenergia-iparra nem érvényes. Sok az erõsen kérdõjeles technológiai döntés: -Miért kellett annyit várni a célzott, gõzexpozícióval…
Sajnos azt kell mondjam, az általánosságban példás japán reagálás a katasztrófára az atomenergia-iparra nem érvényes.
Sok az erõsen kérdõjeles technológiai döntés:
-Miért kellett annyit várni a célzott, gõzexpozícióval
-Miért csak INES 4 a besorolás
-A már detektált I jelenléte a reaktort körülölelõ acél-konténment sérülésére utal, amit még most is cáfolnak a robbanás ellenére ( Link ), ez valóban nehezen hihetõ, miszerint nem okozott sérülést
Információ-áramlás frontján:
-Sok ködösítés, terelés és visszatartás
-A kétes hírû TEPCO keze lehet a dologban, az ország energiaszükségleteinek javát adó ipar lobbija most érvényesül
