Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
Veszprém
#1 070
Nanovich* írta #1 069

A Merapi kürtõjében elérte a magma a felszínt. Vörös riasztást adtak ki és elkezdõdött a kráter 10 kilométeres körzetébõl a 12000 ott lakó kitelepítése. Ez azonban csak a kezdet lehet, ugyanis az aktivitás fokozódásával…

Köszi, már nézem is a híreket! Várható volt, kb egy hete van narancs riasztás. Nagyobb kitörést várnak.

Addig is webkamera: Link
#1 069
A Merapi kürtõjében elérte a magma a felszínt. Vörös riasztást adtak ki és elkezdõdött a kráter 10 kilométeres körzetébõl a 12000 ott lakó kitelepítése. Ez azonban csak a kezdet lehet, ugyanis az aktivitás fokozódásával akár 40000 ember is lakhelye elhagyására kényszerülhet.
Veszprém
#1 067
Usrin írta #1 066

A Kimi linkjén lévõ Wikipedia-szócikk elkészítése volt anno a vizsgafeladatom az említett könyv szerzõje által tartott kurzus végén. :) (Örömmel látom, hogy az azóta eltelt két és fél év alatt is javították, bõvítették…

Klassz munka!!! Jóság ilyeneket csinálni, és persze nem csak jóság, hanem szükséges is.
#1 066
Noli írta #1 057

Ha érdekel a téma, ez a könyv alap: http://www.sulinet.hu/foci/book/palfy/palfy.html

A Kimi linkjén lévõ Wikipedia-szócikk elkészítése volt anno a vizsgafeladatom az említett könyv szerzõje által tartott kurzus végén.
nevet

(Örömmel látom, hogy az azóta eltelt két és fél év alatt is javították, bõvítették az ismeretlen szerzõtársak.)
Veszprém
#1 060
Nanovich* írta #1 058

A Noli által ajánlott könyv nagyon jó, de megszerezni nagyon nehéz. Engem a kiadó hivatalos üzletébõl hajtottak el, mondván, sajnos egyik boltjukban sincs meg, próbálkozzam valamelyik nagy könyváruházban. Hát ott sem…

Én még a kiadótól rendeltem, amikor megjelent. :-) De nem adom el. :-)))

Kimi:
Könyvtárban esetleg érdemes keresni.
#1 059
Nanovich* írta #1 058

A Noli által ajánlott könyv nagyon jó, de megszerezni nagyon nehéz. Engem a kiadó hivatalos üzletébõl hajtottak el, mondván, sajnos egyik boltjukban sincs meg, próbálkozzam valamelyik nagy könyváruházban. Hát ott sem…

Köszi Noli!nevet

Hopp, rossz helyre kattintottam a válasznál... nevet

Viszont köszi neked is az ajánlott oldalt Nano!nevet
#1 058
B.Kimi írta #1 056

http://hu.wikipedia.org/wiki/Perm-tri%C3%A1sz_kihal%C3%A1si_esem%C3%A9ny Lehetséges okok a perm-triász idõszakok határán történt kihalásról.

A Noli által ajánlott könyv nagyon jó, de megszerezni nagyon nehéz. Engem a kiadó hivatalos üzletébõl hajtottak el, mondván, sajnos egyik boltjukban sincs meg, próbálkozzam valamelyik nagy könyváruházban. Hát ott sem volt... Aztán eladomakonyvem.hu -> végre valakinél meg volt -> személyes átvétel -> köszi nevet
#1 055
Noli írta #1 054

Na, ahogy nézem, a környéket sok igen régi vulkáni kõzet borította (a szibériai trap peremvidéke, a göbölydedre lecsiszolt formák szerintem elsõsorban tufára engednek következtetni, de igazából egy fotó sokat javítana a…

Köszönöm!nevet

Láttam nem olyan régen valamelyik adón (Discovery, NGC?) egy dokufilmet ebben a témában.
Abban is felvetették, hogy a hosszan tartó lávakifolyás (lávaár) is okozhatta az általad említett kihalást egykor.
Veszprém
#1 054
B.Kimi írta #1 052

A GE-n bóklászva találtam ezt a területet Szibériában (Selogancy környéke):http://kepfeltoltes.hu/101016/Selagoncy_k_rny_ke__Yakut-f_ld_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Mi alakíthatta ki ezt a felszíni formát? Vulkanikus…

Na, ahogy nézem, a környéket sok igen régi vulkáni kõzet borította (a szibériai trap peremvidéke, a göbölydedre lecsiszolt formák szerintem elsõsorban tufára engednek következtetni, de igazából egy fotó sokat javítana a feltételezés esélyén). Ezen aztán dolgoztak a folyók, a jég, a szél... Kicsit régi volt az a vulkánosság, amit itt a felszínt befolyásolhatta, 250 millió éve történt. A szibériai trapbazalt a perm végi kihalás egyik feltételezett okozója.

Kicsit késõbbrõl az indiai Dekkán trapbazaltja így néz ki fotón: Link a hegyoldalak rétegzettsége és formavilága stimmel azzal, ami a szibériai térképes képen látszik.
Veszprém
#1 053
B.Kimi írta #1 052

A GE-n bóklászva találtam ezt a területet Szibériában (Selogancy környéke):http://kepfeltoltes.hu/101016/Selagoncy_k_rny_ke__Yakut-f_ld_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Mi alakíthatta ki ezt a felszíni formát? Vulkanikus…

máris rákeresek!
Veszprém
#1 049
Noli írta #1 047

Kitört a Piton de la Fournaise (Réunion), webkamera: http://www.fournaise.info/webcam06.php

A legalsó kamerán állati szépen látni a hasadékkitörést! (idõközben éjjel lett az Indiai-óceánon)
Néhány szép fotó még: Link
Kisvárda
#1 045
Noli írta #1 044

Kicsit ide való hír: http://www.google.com/hostednews/afp/article/ALeqM5gm9RfB-JwXA5sJlyd_qNEfoT2cKQ Parfünöt gyártanak az Eyjafjallajökull gleccservizébõl, a palackhoz csatolt lávakõ-darabbal.

Szánalmas
#1 042
Noli írta #1 039

2009-es Közegészségügyi IGNobel-díjas Dr. Elena Bodnar részint vulkanikus vonatkozású találmánya egy védõmaszkká alakítható, amit kiválóan használhatunk egy hirtelen vulkánkitörés hamuesõjében, vagy porviharban, stb.…

Mekkora fazon ez a nõ!! vidámvidám
Meg milyen szépen pörrgeti a rrrö betûket! :-))))
Veszprém
#1 041
Noli írta #1 039

2009-es Közegészségügyi IGNobel-díjas Dr. Elena Bodnar részint vulkanikus vonatkozású találmánya egy védõmaszkká alakítható, amit kiválóan használhatunk egy hirtelen vulkánkitörés hamuesõjében, vagy porviharban, stb.…

A nagyarcúaknak min. D-s kosárral. laza
#1 040
Noli írta #1 039

2009-es Közegészségügyi IGNobel-díjas Dr. Elena Bodnar részint vulkanikus vonatkozású találmánya egy védõmaszkká alakítható, amit kiválóan használhatunk egy hirtelen vulkánkitörés hamuesõjében, vagy porviharban, stb.…

vidám laza
Veszprém
#1 039
2009-es Közegészségügyi IGNobel-díjas Dr. Elena Bodnar részint vulkanikus vonatkozású találmánya egy védõmaszkká alakítható, amit kiválóan használhatunk egy hirtelen vulkánkitörés hamuesõjében, vagy porviharban, stb.
Link
A videón valódi Nobel-díjasokon mutatja be a mûködést. Orhan Pamuk arca önmagáért beszél. :-)))))
Az akcentusából ítélve orosz vagy ukrán a hölgy. Mindenesetre zseniális a találmány. :-))) Az ára kb. 30 dollár, azaz cirka 6000- Ft, vagyis nem drágább egy normális (nem kínai boltban vett) melltartónál.

beillesztett kép


#1 037
ZivatarPeti írta #1 034

Nem tudom volt már szó a Mályi melletti forró vízrõl? http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/malyi-forro-vize-futi-miskolcot/cn/news-20100922-09272702 Szerintetek volt köze a földrengésekhez? Bár azok 10km…

"A Miskolc-Mályi geotermikus kutat augusztus 23-án találták meg."

Valaki ottfelejtett egy kész hévízkutat? laza
Mályi
#1 035
ZivatarPeti írta #1 034

Nem tudom volt már szó a Mályi melletti forró vízrõl? http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/malyi-forro-vize-futi-miskolcot/cn/news-20100922-09272702 Szerintetek volt köze a földrengésekhez? Bár azok 10km…

András (Usrin) már szólt róla.
Ennek semmi köze, inkább az iszonyatosan csapdákso év miatti több millió m3 mennyiségû, mélye is leáramló csapadékvíz mennyiségnek.
A mély rengésfészek miatt a nyomásgyakorlás szóba sem jöhet, inkább mint feszültségoldó csúszás-elõsegítõ tényezõként.
Így több ezer évnyi feszültség levezényléseként is felfogható.
Veszprém
#1 033
Mégsem csak a Homo sapiens miatt haltak ki a Homo neanderthalis-ok:
Link
Eszerint a kutatások kb. 40 ezer évvel ezelõtt, vagyis kb. a neandervölgyiek eltûnésével egyidõben több nagyobb vulkánkitörés is sújtotta Európa (A Campi Flegrei kb. 35 ezer éve volt hatalmas kalderakitörése során keletkezett a campaniai ignibrit néven ismert vastag réteg) és Nyugat-Ázsia térségét, ahol ebben az idõben a neandervölgyi populáció élt. Korabeli kõzetminták pollentartalmát vizsgálták, s arra az eredményre jutottak, hogy nagyon megcsappant a pollenszám, ami arra utal, hogy jelentõs növényzet-pusztulás következett be. A fák pollenje szinte teljesen hiányzik, a lágyszárúaké is nagy mértékben csökkent, ennek köszönhetõen a neandervölgyiek által vadászott növényevõk száma is alaposan lecsökkent.
A dolog teljességéhez az is hozzátartozik, hogy erre az idõszakra már Európa déli részén jelentõs számban élt a H. sapiens, egyre északabbra szorítva a neandervölgyieket, akik már emiatt is kevesebben lettek (hisz ez még bõven a jégkor volt, így északabbra rosszabb életfeltételek voltak), így valószínûleg a kitörések csak feltették az i-re a pontot. Egy dolog biztos, míg a neandervölgyiek eszközeiben kb. százezer év alatt semmi változás nem következett be (nem finomodtak, specializálódtak), addig a H. sapiens eszközeinél egy szépen felfelé ívelõ tendenciát lehet megfigyelni ugyanezen idõszakban, egyre sokszínûbbé vált mind a használhatóság, a specializáció foka, valamint a felhasznált alapanyagok tekintetében. A neandervölgyiek pl. nem tudtak varrni, mert tûjük nem volt, csak árjuk, amivel a bõröket kilyuggatták.
A jégkori vadász-lét sokkal nagyobb probléma volt, mint hinnénk. Azok a közelmúltban még vadászó-gyûjtögetõ életmódú társadalmak, amelyeket sikerült ebben az állapotukban megismernünk még a "civilizálás" elõtt, egyértelmûen eldöntik a kérdést, hogy hús vagy növény. Az a helyzet, hogy SOKKAL ritkábban volt sikeres a vadászat, így a gyûjtögetõ nõk tartották el kajával a csoportokat, nem a vadászó férfiak. Na igen, a bogyó, gyökér, gomba nem harapja le az ember karját és nem is szalad el elõle. :-) Vagyis abban a helyzetben, amikor nem volt növény, amit ehettek volna, s csupán a vadászatra kellett hagyatkozni az embereknek, hatványozottan csökkent az esélyük a túlélésre.
#1 032
reepa írta #1 030

szép napot kivánok ! érdekes cikk ! és érdekes a 4.sz képen megfigyelhetõ -párhuzamosság- is http://vilagutazo.blog.hu/2010/09/22/a_vitorlazo_kovek_rejtelye

Ez de jó! De az utolsó kép még érdekesebb, hogy keresztezés van a nyomokban nevet
Veszprém
#1 028
Flurries írta #1 025

Megkérdezhetem, hogy ez mi a fene?! http://farm5.static.flickr.com/4129/4956886664_fba0cb8dfc_z.jpg

Errõl beszéltünk pár nappal korábban Witch-csel az új-zélandi rengés kapcsán.
Úgy van, hogy ahol az altalaj megfolyásra hajlamos (pl.folyók ártere, torkolata, tengerpart menti feltöltött terület, homokos talaj, stb.) ott a rengés hatására az elfolyósodó talaj (a felszín alatt van ez) a repedéseken át a felszínre nyomódik, s ott lesznek ezek a kis vulkányszerû, általában nedves homokból álló képzõdmények. Ez a nagy földrengésekre jellemzõ elsõsorban, nagyon régóta megfigyelt jelenség.
Az épületkárok szempontjából egyik legfontosabb dolog, hogy tudják, milyen az altalaj, s annak az összetétele alapján hajlamos-e a megfolyósodásra. Ma ezt már lehet vizsgálni spéci masinákkal - már ahol van erre pénz.
Itt egy nagyon szemléletes videó: Link
A talajszemcsék közti víz, ami a rengés elõtt egyenletes eloszlásban volt, a rázkódás hatására felfelé indul, a felszín irányába, ettõl elveszti a talaj a tartóképességét s súlyos épületkárok keletkeznek.
Ez történt pl. a Kobe-i rengésnél, vagy az 1906-os San Francisco-i rengésnél is. Feltöltött tengerparti területre terjeszkedett a város, s az itteni laza, alul nedves talaj a rengéstõl megfolyt, megbilletntek rajta az épületek. Ugyanolyan a hatása, mint pl az árvízkor megemelkedõ talajvízszintnek, csak sokkal rövidebb idõ alatt.

A kis homok-vulkánka is ezért született, hisz a nedves (vizes) homok a fentebbi okok miatt könnyen feljön a talaj repedésein, mit jön, spriccel, mint a szökõkút!
Veszprém
#1 022
akidobos írta #1 021

Asszem nem, de nem volt egy nagy etwas.. kb. 10 perces beszélgetés volt és eléggé közhely kérdések hangzottak el, de Juhász Árpádot mindig szívesen hallgatom. :)

Értem, köszi. Árpi bácsi egy csoda, remélem, még nagyon sokáig él és "szolgál" minket a tudásával!