Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
#1 319
Kosakiss írta #1 317

Szép estét mindenkinek! Látott valaki villódzó vagy egyéb jellegû fényeket az égen a rengés elõtt, alatt vagy azután?

Miért kérdezed? Amúgy én Zugló belsõ részén semmit nem éreztem. Pedig volt olyan, aki Kõbányán is érezte.. Nem értem mitõl függ a dolog.
#1 316
LuciFerko írta #1 313

Enyingen is lehetett érezni, pont a Tényeket néztem. Mintha megrántották volna a fotelt, kutyák nyüszítettek.

Ugyanez: Tények nézés csak ágyban... Kutya fekszik mellettem, egyszer csak kb. fél mp-ig pici hintázás, kutya felugrik, lepattan az ágyról, majd mintha kirántották volna alólam az ágyat. Reccsentek a falak, majd nyugi lett. Illetve minden ami függesztve van lengett még egy fél percig... zivatar

Ja, Bp. VIII.ker. panel 10.emelet nevet
#1 315
Ahogy elmentem itthonról, akkor volt a földrengés! Én autóban ültem, nem éreztem semmit, de rögtön hívtak, hogy mi van! Asszony is mondta, hogy a csillár rendesen kilengett és rezegtek az ablakok, stb.
Megdöbbentõ ez a 4,8-as magnitúdó! Még soha nem éreztem egy rengést, de a feelingért megérte volna.
Kecskéd
#1 314
MacGyver írta #1 312

A Kecskemét elírás lehet, Kecskéd van ott :)

Bizony Kecskéd volt az....
Én kecskédi vagyok, elég nagy volt a riadalom a faluban. Több ismerõsöm is beszámolt róla. Sajna én nem voltam otthon. Anyukám a szomszédos Környén volt színházi elõadáson, de félbe is szakították az elõadást.
#1 312
Tamás94 írta #1 311

Oroszlánynál vagy Kecskeméten volt a központja? Esetleg 2 centruma is volt? Mindenhol mást írnak.. Még meteoritbecsapódásról is olvastam, igaz ez valószínûleg csak pletyka.

A Kecskemét elírás lehet, Kecskéd van ott nevet
Veszprém
#1 307
De igen, sokan érezték!
Link
Sajna az MTA obszervatóriumainak oldala nem jön be, de a fenti német linken szerepel.Nekem ugyan fura, hogy 5km mélységet írnak, s ehhez képest milyen nagy területen érezték.

Na, Index már hozza: Link eszerint Oroszlány.
Kecskéd
#1 306
zseegee írta #1 305

Mintha földrengés lett volna nemrég. Nem érezte senki? http://www.emsc-csem.org/#2

Hali,

több ismerõsöm és a család is jelezte, hogy Tatabányán, Tatán és Szárligeten is érezték nemrég a földrengést.
Hívtam apámat Kecskéden (Oroszlány mellett), mondta hogy a kutyák elkezdtek ugatni, majd rázkódtak a bútorok és olyan volt, mintha valami autó belement volna a házba. Ki is ment, az összes szomszéd kint volt, nem tudták mi a helyzet.
Veszprém
#1 303
Kosakiss írta #1 302

Káprázatos! A belga Haroun Tazieff vulkanológus - aki maga is maradandó sérüléseket szenvedett "II. tipusú" (olykor egészen közeli) vizsgálódásai közben - nemhiába nevezte a pokol világának a tûzhányókat.

Ha ilyen a pokol, akkor állok elébe! :-)
#1 302
Noli írta #1 301

James Reynolds videója cnn-rõl: http://edition.cnn.com/video/?/video/world/2011/01/28/vo.japan.volcano.cnn meg egy villámlós fotó, amit egy közeli városkából készítettek: meg még egy a reuterstõl:

Káprázatos! A belga Haroun Tazieff vulkanológus - aki maga is maradandó sérüléseket szenvedett "II. tipusú" (olykor egészen közeli) vizsgálódásai közben - nemhiába nevezte a pokol világának a tûzhányókat.
Tolmács
#1 294
Noli írta #1 292

Ez valahol jogos. Amennyire emlékszem, a felszíni vizek mellett itt föld alatti vízfolyás is van, ami elõsegíti (elõsegítette) a "kanyon" kialakulását, ezeket nem lehet látni, ergo nem tudod, hogy mit csinált, mert a…

(Igen, emlékszem, mit írt róla Usrin nevet )

"Ha ismersz olyan közterületen lévõ gödröt..."
Azok a gödrök így néznek ki: Link
Kicsit meg van döntve a kép, amúgy függõleges. Legmagasabb pontján kb. 15 méter magas, a fal hossza mintegy 100m. Mellesleg gyurgyalagok fészkelnek benne, ezért természetvédelmi terület. Eredetileg viszont mesterséges. A falon engedélyezett a mászkálás, középtájon és kicsit attól balra több (talán vízmosásnak látszó) csúszda is van, ahol le lehet jönni a fal tetejérõl. Kicsit jobbra a fal középmagasságában a fûfolt egy terasz, oda lépõkék visznek föl alulról.
Az önkormányzat nyilván tud ezekrõl, de nem igazán tesz semmit. Veszélyes ugyan, de sosem történt semmilyen baleset /A bányafal alacsony részeirõl még ugráltunk is a homokba/. Azért itt stabilabb a talaj, ezen kívül a többi ugyanis agyagos, vagy erdõtalajban van, ráadásul olyan helyeken, ahol nincs, vagy kevés a talajvíz (mint itt is).

Ez pedig a kilátás a bánya tetejérõl a falura /elsõ kép jobb széle felé, a terasz fölött van a legmagasabb pont, onnan/: Link

Egyébként ez a kis homokpad egyedülálló a környéken, a Mezõföldi lösszel kb. egyidõs, területe csak néhány hA. Az elsõ képen a fotós már agyagtalajon áll nevet .
Veszprém
#1 292
Salo írta #1 291

( Kicsit off: az az ilyen-olyan rendõri jelenlét, meg kordon engem annyira irritál. Értem én, hogy veszélyes a szélére állni, de akkor csak itt Tolmácson, ha jól számolom, 6 helyen kéne kordonokat állítani, mert nálunk…

Ez valahol jogos. Amennyire emlékszem, a felszíni vizek mellett itt föld alatti vízfolyás is van, ami elõsegíti (elõsegítette) a "kanyon" kialakulását, ezeket nem lehet látni, ergo nem tudod, hogy mit csinált, mert a felszín látszólag stabil. Nem tudom, mekkora terület van bekerítve, de biztos, hogy a helyi talajszerkezet továbbra sem változott és eztán is folytatódhat a csuszamlás, mélyülés, nagyobbodás. A bármikor-bárhol mindenképp a vizek folyásirányával, s az alul lévõ rétegek elhelyezkedésével függ össze. Amikor ez az egész kialakult, Usrin írt róla okosakat a fórumba, sztem keresd vissza. Na, közben megkerestem: Link
Ismerve a magyar embereket, tuti lenne pár suhanc, aki crossmotorpályának nézné, s ezzel Darwin-díjas ögyilkosságot követne el, na pl. ha ezt el akarjuk kerülni, akkor inkább kordon + rendõr.
Ha ismersz olyan közterületen lévõ gödröt, ami veszélyes szerited, akkor jelenteni kell az önkormányzatnál, az õ tisztük intézkedni. Nálunk a lakótelepen a 3 éve kicserélt csatornák helyén szakadt be a föld, nem egy helyen méteres lyukak tátonganak (a kivitelezõ nem tömörítette a földet a kiásott gödör visszatemetésekor, így az elsõ zápor újraásta), sokfelé "csak" bokatörõ 25-30 centi mély "kátyúk" vannak. Mit csináltak az elsõ hó idején? Körberakták ilyen hordozható lábakon álló deszkakorláttal, hogy a hókotró ne akadjon el benne. (jelzem, ez járdán van, lakótelepen, játszótértõl 15 méterre). Röhej az, hogy tél eleje óta is szakadt annyit tovább, hogy a korlát tartója egyik oldalon becsúszott a gödörbe...
Tolmács
#1 291
horitazi írta #1 287

http://index.hu/belfold/2011/01/17/tovabb_melyult_a_magyar_grand_kanyon/ "Magyar Grand Canyon"

(
Kicsit off: az az ilyen-olyan rendõri jelenlét, meg kordon engem annyira irritál. Értem én, hogy veszélyes a szélére állni, de akkor csak itt Tolmácson, ha jól számolom, 6 helyen kéne kordonokat állítani, mert nálunk még 15-20 méter mély szakadékok is vannak /ebbõl 1 mesterséges/.
Vagy valami miatt különösen veszélyesebb, mint egy átlagos szakadék? Ha igen, akkor olyat tudok elképzelni, hogy a környék talajszerkezete olyan, hogy bármikor bárhol "beszakadhat". Akkor viszont nem csak a szakadékot kéne elkeríteni, hanem az egész területet /ami kitudja hány ha is lehet esetleg/. Bocs az offért.
)
Veszprém
#1 289
Noli írta #1 288

Nem tudom, valakit érdekel-e, de kiadták Cholnoky Jenõ "Magyarország földrajza" könyvét hasonmásban, mindössze 3500- ft. Én ma hazahoztam. Alapmû!

Hol vetted? Válasz PÜ-ben is jó. nevet
Heréd
#1 283
Üdv ma láttam a TV-ben egy sarkkör környékén készült úti filmet. Mutattak benne pingónak nevezett képzõdményeket. A kérdésem az lenne, hogy ezek hogyan alakulnak ki?
#1 277
Noli írta #1 276

A mai EPOD kép a mi kutyánk kölke: http://epod.usra.edu/blog/2011/01/badlands-in-hungary.html Farkas Alexandra észlelõtársunk fotója.

Mikor ránéztem a képre, mondom óóó, én itt jártam! Az erdélyi Parajd ugrott be, ahol dettó így néznek ki a hegyek, de azok full sóból vannak!
Aztán elolvastam a szöveget... nevet
Alex képe gyönyörûen mutatja az eróziót!
Ezúton gratula neki!
Veszprém
#1 275
zseegee írta #1 274

Újra rakoncátlankodik Izlandon az Eyjafjallajökull: http://en.vedur.is/earthquakes-and-volcanism/earthquakes/myrdalsjokull/

Elvileg most integrálták az angolok által az Eyja-ra telepített szeizmográfokat az izlandi rendszerbe, így a kisebb rengések adatai is az izlandiak rendelkezésére állnak azonnal. Valószínû, hogy pusztán emiatt nõtt meg a regisztrált rengések száma.